Transcript PPT letöltése - Gazdasági Műszaki Főigazgatóság

GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI
FŐIGAZGATÓSÁG
MUNKAVÉDELMI ALAPISMERETEK
2013. évi oktatási tematika
Összeállította:
Blahóné Józsa Hajnalka
A munkavédelem célja, feladata
A munkavédelem a munkavégzés biztonságával, a
munkakörülmények
ártalmainak
megelőzésével
foglalkozik a munkabalesetek és a foglalkozási
megbetegedések megelőzése céljából.
A munkavédelem a munkavállaló számára nem más, mint
biztonságosan dolgozni és munka után – ha fáradtan is –
ugyanolyan épen és egészségesen hazamenni, mint ahogy
bejött dolgozni!
Nem csak Magyarország, de az Európai Unió
munkavédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek is
sarokpontja a munkavállalók egészségének megóvása és
a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése.
2
A DOLGOZÓK MUNKAVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEI
az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelmről alapján
3
A munkavállaló csak
» abban munkakörben, azon a munkahelyen
dolgozhat, ahová munkahelyi vezetője
beosztotta, illetve amely tevékenységre
megfelelő oktatást, utasítást, engedélyt
kapott;
» biztonságos
munkavégzésre
alkalmas
állapotban (alkohol, kábítószer, és erős
gyógyszer
hatás
mentesen),
a
munkavédelemre vonatkozó szabályok,
utasítások megtartásával végezhet munkát.
4
A munkavállaló köteles
 munkatársaival
együttműködni,
és
munkáját úgy végezni, hogy ez saját,
vagy más egészségét és testi épségét ne
veszélyeztesse;
 a munkavégzéshez az egészséget és a
testi
épséget
nem
veszélyeztető
ruházatot viselni (még akkor is, ha
irodában dolgozunk);
 az előírt munkaköri orvosi vizsgálaton részt venni;
 munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;
 a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz
 biztonságos állapotáról (a tőle elvárható módon) meggyőződni;
 rendeltetésének megfelelően használni;
5
A munkavállaló köteles
 a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a
munkáltatót azonnal tájékoztatni;
 a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan
megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;
 balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni;
 Tilos olyan munkát végeztetni, vagy végezni, amely bárkinek az életét, testi
épségét vagy egészségét veszélyezteti !
 A munkahelyen tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség, játék stb.),
amely a biztonságos munkavégzést akadályozza;
6
BALESETI FORRÁSOK, VALAMINT A JAVASOLT
MEGELŐZÉS
7
Veszély:
Elcsúszás, illetve elesés általában akkor következik
be, amikor a legkevésbé számítunk rá, például nem
veszünk észre egy nedves foltot az egyébként
száraz padlón. Vizesblokkokban, teakonyhákban,
valamint frissen felmosott helyeken számítani kell
az elcsúszás veszélyre!
Megelőzés:
A kiömlött folyadékot megfelelő tisztítási módszer alkalmazásával
azonna
haladéktalanul el kell távolítani.
Ahol nedves a padló, használjunk figyelmeztető táblákat és
jelöljük ki a kerülőutakat!
8
Veszély:
A legtöbb baleset az elcsúszásból és a
megbotlásból, vagy a rossz lépésből
következik be.
Veszélyforrások lehetnek a padozaton lévő
lyukak, repedések, a nem rögzített
szőnyegek és lábtörlők.
Megelőzés:
A padlót rendszeresen vizsgáljuk meg, hogy van-e rajta sérülés, és a
szükséges karbantartást végeztessük el.
9
Veszély:
A
közlekedési
útvonalakon,
járófelületen átvezetett kábelek is
komoly botlásveszélyt jelentenek.
Megelőzés:
A közlekedő utakon tárgyakat, anyagokat elhelyezni, elektromos
kábeleket védőburkolat nélkül átvezetni még átmenetileg sem szabad.
10
Veszély:
Lépcsőn való közlekedéskor számolni kell a lecsúszás, leesés veszélyével.
Fokozza a veszélyt a túl magas sarkú, vagy csúszós talpú cipő.
Megelőzés:
Lépcsőn mindig nagy körültekintéssel, a
lépcsőfokokat
egyesével
véve
közlekedjen!
Fontos a megfelelő lábbeli viselete,
melynek megválasztásánál figyelembe
kell venni a munka típusát, a
padlófelületet, a padló tipikus állapotát
és a cipőtalp csúszásgátló tulajdonságát.
11
Veszély:
Magasan lévő polcra, állványra pakoláskor
a leesés veszélyével kell számolni.
Megelőzés:
Polcra, állványra pakoláskor soha ne álljon nem erre a
célra készített eszközre (például: szék, asztal stb.)!
Magasabb helyek feléréséhez használjon szabályos
létrát, vagy irodai fellépőt!
12
Veszély:
A munkahelyi stressz az egyszerű dolgozóktól
a csúcsvezetőkig mindenkit érint.
Míg némi munkahelyi stressz hozzátartozik
mindennapi életünkhöz, és akár doppingolhat
is minket, addig a túlzott nyomás már zavarja
munkánk hatékonyságát és károsítja fizikai és
lelki egészségünket.
Ezért nagyon fontos megoldást találni arra,
hogyan kezeljük ezt a problémát.
13
Megelőzés, kezelés
A rövid távú stressz kezelés: átmeneti feszültség-levezetést jelent:
» ha elment a kolléga vagy az ügyfél, a dolgozó kibeszéli magából a dühét;
» lényeges a helyes légzéstechnika alkalmazása, van, amikor már ennyi is segít;
» minden munkahelyen teret kell adni a dolgozó jó közérzetéhez hozzájáruló
tényezőknek: mozgás, ebédidő, két feladat közötti lazítás, felállás, szusszanás.
A hosszú távú stressz kezelés tartalmazza a rendszeres,
levezető pihentető feladatokat. Például:
» lehet a testi feszültség levezetésére irodai jógát is
alkalmazni. Érdemes megmozgatni végtagjainkat a
munkaidő alatt és után is.
» napi
rendszerességgel
végzett
szabadidős
tevékenységek, (séta, sport, kocogás, tánc), a lényeg,
hogy az embernek jól essen valami a nap során, ez
lehet örömszerzés, egyfajta megjutalmazás is.
14
Veszély:
A villamos energia igen veszélyes energia, így a használata során folyamatosan
számolni kell az ebből származó veszélyekkel.
A villamosság elő sorban akkor veszélyezteti a vele kapcsolatba kerülő
embereket, ha nem ismerik annak tulajdonságait, jelenségeit, és ha nem
megfelelő, rossz, sérült elektromos berendezéseket használnak, üzemeltetnek.
Áramütésről akkor beszélünk, ha az áramkör
az ember testén keresztül záródik, és ennek
következtében a testen keresztül folyó áram az
élettani hatásai miatt az egyészséget, vagy
súlyosabb esetben az életet veszélyezteti.
15
A villamos berendezések szabálytalan használatból eredő áramütés végzetes is lehet !
Sérült, szigeteléshiányos készüléket, vezetéket,
villásdugót üzemeltetni tilos!
Sérült, balesetveszélyes fali elektromos csatlakozó aljzat
Szabálytalanul javított, hibás, balesetveszélyes elektromos vezeték
Szabálytalan, balesetveszélyes elektromos hosszabbító
16
Munkabaleset
17
A baleset fogalma
A baleset az emberi szervezetet ért olyan
egyszeri
külső hatás, amely a sérült
akaratától függetlenül,
hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt bekövetkezik be és
 sérülést, mérgezést vagy más testi, lelki egészségkárosodást,
illetőleg halált okoz.
Az egészségkárosodás nem minősülhet baleseti eredetűnek.
18
Munkabaleset fogalma
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett
munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől,
időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől
függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a
munkavállalót a foglalkozás körében végzett, munkához kapcsolódó
» közlekedés,
» anyagvételezés, beszerzés, ügyintézés,
» anyagmozgatás,
» tisztálkodás,
» szervezett üzemi étkeztetés,
» foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és
» a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során
éri.
19
Munkahelyi baleset jelentése
Baleset jelentése:
A sérült, illetve a balesetet észlelő személy köteles a balesetet azonnal
jelenteni a munkát közvetlenül irányító felettesének.
A balesetet akkor is jelenteni kell, ha az előreláthatóan munkanap
kiesést nem okoz.
Munkahelyi vezető:
A sérült munkáját közvetlenül irányító vezető minden tudomására jutó
balesetet köteles haladéktalanul továbbjelenteni az üzemeltetési
osztályvezetőnek (Csécsi Mihály: 141-16-710).
20
Baleset esetén:
Az első és legfontosabb feladat – amennyiben szükséges – az
elsősegélynyújtás,
a sérülés
súlyosságától
függően
szakképzett elsősegélynyújtó, orvos, vagy mentő hívása. (A
legtöbb létesítményben defibrillátor van készenlétben tartva
kezeléséhez képzett személyzettel)
Gondoskodni kell a baleseti helyszín – lehetőség szerint – változatlanul
hagyásáról a kivizsgálásig, arról fényképfelvételeket kell készíteni.
Természetesen a sérült mentése az elsődleges, ennek érdekében a helyszín a
szükséges mértékig megváltoztatható (de a helyszínt fényképpel,
filmfelvétellel rögzítsük előtte).
21
Munkabaleset kivizsgálása
A munkáltató köteles
nyilvántartásba venni.
minden
munkabalesetet
kivizsgálni
és
A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit
is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.
A balesetek kivizsgálásának legfontosabb célja a hasonló balesetek
elkerülése, a jogilag tiszta helyzet teremtése és a dolgozó esetleges
kártalanítása feltételeinek megteremtése.
A
munkaképtelenséget
jegyzőkönyv” készül.
22
okozó
balesetekről
„munkabaleseti
23
Munkabaleseti jegyzőkönyv
Baleseti táppénz
A munkabaleset miatt keresőképtelen dolgozót baleseti táppénz
illeti meg.
A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság
kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett
munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli
egészségbiztosítási járulékalapját képező jövedelme naptári napi
összegével (Egészségbiztosítási törvény).
A sérült nem jogosult baleseti táppénz igénybe vételére, ha a baleset
munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben történt, de:
» kizárólag a sérült ittassága miatt,
» munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett
munka,
» engedély nélküli járműhasználat,
» munkahelyi rendbontás során
következett be.
24
Üzemi baleset
Az Egészségbiztosítási törvény szerint társadalombiztosítási szempontból üzemi
balesetnek minősülnek a munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben, vagy
egyes társadalombiztosítási szolgáltatások során ért balesetek.
Ha a munkavállalót a fenti esetek során éri sérülés, azt köteles a munkáltató felé jelenteni,
arról üzemi baleseti jegyzőkönyv készül.
A dolgozót baleseti táppénz illeti meg. A baleseti táppénz összege azonos a baleseti
táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett
munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási
járulékalapját képező jövedelme kilencven százalékával.
A sérült nem jogosult baleseti táppénz igénybe vételére, ha a baleset a munkába jövet,
vagy menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az
utazás indokolatlan megszakítása során történt.
25
A munkavédelmi előírások megvalósulásának hatósági ellenőrzése
26
Hatóság
2012.01.01.  megalakult a Nemzeti Munkaügyi Hatóság (NMH),
melynek önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége a
Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság.
Területi szervek: fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi
és munkaügyi szakigazgatási szervei (munkavédelmi és munkaügyi
felügyelőség).
Főbb tevékenysége:
≫Megelőzést szolgáló tájékoztatás, felvilágosító tevékenység,
≫Szabálytalanságok feltárása
≫Jogkövetés hiánya esetén teljes hatósági szigor (bírság)
http://www.ommf.gov.hu/
27
Humor:
Az áram alatt lévő alkatrész
ugyanúgy néz ki, mint amelyik
nincs áram alatt.
Csak más a fogása…….
Köszönöm a figyelmet!
Kérem, hogy az előadást követően a mellékelt
jegyzőkönyvben az ismeretek elsajátításának tényét
aláírásával igazolni szíveskedjen!
28