Transcript Első olvasat Az új Mt. tervezetének tényleges változásai

Dudás Katalin
egyetemi adjunktus ELTE ÁJK
ügyvéd
 felek magánautonómiájának megjelenése a
munkajog szociális természetének megtartása
mellett
 nagyüzemi működés
Eredeti megoldandó problémák:
 fekete és szürke gazdaság
 kollektív szerződések alacsony elterjedtsége
 tömegesen megjelenő kis- és középvállalkozások






a munkaerőpiac rugalmasságának növelése
munkaerő versenyképességének javítása
támogató képzési rendszer kialakítása
munkahelyteremtés
legális foglalkoztatás ösztönzése
a támogatott foglalkoztatás biztosítása azok
számára, akik támogatás nélkül nem tudnak
elhelyezkedni.
3






Foglalkoztatást segítő szabályozás
 Új Munka Törvénykönyve
 adminisztrációs terheinek csökkentése
Ösztönzők és támogatások a munkahelyteremtés érdekében
 A rugalmas foglalkoztatás támogatása
 aktív munkaerő-piaci eszközök
 uniós források
 Új Széchenyi Terv forrásai
Szociális ellátás helyett közfoglalkoztatás
Az érdekegyeztetés kereteinek átalakítása
Nemzeti Foglalkoztatási Alap (profiltisztítás, irányítás)
Képzési rendszer átalakítása (szakképzés, felnőttképzés)
-
T/4786. sz. törvényjavaslat
- Benyújtva: 2011. 10. 26.
- 682 módosító javaslat
- Elfogadás december 13.
2012. évi I. törvény
-
hatálybalépés:
- 2012. július 1.
- Külön törvény határozza meg
- Átmeneti szabályok!
 Kell-e a kódex jellegű munkaügyi törvényt?
 Szükséges-e alapvető elvi módosítás a törvény tartalmát
illetően? (szociális piacgazdaság európai szabályozásnak,
ILO egyezményeknek való megfelelés)
 Az Mt. viszonya a Ptk-hoz
 Kollektív munkajog (szakszervezetek, KSZ, üzemi
alkotmányjog) együttes vagy külön szabályozása
 Kógens és diszpozitív szabályozás aránya; abszolút vagy
relatív diszpozitivitás, jóléti elv, minimálstandardok;
 Atipikus foglalkoztatási formák szabályozása
 Differenciálás a munkáltató mérete szerint
6
1



gazdasági tényező: nincs elegendő hagyományos állás
(határozott idejű, alkalmi foglalkoztatás szerepe
felértékelődik)
egyes munkavállalói csoportok speciális igényei
(diákmunka, gyakornokok, családanyák, nyugdíjasok),
képzett, keresett munkaerő és a csak betanított munkára
alkalmas munkaerő kettőssége: eltérő alkupozíciók
7
2. Rugalmasság a hagyományos
munkaviszonyon belül



a szabályozási mozgástér kihasználása a végletekig a
hatékonyság jegyében (pl. munkaidő)
rugalmassággal indokolt alapvető munkavállalói
jogokat érintő korlátozások (pl. teljes kártérítés,
visszahelyezés eltörlése)
abszolút diszpozivitás; munkáltató egyoldalú
szerződésalakítási képessége
SZEICZ J.
A szervezeti kultúra szintjei és tartalmi elemei
S.M. Hermann a szervezeti kultúrát a jéghegyhez hasonlította
Explicit kultúra
Látható, ismétlődő és vizsgálható
szervezeti jelek, tünetek, produktumok
Közvetlen
vizsgálatokkal
feltárható
PARADIGMÁK
Implicit kultúra
Közvetett
értékvizsgálattal
kikövetkeztethető
vízvonal
Célok, filozófiák, stratégiák
Értékek, normák, cselekvési
minták
Alapvetések
létezésünk értelméről
pl szervezeti küldetés
A felszín tünet együttesei - mint függő változók - a „vízvonal” alatti elemek - mint
független változók - által nyerik el értelmüket.

1405/2011. (XI.25.) Korm. Hat. – középtáv

A hatósági tevékenységgel összefüggő
adminisztratív terhek csökkentése

A foglakoztatással összefüggő terhek
csökkentése
O
O
O
O
O
O
O
O
Kérhető hatósági ellenőrzés
Hiteles auditor elismerése
Bírságbevétel központosítása
30 napos határidő 21 napra
Jóhiszemű ellenőrzés
Ellenőrzési terv nyilvánossága
Összevont ellenőrzés
Elsőre figyelmeztetés




Munkakör veszélyességéhez igazodó
szabályzatkészítés
Foglalkozás-egészségügy felülvizsgálata
Segítő családtag bejelentés felülvizsgálata
Egyszerűsített foglalkoztatás még egyszerűbben
ELSŐ RÉSZ
„valljuk, hogy a közösség
erejének és minden ember
becsületének alapja a munka, az
emberi szellem teljesítménye.”
a tisztességes foglalkoztatás szabályai

A vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve
 A munkáltató gazdasági érdeke
 A munkavállaló gazdasági és szociális érdeke

Együttműködési kötelezettség
 Munkahelyek biztosítása
 Nemzetgazdaság fenntarthatósága
 Más közösségi célok

Munkaügyi kapcsolatok létjogosultsága






Szervezetalakítás
Tárgyalás
Kollektív szerződéskötés
Sztrájk
Jog a megfelelő munkafeltételekhez
Jog a napi és heti pihenőidő, az éves fizetett
szabadság
17







Ahogy az adott esetben általában elvárható
Jóhiszeműség és tisztesség elve
Kölcsönös együttműködés
más jogai, jogos érdekei sértő magatartás
tilalma
Tájékoztatási kötelezettség
Rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma
Jogos gazdasági érdek veszélyeztetésének
tilalma
A munkaviszonyban úgy kell eljárni,
ahogy
az adott helyzetben
általában elvárható,
kivéve,
ha törvény eltérő (szigorúbb) követelményt ír elő.
[6. § (1) bek.]
munkavállaló érdekeit a méltányos
mérlegelés alapján KÖTELEZŐ FIGYELEMBE VENNI
a teljesítés egyoldalú munkáltatói
meghatározása ARÁNYTALAN SÉRELEMMEL NEM
JÁRHAT
A munkahelyi környezet
minősége és közvetlen/közvetett hatásai
alapvetően meghatározzák és befolyásolják
az egészségünket és jól-létünket.




munkaviszony fennállása alatt
munkaviszonyon kívül sem
közvetlenül és ténylegesen alkalmas
munkáltató helytelen megítélése
Munkakör jellege és a szervezetben elfoglalt helye –
Szabad vélemény a munkaviszonnyal nem függ
össze
Üzleti titok (kivétel közérdekű adat)

Korlátozható
munkavisz. rendeltetésével
közvetlenül összefüggő okból
feltétlenül szükséges
ÉS
a cél elérésével arányos
Jogról lemondás tilalma
Általános jelleggel és előre nem
Csak írásban

Új törvény - új szerkezet
25



Munkaszerződés 43.§
KSZ 277.§ (2)
munkavisz.ra von eltérő
szabály hiányában
II. rész (munkavisz)
Kollektív szerződés
Üzemi megállapodás
eltérő rendelkezés hiányában
 II. rész (munkavisz)
 III.rész (kivéve II. fejezet)
munkavállaló javára
eltérhet
(mindkét irányban)



Eltérést nem engedő szabályok
(felek megállapodása, ksz)
Kollektív szerződés – a munkavállaló javára
Kollektív szerződés – kerete, konkrét módja
 De az egyes bekezdésen belüli IS!
PÉLDA a munkabér fejezet köréből







136.§ alapbér – minimálbér, időbér
137.(3) teljbér msz-ben
138.§(1)-(5) telj-bértényező és –követelmény
139.§(1) bérpótlék jár
154.§ munkabér Ft-ban, utalvány tilos
159.§(5)-(6) munkabér postára, vagy
munkahelyen kifizetni
161-163.§ munkabér levonás, beszámítás tilalma



138.§(6) alapbér felét elérő garantált bér
160.§ késedelmi kamat –jegybanki alapkamat
164.§ visszakövetelés 60 napon túl

Bérpótlékot (vas, műszak, éjszaka) magába foglaló
alapbérben

Munkaszerződésben:
 Bérpótlék helyett,
 Készenléti, ügyeleti díj + munkavégzés pótléka
Havi átalány







139.§(2) bérpótlék számítási alapja
143.§(6) szabadidőt követő év dec 31-ig
145.§(1) bérpótlékot magába foglaló alapbér
145.§(2) bérpótlékok helyett havi átalány
155.§(1) munkabér elszámolása havonta, utólag
156.§(1) egyenlőtlen munkaidő-beosztás és
havibér esetén elszámolás
159.§(1) munkabér kifizetés időpontja


Jognyilatkozatokra Ptk. XVII-XXII. Fejezetei
megfelelően
Munkáltatói kártérítési felelősség – kár
megtérítése Ptk. XXXI. Fejezet





ajánlat
utasítás: a teljesítés módját szabja meg
felmondás / elállás
kötelezettségvállalás
munkáltatói szabályzat: tartalmazhat utasítást és
munkáltatói kötelezettségvállalást is.
Általános címzetti kör



Munkáltatói képviselet:
 Jogkörgyakorlás rendje – átruházás korlátozása megszűnik
 Utólagos jóváhagyás lehetséges
Alaki kötöttségek: főszabály szerint nincs
 Írásbafoglalás
 ÚJ: elektronikus irat: a jognyilatkozatban foglalt információ
változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a
jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas
elektronikus dokumentum
Közlés:
 átadják (kézbesítési vélelem), átvételt megtagadja
 ÚJ: az elektronikus dokumentum hozzáférhetővé válik
II. RÉSZ

Kötelező elemek: munkakör + alapbér

ÚJ: a munkavégzés helyére vonatkozó törvényi
rendelkezés
Elmarad:
 a változó munkahely, szokásosan telephelyen kívül
végzett munka fogalma
 a munkahely megváltozása okozta sérelem miatti
szerződésmódosítás!




Próbaidő: visszaáll 3 hónapra
Pályázat: nincs szabályozva
Munkaviszony kezdete: egyértelműbb szabályok
 szerződésben, ennek hiányában a következő napon
 elállás joga
 meghiúsítás tilalma

Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége:
változatlan (napi munkaidő)
III. fejezet
46. Fogalmak
47. A napi munkaidő
48. A munkaidő-keret
49. Eljárás a munkaidő-keret lejárat előtti..
50. A munkaidő-beosztás szabályai
51. A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra
történő beosztása
52. A munkaközi szünet
53. A napi pihenőidő
54. A heti pihenőnap
55. A heti pihenőidő
56. A rendkívüli munkaidő
57. Ügyelet és készenlét
58. Az egyes munkavállalói csoportokra
59. A szabadság
60. A szabadság kiadása
61. Betegszabadság
62. Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság
63. A munka- és pihenőidő nyilvántartása






Jobban elhatárolja a szerződés szerinti és a
beosztott munkaidő fogalmát
Középpontban az általános munkarend és az
egyenlőtlen munkaidő-beosztás
ÚJ megközelítés: a munkáltató tevékenysége
definiálja a kötetlen munkarendet
az ügyelet és készenlét lényege a rendelkezésre állás
Mt. 117/C. § elhagyása: a (lényegében) többéves
munkaidőkeret szabályai elmaradnak

megszakítás nélküli:
 ha naptári naponként 6 órát meg nem haladó
időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a
technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt
időszakban szünetel
 És
 társadalmi közszükségletet kielégítő (alapvető)
szolgáltatás biztosítására irányul, vagy
 a termelési technológiából fakadó objektív körülmények
miatt gazdaságosan, illetve rendeltetésszerűen másként
nem folytatható,


több műszakos: hetente eléri a 80 órát
idényjelleg: a munkaszervezéstől függetlenül az év
valamely időszakához vagy időpontjához kötődik



Nincs megszakítás nélküli munkakör
Rendeltetésénél fogva e napon is „működés”
Készenléti jellegű munkakör:
 a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb
időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább
egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató
rendelkezésére, vagy
 a munkavégzés – különösen a munkakör
sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel –
a munkavállaló számára az általánoshoz képest
lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.




„a munkaidő-beosztás szabályai”
Általános: heti 5 napra, hétfőtől péntekig
Kötetlen: a napi munkaidő legalább felének írásbeli
átengedése
Egyenlőtlen – általánostól eltérő:
a munkaidő a hét minden napjára vagy
az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is
(keret, elszámolási időszak)
általános teljes napi munkaidő
8 óra
a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12
órára emelhető, ha a munkavállaló
 készenléti jellegű munkakört lát el vagy
 a munkáltató, vagy a tulajdonos hozzátartozója
(hosszabb teljes napi munkaidő).
legfeljebb 4 hónap, illetve 16 hét.
 legfeljebb 6 hónap, illetve 26 hét
a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos, illetve
c) az idényjellegű tevékenység keretében,
d) a készenléti jellegű,
e) a 135. § (3) bekezdésében meghatározott
munkakörben (szállítás)
foglalkoztatott
munkavállaló esetében.
 KSZ: legfeljebb 12 hónap, 52 hét, ha ezt technikai vagy
munkaszervezési okok indokolják,
 KSZ felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidőkeretet nem érinti.

kifejezett szabályok
 eljárás a munkaviszony munkaidő-keret
lejárta előtti megszűnése esetén – jogcímek
és indokok
 Az általános munkarend és a napi munkaidő
alapul vételével
 Ki szünteti meg a jogviszonyt?


A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal
korábban, legalább egy hétre írásban kell
közölni. Ennek hiányában az utolsó
munkaidő-beosztás az irányadó.

De - a munkáltató az adott napra vonatkozó
munkaidő-beosztást, ha a gazdálkodásában
vagy a működésében előre nem látható
körülmény merül fel,
legalább 4 nappal korábban módosíthatja
 A beosztás szabályai között !
 „A munkaidő munkaidő-keret hiányában úgy is
beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és
az általános munkarend alapulvételével megállapított
heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott
hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam
(elszámolási időszak) alatt teljesítse.”
 Indokolás: a munkáltató “valamennyi munkahétre eső
munkaidő ledolgozására hosszabb időszakot vegyen
alapul”

Hossza, mint a keret és a heti 48 óra átlagban!
a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve
munkakörben,
 az idényjellegű,
 a megszakítás nélküli,
 a több műszakos tevékenység keretében, valamint
 a készenléti jellegű munkakörben, illetve
 a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben
 társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás
nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges
munkavégzés esetén,
 külföldön történő munkavégzés során
foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

Kiesett a heti pihenőnapok összevont kiadása
Munkaszüneti napra rendes munkaidő
 a rendeltetése folytán e napon is működő
munkáltatónál, illetve munkakörben,
 a megszakítás nélküli tevékenység keretében,
 társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy
külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a
szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges
munkavégzés esetén, illetve
 külföldi kiküldetés során
osztható be.
HA a beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a rendkívüli munkaidő
tartama
 6 órát meghaladja - 30 perc,
 9 órát meghaladja - 45 perc
munkaközi szünetet kell biztosítani.
A beosztás szerinti napi munkaidőbe a munkaidő-beosztástól eltérő
rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
Kiadás - A munkáltató jogosult a munkaközi szünetet több,
 legalább 20 percet elérő részletben is kiadni.
 legalább 3 legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni.
A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.
legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő)
 legalább 8 óra napi pihenőidőt kell biztosítani
 osztott munkaidőben,
 megszakítás nélküli,
 több műszakos,
 idényjellegű tevékenység keretében,
 a készenléti jellegű munkakörben
foglalkoztatott munkavállaló esetében.
KSZ nem kell

A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
a heti pihenőnapok a munkaidő-keret, illetve az
elszámolási időszak tartama alatt egyenlőtlenül is beoszthatók.
 A munkavállaló számára 6 munkanapot követően
egy heti pihenőnapot be kell osztani.

Kivételek:
megszakítás nélküli, több műszak, idényjelleg


Aki vasárnap dolgozik - havonta legalább egy heti
pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.



heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább 48 órát
kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg.
Aki vasárnap dolgozik - a heti pihenőidőbe a vasárnapnak
havonta legalább egy alkalommal bele kell esnie.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás a munkavállalónak
hetenként legalább 40 órát kitevő, megszakítás nélküli heti
pihenőidő is biztosítható, amelybe
 egy teljes naptári napnak és
 havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell
esnie. A munkavállalónak a munkaidő-keret, illetve az
elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra heti
pihenőidőt kell biztosítani.
Rendkívüli munkaidő
 a munkaidő-beosztástól eltérő,
 a munkaidő-kereten felüli, valamint
 az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló
heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá
 az ügyelet tartama.
Elrendelés
 munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.
 nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi
csapás vagy súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet
fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása
érdekében.
Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő
 rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára,
vagy
 veszélyhelyzetben
A teljes napi munkaidő esetén naptári évenként
legfeljebb 250 óra
rendkívüli munkaidő rendelhető el – KSZ 300 óra

Elmarad e garanciális szabály: A munkáltató rendkívüli
munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el.
Ha a munkaviszony
 évközben kezdődött, vagy
 határozott időre, illetve
 részmunkaidőre
jött létre
arányosan kell alkalmazni.
A 4 órát meghaladó időtartamú rendelkezésre állás
CSAK
 a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás
folyamatos biztosítása,
 baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy
a környezetet fenyegető veszély megelőzése, illetve
elhárítása, továbbá
 a technológia biztonságos, rendeltetésszerű
alkalmazásának fenntartása
érdekében rendelhető el.
A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles
munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató
utasítása szerint haladéktalanul munkát végezni.
A teljesítés helye :
A munkáltató a munkavállaló számára
 meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (ügyelet),
 egyébként a munkavállaló úgy köteles tartózkodási helyét
meghatározni, hogy a munkáltató utasítása esetén
haladéktalanul munkavégzésre tudjon jelentkezni
(készenlét).
Elrendelés:
hogyan - írásban
mikor? A rendelkezésre állás időtartamát legalább egy héttel
korábban, egy hónapra előre közölni kell – de „4 napos”
eltérés biztosított


A munkavállalót nem illeti meg szabadság a munkával nem
töltött idő után.
A munkavállalót megilleti szabadság
 szabadidő,
 naptári évenként harminc napot nem meghaladó
keresőképtelenség,
 rendes szabadság
 szülési szabadság,
 munkavégzés alóli mentesülésnek meghatározott
eseteiben (55. § b-k) pontok)
időtartamára.
A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után –
a munkáltató adja ki.

A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két
részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontjában
köteles kiadni.

Legalább 14 napot – eltérő megállapodás hiányában –
egybefüggően kell kiadni.

A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval
legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.
A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
A szabadságot a munkáltató az esedékességet követő év
március 31-ig adhatja ki, ha a munkaviszony október
elsején vagy azt követően kezdődött.
A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt
nem lehetett az esedékesség évében kiadni, ennek
megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.
Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a
szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében
megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része
nem haladja meg az 5 munkanapot.
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a
működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
 a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
 a munkavállaló már megkezdett szabadságát
megszakíthatja,
 a szabadság 1/4-ét legkésőbb az esedékességet követő év
március 31-ig adhatja ki - KSZ.
 a szabadság 1/3-át –felek megállapodása - követő év végéig !




A szabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti
munkanapokat kell figyelembe venni.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló
 szabadság kiadása során a beosztással azonos időtartamra
mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és
 a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell
elszámolni és nyilvántartani.
Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános
munkarend és a napi munkaidő figyelembe vételével kell
kiadni.
Megváltás csak megszűnéskor
Elmarad:
 a gyermek gondozásra biztosított fizetés nélkül szabadság
kezdetétől számított
 6 hónap letelte előtt kíván munkába állni, a munkáltató a
bejelentést követő legfeljebb 30 napon belül,
 ha pedig a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság
kezdetétől számított 6 hónap elteltével vagy azt követően
kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb 60
nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének
eleget tenni.

rendes és rendkívüli munkaidő,
 készenlét,
 szabadság időtartamát.
Naprakészen
A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie
a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a
készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
Módja
az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő
igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is
vezethető.
IV. RÉSZ





65. Az alapbér
66. A bérpótlék
67. Díjazás munkavégzés hiányában
68. A távolléti díj számítása
69. A kötelező legkisebb munkabér, a garantált
bérminimum
 70. A munkabér védelme
 71. Eltérő megállapodás
142/A. § helyett


Egyenlő bánásmód követelménye 12.§
„ és munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe
venni”
Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell
meghatározni.
Az alapbért időbérben kell megállapítani.
Kombinált bér: A munkáltató a munkabért
teljesítménybérként, illetve idő- és teljesítménybér
összekapcsolásával is megállapíthatja.
Teljesítménybérnek azt a munkabért kell tekinteni, amely előre
meghatározott teljesítmény-követelmény alapján illeti
meg a munkavállalót.
A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában, vagy
kombinált bérként meghatározni
csak a munkaszerződésben foglalt megállapodás
esetén lehet.





teljesítmény-követelmény és
teljesítménybér-tényezők
objektív mérésen és számításon alapuló
előzetes eljárás
írásbeli, helyben szokásos közlés
Kizárólag teljesítménybér garantált bér
„legalább az alapbér fele”
(„jelentős részben nemcsak MV-n múlik” – kimarad)




Összege és hatálya - Kormány
Konzultáció NGTT-vel
Felhatalmazás – a vásárlóerő megőrzése
érdekében – a béremelés elvárt mértékéről
és béren kívüli juttatásról
Hatály:
 Eltérés munkavállalói csoportokra
 Ágazati és földrajzi területek sajátosságaira
Rendes munkaidőre járó munkabéren felül
Számítás alapja – eM – alapbér







Vasárnapi pótlék
Munkaszüneti rendes (vas, húsvétv, pünkösdv)
Műszakpótlék
Éjszakai pótlék
Túlmunka
Heti pihenőnapon elrendelt rendkívüli
Munkaszüneti napon rendkívüli
vasárnap rendes munkaidőben
történő munkavégzés
többműszakos és készenléti munkakör
(d-e pontok)
50 % bérpótlék
(eddig összevonás és 3 vagy többműszakos)
Egy tekintet alá esik: húsvét- és pünkösdvasárnap,
vasárnapra eső munkaszüneti nap
100 % bérpótlék

Nem változott
több műszakos: napi munkaideje kezdetének
időpontja rendszeresen változik, a 18 és 06 óra közötti
időtartam alatt történő munkavégzés esetén
30 % bérpótlék (műszakpótlék)
22 és 06 óra között
a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve
ha ennek tartama az 1 órát meghaladja
15 % bérpótlék



A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt
meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
a munkaidőkereten, vagy
az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén
– munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása
alapján –
50 % bérpótlék vagy szabadidő jár.




A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt
rendkívüli munkaidő, illetve a végzett munka
tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.
A szabadidő kiadása – eltérő megállapodás
hiányában – legkésőbb az elrendelt rendkívüli
munkaidőben történő munkavégzést követő
hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén
legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási
időszak végéig kell kiadni
Munkaidő-kereten felüli munka esetén - következő
munkaidő-keret vége
fM! - tárgyévet követő év 12.31-ig

Pihenő napi túlórák A munkaidő-beosztás szerinti heti
pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli
munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék
jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti
pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. (szabadidő)

Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben
történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100 %-os
bérpótlék illeti meg.

Pihenőidő kiadása legkésőbb az elrendelt rendkívüli
munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban,
munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a
munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell
kiadni, de fM!

Bérpótlékot (vas, műszak, éjszaka) magába foglaló
alapbérben

Munkaszerződésben:
 Bérpótlék helyett,
 Készenléti, ügyeleti díj + munkavégzés pótléka
Havi átalány




Készenlét
20 %
Ügyelet
40 %
Munkavégzés esetén
alapbér + pótlékok
(vasárnapi, munkaszüneti, műszak, éjszakai)
Ügyelet esetén, ha a munkavégzés nem mérhető
50 %
Állásidő: foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz
eleget
- Elháríthatatlan külső ok kivétel –
Ma: működési körében felmerül okból
alapbér + bérpótlék










Szabadság
Betegszabadság = 70 %
Kötelező orvosi vizsgálat
Véradás 4 óra
Szoptatási munkaidő-kedvezmény
Hozzátartozó halála = 2 munkanap
Általános iskolai tanulmány, felek – képzési idő
Tanú-meghallgatás
Munkaszüneti nap – teljesítménybéres
Munkaviszonyra von szabály


Elmaradt a rendkívüli munkavégzés kiegészítő
pótléka
Hozzászámít az ügyelet és készenlét pótléka
Következmény
Kevesebb díjazás jár
 szabadságra, betegszabadságra
 Rendes felmondáskor felmentési időre
 Végkielégítésként
 Jogellenes munkaviszony megszüntetésekor
V. fejezet
megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve
323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet
Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság
Főigazgató-helyettes
www.ommf.gov.hu
O
Általános elvek
O Tájékoztatás és felvilágosítás
O Egyértelmű elvárások közvetítése
O Megbízható hivatalos információ
Ellenőrzés célja: MV alapvető jogok védelme
O Szolgáltató közhatalom
O Bizalom – tisztesség - következetesség
O
O
O
O
O
O
O
Feketemunka
Munkabér és védelme
Megszüntetés igazolás és elszámolás
Ágazati reprezentativitás
Közérdekű bejelentés és panasz
10%-10% feldolgozóipar és személyvagyonvédelem
Bejelentés nélküli utóellenőrzése 80%
O
O
O
O
Általános elvek
Tájékoztatás, feltárás, megtartás biztosítása
Szolgáltató közhatalom
Bizalom – tisztesség - következetesség
Nincs jogkövetés – teljes hatósági szigor
„Ha új házat építesz, házfedeledre
Korlátot csinálj hogy vérrel ne terheld
a te házadat, ha valaki leesik arról.”
229.§ Ha egy építőmester házat épít,
de rosszul végzi a munkáját és a ház
összedől
És a tulajdonos meghal, akkor azt az
építőmestert meg kell ölni.”





Nagy létszámú munkáltatók ellenőrzése
előzetes bejelentéssel
Alapos balesetkivizsgálás
Zaj, karrezgés, veszélyes anyag, rákkeltő
expozíció
Ágazat: építőipar, mezőgazdaság, feldolgozó,
egészségügy - kockázatértékelés
Alvállalkozói láncok
96
O
O
O
O
2012. január 1-jétől 2014. január 1-jéig
2011-ig – 2/3-nál
kötelező vizsgálni: kiterjed a bruttó 300.000
forint alatti munkabérek nettó értékének
„megőrzéséhez szükséges munkabéremelés –
kormányrendeletben meghatározott - elvárt
mértékének megfelelő végrehajtására”
nincs pénzügyi szankció – csak kizárás
O
O
O
O
O
O
Minden esetben kiterjed erre a vizsgálat
Közérdekű bejelentés, panasz??
„ellenőrzés alá vont telephelyen”
Megyei illetékesség
Nem telepített munkahely – székhely
NGM Útmutató a gyakorlati végrehajtáshoz,
aszociális adóból érvényesíthető adókedvezmény
érvényesítéshez – www.nav.gov.hu






Tényállás felderítésének kötelezettsége
Iratbekérés – béradatok, vagy maga a
folyamat
Jogsértést megállapító határozat
Fellebbezés – elvárt 2/3 - 1/3
Jogerős határozat – honlapi nyilvánosság
Kizár közbeszerzésből, állami
támogatásból
munkavállalói panasz súlypontban
 ÚJ MT.
 törvényi minimum betartása, illetve
betartatása (felek megállapodása,
kollektív szerződés)
 munkaügyi audit
 komplex ellenőrzés

„Egy társadalom igazi ereje nem a belőle
rakétaként felszálló tüneményekben, hanem a
mélyén dolgozó emberek értékében van"