Transcript Munkahelyi egészség és biztonság (3653120)

Munkahelyi egészség
és biztonság
1
2
A munkavédelem fogalma
A
munkavedelem a szervezett
munkavégzésre vonatkozó biztonsági és
egészségügyi követelmények és az ezeket
megvalósító szervezetek,intézmények,
eszközök, előírások összessége.
3
A munkavédelem részterületei
 Munkabiztonság
 Munkaegészségügy
 Munkakörnyezet
védelme
4
Munkabiztonság
 Az
egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés műszaki
biztonsági, megelőzést célzó
követelményrendszere. Személyi, tárgyi
feltételeket határoz meg
5
Személyi feltételek
 Megfelelő
életkor
 Képzettség
 Munkára való alkalmasság
 Időszakos orvosi vizsgálat
 Időszakos biztonságtechnikai tűz-, és
környezetvédelmi oktatás
6
Tárgyi feltételek
A
munkahely tűz és környezetvédelmi
szempontok szerinti kialakítása
 A kijáratok, menekülési útvonalak
szabadon hagyása
 Menekülési, tűzriadó tervek készítése
 Kézi-, és telepített gépek megfelelően
biztonságosak legyenek és időszakos
ellenőrzésük megtörténjen
 A kézi szerszámok biztonságos tárolása
7
Munkaegészségügy
 Feladata:
a munkát végző ember
egészségének védelme a munkahelyen,
ill. a munkavégzés során fellépő
ártalmakkal szemben.
8
Munkakörnyezet védelme
 Célja:





Az optimális munkakörnyezet kialakítása
Megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet,
öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési,
pihenési és melegedési lehetőség biztosítása
A veszély jellegének és a munkavállalók létszámának
megfelelő jelző- és riasztórendszer kialakítása
A biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástér
biztosítása
Az anyagok eszközök biztonságos tárolása
Természetes és mesterséges megvilágítás, villamos
biztonsági követelmények kialakítása
9
Feladat! Válaszolj a
kérdésekre!
1.
2.
3.
Kiknek a testi épségét védi a
munkavédelem?
Melyek a munkavédelem részterületei?
Miért fontos az orvosi alkalmassági
vizsgálat?
10
Veszélyforrás
a
munkavégzés során (vagy azzal
összefüggésben) jelentkező minden olyan
dolog, amely a munkát végző vagy a
munkavégzés hatókörében (környezetében)
tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat
jelenthet.
11
Veszélyforrások
csoportosítása
 Fizikai
veszélyforrások
 Biológiai veszélyforrások
 Veszélyes anyagok
 Fiziológiai veszélyforrások
12
Fizikai veszélyforrások
 Munkaeszközök,
szállítóeszközök rezgése,
mozgása
 Csúszós felületek
 Tárgyak hőmérséklete
 Éles felületek,sarkok
 Zaj, rezgés, por
 Elektromágneses sugárzás, tér
13
Biológiai veszélyforrások
 Mikroorganizmusok
 Növények
 állatok
(baktériumok, vírusok)
14
Veszélyes anyagok
 Robbanó,
oxidáló, gyúlékony, sugárzó,
mérgező, maró anyagok
 Rákkeltő, fertőző, egyéb
egészségkárosodást okozó anyagok
15
Fiziológiai veszélyforrások
A
munkahelyi stressz
 A munkavégzés során érő pszichikai
túlterheltség
16
Feladat
 Csoportosítsd
szerint:
 Fizikai: c,d,h
 Kémiai: b,g
 Biológiai: a,f,i
 Fiziológiai: e,j
a veszélyforrásokat az alábbiak
 a/baktériumok;
b/vegyszerek gőze; c/szálló haj
 d/ hajszárító rezgése;e/pszichikai igénybevétel
 f/gombás fertőzés; g/ammónia szálló gőze
 h/csúszós padló ; i/vírusok; j/munkavállaló
túlterheltsége
17
Foglalkozási ártalmak
A
munkahelyen a munka környezetében
fellépő, a dolgozóra ható káros hatás,
amelyet az ember maradandó
egészségkárosodás nélkül el tud viselni. A
foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejű
hatása miatt a foglalkozással
összefüggésbe hozható betegség alakul
ki.
A foglalkozási ártalmak
csoportosítása
18
 Fizikai
terhelésből adódó ártalmak
 Fizikai ártalmak:



A
Zaj (süketítő zaj: 110-120db pl: rakéta hangja)
Rezgések
Sugárzás ( röntgen,radioaktív,lézer)
munkafolyamat pszichikai hatása ( egyhangúság, tartós
figyelem)
 Statikus
(egyoldalú) terhelés
 Munkahelyi klíma
 Vegyi ártalmak (ingerlő, fojtó, rákkeltő, mérgező,magzatkárosító
stb.)
 Fertőzési
ártalmak
 Porártalmak
19
Feladat
1.
2.
Soroljatok fel munkavégzés során
bekövetkező ártalmakat!
Sorolj fel lehetséges veszélyforrásokat!
1. Foglalkozási ártalmak
( hosszútávon a
munkavégzés során
megbetegítő tényezők)
2. Munkahelyi
veszélyforrások
( a munkavégzés során
hirtelen felmerülő
veszélyek)
A munkahelyi balesetek és a
foglalkozási megbetegedések
ügyvitele
A munkabalesetek
bejelentése, nyilvántartása
és kivizsgálása
20
21
A munkabalesetek
bejelentése
1.
2.
3.
A sérült, ill. a balesetet észlelő személy köteles a
balesetet a munkát közvetlenül irányító
személynek haladéktalanul jelenteni
A munkáltatónak minden bejelentett ill.
tudomására jutott balesetről meg kell állapítania,
hogy munkabalesetnek tekinthető-e.
A súlyos balesetet a munkáltatónak (telefonon,
személyesen) azonnal be kell jelentenie az NMHnak – Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a megyei
kormányhivatal szakigazgatási szerve
munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségének.)
22
Munkaügyi szervezet
 Az
Országos Munkavédelmi és Munkaügyi
Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési
és Felnőttképzési Intézet beolvadásával
létrejött a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. Az
NMH munkavédelmi főfelügyelőkkel
ellenőrzi és munkavédelmi hiányosságok
esetén bünteti a cégeket.
23
Feladat!
Munkatársad
munkavégzés
közben beleesik egy árokba és
eltörik a lába.
1. Milyen feladataid vannak
neked mint munkatársnak
2. és milyen feladatai vannak a
munkáltatónak?
24
Súlyos munkabalesetnek tekinthető
ami:
A
sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje
halálát, önálló életvezetését gátló
maradandó károsodását okozta.
 Valamely érzékszerv elvesztését, vagy
jelentős mértékű károsodását okozta.
 Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást
okozott
 Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése)
 Torzulást, bénulást, elmezavart okozott.
25
A munkabaleset
nyilvántartása
Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet
legalább 5 évig meg kell őrizni.
 A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei:
1.






A munkabaleset sorszáma
A sérült személyes adatai
A sérült munkaköre
A sérülés időpontja, helyszíne
A sérült ellátására tett intézkedés
A sérült folytatta-e a munkát
26
Feladat! Válaszolj az alábbi
kérdésekre!
1.
2.
3.
4.
Hogyan lett volna elkerülhető a baleset?
Kinek a hibájából következett be a
baleset és milyen szabályokat sértett
meg az illető?
Mit tettél volna a munkatársaddal a
baleset bekövetkezésekor és azt
követően?
Milyen felelőssége és teendői vannak a
munkáltatónak a balesettel
kapcsolatban?
27
Munkahelyek kialakításának
általános szabályai
Munkahely: Minden olyan szabad vagy zárt
tér, ahol munkavégzés céljából vagy azzal
összefüggésben munkavállalók tartózkodnak,
és ott munkát végeznek.
A munkahelyeket úgy kell kialakítani, hogy
megfeleljenek a munkavédelmi
követelményeknek.
28
Munkahelyek kialakításának
általános szabályai
Biztosítani kell a következőket:


Megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet,
öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi,
étkezési, pihenési és melegedési lehetőség
biztosítása
A veszély jellegének és a munkavállalók
létszámának megfelelő jelző- és riasztórendszer
kialakítása
29



A biztonságos munkavégzéshez szükséges
mozgástér biztosítása
Az anyagok eszközök biztonságos tárolása
Természetes és mesterséges megvilágítás,
villamos biztonsági követelmények
kialakítása (érintésvédelem)
30
Munkahely kialakításának
szabályai:
 Az
ablakok biztonságosan nyithatóak és
zárhatóak és jól rögzítettek legyenek.
 A munkahely padlózata és közlekedési
útjai feleljenek meg a munkavégzés
jellegének. Felületük csúszásmentes,
egyenletes, boltás-, és billenésmentes
legyen
 Az energia, cső és közműhálózatnak
biztonságosan üzemeltethetőnek,
karbantarthatónak és azonosíthatónak
kell lennie
31
 Az
…….. biztonságosan nyithatóak és ………és jól
rögzítettek legyenek.
 A munkahely…………..és ………….útjai feleljenek
meg a munkavégzés jellegének. Felületük
………………., egyenletes, botlás-, és ……………
legyen
 Az energia, ….. és közműhálózatnak
biztonságosan …………, karbantarthatónak és
azonosíthatónak kell lennie
 Megfelelő ……… és ………. ivóvizet, öltözködési,
tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és
melegedési lehetőség biztosítása
A veszély jellegének és a
……………………megfelelő jelző- és riasztórendszer
kialakítása
32
A
munkahely természetes és mesterséges
megvilágításának meg kell felelnie a
munkavégzés jellegének és a világításra
vonatkozó követelményeknek
 A közlekedési utak szélessége és a
szabad magasság tegye lehetővé a
gyalogosok biztonságos közlekedését, a
közlekedési utak és pályák melletti
biztonságos munkavégzést.
 A kijáratokat, vészkijáratokat szabadon
kell hagyni
 Megfelelő mennyiségű és minőségű
levegőt, klímát és ivóvizet kell biztosítani
33
A munkahelyi rend és
tisztaság
A
munkahelynek és a munka jellegének
megfelelően gondoskodni kell a rendről, a
tisztaságról,
a
keletkező
szennyező
anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről
úgy, hogy veszélyt és egészégi ártalmat
ne okozzanak, és a környezetet ne
károsítsák.
34
Létesítés, üzembe helyezés
A
létesítés az a folyamat melynek
eredményeként új üzem, munkahely jön
létre, vagy meglévőt felújítják, bővítik,
átalakítják, függetlenül attól, hogy
létrejötte után termelő vagy nem termelő
célra használják.
35
Feladat! Fejezd be az
alábbi mondatokat!
A
munkahelyen szabadon kell hagyni a 1.…. És
a 2…….-t.
 A munkahelyen 3.………..és
4.
…….megvilágítást alkalmazunk.
 A munkahelyen gondoskodni kell megfelelő
mennyiségű és minőségű 5……és 6……….-ról.
 A munkahelyi rend és tisztaság a 7 …….. –ek
kialakulását és a biztonságos balesetmentes
8.…………..-t szolgálja.
36
Létesítés, üzembe helyezés
 Munkavédelmi
üzembe helyezés az a
munkavédelmi eljárás, amikor az
üzemeltető meggyőződik arról, hogy az
adott veszélyes létesítmény,
munkahely,munkaeszköz, technológia a
munkavédelmi követelményeket kielégíti,
és üzemeltetését írásban elrendeli.
37
Alapvető tűzmegelőzési
feladatok
 Tűz:
Az az az égési folyamat amely nem
kívánt helyen és időben jön létre, veszélyt
jelentve az életre, testi épségre, az anyagi
javakra.
 Tűzvédelem:
A tűzesetek megelőzése,
tűzoltási feladatok ellátása, tűzvizsgálat
valamint ezek feltételeinek biztosítása
38
A Tűzvédelem céljai:
1.
2.
3.
4.
5.
A tűz keletkezésének megakadályozása
A tűz terjedésének megakadályozása
A menekülés és a mentés feltételeinek
biztosítása
A tűzjelzés feltételeinek biztosítása
A tűzoltás feltételeinek biztosítása
39
A tűzoltás módjai
 Az
éghető anyag
eltávolításán
alapuló mód
 Az oxigén
elvonásán
alapuló mód
 Az éghető anyag
hőmérsékletének
csökkentésén
alapuló módszer
40
Oltóanyagok
 Víz
– vízzel reakcióba lépő anyagoknál és
elektromos tűznél nem használjuk
 Oltógázok (halogéngázok, CO2) – nagy
feszültségű elektromos berendezéseket, nagy
mennyiséggel kiáramló gázokat (metán,acetilén
PB) lehet vele oltani
 Oltóhabok – égő folyadék oltására
 Oltóporok – elektromos berendezések, kapcsolók,
kábelek, égő gázok oltására
41
Tűzoltó készülékek
 Olyan
eszközök amelyekből az
üzemeltetés megkezdésekor oltóanyag
juttatható az égő anyagra, tűzre.
 A tűzoltó készülékek alapszíne általában
tűzvörös,a hajtóanyagot tartalmazó
palack színe a gáztöltet jelzőszínével
megegyező.
42
Feladat – egészítsd ki a mondatokat
 Tűz:
Az az 1 …….. folyamat amely nem kívánt helyen
és 2……… jön létre, veszélyt jelentve az életre,
3………….., az anyagi javakra.
 Tűzvédelem: A 4…………..megelőzése, tűzoltási
feladatok ellátása, tűzvizsgálat valamint ezek
feltételeinek 5……………
A tűzvédelem célja: A tűz 6 ………… és 7…………….
megakadályozása. A 8…………… és a mentés
feltételeinek biztosítása. A 9…………..és a 10
…………….. feltételeinek biztosítása
biztosítása; égési; időben;tűz; menekülés;
tűzjelzés;testi épségre;továbbterjedésének;
megelőzésének; tűzoltás
43
Anyagmozgatás követelményei
 Kézi



anyagmozgatás
Segédeszköz nélküli,kézi anyagmozgatás
Kézi anyagmozgatás egyszerűbb
segédeszközökkel
Anyagmozgatás kézi szállítóeszközökkel
 Gépi

anyagmozgatás
Emelőgépek
44
Kézi anyagmozgatás
A
kézi anyagmozgatást végző ember
szervezete a mozgatott teher tömegétől
függően jelentős fizikai igénybevételnek
van kitéve és a tartós túlterhelés
következtében maradandó egészségi
ártalmakat szenvedhet.
45
A terhek emelésének és kézi
anyagmozgatásának legfontosabb
szabályai a hátsérülések megelőzésére:
A
nagy tömegű terheket csak egyenes
háttal, hajlított térddel, lassú egyenletes
felemelkedéssel szabad megemelni.
 A terhet mindig biztonságosan azaz egész
tenyérrel megmarkolva kell megfogni.
 Nagy tömegű terjedelmes terheket nem a
test előtt hanem a vállon vagy háton kell
szállítani.
46
A
teher letevése előtt mindig meg kell
győződni arról,hogy az adott helyre
biztonságosan letehető e.
 Csoportos anyagmozgatás esetén a
munkát végzők létszámát úgy kell
meghatározni,hogy a munkavállalók
terhelése a megengedett határon belül
legyen, ugyanakkor a munkában
egymást ne akadályozzák.
47
Kézi anyagmozgatás
segédeszközei:
 Kézihorgok
 Kézitargonca
(lsd.kép)
 Kézi tapadókorongok
 Fogószerkezetek
 Görgők
 Emelőrúd
 Talicska
 Zsáktargonca
 Speciális targoncák
 kézikocsik
48
Gépi anyagmozgatás
eszközei
 Daruk
 Emelőberendezések
 Szállítószalagok
 Tehergépkocsik
49
Feladat!
 Milyen
anyagmozgatási módszereket
ismersz?
 Hogyan kell a terhet felemelni?
 Sorolj fel kézi anyagmozgatást segítő
eszközöket!
 Sorolj fel gépi anyagmozgatást segítő
eszközöket!
 Csoportos anyagmozgatást hogyan
végezzünk?
50
Anyagtárolás
biztonságtechnikája
 Az
anyagtárolás,az alapanyagok, a
félkész-, és késztermékek beszállítás utáni,
felhasználás közbeni és kiszállítás előtti
megfelelő elhelyezése.
 Az anyagokat raktárakban, vagy a
felhasználás helyén lehet tárolni.
51
A raktározás és tárolás
legfontosabb szabályai
A
raktárban csak a raktár
megnevezésének megfelelő anyagok
tárolhatók
 A raktárban csak a kioktatott személyzet
tartózkodhat
 A polcok nagy teherbírásúak és
rögzítettek legyenek
 Legyen megfelelő a világítás és a
közlekedési útvonalak
52
A raktározás és tárolás
legfontosabb tűzvédelmi
előírásai
A
raktárnak a bennük tárolt anyagoktól
függően megfelelő tűzvédelmi
besorolásúnak kell lennie:





A : Fokozottan tűz és robbanásveszélyes
B: Tűz és robbanásveszélyes
C: Tűzveszélyes
D: Mérsékelten tűzveszélyes
E: Nem tűzveszélyes
53
Áruk fajtái,raktározás
típusai
 Darabáruk
tárolása- raktárban vagy külön
erre a célra kialakított helyen lehet
 Ömlesztett anyagokat- szabadban,
prizma alakban lehet tárolni, ill.
bunkerben vagy silóban.
 Folyadékok tárolása - hordókban vagy
ballonokban
 Vegyi anyagok tárolása – csak az eredeti
tárolóedényben szabad tartani
54
Veszélyes anyagok raktározásával
kapcsolatos legfontosabb tudnivalók
 Vegyi
anyagok raktározása esetén szemöblítő
palack is ajánlatos.
 A raktár távolabbi pontjain ki kell írni, hogy hol
található a legközelebbi elsősegély doboz
(szekrény), illetve segélykérő telefon.
 minden egyes tároló edényzeten fel kell tüntetni
a pontos megnevezést, szükség esetén a
mennyiséget.
 Ha indokolt, akkor a tároló edényzeten a
legfontosabb elsősegélynyújtó és tűzoltási
intézkedéseknek is rajta kell lennie. Magyar
nyelven.
55
A
raktár kiszolgálása során speciális egyéni védő
eszközökre lehet szükség
 Mindig legyen kéznél olyan szer, amelynek
használata a vegyszer kiömlése során szükséges,
illetve takarító szerszámok, melyek törés, kiszóródás
esetén kellhetnek.
 Nagyon gondosan be kell tartani azokat az
előírásokat, melyek az egymás közelében való
tárolás tilalmára, a megszabott tárolási
hőmérsékletre, a szellőzés követelményeire és az
esetleges különleges ártalmak (pl. fröccsenés vagy
sérülés) megelőzésére szolgálnak.
56
Veszélyzóna filmhez
kérdések:
 Mikor
tagadhatja meg a munkát a fiatal
munkavállaló?
 Hány órát dolgozhat a fiatal?
 Milyen joga van a munkáltatónak?
 Milyen körülmények között nem
dolgozhatnak a fiatalok?
57
Biztonsági szín és alakjelek :
A
munkahelyen elhelyezett biztonsági szín
és alakjelek a balesetek lehetőségére, a
veszélyekre figyelmeztetnek.
58
A biztonsági jelzéseket a
következők szerint
csoportosíthatjuk:
-
Állandó jelzések: tiltó, figyelmeztető,
rendelkező, elsősegély vagy menekülési,
tűzvédelmi tájékoztató jelek.
 - Időszakos jelzések: világító jel, hangjel,
kézjel
59
A biztonsági jel és jelzést adó
táblák következőek lehetnek:




- a tiltó jel alakja kör, fekete piktogram fehér
alapon, vörös szegéllyel
- figyelmeztető jel: alakja háromszög, fekete
piktogram sárga alapon fekete szegéllyel
- elsősegély vagy menekülési jel: kör alakú
fehér jel kék alapon
- tűzvédelmi tájékoztató jel: alakja téglalap
vagy négyzet, fehér piktogram vörös alapon.
Tiltó jelek
60
Alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, szélén és
a harántsávban (balról jobbra 45°os szögben a
vízszinteshez) vörös. A vörös szín a jel felületének
35%-át teszi ki.
61
Figyelmeztető jelek
Alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon,
fekete szegéllyel. A sárga szín a jel felületének
legalább 50%-át teszi ki.
62
Tájékoztató, elsősegély, vagy menekülési jelek
Alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram zöld
alapon. A zöld szín a jel felületének legalább 50%-át
teszi ki.
63
tűzvédelmi tájékoztató jel
 Négyzet
alakú
piros alapon fehér
piktogram
64
Veszélyes anyagok jelzése
65
Hulladékkezelés
A
hulladék fogalma: Olyan feleslegessé
vált, a keletkezés helyén fel nem
használható különböző mennyiségű, és
minőségű anyag melynek kezeléséről
gondoskodni kell.
66
Hulladék fajtái:
 települési
vagy kommunális hulladék,
 ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási,
 veszélyes és nem veszélyes hulladék.
67
Hulladékok csoportosítása
halmazállapotuk szerint
68
69
Kérdések!
1.
2.
3.
4.
5.
Melyik hulladékfeldolgozó üzemet
mutatta be a film?
A hulladék az miért nem szemét?
Mi a komposztálás?
Miért kell újrahasznosítani az
anyagokat?
Hány fa életét menthetjük meg 1 tonna
papír újrahasznosításával?
A munkavégzés személyi
feltételei
70
71
Személyi alkalmasság
 Egészségügyi



alkalmassági vizsgálat fajtái:
Munkaköri alkalmassági vizsgálat
Szakmai alkalmassági vizsgálat
Személyi higiénés vizsgálat
72
Munkaköri alkalmassági
vizsgálat


Azt kell megállapítani,hogy a munkavállaló a
munkavégzés következtében fellépő
igénybevételnek, a munkakörnyezet által
okozott hatásoknak milyen mértékben képes
megfelelni
Orvosi vizsgálatot kell végezni a következő
esetekben:


A munkavállalónak a munkakezdést
megelőzően
A munkavállalónak a munkakör
megváltoztatása előtt
73
Szakmai alkalmassági vizsgálat
A
szervezett munkavégzés keretében
foglalkoztatottak időszakos munkaköri ill.
szakmai alkalmassági vizsgálaton
kötelesek részt venni, ezeknek a
gyakoriságát rendeletekben határozzák
meg.
74
Munkára képes, munkaképes
állapot
A
munkavállaló általában akkor tekinthető
alkalmasnak a munkavégzésre, ha:


Rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel
és képzettséggel
A foglalkozás-egészségügyi orvos - munkaköri
alkalmassági vizsgálat, személyi higiénés alkalmassági
vizsgálat - alapján alkalmasnak minősítette az adott
munkafeladatra
75



Munkaköréhez/munkájához szükséges
munkavédelmi oktatásban részesült és a
szükséges munkavédelmi ismereteket
elsajátította
Munkaköréhez és/vagy tevékenységéhez
előírt egyéni védőeszközöket a
munkavégzéshez használja,
Kipihent és nem áll alkohol vagy más olyan
pszichotróp szer hatása alatt, amely a
munkavégzés biztonságát befolyásolná
76
A munkavállalók kötelezettségei
A
munkavállaló köteles munkaképes állapotban
megjelenni és a legjobb szakmai tudásának
megfelelően elvégeznie a rá bízott feladatot
 Köteles a védőfelszereléseket rendeltetésszerűen
használni, a védőruházatot hordani
 A munkaterületen rendet, tisztaságot tartani
 Az előírt orvosi vizsgálatokon részt venni
 A veszélyt jelentő rendellenességeket jelenteni
77
A munkavállalók jogai
 Az
egészséges és biztonságos
munkafeltételekhez
 Az egészség védelmére és a biztonságos
munkavégzésre vonatkozó ismeretek
rendelkezésre bocsátására
 A munkavégzéshez szükséges
védőfelszerelésekhez, védőitalhoz,
tisztálkodó szerekhez
78
Munkavédelmi oktatás
 Előzetes
- új munkavállaló munkába állása
előtt
 Ismétlődő - évente egyszeri
 Rendkívüli - új gépek, berendezések,
technológiák, munkaeszközök,
munkamódszerek bevezetésekor
79
Egyéni védőeszközökkel
kapcsolatos előírások
 Minden
olyan új készülék, felszerelés,
berendezés, eszköz, amelyet egy személy
azért visel, vagy használ,hogy megvédje
őt az egészségét, valamint biztonságát
fenyegető egy vagy több kockázattól.
80
Egyéni védőeszközök
csoportosítása
 EVE
kategóriái védelmi szintjük alapján 3
kategóriába sorolandók:


Az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök
tartoznak, amelyeknél a munkavállalótól
elvárható, hogy tudja mikor kell használni.
Az alábbi hatások ellen biztosítanak védelmet:
 a)
felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl.
kertészkesztyű, ujjvédő);
 b) gyengén agresszív hatású tisztító-, illetőleg
karbantartószerek (pl. hígított tisztítószer-oldatok);
81

c) az 50 °C-t nem meghaladó felületi
hőmérsékletű tárgyak kezelése;

d) veszélyes ütéssel együtt nem járó tárgyak
kezelése (pl. kesztyű, kötény);

e) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási
körülmények (pl. fejvédelem, időjárás elleni
ruházat)
82
3. kategória
 Ide
tartoznak a komplex tervezésű védőeszközök,
amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos,
visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó
hatások ellen védenek és amelynél a gyártó
vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen
hatásokat nem tudja kellő időben felismerni.


a) a szűrőtípusú légzésvédő eszközök, amelyek a
szilárd anyagok, illetve folyékony aeroszolok, vagy
ingerlő, veszélyes, mérgező, illetve radiotoxikus
hatású gázok ellen védenek;
b) a légkörtől teljes mértékben elszigetelő
légzésvédő eszközök, beleértve a búvárkészülékeket
is;
83




c) kémiai hatások, illetőleg ionizáló
sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet
biztosítanak;
d) hő hatásának kitett környezetben, ahol a
környezeti levegő értéke eléri, meghaladja
a 100 °C-ot,
e) a hideg környezeti hatás ellen
védőeszközök, ha a környezeti hőmérséklet
-50 °C alatt van,
f) a magasból történő leesés, zuhanás ellen
védenek;
84
2.Kategória
 Ide
tartoznak azok a védőeszközök,
amelyek nem tartoznak az 1. illetve a 3.
kategóriába.
85
Egyéni védőeszközök
juttatásának szabályai
A
munkáltatónak írásbeli szabályozást kell
készítenie a védőeszköz juttatása
rendjéről, amelyben a kockázatértékelés
alapján ki kell térni minden
tevékenységre, amely a védőeszközök
alkalmazását szükségessé teszi.
86
A
szabályozásnak olyannak kell lennie, hogy az
alapján a védőeszközt érintő valamennyi döntés
(például a cseréről) kétség nélkül meghozható
legyen,
 minden feladat (például a védőeszköz
megrendelése, használata, felülvizsgálata, vagy a
védőeszköz ellenőrzése) egyértelműen követhető
és végrehajtható legyen.
 Ennek
érdekében meg kell határozni valamennyi
feladat végrehajtásért felelős személyt - munkakör
vagy egyéb behatárolás szerint -, a végrehajtás
határidejét, a szükséges dokumentálás módját és
példányszámát.
87
 Az
Mvt. 54. § (7) bekezdésének g) pontja
értelmében a munkáltatónak biztosítania kell a
védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát,
a védőképesség megőrzését, a kielégítő higiénés
állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását
(javítását), szükség esetén a pótlását.
A
tisztítás, karbantartás, javítás rendjét a belső
szabályozásnak kell tartalmaznia.
88
A
védőeszköznek kihordási ideje nincs. (A
kihordási idő a védőeszközök esetében
nem használt fogalom.)
 A védőeszközt haladéktalanul cserélni
kell használhatatlanná válása, illetve teljesítményének gyors és szembetűnő
megváltozása esetén.
 A védőeszköz tájékoztatójával a
munkáltatónak rendelkeznie kell, és azt a
munkavállaló rendelkezésére kell
bocsátania.
89
Az egyedül végzett munka
tilalma, irányítás szükségessége.

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről
 51.
§ (1) A munka egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez
megfelelő szakképzettségű és számú
munkavállalót kell biztosítani.
 (2)65 Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát
végezni nem szabad, és ilyen helyre csak
erre is kiterjedő oktatásban (55. §) részesült
munkavállalók léphetnek be.
90
Munkaeszköz üzembe helyezésének,
használatba vételének dokumentációs
követelményei



Egy termék akkor hozható piaci forgalomba, ha
megfelel bizonyos alapvető követelményeknek.
A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy terméke
megfeleljen a vonatkozó követelményeknek.
Amennyiben a termék megfelel az alapvető
követelményeknek, a gyártó elhelyezi rajta a CEjelölést, és EK (Európai Közösség)-megfelelőségi
nyilatkozatot készít.
91
92
Műszaki dokumentáció
A
Műszaki dokumentáció tulajdonképpen azon
tervrajzok, feljegyzések összessége, amelyek-kel
bizonyítani lehet, hogy az adott termék valóban
megfelel a rá vonatkozó követelményeknek.
 A Műszaki dokumentációt a termék gyártásától
számított legalább 10 évig meg kell őrizni, és azt
az ellenőrző hatóságok kérésére számukra
hozzáférhetővé kell tenni.
Munkaeszközök
veszélyessége, eljárások
93
A
biztonságtechnika a munkavédelem egyik fő
területe.
 Olyan szervezési és műszaki intézkedések,
eszközök rendszere, amelyek megakadályozzák
a veszélyes és/vagy ártalmas termelési tényezők
hatását a dolgozókra.
94
Biztonságtechnika alapelvei,
veszélyforrások típusai
A
biztonságtechnika feladata a baleseti veszély
csökkentése, a balesetek megelőzése:




szervezési intézkedésekkel (például csökkentett
munkaidővel, munkaközi szünetek köz-beiktatásával);
szervezési eszközökkel (például a munkavédelmi
oktatás és propaganda eszközeivel);
műszaki intézkedésekkel (például technológiai,
műveleti, kezelési, karbantartási utasítá-sokkal);
műszaki eszközökkel (például a gép és a környezet
célszerű, biztonságos kialakításával, kollektív és személyi
védőeszközök alkalmazásával).
Munkaeszközök
üzemeltetésének,
használatának feltételei
95


A biztonságos üzemeltetés feltételeit már a gépek elhelyezésekor,
alapozásakor is szem előtt kell tartani. Fő szempont, hogy egyes
gépek egymásra, és az ott dolgozókra ne fejtsenek ki káros hatást.
Ennek érdekében:
 a gépeket egymástól megfelelő távolságra kell elhelyezni, hogy
sem a gép mozgása, sem az esetleg kivágódó anyag (például
forgács) ne okozzon veszélyt;
 a zajos, bűzös vagy környezetre másként káros hatásokat okozó
gépeket elkülönítve helyezhető el;
 a gépek és berendezések elhelyezésekor figyelembe kell venni
a célszerű anyagmozgatás követelményeit is;
 a gépeket rezgéscsillapító (gumi-, filc-, műanyag szigetelésű)
alapozással szükséges ellátni.
96
A legjellemzőbb veszélyes
tényezők gépeknél







a forgó, mozgó tárgyak: az önmagukban forgó alkatrészek (például
tengely, orsó);
az egymásba forgó alkatrészek (például fogaskerékpár, hengerpár);
a haladó alkatrészek (például gyalugép asztala, szalagfűrész);
a lengő alkatrészek (például karok).
a megmunkálás alatt levő munkadarabokkal való érintkezés (például
mosodai vasalás);
a gépalkatrészek kirepülése (például faipari gyalugép kése);
a munkadarab kirepülése (például nem kellően rögzített munkadarab,
forgács).
97
Kezelőelemek, védőberendezések
kialakítása, a biztonságos működés
ellenőrzése, ergonómiai
követelmények.


Kollektív védőeszközök: A kollektív védőeszközök alkalmazásának célja a
személyi sérülések megelőzése, a baleset-veszélyek valószínűségének
csökkentése, esetleg a sérülés súlyosságának enyhítése.
Ennek érdekében:



meg kell akadályozni, hogy valamely gép működése a
szabályostól veszélyes mértékben eltérjen (korlátozó
berendezések, például végállás-kapcsolók alkalmazása);
meg kell akadályozni vagy csökkenteni kell a veszélyes és
ártalmas termelési tényezők hatását a dolgozóra (például
védőburkolat alkalmazása);
biztosítani kell, hogy veszély fellépése vagy fokozódása esetén a
legcélszerűbb ellenintézkedés minél gyorsabban és
biztonságosabban megtörténjen (vészberendezések, például
vészleállítók alkalmazása).
98
A kollektív védőeszközök
főbb fajtái:





rögzített teljes védőburkolatok (a védett részt teljesen
lefedik; tömör vagy perforált, rácsos kivitelben);
rögzített részleges burkolatok (csak részlegesen fedik le
a gép-részt, például köszörűkorong, körfűrész);
mozgatható (elhúzható, nyitható) reteszelő
védőburkolatok (a gép csak a védőburkolat zárt
helyzetében működik);
vezérlőburkolatok (a gép a burkolat becsukásával
indítható);
automatikus védőburkolatok (a veszélynek kitett
testrészt kitolja a veszélyes térből);
99
 önbeálló
(szelektív önbeálló) védőburkolatok (a
védőburkolatot a munkadarab mozgása nyitja
és zárja);
 biztonsági kikapcsoló készülékek (a veszélyes
géprészek megközelítésekor megállítják azokat,
mielőtt még balesetet okoznának);
 kétkezes vezérlőkészülékek (a veszélyes térbe
nem nyúlhat be a kezelő, mivel az indításhoz
mindkét kezét használnia kell);
 túlfutás-gátló készülékek (burkolatok késleltetett
eltávolítása);
 mechanikus reteszelő készülékek (a gép
indítását, működés közben történő nyitását
akadályozzák meg).
100
A kockázat fogalma,
felmérése és kezelése
A
kockázat: annak kifejezése, hogy
valami nem kívánt hatással lesz a valaki/k
értékeire,célkitűzésekre. A kockázat
nagyságát a következmény és
valószínűsége együtt fejezi ki.
 A kockázatelemzés lényege a
munkavégzés körülményeinek és a
munkakörnyezet kialakításának elemző
áttekintése.
101
Kockázatfelmérés
A
munkáltatók alapvető feladata, hogy a
veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk
csökkentése érdekében:



felderítsék az egyes munkahelyeken jellemző
veszélyforrásokat;
biztosítsák az ellenük való védekezés módját, az
egészséges és biztonságos munkahely feltételeit;
mindezt ismertessék az érintett munkavállalókkal,
mind a munkahely egésze, mind az egyes
munkafolyamatok tekintetében, beleértve a fellépő
kockázatokat is.
102
A kockázatértékelés 2
alapelve
A
kockázatértékelést mindig úgy kell
felépíteni, hogy az összes lényeges
veszélyt és kockázatot rögzítjük.
 Ha egy kockázatot meghatároztunk, az
értékelést az első alapelvvel kell kezdeni,
azaz megvizsgáljuk, van-e lehetőség a
kockázat megszüntetésére anélkül, hogy
az újabb problémákat ne generáljon.
103
Munkavédelmi
jogi ismeretek
104
Az Alaptörvényben foglalt
jogok
(Magyarország Alaptörvénye(2011. április 25.)
 Szabadság


és felelősség – XVII. cikk:
Minden munkavállalónak joga van az
egészségét, biztonságát és méltóságát
tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
Minden munkavállalónak joga van a napi
és heti pihenőidőhöz, valamint az éves
fizetett szabadsághoz
105
A Munkavédelemről szóló
törvény
1993. évi XCIII. törvény
A
munkavédelem alapvető szabályait az
Alaptörvényben foglalt elvek alapján az
Országgyűlés hozza.
 Célja: hogy az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti
feltételeit szabályozza.
106
A törvény szabályainak
betartatásáért felelősök
A
törvény részletes szabályait, a munkavédelem
ágazati feladatait a tevékenység szerint illetékes
miniszterek által kiadott rendeletek,
szabályzatok, szabványok tartalmazzák.




A minisztériumok irányítása és a felügyelete alatt
működő központi államigazgatási szervek:
a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és
Munkaügyi Igazgatósága (NMH MMI, korábbi Országos
Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet - OMMF),
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
(ÁNTSZ) és
a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH, korábbi
Magyar Bányászati Hivatal - MBH).
107
A miniszterek ellenőrzése
kiterjed:
a
munkáltatók és munkavállalók egészséges és
biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos
feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére;
 a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök
üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és
anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre
vonatkozó követelmények érvényesítésére;
 a munkabalesetek és foglalkozási
megbetegedések kivizsgálására, bejelentésére,
nyilvántartására, valamint megelőzésére tett
intézkedésekre.
108
A kémiai biztonságról szóló
törvény (2000. évi XXV. Törvény)
A
törvény célja az emberi egészség és a
környezet magas szintű védelme, ezért
meghatározza azokat az egységes elveket,
szempontokat, amiket figyelembe kell venni az
anyagok, illetve keverékek osztályozásánál,
címkézésénél, csomagolásánál.
109
A
nemzetközileg elfogadott GHS
kritériumok bevezetése ugyanakkor
megkönnyítheti a nemzetközi
kereskedelmet és javíthatja az innovációt.
 GHS: Globally Harmonised System of
Classification and Labelling of Chemicals,
vagyis vegyi anyagok osztályozásának és
címkézésének globálisan harmonizált
rendszere
 http://www.okbi.hu/index.php/hu/cimkez
es-ghs
110
CLP fogalma
A
CLP (az osztályozás (Classification), címkézés
(Labelling) és csomagolás (Packaging) rövidítése) az
anyagok és keverékek osztályozásáról,
címkézéséről és csomagolásáról szóló európai uniós
rendelet.
 A CLP-rendelet meghatározza és bemutatja a
kémiai veszélyekkel kapcsolatos információk
címkéken, biztonsági adatlapokon (SDS) és egyéb
dokumentumokon történő közlésének módját.
111
Mire vonatkozik a CLP
rendelet?
A
CLP rendelet általános megközelítésben
minden olyan, az EU-ban letelepedett cégre
vonatkozik, amely anyagot vagy keveréket
gyárt, importál, felhasznál vagy forgalmaz,
függetlenül az éves mennyiségtől.
 Az osztályozást minden anyagra és keverékre
el kell végezni, majd az osztályozásnak
megfelelően kell dönteni a címkézésről,
csomagolásról.
112
Munkavédelmi feladatok
a munkahelyen
A munkáltatók kötelességei
és jogai a
munkavédelemben
113
a
veszélyek elkerülése;
 a nem elkerülhető veszélyek értékelése;
 a veszélyek keletkezési helyükön való leküzdése;
 a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása
 a munkavállalók ellátása megfelelő utasításokkal.
 egységes és átfogó stratégia kialakítása, amely
kiterjed a munkafolyamatokra, a
munkaszervezésre és a munkakörnyezeti
tényezőkre;
114
 Rendszeresen
meggyőződni arról, hogy a
munkavállalók ismerik, illetve megtartják a rájuk
vonatkozó előírásokat.
 Gondoskodni a megfelelő védőeszközökről és azok
pótlásáról.
 Az egyéni védőeszközre jogosultak belső rendjét
írásban meghatározni.
 A munkabaleseteket és a foglalkozási
megbetegedéseket bejelenteni, kivizsgálni, nyilvántartani.
 a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni
védelemhez képest
115
A munkáltató jogai
 Utasítási
jog - joga van a
munkavállalónak kiadni a munkát
 Ellenőrzési jog – joga van a munkavállaló
által végzett munkát ellenőrizni és azt,
hogy az egészséget nem beszélyeztető ,
biztonságos munkavégzés szabályait
betartják-e a munkahelyen
A munkavállalók kötelezettségei
A
munkavállaló köteles munkaképes állapotban
megjelenni és a legjobb szakmai tudásának
megfelelően elvégeznie a rá bízott feladatot
 Köteles a védőfelszereléseket rendeltetésszerűen
használni, a védőruházatot hordani
 A munkaterületen rendet, tisztaságot tartani
 Az előírt orvosi vizsgálatokon részt venni
 A veszélyt jelentő rendellenességeket jelenteni
A munkavállalók jogai
 Az
egészséges és biztonságos
munkafeltételekhez
 Az egészség védelmére és a biztonságos
munkavégzésre vonatkozó ismeretek
rendelkezésre bocsátására
 A munkavégzéshez szükséges
védőfelszerelésekhez, védőitalhoz,
tisztálkodó szerekhez
118
A munkavédelmi
szakember feladata
 az
előírások kidolgozása, fejlesztése és
betartatása annál a munkahelynél, amelynek
munkavédelméért felel.
 A felelősség tehát kiterjed:



a munkavégzés folyamatára, a munkavégzés
szervezeti kockázatainak felmérésére,
a munkaeszközök technikai állapotának ismeretére
(például elhasználódott vagy szavatosságában
lejárt szerszámok, gépek, anyagok), a használt
technológiák biztonsági jellemzőire.
Munkavédelmi Szabályzatának elkészítése,
A munkavédelmi
szakember legfontosabb
kötelező feladatai:
119
 munkavédelmi
szempontú előzetes
vizsgálat elvégzése;
 időszakos biztonsági vizsgálat elvégzése;
 közreműködés a soron kívüli ellenőrzéskor;
 közreműködés a mentési terv
készítésében;
 a megelőzési stratégia kidolgozása;
 közreműködés a kockázatértékelésben;
120
 közreműködés
a munkavédelmi
oktatásban;
 az egyéni védőeszköz-juttatás belső
rendjének meghatározása;
 munkabalesetek kivizsgálása;
 robbanásvédelmi vizsgálat lefolytatása;
 robbanásvédelmi dokumentáció
elkészítése;
 biztonsági- és egészségvédelmi
koordinátor feladatok ellátása
121
Balesetek kivizsgálása,
nyilvántartása
Baleset,munkabaleset, úti
baleset
 Baleset:
Az emberi szervezetet ért olyan
egyszeri külső hatás, amely a sérült
akaratától függetlenül, hirtelen, rövid idő
alatt következik be, és sérülést, mérgezést
vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást
ill.halált okoz.
 Munkabaleset:
az a baleset amely a
munkavállalót a szervezett munkavégzés
során vagy azzal összefüggésben a
munkához kapcsolódó közlekedés,
anyagmozgatás stb. során éri.
 Úti
baleset: üzemi baleset munkába
menet vagy onnan lakására (szállására)
menet közben éri a munkavállalót.
Teendők baleset
bejelentésénél
A munkabaleset
nyilvántartása
Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet
legalább 5 évig meg kell őrizni.
 A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei:
1.






A munkabaleset sorszáma
A sérült személyes adatai
A sérült munkaköre
A sérülés időpontja, helyszíne
A sérült ellátására tett intézkedés
A sérült folytatta-e a munkát
A munkabaleset
nyilvántartása
A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató
székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető
szervezeténél kell vezetni.
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi
Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési és
Felnőttképzési Intézet beolvadásával létrejött a
Nemzeti Munkaügyi Hivatal.
Feladata:
Munkaügyi szabályok betartásának ellenőrzése,
munkabalesetek kivizsgálása,
Helyszíni ellenőrzések, szükség esetén büntetések
kiszabása
A munkabalesetek
kivizsgálása során meg kell
állapítani:





A létesítmények, gépek, berendezések,
szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó
előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a
baleset okozója ismerte-e ezeket.
A védőeszközök meglétét, a használatunkra
vonatkozó előírások ismeretét és betartását
A környezeti tényezők hatását ( világítás,
tisztaság stb.)
A balesetet kiváltó okokat
Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet
A kivizsgálás utáni teendők
A
munkáltató köteles a kivizsgálás
befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót
követő hónap 8. napjáig megküldeni a
jegyzőkönyvet:


A sérültnek, vagy halála esetén a
hozzátartozójának
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg
illetékes szervének ha a munkabaleset
halált vagy 3 napot meghaladó
keresőképtelenséget okozott.
Súlyos munkabalesetnek tekinthető
ami:
A
sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje
halálát, önálló életvezetését gátló
maradandó károsodását okozta.
 Valamely érzékszerv elvesztését, vagy
jelentős mértékű károsodását okozta.
 Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást
okozott
 Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése)
 Torzulást, bénulást, elmezavart okozott.
Teendők súlyos munkabaleset
esetén
A
súlyos munkabalesetet a munkáltatónak telefonon, telefaxon, e-mailben vagy
személyesen - haladéktalanul be kell jelentenie a
rendelkezésre álló adatok közlésével a baleset
helyszíne szerint illetékes munkavédelmi
hatóságnak.
131
Munkavédelmi
érdekképviselet a
munkahelyen
132
Munkavállalók
érdekképviselete
A
munkavállalók az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel
összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére
jogosultak maguk közül képviselőt választani,
ha a munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma
a 10 főt, illetve a döntően nem fizikai jellegű
tevékenység esetén a 20 főt meghaladja.
A munkavédelmi képviselők
feladatai,jogosultsága
 Jogosult
meggyőződni a munkahelyeken
az egészséget és biztonságot nem
veszélyeztető munkakörülmények
követelményeinek érvényesüléséről
tájékozódni:


A munkahelyek, védőeszközök egyéni
védőeszközök biztonságos állapotáról
Az egészség megóvására,a
munkabalesetek megelőzésére tett
intézkedésekről, oktatásról
Képviselők választása



A munkavállalók jogosultak munkavédelmi
képviselőt választani amennyiben a
foglalkoztatottak létszáma az 50 főt
meghaladja.
Ha a munkavédelmi képviselők száma eléri a
3-at munkahelyi bizottságot hozhatnak létre.
A munkaáltatónak és a bizottság tagjainak a
jogok gyakorlása és a kötelezettségek
teljesítése során együtt kell működni.
A munkavédelmi főfelügyelő
jogai
 Valamennyi
munkahelyen ellenőrzést
tartani.
 szükség esetén a veszélyes
üzemrészekben, üzemekben folyó
munkavégzést felfüggeszteni
 Az ellenőrzésük során feltárt hiányosságok
megszüntetése érdekében intézkedni és
felelősségre vonni ( munkavédelmi bírság:
50000-10 Mft-ig)
136
Ellenőrző kérdések,
feladatok
 1.
Milyen dokumentumok írják elő az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
feltételeit?
 2. Sorold fel a munkavédelem felügyeletével
foglalkozó központi államigazgatási szerveket!
 3. Mire terjedhet ki a felügyeletek ellenőrzése?
 4. Milyen kötelezettségei vannak egy
munkáltatónak a munkavédelem területén?
137
 5.
Milyen kötelezettségei vannak egy
munkavállalónak a munkavégzése során?
 6. Milyen feladatokat láthat el egy
munkavédelmi szakember?
 7. Add meg a baleset és a munkabaleset
fogalmát!
 8. Miért fontos egy munkabaleset
kivizsgálása és nyilvántartása?
 9. Miért lehet hasznos a munkavállalók
szemszögéből a munkavédelmi
érdekképviselet?