Transcript A közérdekű bejelentésekről szóló új törvény koncepciója

A közérdekű bejelentők védelmére vonatkozó
új szabályozás
Budapest, 2013. január 18.
Dr. Klotz Péter antikorrupciós szakértő
Közigazgatás-fejlesztési és Stratégiai Tervezési Főosztály
A hatályos szabályozás
1. 2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes
törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről,
valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról 141-143. §
(minimalista szabályozás)
2. 2009. évi CLXIII. törvény a tisztességes eljárás védelméről, valamint az
ezzel összefüggő törvénymódosításokról (alkalmazhatatlan szabályozás)
3. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 257. § - közérdekű bejelentő
üldözése
Alaptörvény XXV. cikk: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy
másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon
bármely közhatalmat gyakorló szervhez.”
2
Az új szabályozás célja
1. a közérdekű bejelentések kezelésére hatékony és működőképes
rendszer kidolgozása,
2. a szervezeti integritást sértő cselekmények feltárásának ösztönzése
3. a köz- és magánszféra szervezetei belső korrekciós
mechanizmusainak erősítése,
4. a közigazgatás iránti közbizalom növelése
3
Alapelvek I.
1. általános jelleg: olyan rendszer kidolgozása, amely egyaránt képes kezelni a
köz- és a magánszféra szervezeteit érintő, integritásukat és a közérdeket
sértő cselekményeket
2. rosszhiszemű bejelentések visszaszorítása: a közérdekű bejelentések
rendszerét úgy kell kialakítani, hogy szorítsa vissza az alaptalan és
rosszhiszemű bejelentéseket annak érdekében, hogy az erre hivatott szervek
kapacitásaikat az érdemi ügyekre összpontosíthassák
3. anonimitás biztosítása: egyesek vélt vagy valós félelmeik miatt nem vállalják
személyazonosságukat a bejelentések megtételekor, ezért bejelentőknek
biztosítani kell, hogy legyen lehetőségük névvel és név nélkül tett közérdekű
bejelentések megtételére egyaránt.
4. átjárhatóság: a rendszert úgy kell kialakítani, hogy biztosított legyen a
kapcsolat és átjárhatóság más jogintézményekkel (pl. (tanú)védelmi program,
adatok zárt kezelése, jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi
intézkedések)
4
Alapelvek II.
5. modern, elektronikus alkalmazások: a (költség)hatékony és biztonságos
működés érdekében a rendszer kialakításakor előnyben kell részesíteni az
elektronikus alkalmazások használatát
6. adatbiztonság: a rendszer működtetése, a bejelentők adatai és a
bejelentések kezelése kapcsán biztosítani kell a külső behatástól független,
biztonságos működtetés feltételeit
7. szubszidiaritás: a cél e jelenségek helyi szintű kezelése annak érdekében,
hogy központi beavatkozásra csak akkor legyen szükség, ha a megtett
intézkedés nem kielégítő/érdemi intézkedés nem történt/a feltételezett
bejelentőt hátrány éri a bejelentés miatt.
5
A
közérdekű
bejelentések
folyamata
Közig.
szerv
Integritás
tanácsadó
KIH
Igazságügyi
Szolgálat
Civil
szervezetek
Elektronikus
bejelentési
rendszer
Gazdasági
társaság
Bizalmi
ügyvéd
Alapvető
jogok
biztosa
Nyomozó hatóságok
6
Köszönöm a figyelmet!
7