Transcript nyugdíj-, és egészségbiztosítás

az előadás letölthető:
www.patikapenztar.hu/
magánszemélyeknek/Corvinus
A magyar költségvetés két
legnagyobb társadalombiztosítási
alfejezete:
nyugdíj-, és egészségbiztosítás
2011 december, Corvinus Egyetem
dr. Lukács Marianna, [email protected]
Bemutatkozom
Végzettség




közgazdász-szociológus (1992, Budapesti Corvinus Egyetem)
1995: pénzügyi doktorátus
2011: címzetes egyetemi docens
Nyelvek: német, orosz, angol, francia, olasz
Munkahelyek








1992: AOK (Németország) egyéves ösztöndíj
1993: Osztrák-Magyar Akció Alapítvány
1994: PSZÁF jogelődjén a közgazdasági főosztály vezetője
1995: az 1997. évi nyugdíjreform szakmai koordinátor-helyettese
1996: Allianz Biztosító lakossági vagyon-, baleset és
betegségbiztosítási ágazatok vezetője
1999: Patika Egészségpénztár indítása
1999- Új Pillér, Tradíció és Tempo nyugdíjpénztár, Multi-Pay
2011: MediaCity Magyarország (pl. Figyelő, IPM, Chip, Motorrevü)
A Patika-csoport






1999: Patika Egészségpénztár
2006: Új Pillér Egészségpénztár
2007: Tradíció és Tempo Nyugdíjpénztár
2010: Multi-Pay Cafeteria
125 ezer ügyfél
fennállásunk óta 34 milliárd forint bevétel, 29 milliárd
forint szolgáltatás
 8,2 ezer szolgáltató
 4,6 ezer munkáltató
A szociális állam
 Rászorultság:
a szociális segélyek
 Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás

Társadalombiztosítási Nyugdíjalap

Magánnyugdíjpénztárak
 Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás)

Üzleti biztosítások

Önkéntes nyugdíjpénztárak

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
Már 20 éve hatályos a 60/1991.
(X.29.) országgyűlési határozat
Az állampolgárok nyugdíjának, egészségi és baleseti ellátásának,
valamint szociális ellátásának optimális esetben öt forrással kell
rendelkeznie:
1. a kötelező és általános társadalombiztosítás,
2. az állami-önkormányzati szociális ellátás,
3. a privát (magán és non-profit) biztosítók által kínált
magánbiztosítások,
4. az önszerveződő, önsegítő intézmények - alapítványok,
egyesületek, klubok,
5. az önkéntes kölcsönös kiegészítő pénztár.
Nyugdíjbiztosítás
A három pilléren nyugvó magyar
nyugdíjrendszer
 A nyugdíjcélú megtakarítások típusai
 A három pillér: társadalombiztosítás, magánnyugdíjpénztár,
önkéntes nyugdíjpénztár; mi mire való?
 A legfontosabb mutatószámok, szolgáltatások, működési
problémák
 Első pillér: állami nyugdíjrendszer
 Második pillér: magánnyugdíjpénztárak
 Harmadik pillér: önkéntes nyugdíjpénztárak
A nyugdíjrendszerek típusai
 A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja szerint:
 Pay as you go rendszer
 Tőkefedezeti rendszerek
 Kifizetéssel meghatározott
 Befizetéssel meghatározott
 A rendszerbe való befizetésre vonatkozó kényszer jellege szerint:
 Kötelező rendszer
 Önkéntes rendszer
A három pillér:
társadalombiztosítás, magánnyugdíjpénztár,
önkéntes nyugdíjpénztár
 Társadalombiztosítás: törvényben meghatározott, minden
állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező,
a résztvevők szolidaritásán alapuló nyugdíjbiztosítás
 Magánnyugdíjpénztár: az 1997. évi LXXXII. törvény alapján
működő nyugdíjpénztárak működését értjük
 Önkéntes nyugdíjpénztár: az 1993. évi XCVI. törvény alapján
működő önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak tevékenységét értjük.
Az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási
szolgáltatás (az első és második pillér) nyugdíjszolgáltatásának
kiegészítése
Mi mire való?
Az összehasonlítás
szempontja

Az intézmény célja
Az intézmény biztosítási
alapelve
A biztosítás természete
A biztosításban való
részvétel
Önkéntes
nyugdíjpénztár
Társadalom-biztosítás Magánnyugdíjpénztár


egyéni kockázatok
•
társadalmi
kezelése
nonprofit működés
pénzügyi
egyensúly
egyéni kockázat
egyéni kezelése
befizetési
kötelezettség
mellett

társadalmi
ekvivalencia
•
egyéni ekvivalencia
•
biztosítotti
kényszer
•
tagsági jogviszony
•
kötelező
•
Kötelező
•
•
•
a mindenkori TB
kiegészítése
egyéni kockázat
egyéni kezelése
non-profit
működés
•
egyéni
ekvivalencia
•
tagsági
jogviszony
•
önkéntes
Mi mire való?
Társadalombiztosítás
Az összehasonlítás
szempontja
•
Az alkalmazott biztosítási
•
technika
•
Az intézmény bevételei
•
Az intézménybe fizetendő
•
díj kiszámítási elve
Önkéntes
nyugdíjpénztár
Magánnyugdíjpénztár
felosztó-kirovó
egyéni
befizetéssel
meghatározott
tőkefedezeti
egyéni számlás
rendszer
járulékok állami
•
garanciával
az esetleges hiány
(deficit) állami pótlása
a pénztári
tagdíjak és azok
hozama
a mindenkori
•
nyugdíjvárományokka
l meghatározott
fizetési
kötelezettséggel
meghatározott
•
az egyéni és
munkáltatói
befizetésekre
alapuló egyéni
számlás rendszer
•
pénztári tagdíjak
és azok hozama
•
megtakarítási
hajlandósággal
meghatározott
Mi mire való?
Társadalombiztosítás
Az összehasonlítás
szempontja
Az intézmény által
•
finanszírozott szolgáltatások
köre
A szolgáltatások fedezete
Éves indexálás
Önkéntes
nyugdíjpénztár
Magánnyugdíjpénztár
•
a pénztár
alapszabályában
meghatározott
szolgáltatások
(egyösszegű
kifizetés, járadék
vagy ezek
kombinációja)
élethosszig járó
járadék
•
élethosszig járó
járadék
•
a járulékfizetők
befizetései
•
befizetett tőke és
annak hozama
•
befizetett tőke és
annak hozama
•
svájci (50%
•
infláció, 50%
reálbérnövekedés
a pénztár
szabályzataiban
meghatározott
•
a pénztár
szabályzataiban
meghatározott
Állami nyugdíjrendszer: a
legfontosabb mutatószámok
 Bevétel: 2 912 milliárd forint
 Kiadás: 2 918 milliárd (ebből 2 895 milliárd a
nyugdíjszolgáltatás, a maradék működési költség)
 Az alap hiánya a második pillér miatt kieső járulékokkal
együtt 2010-ben: 400 milliárd, ami a magyar GDP 2%ának felel meg
 Járadékban részesülők száma: 2,692 millió fő, melyből
 1,7 millió fő az öregségi nyugdíj
 0,9 rokkantnyugdíj vagy egyéb járadék
Állami nyugdíjrendszer:
nyugdíjban részesülők
száma
Állami nyugdíjrendszer:
elgondolkodtató mutatók
 Átlagos nyugdíj: havi 83 ezer forint
 Nyugdíjban eltöltött idő
 Nők esetében: 22-23 év
 Férfiak esetében 16-17 év
 Helyettesítési ráta: 60-65% (a nyugdíjak átlagos szintje
és a nettó keresetek átlagos szintjének aránya)
 103% - 2050-re ennyi lesz a nyugdíjasok aránya a
járulékfizetőkhöz képest (ez jelenleg 76%)
 Az emberek átlagosan 3 évvel hamarabb mennek
nyugdíjba, mint ahogy azt a törvény engedné
Törvényes és effektív
nyugdíjkorhatár
Fenntarthatlan első pillér:
folyamatos hiány
 A kétpilléres rendszer folyamatos hiányt termel (évente a
GDP 2-3%-a), ezért fenntarthatatlan
 Járulék-elkerülés
 A tömeges nyugdíjba vonulás korhatár alatti (2-3 év)
 Nagyon magas a rokkantak aránya
 Európai viszonylatban magas a helyettesítési ráta (a
nyugdíj nettó keresethez viszonyított aránya)
 + a gazdaság lehetőségeihez képest alulteljesít
A második pillér:
magánnyugdíjpénztárak
 A bevezetés (1997) célja:
• A deficit láthatóvá tétele: a második pillér bevezetésével az
első pillér 2025-re egyensúlyba került volna
• A gazdasági növekedés felpörgetése a második pillérben
megjelenő megtakarítások reálgazdaságba való befektetése
útján
 A magánnyugdíjpénztári pillér megszüntetésének körülményei
• 2010. december: szabad pénztárválasztás: aki marad a
második pillérben, elveszíti az első pillérből a
nyugdíjjogosultságát
• Az eredeti töredékére csökkentett működési költség és
vagyonkezelési díj
• akik maradtak: 100 ezer pénztártag, 250 milliárd forint
vagyon
Magánnyugdíjpénztárak: a
legfontosabb mutatószámok



Több mint 3 millió tag
A vagyon piaci értéke 2010. december 31-én: közel 3 ezer milliárd
A szektor havi bevétele: 37-40 milliárd
3 000 000
3 500
3 044
3 019
2 500 000
2 225
2 304
2 510
1 966 174
2 700 000
2 649 341
3 000
2 500
1 972 970
2 064
1 590 745
2 000
1 500 000
1 221 138
1 347
1 500
877 295
1 000 000
1 000
565 368
413 160
500 000
89 800
175 600
283 100
Vagyon piaci értéken (millió Ft)
500
Taglétszám (ezer fő)
28 800
0
0
1998
1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007
2008
2009
2010. I.
félév
ezer fő
millió forint
2 253
2 193
2 000 000
2 403
2 955
2 764
2 654
A magánnyugdíjpénztárak
teljesítménye a jelzálogpiaci
válságban
 Előzmény: a törvény 2009. januári bevezetéssel kötelezővé tette a
magánnyugdíjpénztárak számára három portfólió bevezetését
(fiatalok, középkorúak, nyugdíj előtt állók)
 De ezt a magánnyugdíjpénztárak már 2008 első felében teljesítették –
a legrosszabbkor: hatalmas bukás
500
458
400
300
200
112,6
100
0
7,8
16
22,2
117,2
111,5
117
82,1
12,7
-100
-200
-300
-400
-422
-500
2000
2002
2004
2006
2008
2010.
I.
félév
Második pillér: problémák
 A magánnyugdíjpénztári portfólió állampapír-vásárlása
kényelmessé tette az államot (a megszüntetéskor kb. 1 000
milliárd forint értékű volt)
 A második pillérbe kevesebb járulék került (eredeti terv: 6-7-8%)
 A magyar második pillér rosszul teljesített a működési költségek
és a hozamok tekintetében (transzparencia hiánya)
 Probléma a járulékbehajtással: a feladat az APEH-hez került, de a
működési költségek nem csökkentek
 Részvényportfólióra való áttérés rossz időzítéssel (2008)
 Az első pillér reformja elmaradt, sőt: az első pillér politikai
hozama többszöröse a tőkefedezeti pillér nettó hozamainak
Az önkéntes
nyugdíjpénztár (1993)
bevezetésének célja
 Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak
elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás
intézményének megteremtése
Önkéntes nyugdíjpénztárak: a
legfontosabb mutatószámok
1 600
900
1 386
1 400
1 249
1 153
1 180
1 300
1 285
1 219
811 800
1 370
750
784
756
1 298
1 320
700
1 200
688
500
800
512
400
434
600
300
358
400
292
taglétszám (ezer fő)
vagyon (milliárd forint)
200
200
100
0
0
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
milliárd forint
1 000
ezer fő
600
642
Az önkéntes nyugdíjpénztár
szolgáltatásai
 Nyugdíjba vonuláskor az egyéni számla fedezetének
kifizetése
 Fix időtartamra járadék biztosítása
 A kettő kombinációja
 10 év várakozási idő után hozzáférhető a hozam SZJAfizetés nélkül
 Banki kölcsön fedezetéül is szolgálhat
 Az egyéni számla halál esetén örökölhető
Az önkéntes nyugdíjpénztárak
működési problémái
 Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a
szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort
 Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási
hajlandósága
 Ellenőrzési problémák (PSZÁF)
 Adatszolgáltatatás hitelességének ellenőrzése
 A pénztári szféra a törvényben lefektetett
alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik
(függetlenség, nonprofit)
Egészségbiztosítás
A három egészségfinanszírozási pillér
 A három pillér: társadalombiztosítás, üzleti
betegségbiztosítás, önkéntes
egészségpénztár
 Mi mire való – intézményi funkciók
 Az egészségpénztári szféra legfontosabb
mutatószámai (2000 – 2010 években
taglétszám, bevétel, kiadások, vagyon –
www.pszaf.hu)
 Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb
mutatószámai (2000 – 2010 években
biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések
– www.pszaf.hu)
A három pillér:
társadalombiztosítás, üzleti
betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár
 Társadalombiztosítás (OEP): törvényben meghatározott, minden
állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező,
a résztvevők szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás
 Üzleti betegségbiztosítás: a 2003. évi LX. törvény alapján
művelhető, biztosító társaságoknál vagy biztosítási egyesületeknél
megvásárolható betegségbiztosítási/egészségbiztosítási termékek
 Önkéntes egészségpénztár: az 1993. évi XCVI. törvény alapján
működő önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tevékenységét értjük.
Az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási
szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése, pótlása a pénztártagok és
családtagjaik egészségének megőrzése céljából
Mi mire való?
Társadalombiztosítás
Üzleti
betegségbiztosítás
Önkéntes
egészségpénztár
egyéni kockázatok
társadalmi kezelése
nonprofit működés
egyéni/csoportos
kockázat
egyéni/csoportos
kezelése
veszélyközösség
védelme
profitszerzés
a pénztártagok
egészségi állapotának
megőrzése és
helyreállítása
a mindenkori TB
kiegészítése
non-profit működés
Az intézmény biztosítási
alapelve
társadalmi ekvivalencia
csoportos ekvivalencia
egyéni ekvivalencia
A biztosítás természete
biztosítotti kényszer
magánjogi szerződés
tagsági jogviszony
kötelező
önkéntes
önkéntes
Az összehasonlítás
szempontja
Az intézmény célja
A biztosításban való
részvétel
Mi mire való?
Társadalombiztosítás
Üzleti
betegségbiztosítás
Önkéntes
egészségpénztár
Az alkalmazott biztosítási
technika
felosztó-kirovó
az egyéni
kockázatelbírálás;
díjfizetésre épülő
kockázatközösség
az egyéni és munkáltatói
befizetésekre alapuló
egyéni számlás rendszer
A szolgáltatáshoz való
hozzájutás elve
a természetbeni
szolgáltatás elve
a költségtérítés elve
a költségtérítés elve
Az intézmény bevételei
járulékok állami
garanciával
az esetleges hiány
(deficit) állami pótlása
Az összehasonlítás
szempontja
biztosítási díjak és azok pénztári tagdíjak és azok
hozama
hozama
Mi mire való?
Az összehasonlítás
szempontja
Az intézmény által
finanszírozott egészségügyi
szolgáltatások köre
Az intézménybe fizetendő
díj kiszámítási elve
A fennálló betegségből
adódó kockázat hatása a
fizetendő járulék/biztosítási
díj nagyságára
Társadalombiztosítás
Üzleti
betegségbiztosítás
Önkéntes
egészségpénztár
alapvetően teljes ellátás
egyénre/csoportra
testre szabott
szolgáltatások
a pénztár
alapszabályában
meghatározott
szolgáltatások
kárfelosztó
kockázatkezelő
megtakarító
nincs hatással
befolyásolja
nincs hatással
Az állami (kötelező)
egészségbiztosítás ágai (EU)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások
Táppénz
Gyógyszer
Baleset
Megelőzés (prevenció)
Időskori ápolás
Ebből Magyarországon: az első négy kassza
OEP: „váltógazdaság” –
hiány/ szufficit




10 millió igénybe vevő
2010: 1 385 milliárd bevétel, 1 477 milliárd kiadás
Hiány: 2005 - 374 milliárd, 2006 - 111 milliárd
2007: első ízben szufficites – gyógyszerkiadások radikális
visszafogása
 2010: nominálértékben csökkenő bevétel, 92 milliárdos hiány
1 679 1 649
1 580
1 800
1 600
1 400
1 460
1 444
1 335
1 419
1 477
1 111
1 200
1 000
1 025
1 025
800
1 100
1 205
1 567
1 672
1 462
1 269
1 385
bevétel
milliárd Ft
600
kiadás
milliárd Ft
400
200
0
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Magyarország gazdasági
fejlettségéhez képest többet költ az
egészségügyre
Az OEP működési problémái
 Szociális feladatok ellátása (rokkantság,
gyermekneveléshez kapcsolódó támogatások)
 Táppénz: az OEP teljes kiadásainak 5,4%-a valószínűleg részben szociális feladatokat lát el
 Közalkalmazotti státusz: nincs mód a feladat és
teljesítmény szerinti differenciálásra
 Az OEP helyszíni ellenőrzésének hiánya
 Az egészségügyi intézmények önkormányzati
tulajdonosi ellenőrzése
 A modern állam hiánya: a szolgáltatások között nem
jelenik meg az ápolás és a prevenció
Az önkéntes egészségpénztár
(1993) bevezetésének célja
 Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak
elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás
intézményének megteremtése
Az önkéntes egészségpénztár
szolgáltatásai
Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás)
 Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden
OGYI, ORKI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék
 Optika
 Gyógyászati segédeszköz
 Orvosi ellátás, fogászat
 Gyógyfürdő, gyógyüdülés, fitness
 Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz
Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás)
 Rekreációs üdülés, sporteszközök
 Életmódjavító kúrák (léböjt, fogyókúra), természetgyógyászat
 OGYI engedélyszámmal nem rendelkező gyógyhatású termékek,
gyógyteák
Önkéntes egészségpénztárak:
a 60 milliárdos szektor
Bevétel és Szolgáltatási kiadás
mft
60 000
50 000
40 000
30 000
20 000
10 000
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
0
év
Bevétel
Szolgáltatási kiadás
Az önkéntes egészségpénztárak
működési problémái
 Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet
a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a
szektort
 Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási
hajlandósága
 A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek
szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség,
nonprofit)
Jövőbeni szerep:
egy + két félpillér
Egészségpénztári félpillér
Betegségbiztosítási félpillér
 Co-payment
 Kockázat elbírálás nélküli
munkahelyi
betegségbiztosítások (önrész)
 Prevenció
 Kötelező ápolási pénztár
 OEP táppénz-kassza
 Ápolási járadék
Alappillér: társadalombiztosítás
 Adó és járulékfizetésből finanszírozott
 Szolidáris (generációk, egészséges-beteg között)
 Minden időtávon pénzügyi egyensúly
Jövőbeni szerep - első pillér:
kiszámíthatóság és egyensúly
1. Racionális egyensúly: bevételek és kiadások

Járulékfizetési szigor

Szolgáltatási kör megtisztítása a szociális elemektől

Kiadások állami, önkormányzati és finanszírozói (OEP)
ellenőrzése
2. Igénybe vehető szolgáltatások körének meghatározása (az
önkéntes egészségpénztárnál sikerült)
Jövőbeni szerep - második pillérek:
prevenció és az OEP stabil
kiegészítése
1. Üzleti betegségbiztosítás: az OEP szolgáltatásait kiegészítő
termékek
2. Önkéntes egészségpénztár
 Az OEP mindenkori szolgáltatásainak kiegészítése (copayment) a lakosságra nehezedő társadalmi és pénzügyi
terhek enyhítésével – üzleti betegségbiztosítás
 Hangsúly a prevención (szűrővizsgálatok, testmozgás,
egészséges táplálkozás, megfelelő tájékoztatás) – szorosan
együttműködve az állami programokkal (pl.
Népegészségügyi Program)
3. Hiányzó pillér az OEP szolgáltatatásaiban: ápolás – amíg nincs
hozzá állami forrás, az önkéntes ápolási pénztárral (long term
care) a negyedik öngondoskodási ág létrehozása
Ajánlott irodalom: nyugdíj






MNB tanulmány: Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer
http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&ContentID=8683
MNB tanulmány: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága
http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&ContentID=7559
MNB tanulmány: A magánnyugdíjpénztárak működése és fenntarthatósága
http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&ContentID=7712
CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés
http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.Macro%20balance%20an
d%20growth.pdf
Lukács: Második pillér kritika
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=7&i=74988
Az előadás elérhető:
www.patikapenztar.hu / magánszemélyeknek/Corvinus Egyetem
Ajánlott irodalom - egészség
 CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés
http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.Macro
%20balance%20and%20growth.pdf
 Lukács: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája
http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=AGORA0808&article=
2008-0225-1009-26HYNR
 Lukács-Bánfi: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért?
http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0823
&article=2008-0608-2204-13TLFG
 Az előadás és az „Egészségfinanszírozási pillérek” c. könyv
elérhető:
www.patikapenztar.hu / magánszemélyeknek/Corvinus Egyetem