Transcript Kockázatelemzés és kockázatkezelés szerepe a létfontosságú

KOCKÁZATELEMZÉS ÉS
KOCKÁZATKEZELÉS
SZEREPE A LÉTFONTOSSÁGÚ
RENDSZEREK VÉDELMÉBEN.
A vagyonvédelemtől a
katasztrófavédelemig.
A kockázat és veszély

„Az élet veszélyes üzem” az élethez szükséges környezeti feltételek szűk
határok között mozognak.
Mindennapos, ritka és extrém kockázatok.
A matematikai leképezés korlátok között mozog. Nem mindegy milyen
tényezőket veszünk figyelembe.
Elhanyagolható, befolyásolható és nem befolyásolható tényezők.

Veszély: Az egyes jövőbeni események kedvezőtlen




következményeinek lehetősége,
Veszélyforrás: Potenciális feltételek, vagy feltételek halmaza,
- ezek egyaránt lehetnek rendszeren belüliek vagy kívüliek melyek, ha aktiválódnak, akkor a veszélyforrást események sorává
alakítják, amik végül a veszély manifesztálódásában, káresetben
(balesetben) csúcsosodnak ki.
© Szabó Lajos
A kockázat definíciója






A veszély előre látható, valószínűsíthető bekövetkezésének lehetősége és
annak gyakorisága a várható hatások mértéke viszonylatában súlyozva, az
amit kockázatnak nevezünk.
A fogalom elemei:
A bekövetkezés – a veszély manifesztációja (megnyilvánulása) - nem más, mint egy
esemény, melynek hatásai ránk, tevékenységünkre, vagy környezetünkre (közvetve
tehát ismét csak ránk) kedvezőtlen hatásokkal járnak.
A bekövetkezés lehetősége nem más, mint egy valószínűség 0 feletti értéke.
A bekövetkezés gyakorisága egy megadott időtartam alatti bekövetkezési
lehetőségek számát mutatja.
A kedvezőtlen hatások mértéke viszonylatában súlyozva kifejezés a gyakoriság
(valószínűség) és a súlyosság szorzataként értelmezi a kockázatot.
R(isk)=F(rekvency)*M(agnitude)
© Szabó Lajos
Veszély-Kockázat-Következmény



A veszélyeket, veszélyforrásokat számba
vesszük.
Értékeljük manifesztációjuk lehetőségeit, vagyis a
kockázatokat elemezzük, és súlyozottan
sorrendbe rendezzük. (A veszély manifesztációja az
esemény, vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése.)
Meghatározzuk a kívánt biztonsági szintet,
melyet elérni szeretnénk.
© Szabó Lajos
A kockázatelemzés problémái

Általában a:

hol,

mikor,

milyen veszély és

milyen hatás
kérdésekre keressük a választ.



Az elemzés nem egzakt, a legtöbb esetben becsléseken alapul.
A becslések statisztikai adatokra, vagy tapasztalati tényekre
támaszkodhatnak.
Vannak „nem valószínűségi” alapon végzett elemzések, extrém
kockázatok tekintetében, melyekre nincs tapasztalati adatunk.
© Szabó Lajos
A kockázatelemzés legelterjedtebb
módszerei
Fundamentális módszerek Összehasonlító módszerek
Folyamat/rendszer
ellenőrzőjegyzékes elemzés
„Check List Analysis”
Működésbiztonsági
veszélyelemzés (Hazard and
Operability -HAZOP)
Biztonsági audit, felülvizsgálat,
„Safety Review”
Meghibásodás elemzés
(Failure Mode and Effects Analysis
– FMEA)
Relatív rangsorolás „Relative
Ranking”
Hibafa/Eseményfa elemzés
(FTA/ETA)
© Szabó Lajos
Az FBÖ speciális helyzete


Felel az őrzött létesítmény, terület, szállítmány
sértetlenségéért.
Ennek keretében
 Információk
és adatok
 Vagyontárgyak
 Személyek
 Berendezések és gépek
Biztonságát szavatolja, a vonatkozó szabályzók
alapján, tervekkel kell rendelkezzen minden helyzetre.
Ezért célszerű elsajátítani a kockázat
elemzésének módszertanát!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!