Transcript 18. tétel

18. tétel
• 18. Ön szakképzettségének megfelelő
alkalmazottként vagy vállalkozóként köteles a
munka-, tűz-, környezet-, baleset- és
egészségvédelmi előírásokat betartani.
Melyek azok a kiemelkedően fontos
ismeretek, melyekkel rendelkeznie kell? E
tudnivalók fontosságát indokolja meg,
példákkal támassza alá!
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
A munkavédelem hatósági felügyelete
A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai
A munkabaleset bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása
A fizikai veszélyforrások
A veszélyes anyagok és használatuk
A biológiai veszélyforrások
Az idegrendszeri és pszichés megterhelések által okozott veszélyek
A biztonságos és egészséges munkahely jellemzői
A munkakörülmények okozta egészségügyi ártalmak
A munkahelyeken alkalmazott biztonsági jelzések
A villamos berendezések biztonságtechnikája
Az elsősegélynyújtás
A kockázatelemzés, kockázatértékelés
A tűzvédelmi alapismeretek és feladatok
Tűzveszélyességi osztályok, tűzjelzés, tűzoltó eszközök, oltóanyagok
A környezetvédelmi alapismeretek és feladatok
Környezeti ártalmak, talajszennyezés, vízszennyezés, levegőszennyezés
A hulladékgyűjtés, hulladékhasznosítás
A munkavédelmi hatósági felügyelet
Az általános hatáskörrel rendelkező
munkavédelmi felügyeletek:
–
–
–
Az OMMF (Országos Munkaügyi és
Munkavédelmi Főfelügyelőség)
Az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és
Tisztiorvosi Szolgálat)
A Bányahatóság (szűk terület).
Feladatai:
•
•
•
•
•
(1) A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint
ellenőrzését a munkavédelmi hatóság látja el.
(2) A munkavédelmi hatóság tájékoztatást ad a közbeszerzési jogszabályban meghatározott
ajánlattevő részére a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkozó
kötelezettségekről.
(3) A munkavédelmi hatóság tájékoztatással és tanácsadással segíti a munkáltatókat és
munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a
munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák, és kötelezettségeiket teljesíthessék.
(4) A munkavédelmi hatóság ellenőrzése kiterjed
– a) a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére, ideértve a
foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak megvalósítását is;
– b) a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott
technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó
követelmények érvényesítésére;
– c) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek
kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett
intézkedésekre.
(5) A munkavédelmi hatóság jogosult az ellenőrzése során feltárt hiányosságok
megszüntetése érdekében e törvényben és külön jogszabályban meghatározott intézkedés és
felelősségre vonás alkalmazására.
A munkáltatók és a munkavállalók
kötelezettségei és jogai
• Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés követelményeinek megvalósítása,
rendszeres ellenőrzése.
– munkaszervezéssel biztosítani tudja munkavédelmi
kötelezettségeit,
– szükséges információkkal a munkavállalót időben
ellátni, oktatni,
– a munkakörülmények megfelelősségét rendszeresen
ellenőrizni,
– rendellenességeket kivizsgálni és intézkedni,
szakszerűen eljárni,
A munkáltatók és a munkavállalók
kötelezettségei és jogai
• A munkavállaló kötelességei:
– munkaeszközöket és védőeszközöket (ruhát)
szakszerűen használni,
– munkaterületén fegyelmet, rendet és tisztaságot
megtartani,
– a biztonságos munkavégzés ismereteit elsajátítani,
oktatáson részt venni,
– rendellenességeket, baleseteket, sérüléseket
azonnal jelenteni,
– Előírt orvosi vizsgálaton részt venni.
Baleset fogalma
Az emberi szervezetet ért egyszeri külső hatás,
amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen
vagy aránylag rövid idő alatt következik be és
sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki)
egészségkárosodást illetőleg halált okoz
Munkabaleset fogalma
Az a baleset, mely a munkavállalót a
szervezett munkavégzés során vagy azzal
összefüggésben éri annak helyétől,
időpontjától és a munkavállaló (sérült)
közrehatásának mértékétől függetlenül.
Üzemi baleset fogalma
Az a baleset, amely a biztosítottat a
foglalkozása körében végzett munka közben
vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába
vagy onnan lakására (szállására) menet közben
éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat
közcélú munka végzése vagy egyes
társadalombiztosítási ellátások igénybe vétele
során éri.
Súlyos munkabaleset
• a sérült halálát
• valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a
reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű
károsodását okozta;
• orvosi
vélemény
szerint
életveszélyes
sérülést,
egészségkárosodást;
• súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja
nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb
esetek);
• beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő torzulást, bénulást,
illetőleg elmezavart okozott.
• Mvt. 64. § (1) A munkabalesetet és a
foglalkozási megbetegedést - ideértve a
fokozott expozíciós eseteket - be kell
jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba
kell venni.
Munkabalesetek bejelentése
• A munkáltatónak minden bejelentett balesetről meg kell állapítania, hogy
munkabalesetnek tekinti e.
• A bejelentés, kivizsgálás a munkáltató feladata.
• 1-3 napi munkaképtelenség:
–irattár (5 évig megőrzendő), sérült
(hozzátartozó), TB-i kifizetőhely.
• 3 napon túli
–ugyanaz + területileg illetékes
munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet
• Súlyos
–ugyanaz + azonnali bejelentés a
munkavédelmi hatóságnál OMMF
Munkabalesetek nyilvántartása
A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a
munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál)
összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti
egységénél külön-külön vezetni kell.
A következő adatokat tartalmazza:
– a sérült személyes adatait
– a munkabaleset számát
– a sérült munkakörét
– a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét
– a sérült ellátására tett intézkedést
– hogy a sérült folytatta-e a munkáját
– az intézkedések felelősét és határidőt
Munkabalesetek kivizsgálása
• A kivizsgálással kapcsolatos feladatok a baleset
okozta károsodás súlyosságához igazodnak.
• A vizsgálatnak ki kell derítenie a baleset bekövetkeztéhez
vezető tárgyi, szervezési és személyi okokat és ennek alapján
intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási
megbetegedések megelőzésére.
• A felderített körülményeket hitelt érdemlő módon
dokumentálni kell, hogy az eredmény alapján a munkáltató
meg tudja állapítani, hogy az eseményt munkabalesetnek
tekinti-e.
Veszélyforrás:
A munkavégzés során (vagy azzal összefüggésben)
jelentkező minden olyan dolog, amely a munkát
végző vagy a munkavégzés hatókörében
(környezetében) tartózkodó személyre veszélyt vagy
ártalmat jelenthet.
• Három csoportba soroljuk őket.
–Fizikai
–Biológiai
–Fiziológiai veszélyforrások
A fizikai veszélyforrások közül a leggyakoribbak:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
- a munkaeszközök (pl. szerszámok), a szállító-, anyagmozgató eszközök (pl.
targonca, daru) mozgása, ill. a termékek és az anyagok mozgása (pl. daruról
leszakadó teher);
- a szerkezetek egyensúlyának megbomlása (pl. anyag, termék lerakása, leemelése
miatt megbillenő tartó, rosszul támasztott létra);
- csúszós felületek (pl. olajos padló);
- éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok;
- a tárgyak hőmérséklete (pl. izzó kovácsdarab, edzéshez használatos szárazjég);
- magasság, mélység (pl. leeshetünk vagy a fejünkre hullhat valami);
- a levegő nyomása (pl. keszonban), hőmérséklete, áramlása (pl. huzatos
munkahely);
- a zaj és a rezgés;
- nem megfelelő világítás;
- az áramütés veszélye;
- a poros levegő.
A veszélyes anyag többek között lehet:
- robbanó, robbanó keveréket alkotó;gyúlékony;mérgező; maró (pl. sav, lúg);
fertőző; egyéb, egészségre káros anyag (pl. sugárzó).
Veszélyes anyagok
• Veszélyes anyag: minden olyan anyag vagy készítmény, amely fizikai,
kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen
a
o robbanó,
o oxidáló,
o gyúlékony,
o sugárzó,
o mérgező,
o maró,
o ingerlő,
o szenzibilizáló,
o fertőző,
o rákkeltő (karcinogén),
o mutagén,
o teratogén,
o utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat
retardált fejlődését is) és
o egyéb egészségkárosító anyag.
HEFOP 3.3.1.
Veszélyes anyagok egyezményes jelei
HEFOP 3.3.1.
Biológiai veszélyforrás
• Biológiai tényezők
• mikroorganizmusok.
• baktériumok és hasonló organizmusok,
• vírusok,
• paraziták,
• gombák.
Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezők
•nehéz testi munka,
•túlzott munkaterhelés,
•nagy koncentrációt igénylő munka,
• túl intenzív vagy egyhangú munka,
•éjszakai munka,
•egyedül vagy elszigetelten végzett munka,
•személyek fenyegetése, támadása (erőszak)
•a feladatok, munkafolyamatok vagy munkavégzés szervezési
hiányossága, összehangolatlansága, tisztázatlansága vagy
áttekinthetetlensége, túl sok vagy túl kevés információ,
•emberi kapcsolati tényezők (például kiszolgáltatottság, tévedések,
rosszindulat, passzív dohányzás, szexuális zaklatás).
A biztonságos és egészséges munkahely
jellemzői:
• A biztonságos és egészséges munkavégzés
követelményeit elsősorban műszaki, szervezési
eszközökkel kell kielégíteni. Úgy kell kialakítani a
technológiát és olyan munkaeszközöket kell
használni, hogy balesetveszélyt ne jelentsenek, a
munka környezeti tényezői (levegő, zaj, hőmérséklet
stb.) egészségügyi ártalmat ne okozzanak.
Ha a műszaki védelem teljes körű biztonságot nem
tud adni, kiegészítésképpen, használjuk az egyéni
védőeszközöket, védőfelszereléseket.
A munkáltató kötelességei a biztonságos és egészséges munkavégzés
körülményeinek megteremtésére
Feladatok:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
biztonságos munkakörülmény
védőfelszerelések
munkavédelmi oktatás
a munkahely munkavédelmi követelményeknek megfelelő kialakítása és
ellenőrzése
a gépek, berendezések ,szerszámok , védőberendezések ,védőfelszerelések
megfelelő száma és minősége
a munkafolyamatokra , technológiára , anyagokra vonatkozó munkavédelmi
követelmények betartása és betartatása
a munkavállaló szakmai, egészségi , munkavédelmi alkalmasságról való
meggyőződése és annak rendszeres ellenőrzése
a munkavédelmi feladatok ellátása , az előírások végrehajtási módjának
meghatározása
a tevékenység olyan megnevezése , hogy az ne jelentsen veszélyt a
munkavállalóra
a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési ,
tisztálkodási , egészségügyi, étkezési és melegedési lehetőség megteremtése
A munkakörülmények okozta egészségügyi
ártalmak
A foglalkozási ártalmakat a fellépő kóros hatások
szerint csoportosíthatjuk:
– a fizikai terheléshatásai, a munkafolyamatok
ártalmai, a szervezet egyoldalú igénybevétele,
– munkahelyi klíma,
– fizikai ártalmak (zaj, rezgés, sugárzás, légnyomás),
porártalmak, vegyi ártalmak, foglalkozási
– fertőzések
A munkahelyeken alkalmazott biztonsági
jelzések
• A munkahelyeken alkalmazott biztonsági és
egészségvédelmi jelzés, (biztonsági jelzés)
meghatározott mértani forma, szín, hang,
fény, képjel (piktogramm) és emberi
testmozgás útján adott olyan információ,
amely lehetővé teszi a munkavégzők számára
a veszélyforrások felismerését.
25
A biztonsági jelzések fajtái:
Állandó jelzések: tiltó, figyelmeztető,
rendelkező, elsősegély vagy menekülési,
tűzvédelmi tájékoztató jel.
Időszakos jelzések: világító jel, hangjel, kézjel
és szóbeli kommunikáció.
26
A biztonsági színek jelentése:
• Vörös (piros): Tiltás, veszély, Veszélyes magatartás,
állj, vészkapcsoló…
• Sárga (borostyánsárga) : Figyelmeztetés
Figyelemfelhívás, vigyázat…
• Kék:Rendelkezés Meghatározott magatartás vagy
tevékenység, egyéni védőfelszerelés kötelező …
• Zöld: információ, tájékoztatás: vészkijárat,
menekülési útvonal ajtók, kijáratok, utak, elsősegély,
eszközök, helyek, visszatérés veszélymentesség a
normális állapothoz
27
Táblák, jelek:
•
•
•
•
Tiltó jelek
Figyelmeztető jelek
Rendelkező jelek
Tájékoztató jelek
28
Tiltó jelek
Alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, szélén és a
harántsávban (balról jobbra 45°os szögben a
vízszinteshez) vörös. A vörös szín a jel felületének 35%át teszi ki.
29
Figyelmeztető jelek
Alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon,
fekete szegéllyel. A sárga szín a jel felületének legalább
50%-át teszi ki.
30
Rendelkező jelek
Alakja kör, fehér piktogram kék alapon. A kék
szín a jel felületének- legalább 50%-át teszi ki.
31
Tájékoztató, elsősegély, vagy menekülési jelek
Alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram zöld
alapon. A zöld szín a jel felületének legalább 50%-át
teszi ki.
32
A villamos berendezések biztonságtechnikája
A villamos energia felhasználása során számolni kell az emberi
szervezetet károsító hatásával is. A villamosság
biztonságtechnikájának célja a villamos energia
felhasználásából származó balesetek megelőzése. A
biztonságos munkavégzést a villamos berendezések és a
munkát végzők kapcsolata határozza meg. Ennek ismeretében
meghatározhatjuk a villamosság biztonságtechnikájának
területeit, amelyek a következők:
· villamos berendezések létesítése, kezelése,
· érintésvédelem,
· villamos berendezések üzemeltetése, szerelése,
· villámvédelem.
Villamos áramütés akkor okoz balesetet, ha az emberi
test a villamos áramkörbe kapcsolódik. A villamos áram
vegyi, hő, mágneses és élettani hatása révén fejti ki
káros hatását.
• A villamos áram vegyi hatása (a testnedvek
elektrolitikus bomlása) nyomán az emberi
szervezetben gázképződés jön létre, amely
embóliához vezethet.
• A villamos áram égési sérüléseket okoz, amelyet
előidézhet a testen átfolyó áram által kifejtett
hőhatás, valamint a villamos ívet kísérő hőmérséklet.
Az érintésvédelem
célja, hogy intézkedésekkel megelőzze a villamos
berendezések aktív részével való érintkezést
(közvetlen érintésvédelem), valamint elhárítsa
a villamos berendezések üzemszerűen
feszültség alatt nem álló, de meghibásodás
folytán feszültség (testzárlat) alá kerülő
részének érintéséből származó veszélyeket.
Az elsősegélynyújtás célja
• Az elsősegélynyújtásnak azt kell biztosítania,
hogy a bajba jutott ember orvosi ellátást
kapjon, és addig is, amíg az orvosi segítség
megérkezik, megakadályozza a bajba jutott
állapotának romlását.
• Az elsősegélynyújtás általános szabályai a
következők.
• Először villámgyorsan tájékozódnunk kell. A tájékozódás
során öt kérdésre kell választ kapnunk:
• Mi történt?
• Hogyan történt?
• Hány sérült van?
• Milyen sérüléseik vannak?
• Van-e még valamilyen veszélyforrás, ami további
sérüléseket okozhat?
•
•
- Őrizzük meg nyugalmunkat, fellépésünk legyen
határozott, de sietség nélkül nyújtsunk segítséget!
- Intézkedjünk a segélykérésről (hívjunk orvost vagy a
mentőket)
Tel : 104!
• A mentők tájékoztatása tartalmazza:
1. A hívó nevét, adatait.
2. Mi történt, hol történt (a sérülés
pontos helyét és megközelítési
útvonalát).
3. Hány sérült van, milyen a sérülésük;
súlyosság szerinti megoszlásuk.
4. Milyen egyéb segítségre van szükség.
• - Cselekedjünk gyorsan, a sérültet óvjuk a további
veszélyektől!
• - Biztosítsuk a sérült számára a megfelelő testhelyzetet
(fektessük vagy ültessük le), a friss levegőt (eszméletlen
beteget stabil oldalfekvésbe kell helyezni)!
• - Csak a legszükségesebb beavatkozást nyújtsuk (az
erős vérzést, amilyen gyorsan csak lehet, csillapítani
kell, az égési sérültet azonnal kezelni kell)!
• - Lehetőleg a mentőláda tartalmát használjuk!
• - Ügyeljünk a sokk minden jelére!
• - Bánjunk emberségesen a sérülttel!
• - A baleset helyszínét ne változtassuk meg!
• - Mindig készítsünk feljegyzést az elsősegélynyújtásról!
• - Az elsősegélynyújtást követően juttassuk a sérültet
orvoshoz!
A kockázatelemzés,
kockázatértékelés
Kockázatértékelés
• Kockázat:
a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás
bekövetkezésének valószínűsége.
• Kockázatértékelés:
Kötelezően előírt módszer, amivel a munkavédelem
intézkedéseit meg kell alapozni és azt folyamatosan
végezni kell.
Mikor kell kockázatértékelést végezni
• Első alkalommal
• Indokolt esetben:
– Ha megváltoztak a kockázatok (munkakörülmények, veszélyes anyag,
munkaeszköz stb.).
– Új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés
bevezetése alkalmából.
• Soron kívül:
– Ha a kockázatok lényeges változásával munkabaleset, fokozott
expozíció illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe.
Évenként felül kell vizsgálni.
A tűzvédelmi alapismeretek és
feladatok
Tűzvédelem:
Tűzesetek megelőzése, tűzoltási feladatok
ellátása, tűzvizsgálat, valamint ezek
feltételeinek biztosítása
44
Tűzveszélyes tevékenység:
az tevékenység, amely a környezetében
lévő éghető anyag gyulladási
hőmérsékletét, lobbanáspontját
meghaladó hőmérséklettel és/vagy nyílt
lánggal, parázslással, szikrával jár.
45
A tűzoltás célja :
• A tűz közvetlen veszélyének elhárítása,
személyek, anyagi javak mentése, a tűz
terjedésének megakadályozása.
46
A tűzmegelőzés
A tüzek keletkezésének megelőzése,
továbbterjedésének megakadályozása, a
létesítés és a használat során a tűzvédelmi
jogszabályok, szabványok érvényesítése.
47
Az égéshez (és így a tűzhöz is) 3+1
feltétel együttes megléte szükséges:
•
•
•
•
1. éghető anyag
2. oxigén
3. gyulladási hőmérséklet
4. gyújtóforrás
48
A tűzoltás, tűzmegelőzés lényege:
• Az égés valamelyik feltételének
megszüntetése!
49
OLTÁSI MÓDOK:
• Éghető anyag eltávolításán alapuló
• Oxigén elvonáson alapuló
• Hőmérséklet csökkentésén alapuló
50
Tűzveszélyességi osztályok
•
•
•
•
•
A
B
C
D
E
Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes
Tűz- és robbanásveszélyes
Tűzveszélyes
Mérsékelten tűzveszélyes
Nem tűzveszélyes
A tűz jelzésének módjai
 hangos kiabálással,
 kongatással, kolompolással,
 vészcsengő használatával,
 házi telefon alkalmazásával (központon, vagy
alközponton keresztül),
 kültéri riasztó egység működtetésével.
 Az épület területén a tűzesetet (kiépített
jelzőrendszer esetén) a falra szerelt tűzjelző
 berendezés kézi jelzésadóinak használatával is
lehet jelezni.
Tűzjelzéskor közölni kell:
•
•
•
•
A tűz pontos helyét (címét). Többszintes
lakóházban a helyi jelzéskor fontos az
emeletszám megjelölése is.
Mi ég, mi van veszélyeztetve.
Emberélet van-e veszélyben.
A jelző személy nevét, telefonszámát.
53
Az oltóanyagok és alkalmazhatóságuk
•
•
•
•
•
Víz:Használata ott ajánlott, ahol az előfordulható tüzek döntően “A” tűzosztályba
tartoznak (pl. papír, fa, szén, szalma, stb.)
Hab: Általában minden olyan helyre ajánlható, ahol szilárd éghető anyagok, éghető
folyadékok és gumi tüzek is előfordulhatnak
Por: “BC” töltetű készülék elsősorban tűzveszélyes folyadékok és gáztüzek
oltásához, az “ABC” töltetű ezen felül lánggal és parázslással égő szilárd anyagok
tűzének oltására alkalmas. Feszültség alatti berendezések tüzeinek oltására
általában 1 kV-ig, egyes típusok 35 kV feszültségig alkalmazhatók. A legtöbb
területen ajánlott, mezőgazdasági erő- és munkagépeknél (OTSZ 68. § (1) bek.
szerint) kizárólag ABC porral oltó alkalmazható. A fémtüzek oltására speciális D
oltópor szükséges.
Halon:“ Ez az oltóanyag is a "B" és "C" tűzosztályú tüzek oltására alkalmas.Ami a
halonok oltásteljesítményét illeti, az a hagyományos (pl. ANTIPYRO-100)
oltóporokéval vetekszik, viszont a velük végzett oltást követően semmiféle
szennyeződés nem marad vissza. Ezért elsősorban az érzékeny híradás- és
számítástechnikai, elektronikai gépek, berendezések környezetében
alkalmazták/alkalmazzák őket szívesen.
Szén-dioxid: “B” és “C” tűzosztályhoz széles körben alkalmazható elektromos
feszültség alatt is. Az oltóanyag szennyeződést nem okoz, ezért előnyös pl az
élelmiszeriparban, erőművekben, számítógéptermekben, felvonó gépházakban,
stb.
Környezet:
• Egyszerűen: Környezet a bennünket és a többi
élőlényt körülvevő élő és élettelen tényezők
összessége.
• A bennünket körülvevő világ azon része,
amelyekben az ember él és tevékenységét
kifejti. Magába foglalja az élővilág egészét
(BIOSZFÉRA), amely a földkéreg (LITOSZFÉRA),
a víz (HIDROSZFÉRA) és a légkör
(ATMOSZFÉRA) részét foglalja magába.
A környezetvédelmi alapismeretek és feladatok
Mi a környezetvédelem?
• A környezetvédelem társadalmi tevékenység,
amely az emberi társadalom által saját
ökológiai létfeltételeiben (saját maga által)
okozott károsodások megelőzésére, a károk
mérséklésére vagy elhárítására irányul.
• Az ember által okozott, vagy okozandó kár minimalizálását
jelenti a természetes és mesterséges (épített) környezet, azaz
az ember érdekében.
Környezeti ártalmak: anyag jellegű szennyezés,
energia jellegű szennyezés, nem szennyező kár,
túl használat.
Környezet szennyezése: azt jelenti, hogy az
ember tevékenysége a környezeti elemek
természetes tulajdonságait hátrányosan
megváltoztatja, ezáltal az ember
életkörülményeit rontja