Transcript MUNKAVÉDELMI ÉS TŰZVÉDELMI OKTATÁSI ANYAG a Debreceni Egyetem szellemi tevékenységet, irodai, adminisztratív munkát végző munkavállalói részére Készítette: DE GF Munkabiztonsági Önálló Osztály (MBO) Törvények, kormány és.

MUNKAVÉDELMI ÉS TŰZVÉDELMI
OKTATÁSI ANYAG
a Debreceni Egyetem
szellemi tevékenységet, irodai, adminisztratív munkát végző
munkavállalói részére
Készítette: DE GF Munkabiztonsági Önálló Osztály (MBO)
Törvények, kormány és miniszteri rendeletek:
 A Munka Törvénykönyve (MT) 1992. évi XXII.
Törvény
 A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.
Törvény
 A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.
törvény egyes rendelkezéseinek
végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM
rendelet.
 A munkahelyek munkavédelmi
követelményeinek minimális szintjéről szóló
3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM r.
Egyetemi
Munkavédelmi Szabályzat (MVSZ)
(megismerése kötelező)
Kollektív Szerződés
Letölthetők: http://www.unideb.hu/ szabályzatok,
űrlapok menüpontból.
Az MBO honlapjának címe:
http://munkavedelem.unideb.hu
Honlapunk előnézeti képe a következő oldalon!
A dolgozó jogosult
 az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos
munkafeltételekre, a jogszabályokban és az
MVSZ-ban előírt védőintézkedésekre,
 az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzéshez előírt ismeretek megszerzésére,
 a munkavégzéshez szükséges felszerelések,
munka- és védőeszközök biztosítására,
 a dolgozót nem érheti hátrány az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményeinek megvalósítása érdekében
történő eljárásáért, bejelentésért.
A dolgozó jogosult
 a részére előírt orvosi alkalmassági
vizsgálatokra, a kötelező védőoltásokra,
 a veszélyt jelentő rendellenességet,
üzemzavart felettesének jelenteni,
intézkedésig a tőle elvárható módon azt
megszüntetni vagy a veszélyt csökkenteni,
 közvetlen életveszély, vagy egyéb súlyos
veszélyhelyzet észlelésénél a munkavégzést
haladéktalanul abbahagyni, a veszélyre
munkatársai figyelmét felhívni,
A dolgozó köteles
 a munkahelyén a biztonságos munkavégzésre
alkalmas állapotban megjelenni,
 a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök
biztonságos állapotáról lehetőségei szerint
meggyőződni, azokat a rendeltetésüknek
megfelelően használni, tisztántartásáról a tőle
elvárható módon gondoskodni,
 testi épségét nem veszélyeztető öltözéket viselni,
 a munkaterületen fegyelmezetten viselkedni, ott
rendet és tisztaságot tartani, a munkavédelmi
ismereteket elsajátítani, azokat a munkavégzés
során betartani,
A dolgozó köteles
 a munkát megtagadni, ha az saját vagy
mások életét, egészségét vagy testi épségét
veszélyeztetné,
 balesetét, rosszullétét azonnal jelenteni, ha
ebben egészségi állapota akadályozza,
abban az esetben az azt észlelő munkatársa
tartozik megtenni, sérült munkatársát
elsősegélyben részesíteni.



Munkára képes állapot (alkohol, drog, ill.
egyéb nem kívánatos befolyásoltságtól
mentesen)
Közlekedés egyetemen belül (gyalogos és
gépjármű közlekedés közben be kell tartani
KRESZ előírásait)
A gyalogos közlekedés közben
bekövetkező eleséses balesetek elkerülése
érdekében csak a gyalogjárdán
közlekedjünk. Téli időszakban azt a hótól
tisztítják és felhomokozzák, azonban az így
is baleseti veszélyforrást jelent.

Az MVSZ szerint a dolgozók részére
védőitalt és tisztálkodási szereket kell
biztosítani.
Az egyetemi
munkahelyek
helyiségeiben olyan
széles közlekedési
utat kell biztosítani,
amelyet a
helyiségben folyó
munka megkíván.
Közlekedési úton,
folyosón bútort vagy
egyéb tárgyakat
elhelyezni nem
szabad.

A polcok és szekrények kiszolgálásához
kötelezően szükséges pódium, emelvény,
létra feldőlés ellen biztosított, billenés,
botlás és csúszásmentes járófelületű
legyen. Csak biztonságos, és a célnak és
igénybe-vételnek megfelelő, jó állapotú,
elcsúszás és félrebillenés ellen biztosított
létrákat, hordozható lépcsőket szabad
használni. Használat előtt minden esetben
meg kell győződni a létra használhatóságáról.



A munkahelyek ajtóit, amíg a helyiségben
tartózkodnak - a menekülés és segítségnyújtás
lehetőségének biztosítása érdekében - kulcsra
zárni nem szabad.
A munka befejezése után a munkahelyet át
kell vizsgálni, nem maradt-e hátra olyan
körülmény, mely a távozás után tüzet,
robbanást, vagy egyéb veszélyhelyzetet
idézhet elő.
Teheremelési, rakodási, szállítási munka
közben, továbbá minden olyan esetben,
amely során munkavégzés vagy egyéb
tevékenység (pl. sport) közben az veszélyt
jelenthet, gyűrűt, karkötőt, nyakláncot, egyéb,
testi épséget veszélyeztető tárgyat nem
szabad viselni.


A dolgozó a munkahelyén csak olyan
tevékenységet folytathat, végezhet,
amelyhez megfelelő munkavédelmi
ismerettel rendelkezik.
Tilos minden olyan magatartás
(fegyelmezetlenség, játék stb.), amely a
munkavégzést akadályozza, zavarja vagy
veszélyezteti.


A munkahelyeken – a kiegészítő tűzvédelmi
utasítással összhangban – a hőfejlesztő
elektromos készülékek használatát mellőzni
kell. Ha szükséges használni, csak előzetes
engedéllyel, az egyetemi szabályzatok
előírásainak megtartása mellett szabad
használni.
Az elektromos készülékeket, vezetékeket,
csatlakozókat, kapcsolókat, elosztókat,
biztosítékokat melegedés, füstölés, sérülés,
meghibásodás esetén a hálózatról le kell
választani. A javításukat csak szakember (pl.
villanyszerelő) végezheti!
A védekezés főbb szempontjai
 Hibás, törött, horpadt készüléket ne
használjunk.
 Ha készülék csatlakozó vezetékének
szigetelése repedt, töredezett, sérült, szakszerű
javításáig ne használjuk.
 Vezeték hosszabbítást házilag barkácsolt
módon ne készítsünk. Az összesodort
vezetőnek szigetelőszalagos betekerése nem
biztonságos, egyben tűzveszélyes!
 A legegyszerűbb műveleteket is (pl. izzócsere)
kikapcsolt, illetve leválasztott berendezésen
végezzük el.
Elektromos készülék
használata esetén
ne érintsünk
földelt
fémtárgyat,
lehetőség szerint
testünket a
földtől is
szigeteljük el.



A munkabaleset az a baleset, amely a
munkavállalót a szervezett munkavégzés
során, vagy azzal összefüggésben éri, annak
helyétől, időpontjától és a munkavállaló
(sérült) közrehatásának mértékétől
függetlenül. Pl. a munkavállalót a foglalkozás
körében végzett munkához kapcsolódó
közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás,
tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés,
foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás
igénybevétele során éri.
Úti üzemi balesetek (TB hatáskör a jelentés és
kivizsgálás is)
Kártérítés munkabaleset esetén a MT. alapján
jár a dolgozóknak
A képernyő előtt végzett munka nagyfokú, állandó
figyelem összpontosítással és a szem fokozott
terhelésével jár. A nem megfelelő testhelyzet, a
munkakörnyezet helytelen kialakítása, a képernyős
munkahelyekre vonatkozó ergonómiai
követelmények be nem tartása fárasztóbbá teszi a
munkát, egyéb megbetegedésekhez vezet.
A számítógéppel dolgozók gyakran panaszkodnak:
- fáradtságra;
- idegességre, feszültségre;
- szembántalmakra, látási problémákra;
- fej-, hát- és kézfájásra.
A fenti panaszok a képernyő előtti
munkavégzés stresszt kiváltó hatásaiból,
a szem túlterheléséből, a nem megfelelő
testhelyzetben végzett tevékenységből, az
ergonómiai követelményeket nem kielégítő
szék használatából, a képernyő helytelen
elhelyezéséből és egyéb, a
munkakörülmények nem megfelelő
kialakításából adódhatnak.
A pszichés megterhelés az alábbi elemekből
tevődhet össze:
- tartósan fokozott figyelem terhelő hatása;
- az információ felvétel-, feldolgozás és -továbbítás
terhelő hatása;
- a munkavégzéshez szükséges erőfeszítés;
- időkényszer feltételei között végzett tevékenység.
A pszichés megterhelés túlzott kifáradást,
túlerőltetést és stresszt okoz, amely összességében
kimerülés formájában jelentkezik. A képernyős
munkavégzéssel összefüggő, a munkavállalókat érő
kedvezőtlen hatások megelőzésére a DE területén a
következő intézkedések betartása szükséges:


Maximálisan napi 6 órát lehet képernyő
előtti munkával eltölteni.
Az óránkénti 10 perces munkaközi szünet
kötelező
A további videók megtekintéséhez kérem kattintson a linkre!


A kényelmes ülés
A munkahely elrendezése
Kazánok
Nyomástartó
Tartályok
Gázpalackok
Acetilén fejlesztő
Villamos áram
Katasztrófa
OMMF
(Rendőrség)



A dolgozó minden balesetet, a legkisebb
sérülést, rosszullétet, munkabalesetet köteles
azonnal jelenteni a munkahelyi közvetlen
vezetőjének, vagy a szervezeti egység
vezetőjének
A sérült, illetőleg a balesetet észlelő és/vagy
arról tudomást szerző személy köteles a balesetet
a munkát közvetlenül irányító vezetőnek, ha
nem érhető el közvetlenül a Munkabiztonsági
Osztálynak, késlekedés nélkül jelenteni,
MBO telefonszámai honlapunkon:
http://munkavedelem.unideb.hu

a sérült munkahelyi vezetője köteles intézkedni
a sérült ellátásáról, továbbá gondoskodni a
baleseti helyszín megőrzéséről a vizsgálatot
végzők megérkezéséig.





A mentők telefonszáma 104.
Híváskor el kell mondani:
MI TÖRTÉNT, SÉRÜLÉS LEÍRÁSA
HÁNY SÉRÜLT VAN
A HELYSZÍN PONTOS ADATAIT
MEGKÜZELÍTÉSI LEHETŐSÉGÉT
SAJÁT NEVÉT, CIMÉT AZ ESETLEGESEN VISSZAHÍVHATÓ
TELEFONSZÁMOT.
Lehetőség szerint a hívó adjon tájékoztatást a baleset
körülményeiről, súlyosságáról.
Kevésbé ismert területen nevezzen meg egy tájékozódási
pontot és küldjön oda valakit aki a mentőket várja.
A balesetekről, tűzesetekről, és egyéb, hatáskörébe tartozó
eseményekről a Munkabiztonsági Osztályt az 55939(OEC),
az 56510 (TEK, AMTC), az 55255 (GF, AMTC) , vagy a
22444-es telefonszámokon kell értesíteni.
A tűz elleni védekezés minden állampolgár
kötelessége. Ennek érdekében mindenkinek meg
kell ismernie és meg kell tartania a vonatkozó
tűzmegelőzési szabályokat, a tűz- és káresetek
jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki
mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket.
Fontosabb tűzvédelmi jogszabályok az alábbiak:
 1996. évi XXXI. törvény: A tűz elleni védekezésről,
a műszaki mentésről és a tűzoltóságról,
 30/1996.(XII. 6.) BM rendelet: A tűzvédelmi
szabályzat készítéséről,
9/2008 (II. 22.) ÖTM r. az Országos Tűzvédelmi
Szabályzat kiadásáról,
27/2009. (X. 29.) ÖM rendelet: A tűzvédelmi
szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról
munkakörökről és a szakvizsga részletes
szabályairól.
Egyetemi Tűzvédelmi Szabályzat
(megismerése kötelező)
Letölthető http://www.unideb.hu/
szabályzatok, űrlapok menüpontból
Az égés
Égés: az éghető anyag és az oxigén hőfejlődéssel
járó reakciója, melyet füst- és/vagy lángképződés kísér.
Az égés feltételei:
- éghető anyag,
- égéshez szükséges oxigén,
- égéshez szükséges hőmérséklet,
amennyiben a három feltétel térben és időben
egyidejűleg van jelen.
Tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt
jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra,
illetve azokban károsodást okoz;
Következő filmünk azt illusztrálja, mi történik, ha szakszerűtlen
a tűzoltás!
Példánkban, mi történik, ha konyhánkban meggyullad a
melegedni feltett olaj, és azt vízzel igyekszünk eloltani !!!
Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét
észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak,
vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek, vagy a
mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat
polgármesteri hivatalának.
A tűz jelzéséhez, segítségkéréshez az állampolgárok híradási
eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani (mobil
telefon), szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani.
A tűzoltóság ingyenes hívószáma 105
A rendőrség ingyenes hívószáma 107
A mentők ingyenes hívószáma
egységes segélyhívószám: 112
104
A riasztást biztosítani kell a létesítményen belül
tartózkodók felé, továbbá a jelzés lehetőségét a
tűzoltóság felé. További eljárás a tűzriadó tervek
szerint!
A tűzoltóság felé történő tűzjelzésnek az
alábbiakat kell tartalmaznia:
- a tűzeset, káreset pontos helyét (címét),
- mi ég, mi van veszélyeztetve, milyen káreset
történt,
- emberélet (állat) van-e veszélyben,
- a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő
számát.
Típusai
- porral oltó készülék;
- vízzel vagy vízből adalékokkal képzett habbal oltó kézi
készülék;
- gázzal oltó (halon helyettesítő vagy CO2) készülék.
A legutolsó típusból a legismertebb halonnal oltó készülékeket
betiltották a halon ózonromboló hatása miatt.
Az, hogy egy adott helyen melyik oltókészülék használható, mindig
az adott funkció függvénye. Elektronikus berendezések (pl.
számítógépek) oltására porok nem használhatók, mert igen
nagy járulékos kárt okoznak. Elektronikus berendezések oltása
CO2 készülékkel!
Tűzoltó készülékek optimális oltási távolság: kb. 1,5 – 2,0 m !!!
A CO2 oltókészülékekből kiáramló nagy nyomású gáz,
valamint a készülék palástja olyan mértékben lehűl (-76
Celsius), amely fagyási sérülést okoz. A gáz a levegőnél
nehezebb, és noha nem mérgező, bizonyos koncentráció
felett légzési nehézségeket okoz, terepszint alatti
helyiségben történő oltás esetén igen körültekintően kell
eljárni, vagy használatát mellõzni kell.
A CO2 készüléket használat közben csak a gyári
fogantyúnál szabad megfogni, megérinteni!
A kézi oltókészülékek működési elveik szerint két csoportra
oszthatók:
 az égő anyagtól az égést tápláló oxigént elzárja a
kiáramló oltóanyag (porral oltó, vízzel és habbal oltó
készülékek),
 az égő anyag hőmérsékletét csökkenti a gyulladási
hőmérséklet alá (CO2 oltó, halogén gázzal oltó
készülékek).
Oltási távolság: kb. 1,5 – 2,0 m !!!
Kisebb oltási távolság esetén a kiáramló nagy nyomású oltóanyag a tüzet szétveri,
nagyobb felületű tűz keletkezik! (lásd következő film!)
Az épületekben lévő
fali tűzcsapok használata előtt a helyiségeket
áramtalanítani kell,
az okozott másodlagos vízkár jelentős lehet,
ezért a tűzcsapok használatát minden
esetben mérlegelni kell!
Ahhoz, hogy a tűz keletkezésének valószínűségét
csökkenthessük, néhány gondolat a
megelőzésről:
Mielőtt gyufát, cigarettát eldobunk, oltsuk el!
Égő gyufát, cigarettát ne dobjunk olyan helyre,
ahol az tüzet okozhat, dohányzáskor nem
éghetű anyagú gyűjtőedénybe hamuzzunk!
Az egyetem területén nyílt lánggal járó
tevékenységet végezni nem szabad – csak
külön írásos engedéllyel.
Elektromos hőfejlesztő készüléket bekapcsolt
állapotban felügyelet nélkül hagyni nem
szabad!
Hőfejlesztő készüléket éghető anyagon használni
csak hőszigetelő alátét alkalmazásával
szabad!
Elektromos készülékeket, ill. minden fajta hőtermelő
berendezést, eszközt, anyagot a helyiségből történő
eltávozáskor ki kell kapcsolni, ill. környezetére
veszélyt nem jelentő állapotba kell hozni!
Az oktatási épületekben, tantermekben,
könyvtárakban dohányozni és nyílt lángot használni
– kivéve oktatásban az oktató által ellenőrzött és
felügyelt kísérletek, bemutatók - nem szabad!
A helyiségek ajtóit, amely helyiségekben személyek
tartózkodnak, kulcsra zárni nem szabad!
Az épületekben, helyiségekben a közlekedési utakat,
kijáratokat eltorlaszolni, leszűkíteni még átmenetileg
sem szabad!
A villamos berendezések kapcsolóit, tűzvédelmi
felszereléseket állandóan hozzáférhető és
biztonságosan használható állapotban kell
tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem
szabad
Villamos berendezésektől az éghető anyagokat
olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a
berendezések üzemszerű,vagy meghibásodás
folytán bekövetkező túlmelegedése, esetleges
ívhúzása tüzet ne okozzon.
Meghibásodott, az előírásoknak meg nem felelő,
valamint nem engedélyezett típusú villamos
berendezést üzemeltetni nem szabad.
Villamos, berendezést, gépeket, készüléket a
tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni.
Az állandóan üzemelő számítógépek monitorát a
munkavégzés után ki kell kapcsolni.
A villamos berendezéseket tisztán kell tartani,
óvni és rendszeresen tisztítani kell a gyúlékony
szennyeződésektől.
A villamos berendezéseket, készülékeket,
vezetékeket csak az azzal megbízott és
szakképesítéssel rendelkező egyetemi dolgozó
vagy szakvállalat javíthatja.
A rövid filmből kiderül, milyen fontos a tűz korai
észlelése és oltása, valamint az, hogy
a tüzet mielőbb jelezzük a tűzoltóság felé!
A film bemutatja azt, hogy mindössze négy perc alatt
hogyan lesz a kis tűzből
lángtenger!
Figyeljük a képernyő jobb felső sarkában lévő órát !!!
Kérjük, emlékezzen az előbb látott filmre !
A tűzvédelmi és munkavédelmi előírások
megtartásával csökkentjük annak
kockázatát, hogy elveszítsük otthonunkat,
munkahelyünket,
egészségünket, legrosszabb esetben
az életünket is !
Cselekedjünk közösen azért, hogy ez ne
következzen be!
És ne feledjük: minden este a TV Híradóban
balesetek, tűzesetek áldozatairól látunk
felvételeket! Mindig másokról !
Tegyünk meg mindent azért, hogy holnap ne
mi legyünk a hírek főszereplői !
Kérjük, hogy az oktatási anyag megtekintését követően a
helyi tűzvédelmi és munkavédelmi oktatási naplóban az
oktatás végrehajtásának tényét szíveskedjék (szervezeti
egység, dátum, név és aláírás) bejegyezni!
Amennyiben a látottakkal kapcsolatban kérdése merül
fel, keresse osztályunk munkatársait!
Tűz és balesetmentes munkavégzést kívánunk!
Figyelmét és együttműködését köszönjük!
Munkabiztonsági Önálló Osztály