Transcript munkavedelem 2014-09ea zaj - Mechatronikai és Autótechnikai

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
Mechatronikai és Autótechnikai Intézet
Munkavédelem a
gépgyártásban
2014
Zajvédelem
Pintér Péter Mihály
Email : [email protected]
Szoba : A28
Zajvédelem a Güntner-Tata Kft présüzemében
• A hang egy rugalmas közegben pl.: levegőben terjedő rezgés,
amelyet fülünkkel észlelünk.
• A hang jellemzői közül az egyik hang erőssége, amit
decibelben (dB) mérünk.
• Másik jellemzője a hang magassága, amelyet Herz-ben (Hz)
adunk meg.
• A mély hangok kisebb a magas hangok nagyobb
rezgésszámúak.
• Az emberi fül általában 20-20.000 Hz-es rezgéseket érzékeli
akkor, ha a hangerőssége a hallásküszöböt meghaladja.
• Az emberi fül hallása frekvenciafüggő, ami azt jelenti, hogy a
fülünk a különböző magasságú hangokat különböző
erősségűnek érzékel.
• Zajnak nevezzük azt a hangot, amely az emberben
kellemetlen érzetet kelt. A rezgés mint téma lásd: alapozás.
1.1. A munkahelyi zaj-rezgés jogszabályi háttere
A munkahelyi zaj és rezgésterheléssel kapcsolatos alapvető előírásokat a :
• 1993 évi XCIII. tv. a munkavédelemről valamint a törvény végrehajtásáról
kiadott
• 5/1993 (XII.26) MüM rendelet foglalkozik, amelyek a munkahelyi
ártalmakkal és az egészséget nem veszélyeztető biztonságos
munkavégzés feltételeivel foglakozik
A törvény 32. §-a a munkavállalókat érő fizikai hatásokat korlátozza és
kimondja,
hogy:
• ”A munkahelyi zajhatások és rezgések, a por és vegyi anyagok valamint a
sugárzások, az alacsony vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják
a
munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem
veszélyeztethetik a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem
veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát.„
„Mvt. 54. §:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Az egészséget nem veszélyeztető n biztonságos munkavégzés érdekében
a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános
követelményeket:
- a) a veszélyek elkerülése,
- b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése,
- c) a veszélyek keletkezési helyükön történő lekűzdése
- d)az emberi tényező figyelembe vétele a munkahely kialakításánál, a
munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel
az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére,
illetve káros hatásának csökkentésére, munkaidő beosztására.
- e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazására,
- f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel
- g) az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed
a munkafolyamatokra, a technológiára, a munkaszervezésre,a
munkafeltételekre, aszociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők
hatására,
- h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest
- i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása
• (2) A munkáltató szükséges minőségileg illetve
szükség esetén mennyiségileg értékelni a
munkavállalók egészségét és biztonságát
veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel
alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes
anyagokra és készítményekre, munkavállalókat
érő terhelésekre, valamint a munkahelyek
kialakítására.
• Az értékelés alapján olyan megelőző
intézkedéseket szükséges hozni, amelyek
biztosítják a munkakörülmények javulását,
beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási
szintjén végzett tevékenységébe.”
• Szükséges megemlíteni, hogy a munkahelyi zaj–
és rezgésterhelés határértékeit a 3/2002 (II.28)
SzCsM-EüM együttes rendelet - a munkahelyek
munkahelyi követelmények minimális szintjéről és a 18/2001 (IV.28) EüM rendelet – a
munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció
okozta kockázatok elleni védelemről - , valamint
a 66/2005 (XII.26) EüM rendelet - a munkahelyi
zaj- és rezgésterhelés határértékeit szabályozza.
2.1. Zaj és a rezgés elleni védelem (a tervezés során)
• A zaj és rezgés elleni védelemnél röviden zajcsökkentésnél először
azt kell tisztázni, hogy milyen zajforrásokat mennyivel kell
csillapítani, hogy az eredmény meg felelő legyen.
• Tehát a tervezés és a kivitelezés során a követelményeket kell
elsősorban tisztázni.
• Végeredményt tekintve a zajterhelés az üzemelés során a védendő
ember hallószervét vagy egész testét támadja.
• A zajt csökkenteni csak a forrásnál vagy terjedés közben
lehetséges.
• Egy lemezmegmunkáló présüzem présgépeit kétféle módon lehet
csökkenteni.
• A zajcsökkentés módja egyrészt lehet elsődleges vagy aktív,
másrészt másodlagos vagy passzív.
• Amennyiben mód és lehetőség van rá célszerű az aktív módszerrel
kezdeni a zajcsökkentést, mert hatásos eredményt csak a gép
kisugárzott zajának csökkentése adhat.
A présüzem kisugárzott zajának csökkentése
többféleképpen történhet:
• megfelelő telepítés
• munkaszervezési módszerek
• zajszegény gépek és berendezések
alkalmazása
• a lesugárzott zaj csökkentése
Erre láhatunk példát présüzemekben is.
A ventilátorlemez préseléséhez használt lassú
süllyedésű és emelkedésű présgépre, valamint
a présüzembe telepített Rosenberger típusú
rézcső daraboló gépre.
Mindkét gép zaja a többihez képest elenyésző.
De sajnálatos módon vannak olyan présgépek is
amelyek zajos mivoltunkat látva és tapasztalva
ugyan, mégsem tudják őket burkolással,
tokozással hangszigetelni formájuk és térbeli
elhelyezkedésük, méreteik miatt.
Találhatunk olyan lemezmegmunkáló présgépeket,
amelyek az újelrendezés szerint bekerülnek a
présüzembe.
Ezeknek a gépeknek a formája és mérete
lehetőséget biztosít arra, hogy zajcsökkentő
védőburkolattal elássák – vagy már részben el is
látták - őket.
Az ilyen utólagos zajcsökkentésnél csak a
terjedési viszonyokat tudják befolyásolni.
Ide olyan zajcsökkentő műszaki megoldások
tartoznak, amelyek a zajforrástól az emberig
akadályozzák a hangenergia terjedését.
Ezekhez a passzív zajcsökkentő
megoldásokhoz tartozik a:
•
•
•
•
•
árnyékoló falak, paravánok,
a gépek akusztikai burkolása, tokozása,
hangszigetelt kezelőfülkék,
teremakusztikai megoldások
hallásvédő egyéni védőeszközök.
2.2. Zajos üzemek telepítése
• A zaj káros hatásait megelőző módszerek egyike
az ésszerű és a követelményeket kielégítő
telepítés.
• A Güntner-Tata Kft. az 1990-es évben alakult és
ezekben az időkben a rendszerváltás után
sajnálatos módon kevésbé tudtak a
szabályoknak érvényt szerezni.
• Éppen ezért ennek az időszaknak legjellemzőbb
tulajdonsága, hogy a nyugaton már nem kellő,
kiselejtezni kívánt gépeket tömegével adták el
és hozták be az országba.
Ezek a gépek bizony sokszor nem rendelkeztek
védőburkolattal, zajvédő burkolattal sem nemhogy
gépkönyvvel.
Ezekből a nyugaton elszámolt és „kiselejtezett” gépekből
„sikerült” hozzájutni mi kinti cégvezetésünk által is és
ezek a présgépek sok bonyodalmat okoznak a mai
napig.
Ezeket a zajos gépeket, berendezéseket a zaj ellen
védendő személyekhez, épületekhez képest úgy kellett
elhelyezni, hogy az előírt munkavédelmi,
környezetvédelmi határértékek teljesüljenek.
Természetesen nem csak a présgépek körül dolgozókat
kell a zajártalmaktól megvédeni, hanem a csarnok többi
dolgozóját is, de ebben az esetben mivel az új présüzem
teljesen leválasztásra kerül a többi csarnokrésztől erre
nincsen szükség.
A présüzem csoportvezetői irodáját nem külön más
területre, hanem a magába a présműhely területére
telepítették.
Ennél a telepítésnél külön gondot fordítottak az iroda
hangszigetelésére.
Az irodát érő beeső hangenergiának egy része
visszaverődik vagy elnyelődik és valamennyi része átjutó
energia.
A hangelnyelés független a beeső hullámok irányától.
A hangelnyelés és visszaverődés mértéke függ az iroda
falának anyagától és a hang frekvenciájától.
Az üzemiroda 15 cm vastag két lemez közé fújt
szigetelőhabból, szendvicspanelből és 3 oldalról ragasztott
zárt üvegablakokkal készült.
• Magára a nagy zajszintű présgépeket magába foglaló üzemi
épületrészre nagy hangsúlyt fektettek.
• Megfelelő hanggátlású fal és födémszerkezetet készítettek.
• A csarnokrész ablakai vastag többrétegű üvegből készültek
és nyithatatlan kivitelűek.
• A csarnok szellőztetését 4 darab tetőventillátor biztosítja és a
frisslevegő befújás külön nagykeresztmetszetű szögletes
légcsatornán keresztül, kívülről történik.
• A fűtés gázfűtéssel, felülre szerelt világosan sugárzó
fűtéselemekkel van biztosítva.
• A nagy zajtechnológiájú üzemekben, mint amilyen a
dolgozatban is szerepel a teremakusztika szabályozására is
ügyelni kell.
• Ennek megfelelően az üzemen belüli közlekedés és
anyagszállítás alacsony zajszintű Linde típusú gyalogkíséretű
villamos villástargoncával került megoldásra.
• A magas fordulatszám hatására a gépek
üzemeltetése nagy zajjal is jár.
• Ezért a modulok úgy lettek megtervezve és
kialakítva, hogy a belül zajló folyamatok el
legyenek választva a külvilágtól, egy modul csak
az előtte lévő és a követő modul felé nyitott.
• Elől és hátul is ajtókkal vannak ellátva a
szerelhetőség érdekében, felülről pedig átlátszó
plexivel vannak borítva.
• A borításnak a gyártási folyamat elválasztásán
kívül zajcsökkentő szerepe is van.
2.3. Zajhatás csökkentése szervezési és műszaki
megoldásokkal
Bizonyíthatóan a munkahelyi zaj és rezgés hatására
bekövetkező halláskárosodás foglalkozási ártalomnak
számít.
Ezért minden olyan munkahelyen, ahol ezek az
ártalom jelentkezhetnek szükséges a zaj és rezgésmérés
teljekörű elvégzése.
A rezgést, mint témát az alapozás témakörnél vizsgáltuk.
Jelen fémmegmunkáló présműhelyekben csak a feltétlen
szükséges létszám dolgozik.
Ez a létszám 18 fémmegmunkálógép gépkezelésére két
műszakban 8 főt jelent.
Zajos munkakör hatásai alól folyamatosan figyelve kivesszük,
illetve az adott munkakörbe nem vesszük fel a halláscsökkent,
a betegség miatt károsodott személyeket, idősebb embereket,
továbbá mindazokat az embereket, aki alkalmazását a rendelet
tiltja.
Ezen munkahelyekre, ahol a zajszint a megengedettnél
nagyobb az embereket csak eredményes előzetes orvosi
alkalmassági vizsgálat alapján vesszük fel és osztjuk be.
Az előzetes orvosi vizsgálatnak zaj vonatkozásában ki kell
terjednie az audiometriás vizsgálatra is.
A vizsgálatokat minden zajos munkakörben lévő dolgozóra
megőrizzük és az időszakos vizsgálatok adataival
rendszeresen összevetjük.
Az időszakos vizsgálatok rendjét a Népjóléti minisztériumi
rendelet szabályozza, de ettől a rendelettől a dolgozók javára el
lehet térni, így akár rövidebb időszakokon belül is elvégezhetők.
- 40 éves kor alatt 3 évente
- 40-50 éves kor között 2 évente
-50 éves kor felett 1 évente
Azon dolgozókat, akiket az orvosi zajvizsgálat során fokozottan
érzékenynek ítélünk és kiszűrünk, haladéktalanul csendesebb
munkakörbe áthelyezésre kerülnek.
• Zajcsökkentő műszaki megoldások
• A zajforrások burkolása, tokozása további zajcsökkentő
tényező lehet a dolgozók számára.
• Ez az utólagos passzív zajcsökkentő megoldás éppen
azon gépek, berendezések zajcsökkentésére alkalmas,
amelyek nem igényelnek állandó felügyeletet,
félautomata, automata üzemmódban működhetnek.
Az alábbiakban felsorolunk néhány jellemző műszaki
zajcsökkentő megoldást:
• 1) Zajcsökkentő géptokozások és burkolatok
• 2) Térelhatárolás, hanggátak létesítése
• 3) Zajcsökkentett kezelőfülkék
• 4) Zaj ellen védő gépfülkék
• 5) Hangelnyelő álmennyezet és falburkolat
• 6) Áramlástechnikai hangtompítók
Abban az esetben, amikor a tejes megmunkáló géptokozás
nem lehetséges célszerű lehet leburkolni az egyes
zajos géprészeket is.
Ezekben az esetekben a hidraulikus géprészek, mint
például a szivattyúk közvetlenül a légtérbe kisugárzott
motor és saját zajhatását jelentősen csökkenteni lehet
zajcsökkentő tokozással.
Az áthelyezésre került présgépek fele rendelkezik
zajcsökkentő géptokozással és burkolattal.
De a gépek burkolatának és akusztikai kialakítása és a
zajcsökkentő géptokozás között különbséget kell tenni.
A gépek burkolása természetesen a gépet körülvevő saját burkolóelemekből
áll, míg a tokozás egy a géptől teljesen függetlenül, attól bizonyos
távolságra elhelyezett kifejezetten akusztikai célokat szolgáló berendezés.
Az áthelyezésre került fémmegmunkáló présgépek az alábbi stilizált ábra
szerint kerültek tokozásra:
• Az ábra a présgép zajvédő burkolattal történő ellátása
A géptokozást követően a gépet, a gép megfelelő
működését a géptok akusztikai megfelelőségét
tanúsítani kell, mert a géptokozás munkavédelmi
megfelelőségi tanúsításra kötelezett kollektív
védőeszközök közé tartozik.
A már korábban elkészített és most áthelyezésre került
tokozás nagymértékben függ az alkalmazott falszerkezet
hanggátlási tulajdonságaitól, tok belső hangelnyelési
tulajdonságaitól és nagymértékben függ a szabad
nyílások és rések akusztikai kezelésétől.
A szabadon maradt rések és nyílások kedvezőtlen hatása
miatt rendkívül figyelni kell ezek hangszigetelési
megoldására és kialakítására.
Ezen részek burkolása a már korábban említett részleges
tokozással is kimutatható eredmény érhető el.
2.4. Zajártalom ellen védő egyéni védő
eszközök
• Számos olyan fémmegmunkáló présgép
szerepel az egy helységbe gyűjtött és
áthelyezett présgépek között, amelynek nem
lehetséges a zajcsökkentését tokozással és
burkolással kivitelezni, ezért a dolgozók hallás
elleni védelmét más módon kell megoldani.
• Ennek megfelelően a dolgozók hallás elleni
védelmét, ha már más lehetőség nincsen egyéni
hallás védőeszközzel kell biztosítani. Az egyéni
zaj védőeszközök általános követelményeit az
MSZ 15498:1988 szabvány tartalmazza és a
meghatározott Z zajcsillapítási értéket dB/A-ban
adják meg.
• A szabvány előírja a minimális zajcsillapítási érékeket is.
• A hallásvédő kiválasztása a technológiához
törtnő alkalmasság alapján történt.
• Ennek megfelelően a kiválasztásnál figyelembe
vettük:
- a dolgozó mozgását,
- hogy kényelmetlenséget ne okozzon,
- hogy a védőeszköz ne csak alacsony, hanem
magas frekvencián is védelmet nyújtson,
- a hőmérsékletet és,
- hogy a védőeszköz megfelelően illeszkedjen a
többi egyéni védőeszköz mellé.
• A vállalatnál a dolgozók részére 4 féle hallásvédő van
rendszeresítve a fenti kívánalmaknak megfelelően.
• Így egy fajta hallásvédő fültok, és három típusú füldugó.
• Mind a 4 hallásvédő eszköz kb. 30 dB-t csillapít a környezeti zajból,
ennek megfelelően mindegy, hogy a dolgozó melyik hallásvédőt
használja, mert mindegyik megfelelő.
• Azon dolgozók, akik egyéni érzékenységüknél fogva érzékenyebbek
a hallásvédő használatára azok is megtalálják az igényüknek
megfelelőt. Íme néhány példa hallásvédő egyéni védőeszköz
alkalmazására:
• 1) 1)Hallásvédő vatták (pl. BILSOM vatta)
• 2) Hallásvédő füldugó (pl. EAR szivacsos füldugó)
• 3) Hallásvédő fültokok
3.1. Munkahelyi zajvizsgálat elméletben, gyakorlatban
• A 66/2005 (XII.22) EüM rendelet és a munkavédelemről szóló 1993.
évi XCIII. törvény 88. §-a (2) bekezdésében kapott felhatalmazás
alapján – a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel
egyetértésben - a következőket rendelem el:
• 1. § E rendelet előírásait a szervezett munkavégzés keretében
végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a
munkavégzés során a munkavállalók zajból származó kockázatnak
ténylegesen vagy vélhetően ki vannak téve. 2. § E rendelet
alkalmazásában
• a) hangnyomás csúcsértéke (pcsúcs): a C súlyozó szűrővel mért
pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke;
• b) napi zajexpozíció szintje (LEX,8h) [dB(A) 20 uPa-ra
vonatkoztatva): a zajexpozíció idővel súlyozott átlaga egy nyolcórás
munkanapra vonatkoztatva.
• A munkahelyenfellépő mindenfajta zaj idetartozik, az impulzusos
jellegű zajokat is beleértve;
• c) heti zajexpozíció szintje (LEX,8h)): a napi zajexpozíció idővel
súlyozott átlaga öt nyolcórás munkanapból álló munkahétre
vonatkoztatva.
• d) legnagyobb hangnyomásszint (Lmax): az értékelési idő alatt
C súlyozó szűrővel és csúcs (peak) időállandóval mért
legnagyobb hangnyomásszint;
• e) zajterhelés: a munkahelyen fellépő zaj egyenértékű Ahangnyomásszintje (LAeq).
• 3. § (1) E rendelet alkalmazásában a napi zajexpozíció szintjére és a
legnagyobb hangnyomásszintre vonatkozó zajexpozíciós határértékek,
illetve a zajexpozíciós beavatkozási határértékek (a továbbiakban:
beavatkozási határértékek) a következők:
• a) zajexpozíciós határértékek: LEX,8h = 87 dB(A), illetve pcsúcs [Lmax]=
200 Pa [140 dB(C)]
• b) felső beavatkozási határértékek: LEX,8h = 85 dB(A), illetve pcsúcs[Lmax]
= 140 Pa [137 dB(C)];
• c) alsó beavatkozási határértékek: LEX,8h = 80 dB(A), illetve pcsúcs [Lmax]
= 112Pa[135dB(C)].
• 2) A zajexpozíciós határértékek alkalmazása esetén a munkavállalót érő
tényleges zajexpozíciót a munkavállaló által viselt egyéni hallásvédő eszköz
zajcsökkentő hatásának figyelembevételével kell meghatározni.
• A beavatkozási határértékek alkalmazása esetén az egyéni hallásvédő
eszköz hatását nem kell figyelembe venni.
4.2. A munkahelyi zaj mérése és értékelése
• A zajmérés célja a munkahelyeken a munkavállalókat érő zaj
mérése és értékelése alapvetően, hogy a munkáltató a
munkavállalók részére zajvédelmi szempontból egészséges és
biztonságos munkahelyi körülményeket biztosítson.
• E cél megvalósításához elengedhetetlen, hogy a munkáltató
ismerje és megfelelően értékelje, elemezze a munkahelyi
zajviszonyokat, azaz a Munkavédelmi törvény szerinti
kockázatértékelést zajvédelmi szempontból megfelelő
részletességgel végezze el.
Mérőberendezés pontossága
• A zajmérést legalább 1. pontossági osztályú integráló
zajszintmérővel kell elvégezni.
• A munkavállaló zajexpozíciójának (Lex,8h) méréséhez
megengedett a 2. pontossági osztályú integráló zajdózismérő
alkalmazása. Súlyozó szűrő: a mérést a zajszintmérő "A" és "C"
súlyozó szűrőjével kell elvégezni.
• A vizsgálat előkészítése a mérési pont kijelölésével kezdődik.
• A mérési pontot általában a munkavállaló fülétől 50 cm-en belül
kell kijelölni.
• Ha ezek a mérési pontok nem alkalmazható, akkor a mérési
pontot a munkavállaló szokásos tartózkodási helyén, álló
munkavégzés esetén 1,5 m, ülő munkavégzés esetén 1,25 m
magasságban kell kijelölni.
• Megjegyezzük, hogy ha a munkahelyen a zajterhelés független
a munkavállaló tevékenységétől, akkor a mérés elvégezhető a
munkavállaló távollétében is.
4.3. A vizsgálandó munkahelyek kiválasztása
A munkavállalót érő zaj minősítéséhez a munkavállaló munkahelyén, illetve
több munkahely esetén a zajterhelés szempontjából jellemző munkahelyein
kell az LAeq
egyenértékű A-hangnyomásszintet és az Lmax legnagyobb
hangnyomásszintet mérni.
Egy üzemrész (présműhely) részletes ellenőrzése során a vizsgálandó
munkahelyeket, munkafolyamatokat úgy kell megválasztani, hogy a
vizsgálat lehetőség szerint az üzemrész minden egyes munkavállalójának
zajterhelésére jellemző eredményeket adjon.
A vizsgált munkavállalók, illetve ezek munkahelyei között szerepelnie kell az
üzemrészben a legkedvezőtlenebb zajterhelésnek kitett munkavállalónak,
illetve legkedvezőtlenebb munkahelynek, munkafolyamatnak.
• Üzemelési körülmények között a méréseket a munkavállalók szokásos
tevékenysége közben, illetve a zajforrások üzemszerű működése mellett kell
elvégezni.
• A legnagyobb hangnyomásszint mérésekor különös figyelmet kell fordítani
arra, hogy a méréskor valóban a legnagyobb zajszintet okozó üzemelési
körülmény legyen.
• Ennek érdekében megengedett, hogy a legnagyobb zajszintet okozó
tevékenységet a mérés érdekében célzottan végezzék, illetve az ilyen gépet,
berendezést célzottan működtessék.
• Ezt a tény, az üzemelési körülmények részletes leírásával, a
jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
• A nem munkafolyamatból származó, de rendszeresen jelentkező, illetve ki
nem küszöbölhető zajokat (pl. más üzemrész zaja, közlekedési zaj) is
számításba kell venni.
• Nem kell számításba venni az olyan zajokat, amelyek nem a
munkafolyamathoz kapcsolódnak, és kiküszöbölhetőek (pl. kiabálás, rádió,
működtetés stb.).
• A mérés alatt a helyiség nyílászáró szerkezeteit
csukva kell tartani (kivétel ez alól a szellőző-,
illetve szellőztetés céljából rendszeresen nyitva
tartott nyílás vagy más, nem zárható nyílás).
• A zajszintmérőt a mérések előtt és után a
műszerkönyv előírásai szerint kalibrálni kell.
• 4.4. A vizsgálati eredmények értékelése
• A vizsgálati eredményeket a mérési
jegyzőkönyv és a vizsgálati szakvélemény
tartalmazza, amelyet a mérést végző,
akkreditációval rendelkező cég ad át a
megrendelő (Güntner-Tata kft.) részére.
A mérési jegyzőkönyvnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
•
a vizsgálatot végző szerv nevét, címét,
•
a vizsgálat helyét, időpontját,
•
a vizsgálat célját,
•
hivatkozást a szabványra,
•
a helyszín részletes leírását, vázlatos helyszínrajzot,
•
a zajforrások leírását, helyzetét, működését a mérés alatt,
•
a zaj jellegét (folyamatos, szakaszos, állandó, impulzusos),
•
a dolgozók munkahelyének tevékenységének leírását,
•
a mérési pontok leírását, megjelölését a helyszínrajzon,
•
a méréshez használt műszereket, berendezések gyártmányát, típusát,
•
a műszerek hitelesítésének időpontját, hitelesítési bizonylat számát,
•
az egyes mérések időpontját és időtartamát,
•
a mérési eredményeket, mérési adatokat,
•
a mérési adatok feldolgozását, az elvégzett számítások és a közbenső mérési
•
eredményeket,
•
a vizsgálat eredményét,
•
a mérést befolyásoló esetleges körülményeket,
•
a mérést végző nevét, aláírását.