Transcript Kajdiné dr. Suhajda Zsuzsanna fogyasztóvédelmi szakértő

A fogyasztóvédelemről szóló törvény
2012. évi módosítása
Dr. Suhajda Zsuzsanna
Relevancia Tanácsadó Iroda
Fogalmak
Hatályos fogalom
Módosított fogalom
2. § a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán
és gazdasági tevékenységi körén kívül eső
célok érdekében eljáró természetes
személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ,
igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos
kereskedelmi kommunikáció, ajánlat
címzettje
2. § a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és
gazdasági tevékenységi körén kívül eső
célok érdekében eljáró természetes
személy, továbbá a békéltető
testületre vonatkozó szabályok
alkalmazásában a külön törvény
szerinti civil szervezet, egyház,
társasház, lakásszövetkezet, mikro-,
kis- és középvállalkozás is, aki árut
vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz,
vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi
kommunikáció, ajánlat címzettje
h) közüzemi szolgáltatás
h) közszolgáltatás
n) egységár: a termék egy kilogrammjára,
egy literére vagy milliliterére, egy méterére,
egy négyzetméterére vagy egy köbméterére
vonatkozó ár
n) egységár: a termék e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározott mértékegységére
vonatkozó ár
Termékazonosító jelölés (4/A. §)
Hatályos rendelkezés
Kiegészítés
4/A. § (2) A gyártó köteles a forgalmazott
termékkel kapcsolatos kockázati tényezőket
felmérni, és megtenni a megelőzésükhöz,
illetve az elhárításukhoz szükséges
intézkedéseket, így különösen
a) a terméket azonosításra alkalmas
jelöléssel ellátni, (…)
4/A. § (3) Ha a gyártó nem tesz eleget a (2)
bekezdés a) pontjában foglalt
kötelezettségének, a forgalmazó – a
gyártó által rendelkezésére bocsátott
azonosító jelölések felhasználásával –
köteles azt pótolni.
• A termék azonosítására alkalmas a típus-, tétel-, sorozat- vagy modellszám,
illetve a cikkszám. A vonalkód – korábbi elnevezésén EAN kód, ETK szám, mai
elnevezésén GTIN kód – bizonyos esetekben alkalmas a termék azonosítására.
(Forrás: NFH)
A panaszkezelés általános kérdései (17/A. § (1)-(2) és (8) bek.)
Nem módosult:
Panaszkezelés
elérhetősége
Szóbeli vagy
írásbeli panasz
Panasz
elutasítása
17/A. § (1) A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni a
székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről – ha az nem egyezik
meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével – és az adott
tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer
sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint a panaszok közlése
érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás l7/B . § szerinti
ügyfélszolgálatának levelezési címéről és – ha a panaszokat ilyen módon
is fogadja – elektronikus levelezési címéről, illetve internetes
címéről, telefonszámáról. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén az e
bekezdés szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni.
(2) A fogyasztó a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy
javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő
forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló
magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát
szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással.
(8) A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a
fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak
jellege szerint – mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását
kezdeményezheti. Meg kell adni az illetékes hatóság, illetve a
vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét."
A szóbeli panaszkezelés lépései (17/A. § (3)-(4) bekezdés)
1. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell.
2. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali
kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos
álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy
másolati példányát
2.
a) személyesen közölt
szóbeli
panasz
esetén
helyben
a
fogyasztónak
átadni,
2. b) telefonon vagy egyéb elektronikus
hírközlési szolgáltatás
felhasználásával közölt szóbeli panasz
esetén a fogyasztónak legkésőbb az érdemi
válasszal egyidejűleg megküldeni
3. A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás
felhasználásával közölt szóbeli panaszt a vállalkozás
köteles egyedi azonosítószámmal ellátni.
Az írásbeli panaszkezelés (17/A. § (6)-(7) bekezdés)
Hatályos rendelkezés
Módosuló rendelkezés
17/A. § (4) Az írásbeli panaszt a vállalkozás
– törvény eltérő rendelkezése hiányában –
harminc napon belül köteles írásban
megválaszolni. A panaszt elutasító
álláspontját a vállalkozás indokolni köteles.
A válasz másolati példányát három
évig köteles megőrizni, s azt az ellenőrző
hatóságoknak kérésükre bemutatni.
17/A. § (6) Az írásbeli panaszt a vállalkozás
– ha az Európai Unió közvetlenül
alkalmazandó jogi aktusa eltérően
nem rendelkezik – a beérkezését
követően harminc napon belül köteles
írásban érdemben megválaszolni és
intézkedni annak közlése iránt. Ennél
rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb
határidőt törvény állapíthat meg . A
panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás
indokolni köteles .
(7) A vállalkozás a panaszról felvett
jegyzőkönyvet és a válasz másolati
példányát öt évig köteles megőrizni, és
azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre
bemutatni.
A közérdekű igényérvényesítés (38. §) és a közérdekű kereset (39. §)
Ki indítja?
Ki ellen?
Kinek
érdekében?
Közérdekű igényérvényesítés
Közérdekű keresetindítás
fogyasztóvédelmi hatóság
fogyasztói érdekek képviseletét
ellátó egyesület
Európai Gazdasági Térség bármely
más tagállamának joga alapján
létrejött feljogosított szervezet
ügyész
fogyasztói érdekek képviseletét ellátó
egyesület
Európai Gazdasági Térség bármely más
tagállamának joga alapján létrejött
feljogosított szervezet
akinek az Fgytv. 45/A. § (1)-(3)
bekezdésében meghatározott
fogyasztóvédelmi rendelkezésekbe
ütköző tevékenységét a
fogyasztóvédelmi hatóság jogerősen
megállapította
a jogsértő tevékenység a fogyasztók
széles, személyében nem ismert, de a
jogsértés körülményei alapján
meghatározható körét érinti
ha a vállalkozás jogszabálysértő
tevékenysége miatt indított eljárás a
bíróság hatáskörébe tartozik
a fogyasztók széles, személyében nem
ismert, de a jogsértés körülményei
alapján meghatározható körét érinti vagy
jelentős nagyságú hátrányt okoz
A közérdekű igényérvényesítés és a közérdekű kereset közös szabályai
Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja
és az igényben megjelölt kár összege, illetve a követelés tartalma
egyértelműen megállapítható, az eljárás megindítására jogosult szerv
kérheti, hogy
„A”
a
bíróság
ítéletében
kötelezze a vállalkozást a
követelés teljesítésére
a vállalkozás köteles a fogyasztó
igényét az ítéletnek megfelelően
kielégíteni.
Önkéntes teljesítés hiányában a
jogosult fogyasztó kérheti az
ítélet bírósági végrehajtását.
„B”
a bíróság állapítsa meg a
jogsértés
tényét
a
keresetben meghatározott
valamennyi
fogyasztóra
kiterjedő hatállyal
a jogsértéssel érintett fogyasztó az
általa a jogsértő ellen indított perben
kizárólag a kárának összegét,
valamint a jogsértés és a kára közötti
okozati
összefüggést
köteles
bizonyítani.
A közérdekű igényérvényesítés és a közérdekű kereset közös szabályai
A jogosult
fogyasztók köre
Közlemény
A bíróság ítéletében meghatározza azoknak a jogosult
fogyasztóknak a körét és az azonosíthatóságukhoz szükséges
adatokat, akik tekintetében a jogsértés tényét megállapította,
illetve akik jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének
követelésére.
A bíróság az igény érvényesítőjének kérelmére ítéletében
elrendelheti, hogy a vállalkozás saját költségére közlemény
közzétételéről gondoskodjon. A közlemény szövegéről és a
közzététel módjáról a bíróság dönt. Közzététel alatt érteni kell
különösen az országos napilapban és az Internet útján
történ ő nyilvánosságra hozatalt.
A fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztói érdekek képviseletét
ellátó egyesület, illetve az ügyész általi igényérvényesítés nem
Polgári jogi igény érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a
polgári jog szabályai szerint igényét önállóan
érvényesítse.
A közérdekű igényérvényesítés és a közérdekű kereset eltérő szabályai
Közérdekű igényérvényesítés
Közérdekű keresetindítás
A jogsértés bekövetkezésétől számított
három év eltelte után perindításnak nincs
helye.
A keresetindításra jogosultak keresetükben
a vállalkozás kötelezése vagy a jogsértés
megállapítása mellett a következőket is
követelhetik:
Az igény érvényesítésére nyitva álló
határidőbe nem számít bele a
fogyasztóvédelmi hatóság eljárásának
időtartama.
a) a jogsértés abbahagyását és a
jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,
b) a sérelmes helyzet megszüntetését
és a jogsértést megelőző állapot
helyreállítását.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság eljárása
Új rendelkezés
Hatóság értesítése
Eljárási bírság
(kivétel: Fttv.)
Laborvizsgálat ideje
Végrehajthatóvá
nyilvánítás
A 47. § (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények (pl. bírság) alkalmazása
esetén a fogyasztóvédelmi hatóság határidő tűzésével kötelezheti a
jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés
megszüntetése érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse.
(47. § (2) bekezdés)
Ha a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására a vállalkozás az adatokat
nem közli, vagy valótlan adatot közöl, vele szemben eljárási bírság
kiszabásának van helye. (47. § (9) bekezdés)
A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során kiszabott eljárási bírság adók
módjára behajtandó köztartozás. (48. § (7) bekezdés)
A laboratóriumi és kockázatértékelési vizsgálatok elvégzésének időtartama
az ügyintézési határidőbe nem számít be. (47. § 12. bek.)
A fogyasztóvédelmi hatóság elsőfokú határozatát az alábbi esetekben,
illetve okokból is fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak
nyilváníthatja
e) a fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének
védelme érdekében, továbbá
f) jogsértő tartalmú kereskedelmi kommunikáció vagy internetes
honlap esetén. (49. § (2) bek.)
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság eljárása
Új rendelkezés
Felhívás a
jogsértés
megszüntetésére
Bírság
A fogyasztóvédelmi hatóság a 2006/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendeletből eredő feladatainak teljesítése
során, az Fgytv. 45/A (1)-(3) bekezdésében meghatározott
fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének alapos gyanúja
esetén jogosult a hatósági eljárás megindítása előtt a
jogsértő vállalkozást előzetesen, határidő tűzésével
felhívni a hibák, hiányosságok megszüntetésére.
Amennyiben a vállalkozás a felhívásban foglaltakat a
fogyasztóvédelmi hatóság felhívásában meghatározott
határidőben nem teljesíti, a fogyasztóvédelmi hatóság lefolytatja
az e törvény szerinti fogyasztóvédelmi eljárást. (47. § (14) bek.)
Bekerült a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük
támogatásáról szóló törvényre való hivatkozás a bírság
mértékéről (47/C. § (1) bek. a) pont) és a kötelező
bírságkiszabásról (47/C. § (5) bek.) szóló rendelkezések közé.
Javaslatok
1. A jogalkotás és a jogalkalmazás ellentmondásai
• 2008. óta számos jogszabályi változás történt a fogyasztóvédelem területén
▫ Az eljáró hatóságok hatásköri és eljárási szabályai tekintetében:
 Gazdasági Versenyhivatal
 Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
▫ Anyagi jogszabályok vonatkozásában:
 Élelmiszer-törvény
 Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
• Célszerű minden eljárás során az eljárási szabályok gondos megvizsgálása.
Javaslatok
2. Hatósági szerződés kezdeményezése: 47. § (6)-(7) bek.
A fogyasztóvédelmi hatóság a jogsértés megszüntetése
érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést
köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy
felhagy a
jogsértő magatartással, és
magatartását a
hatósági szerződés szerint
összhangba hozza a
fogyasztóvédelmi szabályokkal.
Nincs helye egyéb szankciónak a szerződésben megállapított
teljesítési határidőn belül elkövetett olyan jogsértés miatt,
amelynek megszüntetése érdekében
a szerződés megkötésére sor került.
Köszönöm megtisztelő
figyelmüket!
www.relevancia.hu