Transcript Egyházi törvény - Alkotmányjogi Tanszék

Alkotmányjog előadás
ELTE/ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
2013/2014-as tanév, nappali
Lelkiismereti és vallásszabadság,
állam és egyház kapcsolata - vázlat
Dr. Köbel Szilvia
2015.04.13.
Köbel Szilvia
1
Különböző tudományági
megközelítések
• Inter-, illetve multidiszciplináris témakör
• Jogtudomány: a rendszerváltás után került
előtérbe, előtte inkább a történettudomány
vizsgálta (Csizmadia Andor 1965-ben írta: „Az elválasztás
következményeként az egyházak belső életének, önkormányzatának, s az ezeket
szabályozó normáknak alapos vizsgálatát éveken keresztül kiiktattuk jogi
vizsgálódásaink köréből, s úgyszólván a történettudományoknak engedtük át az
állam és az egyházak viszonyának feltárását.”)
• Alkotmányjog: alapjogok, állami egyházjog
• Felekezeti egyházjog – egyház belső szabálya
2015.04.13.
Köbel Szilvia
2
Alkotmányjogi megközelítés
• Gondolat, a lelkiismeret és a vallás
szabadsága, mint az alapjogok egyike (3 elem)
• Az állam és az egyházak (vallási közösségek),
mint intézmények kapcsolatrendszere
• Ebből következik az alapjog két oldala:
– Egyéni alapjog - az egyéni vallásszabadsághoz és a lelkiismereti
szabadsághoz kapcsolódó területek tartoznak, amelyeknek alanya csak
természetes személy lehet
– Kollektív jog - a vallás kollektív (közösségi) és intézményesített
formában történő gyakorlásához kötődő jogok
2015.04.13.
Köbel Szilvia
3
Fogalmak jelentése
•
a jogtudomány fogalomvilágában nincs örökérvényű, minden történelmi korra,
társadalmi és politikai helyzetre érvényes definíció - a hatályos jog egyfajta
„konszenzust” jelenít meg (különböző egyházi és politikai felfogások alapján)
• Lelkiismereti és vallásszabadság fogalma
- történelmi visszatekintés és a különböző
tudományágak kutatási eredményei fontosak
• Az állam fogalma
• Az egyház fogalma
• A vallás fogalma
2015.04.13.
Köbel Szilvia
4
Fogalmak jelentése
• A gondolat, a lelkiismeret és a vallás
szabadsága fogalma – az alapjog e három
területet öleli fel (legáltalánosabb a „vallás”-ra
vonatkozó összetevő)
• Georg Jellinek német jogtudós (XIX. század
vége): az emberi jogként elismert különböző
jogok a vallásszabadságból fejlődtek ki (pl. az
amerikai történelmet a vallási üldözések elől
menekülők formálták)
2015.04.13.
Köbel Szilvia
5
Fogalmak jelentése
• John Locke, a klasszikus alkotmányosság
természetjogi megalapozója: a toleranciát,
vallási kérdésekben való türelmességet
hirdette (Levél a vallási türelemről, 1667),
nagy hatással volt az Egyesült Államok
alkotmányfejlődésére is
2015.04.13.
Köbel Szilvia
6
Fogalmak jelentése
• Egyesült Államok 1787. évi szövetségi
alkotmánya nem rendelkezett a
szabadságjogokról
• 1791 Bill of Rights keretében, 1. alkotmánykiegészítés első pontja: „A Kongresszus nem
alkothat törvényt vallás alapítása vagy a vallás
szabad gyakorlásának eltiltása tárgyában.”
• vita: „szabad vallásgyakorlás” vagy
„lelkiismereti szabadság” – az előbbi győzött
2015.04.13.
Köbel Szilvia
7
Fogalmak jelentése
• Ma az alapjog fogalmi meghatározásánál már
mindhárom elemet (gondolat, lelkiismeret,
vallás), valamint a két dimenziót (egyéni és
kollektív) is figyelembe kell venni
• A nemzetközi emberi jogi dokumentumokban
komplex definíciót találunk
2015.04.13.
Köbel Szilvia
8
Fogalmak jelentése
• Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (ENSZ,
1948/50) 18. cikke „a gondolat, a lelkiismeret és a
vallás szabadságához való jogot” deklarálja, amely
magában foglalja „a vallás és a meggyőződés
megváltoztatásának szabadságát, valamint a
vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg,
mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a
magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások
végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát”.
2015.04.13.
Köbel Szilvia
9
Fogalmak jelentése
• A 2011. dec.31-ig a magyar Alkotmány 60.§-a
rendelkezett erről: „(1) A Magyar Köztársaságban
mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a
vallás szabadságára. (2) Ez a jog magában foglalja a
vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad
megválasztását vagy elfogadását, és azt a
szabadságot, hogy vallását és meggyőződését
mindenki vallásos cselekmények, szertartások
végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár
másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben
kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze,
2015.04.13.
Köbel Szilvia
10
gyakorolhassa vagy taníthassa.”
Fogalmak jelentése
• 2012. január 1-től az Alaptörvény VII. cikke:
• (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret
és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a
vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását
vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy
vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos
cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb
módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen,
nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy
kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.
2015.04.13.
Köbel Szilvia
11
Fogalmak jelentése
• Az állam fogalma:
- jogtudományi absztrakció, gyakorlati
megtestesítője az állami szervek összessége
- szuverenitás: az államhatalom gyakorlása, „kit
illet a főhatalom?” Jean Bodin: Az állam (1576,
válasz a Szent Bertalan éjszakájára, 1572.
aug.23.) – a versengő felek felett álló állam
elméletének kidolgozása, a zsarnokság
elutasítása; modern szuverenitáselmélet –
hatalmi ágak megosztása)
2015.04.13.
Köbel Szilvia
12
Fogalmak jelentése
• Az egyház fogalma:
- eredetileg keresztény fogalom, de ma már a
köznyelvben a vallásgyakorlás jogilag
szervezett formáját jelenti
- nem feltétlenül esik egybe az egyházi és az
állami jogi definíció – a jogi szabályozás
konszenzust tükröz
2015.04.13.
Köbel Szilvia
13
Fogalmak jelentése
• A vallás fogalma:
- más tudományágakban is nehezen adható
egyetlen, átfogó meghatározás, így a
jogtudománynak – mindenkire nézve kötelező
erejénél fogva – különösen óvatosan kell
kezelnie
2015.04.13.
Köbel Szilvia
14
Fogalmak jelentése
• A magyar jogrendszerben a menekültügyi
törvény tartalmazott normatív definíciót, de a
2011. dec. 31-ig hatályos egyházi
nyilvántartásba vételnél a bírói gyakorlat is
kialakított egy fogalom értelmezést, majd az új
egyházi törvény definiálta a vallási
tevékenységet:
2015.04.13.
Köbel Szilvia
15
Fogalmak jelentése
• A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény
64. § (1) bekezdés b) pont: „b) a vallás fogalma
magában foglalja különösen a teista, nem teista és
ateista meggyőződéseket, a magán jellegű, illetve
nyilvános vallási szertartásokon - akár egyedül, akár
másokkal - való részvételt, illetve az ilyen
szertartásokon történő részvételtől való tartózkodást,
továbbá más vallásos jellegű tevékenységet vagy
véleménynyilvánítást, bármilyen vallásos hiten
alapuló, illetve e hit által megkövetelt személyes vagy
közösségi magatartásformát;”
2015.04.13.
Köbel Szilvia
16
Fogalmak jelentése
• A vallás fogalmának jogalkalmazói (bírói)
értelmezése: „… a vallás (vallásosság) elsősorban a
tiszteletben részesített természetfeletti erők és
lények létezésébe vetett hitet, továbbá az ebből
fakadó fogalmi, érzelmi és akarati tudatvilágot,
másodsorban ezeknek megfelelő viselkedést jelent.
… A vallás gyakorlása kapcsolatteremtést feltételez
egy felsőbb lény és az ember között, amelyben az
ember elismeri alárendelt szerepét és közösségi
formát öltő kultusz által kifejezi vallásos
meggyőződését valamilyen szertartás rend szerint.”
2015.04.13.
Köbel Szilvia
(KGD 1999.211.)
17
Fogalmak jelentése
• 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és
vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról:
6. § (1) A vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó
tevékenység, amely természetfelettire irányul, rendszerbe
foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére
irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot
nem sértő sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi
személyiség egészét átfogja.
2015.04.13.
Köbel Szilvia
18
Jogi szabályozás alapkérdései
1. Az állam, mint hatalom viszonya a
vallásokhoz és más eszmerendszerekhez
(egyéni és közösségi aspektus is).
2. Az állam, mint hatalom viszonya az
egyházakhoz (vallási közösségekhez), mint
szervezetekhez (kollektív aspektus).
3. Egyházak és vallások egymáshoz való
viszonya (szervezeti forma – hitvallás).
2015.04.13.
Köbel Szilvia
19
Magyarországi szabályozás
Történelmi áttekintés
„folytatva a vallásszabadságot biztosító törvényekben
testet öltő hagyományt” – 2011. évi CCVI. (egyházi)
törvény preambuluma – fontosak a jogtörténeti
előzmények
1. Államalapítástól a XVI. századig –államegyház
korszaka
2. XVI-XVIII. század: hitújító mozgalmak,
vallásszabadság első jogi dokumentumai
3. XIX. század első fele: reformkori szabályok (1848. évi
XX. tv. – felekezetek egyenjogúsága, katolikus
egyház államegyházi jellege
2015.04.13.
Köbel Szilvia megszűnik)
20
Magyarországi szabályozás
történeti áttekintés
4. Dualizmus – századvégi vallásügyi törvények
(1895. évi XLIII. tv. a vallás szabad
gyakorlásáról)
5. A két világháború között – keresztény-nemzeti
elkötelezettség
6. 1945 – 1948/49, 1949 -1989/90 között:
koalíciós évek, majd egypártrendszer
(kommunizmus, szocializmus, szovjet-rendszer) – ellenséges
elválasztási modell
2015.04.13.
Köbel Szilvia
21
Magyarországi szabályozás
rendszerváltás
1989-90 rendszerváltás
• hetvenes évektől enyhülés, nyolcvanas évek második
felétől fokozatos modell-váltás
• átfogó vallásügyi törvény előkészítése
• szerzetesrendek működésének engedélyezése
• Állami Egyházügyi Hivatal jogutód nélküli
megszüntetése 1989 nyarán
• 1989-90 a korábban üldözött vallási közösségek
elismerése, nyilvántartásba vétele
2015.04.13.
Köbel Szilvia
22
Magyarországi szabályozás
• 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és
vallásszabadságról, valamint az egyházakról
• A jogállamiság megteremtésében kiemelkedő
szerepe volt
• Egyházi státus biztosítása – független bírósági
nyilvántartásba vétel – nem politikai döntés
• Alaki követelmények – 100 fő, ügyintézőképviseleti szerv megválasztása, alapszabály
elfogadása, nyilatkozat a tevékenységről
2015.04.13.
Köbel Szilvia
23
Magyarországi szabályozás
A hatályos szabályozás alapjai:
• Nemzetközi egyezmények, EU elvárások: alapvetően
nemzeti szinten marad az egyházügyek szabályozása,
DE:
• EU szerződés párbeszédet ajánl: az „egyházak és
vallási szervezetek”, „világnézeti szervezetek” – az
alapjog fogalmi összetevőiből fakad
• EU: diszkrimináció tilalma – nagyon erős!
• Alkotmány/Alaptörvény
2015.04.13.
Köbel Szilvia
24
Magyarországi szabályozás
• 1990. évi IV. törvény (kétharmados) és 2011.
évi CCVI. törvény (sarkalatos)
• A barátságos elválasztási modell garanciája, az
alapjog érvényesítésének egyéni és kollektív
oldalát is biztosítja – új törvény
• Szentszékkel kötött megállapodás, valamint
más egyházakkal kötött megállapodások
(1999. évi LXX. törvény)
2015.04.13.
Köbel Szilvia
25
Magyarországi szabályozás
• Egyház-finanszírozási törvény (az egyházak hitéleti és közcélú
tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény)
• Egyéb jogszabályok (volt egyházi ingatlanok tulajdoni
helyzetének rendezéséről, szja 1%-ának
felajánlásáról, tábori lelkészi szolgálatról, stb.)
• Büntetőjog (szabálysértés is van!): a lelkiismereti és
vallásszabadság megsértése korábbi Btk. 174/A. §, új
Btk., 2012. évi C. törvény 215. § Aki mást
•
•
a) a lelkiismereti szabadságában erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz,
b) a vallásának szabad gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntettet
követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.]
2015.04.13.
Köbel Szilvia
26
• AB határozatok – 4/1993. AB határozat
jelentősége (az állam világnézeti
semlegessége)
• 22/1997. AB határozat az egyházak
finanszírozásával kapcsolatban
• 6/2013. AB határozat – Ombudsman és
érintett szervezetek beadványai
2015.04.13.
Köbel Szilvia
27
Magyarországi szabályozás
- Alkotmányozás – Alaptörvény
• „Isten, áldd meg a magyart!”
• preambulum – nemzeti hitvallás
•
keresztény Európára, a kereszténység
nemzetmegtartó szerepére, a vallási
hagyományokra történő utalás
2015.04.13.
Köbel Szilvia
28
Magyarországi szabályozás
• Alaptörvény VII. cikk – eredeti megfogalmazás
• (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás
szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés
szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy
vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények,
szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár
másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy
kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. (változatlan maradt)
• (2) Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak.
Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal.
• (3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény
határozza meg.
2015.04.13.
Köbel Szilvia
29
Magyarországi hatályos szabályozás
Alaptörvény ötödik módosítása után: 2013.
október 01-től hatályos
• (2)Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása
céljából sarkalatos törvényben meghatározott
szervezeti formában működő vallási közösséget
hozhatnak létre.
• (3) Az állam és a vallási közösségek különváltan
működnek. A vallási közösségek önállóak.
2015.04.13.
Köbel Szilvia
30
Magyarországi hatályos szabályozás
• (4) Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése
érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a
vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az
együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett
egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi
célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre
tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít.
• (5) A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat,
valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és
a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény
határozza meg.
2015.04.13.
Köbel Szilvia
31
Magyarországi hatályos szabályozás
• Indokolás: a vallási közösségek létrehozásának
szabadságát biztosítja az érintettek számára és
terminológiai változást hajt végre („vallási közösség”
szóhasználat lesz az „egyházak és a vallási
tevékenységet végző más szervezetek” külön
nevesítése helyett)
• Az állammal való együttműködést részletezi: nem az
egyházi státust adja az Országgyűlés, hanem az
együttműködés eldöntésében lesz szabad
mérlegelése
2015.04.13.
Köbel Szilvia
32
Magyarországi hatályos szabályozás
• Deklarálja a bevett egyházi jogállást azon
vallási közösségeknek, amelyek az állammal
közösségi célok érdekében együttműködnek –
a többletjogosítványok miatti
megkülönböztetés alkotmányos alapját
teremti meg
• Sarkalatos törvény: a vallási közösség
létrehozásának a szabályait, továbbá a bevett
egyházakra vonatkozó szabályokat is külön
2015.04.13.
Köbel Szilvia
33
Magyarországi hatályos szabályozás
• 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és
vallásszabadságról, valamint az egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek
jogállásáról – preambulum:
• az Alaptörvénnyel összhangban, az állam és
egyház különvált működésének alkotmányos
követelményét figyelemben tartva, de az
együttmunkálkodás kölcsönös előnyökön
alapuló elveit megfelelően érvényesítve,
2015.04.13.
Köbel Szilvia
34
Magyarországi hatályos szabályozás
• – folytatva a vallásszabadságot biztosító
törvényekben testet öltő hagyományt,
• – tekintettel az állam világnézeti
semlegességére és a felekezetek közötti békés
együttélésre való törekvésre,
• tiszteletben tartva az egyházakkal megkötött
megállapodásokat,
2015.04.13.
Köbel Szilvia
35
Magyarországi hatályos szabályozás
• – felismerve, hogy a közjó előmozdításának
kulcsa az emberi személy méltóságának a
tisztelete, amely lehetővé teszi nemcsak az
emberek és a családok számára, hanem az
egyházak részére is, hogy szabadon teljesítsék
küldetésüket,
2015.04.13.
Köbel Szilvia
36
Magyarországi hatályos szabályozás
• Az egyházi törvény jelenleg hatályos szövegét
az Alaptörvény negyedik módosítása után
fogadták el (2013. július 12.), részben már
megfelel az Alaptörvény ötödik módosításának
2015.04.13.
Köbel Szilvia
37
Magyarországi hatályos szabályozás
• Egyházi törvény:
• 6. § (1) Vallási közösség az Országgyűlés által
elismert egyház és a vallási tevékenységet
végző szervezet. Az Országgyűlés által elismert
egyház bevett egyház.
• (2) A vallási közösség elsődlegesen vallási
tevékenység céljából jön létre és működik.
2015.04.13.
Köbel Szilvia
38
Magyarországi hatályos szabályozás
• 6. § (3) A vallási tevékenység olyan
világnézethez kapcsolódó tevékenység, amely
természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt
hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság
egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és
az emberi méltóságot nem sértő sajátos
magatartáskövetelményekkel az emberi
személyiség egészét átfogja.
2015.04.13.
Köbel Szilvia
39
Magyarországi hatályos szabályozás
• (4) Önmagában nem tekinthető vallási
tevékenységnek
•
a) a politikai és érdekérvényesítő,
•
b) a pszichikai vagy parapszichikai,
•
c) a gyógyászati,
•
d) a gazdasági-vállalkozási,
•
e) a nevelési,
•
f) az oktatási,
•
g) a felsőoktatási,
•
h) az egészségügyi,
•
i) a karitatív,
•
j) a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi,
•
k) a kulturális,
•
l) a sport,
•
m) az állat-, környezet- és természetvédelmi,
•
n) a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési,
•
o) a szociális
2015.04.13.
Köbel Szilvia
•
tevékenység.
40
Magyarországi hatályos szabályozás
• 9/A. § (1) A vallási tevékenységet végző
szervezet olyan egyesület, amelynek tagjai
azonos hitelveket valló természetes
személyek, és amelynek alapszabályában
meghatározott célja vallási tevékenység
végzése.
• (2) A vallási tevékenységet végző szervezetre
az egyesületre vonatkozó szabályokat az e
törvényben meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni.
2015.04.13.
Köbel Szilvia
41
Magyarországi hatályos szabályozás
• 9/B. § (1) A vallási tevékenységet végző
szervezet nyilvántartásba vétele a Fővárosi
Törvényszék kizárólagos illetékességébe
tartozik.
• (2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelem
alapján a bíróság kizárólag azt vizsgálja, hogy
• a) a szervezet képviselői nyilatkoztak arról,
hogy az alapítás vallási tevékenység végzése
céljából történik,
2015.04.13.
Köbel Szilvia
42
Magyarországi szabályozás
• b) a szervezet által gyakorolni kívánt
tevékenység a 6. § (4) és (5) bekezdésével nem
ellentétes,
• c) legalább tíz tag a szervezet megalakulását
kimondta és elfogadta annak alapszabályát,
vagy
• d) a szervezet tagja kizárólag természetes
személy és az alapszabály nem teszi lehetővé,
hogy a szervezet tagja nem természetes
személy is legyen.
2015.04.13.
Köbel Szilvia
43
Magyarországi szabályozás
• 9/C. § (1) Az ügyésznek a vallási
tevékenységet végző szervezet működése
felett gyakorolt törvényességi ellenőrzése
kizárólag a vallási tevékenységet végző
szervezet 6. § (4) és (5) bekezdésének
megfelelő működésének ellenőrzésére terjed
ki. Ha az e feltételek szerinti működés az
ügyész önkéntes teljesítésre történő felhívása
alapján sem biztosítható, az ügyész pert indít a
vallási tevékenységet végző szervezettel
2015.04.13.
Köbel Szilvia
44
Magyarországi szabályozás
• (2) A bíróság a vallási tevékenységet végző
szervezetet az ügyész keresete alapján
• a) a működés törvényességének
helyreállítására kötelezi, ennek elmaradása
esetén megszünteti, vagy
• b) feloszlatja, ha a vallási tevékenységet végző
szervezet működése az Alkotmánybíróság elvi
véleménye alapján az Alaptörvénybe ütközik.
2015.04.13.
Köbel Szilvia
45
Magyarországi szabályozás
• 14. § A vallási tevékenységet végző szervezetet
az Országgyűlés egyházként ismeri el, ha
• a) elsődlegesen vallási tevékenységet végez,
• b) tanításának lényegét tartalmazó hitvallása
és rítusa van,
• c) legalább
• ca) százéves nemzetközi működéssel
rendelkezik vagy
2015.04.13.
Köbel Szilvia
46
Magyarországi szabályozás
• cb) húsz éve szervezett formában, vallási
közösségként működik Magyarországon és
Magyarország lakosságának 0,1 százalékát
elérő taglétszámmal rendelkezik,
• d) elfogadott belső szabálya van,
• e) ügyintéző és képviseleti szerveit
megválasztotta vagy kijelölte,
2015.04.13.
Köbel Szilvia
47
Magyarországi szabályozás
• f) képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk
gyakorolni kívánt tevékenység nem ellentétes
a 6. § (4) és (5) bekezdésével,
• g) tanai és tevékenységei nem sértik az ember
testi-lelki egészséghez való jogát, az élet
védelmét, az emberi méltóságot,
• h) a vallási tevékenységet végző szervezettel
szemben – működése során –
nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel és
2015.04.13.
Köbel Szilvia
48
Magyarországi szabályozás
• i) a közösségi célok érdekében történő
együttműködés iránti szándékát és annak
hosszú távú fenntartására való képességét
különösen alapszabálya, tagjainak száma, a
kezdeményezést megelőzően a 9. § (1)
bekezdése szerinti területeken végzett
tevékenysége és az ilyen tevékenységnek a
lakosság nagyobb csoportja számára való
hozzáférhetősége bizonyítja.
2015.04.13.
Köbel Szilvia
49
Magyarországi szabályozás
• A vallásgyakorlás közösségi oldalának két
szintje van ma – egyesület és bevett egyház
• A második világháború előtti modell elemei
elevenednek fel
• Kérdés: nem eredményez-e vallási
diszkriminációt az új szabályozás
2015.04.13.
Köbel Szilvia
50
Globális kérdések
• Erkölcsi, gazdasági válság – vallások, egyházak
szerepe felértékelődik, jog és erkölcs viszonya
előtérbe kerül
• Vallási fundamentalizmus és terrorizmus
problémája
• Szabadságjogok, ezen belül a lelkiismereti és
vallásszabadság korlátozásának is új
dimenziója – nemzetbiztonsági érdekek
hangsúlyozása
2015.04.13.
Köbel Szilvia
51
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
2015.04.13.
Köbel Szilvia
52