Transcript Bodó Sára (2012): Vallási szocializáció a felsőoktatásban

Vallási szocializáció
a felsőoktatásban
Debrecen, 2012. április 24.
Dr. Bodó Sára
• Milyen vallási szocializáció?
• Milyen felsőoktatásban?
A DRHE hitéleti képzései:
szakmai szocializáció
szocializáció
vallási
A vallási szocializáció:
Istenhez, a transzcendenshez fűződő belső
alkalmazkodásnak, viszonynak az alakulása és
fejlődése, amelynek külső megjelenése a
vallásos magatartás.
Hit és vallásosság:
- a hit fogalmának szűk (Istenbe vetett)
és tág (belső orientációs pont) értelmezése;
- a vallásosság fogalmának revideálása
• A vallásos személyiségfejlődéshez két
rendszerezett stádiumelmélet kapcsolódik:
• Fritz Oser és Paul Gmünder: a vallási
ítéletalkotás fokozatai (Der Mensch - Stufen seiner religiösen
Entwicklung, ein struktugenetischer Ansatz, Zürich/Köln, 1984.)
• James Fowler: A hit fokozatai (Stufen des Glaubens.
Die Psychologie der menschlichen Entwicklung und die Suche nach Sinn, Gütersloh,
1991 /1981/).
Fritz Oser/Paul Gmünder: A vallási ítéletalkotás fokozatai
„Paul fiatal orvos, épp most tette le sikeresen az államvizsgáját. Van egy
barátnője, akinek azt ígérte, hogy feleségül veszi. Előtte Angliába utazhat
jutalomként, az utat a szülei fizetik.
Paul útnak indul. Alighogy felszáll a repülőgép, a kapitány kijelenti, hogy az
egyik motor elromlott, a másik pedig nem megbízhatóan működik. A gép
zuhanni kezd. Az utasok sikoltoznak, de most már halálos a csend.
Zuhannak a föld felé. Paul fejében lepereg az egész élete. Tudja, hogy
most mindennek vége.
Ebben a helyzetben Istenre gondol, és imádkozni kezd. Megígéri – ha
megmenekül -, egész életét a harmadik világ betegei gyógyításának
szenteli, és barátnőjét, akit nagyon szeret, nem veszi feleségül, ha nem
hajlandó őt ebben követni. Megígéri, hogy lemond a nagy jövedelemről és a
társadalmi tekintélyről.
A repülőgép egy szántóföldön darabokra törik – Paul azonban csodálatos
módon megmenekül! Hazaérkezése után jó állást kínálnak fel neki egy
magánklinikán: 90 pályázó közül őt választották.
Paul visszaemlékezik fogadalmára, amelyet Istennek tett. S nem tudja, hogyan
döntsön.
1. A legfőbb valóságnak mint egyoldalú
hatalomnak és tekintélynek a szemlélete
(Deus ex machina).
2. A legfőbb valóság (ultimátum) rítusok
általi befolyásolhatóságának a
szemlélete. Do ut des.
3. Személyes autonómia, a legfőbb valóság
elválasztása a sajátosan emberi
területtől (deizmus).
4. Személyes autonómia, minden emberi
lehetőséget eleve a legfőbb valóság
biztosít (aprioritás).
5. A kommunikatív vallási gyakorlat
szemlélete, amely szerint minden
cselekmény előfeltételét és értelmét a
legfőbb hatalom határozza meg.
(kommunikativítás).
Fowler hitértelmezése:
• az ember életcélt kereső jellegéből indul ki: a
nagy összefüggés megteremtése;
• minden ember kialakítja a maga számára élete
értelmét, legfontosabb értékét, amelynek
bizalmát és hűségét adja;
• "értelemteremtés": kifejezi, hogy a világ
létértelme nem adott, hanem az embernek
magának kell felfedeznie;
• hit: az emberi lélek értelmet- és egységet adó
aktivitása;
• "A hit az egész személy orientációja. Célt és
irányt ad a reménységnek és a törekvésnek, a
gondolkodásnak és a cselekvésnek„.
Fokozatok előtt: Differenciálatlan hit
• a csecsemőkor beszédelőtti fázisa, a tudat még
keletkezésben van, a legfontosabb alapérzések
alakulnak: pl. a bizalom;
• a bizalom, a reménység és szeretet magvai
differenciálatlan módon vegyülnek egymással, és
harcolnak az elhagyatottság fenyegetésének érzésével.
• Erősség: az ősbizalom megalapozása, és a kapcsolat
kölcsönösségének tapasztalata, amelyben a csecsemő
átéli az első szeretetet és gondoskodást.
• Veszély: az elégtelenség a kapcsolati kölcsönösségben,
az elhanyagoltság tapasztalata.
1. fokozat: intuitív-projektív hit (3-7)
• Fantáziagazdag, imitatív (utánzó) fázis, amelyben a gyermeket
nagyon erősen és tartósan befolyásolják a felnőttek látható hitének
példái, hangulatai, cselekményei és történetei.
• A fantázia szabadon áramlik, a logikus gondolkodás még nem
gátolja és szorítja korlátok közé. Nagyon fontos a "jelentős másik",
akit szavaival, megfogalmazásaival is utánoz
• A világot hatalmas erejű képzetek egyesítik, a gyermek mindent
ezeken keresztül lát.
• Az első öntudat fázisa ez, amelyben a gyermek egocentrikus
gondolkodású.
• Istenről szóló elképzelése kétirányú:
— mágikus Isten (preantropomorf: levegő, láthatatlan)
— személyes Isten (arccal, tekintettel, stb.)
• Erősség: a képzelőerőnek és annak a képességnek a megjelenése,
hogy a tapasztalati világot egy egységbe kösse és értelmezze.
•
Veszély: rettegést keltő, destruktív képek borítják el a pszichét
(ördög, pokol).
2. fokozat: mitikus- szó szerinti hit (6-12/13--)
• Új képességek a gondolkodásban: empirikussá válik,
fontos a valóságos és a látszat közötti különbség;
• Mitikus korszak: a mítoszok, történetek, szimbólumok,
amelyekkel a környezetében találkozik, központi
jelentőséggel bírnak a világban való tájékozódásban.
• A történeteket szó szerint érti. A szimbolikus történetek
szó szerinti értelmezése oda vezet, hogy Isten teljesen
emberi lényként fogja fel.
• Erősség: nyitottság az elbeszélésre, a beleélésre.
• Veszély: a szó szerintiség által képződött megértési
határok.
3. fokozat: szintetikus-konvencionális hit (12/13-21- - ; serdülőkor)
• Biológiai, pszichés forradalom:
– fontos a megbízható másik ember, aki(k)nek segítségével felismerheti
formálódó személyiségét, és új érzéseket, szemléletmódokat,
kapcsolatokat alakíthat ki. A világról szóló tapasztalata túlnyúlik a
családon. A hitnek koherens orientációt kell kínálnia ebben a komplex
és sokféle kötődésben. A hit még konvencionális, másoktól átvett,
másoktól függő hit, még nem személyes.
• Szintetikus: sokféle elem együtt, amelyek tartalmilag és belsőleg
még nem kapcsolódnak egymáshoz, nem alkotnak kerek egészet.
Az ítéletek még szorosan kötődnek az autoritáshoz és
konvenciókhoz. Az identitásérzés is a többiek szerepkiosztásából
formálódik.
• Erősség: önmagává lenni az identitásban és hitben, rá tud
hagyatkozni a többiekre.
• Veszély: a többiek elvárásai és értékelései kényszerítően válnak
belsővé, amelyek akadályozzák a későbbi ítéletek és cselekvések
autonómiáját.
4. fokozat: individuatív-reflektív hit (egyénivé és gondolkodóvá váló
hit)
• Késői fiatalkorban, illetve felnőttkorban kezdődik, amelyben az
ember komolyan veszi a felelősséget saját kapcsolataiért,
életstílusáért, szemléletéért.
• Az identitást (amelyet korábban oly erősen befolyásolt az
többiekhez kötődés volta), már nem a másikhoz való kapcsolata
határozza meg alapvetően. Új értelmezési keret jelenik meg,
amelyben tudatossá válnak a saját határok és belső kötődések.
• "Mitológiátlanítási folyamat„, a hagyományozott, és elfogadott
hittartalmak elveszítik rangjukat, a tudaton túli faktorok kevés
jelentőséggel bírnak. Megjelenik a "felelős én", aki képes az értékek
közötti felelős választásra.
• Erősség: képesség a saját ítéletre.
• Gyengeség: az individualizmus, radikális szimbólumkritika.
5. fokozat: elkötelező hit (konjunktív hit)
• „Dialogikus" nyitottság, amely megszünteti a saját
individualitás túlságosan erős hangsúlyozását: a világot
nem lehet csak kritikai és intellektuális értelmezésekkel
megoldani.
• A létben és az Én-ben is megférnek a paradoxonok; az
ellentétek egységben lehetnek (pl. abszurd és valós, jó
és rossz). Minden hagyomány érvényes és igaz lehet
relatíve, a maga összefüggéseiben. A személy össze tud
kapcsolni különböző igazságokat.
• Erősség: "ironikus képzelőerő" — tudatosan
behatároltan érvényesíti saját álláspontját és a
hagyományt.
• Veszély: egyfajta passzív cinizmus, amely a valóságot
és igazságot csak paradoxonnak látja.
6. fokozat: univerzalizáló hit (univerzáló hit)
• A vallástörténet nagy alakjai: Gandhi; M.L.King,
D. Bonhoeffer, Teréza anya).
• A paradoxonok az abszolút szeretet és
igazságosság értelmében oldódnak fel, s
teljesen háttérbe húzódnak a saját
önérvényesítés igényei. Önátadásukban jelen
van egy mindent átfogó részvét és együttérzés.
Kiszélesedett látás egy univerzális közösségről,
amelyért képesek áldozatot hozni. Többen
közülük mártírokká lettek.
A vallási szocializáció minden
személyiségfejlődésben jelen van – ha a
tudattalanban marad akkor is;
Sok elemét lehet és érdemes tudatosítani;
A valláspedagógia egyik legfontosabb
célkitűzése: a személyiség
önállósulásában, fejlődésében a
transzcendens iránti erősségeket
bátorítani, a veszélyeket minimalizálni.
Köszönöm a figyelmet!