Transcript Új Mt.

Dr. Újvári Melinda ügyvéd
Az új Munka Törvénykönyvének („Mt.”)
elfogadása:







Új Mt.: 2012. évi I. törvény;
Átmeneti rendelkezések: 2012. évi LXXXVI. tv. kihirdetve: 2012.06.28-án;
Az új Mt. hatályba lépése: 2012.07.01-től részlegesen,
2013.01.01-től teljes körűen;
Főbb általános jellemzők:
szigorúbb költséggazdálkodású munkaviszony;
közelítés a polgári jog elveihez,
a bírói gyakorlat átvétele
Lényegesebb új rendelkezések:



Adott helyzetben általában elvárható magatartás
követelménye (polgári jogi szabályozási elv);
A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek
fokozottabb
védelme:
munkaidőn
kívüli
magatartáskorlátozás, a véleménynyilvánításhoz
való jog korlátozása;
A személyhez fűződő jogok korlátozása a
munkáltató részéről: részletes új szabályozás és
előzetes tájékoztatáshoz kötött(!);

Személyes
adatok
kezelése:
törvényi
felhatalmazás
a
munkavállaló
személyes
adatainak továbbítására a munkaviszonyból
eredő
kötelezettségek
teljesítése
céljából
(előzetes tájékoztatáshoz kötött);

Új elem az egyenlő bánásmód követelményéhez:
munkaerő-piaci viszonyok figyelembe vétele;

Képviselet: a munkáltató a formai hibás
jognyilatkozatát vagy jogcselekményét utólag
jóváhagyhatja;

Jognyilatkozatok közlése:

Az e-mail üzenet is érvényes írásbeli közlésnek
minősül;

A munkaviszonnyal összefüggésben bejelentett
adatok jelentősége nő – pl. a munkavállaló
elérhetőségi címére elküldött tértivevényes
jognyilatkozat akkor is kézbesítettnek minősül,
ha a címzett az átvételt megtagadja, ismeretlen
vagy elköltözött




Eltérés a törvényi rendelkezésektől a
munkaszerződésben:
A munkaviszonyra vonatozó szabályoktól el lehet
térni a munkavállaló javára, kivéve, ha ez
kifejezetten tiltott (ld. az egyes fejezetek záró
rendelkezéseit);
A munkavállaló terhére is el lehet térni, ha a
törvény ezt kifejezetten megengedi;
Vezető állású munkavállalók tekintetében a
megengedett eltérés jóval szélesebb körű;



A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei:
az alapbér és a munkakör továbbra is kötelező elem;
a munkavégzés helye nem kötelező tartalmi elem a
jövőben – ha nem határozzák meg, munkahelynek azt a helyet
kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint
végzi ;

a munkavégzés helye egy vagy több konkrét,
azonosítható címmel vagy nagyobb földrajzi
egységgel is megjelölhető;

Kötelező
munkáltatói
tájékoztató
a
munkaviszony kezdetekor: a jogszabályi
hivatkozási helyek módosultak - formai változás, a
tájékoztatás tartalmi köre nem módosult;

Új rendelkezés: a munkaszerződés megkötése
és a munkaviszony kezdete közötti időszakban
meghatározott feltételek esetén elállási lehetőség
mindkét fél számára

Munkaszerződéstől
eltérő
foglalkoztatás:
egyszerűsítés – évi 44 naptári napon vagy 352
munkaórában eltérő munkakörben, munkahelyen vagy
más munkáltatónál;

Új rendelkezés - a munkaszerződés egyoldalú
módosítása: a munkavállaló kérésére a gyermeke 3
éves koráig kötelező a napi munkaidő
csökkenteni a munkaidejét (részmunkaidő)
felére

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól
– új esetkörök: emberi reprodukciós eljárással
összefüggő kezelés, általános iskolai tanulmányok
folytatása, különös méltánylást érdemlő személyi,
családi vagy elháríthatatlan ok;

Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes
kötelezettségszegéséért: nemcsak a kollektív
szerződés, hanem a munkaszerződés is kiköthet
hátrányos jogkövetkezményeket, vagyoni hátrány is
kiköthető (legfeljebb 1 havi alapbér)
Régi Mt.:
Új Mt.:
 közös megegyezés;
 rendes felmondás;
 rendkívüli felmondás;
 próbaidő alatt azonnali hatállyal
történő felmondás;
 határozott idejű munkaviszony
megszüntetése
 közös megegyezés;
 felmondás;
 azonnali hatályú felmondás
(indokolással vagy anélkül)
Felmondási jog korlátozása közös megegyezéssel – új
rendelkezés: a munkaviszony kezdetétől számított max. 1
éves időtartamra kizárható a felmondással történő
megszüntetés
Régi Mt.:
 betegség miatti keresőképtelenség,
max. 1 év;
 beteg gyermek ápolása miatti
táppénz;
 fizetés nélküli szabadság közeli
hozzátartozó ápolására;
 az emberi reprodukciós eljárással
összefüggő
kezelés
(korlátozás
nélkül);
 terhesség;
 szülést követő 3 hónap;
 szülési szabadság;
 fizetés nélküli szabadság gyermek
ápolására vagy a gyermek 3 éves
koráig tartó időszak (fizetés nélküli
szabadság nélkül is);
 sor-vagy tartalékos katonai szolgálat,
stb.
Új Mt.:
Szűkített esetkörök.
 várandósság
csak
előzetes
bejelentés esetén!;
 szülési szabadság;
 gyermek gondozása céljából igénybe
vett fizetés nélküli szabadság - csak
akkor, ha fizetési szabadságot vesz
igénybe!;
 tényleges
önkéntes
tartalékos
katonai szolgálatteljesítés;
 az emberi reprodukciós eljárással
összefüggő kezelés – csak előzetes
bejelentés esetén és max. 6 hónapig!

A felmondás közölhető, de a felmondási idő
később kezdődik:

betegség miatti keresőképtelenség, max. 1 év;

beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenség;

fizetés nélküli szabadság
gondozása céljából;
hozzátartozó
otthoni



5 éven belül öregségi nyugdíj korhatárt elérő, de nem
nyugdíjas munkavállaló: részletesebb felmondási
rendelkezések
(pl.
más munkakör
felajánlási
kötelezettség);
3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő munkavállaló:
esetükben felmondási korlátozás érvényesül, de az
általános védettség megszűnik, amennyiben fizetés
nélküli szabadságot nem vesznek igénybe!;
Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló:
korlátozás az egészségi ok miatti felmondás esetén;

Új rendelkezés: Nevesített esetkörökben
megszüntethető mind a munkáltató, mind a
munkavállaló által a határozott idő lejárta előtt
felmondással (régi Mt. szerinti rendes
felmondással), a hátralévő időre járó fizetési
kötelezettség nélkül!

Felmondási idő: az időtartamok nem változnak, de a
felek max. 6 hónap felmondási időben állapodhatnak
meg a munkaszerződésben – új rendelkezés;

Végkielégítés:

a felmondás közlésekor kell teljesülnie a jogosultság
feltételeinek (régi Mt.: munkaviszony megszűnésekor);
távolléti díj alapján kell kalkulálni (régi Mt.: átlagkereset
szerint);
nem jogosult végkielégítésre a munkavállaló, ha a
felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal
kapcsolatos magatartása – új rendelkezés



Lényegesebb módosítások:

Munkaidőkeret: hosszabb időszakra alkalmazható - 6 havi
/ 26 heti munkaidőkeret
szerződéssel);

(korábban
csak
kollektív
Elszámolási időszak – új jogintézmény: adott munkaidő
hosszabb időszak alatt is ledolgoztatható;

Munkaidő-beosztás előzetes közlése: 7 nappal előre
meg kell adni, de előre nem látható körülmény felmerülése
esetén 4 nappal korábban egyoldalúan módosítható;

Rendkívüli munkavégzés: (i) nem követelmény a különösen
indokolt eset, (ii) max. időtartama 250 óra (régi Mt.: 200 óra)






Ezek a rendelkezések csak 2013.01.01-én lépnek
hatályba!
A szabadságmértékek nem változnak, de az életkorral emelkedő
szabadnapok pótszabadságnak minősülnek, amely pótszabadság
mérték kollektív szerződésben csökkenthető;
Csökken azon időszakok köre, amely időszakokra tényleges
munkavégzés hiányában is jár szabadság:
keresőképtelenség – max. 30 nap / naptári év (régi Mt.: teljes
időszak);
tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat – max. 3 hónap
(régi Mt.: teljes időszak);
fizetés nélküli szabadság: csak a törvényben meghatározott
esetekben és időszakokra (régi Mt.: teljes időtartam);

i.
ii.
A szabadság naptári évben történő kiadása alól
kettő új kivétel:
a felek megállapodása esetén a szabadság 1/3-a az
esedékesség évét követő év végéig is kiadható;
ha a munkaviszony október 1-én vagy azt követően
kezdődött, az esedékességet követő év március 31-ig
adható ki a szabadság.

Fogalomváltozás: az új Mt. az alapbér fogalmát
használja (régi Mt.: személyi alapbér);

Megszűnik az átlagkereset fogalma, helyette a távolléti
díj képezi a számítási alapot a munkaviszonyból
származó juttatásokhoz – a távolléti díj jellemzően
alacsonyabb összegű, mint az átlagkereset;




Bérpótlék:
megszűnik a délutáni pótlék;
más feltételek alapján jár a műszakpótlék;
a pótlékok beépíthetők az alapbérbe.




A vezető
módosul:
állású
munkavállaló
definíciója
a munkáltató vezetője (automatikus);
a vezető közvetlen irányítása alatt álló és - részben
vagy egészben - helyettesítésre jogosított más
munkavállaló (automatikus);
a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő
jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört
betöltő munkavállaló, feltéve, ha az alapbére eléri a
kötelező legkisebb munkabér hétszeresét (!)

A nem automatikusan vezető állásúnak
minősülő
munkavállalók
esetében
a
munkaszerződésben kifejezetten meg kell
állapodni a vezetőkre irányadó szabályok
alkalmazásáról;

A
vezető
állású
munkavállalók
munkaszerződése az új Mt. munkaviszonyra
vonatkozó rendelkezéseitől széles körben
eltérhet





Munkáltatói kárfelelősség: szűkebb körű felelősség
(csak a munkáltató ellenőrzési körébe eső okból
bekövetkező károkért tartozik felelősséggel);
Munkavállalói felelősség:
közelít a polgári jogi szabályozás elveihez ;
kártérítés mértéke magasabb: (i) nemcsak szándékos, hanem
súlyosan gondatlan károkozás esetén is a teljes kárt köteles
megtéríteni; (ii) gondatlan károkozás esetén a kártérítés max.
összege a távolléti díj négyszerese;
új jogintézmény: munkavállalói biztosíték – ha a munkavállaló
munkaköre ellátás során pénzt, más értéket vesz át vagy ilyen
kifizetést, átadást teljesít, max. 1 havi alapbérnek megfelelő
biztosítéki összeg letétbe helyezése kérhető





A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. – a 2012/2013.
nevelési évben alkalmazandó utoljára;
122. §:
„A nem állami szerv, illetve helyi önkormányzat által fenntartott
nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott
pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására,
pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet
kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó
illetmény és pótlék legkisebb mértékénél.”;
Lényeges, hogy csak a kifejezetten hivatkozott kérdésekben lehet a
Kjt. rendelkezéseit alkalmazni, egyéb kérdésekben nem! – pl.
jubileumi jutalom az Mt. szerint nem jár;
A fenti szabályozás 2013. szeptember 1-ig van hatályban.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. –
2012.09.01-vel lépett hatályba, 2013.09.01-én lép
hatályba teljes körűen;

Az egyházi és magánintézmények a köznevelési
törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok
szerint
működhetnek
és
szervezhetik
tevékenységüket.;

A szabályozás egyszerűsödése várható.



Az esetleges eltérések miatt (ld. az átmeneti
törvény külön szabályait is!) a teljes munkajogi
iratanyagot ajánlott felülvizsgáltatni;
2012.07.01. után a lehető legrövidebb időn
belül ajánlott kiadni az új Mt. 46. § szerinti
kötelező tájékoztatót;
A munkaszerződés továbbra is eltérhet a
munkaviszonyra
vonatkozó
törvényi
szabályoktól, a munkavállaló javára, de az új
Mt. szerinti korlátokkal!;

Külön figyelmet javasolt fordítani:

a határozott időre szóló munkaszerződések esetén az újabb
szerződések megkötésére (a módosítás szabályai
változtak);
ahol munkaszerződés, tájékoztató, szabályzat a régi Mt.
rendelkezéseire
tartalmaz
utalást,
a
változások
átvezetésére;
a
változó
munkavégzési
hely
jogi
definíciója
megszűnésének következményeire;
a munkajogviszony megszüntetése csak és kizárólag az új
Mt. szerint lehetséges 2012.07.01. után;
a személyiségi jogok védelmére vonatkozó új Mt. szabályok
szerinti intézkedésekre;
ahol délutáni pótlékot alkalmaztak, annak megszűnése miatt
az érintett területeken azonnali tájékoztatás javasolt;





Konzultáció a résztvevők kérdései
alapján
Köszönöm a figyelmüket!
Dr. Újvári Melinda ügyvéd