Transcript Munkavédelmi alapismeretek

Munkavédelmi alapismeretek
Munkahelyi egészség és biztonság
11500 - 12
A munkavédelem célja,
hatálya, fogalma
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
Hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre!
(Segédlet: trv., rendelet, fogalmak)
Tehát, a munkavédelem
a s z er v ez et t m u nk a v é g z ésr e v o n at ko z ó
biztonsági és egészségügyi követelmények
összessége, amelyet törvénykezési, szervezési,
intézményi előírások rendszere támogat.
Célja:
• az egészség, munkavégző képesség megóvása
• megfelelő munkakörülmények biztosítása
Területei:
1. Munkabiztonság
2. Munkaegészségügy
Személyi feltételek
Balesetelhárítás
Biztonságtechnika
Tárgyi
feltételek
Munkakörnyezet
védelem
Munkaegészségvédelem
Munkahely,
munkakörülmények kardex vizs- Munkagálata helyi ártalmak
elleni védelem
Fizikai munkakörnyezet (zaj,
rezgés, világítás, klíma,
sugárzások)
Szervezeti
feltételek
I. Munkabiztonság
• meghatározza a munkakörülmények és a
munkavégzés szabályait
• ellenőrzi a betartásukat
• intézkedéseket hoz a megelőzésre
• kivizsgálja a bekövetkezett baleseteket
Veszélyforrások
•
•
•
•
Fizikai veszélyforrások
Veszélyes anyagok
Biológiai veszélyforrások
Fiziológiai, idegrendszeri és
pszichés tényezők
Fizikai veszélyforrások
• munkaeszközök, járművek, anyagmozgató eszközök
• termékek, anyagok mozgása, mozgatása
• csúszós felületek
• légnyomás
• sugárzások
• zaj, rezgés
• villamos feszültség
• nem megfelelő világítás
Veszélyes anyagok
Minden anyag, ami fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén
károsítja az embert vagy környezetét.
Robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, fertőző,
rákkeltő, toxikus, mutagén, stb.
(Segédlet: piktogramok, jelzések)
Biológiai veszélyforrások
1. Mikroorganizmusok és anyagcseretermékeik
2. Makroorganizmusok
Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés
tényezők
1. Színek kialakítása
2. Monoton munkavégzés
3. Extrém körülmények
4. Fokozott igénybevétel
Ergonómia.
II. Munkaegészségügy
1. Munkahigiénia: feladata a munkakörnyezetből
származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és
kezelése.
2. Foglalkozás-egészségügy: munkakörnyezet és
munkavégzés okozta megterhelések vizsgálata; munkaköri egészségügyi alkalmasság megállapítása, ellenőrzése, elősegítése.
Munkahelyi balesetek
• Baleset:
– egyszeri külső hatás
– sérült akaratától függetlenül következik be
– hirtelen vagy rövid idő alatt
– sérülést, mérgezést, egészségkárosodást,
halált okoz
• Munkahelyi baleset:
– szervezett munkavégzés során vagy azzal
összefüggésben éri a munkavállalót
– független a baleset helyétől, időpontjától és a
munkavállaló közrehatásától
Súlyos baleset fogalma.
Foglalkozási megbetegedések
• A munkavégzés, foglalkozás gyakorlása
közben bekövetkezett, utána jelentkező
egészségkárosodás, ami a munkafolyamat
során előforduló tényezőkre vezethető
vissza.
Fokozott expozíciók
• Fizikai kóroki tényezők: zaj, vibráció, túlnyomás
• Kémiai kóroki tényezők: Pb, Hg, Cl, por
• Biológiai kóroki tényezők: gombás bőrbetegségek,
kullancs, májgyulladás, tuberkulózis
• Pszichoszociális, ergonómiai tényezők:
csontok, izmok igénybevétele;
nyomás eredetű perifériás idegkárosodás
fokozott megterhelések okozta megbetegedés