Könnyűszerkezetes épületek tűzvédelmi követelményei és tűzállósági vizsgálata 1. Jogszabályi háttér ÉPÍTÉSI TÖRVÉNY (1997. évi LXXVIII.

Download Report

Transcript Könnyűszerkezetes épületek tűzvédelmi követelményei és tűzállósági vizsgálata 1. Jogszabályi háttér ÉPÍTÉSI TÖRVÉNY (1997. évi LXXVIII.

Könnyűszerkezetes
épületek tűzvédelmi
követelményei és
tűzállósági vizsgálata
1. Jogszabályi háttér
ÉPÍTÉSI TÖRVÉNY
(1997. évi LXXVIII. 62.§)
Az EU Építési Termék Direktíva („új megközelítésű”
direktíva) alapján az építménynek ki kell elégítenie az
alapvető követelményeket:
• mechanikai ellenállás és stabilitás
• tűzbiztonság
• higiénia, egészség és környezetvédelem
• használati biztonság
• zaj és rezgés elleni védelem
• energiatakarékosság és hővédelem
3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes
rendelet
Az építési termékek
• műszaki követelményeinek
• megfelelőség igazolásának
• forgalomba hozatalának
• felhasználásának
részletes szabályai
Az építési termékék alkalmazásának
feltételei
• Megfelelőség igazolás (megfelelőségi tanúsítvány
vagy szállítói megfelelési nyilatkozat), amelynek az
alábbi műszaki specifikációk lehetnek az alapjai:
– Magyar nemzeti szabvány, ezen belül honosított,
harmonizált szabvány
– Európai Műszaki Engedély (ETA)
– Építőipari Műszaki Engedély (ÉME)
• Az építmény, amelybe a terméket beépítették,
elégítse ki az alapvető követelményeket
• Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolás (TMI)
OTÉK
Tűzbiztonság c. fejezete – összhangban az 89/106 EEC európai
irányelvvel – előírja, hogy „az építményt és részeit, az önálló
rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az
építési anyagot, épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell
megválasztani és beépíteni, hogy az esetlegesen keletkező tűz
esetén
• állékonyságuk az előírt ideig fennmaradjon,
• a tűz és a füst keletkezése és terjedése korlátozott legyen, és
mérgező elemet ne tartalmazzon,
• a tűz a szomszédos önálló rendeltetési egységre, építményre
lehetőleg ne terjedhessen tovább,
• az építményben lévők az építményt az előírt időn belül elhagyhassák, vagy kimentésük lehetősége műszakilag biztosított legyen,
• a mentőegységek tevékenysége ellátható és biztonságos legyen.”
2. Tűzvédelmi műszaki
követelmények
A jelen:
2/2002. (I. 23.) BM rendelet 5. számú melléklete
TŰZVÉDELMI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI
A jövő:
Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ)
• I/2. fejezet: Építőanyagok osztályozása
éghetőség, füstfejlesztő képesség és égve
csepegési tulajdonságuk szerint
• I/3. fejezet: Épületszerkezetek tűzállósági
követelményei
• MSZ EN 13501-1: építési termékek tűzvédelmi osztályba sorolásához szükséges
vizsgálatok
3. A könnyűszerkezetes
épületek jellemzői
A könnyűszerkezetes épületek
• teljes egészében vagy
• részben
könnyű szerkezeti elemek felhasználásával
készülnek
Anyagok
A tartószerkezetek anyaga:
• acél (vastagfalú, vékonyfalú profilok)
• fa (fűrészáru, ragasztott fa tartószerkezeti
elemek)
A térelhatároló szerkezetek anyaga:
•
•
•
•
•
fa (fűrészáru, tömbösített profilok, lemeztermékek)
gipszkarton lemezek, gipszrost lemezek
egyéb tűzvédő lemezek
tégla, kő
hőszigetelő anyagok (polisztirolhab, üveggyapot,
kőzetgyapot)
• műanyagok (profilok, lemezek)
• acél (lemeztermékek)
• alumínium (lemeztermékek)
4. A könnyűszerkezetes
épületek tűzvédelme
A TARTÓSZERKEZETEK TŰZZEL
SZEMBENI VISELKEDÉSE,
TŰZVÉDELME
Cél: A tűzállósági határérték időtartamán
belül megőrizni a teherbíró képességet
Törési határállapot (Load bearing): R
ACÉL TARTÓSZERKEZETEK
ALAPELEMEI
Típusok:
• vastagfalú
v >= 5 mm (melegen hengerelt)
TH= 0,25 óra, védelem nélkül
• vékonyfalú v < 5 mm (hidegen alakított)
TH= 0,2 óra, védelem nélkül
Tűzvédelmi jellemzők
• „nem éghető” anyag
• jó hővezetés: tűz hatására gyorsan elveszti
teherbíró képességét, védelem kell
A védelem főbb, korszerű módozatai:
• tűzvédő festékek, habarcsok
• tűzvédő burkolatok (lapok, „nem éghető”
szálas szigetelő anyagok)
• körülfalazás, köpenyezés
• zárt szelvények kibetonozása
FA TARTÓSZERKEZETEK
ALAPELEMEI
Típusok
• fűrészáru
• ragasztott fa tartószerkezeti elemek
Tűzvédelmi jellemzők
• „közepesen éghető” anyag: növeli a tűzhatást
– Égéskésleltető szeres kezeléssel „nehezen
éghető”-vé válik.
• az égő fa épen maradt részei megtartják szilárdságukat (beégési sebesség fenyőnél: 0,8 mm/min)
– Túlméretezéssel jól megtervezhető a tűzállósági
határérték.
Megjegyzés: gondoskodni kell az –általában– acél
kapcsoló elemek tűzvédelméről
A védelem főbb módozatai
• égéskésleltető szerek (sóoldatok, festékbevonatok)
• tűzvédő burkolatok (lapok, „nem éghető” szálas
szigetelő anyagok)
Megjegyzés: A faszerkezeteket általában csak akkor
burkolják, ha azokat a
térelhatároló
szerkezetek részeként
építik be.
A TÉRELHATÁROLÓ SZERKEZETEK
TŰZZEL SZEMBENI VISELKEDÉSE,
TŰZVÉDELME
Cél: A tűz, illetve a hő átterjedésének megakadályozása az egyik térrészből a másikba a
tűzállósági határérték időtartamán belül
Lángáttörési határállapot (Integrity): E
Felmelegedési határállapot (Insulation): I
ACÉL TARTÓSZERKEZETŰ ÉPÜLETEK
JELLEMZŐ TÉRELHATÁROLÓ SZERKEZETEI
(külső és belső teherhordó és nem teherhordó
falszerkezetek,
emeletközi ill. tetőtér alatti födémszerkezetek,
a tetőtér beépítés nem teherhordó térelhatároló
szerkezetei,
tetőfödémek térelhatároló szerkezetei)
FA TARTÓSZERKEZETŰ ÉPÜLETEK
JELLEMZŐ TÉRELHATÁROLÓ SZERKEZETEI
(külső és belső teherhordó és nem teherhordó
falszerkezetek,
emeletközi ill. tetőtér alatti födémszerkezetek,
a tetőtér beépítés nem teherhordó
térelhatároló szerkezetei,
tetőfödémek térelhatároló szerkezetei)
• többrétegű szerelt szerkezetek teljes helyszíni
szereléssel vagy előregyártott elemekből a
helyszínen összeszerelve
–
–
–
–
–
–
teherhordó vagy nem teherhordó acél vagy faváz
különféle faforgácslapok
gipszkarton vagy gipszrost lemezek
deszka vagy lambéria burkolatok
tégla burkolatok
üveggyapot vagy kőzetgyapot hőszigetelés
• tűzgátló fal- és födémszerkezetek (csak „nem
éghető” anyagúak lehetnek)
MITŐL FÜGG A TÉRELHATÁROLÓ
SZERKEZETEK TŰZÁLLÓSÁGI
HATÁRÉRTÉKE, ÉGHETŐSÉGE, ILLETVE
TŰZVÉDELMI OSZTÁLYA ?
Ezek meghatározása szabványos tűzvédelmi
vizsgálatokkal történik.
• A szerkezet tűzállósági határértéke függ:
– az egyes rétegek tűztechnikai jellemzőitől,
méreteitől
– a szerkezeti kialakítástól (rétegrend,
rögzítések, kapcsolatok)
• A szerkezet éghetősége, illetve a tűzvédelmi
osztálya függ:
– az egyes rétegek éghetőségétől, illetve
tűzvédelmi osztályától
– az egyes rétegek helyzetétől, tömegétől