Transcript (magán-, és önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ, foglalkoztatói

A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti
szereplői (magán-, és önkéntes
nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ,
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató)
Esettanulmány: Tradíció Önkéntes
Nyugdíjpénztár
2012 szeptember, Corvinus Egyetem
dr. Lukács Marianna [email protected]
c. egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem
A Patika-csoport
 Pénzügyi szolgáltatások:
 1999: Patika Egészségpénztár
 2006: Új Pillér Egészségpénztár
 2007: Tradíció Nyugdíjpénztár
 2010: Multi-Pay Cafeteria
 2013: FreePass Pénzforgalmi szolgáltató
 fennállásunk óta 36 milliárd forint bevétel, 32 milliárd forint
szolgáltatás
 9,6 ezer szolgáltató, 145 ezer kártya, 5,5 ezer munkáltató
 Média:
 2011: MediaCity Magyarország (Figyelő, IPM, Családi
Lap, Digitális Fotó, Chip, Motorrevü, Műszaki Magazin)
A nyugdíjrendszerek típusai
 A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja szerint:
 Pay as you go rendszer
 Tőkefedezeti rendszerek
 Kifizetéssel meghatározott
 Befizetéssel meghatározott
 A rendszerbe való befizetésre vonatkozó kényszer jellege szerint:
 Kötelező rendszer
 Önkéntes rendszer
A három pilléren nyugvó
magyar nyugdíjrendszer
 Rászorultság:
a szociális segélyek
 Kötelező nyugdíjbiztosítás

Társadalombiztosítási Nyugdíjalap (ONYF)

Magánnyugdíjpénztárak
 Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás)

Önkéntes nyugdíjpénztárak

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

Tartós Befektetési Számla (TBSZ)

Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

Üzleti magán nyugdíjbiztosítások
A magyar állami nyugdíjrendszerre
vonatkozó különös szabályok
 Társadalombiztosítás: törvényben meghatározott, minden
állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel, a
résztvevők szolidaritásán alapuló nyugdíjbiztosítás
 az ellátási kötelezettség nem vonatkozik a magánnyugdíjpénztári
tagsággal rendelkező állampolgárokra
 Magánnyugdíjpénztár: 100 ezer állampolgár
nyugdíjszolgáltatását szervező, az 1997. évi LXXXII. törvény
alapján működő nyugdíjpénztárak működését értjük
Az állami pillér fenntarthatlan
 A fenntarthatatlan első pillér teremti meg az önkéntes
formák mozgásterét
 A kétpilléres rendszer folyamatos hiányt termel (évente a
GDP 2-3%-a), ezért fenntarthatatlan
 Járulék-elkerülés
 A tömeges nyugdíjba vonulás korhatár alatti (2-3 év)
 Nagyon magas a rokkantak aránya
 Európai viszonylatban magas a helyettesítési ráta (a
nyugdíj nettó keresethez viszonyított aránya)
 A magyar gazdaság lehetőségeihez képest alulteljesít
Mi mire való?
Az
összehasonlítás
szempontja
Magánnyugdíjpénztár
Önkéntes
nyugdíjpénztár
NyugdíjTartós
Foglalkoztatói
előtakarékossági
befektetési
nyugdíj
számla (NYESZ) számla (TBSZ)
Az intézmény
célja
• Egyéni
• Egyéni
• A mindenkori TB • Egyéni
• Társadalmi
kockázat
kockázat
kiegészítése
kockázat
kockázat egyéni
kezelése
kezelése
• Egyéni kockázat
kezelése egyéni
kezelése befizetési
egyéni
munkáltatói
egyéni kezelése
befizetési
kötelezettség
befizetési
befizetési
kötelezettség
•
Non-profit
mellett
kötelezettség kötelezettség
mellett
működés
mellett
mellett
Az alapító
• Magánszemélyek
vagy önkéntes
• Magánszemélyek • Hitelintézet
nyugdíjpénztár
• Hitelintézet • Munkáltató
vagy
vagy
pénzügyi
munkáltatók
vállalkozás
közösen
Az intézmény
biztosítási
alapelve
• Egyéni
ekvivalencia
• Egyéni
• Csoportos
ekvivalencia
ekvivalencia
A biztosításban
• Kötelező
való részvétel
• Egyéni
ekvivalencia
• Önkéntes
• Egyéni
ekvivalencia
• Önkéntes
• Önkéntes
• Munkavállaló
döntése
alapján válik
kötelezővé
Mi mire való?
Az
összehasonlítás
szempontja
Magánnyugdíjpénztár
Önkéntes
nyugdíjpénztár
NYESZ
Az alkalmazott
biztosítási
technika
• Egyéni
• Az egyéni és
• Egyéni
•
befizetéssel
munkáltatói
befizetéssel
meghatározott
befizetésekre
meghatározott
tőkefedezeti
alapuló egyéni
tőkefedezeti
egyéni számlás
számlás
egyéni számlás
rendszer
rendszer
rendszer
Az intézmény
bevételei
• A pénztári
• Pénztári
tagdíjak és azok tagdíjak és
hozama
azok hozama
TBSZ
Foglalkoztatói
nyugdíj
• Szolgáltatási
Egyéni
kötelezettséggel
befizetéssel
meghatározott
meghatározott
tőkefedezeti
tőkefedezeti
rendszer
egyéni számlás
rendszer
• Befizetések és • Befizetések és
azok hozama
azok hozama
• Befizetések és
azok hozama
Az intézménybe • Fizetési
• Megtakarítási • Megtakarítási • Megtakarítási • Szolgáltatási
fizetendő díj
kötelezettséggel
hajlandósággal
hajlandósággal hajlandósággal
kötelezettséggel
meghatározott
meghatározott meghatározott
meghatározott
kiszámítási elve
meghatározott
Mi mire való?
Az
Magánnyugdíjösszehasonlítás
pénztár
szempontja
Önkéntes
nyugdíjpénztár
NYESZ
TBSZ
Foglalkoztatói
nyugdíj
Az intézmény
által
finanszírozott
szolgáltatások
köre
• A pénztár
• Az alapító
• A legalább 3-5 évre
alapszabályában
okiratban, a
elhelyezett
meghatározott
munkaszerződés
• ÁSZF-ben
értékpapírok
• Élethosszig
szolgáltatások
ben és a
meghatározott esetében az
járó járadék
(egyösszegű
kollektív
szolgáltatás
árfolyamnyereség-,
kifizetés, járadék
szerződésben
és osztalékadó alóli
vagy ezek
meghatározott
mentesség
szolgáltatás
kombinációja)
A nyugdíj
szolgáltatások
fedezete
• Befizetett tőke,
annak hozama
és a munkáltató
kötelezettségvállalása
tőkeelégtelenség
esetén
• Befizetett
tőke és
annak
hozama
• Befizetett tőke
és annak
hozama
• Befizetett tőke
• Befizetett tőke és
és annak
annak hozama
hozama
A második pillér
bevezetésének céljai:
1997
 Az állami nyugdíjrendszer deficitjének láthatóvá tétele: a
második pillér bevezetése mellett az akkori tervek szerint az
első pillér 2025-re egyensúlyba került volna
 A gazdasági növekedés felpörgetése a második pillérben
megjelenő megtakarítások reálgazdaságba való befektetése
útján
 A tagok részesüljenek a feltörekvő piacok extra hozamából –
Magyarország akkor még annak számított
 A második pillér jogi formája pénztár (mutual fund) lett a
befektetési alap helyett: a törvényalkotó célja a valódi
öngondoskodás megteremtése volt
 A pénzügyi szektor szolgáltasson és ne irányítson
A magánnyugdíjpénztári
pillér megszüntetésének
körülményei
 2010. december: szabad pénztárválasztás
• aki marad a második pillérben, elveszíti az első pillérből a
nyugdíjjogosultságát
• 2011-ben a magánnyugdíjpénztári befizetések az első pillérbe
kerülnek (12 havi járulék-kiesés)
• 2012. januárjától az eredeti töredékére csökkentett működési
költség és vagyonkezelési díj
 Az eredmény: 100 ezer maradó pénztártag, 218 milliárd forint vagyon
 2011. december: újabb szabályok
• Határozatlan időre az állami pillérbe kerülnek a
pénztártagok befizetései (nincs működési célú bevétele a
kasszáknak)
Magánnyugdíjpénztárak: a
legfontosabb mutatószámok
(pszaf.hu)
 2010-ben több mint 3 millió tag, 2011. évben 99 601 tag
 A vagyon piaci értéke 2010. december 31-én: 3 304 milliárd,
2011. december 218,7 milliárd
 A szektor havi bevétele: 2010-ben 25-30 milliárd, jelenleg az állami
pillérbe kerülnek a befizetések
4 000 000
3 500
3 500 000
2 654
2 193
2 500 000
2 253
2 225
2 304
2 403
3 114
3 000
2 764
3 304 262
2 510
2 500
2 064
2 649 341
1 966 174
2 000 000
1 347
2 000
1 972 970
1 590 745
1 500 000
1 500
1 221 138
1 000
877 295
1 000 000
565 368
500 000
28 800
89 800
175 600
1999
2000
283 100
Vagyon piaci értéken (millió Ft)
413 160
218 728
Taglétszám (ezer fő)
99
0
500
0
1998
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
ezer fő
3 000 000
millió forint
3 019
2 955
A magánnyugdíjpénztári
portfólió alakulása piaci értéken
(millió Ft)
2009.
12.31.
2010.
12.31.
2 606 913
3 102 498
226 292
57 939
43 127
8 553
Hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok (kötvények)
1 380 316
1 571 924
113 833
ebből: Magyar állampapír
1 238 351
1 447 753
107 525
Részvények
317 000
310 938
27 320
Befektetési jegyek
801 109
1 092 664
74 501
50 549
83 845
2 084
Megnevezés
Portfolió összesen
Bankszámla, készpénz
Egyéb
2011.
12.31.
Átlagos reálhozamok: gyenge
teljesítmény
3 500
3 000
2 500
milliárd Ft
2 000
1 500
1 000
500
0
-500
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
-1 000
év
Befektetési tevékenység eredménye
Magánnyugdíjpénztári vagyon (könyv szerinti értéken)
2011
A magánnyugdíjpénztárak
teljesítménye a jelzálogpiaci
válságban
 Előzmény: a törvény 2009. januári bevezetéssel kötelezővé tette a
magánnyugdíjpénztárak számára három portfólió bevezetését
(fiatalok, középkorúak, nyugdíj előtt állók)
 De ezt a magánnyugdíjpénztárak már 2008 első felében teljesítették –
a legrosszabbkor: hatalmas bukás
458
500
400
268
300
200
100
7,8
16
22,2
112,6117,2 111,5
82,1
83
12,7
0
-100
-200
-300
-400
-422
-500
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Tanulságok
 A magánnyugdíjpénztári portfólió állampapír-vásárlása kényelmessé
tette az államot: ez forrás az államháztartási hiány finanszírozásához
(jelenleg kb. 1 000 milliárd)
 A második pillérbe kevesebb járulék került (eredeti terv: 6-7-8%)
évenkénti emeléssel – kevesebb lesz a nyugdíj
 A magyar második pillér rosszul teljesít a működési költségek és a
hozamok tekintetében is
 Probléma a járulékbehajtással: a feladat az APEH-hez (NAV) került, de
a működési költségek nem csökkentek
 Részvényportfólióra való áttérés rossz időzítéssel (2008)
 A szektor oligopol helyzetű volt: a hat vezető kassza a tagság 87%, a
vagyon 84%-át uralta
 + 1: Az első pillér reformja elmaradt, sőt: az első pillér politikai hozama
többszöröse a tőkefedezeti pillér nettó hozamainak
Az önkéntes
nyugdíjpénztár (1993)
bevezetésének célja
 Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak
elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás
intézményének megteremtése
Önkéntes nyugdíjpénztárak: a
legfontosabb mutatószámok
1 600
1 600
1 358
1 400
1 180
1 219
1 370
1 300
1 328
1 298
1 400
1 267
1 200
1 000
1 000
ezer fő
784
800
642
688
756
811
836
800
512
600
400
750
600
434
292
358
400
200
18,1
20,9
73,1
12,6
50,1
66,5
42,1
0
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
113,1
-81,9
2008
200
65,9
5,8
0
2009
2010
2011
-200
-200
taglétszám (ezer fő)
Forrás: www.pszaf.hu
vagyon (milliárd forint)
befektetési tevékenység eredménye (milliárd forint)
milliárd forint
1 200
1 153
1 249
1 386
Az önkéntes pénztári portfólió
alakulása piaci értéken (millió Ft)
Megnevezés
2009.
12.31.
2010.
12.31.
2011.
12.31.
803 856
862 030
834 192
27 182
21 429
34 402
Hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok (kötvények)
559 005
588 214
548 491
ebből: Magyar állampapír
519 289
555 243
505 105
49 612
53 903
41 646
130 109
155 481
185 568
37 949
43 003
24 085
Portfolió összesen
Bankszámla, készpénz
Részvények
Befektetési jegyek
Egyéb
Az önkéntes nyugdíjpénztár
szolgáltatásai
 Nyugdíjba vonuláskor az egyéni számla fedezetének
kifizetése
 Fix időtartamra járadék biztosítása
 A kettő kombinációja
 10 év várakozási idő után hozzáférhető a hozam SZJAfizetés nélkül
 Banki kölcsön fedezetéül is szolgálhat
 Az egyéni számla halál esetén örökölhető
Az önkéntes
nyugdíjpénztári szektor
legfontosabb jellemzői
 Működés: 1994 óta
 Szereplők: 57 db
 Konszolidáció: induláskor ( 2001) még 89 szereplő
 Oligopol helyzetű piac, a banki biztosítói pénztárak a
tagság, vagyon, bevétel 80%-át birtokolják
 Legsikeresebb befektetési tevékenység: munkahelyi és
ágazati pénztárak
Adókedvezmény



Adókedvezménnyel havi 88,5 ezer forint fizethető be önkéntes
nyugdíjpénztárba (egyéni befizetés havi 42 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás
havi 46,5 ezer forint)
Céges befizetés
▪ a teljes összege költség
▪ 30,94%-os adó terheli (16% SZJA + 10% EHO, szorozva 1,19 béren kívüli
juttatások szorzójával)
▪ a havi minimálbér 50%-át meg nem haladóan fizetett összeg lehet (46 500
forint).
Egyéni befizetés
▪ a befizetett összeg 20%-ának visszaigényléséről rendelkezhet a tag az
adóbevallásban (az önsegélyező pénztárral együtt 100.000 Ft, a
nyugdíjpénztárral együtt 120.000 Ft)
▪ a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény 130
ezer és 150 ezer Ft
Az önkéntes nyugdíjpénztárak
működési problémái
 Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a
szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort
 Korlátozott verseny: oligopol piac
 Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága
 Ellenőrzési problémák (PSZÁF)

Adatszolgáltatatás hitelességének ellenőrzése

A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek
szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség,
nonprofit)
TBSZ, NYESZ
 Piaci becslés (forrás: Manager Magazin, 2011/12-2012/1 szám, 46. old.)


NYESZ: 137 ezer darab szerződés, 370 milliárd forint
TBSZ: 133 ezer darab szerződés, 450 milliárd forint
Piaci trendek
 Jelentősen átrendező magánnyugdíjpénztári piac
 Az állami nyugdíjszolgáltatás bizalmi válsága:
erőteljes vagyonnövekedés a magyar önkéntes
tőkefedezeti nyugdíjpillérekben
 A tőkefedezeti nyugdíjcélú vagyon szerkezetében
arányeltolódás az állampapírok javára
 A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók megjelenése
2007: Tradíció
Nyugdíjpénztár
100 egység 20 éves befektetése után a +1%os hozam 122 egységnyi, míg a -1%-os
hozam 82 egységnyi fedezetet biztosít
avagy miért érdemes 10 évvel egy iparág indulása után
indítani egy önkéntes nyugdíjpénztárat?
A Tradíció Nyugdíjpénztárat
életre hívó gondolat
 2001-2006: A Patikapénztár által elért ötéves látra szóló hozama
9,31%; nyugdíjpénztári szektor átlaga: 9,04%
 Oligopol jellegű piac: ennek a letörése extra profittal kecsegtet
(fapados légitársaságok)
 Vagyonkezelés költsége: a szektor átlagosan 1%-os költsége
mellett 0,3% - a magas vagyonkezelési díj is csökkenti a
nyugdíjvárományokat
 20 év távlatában a többi versenytársnál 50%-kal magasabb
fedezetet biztosítani
 Mások hibáiból tanulni: a régebben induló szereplő hibáit maga
mögött hagyó szolgáltatás
A konstrukció: a piacon
elérhető legalacsonyabb
működési költség a Tradíciónál




Nincs belépési díj
A levonás egységesen mindössze 5 százalék, ami a havi
ötezer forint alatti befizetéseknél a piacon elérhető
pénztárak közül a legkisebb levonás
A nehezebb helyzetbe kerülőket, akik nem tudják folytatni
havi befizetéseiket, nem terhelik rejtett költségek (a
befektetett vagyon elért hozamából nem vonunk le a
pénztári működésre)
Alacsony vagyonkezelési költségek (0,3%)
Az indulás nehézségei
 Engedélyt 1 év alatt kaptunk (PSZÁF)
 A PSZÁF 0,5 millió forintos bírságot szabott ki, mert
közzétettük a Patikapénztár ötéves hozamát, és erre
nem vonatkozik jogszabály, vagyis a kiszámítás
módját megkifogásolták (a nyugdíjpénztár alapján
számoltuk ki)
Az elmúlt évek befektetési
eredménye igazolta a
várakozásainkat
 A Tradíció megalakulása óta az öt legjobb
befektetési teljesítményt nyújtó pénztár között
 2009. év: 13,04%-os nettó hozam
 2010. év: 6,69%-os nettó hozam
 2011. év 5,64%-os nettó hozam
 A pénztár kicsi: 348 tag, 71 millió forint kezelt
vagyon
Ismétlés a tudás anyja: 1% többlethozam 20 év
távlatában 22 egységgel (122-100) növeli a fedezetet,
vagyis a nyugdíjjáradék alapját
Ajánlott irodalom






MNB tanulmány: Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer
http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&ContentID=8683
MNB tanulmány: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága
http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&ContentID=7559
MNB tanulmány: A magánnyugdíjpénztárak működése és fenntarthatósága
http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&ContentID=7712
CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés
http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.Macro%20balance%20an
d%20growth.pdf
Lukács: Második pillér kritika
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=7&i=74988
Az előadás elérhető:
www.patikapenztar.hu / magánszemélyeknek/Corvinus Egyetem