Transcript Az új Munka Törvénykönyve A munka

Az Új Munka Törvénykönyve
Gyakorlati Alkalmazás
2012.07.01-től
A munkaviszony létesítése
• Munkaviszony kizárólag munkaszerződéssel jöhet létre – munkaviszony
kezdetének megjelölésével
• A munkaszerződés - a munkavállaló javára térhet el
• A munkaszerződést írásba kell foglalni
• Át kell adni és ezt (átadás tényét) is igazolni kell
• A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló
alapbérében és munkakörében.
A munkaviszony létesítése
• Eltérő megállapodások
•
•
•
•
•
•
Szabadság
Munkaközi szünet
Órabér
Munkavégzés helye
Készenléti jellegű munkakör
Osztott munkaidő
Tájékoztatási kötelezettség
• a napi munkaidőről,
• az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
• a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés
gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
• a munkakörbe tartozó feladatokról,
• a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
• a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő
megállapításának szabályairól, továbbá
• arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e,
valamint
• a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
Ideje: a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül, írásban
A munka- és pihenőidő
Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó
idő. Munkaidő a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező
tevékenység tartama is.
Előkészítő, illetve befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amit
a munkavállaló
• munkaköréhez kapcsolódóan, szokásosan és rendszeresen,
• külön utasítás nélkül köteles elvégezni.
A munka- és pihenőidő
Nem munkaidő
• a) – a készenléti jellegű munkakört és eltérő megállapodást kivéve – a
munkaközi szünet, továbbá
• b) a munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helyéről a tényleges
munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó-, illetve
tartózkodási helyére történő utazás időtartama
Munkáltatói tevékenység és munkaidő
A munkáltató tevékenysége:
a) megszakítás nélküli, ha
• naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári
évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott
előírt időszakban szünetel és
• aa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul,
vagy
• ab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt
gazdaságosan, illetve rendeltetésszerűen másként nem folytatható,
• b) Több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát,
• c) Idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely
időszakához vagy időpontjához kötődik
A munkaidő nyilvántartása
• A munkáltató nyilvántartja
a) a rendes és a rendkívüli munkaidő,
b) a készenlét,
c) a szabadság
tartamát.
• A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített
rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező
időpontjának is.
• A nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő
igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.
Automatikus nyilvántartás vezetés
Követelmények a munkaidő
nyilvántartással szemben
1) ellenőrizhetőség
• A beosztott és a teljesített munka kezdő és befejező időpontja
dokumentálva legyen, ezzel lehetővé téve, hogy a munkavállalók és a
hatóság számára ellenőrizhető legyen.
2) naprakészség
• A munkakezdés és befejezés időpontja annak kezdetekor, illetőleg végén
rögzítve legyen.
• Az ellenőrizhetőséggel és a naprakészséggel függ össze az a követelmény,
hogy a munkaidő nyilvántartásnak a munkavégzés helyszínén kell lennie,
amennyiben a munkakör jellege, illetve a munkaszervezés körülményei azt
lehetővé teszik. A munkaszervezés körülményei miatt nem elvárható pl.
üzemzavar elhárítás esetén.
Követelmények a munkaidő
nyilvántartással szemben
3) hitelesség
• A munkaidő-nyilvántartással, mint a bérszámfejtés alapjául szolgáló
dokumentummal szemben támasztott követelmény az, hogy az hiteles
legyen. A hitelesség azt jelenti, hogy az abban foglalt adatok valóságnak
megfelelőségét a munkáltató és a munkavállaló is igazolja.
4) teljesség és valóság
• Valamennyi szükséges adatot tartalmazzon, és valamennyi munkavállaló
tekintetében rögzítse a munkaidő kezdetét és végét.
A munkaidő-keret
A munkaidő-keret tartama legfeljebb 4 hónap, illetve tizenhat hét.
A munkaidő-keret tartama legfeljebb 6 hónap, illetve huszonhat hét
• a) a megszakítás nélküli,
• b) a több műszakos, illetve
• c) az idényjellegű tevékenység keretében, valamint
• d) a készenléti jellegű,
• e) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben (mobil
munkavállalók)
foglalkoztatott munkavállaló esetében.
Kollektív szerződés rendelkezése szerint a munkaidő-keret tartama, ha ezt
technikai vagy munkaszervezési okok indokolják, legfeljebb 12hónap, illetve
ötvenkét hét.
A munkaidő-beosztás szabályai
A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.
A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános
munkarend).
Kötetlen munkarend - A munkáltató a munkaidő-beosztás jogát részben
vagy egészben a munkavállaló számára írásban átengedheti.
Közlés A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy
hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az
irányadó.
Módosítás - a munkáltató
•
az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást,
•
ha a gazdálkodásában vagy a működésében előre nem látható körülmény
merül fel, legalább 4 nappal korábban módosíthatja.
A munkaidő vasárnapra történő beosztása
Vasárnapra rendes munkaidő
a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
b) az idényjellegű,
c) a megszakítás nélküli, valamint
d) a több műszakos tevékenység keretében,
e) a készenléti jellegű munkakörben,
f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás
nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés
esetén,
h) külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára
osztható be.
i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet,
a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai
szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló
számára osztható be.
A munkaidő munkaszüneti napra
történő beosztása
102. § Munkaszüneti napra rendes munkaidő a 101. § (1) bekezdés a)-c) és
g)-h) pontjaiban meghatározott esetben osztható be.
a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy
munkakörben,
b) az idényjellegű,
c) a megszakítás nélküli, valamint
g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás
nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges
munkavégzés esetén,
h) külföldön történő munkavégzés során
foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.
A munkaközi szünet
A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a
rendkívüli munkaidő (a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő) , tartama
• a) a hat órát meghaladja 20 perc,
• b) a kilenc órát meghaladja, további 25 perc
munkaközi szünetet kell biztosítani.
A beosztás szerinti napi munkaidőbe rendkívüli munkaidő tartamát be kell
számítani.
Kiadása - A munkaközi szünetet
• a munkavégzés megszakításával,
• legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni.
A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben
az esetben a 3 és 6 óra közötti részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell
lennie.
A rendkívüli munkaidő
Rendkívüli munkaidő
• a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
• b) a munkaidő-kereten felüli, valamint
• c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló
heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá
• d) az ügyelet tartama.
A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.
Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő
• a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára
rendelhető el.
Mérték és arányosság
• Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő
rendelhető el.
• Az éves 250 órát arányosan kell alkalmazni, ha
a) a munkaviszony évközben kezdődött,
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre.
A kollektív szerződés legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő
elrendelését írhatja elő.
Szabadság – jogszerző idők
A munkavállalót minden naptári évben szabadság illeti meg, amely alap- és
pótszabadságból áll.
A munkavállalót nem illeti meg szabadság a munkával nem töltött idő
után.
Munkában töltött időnek minősül a szabadság szempontjából:
a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli
mentesülés,
b) a szabadság,
c) a szülési szabadság,
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság
(128. §) első hat hónapjának,
e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó
keresőképtelenség,
f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot
meg nem haladó,
g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban
meghatározott tartama.
Szabadság kiadása
• A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy
tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen.
• (1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
• (2) A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a
munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra
mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel
egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.
• (3) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és
a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.
A bérpótlékok
• A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül
illeti meg. A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a
munkavállaló alapbére.
Vasárnapi pótlék Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre
kötelezett munkavállalót 50% bérpótlék illeti meg.
• d) a több műszakos tevékenység keretében,
• e) a készenléti jellegű munkakörben,
• i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi
tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint
kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató
munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.
A bérpótlékok
Munkaszüneti napi - Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő
munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg.
A munkavállalónak,
• ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja
rendszeresen változik,
• a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30%
bérpótlék (műszakpótlék) jár.
• ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a
munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi
és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.
Éjszakai munkavégzés esetén – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót -,
feltéve, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, 15% bérpótlék jár.
Átlagkereset helyett távolléti díj
174-es osztó!
A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás
szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő)- az elháríthatatlan külső okot
kivéve - alapbér + bérpótlék illeti meg ha a beosztása szerint járt volna
neki.
A munkavállalót távolléti díj illeti meg:
• a szabadság tartamára,
• óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános
munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a
teljesítendő munkaidő,
A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár.
A kötelező legkisebb munkabér és
garantált bérminimum
A minimálbér és a garantált bérminimum
=
a törvényben: kötelező legkisebb munkabér
A munkaviszony megszűnik
• Munkáltató jogutód nélküli
• Határozott idő lejárta (munkavállaló is élhet felmondással)
• Más törvény hatálya alá kerülés (15 napos szabály)
• Munkavállaló halála
• Munkakörmegosztás esetén, ha a munkavállalók száma 1 főre csökken
• Többmunkáltatós munkaviszony esetén, ha a munkáltatók száma 1-re
csökken
• Iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony megszűnik a tagsági
jogviszony megszűnésekor
A munkaviszony megszűntetése
• Közös megegyezéssel,
• Felmondással,
• Azonnali hatályú felmondással.
• Közös szabályok
– Írásba foglalás (elektronikus dokumentumban kerül sor. )
– Indokolás
– Jogorvoslatra való kioktatás
– Általános magatartási követelmények betartása (pl. együttműködés,
egyenlő bánásmód, jóhiszeműség és tisztesség elve stb.
Az igazolások kiadása
• A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az
utolsó munkában töltött naptól,
egyébként
• legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a
munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait,
valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb
jogszabályokban előírt igazolásokat.
Köszönöm Figyelmüket!
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő, tanácsadó
Munkaügyi Fórum
www.munkaugyiforum.hu
E-mail: [email protected]