Slide 1

Munkaszervezési ismeretek

Munkaidő, pihenőidő, szabadság

1

Szakképzési Portál

Bevezetés
A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések között
az egyik legfontosabb és legtöbb konfliktus okozója a
munka- és pihenőidők szabályozása, illetve betartása.
Itt ütközik élesen a munkáltató azon érdeke, hogy a
teljesítmény növelése, a hatékonyság fokozása céljából
rugalmasan, minél kevesebb kötöttséggel tudjon
foglalkoztatni
a
munkavállaló
a
pihenéshez,
kiegyensúlyozott munkavégzéshez való jogával.
A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint ezen
a területen történik a legtöbb szabálysértés.
2

Munkaidő
A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak
befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a
munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező
tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy
megállapodás hiányában a munkaközi szünet
időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti
jellegű munkakör kivételével).
Fajtái:
• Napi munkaidő
• Heti munkaidő
• Teljes munkaidő
3

Munkaidő mértéke
Fontos megkülönböztetni a munkaidő-beosztástól.
Mértéke azt jelenti, hogy naponta vagy hetente
átlagosan hány órát kell dolgozni. A beosztás ettől
eltérhet, mert lehetőség van egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazására is.
A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ennek a
munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie.

4

Munkarendek
Munkarendnek nevezzük az egyes munkavállalói
csoportokra, szervezeti egységekre előírt rendszeres
munkaidő-beosztásokat. A munkáltatónál ez lehet
egységes is, de a jellemző az, hogy többféle
munkarendet alkalmaznak. A munkarendet a kollektív
szerződésben lehet szabályozni.
Fajtái:
• Egyműszakos
• Kétműszakos
• Három- vagy többműszakos
• Folyamatos (megszakítás nélküli)
5

Munkaidő-beosztás
A munkaidő-beosztás tartalmazza, hogy az
egyes munkavállalóknak, illetve csoportjaiknak
naponta mettől-meddig kell munkát végezniük.
A munkaidő-beosztást, ha erről a kollektív
szerződés máshogy nem rendelkezik a
munkáltató határozza meg.

6

Munkaidőkeret
Egyenlőtlen
munkaidő-beosztásra
munkaidőkeret alkalmazásával van lehetőség. Ez
azt jelenti, hogy egyes napokon hosszabb, más
napokon rövidebb
a munkaidő, de a
munkaidőkereten belül átlagosan a napi nyolc
órának kell kijönnie.
Amennyiben a munkaidőkeret átlagában napi
nyolc óránál több a tényleges munkavégzés,
akkor a plusz idő rendkívüli munkavégzésnek
minősül és annak megfelelően kell díjazni.
7

Rendkívüli munkavégzés
A rendkívüli munkavégzésre különböző formákban
kerülhet sor:
• Túlóra:
A teljes munkaidőt meghaladóan történik
munkavégzés.
• Túlmunka:
Munkaidőkeret
alkalmazása
esetén
a
munkaidőkereten felüli időtartam.
Mértéke:
Maximum 200 óra, de a kollektív szerződés
megemelheti maximum 300 órára.
8

Készenlét
Készenlét a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre az általa meghatározott
helyen. Tehát ő dönti el, hogy hol tartózkodik,
csak a munkavégzés szempontjából eltérő
helyen kell lennie.
Köteles megőrizni munkaképes állapotát és
szükség esetén felvenni a munkát.
A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
9

Ügyelet
Az ügyelet a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre a munkáltató által
meghatározott helyen. Tehát a munkáltató
határozza meg tartózkodási helyét, amely
általában a munkahely szokott lenni.
Az ügyelet alatt a munkavállaló köteles
megőrizni munkaképes állapotát, és szükség
esetén felvenni a munkát.
Az ügyelet alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
10

Pihenőidő
Fajtái:
• Munkaközi szünet:
A napi munka közben a munkavégzés
megszakításával kiadott pihenőidő.
• Napi pihenőidő:
A két munkavégzés (munkanap) között biztosított
pihenőidő. /legalább 14 óra egybefüggően/
• Heti pihenőidő:
A fő szabály szerint hetente két pihenőnap illeti meg
a munkavállalót, és az egyiknek vasárnapra kell esnie.
/munkaidőkeret alkalmazásával el lehet térni/
11

Szabadság
•
•
•
•
•
•
•

12

Fajtái:
Rendes szabadság
Pótszabadság
Rendkívüli szabadság
Betegszabadság
Szülési szabadság
Tanulmányi szabadság
Fizetés nélküli szabadság

Szabadság
Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a
munkavállaló
•
•
•
•
•

huszonötödik életévétől
huszonnyolcadik életévétől
harmincegyedik életévétől
harmincharmadik életévétől
harmincötödik életévétől

21
22
23
24
25

•
•
•
•
•

harminchetedik életévétől
harminckilencedik életévétől
negyvenegyedik életévétől
negyvenharmadik életévétől
negyvenötödik életévétől

munkanapra emelkedik.
A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti
meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort
betölti.
13

26
27
28
29
30


Slide 2

Munkaszervezési ismeretek

Munkaidő, pihenőidő, szabadság

1

Szakképzési Portál

Bevezetés
A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések között
az egyik legfontosabb és legtöbb konfliktus okozója a
munka- és pihenőidők szabályozása, illetve betartása.
Itt ütközik élesen a munkáltató azon érdeke, hogy a
teljesítmény növelése, a hatékonyság fokozása céljából
rugalmasan, minél kevesebb kötöttséggel tudjon
foglalkoztatni
a
munkavállaló
a
pihenéshez,
kiegyensúlyozott munkavégzéshez való jogával.
A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint ezen
a területen történik a legtöbb szabálysértés.
2

Munkaidő
A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak
befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a
munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező
tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy
megállapodás hiányában a munkaközi szünet
időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti
jellegű munkakör kivételével).
Fajtái:
• Napi munkaidő
• Heti munkaidő
• Teljes munkaidő
3

Munkaidő mértéke
Fontos megkülönböztetni a munkaidő-beosztástól.
Mértéke azt jelenti, hogy naponta vagy hetente
átlagosan hány órát kell dolgozni. A beosztás ettől
eltérhet, mert lehetőség van egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazására is.
A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ennek a
munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie.

4

Munkarendek
Munkarendnek nevezzük az egyes munkavállalói
csoportokra, szervezeti egységekre előírt rendszeres
munkaidő-beosztásokat. A munkáltatónál ez lehet
egységes is, de a jellemző az, hogy többféle
munkarendet alkalmaznak. A munkarendet a kollektív
szerződésben lehet szabályozni.
Fajtái:
• Egyműszakos
• Kétműszakos
• Három- vagy többműszakos
• Folyamatos (megszakítás nélküli)
5

Munkaidő-beosztás
A munkaidő-beosztás tartalmazza, hogy az
egyes munkavállalóknak, illetve csoportjaiknak
naponta mettől-meddig kell munkát végezniük.
A munkaidő-beosztást, ha erről a kollektív
szerződés máshogy nem rendelkezik a
munkáltató határozza meg.

6

Munkaidőkeret
Egyenlőtlen
munkaidő-beosztásra
munkaidőkeret alkalmazásával van lehetőség. Ez
azt jelenti, hogy egyes napokon hosszabb, más
napokon rövidebb
a munkaidő, de a
munkaidőkereten belül átlagosan a napi nyolc
órának kell kijönnie.
Amennyiben a munkaidőkeret átlagában napi
nyolc óránál több a tényleges munkavégzés,
akkor a plusz idő rendkívüli munkavégzésnek
minősül és annak megfelelően kell díjazni.
7

Rendkívüli munkavégzés
A rendkívüli munkavégzésre különböző formákban
kerülhet sor:
• Túlóra:
A teljes munkaidőt meghaladóan történik
munkavégzés.
• Túlmunka:
Munkaidőkeret
alkalmazása
esetén
a
munkaidőkereten felüli időtartam.
Mértéke:
Maximum 200 óra, de a kollektív szerződés
megemelheti maximum 300 órára.
8

Készenlét
Készenlét a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre az általa meghatározott
helyen. Tehát ő dönti el, hogy hol tartózkodik,
csak a munkavégzés szempontjából eltérő
helyen kell lennie.
Köteles megőrizni munkaképes állapotát és
szükség esetén felvenni a munkát.
A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
9

Ügyelet
Az ügyelet a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre a munkáltató által
meghatározott helyen. Tehát a munkáltató
határozza meg tartózkodási helyét, amely
általában a munkahely szokott lenni.
Az ügyelet alatt a munkavállaló köteles
megőrizni munkaképes állapotát, és szükség
esetén felvenni a munkát.
Az ügyelet alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
10

Pihenőidő
Fajtái:
• Munkaközi szünet:
A napi munka közben a munkavégzés
megszakításával kiadott pihenőidő.
• Napi pihenőidő:
A két munkavégzés (munkanap) között biztosított
pihenőidő. /legalább 14 óra egybefüggően/
• Heti pihenőidő:
A fő szabály szerint hetente két pihenőnap illeti meg
a munkavállalót, és az egyiknek vasárnapra kell esnie.
/munkaidőkeret alkalmazásával el lehet térni/
11

Szabadság
•
•
•
•
•
•
•

12

Fajtái:
Rendes szabadság
Pótszabadság
Rendkívüli szabadság
Betegszabadság
Szülési szabadság
Tanulmányi szabadság
Fizetés nélküli szabadság

Szabadság
Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a
munkavállaló
•
•
•
•
•

huszonötödik életévétől
huszonnyolcadik életévétől
harmincegyedik életévétől
harmincharmadik életévétől
harmincötödik életévétől

21
22
23
24
25

•
•
•
•
•

harminchetedik életévétől
harminckilencedik életévétől
negyvenegyedik életévétől
negyvenharmadik életévétől
negyvenötödik életévétől

munkanapra emelkedik.
A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti
meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort
betölti.
13

26
27
28
29
30


Slide 3

Munkaszervezési ismeretek

Munkaidő, pihenőidő, szabadság

1

Szakképzési Portál

Bevezetés
A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések között
az egyik legfontosabb és legtöbb konfliktus okozója a
munka- és pihenőidők szabályozása, illetve betartása.
Itt ütközik élesen a munkáltató azon érdeke, hogy a
teljesítmény növelése, a hatékonyság fokozása céljából
rugalmasan, minél kevesebb kötöttséggel tudjon
foglalkoztatni
a
munkavállaló
a
pihenéshez,
kiegyensúlyozott munkavégzéshez való jogával.
A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint ezen
a területen történik a legtöbb szabálysértés.
2

Munkaidő
A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak
befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a
munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező
tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy
megállapodás hiányában a munkaközi szünet
időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti
jellegű munkakör kivételével).
Fajtái:
• Napi munkaidő
• Heti munkaidő
• Teljes munkaidő
3

Munkaidő mértéke
Fontos megkülönböztetni a munkaidő-beosztástól.
Mértéke azt jelenti, hogy naponta vagy hetente
átlagosan hány órát kell dolgozni. A beosztás ettől
eltérhet, mert lehetőség van egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazására is.
A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ennek a
munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie.

4

Munkarendek
Munkarendnek nevezzük az egyes munkavállalói
csoportokra, szervezeti egységekre előírt rendszeres
munkaidő-beosztásokat. A munkáltatónál ez lehet
egységes is, de a jellemző az, hogy többféle
munkarendet alkalmaznak. A munkarendet a kollektív
szerződésben lehet szabályozni.
Fajtái:
• Egyműszakos
• Kétműszakos
• Három- vagy többműszakos
• Folyamatos (megszakítás nélküli)
5

Munkaidő-beosztás
A munkaidő-beosztás tartalmazza, hogy az
egyes munkavállalóknak, illetve csoportjaiknak
naponta mettől-meddig kell munkát végezniük.
A munkaidő-beosztást, ha erről a kollektív
szerződés máshogy nem rendelkezik a
munkáltató határozza meg.

6

Munkaidőkeret
Egyenlőtlen
munkaidő-beosztásra
munkaidőkeret alkalmazásával van lehetőség. Ez
azt jelenti, hogy egyes napokon hosszabb, más
napokon rövidebb
a munkaidő, de a
munkaidőkereten belül átlagosan a napi nyolc
órának kell kijönnie.
Amennyiben a munkaidőkeret átlagában napi
nyolc óránál több a tényleges munkavégzés,
akkor a plusz idő rendkívüli munkavégzésnek
minősül és annak megfelelően kell díjazni.
7

Rendkívüli munkavégzés
A rendkívüli munkavégzésre különböző formákban
kerülhet sor:
• Túlóra:
A teljes munkaidőt meghaladóan történik
munkavégzés.
• Túlmunka:
Munkaidőkeret
alkalmazása
esetén
a
munkaidőkereten felüli időtartam.
Mértéke:
Maximum 200 óra, de a kollektív szerződés
megemelheti maximum 300 órára.
8

Készenlét
Készenlét a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre az általa meghatározott
helyen. Tehát ő dönti el, hogy hol tartózkodik,
csak a munkavégzés szempontjából eltérő
helyen kell lennie.
Köteles megőrizni munkaképes állapotát és
szükség esetén felvenni a munkát.
A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
9

Ügyelet
Az ügyelet a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre a munkáltató által
meghatározott helyen. Tehát a munkáltató
határozza meg tartózkodási helyét, amely
általában a munkahely szokott lenni.
Az ügyelet alatt a munkavállaló köteles
megőrizni munkaképes állapotát, és szükség
esetén felvenni a munkát.
Az ügyelet alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
10

Pihenőidő
Fajtái:
• Munkaközi szünet:
A napi munka közben a munkavégzés
megszakításával kiadott pihenőidő.
• Napi pihenőidő:
A két munkavégzés (munkanap) között biztosított
pihenőidő. /legalább 14 óra egybefüggően/
• Heti pihenőidő:
A fő szabály szerint hetente két pihenőnap illeti meg
a munkavállalót, és az egyiknek vasárnapra kell esnie.
/munkaidőkeret alkalmazásával el lehet térni/
11

Szabadság
•
•
•
•
•
•
•

12

Fajtái:
Rendes szabadság
Pótszabadság
Rendkívüli szabadság
Betegszabadság
Szülési szabadság
Tanulmányi szabadság
Fizetés nélküli szabadság

Szabadság
Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a
munkavállaló
•
•
•
•
•

huszonötödik életévétől
huszonnyolcadik életévétől
harmincegyedik életévétől
harmincharmadik életévétől
harmincötödik életévétől

21
22
23
24
25

•
•
•
•
•

harminchetedik életévétől
harminckilencedik életévétől
negyvenegyedik életévétől
negyvenharmadik életévétől
negyvenötödik életévétől

munkanapra emelkedik.
A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti
meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort
betölti.
13

26
27
28
29
30


Slide 4

Munkaszervezési ismeretek

Munkaidő, pihenőidő, szabadság

1

Szakképzési Portál

Bevezetés
A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések között
az egyik legfontosabb és legtöbb konfliktus okozója a
munka- és pihenőidők szabályozása, illetve betartása.
Itt ütközik élesen a munkáltató azon érdeke, hogy a
teljesítmény növelése, a hatékonyság fokozása céljából
rugalmasan, minél kevesebb kötöttséggel tudjon
foglalkoztatni
a
munkavállaló
a
pihenéshez,
kiegyensúlyozott munkavégzéshez való jogával.
A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint ezen
a területen történik a legtöbb szabálysértés.
2

Munkaidő
A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak
befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a
munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező
tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy
megállapodás hiányában a munkaközi szünet
időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti
jellegű munkakör kivételével).
Fajtái:
• Napi munkaidő
• Heti munkaidő
• Teljes munkaidő
3

Munkaidő mértéke
Fontos megkülönböztetni a munkaidő-beosztástól.
Mértéke azt jelenti, hogy naponta vagy hetente
átlagosan hány órát kell dolgozni. A beosztás ettől
eltérhet, mert lehetőség van egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazására is.
A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ennek a
munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie.

4

Munkarendek
Munkarendnek nevezzük az egyes munkavállalói
csoportokra, szervezeti egységekre előírt rendszeres
munkaidő-beosztásokat. A munkáltatónál ez lehet
egységes is, de a jellemző az, hogy többféle
munkarendet alkalmaznak. A munkarendet a kollektív
szerződésben lehet szabályozni.
Fajtái:
• Egyműszakos
• Kétműszakos
• Három- vagy többműszakos
• Folyamatos (megszakítás nélküli)
5

Munkaidő-beosztás
A munkaidő-beosztás tartalmazza, hogy az
egyes munkavállalóknak, illetve csoportjaiknak
naponta mettől-meddig kell munkát végezniük.
A munkaidő-beosztást, ha erről a kollektív
szerződés máshogy nem rendelkezik a
munkáltató határozza meg.

6

Munkaidőkeret
Egyenlőtlen
munkaidő-beosztásra
munkaidőkeret alkalmazásával van lehetőség. Ez
azt jelenti, hogy egyes napokon hosszabb, más
napokon rövidebb
a munkaidő, de a
munkaidőkereten belül átlagosan a napi nyolc
órának kell kijönnie.
Amennyiben a munkaidőkeret átlagában napi
nyolc óránál több a tényleges munkavégzés,
akkor a plusz idő rendkívüli munkavégzésnek
minősül és annak megfelelően kell díjazni.
7

Rendkívüli munkavégzés
A rendkívüli munkavégzésre különböző formákban
kerülhet sor:
• Túlóra:
A teljes munkaidőt meghaladóan történik
munkavégzés.
• Túlmunka:
Munkaidőkeret
alkalmazása
esetén
a
munkaidőkereten felüli időtartam.
Mértéke:
Maximum 200 óra, de a kollektív szerződés
megemelheti maximum 300 órára.
8

Készenlét
Készenlét a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre az általa meghatározott
helyen. Tehát ő dönti el, hogy hol tartózkodik,
csak a munkavégzés szempontjából eltérő
helyen kell lennie.
Köteles megőrizni munkaképes állapotát és
szükség esetén felvenni a munkát.
A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
9

Ügyelet
Az ügyelet a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre a munkáltató által
meghatározott helyen. Tehát a munkáltató
határozza meg tartózkodási helyét, amely
általában a munkahely szokott lenni.
Az ügyelet alatt a munkavállaló köteles
megőrizni munkaképes állapotát, és szükség
esetén felvenni a munkát.
Az ügyelet alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
10

Pihenőidő
Fajtái:
• Munkaközi szünet:
A napi munka közben a munkavégzés
megszakításával kiadott pihenőidő.
• Napi pihenőidő:
A két munkavégzés (munkanap) között biztosított
pihenőidő. /legalább 14 óra egybefüggően/
• Heti pihenőidő:
A fő szabály szerint hetente két pihenőnap illeti meg
a munkavállalót, és az egyiknek vasárnapra kell esnie.
/munkaidőkeret alkalmazásával el lehet térni/
11

Szabadság
•
•
•
•
•
•
•

12

Fajtái:
Rendes szabadság
Pótszabadság
Rendkívüli szabadság
Betegszabadság
Szülési szabadság
Tanulmányi szabadság
Fizetés nélküli szabadság

Szabadság
Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a
munkavállaló
•
•
•
•
•

huszonötödik életévétől
huszonnyolcadik életévétől
harmincegyedik életévétől
harmincharmadik életévétől
harmincötödik életévétől

21
22
23
24
25

•
•
•
•
•

harminchetedik életévétől
harminckilencedik életévétől
negyvenegyedik életévétől
negyvenharmadik életévétől
negyvenötödik életévétől

munkanapra emelkedik.
A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti
meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort
betölti.
13

26
27
28
29
30


Slide 5

Munkaszervezési ismeretek

Munkaidő, pihenőidő, szabadság

1

Szakképzési Portál

Bevezetés
A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések között
az egyik legfontosabb és legtöbb konfliktus okozója a
munka- és pihenőidők szabályozása, illetve betartása.
Itt ütközik élesen a munkáltató azon érdeke, hogy a
teljesítmény növelése, a hatékonyság fokozása céljából
rugalmasan, minél kevesebb kötöttséggel tudjon
foglalkoztatni
a
munkavállaló
a
pihenéshez,
kiegyensúlyozott munkavégzéshez való jogával.
A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint ezen
a területen történik a legtöbb szabálysértés.
2

Munkaidő
A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak
befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a
munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező
tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy
megállapodás hiányában a munkaközi szünet
időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti
jellegű munkakör kivételével).
Fajtái:
• Napi munkaidő
• Heti munkaidő
• Teljes munkaidő
3

Munkaidő mértéke
Fontos megkülönböztetni a munkaidő-beosztástól.
Mértéke azt jelenti, hogy naponta vagy hetente
átlagosan hány órát kell dolgozni. A beosztás ettől
eltérhet, mert lehetőség van egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazására is.
A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ennek a
munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie.

4

Munkarendek
Munkarendnek nevezzük az egyes munkavállalói
csoportokra, szervezeti egységekre előírt rendszeres
munkaidő-beosztásokat. A munkáltatónál ez lehet
egységes is, de a jellemző az, hogy többféle
munkarendet alkalmaznak. A munkarendet a kollektív
szerződésben lehet szabályozni.
Fajtái:
• Egyműszakos
• Kétműszakos
• Három- vagy többműszakos
• Folyamatos (megszakítás nélküli)
5

Munkaidő-beosztás
A munkaidő-beosztás tartalmazza, hogy az
egyes munkavállalóknak, illetve csoportjaiknak
naponta mettől-meddig kell munkát végezniük.
A munkaidő-beosztást, ha erről a kollektív
szerződés máshogy nem rendelkezik a
munkáltató határozza meg.

6

Munkaidőkeret
Egyenlőtlen
munkaidő-beosztásra
munkaidőkeret alkalmazásával van lehetőség. Ez
azt jelenti, hogy egyes napokon hosszabb, más
napokon rövidebb
a munkaidő, de a
munkaidőkereten belül átlagosan a napi nyolc
órának kell kijönnie.
Amennyiben a munkaidőkeret átlagában napi
nyolc óránál több a tényleges munkavégzés,
akkor a plusz idő rendkívüli munkavégzésnek
minősül és annak megfelelően kell díjazni.
7

Rendkívüli munkavégzés
A rendkívüli munkavégzésre különböző formákban
kerülhet sor:
• Túlóra:
A teljes munkaidőt meghaladóan történik
munkavégzés.
• Túlmunka:
Munkaidőkeret
alkalmazása
esetén
a
munkaidőkereten felüli időtartam.
Mértéke:
Maximum 200 óra, de a kollektív szerződés
megemelheti maximum 300 órára.
8

Készenlét
Készenlét a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre az általa meghatározott
helyen. Tehát ő dönti el, hogy hol tartózkodik,
csak a munkavégzés szempontjából eltérő
helyen kell lennie.
Köteles megőrizni munkaképes állapotát és
szükség esetén felvenni a munkát.
A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
9

Ügyelet
Az ügyelet a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre a munkáltató által
meghatározott helyen. Tehát a munkáltató
határozza meg tartózkodási helyét, amely
általában a munkahely szokott lenni.
Az ügyelet alatt a munkavállaló köteles
megőrizni munkaképes állapotát, és szükség
esetén felvenni a munkát.
Az ügyelet alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
10

Pihenőidő
Fajtái:
• Munkaközi szünet:
A napi munka közben a munkavégzés
megszakításával kiadott pihenőidő.
• Napi pihenőidő:
A két munkavégzés (munkanap) között biztosított
pihenőidő. /legalább 14 óra egybefüggően/
• Heti pihenőidő:
A fő szabály szerint hetente két pihenőnap illeti meg
a munkavállalót, és az egyiknek vasárnapra kell esnie.
/munkaidőkeret alkalmazásával el lehet térni/
11

Szabadság
•
•
•
•
•
•
•

12

Fajtái:
Rendes szabadság
Pótszabadság
Rendkívüli szabadság
Betegszabadság
Szülési szabadság
Tanulmányi szabadság
Fizetés nélküli szabadság

Szabadság
Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a
munkavállaló
•
•
•
•
•

huszonötödik életévétől
huszonnyolcadik életévétől
harmincegyedik életévétől
harmincharmadik életévétől
harmincötödik életévétől

21
22
23
24
25

•
•
•
•
•

harminchetedik életévétől
harminckilencedik életévétől
negyvenegyedik életévétől
negyvenharmadik életévétől
negyvenötödik életévétől

munkanapra emelkedik.
A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti
meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort
betölti.
13

26
27
28
29
30


Slide 6

Munkaszervezési ismeretek

Munkaidő, pihenőidő, szabadság

1

Szakképzési Portál

Bevezetés
A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések között
az egyik legfontosabb és legtöbb konfliktus okozója a
munka- és pihenőidők szabályozása, illetve betartása.
Itt ütközik élesen a munkáltató azon érdeke, hogy a
teljesítmény növelése, a hatékonyság fokozása céljából
rugalmasan, minél kevesebb kötöttséggel tudjon
foglalkoztatni
a
munkavállaló
a
pihenéshez,
kiegyensúlyozott munkavégzéshez való jogával.
A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint ezen
a területen történik a legtöbb szabálysértés.
2

Munkaidő
A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak
befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a
munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező
tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy
megállapodás hiányában a munkaközi szünet
időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti
jellegű munkakör kivételével).
Fajtái:
• Napi munkaidő
• Heti munkaidő
• Teljes munkaidő
3

Munkaidő mértéke
Fontos megkülönböztetni a munkaidő-beosztástól.
Mértéke azt jelenti, hogy naponta vagy hetente
átlagosan hány órát kell dolgozni. A beosztás ettől
eltérhet, mert lehetőség van egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazására is.
A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ennek a
munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie.

4

Munkarendek
Munkarendnek nevezzük az egyes munkavállalói
csoportokra, szervezeti egységekre előírt rendszeres
munkaidő-beosztásokat. A munkáltatónál ez lehet
egységes is, de a jellemző az, hogy többféle
munkarendet alkalmaznak. A munkarendet a kollektív
szerződésben lehet szabályozni.
Fajtái:
• Egyműszakos
• Kétműszakos
• Három- vagy többműszakos
• Folyamatos (megszakítás nélküli)
5

Munkaidő-beosztás
A munkaidő-beosztás tartalmazza, hogy az
egyes munkavállalóknak, illetve csoportjaiknak
naponta mettől-meddig kell munkát végezniük.
A munkaidő-beosztást, ha erről a kollektív
szerződés máshogy nem rendelkezik a
munkáltató határozza meg.

6

Munkaidőkeret
Egyenlőtlen
munkaidő-beosztásra
munkaidőkeret alkalmazásával van lehetőség. Ez
azt jelenti, hogy egyes napokon hosszabb, más
napokon rövidebb
a munkaidő, de a
munkaidőkereten belül átlagosan a napi nyolc
órának kell kijönnie.
Amennyiben a munkaidőkeret átlagában napi
nyolc óránál több a tényleges munkavégzés,
akkor a plusz idő rendkívüli munkavégzésnek
minősül és annak megfelelően kell díjazni.
7

Rendkívüli munkavégzés
A rendkívüli munkavégzésre különböző formákban
kerülhet sor:
• Túlóra:
A teljes munkaidőt meghaladóan történik
munkavégzés.
• Túlmunka:
Munkaidőkeret
alkalmazása
esetén
a
munkaidőkereten felüli időtartam.
Mértéke:
Maximum 200 óra, de a kollektív szerződés
megemelheti maximum 300 órára.
8

Készenlét
Készenlét a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre az általa meghatározott
helyen. Tehát ő dönti el, hogy hol tartózkodik,
csak a munkavégzés szempontjából eltérő
helyen kell lennie.
Köteles megőrizni munkaképes állapotát és
szükség esetén felvenni a munkát.
A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
9

Ügyelet
Az ügyelet a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre a munkáltató által
meghatározott helyen. Tehát a munkáltató
határozza meg tartózkodási helyét, amely
általában a munkahely szokott lenni.
Az ügyelet alatt a munkavállaló köteles
megőrizni munkaképes állapotát, és szükség
esetén felvenni a munkát.
Az ügyelet alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
10

Pihenőidő
Fajtái:
• Munkaközi szünet:
A napi munka közben a munkavégzés
megszakításával kiadott pihenőidő.
• Napi pihenőidő:
A két munkavégzés (munkanap) között biztosított
pihenőidő. /legalább 14 óra egybefüggően/
• Heti pihenőidő:
A fő szabály szerint hetente két pihenőnap illeti meg
a munkavállalót, és az egyiknek vasárnapra kell esnie.
/munkaidőkeret alkalmazásával el lehet térni/
11

Szabadság
•
•
•
•
•
•
•

12

Fajtái:
Rendes szabadság
Pótszabadság
Rendkívüli szabadság
Betegszabadság
Szülési szabadság
Tanulmányi szabadság
Fizetés nélküli szabadság

Szabadság
Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a
munkavállaló
•
•
•
•
•

huszonötödik életévétől
huszonnyolcadik életévétől
harmincegyedik életévétől
harmincharmadik életévétől
harmincötödik életévétől

21
22
23
24
25

•
•
•
•
•

harminchetedik életévétől
harminckilencedik életévétől
negyvenegyedik életévétől
negyvenharmadik életévétől
negyvenötödik életévétől

munkanapra emelkedik.
A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti
meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort
betölti.
13

26
27
28
29
30


Slide 7

Munkaszervezési ismeretek

Munkaidő, pihenőidő, szabadság

1

Szakképzési Portál

Bevezetés
A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések között
az egyik legfontosabb és legtöbb konfliktus okozója a
munka- és pihenőidők szabályozása, illetve betartása.
Itt ütközik élesen a munkáltató azon érdeke, hogy a
teljesítmény növelése, a hatékonyság fokozása céljából
rugalmasan, minél kevesebb kötöttséggel tudjon
foglalkoztatni
a
munkavállaló
a
pihenéshez,
kiegyensúlyozott munkavégzéshez való jogával.
A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint ezen
a területen történik a legtöbb szabálysértés.
2

Munkaidő
A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak
befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a
munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező
tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy
megállapodás hiányában a munkaközi szünet
időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti
jellegű munkakör kivételével).
Fajtái:
• Napi munkaidő
• Heti munkaidő
• Teljes munkaidő
3

Munkaidő mértéke
Fontos megkülönböztetni a munkaidő-beosztástól.
Mértéke azt jelenti, hogy naponta vagy hetente
átlagosan hány órát kell dolgozni. A beosztás ettől
eltérhet, mert lehetőség van egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazására is.
A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ennek a
munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie.

4

Munkarendek
Munkarendnek nevezzük az egyes munkavállalói
csoportokra, szervezeti egységekre előírt rendszeres
munkaidő-beosztásokat. A munkáltatónál ez lehet
egységes is, de a jellemző az, hogy többféle
munkarendet alkalmaznak. A munkarendet a kollektív
szerződésben lehet szabályozni.
Fajtái:
• Egyműszakos
• Kétműszakos
• Három- vagy többműszakos
• Folyamatos (megszakítás nélküli)
5

Munkaidő-beosztás
A munkaidő-beosztás tartalmazza, hogy az
egyes munkavállalóknak, illetve csoportjaiknak
naponta mettől-meddig kell munkát végezniük.
A munkaidő-beosztást, ha erről a kollektív
szerződés máshogy nem rendelkezik a
munkáltató határozza meg.

6

Munkaidőkeret
Egyenlőtlen
munkaidő-beosztásra
munkaidőkeret alkalmazásával van lehetőség. Ez
azt jelenti, hogy egyes napokon hosszabb, más
napokon rövidebb
a munkaidő, de a
munkaidőkereten belül átlagosan a napi nyolc
órának kell kijönnie.
Amennyiben a munkaidőkeret átlagában napi
nyolc óránál több a tényleges munkavégzés,
akkor a plusz idő rendkívüli munkavégzésnek
minősül és annak megfelelően kell díjazni.
7

Rendkívüli munkavégzés
A rendkívüli munkavégzésre különböző formákban
kerülhet sor:
• Túlóra:
A teljes munkaidőt meghaladóan történik
munkavégzés.
• Túlmunka:
Munkaidőkeret
alkalmazása
esetén
a
munkaidőkereten felüli időtartam.
Mértéke:
Maximum 200 óra, de a kollektív szerződés
megemelheti maximum 300 órára.
8

Készenlét
Készenlét a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre az általa meghatározott
helyen. Tehát ő dönti el, hogy hol tartózkodik,
csak a munkavégzés szempontjából eltérő
helyen kell lennie.
Köteles megőrizni munkaképes állapotát és
szükség esetén felvenni a munkát.
A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
9

Ügyelet
Az ügyelet a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre a munkáltató által
meghatározott helyen. Tehát a munkáltató
határozza meg tartózkodási helyét, amely
általában a munkahely szokott lenni.
Az ügyelet alatt a munkavállaló köteles
megőrizni munkaképes állapotát, és szükség
esetén felvenni a munkát.
Az ügyelet alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
10

Pihenőidő
Fajtái:
• Munkaközi szünet:
A napi munka közben a munkavégzés
megszakításával kiadott pihenőidő.
• Napi pihenőidő:
A két munkavégzés (munkanap) között biztosított
pihenőidő. /legalább 14 óra egybefüggően/
• Heti pihenőidő:
A fő szabály szerint hetente két pihenőnap illeti meg
a munkavállalót, és az egyiknek vasárnapra kell esnie.
/munkaidőkeret alkalmazásával el lehet térni/
11

Szabadság
•
•
•
•
•
•
•

12

Fajtái:
Rendes szabadság
Pótszabadság
Rendkívüli szabadság
Betegszabadság
Szülési szabadság
Tanulmányi szabadság
Fizetés nélküli szabadság

Szabadság
Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a
munkavállaló
•
•
•
•
•

huszonötödik életévétől
huszonnyolcadik életévétől
harmincegyedik életévétől
harmincharmadik életévétől
harmincötödik életévétől

21
22
23
24
25

•
•
•
•
•

harminchetedik életévétől
harminckilencedik életévétől
negyvenegyedik életévétől
negyvenharmadik életévétől
negyvenötödik életévétől

munkanapra emelkedik.
A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti
meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort
betölti.
13

26
27
28
29
30


Slide 8

Munkaszervezési ismeretek

Munkaidő, pihenőidő, szabadság

1

Szakképzési Portál

Bevezetés
A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések között
az egyik legfontosabb és legtöbb konfliktus okozója a
munka- és pihenőidők szabályozása, illetve betartása.
Itt ütközik élesen a munkáltató azon érdeke, hogy a
teljesítmény növelése, a hatékonyság fokozása céljából
rugalmasan, minél kevesebb kötöttséggel tudjon
foglalkoztatni
a
munkavállaló
a
pihenéshez,
kiegyensúlyozott munkavégzéshez való jogával.
A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint ezen
a területen történik a legtöbb szabálysértés.
2

Munkaidő
A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak
befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a
munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező
tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy
megállapodás hiányában a munkaközi szünet
időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti
jellegű munkakör kivételével).
Fajtái:
• Napi munkaidő
• Heti munkaidő
• Teljes munkaidő
3

Munkaidő mértéke
Fontos megkülönböztetni a munkaidő-beosztástól.
Mértéke azt jelenti, hogy naponta vagy hetente
átlagosan hány órát kell dolgozni. A beosztás ettől
eltérhet, mert lehetőség van egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazására is.
A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ennek a
munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie.

4

Munkarendek
Munkarendnek nevezzük az egyes munkavállalói
csoportokra, szervezeti egységekre előírt rendszeres
munkaidő-beosztásokat. A munkáltatónál ez lehet
egységes is, de a jellemző az, hogy többféle
munkarendet alkalmaznak. A munkarendet a kollektív
szerződésben lehet szabályozni.
Fajtái:
• Egyműszakos
• Kétműszakos
• Három- vagy többműszakos
• Folyamatos (megszakítás nélküli)
5

Munkaidő-beosztás
A munkaidő-beosztás tartalmazza, hogy az
egyes munkavállalóknak, illetve csoportjaiknak
naponta mettől-meddig kell munkát végezniük.
A munkaidő-beosztást, ha erről a kollektív
szerződés máshogy nem rendelkezik a
munkáltató határozza meg.

6

Munkaidőkeret
Egyenlőtlen
munkaidő-beosztásra
munkaidőkeret alkalmazásával van lehetőség. Ez
azt jelenti, hogy egyes napokon hosszabb, más
napokon rövidebb
a munkaidő, de a
munkaidőkereten belül átlagosan a napi nyolc
órának kell kijönnie.
Amennyiben a munkaidőkeret átlagában napi
nyolc óránál több a tényleges munkavégzés,
akkor a plusz idő rendkívüli munkavégzésnek
minősül és annak megfelelően kell díjazni.
7

Rendkívüli munkavégzés
A rendkívüli munkavégzésre különböző formákban
kerülhet sor:
• Túlóra:
A teljes munkaidőt meghaladóan történik
munkavégzés.
• Túlmunka:
Munkaidőkeret
alkalmazása
esetén
a
munkaidőkereten felüli időtartam.
Mértéke:
Maximum 200 óra, de a kollektív szerződés
megemelheti maximum 300 órára.
8

Készenlét
Készenlét a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre az általa meghatározott
helyen. Tehát ő dönti el, hogy hol tartózkodik,
csak a munkavégzés szempontjából eltérő
helyen kell lennie.
Köteles megőrizni munkaképes állapotát és
szükség esetén felvenni a munkát.
A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
9

Ügyelet
Az ügyelet a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre a munkáltató által
meghatározott helyen. Tehát a munkáltató
határozza meg tartózkodási helyét, amely
általában a munkahely szokott lenni.
Az ügyelet alatt a munkavállaló köteles
megőrizni munkaképes állapotát, és szükség
esetén felvenni a munkát.
Az ügyelet alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
10

Pihenőidő
Fajtái:
• Munkaközi szünet:
A napi munka közben a munkavégzés
megszakításával kiadott pihenőidő.
• Napi pihenőidő:
A két munkavégzés (munkanap) között biztosított
pihenőidő. /legalább 14 óra egybefüggően/
• Heti pihenőidő:
A fő szabály szerint hetente két pihenőnap illeti meg
a munkavállalót, és az egyiknek vasárnapra kell esnie.
/munkaidőkeret alkalmazásával el lehet térni/
11

Szabadság
•
•
•
•
•
•
•

12

Fajtái:
Rendes szabadság
Pótszabadság
Rendkívüli szabadság
Betegszabadság
Szülési szabadság
Tanulmányi szabadság
Fizetés nélküli szabadság

Szabadság
Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a
munkavállaló
•
•
•
•
•

huszonötödik életévétől
huszonnyolcadik életévétől
harmincegyedik életévétől
harmincharmadik életévétől
harmincötödik életévétől

21
22
23
24
25

•
•
•
•
•

harminchetedik életévétől
harminckilencedik életévétől
negyvenegyedik életévétől
negyvenharmadik életévétől
negyvenötödik életévétől

munkanapra emelkedik.
A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti
meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort
betölti.
13

26
27
28
29
30


Slide 9

Munkaszervezési ismeretek

Munkaidő, pihenőidő, szabadság

1

Szakképzési Portál

Bevezetés
A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések között
az egyik legfontosabb és legtöbb konfliktus okozója a
munka- és pihenőidők szabályozása, illetve betartása.
Itt ütközik élesen a munkáltató azon érdeke, hogy a
teljesítmény növelése, a hatékonyság fokozása céljából
rugalmasan, minél kevesebb kötöttséggel tudjon
foglalkoztatni
a
munkavállaló
a
pihenéshez,
kiegyensúlyozott munkavégzéshez való jogával.
A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint ezen
a területen történik a legtöbb szabálysértés.
2

Munkaidő
A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak
befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a
munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező
tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy
megállapodás hiányában a munkaközi szünet
időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti
jellegű munkakör kivételével).
Fajtái:
• Napi munkaidő
• Heti munkaidő
• Teljes munkaidő
3

Munkaidő mértéke
Fontos megkülönböztetni a munkaidő-beosztástól.
Mértéke azt jelenti, hogy naponta vagy hetente
átlagosan hány órát kell dolgozni. A beosztás ettől
eltérhet, mert lehetőség van egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazására is.
A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ennek a
munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie.

4

Munkarendek
Munkarendnek nevezzük az egyes munkavállalói
csoportokra, szervezeti egységekre előírt rendszeres
munkaidő-beosztásokat. A munkáltatónál ez lehet
egységes is, de a jellemző az, hogy többféle
munkarendet alkalmaznak. A munkarendet a kollektív
szerződésben lehet szabályozni.
Fajtái:
• Egyműszakos
• Kétműszakos
• Három- vagy többműszakos
• Folyamatos (megszakítás nélküli)
5

Munkaidő-beosztás
A munkaidő-beosztás tartalmazza, hogy az
egyes munkavállalóknak, illetve csoportjaiknak
naponta mettől-meddig kell munkát végezniük.
A munkaidő-beosztást, ha erről a kollektív
szerződés máshogy nem rendelkezik a
munkáltató határozza meg.

6

Munkaidőkeret
Egyenlőtlen
munkaidő-beosztásra
munkaidőkeret alkalmazásával van lehetőség. Ez
azt jelenti, hogy egyes napokon hosszabb, más
napokon rövidebb
a munkaidő, de a
munkaidőkereten belül átlagosan a napi nyolc
órának kell kijönnie.
Amennyiben a munkaidőkeret átlagában napi
nyolc óránál több a tényleges munkavégzés,
akkor a plusz idő rendkívüli munkavégzésnek
minősül és annak megfelelően kell díjazni.
7

Rendkívüli munkavégzés
A rendkívüli munkavégzésre különböző formákban
kerülhet sor:
• Túlóra:
A teljes munkaidőt meghaladóan történik
munkavégzés.
• Túlmunka:
Munkaidőkeret
alkalmazása
esetén
a
munkaidőkereten felüli időtartam.
Mértéke:
Maximum 200 óra, de a kollektív szerződés
megemelheti maximum 300 órára.
8

Készenlét
Készenlét a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre az általa meghatározott
helyen. Tehát ő dönti el, hogy hol tartózkodik,
csak a munkavégzés szempontjából eltérő
helyen kell lennie.
Köteles megőrizni munkaképes állapotát és
szükség esetén felvenni a munkát.
A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
9

Ügyelet
Az ügyelet a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre a munkáltató által
meghatározott helyen. Tehát a munkáltató
határozza meg tartózkodási helyét, amely
általában a munkahely szokott lenni.
Az ügyelet alatt a munkavállaló köteles
megőrizni munkaképes állapotát, és szükség
esetén felvenni a munkát.
Az ügyelet alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
10

Pihenőidő
Fajtái:
• Munkaközi szünet:
A napi munka közben a munkavégzés
megszakításával kiadott pihenőidő.
• Napi pihenőidő:
A két munkavégzés (munkanap) között biztosított
pihenőidő. /legalább 14 óra egybefüggően/
• Heti pihenőidő:
A fő szabály szerint hetente két pihenőnap illeti meg
a munkavállalót, és az egyiknek vasárnapra kell esnie.
/munkaidőkeret alkalmazásával el lehet térni/
11

Szabadság
•
•
•
•
•
•
•

12

Fajtái:
Rendes szabadság
Pótszabadság
Rendkívüli szabadság
Betegszabadság
Szülési szabadság
Tanulmányi szabadság
Fizetés nélküli szabadság

Szabadság
Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a
munkavállaló
•
•
•
•
•

huszonötödik életévétől
huszonnyolcadik életévétől
harmincegyedik életévétől
harmincharmadik életévétől
harmincötödik életévétől

21
22
23
24
25

•
•
•
•
•

harminchetedik életévétől
harminckilencedik életévétől
negyvenegyedik életévétől
negyvenharmadik életévétől
negyvenötödik életévétől

munkanapra emelkedik.
A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti
meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort
betölti.
13

26
27
28
29
30


Slide 10

Munkaszervezési ismeretek

Munkaidő, pihenőidő, szabadság

1

Szakképzési Portál

Bevezetés
A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések között
az egyik legfontosabb és legtöbb konfliktus okozója a
munka- és pihenőidők szabályozása, illetve betartása.
Itt ütközik élesen a munkáltató azon érdeke, hogy a
teljesítmény növelése, a hatékonyság fokozása céljából
rugalmasan, minél kevesebb kötöttséggel tudjon
foglalkoztatni
a
munkavállaló
a
pihenéshez,
kiegyensúlyozott munkavégzéshez való jogával.
A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint ezen
a területen történik a legtöbb szabálysértés.
2

Munkaidő
A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak
befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a
munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező
tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy
megállapodás hiányában a munkaközi szünet
időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti
jellegű munkakör kivételével).
Fajtái:
• Napi munkaidő
• Heti munkaidő
• Teljes munkaidő
3

Munkaidő mértéke
Fontos megkülönböztetni a munkaidő-beosztástól.
Mértéke azt jelenti, hogy naponta vagy hetente
átlagosan hány órát kell dolgozni. A beosztás ettől
eltérhet, mert lehetőség van egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazására is.
A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ennek a
munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie.

4

Munkarendek
Munkarendnek nevezzük az egyes munkavállalói
csoportokra, szervezeti egységekre előírt rendszeres
munkaidő-beosztásokat. A munkáltatónál ez lehet
egységes is, de a jellemző az, hogy többféle
munkarendet alkalmaznak. A munkarendet a kollektív
szerződésben lehet szabályozni.
Fajtái:
• Egyműszakos
• Kétműszakos
• Három- vagy többműszakos
• Folyamatos (megszakítás nélküli)
5

Munkaidő-beosztás
A munkaidő-beosztás tartalmazza, hogy az
egyes munkavállalóknak, illetve csoportjaiknak
naponta mettől-meddig kell munkát végezniük.
A munkaidő-beosztást, ha erről a kollektív
szerződés máshogy nem rendelkezik a
munkáltató határozza meg.

6

Munkaidőkeret
Egyenlőtlen
munkaidő-beosztásra
munkaidőkeret alkalmazásával van lehetőség. Ez
azt jelenti, hogy egyes napokon hosszabb, más
napokon rövidebb
a munkaidő, de a
munkaidőkereten belül átlagosan a napi nyolc
órának kell kijönnie.
Amennyiben a munkaidőkeret átlagában napi
nyolc óránál több a tényleges munkavégzés,
akkor a plusz idő rendkívüli munkavégzésnek
minősül és annak megfelelően kell díjazni.
7

Rendkívüli munkavégzés
A rendkívüli munkavégzésre különböző formákban
kerülhet sor:
• Túlóra:
A teljes munkaidőt meghaladóan történik
munkavégzés.
• Túlmunka:
Munkaidőkeret
alkalmazása
esetén
a
munkaidőkereten felüli időtartam.
Mértéke:
Maximum 200 óra, de a kollektív szerződés
megemelheti maximum 300 órára.
8

Készenlét
Készenlét a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre az általa meghatározott
helyen. Tehát ő dönti el, hogy hol tartózkodik,
csak a munkavégzés szempontjából eltérő
helyen kell lennie.
Köteles megőrizni munkaképes állapotát és
szükség esetén felvenni a munkát.
A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
9

Ügyelet
Az ügyelet a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre a munkáltató által
meghatározott helyen. Tehát a munkáltató
határozza meg tartózkodási helyét, amely
általában a munkahely szokott lenni.
Az ügyelet alatt a munkavállaló köteles
megőrizni munkaképes állapotát, és szükség
esetén felvenni a munkát.
Az ügyelet alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
10

Pihenőidő
Fajtái:
• Munkaközi szünet:
A napi munka közben a munkavégzés
megszakításával kiadott pihenőidő.
• Napi pihenőidő:
A két munkavégzés (munkanap) között biztosított
pihenőidő. /legalább 14 óra egybefüggően/
• Heti pihenőidő:
A fő szabály szerint hetente két pihenőnap illeti meg
a munkavállalót, és az egyiknek vasárnapra kell esnie.
/munkaidőkeret alkalmazásával el lehet térni/
11

Szabadság
•
•
•
•
•
•
•

12

Fajtái:
Rendes szabadság
Pótszabadság
Rendkívüli szabadság
Betegszabadság
Szülési szabadság
Tanulmányi szabadság
Fizetés nélküli szabadság

Szabadság
Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a
munkavállaló
•
•
•
•
•

huszonötödik életévétől
huszonnyolcadik életévétől
harmincegyedik életévétől
harmincharmadik életévétől
harmincötödik életévétől

21
22
23
24
25

•
•
•
•
•

harminchetedik életévétől
harminckilencedik életévétől
negyvenegyedik életévétől
negyvenharmadik életévétől
negyvenötödik életévétől

munkanapra emelkedik.
A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti
meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort
betölti.
13

26
27
28
29
30


Slide 11

Munkaszervezési ismeretek

Munkaidő, pihenőidő, szabadság

1

Szakképzési Portál

Bevezetés
A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések között
az egyik legfontosabb és legtöbb konfliktus okozója a
munka- és pihenőidők szabályozása, illetve betartása.
Itt ütközik élesen a munkáltató azon érdeke, hogy a
teljesítmény növelése, a hatékonyság fokozása céljából
rugalmasan, minél kevesebb kötöttséggel tudjon
foglalkoztatni
a
munkavállaló
a
pihenéshez,
kiegyensúlyozott munkavégzéshez való jogával.
A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint ezen
a területen történik a legtöbb szabálysértés.
2

Munkaidő
A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak
befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a
munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező
tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy
megállapodás hiányában a munkaközi szünet
időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti
jellegű munkakör kivételével).
Fajtái:
• Napi munkaidő
• Heti munkaidő
• Teljes munkaidő
3

Munkaidő mértéke
Fontos megkülönböztetni a munkaidő-beosztástól.
Mértéke azt jelenti, hogy naponta vagy hetente
átlagosan hány órát kell dolgozni. A beosztás ettől
eltérhet, mert lehetőség van egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazására is.
A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ennek a
munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie.

4

Munkarendek
Munkarendnek nevezzük az egyes munkavállalói
csoportokra, szervezeti egységekre előírt rendszeres
munkaidő-beosztásokat. A munkáltatónál ez lehet
egységes is, de a jellemző az, hogy többféle
munkarendet alkalmaznak. A munkarendet a kollektív
szerződésben lehet szabályozni.
Fajtái:
• Egyműszakos
• Kétműszakos
• Három- vagy többműszakos
• Folyamatos (megszakítás nélküli)
5

Munkaidő-beosztás
A munkaidő-beosztás tartalmazza, hogy az
egyes munkavállalóknak, illetve csoportjaiknak
naponta mettől-meddig kell munkát végezniük.
A munkaidő-beosztást, ha erről a kollektív
szerződés máshogy nem rendelkezik a
munkáltató határozza meg.

6

Munkaidőkeret
Egyenlőtlen
munkaidő-beosztásra
munkaidőkeret alkalmazásával van lehetőség. Ez
azt jelenti, hogy egyes napokon hosszabb, más
napokon rövidebb
a munkaidő, de a
munkaidőkereten belül átlagosan a napi nyolc
órának kell kijönnie.
Amennyiben a munkaidőkeret átlagában napi
nyolc óránál több a tényleges munkavégzés,
akkor a plusz idő rendkívüli munkavégzésnek
minősül és annak megfelelően kell díjazni.
7

Rendkívüli munkavégzés
A rendkívüli munkavégzésre különböző formákban
kerülhet sor:
• Túlóra:
A teljes munkaidőt meghaladóan történik
munkavégzés.
• Túlmunka:
Munkaidőkeret
alkalmazása
esetén
a
munkaidőkereten felüli időtartam.
Mértéke:
Maximum 200 óra, de a kollektív szerződés
megemelheti maximum 300 órára.
8

Készenlét
Készenlét a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre az általa meghatározott
helyen. Tehát ő dönti el, hogy hol tartózkodik,
csak a munkavégzés szempontjából eltérő
helyen kell lennie.
Köteles megőrizni munkaképes állapotát és
szükség esetén felvenni a munkát.
A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
9

Ügyelet
Az ügyelet a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre a munkáltató által
meghatározott helyen. Tehát a munkáltató
határozza meg tartózkodási helyét, amely
általában a munkahely szokott lenni.
Az ügyelet alatt a munkavállaló köteles
megőrizni munkaképes állapotát, és szükség
esetén felvenni a munkát.
Az ügyelet alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
10

Pihenőidő
Fajtái:
• Munkaközi szünet:
A napi munka közben a munkavégzés
megszakításával kiadott pihenőidő.
• Napi pihenőidő:
A két munkavégzés (munkanap) között biztosított
pihenőidő. /legalább 14 óra egybefüggően/
• Heti pihenőidő:
A fő szabály szerint hetente két pihenőnap illeti meg
a munkavállalót, és az egyiknek vasárnapra kell esnie.
/munkaidőkeret alkalmazásával el lehet térni/
11

Szabadság
•
•
•
•
•
•
•

12

Fajtái:
Rendes szabadság
Pótszabadság
Rendkívüli szabadság
Betegszabadság
Szülési szabadság
Tanulmányi szabadság
Fizetés nélküli szabadság

Szabadság
Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a
munkavállaló
•
•
•
•
•

huszonötödik életévétől
huszonnyolcadik életévétől
harmincegyedik életévétől
harmincharmadik életévétől
harmincötödik életévétől

21
22
23
24
25

•
•
•
•
•

harminchetedik életévétől
harminckilencedik életévétől
negyvenegyedik életévétől
negyvenharmadik életévétől
negyvenötödik életévétől

munkanapra emelkedik.
A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti
meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort
betölti.
13

26
27
28
29
30


Slide 12

Munkaszervezési ismeretek

Munkaidő, pihenőidő, szabadság

1

Szakképzési Portál

Bevezetés
A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések között
az egyik legfontosabb és legtöbb konfliktus okozója a
munka- és pihenőidők szabályozása, illetve betartása.
Itt ütközik élesen a munkáltató azon érdeke, hogy a
teljesítmény növelése, a hatékonyság fokozása céljából
rugalmasan, minél kevesebb kötöttséggel tudjon
foglalkoztatni
a
munkavállaló
a
pihenéshez,
kiegyensúlyozott munkavégzéshez való jogával.
A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint ezen
a területen történik a legtöbb szabálysértés.
2

Munkaidő
A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak
befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a
munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező
tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy
megállapodás hiányában a munkaközi szünet
időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti
jellegű munkakör kivételével).
Fajtái:
• Napi munkaidő
• Heti munkaidő
• Teljes munkaidő
3

Munkaidő mértéke
Fontos megkülönböztetni a munkaidő-beosztástól.
Mértéke azt jelenti, hogy naponta vagy hetente
átlagosan hány órát kell dolgozni. A beosztás ettől
eltérhet, mert lehetőség van egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazására is.
A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ennek a
munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie.

4

Munkarendek
Munkarendnek nevezzük az egyes munkavállalói
csoportokra, szervezeti egységekre előírt rendszeres
munkaidő-beosztásokat. A munkáltatónál ez lehet
egységes is, de a jellemző az, hogy többféle
munkarendet alkalmaznak. A munkarendet a kollektív
szerződésben lehet szabályozni.
Fajtái:
• Egyműszakos
• Kétműszakos
• Három- vagy többműszakos
• Folyamatos (megszakítás nélküli)
5

Munkaidő-beosztás
A munkaidő-beosztás tartalmazza, hogy az
egyes munkavállalóknak, illetve csoportjaiknak
naponta mettől-meddig kell munkát végezniük.
A munkaidő-beosztást, ha erről a kollektív
szerződés máshogy nem rendelkezik a
munkáltató határozza meg.

6

Munkaidőkeret
Egyenlőtlen
munkaidő-beosztásra
munkaidőkeret alkalmazásával van lehetőség. Ez
azt jelenti, hogy egyes napokon hosszabb, más
napokon rövidebb
a munkaidő, de a
munkaidőkereten belül átlagosan a napi nyolc
órának kell kijönnie.
Amennyiben a munkaidőkeret átlagában napi
nyolc óránál több a tényleges munkavégzés,
akkor a plusz idő rendkívüli munkavégzésnek
minősül és annak megfelelően kell díjazni.
7

Rendkívüli munkavégzés
A rendkívüli munkavégzésre különböző formákban
kerülhet sor:
• Túlóra:
A teljes munkaidőt meghaladóan történik
munkavégzés.
• Túlmunka:
Munkaidőkeret
alkalmazása
esetén
a
munkaidőkereten felüli időtartam.
Mértéke:
Maximum 200 óra, de a kollektív szerződés
megemelheti maximum 300 órára.
8

Készenlét
Készenlét a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre az általa meghatározott
helyen. Tehát ő dönti el, hogy hol tartózkodik,
csak a munkavégzés szempontjából eltérő
helyen kell lennie.
Köteles megőrizni munkaképes állapotát és
szükség esetén felvenni a munkát.
A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
9

Ügyelet
Az ügyelet a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre a munkáltató által
meghatározott helyen. Tehát a munkáltató
határozza meg tartózkodási helyét, amely
általában a munkahely szokott lenni.
Az ügyelet alatt a munkavállaló köteles
megőrizni munkaképes állapotát, és szükség
esetén felvenni a munkát.
Az ügyelet alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
10

Pihenőidő
Fajtái:
• Munkaközi szünet:
A napi munka közben a munkavégzés
megszakításával kiadott pihenőidő.
• Napi pihenőidő:
A két munkavégzés (munkanap) között biztosított
pihenőidő. /legalább 14 óra egybefüggően/
• Heti pihenőidő:
A fő szabály szerint hetente két pihenőnap illeti meg
a munkavállalót, és az egyiknek vasárnapra kell esnie.
/munkaidőkeret alkalmazásával el lehet térni/
11

Szabadság
•
•
•
•
•
•
•

12

Fajtái:
Rendes szabadság
Pótszabadság
Rendkívüli szabadság
Betegszabadság
Szülési szabadság
Tanulmányi szabadság
Fizetés nélküli szabadság

Szabadság
Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a
munkavállaló
•
•
•
•
•

huszonötödik életévétől
huszonnyolcadik életévétől
harmincegyedik életévétől
harmincharmadik életévétől
harmincötödik életévétől

21
22
23
24
25

•
•
•
•
•

harminchetedik életévétől
harminckilencedik életévétől
negyvenegyedik életévétől
negyvenharmadik életévétől
negyvenötödik életévétől

munkanapra emelkedik.
A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti
meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort
betölti.
13

26
27
28
29
30


Slide 13

Munkaszervezési ismeretek

Munkaidő, pihenőidő, szabadság

1

Szakképzési Portál

Bevezetés
A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések között
az egyik legfontosabb és legtöbb konfliktus okozója a
munka- és pihenőidők szabályozása, illetve betartása.
Itt ütközik élesen a munkáltató azon érdeke, hogy a
teljesítmény növelése, a hatékonyság fokozása céljából
rugalmasan, minél kevesebb kötöttséggel tudjon
foglalkoztatni
a
munkavállaló
a
pihenéshez,
kiegyensúlyozott munkavégzéshez való jogával.
A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint ezen
a területen történik a legtöbb szabálysértés.
2

Munkaidő
A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak
befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a
munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező
tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy
megállapodás hiányában a munkaközi szünet
időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti
jellegű munkakör kivételével).
Fajtái:
• Napi munkaidő
• Heti munkaidő
• Teljes munkaidő
3

Munkaidő mértéke
Fontos megkülönböztetni a munkaidő-beosztástól.
Mértéke azt jelenti, hogy naponta vagy hetente
átlagosan hány órát kell dolgozni. A beosztás ettől
eltérhet, mert lehetőség van egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazására is.
A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ennek a
munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie.

4

Munkarendek
Munkarendnek nevezzük az egyes munkavállalói
csoportokra, szervezeti egységekre előírt rendszeres
munkaidő-beosztásokat. A munkáltatónál ez lehet
egységes is, de a jellemző az, hogy többféle
munkarendet alkalmaznak. A munkarendet a kollektív
szerződésben lehet szabályozni.
Fajtái:
• Egyműszakos
• Kétműszakos
• Három- vagy többműszakos
• Folyamatos (megszakítás nélküli)
5

Munkaidő-beosztás
A munkaidő-beosztás tartalmazza, hogy az
egyes munkavállalóknak, illetve csoportjaiknak
naponta mettől-meddig kell munkát végezniük.
A munkaidő-beosztást, ha erről a kollektív
szerződés máshogy nem rendelkezik a
munkáltató határozza meg.

6

Munkaidőkeret
Egyenlőtlen
munkaidő-beosztásra
munkaidőkeret alkalmazásával van lehetőség. Ez
azt jelenti, hogy egyes napokon hosszabb, más
napokon rövidebb
a munkaidő, de a
munkaidőkereten belül átlagosan a napi nyolc
órának kell kijönnie.
Amennyiben a munkaidőkeret átlagában napi
nyolc óránál több a tényleges munkavégzés,
akkor a plusz idő rendkívüli munkavégzésnek
minősül és annak megfelelően kell díjazni.
7

Rendkívüli munkavégzés
A rendkívüli munkavégzésre különböző formákban
kerülhet sor:
• Túlóra:
A teljes munkaidőt meghaladóan történik
munkavégzés.
• Túlmunka:
Munkaidőkeret
alkalmazása
esetén
a
munkaidőkereten felüli időtartam.
Mértéke:
Maximum 200 óra, de a kollektív szerződés
megemelheti maximum 300 órára.
8

Készenlét
Készenlét a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre az általa meghatározott
helyen. Tehát ő dönti el, hogy hol tartózkodik,
csak a munkavégzés szempontjából eltérő
helyen kell lennie.
Köteles megőrizni munkaképes állapotát és
szükség esetén felvenni a munkát.
A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
9

Ügyelet
Az ügyelet a munkavállaló rendelkezésre
állása munkavégzésre a munkáltató által
meghatározott helyen. Tehát a munkáltató
határozza meg tartózkodási helyét, amely
általában a munkahely szokott lenni.
Az ügyelet alatt a munkavállaló köteles
megőrizni munkaképes állapotát, és szükség
esetén felvenni a munkát.
Az ügyelet alatti munkavégzés rendkívüli
munkavégzésnek
minősül,
ezért
annak
megfelelően kell díjazni.
10

Pihenőidő
Fajtái:
• Munkaközi szünet:
A napi munka közben a munkavégzés
megszakításával kiadott pihenőidő.
• Napi pihenőidő:
A két munkavégzés (munkanap) között biztosított
pihenőidő. /legalább 14 óra egybefüggően/
• Heti pihenőidő:
A fő szabály szerint hetente két pihenőnap illeti meg
a munkavállalót, és az egyiknek vasárnapra kell esnie.
/munkaidőkeret alkalmazásával el lehet térni/
11

Szabadság
•
•
•
•
•
•
•

12

Fajtái:
Rendes szabadság
Pótszabadság
Rendkívüli szabadság
Betegszabadság
Szülési szabadság
Tanulmányi szabadság
Fizetés nélküli szabadság

Szabadság
Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a
munkavállaló
•
•
•
•
•

huszonötödik életévétől
huszonnyolcadik életévétől
harmincegyedik életévétől
harmincharmadik életévétől
harmincötödik életévétől

21
22
23
24
25

•
•
•
•
•

harminchetedik életévétől
harminckilencedik életévétől
negyvenegyedik életévétől
negyvenharmadik életévétől
negyvenötödik életévétől

munkanapra emelkedik.
A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti
meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort
betölti.
13

26
27
28
29
30