Transcript önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás (2012. október)

Kiegészítő egészségfinanszírozás:
önkéntes egészségpénztár és
üzleti betegségbiztosítás
2012 október, Corvinus Egyetem
dr. Lukács Marianna [email protected]
c. egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem
Az egészségügyi kiadások
alakulása az életkor előre
haladtával
V á r h a t ó e ü .- i k i a d á s o k
V á r a tla n
T e r v e z h e tõ
É le tk o r
A három egészségfinanszírozási pillér
 A három pillér: társadalombiztosítás, üzleti
betegségbiztosítás, önkéntes
egészségpénztár
 Mi mire való – intézményi funkciók
 Az egészségpénztári szféra legfontosabb
mutatószámai (taglétszám, bevétel,
kiadások, vagyon – www.pszaf.hu)
 Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb
mutatószámai (biztosítotti létszám,
díjbevétel, kárkifizetések – www.pszaf.hu)
A szociális állam
 Rászorultság:
a szociális segélyek
 Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás
 Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás)

üzleti betegségbiztosítások

önkéntes egészségpénztárak
Az állami (kötelező)
egészségbiztosítás ágai (EU)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások
Táppénz
Gyógyszer
Baleset
Megelőzés (prevenció)
Időskori ápolás
Ebből Magyarországon: az első négy kassza
A három pillér: társadalombiztosítás,
üzleti betegségbiztosítás,
önkéntes egészségpénztár
 Társadalombiztosítás (OEP): törvényben meghatározott, minden
állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező,
a résztvevők szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás
 Üzleti betegségbiztosítás: a 2003. évi LX. törvény alapján
művelhető, biztosító társaságoknál vagy biztosítási egyesületeknél
megvásárolható betegségbiztosítási/egészségbiztosítási termékek
 Önkéntes egészségpénztár: az 1993. évi XCVI. törvény alapján
működő önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tevékenységét értjük.
Az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási
szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése, pótlása a pénztártagok és
családtagjaik egészségének megőrzése céljából
Mi mire való?
Üzleti
betegségbiztosítás
Önkéntes
egészségpénztár
•egyéni/csoportos
kockázat
veszélyközösség
védelme
•profitszerzés
•a pénztártagok
egészségi állapotának
megőrzése és
helyreállítása
•a mindenkori TB
kiegészítése
•non-profit működés
Az intézmény biztosítási
alapelve
csoportos ekvivalencia
egyéni ekvivalencia
A biztosítás természete
magánjogi szerződés
tagsági jogviszony
önkéntes
önkéntes
Az összehasonlítás
szempontja
Az intézmény célja
A biztosításban való
részvétel
Mi mire való?
Az összehasonlítás
szempontja
Az alkalmazott biztosítási
technika
A szolgáltatáshoz való
hozzájutás elve
Az intézmény bevételei
Üzleti
betegségbiztosítás
Önkéntes
egészségpénztár
az egészségi állapotra
vonatkozó
az egyéni és munkáltatói
kockázatelbírálás alapján befizetésekre alapuló
megállapított díjfizetésre egyéni számlás rendszer
épülő kockázatközösség
a költségtérítés elve
a költségtérítés elve
biztosítási díjak és azok pénztári tagdíjak és azok
hozama
hozama
Mi mire való?
Az összehasonlítás
szempontja
Az intézmény által
finanszírozott egészségügyi
szolgáltatások köre
Az intézménybe fizetendő
díj kiszámítási elve
A fennálló betegségből
adódó kockázat hatása a
fizetendő járulék/biztosítási
díj nagyságára
Üzleti
betegségbiztosítás
Önkéntes
egészségpénztár
egyénre/csoportra
testre szabott
szolgáltatások
a pénztár
alapszabályában
meghatározott
szolgáltatások
kockázatkezelő
megtakarító
befolyásolja
nincs hatással
Egészségpénztár –
a szolgáltatások elszámolási módja:
a természetbeni szolgáltatás elve
Egészségügyi
szolgáltató
Egészségpénztár-tag
Finanszírozó
egészségpénztár
Üzleti betegségbiztosítás a költségek elszámolási módja:
a költségkiegyenlítés elve
Az egészségügyi
szolgáltatást
nyújtó intézmény
Biztosított
Magán
betegbiztosító
Az önkéntes egészségpénztár
(1993) bevezetésének célja
 Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak
elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás
intézményének megteremtése
Az önkéntes egészségpénztár
szolgáltatásai
Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás)
 Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve
minden OGYI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék
 Optika
 Gyógyászati segédeszköz
 Orvosi ellátás, fogászat
 Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz
Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás)
 Sporteszközök
 Természetgyógyászat
Adókörnyezet
önkéntes egészségpénztár




Adókedvezménnyel közel havi 70 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba
(egyéni befizetés havi 42 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 27,9 ezer forint)
Céges befizetés
▪ a havi minimálbér 30%-át meg nem haladó összeg lehet (27 900 forint)
▪ 30,94%-os adó terheli (16% SZJA + 10% EHO, szorozva 1,19 béren kívüli
juttatások szorzójával)
Egyéni befizetés
▪ a befizetett összeg 20%-ának visszaigényléséről rendelkezhet a tag az
adóbevallásban (az önsegélyező pénztárral együtt 100.000 Ft, a nyugdíjpénztárral
együtt 120.000 Ft) oly módon, hogy az összeg közvetlenül a patikakártyára
kérhető jóváírásra
▪ a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény 130
ezer és 150 ezer Ft
Az egészségpénztárra vonatkozó különös SZJA-kedvezmények
 Prevenciós szolgáltatás: a pénztártag által az adóévben prevenciós céllal
igénybevett szolgáltatás összegének 10%-ára SZJA-kedvezmény
 Lekötés: a pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg
10%-a SZJA-kedvezményben részesül
Önkéntes egészségpénztár:
az 50-60 milliárdos szektor
mft
fő
Vagyon és taglétszám
60 000
1 200 000
50 000
40 000
800 000
30 000
20 000
400 000
10 000
0
0
2002
2004
2006
2008
2010
2012.
I.
félév
év
Vagyon
Taglétszám
Bevétel és Szolgáltatási kiadás
mft
60 000
50 000
40 000
30 000
20 000
10 000
Forrás: www.pszaf.hu
0
2002
év
2004
Bevétel
2006
2008
2010
Szolgáltatási kiadás
2012. I.
félév
Példa a gyakorlatból: a
Patikapénztár informatikai
rendszere
Bank
(CIB)
Egyéni számlavezetés
és ügyfélszolgálat
(Patikapénztár)
Autorizáció
(GIRO Bankkártya Zrt)
POS terminál és Virtuális POS
(K&H, OTP, Takarékbank, saját rendszer)
Az önkéntes egészségpénztárak
működési problémái
 Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet
a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a
szektort
 Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási
hajlandósága
 A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek
szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség,
nonprofit)
Üzleti betegségbiztosítási
termékek
 Költségtérítő biztosítások
 A betegségből adódó teljes kockázatokra
 A betegségből adódó részleges kockázatokra
 Összegbiztosítások
 A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás
(táppénz és kórházi napi térítés)
 Meghatározott betegségi állapot (pl. rettegett
betegségek) esetén fizető szolgáltatás
 Speciális betegségbiztosítások
 A külföldi tartózkodás ideje alatt fellépő betegségek
költségeinek fedezése
 Átlépési biztosítás: munkahelyi csoportos biztosításból
egyéni biztosítás
Adókörnyezet – üzleti
betegségbiztosítás
 Céges befizetés
▪ 2012. januárjától a munkavállalók javára kötött
betegségbiztosítás költség, egyéb adó (pl. cafeteria) nem terheli
▪ a kifizetések a munkavállaló számára adómentes
 Egyéni befizetés: nincs adókedvezmény
Az üzleti betegségbiztosítás
legfontosabb mutatószámai
(2002 – 2012. I. félév: biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések – www.pszaf.hu)
Az üzleti betegségbiztosítás
díjbevételi és szerződések számának alakulása
2002 - 2012. I. félév
millió Ft
db
9 000
250 000
8 000
200 000
7 000
6 000
150 000
5 000
4 000
100 000
3 000
2 000
50 000
1 000
0
év
0
2002
2003
2004
2005
2006
2007
díjbevétel (egyszeri és folyamatos)
2008
2009
2010
2011 2012. I.
félév
szerződések száma
Az üzleti betegségbiztosítás
kárkifizetéseinek alakulása
2002 - 2012. I. félév
millió Ft
3 000
2 500
2 000
1 500
1 000
500
0
év
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
kárkifizetés
2009
2010
2011
2012. I.
félév
Az üzleti betegségbiztosítások
működési problémái
 A társadalombiztosítási által nyújtott szolgáltatások
definiálatlansága miatt nem jól körülhatárolható a
betegségbiztosítás mozgástere
 Az önálló betegségbiztosításokra vonatkozó egyéni
adókedvezmény hiánya
 A magyar lakosság rossz egészségi állapota – kockázatelbírálás
Jövőbeni szerep:
egy + két félpillér
Egészségpénztári félpillér
Betegségbiztosítási félpillér
 Co-payment

Kockázat elbírálás nélküli
munkahelyi betegbiztosítások
(önrész)

Egészségpénztár számára csoportos
biztosítás

OEP táppénz-kassza

Ápolási járadék
 Prevenció
 Kötelező ápolási pénztár
Alappillér: társadalombiztosítás

Adó és járulékfizetésből finanszírozott

Szolidáris (generációs, egészséges-beteg között)

Modern, minden időtávon pénzügyi egyensúlyt felmutató vállalat (vállalatok)
Jövőbeni szerep - első pillér:
kiszámíthatóság és egyensúly
1. Racionális egyensúly: bevételek és kiadások

Járulékfizetési szigor

Szolgáltatási kör megtisztítása a szociális elemektől

Kiadások állami, önkormányzati és finanszírozói (OEP) ellenőrzése
2. Igénybe vehető szolgáltatások körének meghatározása (önkéntes
egészségpénztárnál sikerült)
3. A Konvergencia-program és az EU irányelvei között ellentmondás
feloldása:

„Az OEP kiadásai 2006 és 2009 között a GDP arányában 0,9
százalékponttal csökkenjenek”

„A politikai döntéshozóknak mérlegelniük kell az egészségbe való
beruházást is, mint az egyik olyan eszközt, amivel a gazdaság
teljesítménye javítható”
Jövőbeni szerep - második pillérek:
prevenció és az OEP stabil
kiegészítése
1. Üzleti betegségbiztosítás: az OEP szolgáltatásait kiegészítő
termékek
2. Önkéntes egészségpénztár
 Az OEP mindenkori szolgáltatásainak kiegészítése (copayment) a lakosságra nehezedő társadalmi és pénzügyi
terhek enyhítésével – üzleti betegségbiztosítás
 Hangsúly a prevención (szűrővizsgálatok, testmozgás,
egészséges táplálkozás, megfelelő tájékoztatás) – szorosan
együttműködve az állami programokkal (pl.
Népegészségügyi Program)
3. Hiányzó pillér az OEP szolgáltatatásaiban: ápolás – amíg nincs
hozzá állami forrás, az önkéntes ápolási pénztárral (long term
care) a negyedik öngondoskodási ág létrehozása
Ajánlott irodalom
 CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés
http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.Macro
%20balance%20and%20growth.pdf
 Lukács: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája
http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=AGORA0808&article=
2008-0225-1009-26HYNR
 Lukács-Bánfi: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért?
http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0823
&article=2008-0608-2204-13TLFG
 Az előadás és az „Egészségfinanszírozási pillérek” c. könyv
elérhető:
www.patikapenztar.hu / magánszemélyeknek/Corvinus Egyetem