Transcript 2. fejezet ea

A TERÜLETI FEJLŐDÉST
MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI,
GAZDASÁGI ÉS
TÁRSADALMI TÉNYEZŐK
Tartalom:
• A tényezők szerepe a regionális gazdaságban
• Természeti tényezők
• Gazdasági tényezők – infrastruktúra, tőke
• Munkaerő mobilitása
• A tényezők kapcsolatai, elérhetőség,
periferialitás
A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe a
régiók fejlődésében
NÉPESSÉG
TŐKEÁLLOMÁNY
TERMÉSZETI
TÉNYEZŐK
TECHNIKAI
HALADÁS,
INNOVÁCIÓK
A régiók szakosodásának alapjai
• Abszolút előnyök (Smith)
• Komparatív előnyök (Ricardo)
• Heckscher-Ohlin előnyök
(tőke, és munkaerőellátottság)
• Kompetitív előnyök (Porter)
Mobil és immobil javak
• Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok
• Transzferálható (áthelyezhető) inputok és outputok
Transzferálható: térbeli, mozgatás
4-féle jószág:
• Lokális
input
(immobil
input):
input-orientált
(nyersanyaghoz, munkaerőhöz telepítés
• Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi
fogyasztókhoz telepítünk, piacorientált (piacra)
• Transzferálható input (mobil input): a telephely bárhol
lehet, input szállítható (szállítási költségek).
• Transzferálható output (mobil output, külső kereslet): a
termék szállítható a fogyasztókhoz (szállítási költségekl).
A tényezők térbeli szűkösségének
alaptípusai:
• ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható
levegő),
• kommonalitás: sok helyen előfordul
folyóvíz, mint hűtővíz),
• ritka javak: kevés helyen található meg
bauxit),
• unikális javak: nagyon kevés helyen fordul
(pl. uránérc).
(pl.
(pl.
(pl.
elő
A régiók közti eltérések alapvető
okai
• a természeti erőforrásokkal való
ellátottságból eredő előnyök – bizonyos
termelési tényezők nem tökéletes mobilitása,
helyhez kötöttsége
• a térbeli koncentrálódás gazdaságossága – az
erőforrások nem tökéletes oszthatósága
• a közlekedés és kommunikáció költségei – a
javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása
miatt, hatással van a nyereségre
A FÖLDHASZNÁLAT mikroökonómiai modellje
Szűkös erőforrás, sokféle felhasználási lehetőség:
mezőgazdaság, ipari telephely, lakóhely, rekreáció, stb.
Verseny a használati módok közt
A föld iránti kereslet mérőszáma: a föld ára, v. bérleti díja
Befolyásolja: - ásványkincsek, talajminőség, vízkészletek,
éghajlat, topográfia, táj
– megközelíthetőség (input/output piacok),
munkaerőkínálat, közszolgáltatások,presztízs
Földhasználati alaptípusok versengése
• kis helyigény, 1ha- on nagy értéket termelők: városokban,
magas ár
• nagy területigény, 1ha –on kis értéket termelők: vidék,
alacsony árak - mezőgazdaság, erdőgazd., sport, rekreáció
A bérleti díj tartalma: az használja a földet, aki a legnagyobb
bérleti díjat hajlandó fizetni érte (használók versenye)
A profitmax (MR  MC) nem ad társadalmi optimumot 
intervenció: engedélyek, támogatások, adók....
A megfizethető bérleti díj
Összes termelési költség (1 ha)
(földhasználat ktg-e nélkül):
TC = F + a  Q b
• F: fixktg, a>0 , b> 1 konstans
• (Q az 1 ha-ra eső hozam)
A föld bérlőjének 1 ha-ra jutó
nyeresége:
= TR – TC - földhasználati ktg/ha =
= TR – TC – (1 ha föld bérleti díja )
= P  Q – F - a  Q b– bérleti díj
P a farm kapujánál érvényes nettó ár
(= piaci ár - szállítási egységköltség)
• Átlagköltség: AC = TC/Q
= (F/Q) + a  Q b-1
• Határköltség: MC = TC/Q
= a  b  Q b-1
A bérleti díj gradiens
A centrumtól
távolodva kisebb
bérleti díj fizethető!
Területhasználati
zónák:
TERMÉSZETI TÉNYEZŐK
• A legkevésbé mobilak
• Részben térben helyhez kötöttek
• Általában nem bővíthetők, de kimeríthetők,
elszennyezhetők
• Fogyó erőforrások (stock, azaz készlet jellegű)
– a felhasználással véglegesen elfogyasztott,
– újrahasznosítható
• Megújuló erőforrások
– korlátlanul újrahasznosítható
– egy kritikus határig képesek regenerálódni
Fajtáik:
Táj (domborzat, földfelszín), termőföld, éghajlat (időjárás),
vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegő
Ásványkincsek, energiahordozók
• Egyenlőtlen térbeli
eloszlás
• Kimerülő, részben
újrahasznosítható
• Kitermelés költségei
• Szállíthatóság
Fontossága:
ipar,…
Éghajlat, időjárás, vizek, domborzat
•
•
•
•
Ipar – talajszerkezet, vízszennyezés, klíma
Közlekedés-távközlés – domborzat, klíma
Turizmus – táj, klíma, vizek…
Mezőgazdaság – napfény, hőmérséklet, csapadék,
domborzat
Gyógyvizek és
termálvizek
Magyarországon
•
•
•
•
Termőföld
Szűkös erőforrás
Nem mobilizálható
Termőképesség, eltartóképesség eltérései
Termőtalaj pusztulása
Ország
Termőterület/ fő
(ha)
Ország
Termő-terület
/fó (ha)
Japán
0,04
Törökország
0,63
Hollandia
0,18
Dánia
0,64
Németország
0,21
Bulgária
0,67
Olaszország
0,28
Spanyolország
0,78
Ausztria
0,36
USA
1,54
Franciaország
0,51
Svédország
4,00
Lengyelország
0,60
Ausztrália
24,06
Magyarország
0,60
Talajtípus, aranykorona érték
Fosszilis energiahordozók
• Kimerülő, nem megújítható
• Kőolaj, földgáz
• Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2
% fogyasztásnövekedéssel)
– (40 évre, 1700 mrd hordó)?
• Napi fogyasztás=napi kitermelés: 84 millió
hordó
• Fő fogyasztók: fejlett világ, Kína, India!
A fosszilis energia – 70 évre?
Készletek (mrd t)
2003
term (mó t)
2001
2002
2003
Kína
2,5
Brazília
68
77
79
India
0,7
Kanada
109
120
127
Irán
12,3
Kína
165
169
169
Irak
15,2
Irán
183
167
190
Kuvait
13,3
Irak
128
105
68
Mexikó
1,8
Kuvait
102
92
110
Oroszország
8,2
Mexikó
167
169
179
Szaúd-Arábia
36,0
Nigéria
100
89
107
Egy.Arab Emir.
13,0
Norvégia
163
158
154
USA
3,8
Oroszország
348
380
421
Venezuela
11,2
Szaúd-Arábia
434
417
475
Egyéb országok
24,7
Egyesült Kir.
109
108
99
USA
289
286
286
Venezuela
160
159
150
Egyéb országok
942
945
982
Világ összesen
3467
3441
3596
Világ összesen
142,7
Termelők
1 mrd hordó/nap export feletti exportőrök
• OPEC (60 %) – 11
ország
• Nem OPEC
• Eltérő kitermelési
költségek
Kitermelés ktg-e,
Lelőhely
Szibéria
Egyesült Arab
Kuvait Emirátusok
6%
6%
Venezuela
6%
Irán
7%
Nigéria
6%
USD/hordó
12
Oroszország
17%
Mexikó
5%
Algéria
4%
Irak
4%
Líbia
3%
Katar
3%
18-20
Kazahsztán
3%
Perzsa öböl, Arab-félsziget
5-6
Fogyasztás gyorsan nő
Indonézia, Irán, Nigéria
6-8
- Fejlettek
10-15
- Fejlődők
Északi tenger
USA
Norvégia
8%
Szaúd-Arábia
22%
A magyar mezőgazdaság regionális adatai
• Észak-magyarország,
• Alföld
• Dél-Dunántúl
agrárjellege
GAZDASÁGI TÉNYEZŐK Infrastruktúra
Szociális
Termelői
• Lakásállomány
• Közlekedési
• Kommunális
hálózatok
• Hírközlési
• Egészségügyi
• Energetikai
• Oktatási, kulturális
• Környezetvédelmi
• Települési
intézményrendszer
• Vízgazdálkodási
• Környezeti
• Sportlétesítmények
Közlekedési infrastruktúra
• Távolságok





Légvonalbeli
Pályatávolság
Időtávolság
Gazdasági távolság
Szociális távolság
 Elérhetőség
 Fajlagos szállítási költség
 Szállítási
módok,
eszközök
Távközlés




Vezetékes telefon
Mobiltelefon
Internet
TV, rádió, kábeltévé
Magyarország: sugaras
szerkezet
VASÚT
Gyorsforgalmi utak
Tőkejavak
• A legmobilabb termelési tényező
Formái:
• A reáltőke nemzetközi/régióközi áramlása:
közvetlen külföldi tőkebefektetés (Foreign
Direct Investment - FDI)
• A pénztőke nemzetközi/régióközi áramlása:
– külföldi portfólió befektetés - tulajdonrész
szerzése
– Hitelek, segélyek
A közvetlen beruházás (működőtőke) és a külföldi
portfólió beruházás megkülönböztetése
Működőtőke (FDI): olyan interregionális/nemzetközi befektetés, amelynek célja
a másik régióban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony!
Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a menedzsmentjét
Potfőlió-befektetés: értékpapírok vásárlása, pénzpiacokon (kötvény,
részvény, határidős ügylet, opció....)
Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában,
A FDI és a portfólióbef. eltérése:
1, a fejlődéshez való hozzájárulás:
FDI – új technika, portfólióbef – ehhez pénzforrás
2, Időhorizontbeli eltérés:
FDI hosszabb, portfólióbef – rövidebb lehet
3, Motiváció:
FDI : profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság
portfólióbef : profitnagyság (kamat, osztalék)
4, Ingadozás:
FDI : a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják
portfólióbef : jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak
A FDI és portfólióbef elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmű!
FDI áramlás a világban
A fejlett
ország
ok
EU
USA
1990,Mrd
USD
(import)
1990,
%
2005,
Mrd
USD
(import)
2005,
%
8,5
57,4
45,00
63,2
3,94
27,8
%
16,26
22,8
Japán
0,10
0,7
1,01
1,4
Egyéb
2,00
14,1
8,91
12,5
Összes
fejlett
ország
14,19
100,0
71,18
100,0
FDI Magyarországon
A
fejlődő
régiók
1990,
Mrd
USD
1990,
%
2005,
Mrd
USD
2005,
%
Afrika
0,58
15,7%
2,65
9,6%
LatinAm
1,18
31,9%
9,37
34,0%
Ázsia
1,94
52,4%
15,55
56,4%
Egyéb
0,00
0,0%
0,00
0,0%
27,57
100,0
%
Össz.
fejlődő
3,70
100,0%
Az FDI import regionális
megoszlása, Magyarország
80
72,6
70
64,4
60
%
50
1994
40
2004
30
20
11,5
6,7
7,39,9
10
2,91,5
3,63,9
3,74,7
3,22,3
2004; Az
ország többi
része; 51%
1994; Az
ország többi
része; 33%
1994;
Budapest; 67%
0
Közép- Közép- NyugatDélÉszakMo. Dunántúl Dunántúl Dunántúl Mo.
Észak- Dél-Alföld
Alföld
94,1%
100,0%
80,0%
60,0%
%
60,0%
58,1%
37,8%
33,7%
31,4% 33,8%33,9%
40,0%
15,1%
20,0%
-4,4%
0,0%
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
-20,0%
• Budapest és NyDunántúl + KDunántúl
• Visszaforgatott
jövedelem
2004;
Budapest; 49%
Technológia-transzfer
• A technológia terjedése (diffúzió)
• A technológia abszorpciója, adaptálása
• Technológiatranszfer (gépek, műszerek, szabadalmak, egyik
országból a másikba történő átvitele)
Fajtái:
– Megtestesült, Nem megtestesült (know-how, licencek…)
– Működő tőke befektetés
Formái:
– Kereskedelmi Nem kereskedelmi (műszaki segélyezés –
technical assistance)
• A régió tőkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve
amortizáció), tőkeexport, tőkeimport
A tőke áramlását gazdasági okok (profitmax) magyarázzák (?)
• Valóság: a tőke nem teljesen mobil – polarizáció!
MUNKAERŐ, HUMÁNERŐFORRÁS
Az ember szerepe a gazdaságban:
• Munkaerő
• Fogyasztó
• Terület (lakóhely) tulajdonosa
A munkaerő interregionális áramlása - okai:
• Nem gazdasági:
– Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy
• Gazdasági:
–
–
–
–
–
Munkanélküliség
Bérszínvonal eltérések
Vándormunka/ idénymunka
Munkakörülmények
Presztízs
Kit érint?
• Magasan kvalifikáltak
• Képzetlenek
Magasan kvalifikált munkaerő okok
• Képzettség megszerzése (hazatér!)
• Képzettség karbantartása, kutatómunka
(hazatér!)
• Képzettség kihasználása
(munkakörülmények) - természetes
jelenség!
• Bérkülönbségek miatt – agyelszívás
A fejlődő régiókban kiképzett munkaerő a
fejlett régiókban termel!
A képzetlen munkaerő mobilitás
folyamata
• Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban
• Hazai munkaerő hiány, bérnövekedés
• Régión kívülről munkaerő beáramlás,
vendégmunkások
– Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt
gyarmatokról , később török és délszláv
vendégmunkások
• Idénymunkások: a fejlődő országokba/régiókba
is (gyapot, tea, kávé betakarításra)
• Illegális munkavállalás
Regionális eltérések
Vállalat szempontja:
• Munkaerő ára
• Munkaerő képzettsége
Munkavállaló szempontja:
• Adott foglalkozási ágban elérhető jövedelem
• Reálkereset = nominális jövedelem- megélhetési
költségek
• A bérek és megélhetési költségek eltérései
régiók közt
A megélhetési költségek területi
különbségei
 lakosság összetétele (életkor, jövedelem,
fizetőképesség)
 A szomszédos régiók jövedelmi helyzete
 a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok
 Nehezen mérhető, nem számszerűsíthető tényezők:
o a terület pszichikai vonzereje (egy részének van
költségjellegű hatása is)
o a nagyvárosokban való lakás extra költségei (pl. a
közlekedés, közbiztonság)
o valamely környezeti kockázati tényező közelsége (ipartelep
levegőszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.)
A bér- és jövedelemdifferenciák okai
• A munkaerő kínálata, és annak rugalmassága
– Egy településen rugalmatlan (adott munkaerőbázis, + migráció)
– Egy adott szakmában rugalmasabb (átképzés lehetősége)
– Egy adott vállalkozás számára még rugalmasabb (más
vállalkozástól elcsábítható)
• A munkaerő vándorlási hajlandósága
–
–
–
–
Migráció és ingázás eltérése
A migráció költségei és haszna
A jövedelmek és megélhetési költségek eltérései
A munkakörülmények, munkahely biztonsága, családtagok
lehetőségei
– A lakóközösség vonzereje
A migrációs folyamatok jellemzői
• A migráció eredete és célpontja
– A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- „pull” (húzó) hatás – főleg
gazdasági
– Az eredet (kiindulási pont) „push” (taszító) hatása – főleg szociális,
demográfiai
• A migrációt akadályozó tényezők
– Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi)
– Költözés „költségei”
– Kitaposott ösvény
• A migráns személy tulajdonságai
–
–
–
–
Életkor, életszakasz
Iskolázottság
foglalkozási státusz
Személyi, egyéni jellemzők
A régiók közti kiegyenlítődés
csökkenti a migrációs hajlandóságot!
A migráció hatásai a régiók fejlődésére:
A küldő régió (eredet)
• Elvándorlás periferikus régióból:
– Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi
szociális kiadások, segély iránti igény
– Magasabban képzettek elvándorlása: humánerőforrás
kapacitás romlik, kedvezőtlen a fejlesztésekhez;
meglévő vállalkozásokat is elriaszthatja
– Helyben maradó családtag támogatása –
jövedelembeáramlás
– Információs hatások a régión kívülről (fogyasztási
javak, technológia)
– Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas
visszatelepül – idegenforgalom, jövedelembeáramlás
A migráció hatásai a régiók fejlődésére:
Célrégió
• Bevándorlás nagyvárosi centrumba
– Növeli a célrégió termelési kapacitását
– Növelheti a célrégió képzettségi szintjét
– Termelékenységet javít, ha képzett munkaerő révén
fejlettebb technológia is telepíthető
– Új piaclehetőségek ( az eredetrégióban) a célrégió
termékei számára
– Növekedhet a munkanélküliségi ráta
– Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás)
– Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények
kapacitásának bővítésére (óvoda, iskola)
– Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció,
integrálódás lassú
Agrárfoglalkoztatottság
Magyarország
2004
Megye, régió
Régió
Mezőgazd.
Erdőgazd.
Ipar
%
Építőip. %
Szolgáltatás %
Összes
%
Közép-Magyarország
1,4
17,2
7,7
73,7
100,0
Közép-Dunántúl
5,2
34,7
8,5
51,5
100,0
Nyugat-Dunántúl
5,2
33,2
7,7
53,9
100,0
Dél-Dunántúl
8,5
23,8
8,0
59,7
100,0
Észak-Magyarország
4,0
30,1
7,8
58,0
100,0
Észak-Alföld
7,6
25,1
8,2
59,1
100,0
Dél-Alföld
11,2
23,9
7,9
57,0
100,0
Ország összesen
5,3
24,9
7,9
61,9
100,0
Az
agrárfoglalkoztatás
részaránya*, %
1994
2003
Földellátottság**,
ha/fő
(agrárfoglalk.)
1994
2003
Munkaerősűrűség***, fő/100
ha
1994
2003
Közép-Magyarország
3,0
1,6
11,7
20,5
8,6
4,9
Közép-Dunántúl
10,6
4,9
15,5
27,5
6,5
3,6
Nyugat-Dunántúl
9,2
4,8
18,2
31,6
5,5
3,2
Dél-Dunántúl
12,8
9,4
19,1
25,1
5,2
4,0
Észak-Magyarország
6,7
4,6
28,6
37,6
3,5
2,7
Észak-Alföld
13,3
7,9
21,0
30,0
4,8
3,3
Dél-Alföld
15,9
11,6
18,2
23,5
5,5
4,3
Ország összesen
8,9
5,5
18,7
27,3
5,4
3,7
A TELEPÜLÉSEK TÉRKAPCSOLATAINAK
ÉRTÉKELÉSE
Egyszerű mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát
tükrözik:
• autóutak hossza km-ben a településen (területi
egységben), vasútállomások száma
• legközelebbi csomópontba való eljutás időigénye
Összetett mutatók több (általában két) tényező együttes
hatását vizsgálják, ezek:
• egy adott helyszínen (csomópontban) elérhető
lehetőségek „értéke”
• a telephelyről a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez
szükséges „költség” (amelyet mérhetünk időben,
távolságban, pénzköltségben is)
Elérhetőségi Index: (accessibility)
az i. telephely „közelsége” az összes többi
helyszínhez/csomóponthoz)
Ai = j g(Wj) f(cij)
ahol: i: a telephely jele, j: az elérendő egyéb település
• Wj : a j. településen rendelkezésre álló lehetőség
• cij : az i. telephely és a j. település közti távolság,
• g(Wj ): a rendelkezésre álló lehetőség értéke (aktivitási
függvény) –növekvő
• f(cij ): az i. telephely és a j. település közti távolság
leküzdésének „költsége”, (impedancia függvény) -a
távolság növekedésével csökkenő!
Ai magas értéke az adott telephely kedvező
elhelyezkedését, kedvező elérhetőségét jelenti.
Elérhetőségi index példái
Két csoport:
• Az gravitációs modell módszertana szerint : a
„gazdasági” vagy „piaci” potenciált méri.
– Példa: gazdasági potenciál :
EPi = j Wj /cij2
Wj a piac mérete, lakosság száma, vagy GDP és
cij az i - j távolság.
• A „napi elérhetőség” mutatói
EPi = j Wj ha j-re cij  cmax
Periferialitás
két alapvető tényező:
• a jelentős távolságok okozta
költségnövekedés ( nyersanyagok, és
fogyasztói javak szállításában –üzleti
szervezetek, lakosság számára)
• a sűrűn lakott területek agglomerációs
előnyeinek hiánya
Standardizált periferialitási index (Copus) :
pi = 100  (EPmax – EPi) / (EPmax- EPmin )
EPi : gazdasági potenciál, Minél kisebb a pi (0-100 )
annál kevésbé periferikus
Európai gazdasági potenciálok –periferialitási indexek
Európa, az 1996-os GPD alapján, NUTS3 régiókra
Területi szerkezet változásai, Hoover-index
Hoover-index: H = ( i=1..nxi – fi ) / 2
ahol: xi = az i. terület részesedése (%) az egyik változó (v.
időpont) értékeiből
fi = az i. terület részesedése (%) a másik változó v. időpont
értékeiből ( i=1..n xi = 100 és i=1..n fi = 100 )
Úthálózat
Régió
Országos közút, km
Ebból: autópálya,
autóút
1990
2003
1990
2003
KözépMagyarország
2468
2606
140
159
Közép-Dunántúl
4041
3938
137
Nyugat-Dunántúl
4669
4883
Dél-Dunántúl
4288
Észak-Magyarország
Megoszlás abszolút eltérése,
%
közút
Autópálya, -út
0,2%
15,1%
151
0,7%
15,5%
18
71
0,3%
6,1%
4366
18
53
0,1%
3,2%
4501
4764
20
130
0,5%
14,8%
Észak-Alföld
4865
4954
0
7
0,1%
1,1%
Dél-Alföld
4909
5025
16
61
0,0%
5,1%
Ország összesen
29741
30536
348
632
0,995%
30,403%
HOOVER-INDEX (1990-2003)