Transcript Közérdekű önkéntes tevékenység

A foglalkoztatás lehetőségei és adózási
szabályai a civil szervezetek részére
Foglalkoztatási jogviszonyok
A szervezetek mint jogi személyek a magánszemélyekkel az
alábbi jogviszonyokat hozhatják létre:
-
munkaviszony,
megbízási jogviszony,
vállalkozási jogviszony,
önkéntes jogviszony.
Munkaviszony
A munkaviszony olyan tartós jogviszony, amelyben a civil
szervezet mint munkáltató áll jogviszonyban a magánszemély
munkavállalóval.
A civil szervezet ugyanúgy létesíthet munkaviszonyt a
magánszemélyekkel, mint a gazdasági élet bármely
szereplője. A munkaviszonnyal kapcsolatos szabályokat a
Munka Törvénykönyve szabályozza (legfontosabb szabályok:
71.§.-81.§, 86.§-94.§, 95.§-101.§), tehát az alapítványok,
egyesületek alkalmazottaira is a Munka Törvénykönyve
vonatkozik.
Munkaviszony
A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, határozott
vagy határozatlan időre. A munkaviszonyt írásba kell
foglalni.
A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben
megállapodhatnak, de jogszabállyal, illetve kollektív
szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a
munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg.
A munkabér ugyan úgy adó- és járulékköteles juttatás, a
nonprofit szervezetet szintén a foglalkoztatót terhelő
közterhek terhelik.
Megbízási jogviszony
A megbízási jogviszony szabályait már a Polgári
Törvénykönyv tartalmazza (1959. évi IV. Tv. 474.§-487.§ig).
Megbízási szerződés alapján a megbízott ügyellátásra
kötelezett. E jogviszonyban a felek egymással mellérendelt
viszonyban vannak.
A megbízás ún. gondossági kötelem. Azaz nem az
eredményes tevékenységért felel a megbízott, hanem azért,
hogy gondosan jár el a megbízó érdekében. Az eredmény
orientáltság alapján lehet a vállalkozási jogviszonytól
elkülöníteni.
Megbízási jogviszony
A megbízás szabályai vonatkoznak arra az esetre is, ha nem
egyéni vállalkozóval, hanem számlaképes magánszeméllyel
kötünk szerződést.
Ez az ún. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.
A megbízási díj az Szja törvény szabályai szerint önálló
tevékenységből származó jövedelem, és az ott megjelöltek
alapján kell a nonprofit szervezetnek számfejtéskor eljárnia.
Az adó mellett járulékköteles is egyben és foglalkoztatói
közteher is terheli. A megbízási díjat munkaerőpiaci járulék
nem terheli.
Vállalkozási jogviszony
A vállalkozási tevékenységet is a Polgári Törvénykönyv
szabályozza (1959. évi IV. Tv. 389.§-401.§-ig).
A vállalkozási tevékenység eredménykötelmet jelent, azaz a
vállalkozó valamilyen munkával elérhető eredmény
létrehozására vállal kötelezettséget.
E jogviszonyban a civil szervezet és a vállalkozó szintén
mellérendelt viszonyban állnak egymással. A szerződés
díjköteles, a díj alsó határára nincs törvényi korlát.
Önkéntes jogviszony
Az önkéntesek fogadása a törvény által meghatározott és
rögzített önkéntes jogviszony keretében történhet, amely az
önkéntes szerződéssel jön létre.
A szerződés megkötésére ugyan történhet szóban is, de
célszerű az esetleges ellenőrzések végett azt írásban
megkötni.
Az írott formát viszont olyan sok egyéb esetben követeli meg
a törvény, hogy lényegében nem érdemes a szóbeli
szerződésre hivatkozni.
Közérdekű önkéntes tevékenység
Közérdekű önkéntes tevékenységnek minősül a 2005. évi
LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről
szóló törvény alapján a munkát végző személy nonprofit
fogadó szervezetnél ellenszolgáltatás nélkül végzett
munkája.
A fogadó szervezetnek be kell jelentkeznie a társadalmi és
civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által vezetett
minisztérium (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)
nyilvántartásába.
Közérdekű önkéntes tevékenység
A munkát végző személy és a fogadó szervezet között
megállapodásuk (ún. önkéntes szerződés) alapján
munkavégzésre irányuló jogviszony jön létre.
Az önkéntes szerződésben meg kell határozni:
•
•
•
•
a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát,
a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásának helyét,
a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt,
azokat a juttatásokat, amelyeket az önkéntesnek biztosítanak, és
rendelkezni kell azokról az önkéntes szerződés megszűnésének esetére.
Közérdekű önkéntes tevékenység
Fogadó szervezet lehet minden állami vagy önkormányzati
költségvetési szerv, nonprofit társadalmi („civil”) szervezet,
az alaptevékenységéhez kapcsolódóan.
Önkéntes lehet minden 18 év feletti személy. A 10-18 év
közötti fiatalok közérdekű önkéntes tevékenység céljából
csak szigorú feltételek mellett, korlátozottan
foglalkoztathatók.
Közérdekű önkéntes tevékenység
Az önkéntes társadalombiztosítási szempontból nem minősül
biztosítottnak, de a közérdekű tevékenység során bekövetkezett baleset
esetén baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
Harmadik országbeli külföldi állampolgár közérdekű önkéntes
tevékenységet akkor végezhet, ha a fogadó szervezet az önkéntes által
okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződést kötött, az
önkéntes szállása, ellátása, visszautazása biztosított, az önkéntes
egészségügyi szolgáltatásra jogosult, vagy rendelkezik az egészségügyi
szolgáltatások költségét fedező biztosítással.
Közérdekű önkéntes tevékenység
Közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a tevékenységi
körben ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, kivéve, ha
• a személy a tevékenységet maga vagy a Ptk. szerinti közeli
hozzátartozója javára végzi,
• a tevékenység jogszabályi kötelezésen, jogerős bírósági határozaton,
illetve hatósági kötelezésen alapul,
• a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jogviszony keretében
végzik, így különösen polgári jogi jogviszonyban, egyesület, illetve
egyház tagjaként, alapítvány, közalapítvány kezelő szervének tagjaként
vagy egyházi személyként.
Közérdekű önkéntes tevékenység
Nem minősül ellenszolgáltatásnak a fogadó szervezet által (adómentesen
adható):
• az önkéntesnek adott, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához
szükséges munkaruházat, védőfelszerelés és -anyag,
• közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges
utazásnak, szállásnak, étkezésnek az önkéntes részére történő
biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes
részére történő megtérítése, valamint az önkéntes részére kiküldetési
rendelvény alapján a saját személygépkocsi fogadó szervezet
érdekében történő használatára tekintettel kifizetett azon összeg, amely
nem haladja meg a saját személygépkocsi munkáltató érdekében
történő használatára tekintettel bizonylat nélkül elszámolható
költségtérítésként kifizethető összegének nagyságát,
Közérdekű önkéntes tevékenység
• az tevékenység biztonságos ellátása érdekében biztosított védőoltás,
szűrővizsgálat és más betegségmegelőző szolgáltatás,
• az önkéntes részére biztosítottiskolarendszeren kívüli képzés költségei,
• az önkéntes tulajdonában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység
ellátásához szükséges állat élelmezésének, ellátásának, képzésének
biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes
részére történő megtérítése,
• az önkéntes tulajdonában vagy használatában álló eszköz
működtetéséhez szükséges feltételeknek az önkéntes részére történő
biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének megtérítése,
Közérdekű önkéntes tevékenység
• az önkéntesnek a tevékenysége során bekövetkező halála, testi
sérülése, egészségkárosodása esetére kötött élet-, egészség- és balesetbiztosítás, illetve annak díja, valamint az önkéntes által okozott kár
megtérítésére kötött felelősségbiztosítás, illetve annak díja,
• az önkéntesnek külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység
esetén, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem
magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén adott
napidíj, ha annak egy hónapra számított összege nem haladja meg a
kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz
százalékát,
• az önkéntesnek tevékenységéért nyújtott jutalom, feltéve, hogy annak
éves összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér
mindenkori havi összegének húsz százalékát.
Ösztöndíjas foglalkoztatás
A 30 év alatti pályakezdő fiatalok gyakorlati
munkatapasztalat-szerzésének elősegítése, a szakmai
készségek megszerzése, és az egyéni szakmai programban
foglalt feladatok ellátása céljából speciális (ösztöndíjas)
foglalkoztatási jogviszony létesíthető bármely
foglalkoztatónál, a felsőfokú végzettség megszerzését követő
2 éven belül egy alkalommal, 9-12 hónapig terjedő határozott
időre.
Ösztöndíjas foglalkoztatás
Az ösztöndíjas foglalkoztatás írásbeli szerződéssel jön létre.
A foglalkoztató köteles:
- az ösztöndíjas foglalkoztatottat az egyéni programban foglaltak szerint
feladatokkal ellátni,
- biztosítani a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának
lehetőségét,
- az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, valamint a
biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján nem kerülhet sor
próbaidő kikötésére, más munkakörbe történő átirányításra,
helyettesítésre, kirendelésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és
készenlétre.
Ösztöndíjas foglalkoztatás
Az ösztöndíjas foglalkoztatott önálló munkakört, hatósági és
igazgatási tevékenységet nem láthat el.
A jogviszony nem munkaviszony, de egyes általános
munkajogi szabályokat is alkalmazni kell.
Társadalombiztosítási szempontból az ösztöndíjas
foglalkoztatott a munkaviszonyban állókkal azonos módon
biztosítottnak minősül.
Ösztöndíjas foglalkoztatás
Az ösztöndíjas foglalkoztatott részére fizetett díjazás adózási szabályai:
- Az ösztöndíjas foglalkoztatás járulékköteles jövedelemnek számít,
azaz a foglalkoztatottól levonandó az egészségbiztosítási és a
nyugdíjjárulék.
- A foglalkoztatók esetében azonban kedvezményes járulékmérték
alkalmazását teszi lehetővé a jogszabály; a jogviszony első kilenc
hónapjában a 27 százalékos Szoc.ho helyett 17 százalékos közteherre,
majd a tízedik hónaptól a tizenkettedik hónapig 7 százalékos járulék
alkalmazására jogosult a foglalkoztató.
• A kedvezmény alkalmazásához a foglalkoztatottnak - még a
jogviszony kezdete előtt - rendelkeznie kell START-kártyával.
Gyakornoki foglalkoztatás típusai
Hallgatói jogviszony alatt folytatott szakmai gyakorlat
Kedvező árú munkaerő, rövidebb-hosszabb távú
foglalkoztatás lehetséges jellemzően egy adott vállalati
területen.
Általában határozatlan idejű munkaszerződés.
Gyakornoki foglalkoztatás típusai
Kötelező szakmai gyakorlat
A bolognai oktatási rendszer sajátossága miatt a hallgatóknak
fél éves szakmai gyakorlatot kell csinálniuk szakirányuknak
megfelelően, közvetlenül a diploma megszerzése előtt.
Jellemzően határozott idejű munkaszerződés.
Gyakornoki foglalkoztatás típusai
Gyakornoki/trainee program
Tehetséges frissdiplomás vagy pályakezdő fiatalok
kiválasztása, akikből a vállalat átfogó tudással rendelkező
munkatársakat nevelhet ki tematikusan felépített, értékelésközpontú programja során.
Sok esetben utolsó éves hallgatók is felvételizhetnek a később
induló gyakornoki programokra.
Jellemzően határozott idejű munkaszerződés.
Gyakornoki foglalkoztatás díjazása
A 2005. évi CXXXIX.tv. Felsőoktatási törvény 48.§. (3) bekezdése a
következőt mondja ki:
"Ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó
szervezetnél hat hétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt,
részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi
összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a
gazdálkodó szervezet. A szakmai gyakorlat megszervezésére a
felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet,
amely alapján a hallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézmény folyósítja a
hallgatónak."
Gyakornoki foglalkoztatás díjazása
Az Szja törvény 1.számú mellékletének 4.12-es pontjának b) pontja
rendelkezik a gyakorlati képzés idejére kifizetett díjazás minimálbérének
adómentességéről.
Az adómentes részt meghaladó összeg egyéb jövedelemnek minősül,
amelyet 27 százalék egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség
terhel.
A felsőoktatási intézménynek le kell dokumentálnia, hogy az általa
kiszervezett gyakorlati képzés megvalósult! Ezért rendelkeznie kell írásba
foglalt együttműködési megállapodással.
Gyakornoki foglalkoztatás díjazása
Munkaviszony hiányában nem jön létre biztosítási jogviszony sem. A
hallgató a Tbj. 16. § i) pontja alapján jogosult egészségügyi szolgáltatásra.
Biztosítási jogviszony hiányában nem keletkezik járulékfizetési
kötelezettség.
A juttatás adómentességére való tekintettel nem jár sem szociális
hozzájárulási adó fizetési kötelezettséggel, sem százalékos egészségügyi
hozzájárulási teherrel.
Gyakornoki foglalkoztatás díjazása
A szakképzési hozzájárulás teljesíthető:
„a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott
gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati
képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra
kötelezett a felsőoktatásról szóló törvény 31. § (1) bekezdése
alapján együttműködési megállapodást kötött”
Gyakornoki foglalkoztatás
Amennyiben nincs megállapodás a gazdálkodó szervezet és a felsőoktatási
intézmény között, úgy nem beszélhetünk gyakorlati képzés
kiszervezéséről, hanem diák foglalkoztatásáról lehet szó, amely több
módon is lehetséges:
- munkaviszonyban;
- munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási
szerződéssel),
- egyszerűsített foglalkoztatás keretében.
Ezekben az esetekben az adott foglalkoztatásra vonatkozó adózási és
járulékfizetési szabályok az irányadók.
Diákszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás
Az iskolaszövetkezet a diákokkal munkaszerződést köt és kiközvetíti a
cégeknek őket, így átvállalva a másik féltől az alkalmazás adminisztratív
terheit.
A TB-törvény alapján, az iskolai szövetkezeti tagsági jogviszony esetén
nem keletkezik biztosítási jogviszonyt. Ez alapján sem
társadalombiztosítási, sem egyéni járulékot nem kell fizetni.
Mindemellett a munkaadói és munkavállalói járulékfizetési
kötelezettséget sem kell fizetnie sem a szövetkezetnek, sem a diáknak,
mert nem munkaviszonyban történő foglalkoztatás történik.
Munkaviszony diák foglalkoztatása esetén
A munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek
minősül, mely adó és járulék köteles.
A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló, hallgató
biztosítottá válik, így a részére jutatott jövedelem után a
foglalkoztató és maga a biztosított is az általános szabályok
szerint teljesíti járulékfizetési kötelezettségét.
Egyes atipikus munkavégzési formák
Munkavégzés behívás alapján
Az ún. ʺmunkavégzés behívás alapjánʺ a részmunkaidős
foglalkoztatás egyik formája, amely napi legfeljebb 6 óra
tartamú munkavégzést tesz lehetővé.
Lényege, hogy a munkavállaló a munkakörébe tartozó
feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti feladatait.
Egyes atipikus munkavégzési formák
Munkakör megosztása
Szintén a részmunkaidős foglalkoztatás egy formája, amelyben a
munkáltató és több munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe
tartozó feladatok közös ellátásában állapodhatnak meg.
Valamely munkavállaló akadályoztatása esetén a szerződést kötő más
munkavállaló köteles a munkaviszonyból származó kötelezettségek
teljesítésére.
A munkavállalóknak a munkabérből való részesedést is egymás között
kell meghatározniuk, ennek hiányában egyenlő arányban illeti meg őket a
munkabér.
Egyes atipikus munkavégzési formák
Több munkáltató által létesített munkaviszony
A ʺtöbb munkáltató által létesített munkaviszony” keretei között több
munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe
tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg.
A munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabér-fizetési
kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti.
A munkaviszonyt – amennyiben a munkaviszony létesítésekor a felek nem
rendelkeznek másként - bármely munkáltató vagy a munkavállaló
jognyilatkozata megszünteti.
Egyes atipikus munkavégzési formák
A távmunkavégzés
A feleknek a munkaszerződésben lehetőségük van ʺtávmunkavégzés”
kikötésére.
Ebben az esetben a munkavállaló a munkáltató telephelyétől elkülönült
helyen, rendszeresen számítástechnikai eszközzel végezi tevékenységét,
amelynek eredményét elektronikusan továbbítja.
A jogszabály részletesen szabályozza a munkáltató ellenőrzési
jogosultságát, valamint kitér az adatvédelemre vonatkozó szabályokra.
Egyes atipikus munkavégzési formák
A bedolgozói munkaviszony
A ʺbedolgozói munkaviszonyʺ olyan önállóan végezhető munkára
létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér
formájában határozzák meg.
A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló által végzett
tevékenységet, a munkavégzés helyét (amely a munkavállaló lakóhelye
vagy a felek által meghatározott más hely is lehet), valamint a
költségtérítés módját és mértékét.
Egyéb lehetőségek a foglalkoztatásra
Egyszerűsített foglalkoztatás
Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, valamint alkalmi
munka végzése céljából egyszerűsített módon is létesíthető
munkaviszony.
Az egyszerűsített foglalkoztatás részletes szabályait az
egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. LXXV. számú
törvény tartalmazza.
Egyszerűsített foglalkoztatás
A jogviszony a felek megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési
kötelezettségének teljesítésével keletkezik.
A munkaszerződést csak akkor kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló
kéri. Ebben az esetben a törvény melléklete szerinti egyszerűsített
munkaszerződést kell legkésőbb a munka megkezdéséig megkötni.
Az egyszerűsített foglalkoztatást a munkáltató a munkavégzés
megkezdése előtt köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak.
A bejelentési kötelezettség bármely okmányirodában történő előzetes
regisztrációt követően elektronikusan és telefonon is teljesíthető.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott
munkavállaló társadalombiztosítási szempontból nem
minősül biztosítottnak, de jogosultságot szerez nyugellátásra,
baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési
ellátásra.
A munkaerő‐kölcsönzés
A munkaerő-kölcsönzés célja a munkavállaló munkavégzés
céljából, ellenérték fejében történő átengedése.
A kölcsönbeadó munkáltató a vele kölcsönzés céljából
munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre a
kölcsönvevő munkáltatónak átengedi, és a munkáltatói jogait,
illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva
gyakorolja.
A kölcsönbeadó és a munkavállaló közötti munkaszerződést,
valamint a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti
megállapodást írásba kell foglalni.
A munkaerő‐kölcsönzés
Kölcsönbeadó csak az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt
felelősségével működő gazdasági társaság vagy szövetkezet
lehet, amely megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek
(így többek között igazolja 2 millió forint vagyoni biztosíték
letétbe helyezését), és az állami foglalkoztatási szerv
nyilvántartásba vette.
Kölcsönvevő bármelyik munkáltató lehet.
A munkaerő‐kölcsönzés
Nem lehet munkaerő-kölcsönzés céljából munkaviszonyt
létesíteni egyszerűsített foglalkoztatásra, jogszabály által
meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre, a
kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő
munkavégzésre, ahol sztrájk van.
Szintén nem foglalkoztathat munkaerő-kölcsönzés keretében
olyan munkavállalót a munkáltató, akinek a nála fennálló
munkaviszonya 6 hónapon belül szűnt meg.
A munkaerő‐kölcsönzés
Kölcsönbe vételkor azonban a kölcsönvevőnek
adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a NAV felé a
12TMUNK nyomtatványon, amelyen kötelező jelenteni a
kölcsönbe vétel kezdésének időpontját, valamint annak
befejezési időpontját is.
Ezen kívül adatot kell szolgáltatni a munkaerő kölcsönző
vállalkozásról is.
Reprezentáció, üzleti ajándék
Változatlan marad a nonprofit szervezetek értékhatárhoz kötött
mentesítése.
Nem terheli adófizetési kötelezettség az alapítványokat, társadalmi
szervezeteket, egyházakat az adóévben reprezentáció és a minimálbér
25%-ának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok
juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része után, amely nem
haladja meg a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében
felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes
ráfordítás 10%-át, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele
10%-át.
Adómentes közcélú juttatások
A közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban
rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére
kifizetett azon összeg, amelyet
• az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra,
külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítanak, a
• szociálisan rászoruló részére szociális segély címén folyósítanak,
• a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az
500 forintot meg nem haladóan folyósítanak;
• a magánszemély a sportról szóló törvény alapján olimpiai járadék
címén kap;
Adómentes közcélú juttatások
• Gerevich Aladár-sportösztöndíjként, a nyugdíjas olimpiai és
világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő
sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas
sportszakemberek részére szociális rászorultságra figyelemmel nyújtott
támogatásként, továbbá a sporteredmények elismerésének törvényben,
kormányrendeletben, miniszteri rendeletben meghatározott vagy
kormánydöntésen alapuló juttatásként folyósított anyagi
támogatásaként kap a magánszemély;
• a költségvetési törvényben meghatározott kiemelt előirányzat terhére
kap a magánszemély;
• Magyarország nemzetközi szerződéses kötelezettségeiből eredően
folyósított nemzetközi segélyből származó, erre vonatkozó
nyilvántartással igazolt források terhére kap a magánszemély;
Adómentes közcélú juttatások
• vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól,
közalapítványtól vagy egyéb egyesülettől kap az 1989. október 23.
napját megelőzően politikai okból üldözött személy;
• a Wekerle Sándor Alapkezelő közvetlenül vagy az Alapkezelő
irányításáért felelős miniszter által kijelölt költségvetési szerv,
alapítvány, közalapítvány, az állam tulajdonában álló nonprofit
gazdasági társaság útján közvetve, vagy
• a Kormány döntése alapján a megszűnő alapítvány, közalapítvány
feladatát átvevő közhasznú nonprofit gazdasági társaság az átvett
feladatkörében nyújt;
Adómentes közcélú juttatások
A közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből,
alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített
közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett
magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet
által magánszemélynek:
• nem pénzben adott juttatás értéke,
• pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát
meg nem haladó összegben havonta adott támogatás, továbbá
• a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány,
művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és
kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés
alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj.
Nem adómentes az a juttatás
• amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató - kivéve az
orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő
termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt -,
• amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti olyan szerződéses
jogviszonyban álló magánszemély kap, amelynek alapján a kifizetés
(juttatás) a magánszemélyt
a) az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi
jellemzőire tekintettel,
b) termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként,
c) jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való
lemondásnak ellenértékeként illeti meg.
Tiszteletdíj a civil szektorban
Tiszteletdíjra a választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályok
alkalmazandók. A Tbj. alapján munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
keretében munkát végző személynek kell tekinteni.
Csak akkor keletkezik biztosítási, bejelentési és járulékfizetési
kötelezettség, ha a tárgyhavi díjazás eléri a minimálbér 30%-át. Ha a
tiszteletdíj meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor járulékköteles
jövedelem keletkezik.
Amennyiben a tiszteletdíj alacsonyabb az említett határnál, akkor
kizárólag 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
keletkezik.
A tiszteletdíj az Szja törvény alapján nem önálló tevékenységből származó
jövedelemnek számít, az általános 16%-os kulcs szerint adózik.
Bejelentési kötelezettségek a nonprofit
szektorban
A nonprofit szervezetek az alapításukkal, működésükkel
kapcsolatos adókötelezettségeikkel összefüggő bejelentési
kötelezettségük jelentős részének az állami és az
önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentéssel tehetnek
eleget.
E kötelezettségekre vonatkozó szabályokat az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.), valamint a
helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szabályozza.
Bejelentési kötelezettségek a nonprofit
szektorban
A nonprofit szervezet által foglalkoztatottakkal összefüggő
munkaügyi és társadalombiztosítási bejelentési
kötelezettségeket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni, így
erre vonatkozóan az Art., valamint a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
(Tbj.) szabályai alkalmazandók.
Munkáltatói-kifizetői minőség bejelentése
Ha a nonprofit szervezet adóköteles tevékenységet nem
folytat, de tisztségviselői részére tiszteletdíjat fizet,
alkalmazottai részére munkabért, tiszteletdíjat, megbízás
alapján jövedelmet fizet ki, e minőségében bejelentkezési
kötelezettsége keletkezik.
Ekkor, mint munkáltatónak, vagy kifizetőnek e minőségét
akkor is be kell az állami adóhatósághoz jelentenie, ha más
adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést
az első adóköteles kifizetéstől számított 15 napon belül kell
megtenni.
A társadalombiztosítással összefüggő
bejelentési kötelezettségek
A nonprofit szervezet a társadalombiztosítás igazgatási
szerveihez történő bejelentkezési kötelezettségének is az ún.
egyablakos rendszer keretében tehet eleget.
A biztosítási kötelezettséggel összefüggésben az illetékes
elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton kell
bejelenteni valamennyi munkáltatónak és kifizetőnek
adóazonosító számának, nevének, elnevezésének,
székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje
nevének és adószámának közlésével.
A munkavégzéssel összefüggő bejelentési
kötelezettségek
Munkavállalók bejelentése
A foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrzésére szolgáló
munkaügyi rendszerben történő regisztráció is az állami
adóhatóságon keresztül történik.
Önkéntes foglalkoztatásának bejelentése
• Az önkéntes foglalkoztatásának bejelentése a fogadó szervezetet
terheli.
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII.
törvény rendelkezései szerint a fogadó szervezet köteles a társadalmi
és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által vezetett
minisztériumnak bejelenteni az önkéntesek foglalkoztatását, mégpedig
a foglalkoztatást megelőzően, és kötelezett természetesen az adatokban
bekövetkező változások bejelentésére is.
• A bejelentési nyomtatvány a törvény mellékletében megtalálható.
• Ha az önkéntes szükséghelyzetben történő alkalmi foglalkoztatásának
előzetes bejelentésére nincs lehetőség, a bejelentési kötelezettségnek a
közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésétől számított tizenöt
napon belül kell eleget tenni.
Alkalmi munkavállaló foglalkoztatásával
összefüggő kötelezettségek
A munkáltatót az alkalmi foglalkoztatás esetén a
társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási és
bejelentési kötelezettség terheli.
A nonprofit szervezetek részére jellemzően
előforduló bevallási kötelezettségek
Január 15.
Nyilatkozattétel NY29, NY30 formanyomtatványon, hogy az adott évre a
főfoglalkozású munkavállalók SZJA bevallási kötelezettségüknek
önadózóként tesznek eleget, vagy kérik a munkáltatói adóbevallást. A
munkáltatónak nem kötelező a dolgozók SZJA bevallásának elkészítése.
Január 31.
Magánszemélyek részére jövedelemigazolások kiadása,
munkavállalóknak a M30 jelű nyomtatványon.
Társaságoknak, magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak: adó illetve
adóalap csökkentés kedvezményre való igazolás kiadása közhasznú
jogállású szervezet esetén.
A nonprofit szervezetek részére jellemzően
előforduló bevallási kötelezettségek
Február 25.
- Éves ÁFA bevallása és befizetése a 65 számú nyomtatványon.
-
01-es bevallás: éves bevallók az egyéb adónemekről éves bevallást
adnak. Nemlegesség esetén is beadandó, illetve kiváltható a tárgyévre
vonatkozó NY jelű nyilatkozat nyomtatvánnyal.
Azon szervezetek, amelyeknek társasági adókötelezettségük nincs,
vállalkozási tevékenységet egyáltalán nem folytatnak, a 01-as bevallás 2.
oldalán ha nyilatkoznak (a „nyilatkozat” mező kipipálása), mentesülnek a
társasági adóbevallási kötelezettség alól.
A nonprofit szervezetek részére jellemzően
előforduló bevallási kötelezettségek
Amennyiben a nyilatkozattételt elfelejtik, akkor a társasági
adóbevallást május 31-éig akkor is kötelesek megküldeni a
NAV-nak, ha abban adatot nem kell szerepeltetni.
A szakképzési hozzájárulásnak nem alanya sem alapítvány,
sem egyesület.
Ha a szervezet átlaglétszáma nem éri el a 25 főt, nem terheli
rehabilitációs hozzájárulási és bevallási kötelezettség.
A nonprofit szervezetek részére jellemzően
előforduló bevallási kötelezettségek
Március 15.
Ha helyi iparűzési adóelőleg fizetési kötelezettség áll fenn, akkor annak a
tárgy évi első felét március 15-ig, a második felét szeptember 15-ig kell
befizetni. A befizetett előleg és az éves adó különbözete május 31-ig
fizetendő, a túlfizetést május 31-ével vissza lehet igényelni.
Május 31.
Közhasznúsági jelentés és közhasznú kiegészítő melléklet letétbe
helyezése, közzététele.
A társasági adó 29 jelű nyomtatványon, valamint az iparűzési adó
bevallásának határideje.
A nonprofit szervezeteknek társasági adó előleg és feltöltési
kötelezettsége nincsen, ezeket a tárgyévre vonatkoztatva a tárgyévet
követő május 31-ig kell a bevallással egyidejűleg megfizetni.
A nonprofit szervezetek részére jellemzően
előforduló bevallási kötelezettségek
Június 12.
Reprezentáció: az SZJA Tv. 69 §. alapján a tárgyévre vonatkozó
kötelezettségeket a tárgyévet követő év június 12-éig kell megfizetni.
Június 15.
KSH részére adatszolgáltatási kötelezettség. A nyomtatványt a mintavétel
szerint adja.
Szeptember 15.
Ha helyi iparűzési adóelőleg fizetési kötelezettség áll fenn, akkor annak a
tárgy évi első felét március 15-ig, a második felét szeptember 15-ig kell
befizetni. A befizetett előleg és az éves adó különbözete május 31-ig
fizetendő, a túlfizetést május 31-ével vissza lehet igényelni.
A nonprofit szervezetek részére jellemzően
előforduló bevallási kötelezettségek
Szeptember
A NAV írásban értesíti a szervezeteket arról, hogy az előző évi személyi
jövedelemadó bevallásokban mekkora összegű 1%-ot ajánlottak fel az
adózók. A szervezeteknek a NAV felé igazolniuk, kell hogy jogosultak az
szja 1%-ra. Ennek igazolására a xx37A adatlapot kell a NAV-hoz
benyújtani. Határidő: a NAV felhívó-tájékoztató levelének kézbesítésétől
számított 30 napon belül.
Október 31.
Az előző évi 1%-ok felhasználásáról bevallást kell a NAV felé a xxKOZ
jelű nyomtatványon benyújtani, amelyet a NAV továbbít az illetékes
minisztérium felé, s a bevallások a minisztérium honlapján kapnak
nyilvánosságot (jelenleg az illetékes minisztérium a NGM).
A nonprofit szervezetek részére jellemzően
előforduló bevallási kötelezettségek
Rendszeres bevallások
- Tárgyhót követő hó 12-ig, a 08A, 08M jelű nyomtatványokon,
elektronikus úton kell, a magánszemélyeknek történő kifizetésről,
személyi jövedelemadóról, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci
járulékról, nyugdíjjárulékról, szociális hozzájárulási adóról bevallást adni,
s eddig kell a bevallással egyezően a járulékokat és adókat megfizetni.
- Foglalkoztatottak be-, kijelentése T1041-es nyomtatványon.
- ÁFA bevallása: havi ÁFA bevallók esetén a tárgyhónapot követő hó 20ig, negyedéves ÁFA bevallók esetén a negyedévet követő hónap 20-ig,
éves ÁFA bevallók esetén a tárgy évet követő év február 25.
Köszönöm a megtisztelő
figyelmet!