Transcript Ceglédi Tímea: A kedvezőtlen családi háttér ellenében

Kollektív traumák, határhelyzetek, természeti
és társadalmi katasztrófák
A Magyar Szociológiai Társaság éves
konferenciája és közgyűlése
2011. november 11-13.
Miskolci Egyetem
Ceglédi Tímea
Debreceni Egyetem
CHERD-Hungary
[email protected]
A kedvezőtlen családi háttér ellenében –
A reziliencia mint magyarázat?
A probléma
• Társadalmi szabályszerűségek
• A kedvezőtlen társadalmi háttér gyengébb
iskolai teljesítményt von maga után.
Diplomát szerzettek aránya 25 éves korban
Diplomás
szülők
gyermekei
Nem diplomás
szülők
gyermekei
Diplomás szülők
gyermekei
Nem diplomás szülők
gyermekei
A probléma
• Társadalmi szabályszerűségek
• A kedvezőtlen társadalmi háttér gyengébb
iskolai teljesítményt von maga után.
A probléma
• Társadalmi szabályszerűségek
• A kedvezőtlen társadalmi háttér gyengébb
iskolai teljesítményt von maga után.
• Kivételes esetek
Olyan atipikus eseteket
elemzek, amelyekben „a
megszokott összefüggés” nem
érvényes:
Akik kimagasló iskolai
pályafutást tudhatnak maguk
mögött
– dacolva a kedvezőtlen
társadalmi háttérből adódó
rizikótényezőkkel.
Kérdések
• Tudományos szintű kérdés:
– Miképpen segíthet minket az ilyen kivételes
életutak elemzése az átfogó társadalmi
összefüggések megértésében.
• Individuális szintű kérdés:
– Mi a titka ezeknek a hallgatóknak?
Elmélet 1: tudományos szintű kérdés
• Anomáliák
Kuhn – végzetes anomália: Amikor egy-egy paradox jelenséget nem tudnak az
érvényes elméleti keretek között, az érvényes paradigma alapján kellőképpen
megmagyarázni.
– Átlagon felüli kreativitás és vitalitás súlyosan traumatizált csecsemőknél
(Bowlby)
– Nem elmebeteg jellegű öngyilkosságok (Durkheim)
– Világgyűlölő kálvinisták, életvidám katolikusok (Weber)
Tudósok reakciója
az anomáliákra
(Rouse – Kuhnt
továbbgondolva)
Reprezentacionalista értelmezés
(„a kivétel erősíti a szabályt”)
Gyakorlati értelmezés
(„annak a jele, hogy valamit még
nem tudunk”)
Elmélet 1: tudományos szintű kérdés
• Anomáliák
Kuhn – végzetes anomália: Amikor egy-egy paradox jelenséget nem tudnak az
érvényes elméleti keretek között, az érvényes paradigma alapján kellőképpen
megmagyarázni.
– Átlagon felüli kreativitás és vitalitás súlyosan traumatizált csecsemőknél
(Bowlby)
– Nem elmebeteg jellegű öngyilkosságok (Durkheim)
– Világgyűlölő kálvinisták, életvidám katolikusok (Weber)
Tudósok reakciója
az anomáliákra
(Rouse – Kuhnt
továbbgondolva)
Reprezentacionalista értelmezés
(„a kivétel erősíti a szabályt”)
Gyakorlati értelmezés
(„annak a jele, hogy valamit még
nem tudunk”)
Elméleti válasz a tudományos szintű
kérdésre: Az anomáliák gyakorlati
értelmezése
• A család társadalomban elfoglalt helye
kijelöli a gyermek iskolai pályafutásának
mezsgyéjét. Kulturális reprodukció
• DE: A társadalom szövetei között hatnak
ellentétes folyamatok is.
• Az atipikus életutak segítenek feltárni
azokat a rejtett mechanizmusokat, amelyek
az elnagyolt meghatározottságok ellen
hatnak.
Individuális szintű kérdés: Mi a titka ezeknek a
hallgatóknak?
A reziliencia mint belső tulajdonság
1.
Azonosításra szolgál
–
2.
Bizonyos pozitív belső tulajdonságok összefoglaló
neve
–
3.
Motiváció, magas önbecsülés, kimagasló teljesítmény
(Read, Waxman – Huang – Wang)
Boldogulás a nehézségek ellenére
–
4.
A hátrányaik ellenére sikeres diákok a reziliensek:
resilient, invulnerable (Alva, Perez et al.)
„A reziliencia olyan univerzális képesség, amely lehetővé
teszi egy személy, egy csoport vagy egy közösség számára,
hogy megelőzze, minimálisra csökkentse vagy legyőzze a
megpróbáltatások káros hatásait. (...)” (Grotberg –
Nemzetközi Reziliencia Projekt)
Komplex belső tulajdonság
–
–
A különböző megpróbáltatásokra különbözőképpen
reagálhatunk (Sameroff)
Az életút különböző szakaszain a megbirkózási
képességek eltérő formáival találkozhatunk (Sugland –
Zaslow – Nord)
+
+
A reziliencia csak a külső tényezők tükrében
értelmezhető
A környezeti tényezőket ugyanúgy vizsgálat tárgyává kell
tennünk, mint a diákok azokra adott belső válaszait.
• A környezeti tényezők csoportosítása (Sugland –
Zaslow – Nord):
– Nagyobb, feszültséggel teli életesemények
• Mindenki életében előforduló események: pl. leválás a szülőktől,
betegség
• Az alacsonyabb társadalmi rétegekben gyakrabban és halmozottan
jelentkeznek: munkanélküliség, kriminalizmus
– Mindennapokban jelentkező kisebb feszültségkeltő tényezők
• Pl. anyagi nehézségek
• Ezek rizikótényezők, és meglehet mérni őket (Waxman
– Gray – Padrón, Luthar - Zigler):
– Számukat
– Mélységüket
• Egyetlen ilyen tényező még nem növeli a
rendellenességeket, többnél már halmozottan
jelentkeznek (Rutter)
+
+
Belső és külső tényezők együttes hatása
A nehézségek ellenére történő
boldoguláshoz pozitív belső és külső
tényezők egyaránt szükségesek (Waxman –
Gray – Padrón, Rutter)
• A magas kockázatú gyerekek
egyharmadából jól teljesítő felnőttek
lesznek. Ennek okai:
– a személyiség alkati jellemzői
– a szeretetteljes családi kötődés
– valamint a környezetben fellelhető külső
támogatórendszer (Garmezy, Waxman – Gray
– Padrón)
• „Ahhoz, hogy az egyén boldoguljon, gyarapodjon,
érlelődjön, kompetenciáját növelje, mozgósítania
kell minden erőforrását, legyen az biológiai,
pszichológiai vagy környezeti.” (Gordon, idézi
Békés)
+
+
+
+
+
+
+
+
A reziliencia külső forrásai
A boldogulás nem csak a belső
tulajdonságokkal magyarázható.
• A magas kockázatú csoportok boldogulását a
külső (kontextuális) tényezők is segítik, sőt, ezek a
fontosabbak: gondoskodó család, elfogadó
kortárscsoport, megfelelő iskola/óvoda stb. (Sameroff,
Gonzalez – Padilla, Bass – Darvas)
• Folyamat jelleg: Fontos, hogy a környezeti
védőfaktorok folyamatosan jelen legyenek az
életút folyamán (Sugland – Zaslow – Nord)
+
+
+
+
+
+
Elméleti válasz az individuális
kérdésre: Mi a titkuk?
• A külső és belső tényezők egyaránt szükségesek
• A társadalom peremén fellelhetőek nem csak a
rizikó, hanem a kompenzáló tényezők is.
Belső rizikó tényezők
Belső kompenzáló tényezők
Külső rizikó tényezők
Külső kompenzáló tényezők
• A reziliencia jelensége (= boldogulás a nehézségek
ellenére) akkor figyelhető meg, ha:
– A kompenzáló tényezők hatása erősebb a rizikó
tényezők hatásánál
Módszer
•
•
•
•
•
•
2005/2006-os tanév (Pusztai Gabriella kurzusai)
Sikeres felsőfokú tanulmányokat folytató (4-4,5 feletti átlag), kedvezőtlen
társadalmi háttérrel rendelkező (alacsony szülői iskolázottság) hallgatók
Az interjút készítők megítélésére volt bízva a kiválasztás, de az elkészült interjúk
az elemzés előtt újabb szűrésen mentek keresztül
Hallgatók készítették az interjúkat
Félig strukturált interjúk
Vezérfonal:
–
–
–
–
–
–
–
–
•
•
•
(1) bemutatkozás
(2) család
(3) barátok
(4) középiskola bemutatása és szerepe az életútban
(5) közösségi beágyazódás
(6) jövőbeli tervek
(7) hátráltató (rizikó) tényezők
További instrukció volt, hogy a döntési helyzetekre, a szituatív, valamint a kapcsolati
elemekre külön figyelmet fordítsanak az interjúk elkészítése során a közreműködők.
Az elbeszélő által feltárt történetet tekintettük „valóságnak”
Azinterjúkból készült szövegeket olyan felületként értelmeztük, amelyen
letapogatható a hallgatók életútjai. Az interjúk szövegei jelentették tehát a
kapcsolatot az interjúalanyok által feltárt „valóság” és jelen elemzés készítői
között
Kódolás: belső-külső, rizikó-kompenzáló dimenziók mentén
Eredmények
Külső kompenzáló tényezők
3 kivételével mindenhol támogató volt a szülői háttér:
• Verbális megfogalmazás révén („Te csak tanulj!”)
• Érzelmi támogatással
• Atipikus kulturális tőke
• Közvetetten, mintaadás által (munkaszeretet)
(A tanulás fontosságát hangsúlyozzák ugyan a szülők, de konkrét útmutatást nem
mindig tudnak adni.)
•
•
•
Munkaszeretet: „Egész életünkben nem tudnék mondani talán egy órát se, amikor ne
dolgoztak volna, mert mindig azt nézték, hogy nekünk legyen jó. (...) És ez annyira,
tényleg tiszteletreméltó, és ez egy cél is számomra, mert gyakran mondják, hogy
tanulással lehet elérni, hogy ne kelljen olyan keményen dolgozni, mint nekik.”
Kulturális tőke: „Nálunk anyának nagyon fontos volt mindig, hogy legyen otthon
könyv. Tehát a végzettségük ellenére nálunk tele volt a ház mindenféle ismeretterjesztő
könyvvel, lexikonnal. (…) Korán megszoktam, hogy van alternatíva a tankönyvhöz
képest. Nincs olyan könyvünk, amit én ne olvastam volna. Akkor is, ha nem értettem.
Én ezzel foglalkoztam leckeírás után.”
Érzelmi támogatás: „Amikor én kitaláltam, hogy én szakmunkásképzőbe akarok
menni, sőt, nem is megyek szakmunkásképzőbe, hagyjanak engem békén, én elmegyek
dolgozni. Aztán valahogy mindig jött az, hogy tovább kell mennem. Ami … a nagy… a
nővérem volt az, aki ilyen esetekben mindig odajött és megrugdosott, hogy ezt, ezt így
ne!”
Válasz a tudományos szintű kérdésre: Miképpen
segíthet minket az ilyen kivételes életutak
elemzése az átfogó társadalmi összefüggések
megértésében.
• A társadalmi hovatartozás nem jelenti
egyértelműen a rizikótényezők „egyeduralmát”
• Érdemes odafigyelni a kivételes esetekre
• A társadalmi struktúra nem merev, determináló
keretrendszer, amelyről egyértelműen
kijelenthető, hogy kényszerítő erővel hat, hanem
egy olyan rugalmas „otthon”, amely igen eltérő
kompozíciójú életutakkal rendezhető be.
Válasz az individuális szintű kérdésre:
Mi a titok?
• Vannak kompenzáló erőforrások ezen hallgatók környezetében,
amelyek felülírják a rizikótényezők hatását
• Képesek felismerni és mozgósítani a külső erőforrásokat
• Ezek folyamatos jelenléte szükséges
• A „hátrányból is előnyt kovácsolnak”: Nehézségeik bemutatása során
meglepő távolságtartással beszéltek bizonyos problémákról. Mintha
azok „lepattannának” róluk („bounce back” – Sugland – Zaslow –
Nord 1993). Nem jelent nagy megterhelést számukra heti két éjszakát
futószalag mellet dolgozni, kifizetődőnek vélik a szabadidő és éjszakai
alvás rovására menő tanulást, családjukban a megélhetési gondok
felett legyintenek, s a szeretetteljes törődést tekintik elsődlegesnek.
• „Hátráltatók mindig vannak és lesznek. Igen, hiszen az élet egy verseny. De
hál’ Istennek mindig akad segítőkész ember, csak meg kell találni őket. Ezért
én mindig arra számítok, hogy azokat az embereket fogom megtalálni, akik
segítőkészek.”
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!