Transcript mvt - bihary.hu

A MUNKAVÉDELMI
TÖRVÉNY
A munkavédelmi törvény
(Mvt.) és végrehajtási
rendeletei
A munkavédelemhez kapcsolódó
jogszabályok alkalmazása
A munkavédelmi követelményeket a
munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.
törvény (Mvt.) és a végrehajtására kiadott
5/1993. (XII. 26. ) MüM rendelet valamint a
munkavédelemhez kapcsolódó
jogszabályok alapján kell teljesíteni
A munkavédelmi
jogszabályok hierarchiája




Törvényi szint
Kormányrendeleti szint
Miniszteri rendeleti szint
 Foglalkoztatás politikáért felelős miniszteri
r.
 Egészségügyért felelős miniszteri rendelet
 Ágazati miniszteri rendelettel kiadott
Biztonsági Szabályzatok
Munkáltatói szabályozási szint (Eve juttatás
szabályai, Mentési terv, Munkavédelmi
Szabályzat, Technológiai,- kezelési,karbantartási utasítás)
Törvényi szint
 Alkotmány
(1949. évi XX. Törvény)
 A munkavédelemről szóló 1993.
évi XCIII. tv. (Mvt.)
 A Munka Törvénykönyvéről szóló
1992. évi XXII. törvény (Mt.)
 A kémiai biztonságról szóló 2000.
évi XXV. törvény
Kormányrendeleti szint
 89/1995.
(VII. 14.) Korm. rendelet
a foglalkozás-egészségügyi
szolgálatról
 98/2001.
(VI. 15. ) Korm. rendelet
a veszélyes hulladékokról
A foglalkozáspolitikáért
felelős min. rendeletek
(nem teljes körűen)
 5/1993.
(XII. 26.) MüM r. – Mvt. vhr.
 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM r. az
építési munkahelyek minimális
bizt. és eü. köv.
 14/2004. (IV. 19. ) FMMr. A
munkaeszközök bizt. és eü. köv.
 18/2008. (XII. 3.) FMM r. eve. köv.
Az egészségügyért felelős
min. rendeletek
(nem teljes körűen)
33/1998. (VI. 24.) NM r. a munkaköri,
szakmai, ill. alkalmassági orvosi
vizsgálat és véleményezésről
 50/1999. (XI. 3. ) EüM r. a képernyő
előtti munkavégzés min.
követelményeiről
 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM r. a
munkahelyi kémiai biztonságról

Ágazati min. rendelettel kiadott
Biztonsági Szabályzatok (BSz)
/kivonat/
 Erdészeti
BSz. /15/1989. (X.8.) MéM r./
 Hegeszt.BSz. /143/2004. (XII.22.) GKM r./
 Vízügyi BSZ. /24/2007.(VII.3.)KvVM
 Mezőgazdasági BSz./16/2001.(III.3.)FVM r
 F.A.M. BSz. /72/2003.(X.29.) GKM r.
 Jelenleg
28 BSz van hatályban
Az Mvt. hatálya
 Tárgyi
 Személyi
 Területi
 Időbeni
Az Mvt. tárgyi hatálya
 Szervezett
ki
munkavégzésre terjed
Szervezett munkavégzés
a
munkaviszonyban - ide nem
értve a természetes személy
munkáltató háztartásában
egyszerűsített foglalkoztatás
keretében történő munkavégzést  a közszolgálati
 a közalkalmazotti
jogviszonyban
a
bíró szolgálati viszonyában
 az igazságügyi alkalmazottak
szolgálati jogviszonyában
 az ügyészségi szolgálati
viszonyban
 szövetkezeti
tagság esetén a
munkaviszony jellegű
jogviszonyban,
a
szakképző iskolákban a tanulói
jogviszony keretében a szakmai
képzési követelmények
teljesülése során, továbbá
 a tanulószerződés alapján
 a hallgatói jogviszonyban a
gyakorlati képzés során
a
büntetés-végrehajtási
jogviszonyban (előzetes
letartóztatásban, elítéltként)
a
közigazgatási határozat alapján
a
Magyar Honvédség
 a rendvédelmi szervek
 a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok
a
katasztrófavédelem szerveinek
tagjai által szolgálati
viszonyukban
 az önkéntes jogviszonyban
végzett munka, valamint
a
munkáltató által szervezett
 kezdeményezett
 irányított vagy jóváhagyott
társadalmi munka
Az Mvt. személyi hatálya
Kiterjed
 az
államra
 a munkáltatóra
 a munkavállalóra
 a munkavédelmi érdekképviseleti
szervekre és személyekre
Munkáltató
A munkavállalót szervezett
munkavégzés keretében
foglalkoztató.

Munkáltatónak kell tekinteni a
munkaerő-kölcsönzés keretében
átengedett munkavállalót
kölcsönvevőként foglalkoztatót

A kirendelt munkavállalót
foglalkoztatót

A szakképzés keretében gyakorlati
oktatást folytatót, valamint
A mást nem foglalkoztató, a
munkáját kizárólag személyesen
végző egyéni vállalkozót (akkor is,
ha egyéni céget alapított) a
munkavégzés hatókörében
tartózkodók védelmére vonatkozó
rendelkezések tekintetében.

A társadalmi munka esetén munkáltató
a társadalmi munka szervezője.

Magyar adószámmal nem rendelkező
külföldi munkáltató esetén munkáltató
az a személy vagy szervezet, aki,
illetve amely a tényleges irányítást
gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő
felelősséget viseli, ennek hiányában
az, akinek a területén a munkavégzés
folyik.
Munkavállaló
A
szervezett munkavégzés
keretében munkát végző személy.
Az Mvt. területi hatálya
 Magyarországi
munkavégzés,
vámszabadterületek is
 Külföldi munkavégzés, ha
 azt törvény
 nemzetközi szerződés, annak
hiányában
 A nemzetközi magánjog
elrendeli
Az Mvt. időbeni hatálya
 Az
Mvt. határozatlan idejű
 1994. január 1-én lépett hatályba
 A módosítások a módosított
rendelkezés hatálybaléptetésének
időpontját is meghatározzák
Az Mvt. alapelvei
A
védelem elve
 A tripartizmus elve
 A munkavállalók által értett nyelv
használatának elve
 A védelem kiterjesztésének elve
 A munkavédelmi
érdekvédelemhez való jog elve
 Az együttműködés elve
 Az adatok védelmének elve
 A szaktevékenység elve
A védelem elve
A
biztonságos és egészséges
munkafeltételekhez való jog
 – állampolgárságtól függetlenül –
 mindenkit megillet aki
Magyarország területén munkát
végez
A tripartizmus elve
A
munkavédelem három pilléren
áll:
 állam
 munkáltató
 munkavállaló
A munkavállaló által
értett nyelv
használatának elve
 Nem
követelmény az anyanyelv
használata de
 Biztosítani kell, hogy a
munkavállaló megértse a
munkavédelmi szabályokat és
utasításokat
A védelem kiterjesztésének
elve
A
védelem a munkavállalókon
kívül kiterjed
 A munkavégzés hatókörében
tartózkodókra
 A munkáltató szolgáltatását
igénybevevőkre
A munkavédelmi
érdekvédelemhez való jog
elve
 Országos
Érdekegyeztető Fórum =OMB
 Munkavédelmi
képviselő és mb.
Együttműködés elve
A törvény egymással
együttműködésre kötelezi a
munkavédelem megvalósításában
résztvevőket
Az adatok védelmének elve
A munkavédelmi eljárások során
nyert adatok csak statisztikai
célra és csak akkor használhatók
fel, ha személyazonosításra
alkalmatlanok
Szaktevékenység elve
Jogszabályban meghatározott
tevékenységet csak a
munkavédelmi törvényben
meghatározott képesítéssel
rendelkező személy végezheti
Szaktevékenység formái
 Munkabiztonsági
szaktevékenység
 Munka-egészségügyi
szaktevékenység
Munkabiztonsági
szaktevékenység feltétele
A
munkavédelmi képesítés, amely
lehet közép és felsőfokú
Munka-egészségügyi
szaktevékenység feltétele
 Foglalkozás-orvostan
(üzemorvostan)
 Munkahigiéne
 Közegészségtan-járványtan
 Megelőző
orvostan
 Népegészségtan
képesítés
TRIPARTIT RENDSZER A
MUNKAVÉDELEMBEN
AZ ÁLLAM,
A MUNKÁLTATÓ ÉS A
MUNKAVÁLLALÓ
FELADATMEGOSZTÁSA
AZ ÁLLAM FELADATAI
- funkcionális
- ágazati
- hatósági
Az állam irányítási feladata:
A munkavédelem
megszervezése és
irányítása
Ennek keretében
A
munkavédelmi
követelmények
 Jogok és kötelezettségek
 meghatározása
a
munkavédelmi előírások
végrehajtásának segítése
 gazdasági szabályozással
 érdekeltség megteremtésével
 a munkavédelmi kutatások
anyagi feltételeinek
megteremtésével
 tájékoztatással és felvilágosítással
a biztonságos életvitelre
nevelés
 a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti
áttekintése
 a szakmai oktatás területén az
egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés szabályaira
vonatkozó ismeretanyag
meghatározása

a
nemzetgazdaság munkavédelmi
helyzetének évenkénti áttekintése
 a megállapítások nyilvánosságra
hozatala,
 a munkavédelmi információs
rendszer kialakítása és
működtetése
 részvétel
a
 munkavédelemben
érintett
nemzetközi szervezetek
munkájában

együttműködés más államokkal a
munkavédelmi feladatok
összehangolása végett
 jelentés
a munkavállalók
biztonságát és egészségét érintő
közösségi szabályok
végrehajtásáról
Az állam ágazati feladata
 Biztonsági
Szabályzatok
kiadása

Ágazati jellegű
 munkavédelmi kutatás
 fejlesztés
 tájékoztatás
 továbbképzés
Az állam hatósági
feladata

hatósági engedélyezés

hatósági nyilvántartás

hatósági ellenőrzés
Hatósági engedélyezés
A munkavédelmi hatóság
engedélyezi
a Magyar Mérnöki
Kamara hatáskörébe nem tartozó
munkabiztonsági szakértők
működését
Hatósági nyilvántartás
A
munkavédelmi szabályok
munkáltatók általi megtartásáról
más szerv előtt történő igazolás
céljából (pl. a megváltozott
munkaképességű munkavállalók
foglalkoztatásának támogatása)
a
kiadott szakértői engedélyekről
Hatósági ellenőrzés
A hatósági ellenőrzési feladatokat
a munkavédelmi hatóság
a munkavédelmi felügyelők útján
látja el
A hatósági ellenőrzés
kiterjed
A
munkavédelmi
követelmények
megvalósítására
A
munkáltató ez irányú
feladatainak teljesítésére
A MUNKÁLTATÓ
 Felelős
az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés
követelményeinek
megvalósításáért
 Felelős
azért, hogy minden
munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse
meg az egészséget nem
veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés
reá vonatkozó szabályait
KÖLTSÉGVISELÉS
A munkáltatói feladatok
teljesítésével
összefüggésben keletkező
költségeket és egyéb terheket
nem szabad a munkavállalóra
hárítani
A MUNKAVÁLLALÓ
Csak
 a biztonságos munkavégzésre
alkalmas állapotban
 a munkavédelemre vonatkozó
szabályok, utasítások
megtartásával
 a munkavédelmi oktatásnak
megfelelően végezhet munkát.
A munkavállaló köteles
 munkatársaival
 munkáját
együttműködni
úgy végezni, hogy ez
saját vagy más egészségét és
testi épségét ne veszélyeztesse
Különösen köteles
a rendelkezésére bocsátott
munkaeszköz biztonságos állapotáról a
tőle elvárható módon meggyőződni
 azt rendeltetésének megfelelően és a
munkáltató utasítása szerint használni
 a számára meghatározott
karbantartási feladatokat elvégezni

az egyéni védőeszközt rendeltetésének
megfelelően használni és a tőle
elvárható tisztításáról gondoskodni
 a munkavégzéshez az egészséget és a
testi épséget nem veszélyeztető
ruházatot viselni
 munkaterületén a fegyelmet, a rendet
és a tisztaságot megtartani

a
munkája biztonságos
elvégzéséhez szükséges
ismereteket elsajátítani és azokat
a munkavégzés során alkalmazni
a
részére előírt orvosi meghatározott körben
pályaalkalmassági - vizsgálaton
részt venni
a
veszélyt jelentő
rendellenességről, üzemzavarról a
munkáltatót azonnal tájékoztatni
 a rendellenességet, üzemzavart
tőle elvárhatóan megszüntetni
vagy erre intézkedést kérni a
felettesétől
 a balesetet, sérülést, rosszullétet
azonnal jelenteni
A munkavállaló
önkényesen nem kapcsolhatja ki,
nem távolíthatja el és nem
alakíthatja át a biztonsági
berendezéseket
A munkavállaló
 köteles



együttműködni
a munkáltatóval,
a munkavédelmi
szaktevékenységet, illetve a
munkáltató munkavédelmi
feladatait ellátó személyekkel
a munkavédelmi képviselővel
az egészséges és biztonságos
munkakörnyezet megőrzése
érdekében hozott hatósági
intézkedések teljesítése,
illetőleg a munkáltató veszélyt
Megszüntető intézkedéseinek
végrehajtása során is
A munkavállaló jogosult
megkövetelni
 az
egészséget nem veszélyeztető
és biztonságos munkavégzés
feltételeit
a
veszélyes tevékenységhez a
munkavédelemre vonatkozó
szabályokban előírt
védőintézkedések megvalósítását

az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzéshez
szükséges ismeretek rendelkezésére
bocsátását, a betanuláshoz való
lehetőség biztosítását;

a munkavégzéshez munkavédelmi
szempontból szükséges felszerelések,
munka- és védőeszközök, az előírt
védőital, valamint tisztálkodószerek és
tisztálkodási lehetőség biztosítását
A
munkavállalót nem érheti
hátrány az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés követelményeinek
megvalósítása érdekében történő
fellépéséért, illetve a munkáltató
vélt mulasztása miatt
jóhiszeműen tett bejelentéséért
A munkavállaló jogosult
megtagadni a munkavégzést
 ha
azzal életét, egészségét vagy
testi épségét közvetlenül és
súlyosan veszélyeztetné
A munkavállaló köteles
megtagadni a munkavégzést
Ha azzal másokat veszélyeztetne
közvetlenül és súlyosan
Közvetlen és súlyos
veszélyeztetésnek
minősül különösen
a
szükséges biztonsági
berendezések
 az egyéni védőeszközök
működőképtelensége, illetve hiánya
 KÖSZÖNÖM
A FIGYELMÜKET