Transcript Orvostörténelem - PTE Egyetemi Könyvtár

Orvos- és
egészségtudományi
tájékoztatás
Egervári Dóra
PTE FEEK
Könyvtártudományi
Intézet
Goethe :
„a tudomány története a tudomány maga”
• Bizonyos, hogy a tudomány története
hozzásegít a tudomány megismeréséhez.
A tudomány története
• Arabok
• Keresztény medicina  a gyógyítás művészete
• Kolostorok (testi, lelki gondozás) – gyógyító
rendek
• Egyetemek alapítása (4 kar) – szervezett
orvosképzés  csak posztgraduális (papok)
• Sebész céhek (polgári társaságok)
Az orvoslás és a gyógyítás
• Orvosok
• Sebészek (seborvoslás, borbély)
• Bábák
Egyetemek
•
•
•
•
•
Salerno
Bologna
Montpellier
Paris
Padova
Az egyetem oktatói kéziratos orvosi műveiket
oktatásra használták
Az orvostörténet kapcsolódása más tudományokhoz
•
•
•
•
•
Művelődéstörténet
Szakmatörténet
Tudománytörténet
Köztörténet
Általános történelem
Az orvostörténelem tanulmányozásának célja
• A medicina egészének jobb megismerése.
• Az orvosi gondolkodás és az eljárások
megismerése.
• Az orvos, az orvostan és az orvosi gyakorlat
helyének és a mindenkori társadalomban
betöltött szerepének megértése.
Az orvostörténelem feladata
•
•
•
•
A jelen problémái iránt fokozza az érzékenységet.
Az orvosokat elgondolkodtatja mai tudásukról.
Tudatosabbá teszi a saját gondolkodásmódjukat.
Rávezeti az orvost a beteggel való kontaktusának
évezredes törvényszerűségeire.
• Világossá teszi az orvosi magatartásformákat.
Orvosi tevékenység
• Az orvos tudvalevően nemcsak az
orvostudománnyal, nemcsak
„betegségekkel”, megzavart
anyagcserével, daganatokkal, operálandó
elváltozásokkal, fertőző betegségekkel
foglalkozik, hanem a beteg emberrel, sőt
a megelőzés jegyében egyre inkább és
egyre többet az egészséges emberrel.
Az európai orvostörténetírás klasszikusai
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Ibn Abu Oseibia
Giovanni Tortelli
Symphorien Champier
Anton van der Linden
Daniel Le Clerc
Albrecht Haller
Emil Littré
Charles Victor Daremberg
Salvatore De Renzi
Francesco Puccinatti
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Alfonzo Corradi
Eugen Baldinger
Friedrich Osiander
Kurt Sprengel
August Hirsch
Ludwig Choulant
Karl August Wunderlich
Heinrich Haeser
Theodor Puschmann
Robert Törply
Orvostudományi
könyvtárak
Ókori görög orvoslás és orvostudomány
•
•
•
•
•
•
•
•
Kr.e. 400 körül Hippokratész
És kortársainak gyűjteménye
Orvosi kéziratok
Alexandriai Könyvtár (Kallimakhosz által
összeállított katalógus)
Pergamoni Könyvtár
Orvosi művek  keresztény kolostorok
Arab, görög orvosi kéziratok lefordítása
Szakirodalom fejlődése
Középkori könyvtárak
•
•
•
•
Bagdad
Kairó
Damaszkusz
Kr.u. 600 körül: Spanyolország (Isidor, Sevilla
püspöke – legnagyobb magán tulajdonú
orvosi gyűjtemény)
Könyvnyomtatás
• Orvostudományi művek számának
növekedése gyors és erőteljes
• Értekezések közzététele
• Nemzeti nyelvű szakirodalom
• Könyvtárak száma gyorsan nő
• Orvosi iskolák és társaságok
Könyvtárak a XVII-XVIII. században
• Orvosi társaságok
– London, Aberden, Glasgow, Dublin
• Akadémia
– Róma, Párizs, Szentpétervár, Philadelphia
• Kórház
– Pennsylvania, New York
Könyvtárak Magyarország
• Kolostori könyvtárak (gyógyító rendek)
Pannonhalma, Bakonybél, Veszprém,
Esztergom
• Fejedelmi és főpapi reneszánsz könyvtárak
(Corvinák)
• Egyetemek gyűjteményei (orvoskar)
• Klimó könyvtár
Könyvgyűjtemények
•
•
•
•
•
•
Főúri könyvtárak
Tudósok magánkönyvtárai
XVIII. századi könyvgyűjtemények
Orvoskari Könyvtár
Budapesti Királyi Orvosegyesület Könyvtára
Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár
Főúri könyvtárak
• Rádayak könyvtára (1790) 350 db orvosi
könyv,
• Szatmári Paksi Pál,
• Gyarmathi Sámuel,
• Weszprémi István,
• Nagy Sámuel,
• Gyarmathi Sámuel,
• Széchényiek nagycenki könyvtára.
Tudósok magánkönyvtárai
• Köleséri Sámuel 2000 kötetes orvosi
könyvgyűjteménnyel rendelkezett.
• Weszprémi Istvánnak 650 kötetes könyvtára volt.
• Kazzay Sámuel tudós gyógyszerésznek 600 kötete,
• Trnka Vencelnek - a nagyszombati orvosi kar első
oktatóinak egyike - ezer kötetes gyűjteménye volt.
• Az ismert orvosi könyvgyűjtők közé tartozott
Zágoni Gábor és Stipsics Ferdinánd is.
XVIII. századi könyvgyűjtemények
• Klimó György (1710-1777) pécsi püspök,
• Eszterházy Károly (1725-1799) egri püspök,
• Patachich Ádám (1717-1784) kalocsai érsek.
A XX. század
• Orvosi könyvtárak elterjedése
• Orvosi gyűjtemény növekedése
• Nyilvánossá tétel
Orvosi
könyveink
Az első magyarországi dokumentumok
• Aranyosi Gellértfi János (lőcsei pap) az
ispotályosrend tagjainak értekezése a pestisről
(kódex) (1426-1473 között keletkezett)
• Bagellardus Pál: Libellius de infantium
aegritudinibus ac remediis (nyomtatott)
(1472)
A XVI. század
• Hagymási Bálint: Oposculum de laudibus et
vituperio et aquae (1517)
• Antonius, Brasavola Antonius Musa,
Johannes Antal munkái (1535)
Magyar orvosok publikációi a XVI-XVII. századból
• Jordán Tamás: Morbus Brunogallicus (1577), Pestis phaenomena
(1575)
• Jeszenszky /Jessenius/ János: Universalis corporis humani
contemplatio. (1598), Pro anatome (1600), Anatomia Pragae
(1601), Anweisung zur Wund-Arznei (1674)
• Zsámboky /Sambucus/ János: Emblemata (1564), Icones
veterum et aliquot recentiorum Medicorum et Philosophorum
(1574), Diogenes Laertius: De vita philosophorum (1566)
• Méliusz Juhász Péter: Herbárium az Fáknak, füveknek nevekről
természetekről és hasznakról (1578)
• Beythe András: Fives Könyv (1595)
• Frankovith Gergely: Hasznos és felette szükséges könyv (1588)
• Pápai Páriz Ferenc: Pax corporis (1690)
Orvosi könyveink a XVIII. században
•
•
•
•
Gyógynövények
Sebészet
Járványirodalom
Bábakönyvek
Gyógynövények
• Csapó József: Új füves és virágos magyar
kert. 1775.
• Juhász Máté: Házi különös orvosságok.
1768.
• Nediliczi Váli Mihály: Házi orvos
szótárotska. 1797.
Sebészet
•
•
•
•
A „chirurgiát tanuló ifjaknak” (ford.)
Orvosi gyakorlati oktatás (ford.)
A borbélyságnak eleji (ford.)
Rácz Sámuel: A borbélyi tanításoknak
első és második darabja
Járványirodalom
•
•
•
•
•
•
Weszprémi István: Tentamen de inoculanda peste
Adam Chenot: Tractatus de peste. 1766.
Weszprémi István: Historia pestis Transilvaniae. 1799.
Lissoviny Sámuel: Epitome historiae variolarum. 1772.
Benkő Sámuel: A hójagos himlőről való tanátsadás. 1781.
Báthi János: Az hójagos és veres himlőnek gyógyítására és
béoltására való útmutatás. 1785.
• Bene Ferenc: A himlő veszedelmei ellen való oktatás. 1800.
• Nyulas Ferenc: Kolosvári tehén himlő. 1802.
Magyar nyelvű bábakönyvek
•
•
•
•
Weszprémi István: Bába mesterségre oktató könyv. 1766.
Szeli Károly: Magyar bábamesterség (ford.) 1777.
Mocsi Károly: Bába mesterségnek eleji. 1784.
Gellei Mihály: Magaviselésre rendmutató regulák a terhes, szülő
és a gyermekágyas asszonyoknak hasznára (ford.) 1789.
• Weszprémi István: A kisded gyermekek nevelésekről való
rövid oktatás. 1766.
• Csapó József: Kis gyermekek isputálja. 1771.
• Domby Sámuel: Orvosi tanítás a gyermekek
nyavalyáiknak megesmérésekről és orvoslásokról (ford.) 1794.
Orvosi könyveink a XIX. században
• Az időszak nyelvújító tevékenysége elsődlegesen Bugát
Pál nevéhez fűződik, aki igen sok tapasztalatot szerzett
Chelius sebészetének (1835–1844), Hampel
bonctudományának (1828), Tscharner tapasztalati
természettudományának (1836–1837) fordításai során.
• Schöpf Merei Ágoston belgyógyászati és
gyermekgyógyászati, Balassa János, Réczey Imre, Flór
Ferenc, Lumniczer Sándor sebészeti, ifj. Bene
Ferenc, Markusovszky Lajos és az akkor még orvosként
tevékenykedő Toldy (Shedel) Ferenc egészségtani
művei.
Társaságok
• A Budapesti Királyi Orvosegyesület (alakulás:
1837),
• a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók
Vándorgyűléseinek szervezete (1841),
• a Királyi Magyar Természettudományi Társulat
(1841)
Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat (Markusovszky Lajos és köre)
•
•
•
•
•
•
•
Balassa plasztikai sebészeti,
Batizfalvy Sámuel és Dollinger Gyula ortopédiai
Navratil Imre fül-orr-gégészeti,
Rózsay József gerontológiai-geriátriai,
Poór Imre, Schwimmer Ernő és Nékám Lajos bőrgyógyászati,
Halász Geyza közegészségügyi,
Tauffer Vilmos és Temesváry Rezső nőgyógyászati-szülészeti
könyvei
Orvosi
folyóiratok
Az első folyóiratok
• Németország: Nova Acta Leopoldina (1670)
• Olaszország: Sezione Medico-Fisica (1760)
• Anglia: Medical Society of London
Transactions (1773)
• USA: College of Physicians of Philadelphia
(1793)
• …
Folyóiratok
• 1803. Sándorffy József (szerk.):Orvosi és Gazdasági
Tudósítások
• 1831. Bugát Pál, Toldy /Schedel/ Ferenc: Orvosi Tár
• 1842-1845. Schöpf-Merei Ágost: Magyar Orvos-Sebészi
és Természettudományi könyvek
• 1843. Sebészi Almanach
• 1857. Markusovszky Lajos: Orvosi Hetilap.
• 1861. Poór Imre: Gyógyászat
• 1894-1937. Dirner Gusztáv (szerk.): Bábakalauz
• 1894-1937. Preysz Kornél (szerk.): Balneológiai Értesítő
Folyóiratok
•
•
•
•
1887-1944. Fodor József (szerk.): Egészség
1879-1914. Közegészségügyi Kalauz
1893-1944. Dirner Gusztáv (szerk.): Szülésznők Lapja
1864-1870. Pete Zsigmond (szerk.): Egészségi
Tanácsadó
• 1886-1914. Flesch Nándor és Heltai Manó (szerk.):
Az Orvosi Heti Szemle
• 1897-1904. Mahler Gyula (szerk.): Magyar Orvosi
Revue
• 1892-től Bókai Árpád, Klug Nándor, Pertik Ottó (szerk.):
Magyar Orvosi Archivum
Az Orvosi Hetilap mellékletei
• Hirschler Ignác, Schulek Frigyes, Grósz Emil (szerk.):
Szemészet
• Fodor József (szerk.): Közegészségügy és Törvényszéki
Orvostan 1865-1897 között
• Semmelweis Ignác (szerk.): Nő- és
Gyermekgyógyászat 1864-1865-ben
• Bókay János (szerk.): Gyermekgyógyászat 1898-1905
• Orvosi Gyakorlat Kérdései,
• Orr- Gége- Fülgyógyászat,
• Gynaekologia,
• Orvostudományi Közlemények,
• Újabb Gyógyszerek és Gyógymódok,
• Elme- és Idegkórtan
A Gyógyászat mellékletei
• Poór Imre, Dulácska Géza (szerk.):
Államorvos 1869-1886
• Szénásy Sándor (szerk.): Honvédorvos 18881914
• Schachter Miksa (szerk.): Medikus 1893-1914
A szűkebb szakterületek folyóiratai
• Bőrgyógyászat, Urológia és Venerológiai
Szemle 1923-1944
• Fogorvosi Szemle 1908-1938
• Magyar Vöröskereszt 1900-1944
Folyóiratok a 20. században
• Ángyán Béla, Schuschny Henrik Barabás Zoltán és
Frey Ernő (szerk.): Budapesti Orvosi Újság 19031944
• Burger Károly, Darányi Gyula, Grósz Emil, Julán
István, Scholtz Kornél és Simonovits István
(szerk.): Orvosképzés 1911-1944
• Bakács György (szerk.): Országos Orvoskamarai
Közlöny 1937-1944
Az 1945 utáni helyzet
•
•
•
•
Orvosi Hetilap
Magyar Nőorvosok Lapja
Fogorvosi Szemle
Népegészségügy
Az újonnan alakult folyóiratok
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Magyar Belorvosi Archivum (1947- ),
Magyar Sebészet (1948 - ),
Ideggyógyászati Szemle (1948 - ),
Tuberkulózis és Tüdőbetegségek (1948 - ),
Magyar Radiológia (1949 - ),
Gyermekgyógyászat (1950 - ),
Munkavédelem (1955 - ),
Fül- Orr- Gégegyógyászat(1955 -),
Egészségtudomány (1957-),
Magyar Onkológia (1957 - ),
Rheumatológia, Balneológia, Allergológia(1960 - ),
Radiológiai Közlemények (1961 - ),
Szemészet (1964 - )
Bibliográfiák
Bibliográfiák
• Győry Tibor (szerk.): Magyar orvosi
irodalom című bibliográfia 1904-1910
• Magyar Orvosi Bibliográfia 1957-től
• Weszprémi István: Succinta medicorum
Hungariae et Transylvaniae biographia. 1774.
• Győry Tibor: Magyarország
orvosi bibliographiája 1472-1899
http://mek.oszk.hu/05400/05409/index.phtml
Bibliográfiák
• Temesváry Rezső: Magyar gynaekologiai
bibliographia és repertorium 1900-ig. 1904.
• Zsakó István: Magyar ideg- és elmeorvosi
bibliographia 1831-1935. 1936.
• Novák Ernő: A magyar sebészirodalom
bibliográfiája 1900-1938. 1939.
• Gortvay György: A magyar
kórházügyi szakirodalom bibliográfiája 1887-1937
• Preisich Kornél: A magyar gyermekgyógyászati
irodalom száz éve. 1950.
Bibliográfiák
• Sándor Róbert: A magyar balneológiai irodalom
jegyzéke 1900-1956. 1957.
• Réti Endre: Egykori doctori dissertatiók 17721848. 1974.
• Dörnyei Sándor: A magyar orvostörténeti
irodalom 1715-1944. 2002.
• Orvostörténeti és gyógyszerészettörténeti
irodalmunk két évtizede, 1981-2000
http://mek.oszk.hu/05400/05410/index.phtml
Online források
• www.mot.tudomanytortenet.hu
• www.otk.tudomanytortenet.hu
• mek.oszk.hu/05400/05409/index.
phtml
• mek.oszk.hu/05400/05410/index.
phtml