Transcript foglalkozas_eu

Munkavédelmi technikus képzés
Foglalkozás-egészségügy
alapvető feladatai
Foglalkozás élettan
A fizikai- és a szellemi munka fogalma
 A megterhelés és az igénybevétel
összefüggései
 Az energia forgalom mérése, a fizikai
munka osztályozása
 Hőterhelés

Kémiai ártalmak
Általános rész
Méreg fogalma, toxicitás meghatározása
 Mérgek felszívódása, hatásmechanizmusa,
kiürülése
 Foglalkozási mérgezések általános
jellemző

Kémiai ártalmak
Részletes rész
Fémmérgezések
 Oldószermérgezések
 Gázmérgezések
 Egyéb mérgezések

Porártalmak
A munkahelyi porképződés főbb forrásai
 A por jellemzői
 Ásványi porok és a szerves porok által
létrejött elváltozások

Zajártalmak

Az ipari zajok jellemzői, előfordulásuk,
hatásuk az emberi szervezetre
Vibrációs ártalom
A helyileg ható vibráció és az egésztest
vibráció differenciálása
 A vibrációs ártalom kialakulása, tünetei,
megelőzése

Keszon ártalom
A légnyomás változás okozta
megbetegedés oka, előfordulása
 A heveny és az idült ártalom jellemzői

Sugárártalom
Ionizáló sugárzások
 Nem ionizáló sugárzások

Foglalkozási megbetegedés és
fokozott expozíció

Bejelentés, kivizsgálás, nyilvántartás
Foglalkozás-egészségügyi ellátás
Szakmai, munkaköri és személyi higiénés
alkalmasság
 Munkaköri orvosi alkalmassági
vizsgálatok fajtái
 Specifikus szűrővizsgálatok

Foglalkozás élettan
Alkalmazott élettani tudomány, amely a foglalkozási tevékenység és a
munkahelyi környezet okozta megterheléssel szemben kialakuló humán
alkalmazkodást vizsgálja.
Fizikai munka osztályozása (a munkavégzéshez szükséges energiaforgalom
alapján) [3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM r. a munkahelyek munkavédelmi
követelményeinek minimális szintjéről]:
könnyű
közepesen nehéz
nehéz
Dinamikus és statikus izommunka
megterhelés → igénybevétel → kifáradás, kimerülés → foglalkozási betegség
Szellemi munka: különböző eredetű információk tudatos feldolgozása és a
feldolgozás eredményének tárolása, illetve továbbítása.
Hőmunka
A dolgozó szervezetét a fizikai munkán kívül a környezeti hőmérséklet is terheli.
Klíma: a külső környezet fizikai jellemzőinek összessége.
A klíma állapotjelzői:
 száraz hőmérséklet
 páratartalom
 légáramlás sebessége
 sugárzó hő
A maximálisan megengedett effektív, illetve korrigált effektív hőmérsékletek
[3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM r. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek
minimális szintjéről]:
 szellemi munkánál
31 °C
 könnyű fizikai munkánál
31 °C
 közepesen nehéz fizikai munkánál
29 °C
 nehéz fizikai munkánál
27 °C
Hőmunka okozta egészségkárosodások: - heveny elváltozások
- idült ártalmak
Megelőzés: - műszaki,
- munkaszervezés,
- egyéni védelem,
- orvosi alkalmassági vizsgálat
Keszonártalom
Kialakulása:
Fokozott nyomás alatt a szövetek (vér is) nitrogénnel telítődnek és hirtelen
légköri nyomásra visszatérve a gáz buborék formájában kiválik a folyadékból
(vérből, szövetnedvből) és/vagy az ereken belül vagy azokon kívül a
szövetekben megáll és érelzáródást okoz.
Előfordulása:
híd- és alagútépítők,
búvármunkák,
magassági repülők.
A légköri nyomásváltozás okozta megbetegedések

Barotrauma

Heveny keszonbetegség

Idült keszonbetegség
Megelőzés

szabályszerű be- és kizsilipelés [6/1987.(VI.24.) EüM r. a keszonmunkáról]

műszaki,

munkaszervezési,

orvosi alkalmasság,

oktatás, felvilágosítás.
Vibráció
A periodikus rezgőmozgást végző gépek rezgése a velük kontaktusban levő
emberre is ráterjed.
A vibráció jellemzői:

a frekvencia,

az amplitúdó,

a szöggyorsulás,

a rezgés szabályos, vagy szabálytalan jellege,

a rezgés iránya,

a rezgés energiája.
A vibráció szervezetre gyakorolt hatása függ:

a rezgés frekvenciájától,

a szöggyorsulástól,

a munkakörnyezettől,

az expozíciós időtől,

a dolgozó egyéni érzékenységétől.
A vibráció fajtái:
1. Helyileg ható
Előfordulása: préslégszerszámok,
fúrógépek,
fűrészgépek használata stb.
Szervezetre gyakorolt hatása: csont- és izületi elváltozások,
érrendszeri elváltozások,
idegrendszeri elváltozások.
2. Egész testre ható
Előfordulása: mezőgazdasági gépek használata,
munkagépkezelők stb.
Szervezetre gyakorolt hatása: gerincbántalmak,
belső szervek károsodása,
idegrendszeri panaszok.
Megelőzés:

műszaki,

munkaszervezési,

orvosi alkalmassági vizsgálat,

egyéni védelem.
[ 22/2005.(VI.24.) EüM r. a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra
vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről ]
Zajártalom
A gépek rezgései a levegő hullámok útján terjednek és hangok formájában érik
az emberi szervezetet.
Hangok fajtái:
infrahangok
hallható hangok
ultrahangok
16Hz alatt
16 - 20000 Hz
20 kHz - 10 MHz
Az ipari zaj fizikai jellemzői:

hangnyomásszint (dB),

frekvencia (Hz),

időbeli lefolyás - állandó zaj
- változó zaj
- fluktuáló zaj
- intermittáló zaj
- impulzív zaj
- impakt zaj
Zajexpozíció előfordulása:

textil-, nyomda-, fémipar, fémmegmunkálás, gépgyártás, erdőgazdaság,
asztalos- és bútoripar
Zaj okozta halláskárosodás, elváltozások:

hallásadaptáció

halláskifáradás

hangtrauma

heveny akusztikus trauma

dörejártalom

elhúzódó akusztikus trauma
Megelőzés:

műszaki (zajkeltő gépek megfelelő alapozása, burkolása, elhatárolása,
karbantartása)

munkaszervezés (expozíciós idő csökkentése, indokolatlan expozíció
megszűntetése)

egyéni védelem

orvosi alkalmassági vizsgálat (szűrőaudiometria!)
[66/2005.(XII.22.) EüM r. a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó
minimális egészségi és biztonsági követelményekről]
Sugárzások
Fajtái:
- ionizáló (az anyagon áthaladva a semleges atomokat ionokra bontja)
- nem ionizáló (az anyagon történő áthaladásuk vagy elnyelődésük közben nem
ionizálják az atomokat)
1. Nem ionizáló sugárzások:

ultraibolya

infravörös

látható fény

lézer

elektromágneses hullámok

rádióhullámok

Mikrohullámok
2. Ionizáló sugárzások:

korpuszkuláris (alfa, béta, neutron)

elektromágneses (gamma, röntgen)
2.1. Korai sugárártalmak
Lefolyásának szakaszai: kezdeti állapot
lappangási állapot
betegség állapota
lábadozás szakasza
2.2. Késői sugárártalmak
bőrelváltozások,
szemlencse hályog,
magzatkárosodás,
ivarmirigyek károsodása,
daganatos megbetegedések.
Megelőzés:

műszaki (árnyékolás, biztonsági- és jelzőrendszerek)

munkaszervezés (expozíciós idő korlátozása)

egyéni védelem

orvosi alkalmassági vizsgálatok
[50/1999.(XI.3.) EüM r. a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi
és biztonsági követelményeiről]
Porártalmak
Porfajták:
 szerves
 szervetlen → ásványi → kristályos vagy amorf
→ nem ásványi
Porexpozícióval járó iparágak:
bányászat, építő- és építőanyagipar, vasipar, textil-, fa- és szőrmeipar,
malomipar, dohányipar, mezőgazdaság
Szervezetbe jutás:
 légutakon keresztül
 szájon át
Porok sorsa a szervezetben:
 20 µm-nél nagyobb szemcsék az orrüreg nyálkahártyáján leülepednek
 10-20 µm közöttiek a felső légutakban megtapadnak
 5-10 µm közöttiek a gégébe és az alsó légutakba kerülnek
 5 µm-nél kisebb szemcsék a léghólyagocskákba jutnak
Megelőzés:
 műszaki (zárt technológia, automatizálás, szellőztetés)
 munkaszervezés (expozíciós idő csökkentése, indokolatlan expozíció
megszűntetése)
 egyéni védelem
 orvosi alkalmassági vizsgálat
 oktatás, felvilágosítás
[25/2000.(IX.30.) EüM-SzCsM e.r. a munkahelyek kémiai biztonságáról]
Kémiai ártalmak
Méreg: az az anyag illetve készítmény, amelyek viszonylag kis mennyiségben a
szervezetbe jutva fizikai, kémiai vagy fiziko-kémiai hatásukkal a szervezet
életfolyamatait megzavarják, átmeneti, tartós vagy maradandó károsodást
okozva.
Szervezetbe jutás:
 bőrön át
 légutakon keresztül
 szájon át
 szemen keresztül
Mérgek csoportosítása:
 eredetük szerint (pl. növényi, állati, ásványi)
 hatásspektrum szerint - széles spektrumú
- szűk spektrumú, vagy szelektív
 szervezetbe jutás módja szerint (érintőmérgek, légzésmérgek, gyomormérgek)
Mérgezések eredete:
 szándékos
 véletlen
 közvetett
 foglalkozási
Mérgezés lefolyása:
 heveny
 félheveny
 idült
Mérgezés tünetei:
 helyi
 általános
Mérgezés szövődményei:
 elkerülhető
 elkerülhetetlen
Megelőzés:
 műszaki (zárt technológia, automatizálás, szellőztetés)
 technológiai (mérgező hatású anyag kiváltása nem mérgező vagy kevésbé
mérgezővel)
 munkaszervezés (expozíciós idő csökkentése, indokolatlan expozíció
megszűntetése)
 egyéni védelem
 orvosi alkalmassági vizsgálat
 oktatás, felvilágosítás, személyi higiéne
[25/2000.(IX.30.) EüM-SzCsM e.r. a munkahelyek kémiai biztonságáról]