Transcript II. modul Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Általános közigazgatási
ismeretek:
II. modul
Jogalkotási és jogalkalmazási
ismeretek
A diasor hatályosítását elvégezte:
Dr. Gyergyák Ferenc(2014. augusztus 15.)
 A társadalmi normák olyan magatartás-előírások,
 amelyek a lehetséges magatartások közül
előírják a helyeset és a követendőt, és
 az előírás be nem tartása esetére hátrányos
következményt helyeznek kilátásba.











magatartásmintát tartalmaz
tartós időbeli érvényesség
általánosság
formai elemük a jogkövetkezmény
előny vagy hátrány kilátásba helyezése
hipotetikus szerkezet
normatív elvárást fejez ki
realitásra törekvés
kölcsönösség (kiszámíthatóság)
értékelést, értéket fejez ki
magatartásokon keresztül érvényesül
 közösségteremtő, integráló funkció
 magatartásmintát nyújt
 közreműködik a konfliktusok rendezésében
 értékelési alapot nyújt mások magatartásához
 kiszámíthatóvá teszi mások magatartását
 kiszámíthatóvá teszi az emberek saját
magatartásának következményeit
A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége:
 amelyek
kötődik,
keletkezése
állami,
közhatalmi
szervekhez
 amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek,
 amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron
kényszerrel ténylegesen biztosítják.
A jogalkotás kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott
állami szerveknek:
 az általános és absztrakt magatartásszabályok
formájában megfogalmazódó,
 jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége.
JOG
Általában a társadalom szempontjából jelentősebb magatartások képezik az alapját
A jogi kényszer súlya, szigora,
általában jelentősebb
A kényszert erre hivatott
szervezet alkalmazza (jogkövető magatartás biztosítása)
A norma megfogalmazása
pontos, általános, egységes
Azonosságok
Társadalmi
viszonyok,
emberi
magatartások
szabályozói
Normaképző
tevékenység
eredménye
ERKÖLCS
Általában a társadalom
szempontjából kevésbé jelentős
magatartások képezik az alapját
Az erkölcsi kényszer súlya,
szigora általában enyhébb
A kényszert nem erre hivatott
szervezet alkalmazza (közösség,
általában informális)
A norma megfogalmazásának
pontossága, általánossága,
egységessége kevésbé
érvényesül
A jognak
 általánosnak,
 közzétettnek,
 jövőbeni cselekvésre irányulónak,
 világosnak,
 ellentmondásmentesnek,
 lehetségest követelőnek (reálisnak),
 stabilitással rendelkezőnek,
 a szabály és a hivatalos cselekvés közt egyezést
mutatónak
kell lennie.
Az arra feljogosított állami szerveknek az a
szabályozó
aktusa,
amelynek
eredményeként
az
állami
szervek
meghatározott
társadalmi
viszonyokba
beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást
kapnak.
 belső (anyagi) jogforrás: a jogalkotó
szerv
 külső (alaki) jogforrás: a jog külső
megjelenési
formája, a jogi norma
(jogalkotó tevékenység)
1. Jogszabályok
2. Közjogi szervezetszabályzó eszközök
Egyéb csoportosítási lehetőségek:
1. Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás
módja szerint:
 autonóm (eredeti)
 végrehajtási (származékos)
2. Területi hatály szerint:
 országos
 helyi
Belső (anyagi) jogforrás
Külső (alaki) jogforrás
 Országgyűlés
 Magyarország Alaptörvénye,
valamint törvény
 NET (1989. október 23-án megszűnt)
 törvényerejű rendelet
 Kormány
 rendelet
 Magyar Nemzeti Bank elnöke
 rendelet
 Kormány tagjai (a miniszterelnök és
a miniszterek
 rendelet
 önálló szabályozó szerv vezetője
 rendelet
 helyi önkormányzat képviselőtestülete
 rendelet
Rendeletalkotás különleges
jogrendben
 köztársasági elnök, Honvédelmi
Tanács, Országgyűlés, Kormány,
megyei közgyűlés elnöke,
főpolgármester
 rendelet
Érvényesség
Hatályosság
A jogszabály keletkezéséhez
kötődik.
Feltételei:
 a jogszabályt megfelelő a
jogalkotó hatáskörrel
felruházott szerv megfelelő
eljárás során alkossa;
 a jogszabály illeszkedjék a
jogforrási hierarchiába;
 feleljen meg a megalkotásra
előírt speciális eljárási
szabályoknak;
 megfelelően legyen
kihirdetve.
Az adott jogi norma
meghatározott időben,
meghatározott területen és
meghatározott személyi
körre nézve alkalmazandó,
illetve alkalmazható.





időbeli hatály
területi hatály
személyi hatály
szervi hatály
tárgyi hatály
Kihirdetés
Minden jogszabályra vonatkozó
olyan, jogilag szabályozott módon,
meghatározott helyen és formában
történő közzététel, amely egyben a
jogszabály érvényességi feltétele.
Módjai:
1. Központi jogszabályok – Magyar Közlöny
2. Önkormányzati rendelet – képviselő-testület
hivatalos lapja vagy helyben szokásos mód
Közzététel
A közzététel a jogszabályok
szövegének a kihirdetést követő
és gyakran könnyebben
kezelhető formában történő
megjelentetését is magában
foglalja. A kihirdetés a szűkebb, a
közzététel pedig a tágabb
fogalom.
Módjai:
1. Folyamatos, vagy rövidebb időszakonkénti
közzététel
2. Nagyobb időszak joganyagát összefoglaló,
visszatekintő közzététel.
A kihirdetés a közzététel speciális formája,
amelyhez joghatás, a jogszabály érvényessége
kötődik.
Előkészítés
Kibocsátás
Kihirdetés
Hatályosulás
vizsgálata
1. Kezdeményezés (jogalkotási terv)
2. Tervezet elkészítése
3. Tervezetek véleményezése
4. Jogalkotó elé terjesztés
1. Elfogadás
2. Aláírás
Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály
kibocsátója
(Pl. törvény esetén a köztársasági elnök)
1. Utólagos hatásvizsgálat
2. Jogszabályok tartalmi felülvizsgálata:
a) módosítások
b) dereguláció
 Preambulum (törvény esetében)
 Bevezető rész (rendelet esetében)
 Általános rendelkezések
 Részletes rendelkezések
 Záró rendelkezések
törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelettervezet esetében felhatalmazó rendelkezések;
 hatályba léptető rendelkezések;
 átmeneti rendelkezések;
 törvény tervezete esetében a törvény vagy törvényi rendelkezés
sarkalatosságára utaló rendelkezések;
 a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló
rendelkezések;
 módosító rendelkezések;
 hatályon kívül helyező rendelkezések;
 a hatályba nem lépéséről szóló rendelkezések.

Szintjei:
 technikai (mennyiségi) dereguláció,
 tartalmi (minőségi) dereguláció.
A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve
módosítandó:
 az elavult, szükségtelenné vált,
 a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,
 a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a
jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé
költséges eljárásokat eredményező szabályozással
felváltható,
 a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy
egyébként alkalmazhatatlan, vagy
 az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű
szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezés.
 Közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó
tevékenység: az anyagi jogviszonyok
(meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a
döntés következményeképpen jönnek létre
(konstitutív jogalkalmazói döntés).
 Jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység: a
jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi
időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött
anyagi jogi jogviszonyt, annak fennállását vagy
hiányát bírálja el. A jogalkalmazó döntése nem
keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán
megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív
jogalkalmazói döntés).
Eljárás megindítása
Konkrét tényállás tisztázása
Jogszabály értelmezése
Bizonyítás
Döntés meghozatala
Döntés közlése
Ellenőrzés
Szankció, illetve végrehajtás
Patyi András megfogalmazásában a hatósági
eljárás:
 a közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany
ügyében megvalósuló,
 jogilag szabályozott olyan cselekvési rend, amely
 egyedi ügy intézése során,
 hatósági jogalkalmazás keretében,
 az érintett jogalanyra nézve jogi helyzetét
megváltoztató, jogvitáját elbíráló vagy
jogsértésére reagáló,
 közvetlen jogi hatást gyakorló egyedi aktus
(rendelkezés) kibocsátása, illetőleg érvényesítése
érdekében.
A Ket. által megfogalmazott eljárási alapelvek:
 a törvényesség, illetve joghoz kötöttség alapelve
 a hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége és a joggal való visszaélés
tilalma
 a szakszerűség, egyszerűség és együttműködés alapelve
 a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme
 a jóhiszemű eljárás elve
 a törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalma
 a szabad bizonyítás elve
 a hivatalbóliság alapelve (Ex offitio)
 a tisztességes eljáráshoz és a jogszabályban meghatározott
határidőn belüli döntéshez való jog
 a közigazgatási hatóság kártérítési felelőssége
 a közigazgatási hatóság személyiségi jog megsértéséért való
felelőssége
 a tájékoztatáshoz való jog
 a költséghatékonyság és a gyorsaság alapelve
 a kapcsolattartási formák közötti szabad választás elve
 nyelvhasználat
Területi hatály
Magyarország teljes területe
néhány kivételt leszámítva
Időbeli hatály
néhány kivétellel: 2005. nov.
1-jétől
Személyi hatály
Tárgyi hatály
ügyfél, egyéb érintettek,
közreműködők, hatóság,
szakhatóság
közigazgatási hatósági ügy
Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet
érintő
 jog megállapítása,
 kötelezettség megállapítása,
 adat, tény vagy jogosultság igazolása,
 hatóság nyilvántartás vezetése,
 hatóság ellenőrzés lefolytatása,
 tevékenység/foglalkozás gyakorlásához
szükséges nyilvántartásba vétel és onnan
való törlés.
Ügyfél
Az eljárás egyéb résztvevői
Természetes személy,
jogi személy,
jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet,
akinek az ügy a
 jogát,
 jogos érdekét érinti,
 akivel kapcsolatban
 hatósági nyilvántartás
adatot tartalmaz,
 akit ellenőrzés alá

vontak,
 ügyféli jogokkal
 felruházott szervezet
 hatóságként vagy
szakhatóságként részt
nem vevő, de
feladatkörében
érintett szerv.
Ex lege ügyfél!
Más hatóságok
Közreműködők:
 tanú
hatósági tanú
szakértő
tolmács
képviselő
szemletárgy
birtokosa
 hatósági közvetítő





Egyéb szereplők:
 bejelentő
 jegyzőkönyvvezető
 végrehajtási
eljárásban pénzügyi
intézmény,
munkáltató
Hatóság
Államigazgatási
szerv
Önkormányzati
hatóság
Jegyző, hatósági
társulás
Törvény,
kormányrendelet
által feljogosított nem
közigazgatási szerv
Az államigazgatási szervezetrendszeren belül:
 miniszter
 miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi
jogállású központi államigazgatási szervek
 fővárosi, megyei kormányhivatalok
(törzshivatal + szakigazgatási szervek: pl.
földhivatal, egészségbiztosítási pénztár,
munkaügyi központ, ÁNTSZ megyei intézetei)
 területi államigazgatási szervek
 járási hivatalok
 helyi államigazgatási szervek
Államigazgatási ügyek az önkormányzati szervezetrendszerben:
 polgármester: honvédelem, polgári védelem,
katasztrófavédelem
 jegyző: általános
 hivatal ügyintézője: pl. anyakönyvvezető
Önkormányzati hatósági ügyek kizárólag az önkormányzati
szervezetrendszerben:
 képviselő-testület
 a képviselő-testület által átruházott hatáskörben:

polgármester

bizottság

részönkormányzat testülete

jegyző

önkormányzat társulása
Törvény vagy kormányrendelet
által
közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására
feljogosított egyéb szervezet, köztestület
vagy személy.
Pl.:
 KÉTÜSZ (kéményseprők)
 vállalkozó állatorvos (hatósági teendők
ellátása)
 különböző kamarák
A hatóság eljárási képességének feltételei:
 Joghatóság: arra ad választ, hogy a magyar
hatóságnak van-e joga eljárni vagy az ügy
más ország hatóságára vagy nemzetközi
szervre tartozik, vagyis megmutatja, melyik
állam hatóságai járhatnak el az adott ügyben,
 Hatáskör: azt mutatja meg, hogy a konkrét
ügyben milyen típusú közigazgatási szerv
járhat el, illetve melyik szint jogosult eljárni
 Illetékesség: arra ad választ, hogy több
azonos hatáskörű szerv közül területi alapon
melyik az az egy hatóság, amely a konkrét
ügyben eljárhat.
A közigazgatási eljárásnak három nagy szakaszát
különböztetjük meg:
 az első fokú eljárás (alapeljárás) szakasza,
 jogorvoslati szakasz,
 végrehajtási szakasz.
Az elsőfokú eljárás megindítása történhet
 hivatalból
 jogszabály alapján
 felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése
 életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet
 kérelemre
Joghatások: jogok megszerzése, kötelezettségek terhe;
ügyintézési határidő kezdete.
Joghatóság, hatáskör, illetékesség
vizsgálata
BEÉRKEZÉS
Kérelem ellenőrzése
ÁTTÉTEL
HIÁNYPÓTLÁS
ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
MÁS
HATÓSÁGNÁL
INDUL ELJÁRÁS
ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE
ÉRDEMI
VIZSGÁLAT
NÉLKÜLI
ELUTASÍTÁS
ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE
ELŐÍRT TARTALMI
ELEMEK MEGLÉTE,
MÁS SZERVTŐL
SZÜKSÉGES-E ADATOK
MEGSZERZÉSE
A határidők
Határidő
kezdete:
ÉRDEMI
HATÁROZATOK
MEGHOZATALA
főszabály:
21 napos
határidő
kivételes
ügyintézési
határidők
veszélyhelyzet elhárítása,
kár megelőzése
ügy bonyolultsági foka
(külön jogszabály alapján)
soronkívüliség
kérelem beérkezését
követő nap;
hivatalból indítandó eljárásnál az első eljárási
cselekmény elvégzésének a napja;
felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja.
Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb
21 nappal (soron kívülinél 15 nappal)
 naptári napokban, és nem munkanapokban kell
majd megállapítani a közigazgatósági hatósági
eljárásokban a határidőket,
 ugyanakkor az ügyintézés kezdetét a hatóságoz
való beérkezést követő munkanaptól számolják,
 ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok:
 pl. szakhatósági közreműködés, szakvélemény
elkészítése,
hiánypótlás
időtartama,
eljárás
felfüggesztése - ettől jogszabály eltérhet (a „bruttó”
és a „nettó” ügyintézési határidő közeledhet)
 a határidő elmulasztása esetén: illeték- és díjvisszafizetési kötelezettség
Kötelező felfüggesztés
Kapcsolódó
kérdés
elbírálása, amelyben:
előzetes
 az eljárás más szerv hatáskörébe
tartozik; ugyanazon hatóság
más döntése;
 a közigazgatási ügyekben eljáró
bíróság új eljárásra való
kötelezéséről szóló döntése ellen
perújítási vagy felülvizsgálati
kérelmet terjesztettek elő
Felfüggesztés mérlegelés
alapján
 ha a jogutód kiléte vitás
(nem a kérelmező
ügyfél esett ki);
 ügyfél kérése;
 hatósági közvetítő
kirendelése
 a jogutód kiléte vitás (kérelmező
ügyfél esik ki)
Jogkövetkezmény: a határidő megszakad; fellebbezésnek van helye.
 A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill.
megtagadása) való kötöttség, kivéve ha nem áll fenn a
beszerzési kötelezettség
 A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás
megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja
a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság
felügyeleti szerve útján), „jogszerű hallgatás” – csak jogszabály
külön felhatalmazása alapján
 Egyeztetési kötelezettség
szakhatóság(ok) között
az
eljáró
hatóság
és
a
 A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának
következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást
kezdeményezhet)
Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem
tud vagy nem akar személyesen eljárni.
A képviselet fajtái:
 törvényes
 meghatalmazotti
 ügygondnok által ellátott
képviselet
Gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései
meghozatalában belátási képességének kisebb
mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú
számára, annak kérelmére – cselekvőképessége
korlátozásának elkerülése érdekében – rendeli ki.
Az eljárásban nem vehet részt támogatóként
 az ellenérdekű fél vagy annak képviselője,
támogatója,
 aki az eljárásban mint a hatóság képviselője, szakértő,
tolmács, hatósági tanú vagy hatósági közvetítőként
vesz részt.
Abszolút
kizárási ok
Nem vehet részt az ügy elintézésében:
 az személy vagy hatóság, akinek jogát
vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül
érinti;
 az, aki az ügyben tanúvallomást tett,
illetve hatósági közvetítőként, az ügyfél
képviselőjeként, hatósági tanúként
vagy szakértőként járt el, valamint a
szemletárgy birtokosa és a támogató;
 az ügy másodfokú elintézéséből az, aki
az ügy elintézésében első fokon részt
vett;
 a jegyző az önkormányzatát érintő
ügyekben;
 az a hatóság, amelyik hatóság
vezetőjével szemben kizárási ok merül
fel.
Relatív
kizárási ok
 Ha nem várható el az
ügy tárgyilagos
megítélése.
A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást
tisztázni.
Dönt a rendelkezésére álló adatok alapján vagy szükség esetén
bizonyítási eljárást folytat le.
Jellemzői:
 hivatalból vagy kérelemre indul;
 szabad bizonyítás elve (és korlátai);
 lefoglalás jogintézménye.
Bizonyítékok különösen:
 az ügyfél nyilatkozata;
 az irat;
 a tanú vallomása;
 a szakértő véleménye,
 szemléről készült jegyzőkönyv;
 hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv;
 tárgyi bizonyíték.
 A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték
 Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet
írásban és szóban
nyilatkozatot tehet
Az ügyfél
a kérelmére indult eljárásban, ha a
nyilatkozattételt megtagadja és
a hatóság reagál
a tényállás
tisztázásakor
figyelembe veszi
IGAZMONDÁSI
KÖTELEZETTSÉG
a tényállást nem lehet teljes
körűen tisztázni,
a hatóság az eljárást
megszüntetheti,
vagy
a rendelkezésre álló
bizonyítékok adatok
alapján dönt
A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz.
OKIRAT
állítást, tényt, jogot,
kötelezettséget igazol
A külföldön kiállított okirat
diplomáciai felülhitelesítéssel
érvényes!
MAGÁNOKIRAT
egyszerű
teljes bizonyító erejű
MÁS IRAT
nem papíralapú is lehet pl.
hangfelvétel, fénykép stb.
KÖZOKIRAT
A benne foglaltak valódiságát
vélelmezni kell, de van helye
ellenbizonyításnak, kivéve ha a
jog nem enged ellenbizonyítást
Az iratokba való betekintési joga!
A tanúként megidézett személyt:
 megjelenési
 vallomástételi
 igazmondási kötelezettség terheli.
A szemle lehet:
 ingó
 ingatlan
 személy
 megtekintése, illetve
 megfigyelése.
Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az ügyben jelentős tény
vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem
szükséges, vagy jogszabály írja elő.
 Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis
véleményadástól.
 Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés
joga.
Szakértőként nem járhat el

akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn,

aki tanúként nem hallgatható meg, vagy

a tanúvallomást megtagadhatja.
Nincs helye szakértő kirendelésének, ha törvény vagy
kormányrendelet szakhatósági állásfoglalás beszerzését írja elő.
Az ügy érdemében
hozott döntések:
hatósági határozat
Eljárási kérdésekben
hozott döntések:
hatósági végzés
A hatóság döntésének speciális formái:
1. az egyezség jóváhagyása
2. a hatósági szerződés
3. a hallgatás eredményeként létrejött
döntés
A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!
 Bevezető
rész
(a
döntést
kibocsátó
hatóság
megnevezése, címe, az ügy száma, az ügy tárgya,
ügyintéző neve, elérhetősége, ügyfél neve, címe stb.)
 Rendelkező rész (a hatóság döntése, a szakhatóság
megnevezése, állásfoglalása rendelkező része, az
ügyintézésre fordított idő, költségekről rendelkezés,
tájékoztatás a jogorvoslatról stb.)
 Indokolási rész (megállapított tényállás, bizonyítékok, az
el nem fogadott bizonyítékok, a döntés alapjául szolgáló
anyagi és eljárási normák bemutatása, mérlegelési
szempontok, szakhatósági állásfoglalás indokolása stb.)
 Záró rész (a döntéshozatal helye és ideje, a hatóság
bélyegzőjének lenyomata, a hatáskört gyakorló szerv
vezetőjének neve és hivatali beosztása, az általa
kiadmányozásra felhatalmazott vezetőnek neve, hivatali
beosztása és aláírása)
A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az
érintettekkel.
A közlés módjai:
 postai úton,
 elektronikus úton, ideértve a telefaxot ( a határozat és
az önállóan fellebbezhető végzés kivételével),
 személyesen átadott irat útján,
 kézbesítési meghatalmazott útján,
 hatóság kézbesítője útján,
 kézbesítési ügygondnok útján,
 személyesen,
 telefonon,
 írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton.
Ellenőrzési terv
Speciális, hivatalból induló eljárás  A hatóság ‒ a
hatáskörének keretei között ‒ ellenőrzi
 a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását,
valamint
 a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.
A hatósági ellenőrzésnek különböző eszközei vannak:
 adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás
kérésével megvalósuló ellenőrzés,
 helyszíni ellenőrzés, vagy
 ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a
hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a
folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő
táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.
Az ellenőrzés eredménye:
 nincs jogsértés  egyszerűsített jegyzőkönyv vagy
hatósági bizonyítvány
 jogsértés megállapítása esetén:
 a
hatóság
felhívja
az
ügyfél
figyelmét
a
jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő
megállapításával
végzésben
kötelezi
annak
megszüntetésére,
 ha a határidő eredménytelenül telt el, hatóság
hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást,
 ha az adott jogszabálysértés tekintetében más
hatóság rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel,
a hatóság kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező
hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési,
büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.
Kérelem alapján:
Ex officio:
 fellebbezés
 saját döntés
felülvizsgálata saját
hatáskörben (a döntés
módosítása, visszavonása)
 bírósági felülvizsgálat
 újrafelvételi kérelem
 Alkotmánybíróság
határozata alapján
indítható eljárás
 felügyeleti eljárás
 ügyészi fellépés
Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság első
fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellen kerülhet sor a
döntés közlésétől számított 15 napon belül.
Fellebbezés benyújtásának jogi hatása
Nincs helye fellebbezésnek:
 ha az ügyben törvény azt kizárja;
 az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen;
 jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamely adatnak, ténynek vagy jogosultságnak
a hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben;
 ha az első fokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv, önállóan szabályozó
szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta;
 törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú döntést
központi államigazgatási szerv vezetője hozta;
 a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen;
 a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak szerint kiszabható
közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben
hozott határozatok ellen
 a Ket. 98. § (1a) bekezdése alapján benyújtott fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli
elutasítása esetén.
A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapján
Fellebbezésben új tények és bizonyítékok is
előterjeszthetők.
Fellebbezési eljárás:
 bizonyítási eljárás
 szakhatóságok szerepe
A II. fokú hatóság döntései:




fellebbezés elutasítása;
I. fokú határozat módosítása;
I. fokú határozat megsemmisítése;
I. fokú határozat megsemmisítése és az I. fokú
hatóság új eljárásra való kötelezése.
A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására
nincs halasztó hatálya!!
 végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság
felfüggesztő határozata szükséges
 jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított
30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti.
Előfeltétele:
 fellebbezési jogot kimerítették
 fellebbezés kizárt
A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete
határozza meg.
A bíróság döntései:





az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja;
a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi;
a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás
lefolytatására kötelez;
a közigazgatási döntést megváltoztatja,
ha törvény megengedi.
A jogerős ítélet jogkövetkezményei:
 nincs helye új eljárásnak;
 megismételt eljárás során a hatóságot köti
a bíróság ítélete.
 ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal
lezárt ügyben van helye
 kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási
hatóság
Feltételek:
 a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre;
 a határozat meghozatala előtt meglevő, az ügyfelek által
önhibájukon kívül nem használt és el nem bírált
lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján;
 kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna;
 és ez utólag jutott az ügyfél tudomására.
A kérelem benyújtásának
 objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől
számított 6 hónap (jogvesztő)
 szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított
15 nap
A közigazgatási hatóság döntése:
 kérelmet elutasítja;
 jogerős határozatot módosítja;
 jogerős határozatot visszavonja;
 új határozatot hoz.
 ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó
határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvényellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen
az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján
 az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi
rendelkezést megsemmisíti,
 ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a
megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi
rendelkezésnek az adott ügyben való
alkalmazhatóságát,
 az ügyfél harminc napon belül
 kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó
hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása
iránt.
Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a
hatóság eljárását, döntését ennek alapján
intézkedései:
 mulasztása esetén: eljárásra utasítás
 felügyeleti jogkör alapján dönt
TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK!
Ha a hatóság döntése jogszabályt sért:
Felügyeleti szerv döntése
 megváltoztathat;
 megsemmisíthet;
 megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat.
Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés
elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a
közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált
döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy
visszavonja. csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem
rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül
lehetséges.
DE! A döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a
hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint
az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása
kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az
jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
1. Az ügyész felhívással élhet
2. A felhívást az ügyész a felügyeleti szervhez
nyújtja be, ennek hiányában az eljáró
szervhez.
3. Ha a felhívott szerv nem ért egyet, az
ügyész a bírósághoz fordulhat.
Semmisségi okok pl.:
 magyar hatóság joghatósága kizárt;
 nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy
illetékességébe;
 szakhatóság megkeresése nélkül vagy állásfoglalásának
figyelmen kívül hozott döntés;
 döntést bűncselekmény befolyásolta.
Következményei:
megsemmisítés, de:
 nem semmisíthető meg 3 éven túl a hatósági döntés, ha
jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért;
 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító
döntés megsemmisítésének;
 időbeli
korlátozás
nélkül
megsemmisíthető,
ha
bűncselekmény befolyásolta.
Megindítás
Hivatalbóli eljárásban
 hivatalból
Kérelemre indult eljárásban
 kérelemre + hivatalból,
ha így is meg lehetett volna
indítani az eljárást
Az első fokú hatóság indítja
meg.
Foganatosítás
Az első fokú hatóság,
illetve – szerződés alapján
– Korm. rendeletben
megjelölt személy vagy
szerv, vagy önálló
bírósági végrehajtó.
Végrehajtási módok és foganatosításuk
Pénzfizetési
kötelezettség
Meghatározott
tevékenység
Külföldi elemek a
végrehajtásban
Ösztönző eszköz
eljárási bírság
 azonnali beszedési
megbízás,
 közérdekű munkával
való megváltás,
 letiltás,
 ingó,
 ingatlan végrehajtás
 jogosított felhatalmazása,
 hatóság saját maga a
kötelezett költségére veszélyére
elvégzi
 rendőrségi közreműködés
 A végrehajtást megindító hatóságnak a végrehajtási
eljárásban
hozott
fellebbezéssel
megtámadható
döntése ellen is van helye fellebbezésnek.
 A végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése,
intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása
esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási
kifogást terjeszthető elő.
 A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására
jogosult hatóság 15 napon belül bírálja el.
 A végrehajtási kifogást a végrehajtást megindító
hatóság döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult
hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó
foganatosítja.
Ha jogszabály (anyagi jogi) bírság kiszabását teszi
lehetővé a hatóság, mérlegeli különösen:
 a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány
megelőzésével, elhárításával, helyreállításával
kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a
jogsértéssel elért előny mértékét,
 a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
 a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
 a jogsértő állapot időtartamát,
 a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát.
A helyszíni bírság alkalmazása
Az elkobzás alkalmazhatóságának esetei
Fajtái:
1. általános
2. egyéb
Kérelemre indult eljárásban
Ügyfél viseli és előlegezi meg
az egyéb eljárási költséget
Hivatalból indult eljárásban
Egyéb költséget a hatóság
előlegezi, kötelezettség
megállapítása esetén az
ügyfél viseli
Ellenérdekű felek
Kivételek
 célszerűtlen, indokolatlan
 eljárás akadályozása
miatt felmerült
Nyertesség arányában viselik,
ha a kérelemnek csak
részben ad helyt a hatóság,
költség-megosztás közöttük
A költség okozója viseli
62
Elektronikus kapcsolattartás
szabályai (Ket. II/A. fejezet):
 elektronikus út előnyben
részesítendő
 főszabály szerint az ügyfél
jogosult e-úton kapcsolatot
tartani
 törvény írhat elő kötelező ekapcsolattartást
 jogszabályban
meghatározott feltételekkel
sms, e-mail is alkalmazható
Elektronikus ügyintézés
szabályai (X. Fejezet):
 e-ügyintézés alapelvei
 szabályozott e-ügyintézési
szolgáltatások általános
feltételei
 konkrét szabályozott eügyintézési szolgáltatások
keretszabályai
 Az informatikai önrendelkezési jog széleskörű érvényesítése.
 Túlszabályozás megszüntetése, rugalmas és tartós jogi keretek
létrehozása.
 Ne zárja ki az ügyintézési modell a hatóságok önálló döntését.
 A rendelkezésre álló (már kiépített) eszközök továbbélése,
felhasználása.
 Máshol már működő piaci és
felhasználásának elvi lehetősége.
külföldi
megoldások
 A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtása
során a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok
megismerhetőségének és a személyes, illetve védett adatok
védelmének biztosítása.
1. Technológiasemlegesség – ez azonban nem
vonatkozik
a
kormányzati
célú
hírközlési
szolgáltatásokra, valamint az állam által ingyenesen
biztosított szolgáltatások igénybevételére.
2. A hatóság nem elektronikus kapcsolattartás esetén
is jogosult egyes eljárási cselekményeit elektronikus
ügyintézés keretében lefolytatni, figyelembe véve az
ügyfél ügyintézési rendelkezését.
3. Főszabály szerint a hatóság a kormányzati célú
hírközlési szolgáltatást veszi igénybe.
Fajtái:

ügyintézési rendelkezés

azonosítás

kézbesítési szolgáltatás

iratérvényességi nyilvántartás

ügyfél-regisztrációs eljárás


az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott
elektronikus ügyintézési szolgáltatások
hatósági szolgáltatás
Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás
engedélyezés vagy bejelentés alapján (Elektronikus
Ügyintézési Felügyelet).
Köszönöm a figyelmet!