Transcript Dr. Borics Attila - Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Munkavédelem és Munkaügy
Bács-Kiskun megyében
Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal
Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve
Bács-Kiskun megye
A MUNKAVÉDELEM CÉLJA
MUNKABELESETEK ÉS A
FOGLALKOZÁSSAL
ÖSSZEFÜGGŐ
MEGBETEGEDÉSEK
MEGELŐZÉSE
A munkavédelemről
szóló 1993. évi XCIII. Törvény (a továbbiakban: Mvt.)
2. § (2) bekezdése szerint:
A munkáltató
felelős az
egészséget nem
veszélyeztető és
biztonságos
munkavégzés
követelményeinek
megvalósításáért.
Bács-Kiskun egye munkavédelmi helyzetének
alakulása
Problémák:
• munkavédelmi dokumentációk felületessége, általános
megfogalmazása
• kollektív műszaki védelem hiánya,
• egyéni védőeszközök helytelen, nem megfelelő
kiválasztása, biztosításának elmulasztása
• biztonsági berendezések hiánya, működésképtelensége
• érintésvédelmi problémák
• munkavédelmi oktatások hiánya, felületessége
• munkaköri alkalmassági vizsgálatok hiánya, teljes
körűségének hiánya, BEM vizsgálatok
• munkabaleseti jegyzőkönyvek hiányosságai
Bács-kiskun megye:
Munkavédelmi Felügyelőség intézkedései
Ellenőrzött
Szabálytalan
munkáltató
munkavállalók
77%
60 %
800
ellenőrzött
600
szabálytalan
400
szabálytalan
200
ellenőrzött
0
1
munkáltatók
munkavállalók
Bács – Kiskun megye baleseti statisztikái
2013-ban
882 munkabaleset volt BÁCS megyében, ebből:
építőiparban: 31
mezőgazdaság: 34
feldolgozó ipar: 218
egészségügy: 35
kereskedelem: 89
gépipar:
247
Munkabalesetek
Mezőgazdaság
Feldolgozóipar
(kivéve: gépipar)
Gépipar
Építőipar
Kereskedelem
Egészségügyi,
szociális ellátás
Bács – Kiskun megye baleseti statisztikái
súlyos, halálos
munkabaleset bejelentési
kötelezettsége:
Telefonon:
06/30 8175 650
Fax: 76 500-797
e-mail:
[email protected]
A BEJELETÉSHEZ
A MUNKAVÉDELMI
HATÓSÁG
MEGÉRKEZÉSÉIG
a HELYSZÍNT
BIZTOSÍTANI KELL!
Súlyos/halálos munkabalesetek okai
2013. év
2014. év
Súlyos, életveszélyes:
Súlyos életveszélyes:
2 esetben leesés és beesés elleni,
kollektív műszaki védelem
hiánya
2 esetben leesés és beesés elleni,
kollektív műszaki védelem
hiánya
2 esetben állatok támadása
3 esetben biztonsági berendezés,
védőreteszelés
működésképtelensége
1 esetben mezőgazdasági erőgép
kardánhajtás kikapcsolásának
elmulasztása
Halálos:
1 esetben biztonsági berendezés,
védőreteszelés
működésképtelensége
1 esetben leesés és beesés elleni,
kollektív műszaki védelem
hiánya
Halálos:
1 esetben biztonsági berendezés,
védőreteszelés
működésképtelensége
2 esetben rakodási tevékenység a
teherautók elmozdulás elleni
rögzítése nélkül
(2 esetben közúti közlekedés
során)
Súlyos, halálos munkabalesetek felügyelői vizsgálatának
tapasztalatai
•
A munkáltatók nem biztosítják az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos
munkavégzéshez szükséges feltételeket,
•
nem biztosítanak a munkavégzéshez kollektív műszaki védelmet,
•
nem biztosítanak a munkavégzéshez egyéni védőeszközöket,
•
nem ismertetik az érintett munkavállalókkal oktatás keretében a munkavégzés,
tevékenység konkrét veszélyforrásait és az ellenük való védekezés módját, a
biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit,
•
megfelelő szakképesítések hiánya,
•
technológiai folyamatok meghatározásának hiánya pl. bontási terv
•
a balesettekkel összefüggésben nem készül kockázatértékelés, illetve nem megfelelő
a meglévő kockázatértékelés, az az adott tevékenységre nem vonatkozik, nem tárja
fel a veszélyforrásokat, kockázati tényezőket stb. intézkedések hiánya,
•
szabálytalan munkavégzés,
•
a munkafolyamatokban részt vevő, mozgó szerkezeti elemek által előidézett
veszélyekkel szembeni védőburkolatok, védőberendezések alkalmazásának hiánya,
•
szabálytalan technológia alkalmazása, munkavállaló biztonságát veszélyeztető,
balesetveszélyes gyakorlat alkalmazása.
A munkavédelmi ellenőrzések
2014 évi prioritásai
A munkavédelmi felügyelőség fokozottabban vizsgálja a kiemelt
védelemre szoruló munkavállalók csoportjainak foglalkoztatási
körülményeit:
-
fiatalkorúak,
-
terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák,
-
idősödők, megváltozott munkaképességűek,
-
mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalók
A munkavédelmi tartalmú ismeretekről fokozott mértékű tanácsadással
kell segítséget adni – különösen a mikro, kis- és középvállalkozások, a
magánmunkáltatók és a szakképző intézmények részére –, hogy
ismeret hiány miatt ne történjen szabálytalan munkavégzés, illetőleg ne
következzen be munkabaleset vagy egészségkárosodás, valamint már az
oktatás során kapjon hangsúlyt a szabályos munkavégzés, a munkahelyi
egészség és biztonság.
A munkavédelmi ellenőrzések
2014 évi prioritásai
CÉLVIZSGÁLATOK:
Az anyagmozgatási tevékenységek
Az építőipari kivitelezés biztonsága
Az egészségügyben használt éles, hegyes munkaeszközök
okozta sérülések megelőzésének ellenőrzése
tárgyban célvizsgálat elvégzésével kell a figyelmet ráirányítani
legsúlyosabb veszélyforrásokra.
Rendkívüli időjárási körülmények esetén akcióellenőrzés
keretében kell megvizsgálni a hideg-meleg munkahelyekre
vonatkozó előírások érvényesülését.
SLIC Kampány 2014: Elcsúszás, elbotlás azonos szinten.
a Munka Törvénykönyvéről szóló
2012. évi I. törvény
A munkaviszony alanyai 33. §
Munkáltató: az a jogképes személy, aki munkaszerződés
alapján munkavállalót foglalkoztat.
Munkavállaló: az a természetes személy, aki munkaszerződés
alapján munkát végez.
Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte.
DE!
munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt - az a 15. életévét
betöltött tanuló is, aki nappali rendszerű képzés keretében
tanulmányokat folytat.
Gyámhatósági engedély alapján jogszabályban meghatározott
kulturális, művészeti, sport, hirdetési tevékenység
keretében a 16. életévét be nem töltött személy is
foglalkoztatható.
A jognyilatkozatok megtételének módja
18. év alatti munkavállaló, vagy gondokság alá
helyezett személy esetén.
21. § (4) „A törvényes képviselő hozzájárulása
szükséges a korlátozottan cselekvőképes
személy olyan jognyilatkozatához, amely a
munkaszerződés megkötésére, módosítására,
megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra
irányul.
(5) A cselekvőképtelen személy nevében
törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot.”
A hozzájárulás kérdése Efo. esetén
a fiatalkorú munkavállalókra
vonatkozó eltérő rendelkezések a
munka- és pihenőidőre vonatkozó
szabályok tekintetében 114. §
Fiatal munkavállaló (18 év alatti)
rendkívüli, éjszakai Ø ; max. napi 8 óra; max. 1 heti
keret; 4,5 óra után szünet; min. 12 óra napi pihenő;
Heti pihenőnap Ø egyenlőtlen
A fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezések
megtartását a munkaügyi felügyelők vizsgálhatják a
foglalkoztatási jogviszonynak nem minősülő
jogviszonyban alkalmazott 18. életév alatti személyek
esetén is! (Mt. 4. §)
A munkaviszony létesítése 42. §
A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.
/szemben az egyszerűsített foglalkoztatással, ahol a jogviszonyt a
bejelentés ténye hozza létre/
A munkaszerződést írásba kell foglalni!
/az egyszerűsített foglalkoztatás esetében csak akkor, ha azt a
munkavállaló kéri/
Elmulasztása miatt érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat,
a munkába lépést követő 30 napon belül.
Nincs „próbamunka”!!!!
-egyszerűsített foglalkoztatás
-próbaidő (csak MSZ-ben)
Jogviszony bejelentése
Art. 16. § (4) a/
2010. évi LXXV. tv. („Efo. tv.”) 11. §
Általános követelmény az „előzetesség”, a
késedelem szempontjából nincs jelentősége,
hogy 1 percet, 1 órát vagy 1 napot késett a
bejelentés.
Ha a munkáltató nem rendelkezik a munkavállaló
bejelentéséhez szükséges adatokkal, ezek
beszerzéséig a munkavállaló nem állítható
munkába!
A jogviszony bejelentésének egyes
kérdései Efo. esetén
Efo. tv. 11. §
„Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges
visszavonására és módosítására – így különösen a
foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés
meghiúsulása esetén –
a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két
órán belül,vagy
b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a
bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a
bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra
vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig
van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteherfizetési kötelezettségének köteles eleget tenni.”
A jogviszony bejelentésének egyes kérdései
Efo. esetén 2.
Nem elfogadható:
- a rossz időjárás miatt félbeszakadt munkavégzésre
történő hivatkozás /=> bejelentés visszavonásának
lehetősége/
- térerő hiányára történő hivatkozás /előzetesség,
web/
- a munkavállalók nagy számára, valamint az egyszerre
több munkavégzési helyen történő foglalkoztatásra –
mint adminisztratív nehézséget okozó körülményre –
történő hivatkozás /a munkavégzés megszervezése a
munkáltató felelőssége/
Egyszerűsített foglalkoztatás
Alkalmi munkavállaló esetén:
- Munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó igazolásokat
nem kell kiadni
- A napi munkaidő egyenlőtlenül beosztható (keret v.
elszámolási időszak nélkül is)
Ha van minta-munkaszerződés,
- Nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni
- Nem kell bérelszámolási lapot (bérjegyzéket) adni.
www.ommf.gov.hu
»Általános információk
»Egyszerűsített foglalkoztatás
Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO)
Foglalkoztatás szabályai Mt. 201-203. §-ában!!
Főbb rendelkezések:
- Szóbeli megállapodással is létesíthető (bejelentés!)
- Vasárnap rendes munkaidőben foglalkoztatható
(Munkaszüneti napra az általános szabályok)
- Alkalmazni kell a napi, heti munkaidőre, napi, heti
pihenőidőre (pihenőnapra) vonatkozó szabályokat!!!!
- Alkalmazni kell a rendkívüli munkára, illetve a
bérpótlékokra vonatkozó szabályokat!
- Nem kell alkalmazni a rendes szabadság kiadására
vonatkozó korlátozásokat, illetve a betegszabadság,
szülési szabadság, fizetés nélküli szabadságra
vonatkozó rendelkezéseket.
Nyilvántartás
(1) A munkáltató nyilvántartja
 a) a rendes és a rendkívüli munkaidő,
 b) a készenlét,
 c) a szabadság tartamát.
(2) a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a
teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és
befejező időpontjának is.
(3) Az a) pont szerinti nyilvántartás – a (2) bek-től eltérően – az írásban
közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás
naprakész feltüntetésével is vezethető.
Követelmények:
–
–
–
Naprakész (minden munkavégzési napon)
Eseményszerű (kezdő, befejező időpont)
Hiteles (valós adatok; utólagos módosítás kizárása, vagy nyomon követhetősége)
–
Helyszínen
Nincs formai követelmény!!!
A kötelező bírságkiszabás esetei 1.
Met. 6/A. § (1) A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság
kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a
foglalkoztató
a) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre
(ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket
megsértette,
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem
tett eleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4)
bekezdés a) pontjában, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010.
évi LXXV. törvény 11. §-ában foglalt bejelentési kötelezettségének,
c) a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér
összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket
megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót,
vagy
d) hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat
munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet.
A kötelező bírságkiszabás esetei 2.
Leggyakoribb a bejelentési kötelezettség megsértése miatti kötelező
bírságkiszabás, valamint a jogszabályban vagy kollektív szerződésben
megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére
vonatkozó rendelkezések megsértésének megállapítása esetén
van lehetősége a munkáltatónak a bírság elkerülésére:
(2) Nem szabható ki munkaügyi bírság, ha
a) a foglalkoztató a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó
bejelentési kötelezettségét a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig a
tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette
/önrevízió lehetősége/
c) a foglalkoztató a munkavállaló részére ki nem fizetett a jogszabályban
vagy kollektív szerződésben megállapított munkabért az eljárás során
kitűzött határidőn belül kifizeti.
(A munkaügyi ellenőrzés célja e körben az, hogy a munkáltató ne bírságra
fordítsa a rendelkezésére álló pénzeszközöket, hanem elsődlegesen a
munkavállalók számára biztosítsa az alapvető anyagi jogosultságot, azaz
a munkabért és a pótlékokat.)
Figyelmeztetés lehetősége
2004. évi XXXIV. törvény („Kkv. tv.”) 12/A. §
Kritériumok:
1. A Kkv. tv. hatálya alá tartozó munkáltatói kör, a rögzített
létszám- és nettó árbevétel vagy mérleg főösszeg
figyelembevételével. Ide tartozik például az egyéni
vállalkozó, valamint mezőgazdasági őstermelő is. Nem
tartozik ide – például – a természetes személy vagy az
önkormányzat, mint foglalkoztató.
Figyelmeztetés lehetősége
2. Első eset kérdése:
Nem alkalmazható az első eset kedvezménye a Kkv. tv.
12/A § szempontjából, amennyiben a munkaügyi
hatóság az ellenőrzés megkezdését megelőző 3 éven belül
jogerőssé vált, bármilyen típusú (!) érdemi döntést
hozott.
Rendezett munkaügyi kapcsolatok
1/2012. (I.26.) NGM rendelet
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
Munkavédelmi és Munkaügyi
Szakigazgatási Szerv
Munkaügyi Felügyelőség
[email protected]
76/500-670
Munkavédelmi Felügyelőség
[email protected]
76/500-790
Köszönöm a figyelmüket!