Közigazgatási eljárások – KAB képzés, II. modul –

I. rész A közigazgatási eljárás és eljárásjog alapintézményei

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

1. A közigazgatási eljárás és eljárásjog fogalma

A jogállamiság követelményének megfelelően a közigazgatás csak azt teheti, amit számára a jogszabályok lehetővé tesznek és úgy, ahogyan azt a jogszabályok előírják.

 k özhatalom gyakorlása.

• • • • • A

közhatalmi tevékenységek között

amelyeknél a jogalkalmazás valamilyen megkülönböztetünk olyan jogalkalmazó tevékenységeket,

közfeladat ellátását

szolgálja.

Emellett beszélhetünk olyan jogalkalmazási tevékenységekről is, melyek elsődleges célja a

különböző jogviták feloldása, eldöntése

.

 A

jogalkalmazás

az általános jellegű (mindenkire nézve kötelező) jogszabálynak, konkrét (egyedi) ügyekben való alkalmazása.

 A jogalkalmazás a

bíróságok

illetve a

közigazgatási szervek

jogalkalmazói terület között: alapvető tevékenysége, azonban lényeges különbségek vannak a két • • A bírói jogalkalmazás az igazságszolgáltatáshoz tartozik, melynek elsődleges rendeltetése a konfliktusok jogi eszközökkel történő feloldása, valamilyen anyagi jogi Törvénykönyv), jogszabály rendelkezésének vizsgálatára hivatott (pl. Büntető vagy Polgári során a bíróság döntése mindig valamilyen múltbéli történést illetően foglal állást, azaz az ilyen jellegű döntés ún. deklaratív természetű, egy már létrejött anyagi jogviszonyból eredő − pl. a szerződés, amelynek rendelkezéseit utólag a felek vitatják  konfliktust rendez.

során a bíróság kizárólag kérelemre jár el, nem fordulhat elő az ún. hivatalból indított eljárás, a bírósági jogalkalmazás többnyire ún. peres eljárás, melyre az adott jogterületre vonatkozó eljárási törvények szabályoznak (pl. Polgári Perrendtartás), a bírói jogalkalmazás alapelvei sajátosak: ilyen például a bírói függetlenség, társas bíráskodás, stb.

A közigazgatási jogalkalmazás jellemzői: Annak érdekében ugyanis, hogy a jogszabályban meghatározott szabályok érvényre jussanak • a közigazgatási szervek beavatkoznak a különböző társadalmi viszonyokba, • először a közigazgatási eljárás lefolytatására kerül sor, azaz a közigazgatási jogalkalmazás nem korábbi körülményeket vizsgál, hanem a jogalkalmazás eredményeként kibocsátott közigazgatási aktus a jövőre nézve hoz létre jogokat, kötelezettségeket, • a közigazgatási szervek hivatalból is kezdeményezhetnek eljárásokat pl.

abban az esetben, amennyiben a • A közigazgatási jogalkalmazás ún. nemperes (peren kívüli) tevékenységnek tekintendő.

jogszabályok betartását ellenőrzik, • A közigazgatási jogalkalmazás alapelvei alapvetően eltérnek a bírói jogalkalmazás alapelveitől: a döntéseket rendszerint egy személy hozza meg, érvényesül az officialitás (hivatalból való eljárás) elve, stb.

A közigazgatási jogalkalmazás egyik speciális formája a

tevékenység

, mely a

hatósági jogalkalmazói

közigazgatási jogalkalmazásnál szűkebb fogalom.

Magyary

Zoltán szerint „az eljárás fogalma valamely cél elérésére alkalmas cselekedetek megállapított sorrendjét jelenti. Az eljárási jogon a közigazgatás és az emberek együttműködésének alaki szempontból való jogi szabályozását értjük, szemben a más jogszabályokban található anyagi jog változatos rendelkezéseivel.” A közigazgatási

hatósági eljárás fogalma

: • a közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló, • jogilag szabályozott olyan cselekvési rend, amely • egyedi ügy intézése során, • hatósági jogalkalmazás keretében, • az érintett jogalanyra nézve jogi helyzetét megváltoztató, jogvitáját elbíráló vagy jogsértésére reagáló, • közvetlen jogi hatást gyakorló egyedi aktus (rendelkezés) kibocsátása, illetőleg érvényesítése érdekében.

A hatósági eljárás és eljárásjog nem azonos fogalmak. Az eljárás a fentiekben említett, egymást követő cselekmények láncolata, míg a közigazgatási eljárásjog az ezekre vonatkozó jogi normák rendszere.

2. A közigazgatási eljárásjog helye a jogrendszerben, a közigazgatási eljárásjog forrásai

-

A

jogrend közjog

(ius publicum)

magánjog

(ius privatum).

Funkcionális szempontból A jogviszony jellege szerint Közjog

A közhatalom működtetését, felépítését, ellenőrizhetőségét szabályozza.

Magánjog

Az egyéneket, személyeket megillető alanyi jogok biztosítását, gyakorolhatóságát szabályozza.

Alá-fölérendelt jogviszony jellemzi, vagyis a jogviszony egyik alanya minden esetben az során: állam, vagy a közhatalmat megtestesítő szerv vagy személy (a közigazgatási eljárás hatóság), többletjogosítványai vannak a neki alárendelt féllel szemben.

akinek Horizontális, mellérendelt jogviszony jellemzi: a létrejövő jogviszonyban a feleket azonos jogok kötelezettségek terhelik.

illetik és

A jogviszonyra jellemző normák A jogterület eszközrendszere

Parancsoló (imperatív) normák.

Többnyire jogosító (attributív) normák.

Közvetlen kényszer igénybe vételére is sor kerülhet (pl. előállíttatás a közigazgatási eljárásban).

A kényszer alkalmazása nem jellemző, a feleket a jogok és kötelezettségek érvényesítése során ért érdeksérelem bírósági úton érvényesíthető.

Egy bizonyos jogterületen eszközölhető magatartási szabályokat az adott jogterületre vonatkozó

jogszabályok

határozzák meg. Vannak olyan jogterületek, ahol ezek a jogszabályok egymástól jól elkülöníthető csoportokba sorolhatók. Ennek megfelelően beszélhetünk az

anyagi és az alaki, vagy más néven eljárási

jogszabályokról.

Az

anyagi jogi normák

az adott jogterületre vonatkozó általános szabályokat, normákat jelentik.

Az

alaki

vagy másként nevezve, eljárási normák célja az anyagi jogi norma végrehajtására, érvényre juttatása.

Az anyagi és az alaki jogi szabályok egymástól való elkülönülése tekintetében a közigazgatási jog területén

nem beszélhetünk önálló, a közigazgatási jog egészére vonatkozó anyagi és alaki jogi normákról,

de létezik egy általános alaki jogi vagy Ket., a más néven eljárási normákat tartalmazó jogszabályunk, ez lesz a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.

évi CXL. tv., mely a közigazgatási eljárásjog legfontosabb jogforrása.

3. A közigazgatási eljárásjog kialakulása

• • • A pénzügyi közigazgatási bíróság felállítása - 1883. évi XLIII. tc.

•

1896

ban az önálló közigazgatási bíróság felállítása - 1896. évi XXVI. Tc.

• az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló

1957. évi IV. törvény (Et.) 1981

ben átfogó felülvizsgálat

2004. évi CXL. törvény

(a Ket .) és módosításai

Köszönöm figyelmüket

!

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

Közigazgatási eljárások – KAB képzés, II. modul –

II. rész A közigazgatási eljárás felépítése, a közigazgatási eljárás szakaszai

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

A közigazgatási eljárásnak három nagy szakaszát különböztetjük meg: 

az első fokú eljárás (alapeljárás) szakasza,



jogorvoslati szakasz,



végrehajtási szakasz.

Az alapeljárás:

– A Ket . ún. állandó szakasza: amennyiben az eljárási jogviszony létrejön, az első fokú eljárás is megkezdődik és az esetek nagy többségében lefolytatásra is kerül, – – vagy az ügyfél kérelmére, vagy a hatóság elhatározása alapján (azaz hivatalból) indul, szabályainak ismerete azért is fontos, mert az alapeljárás egyes szabályai az eljárás másik két szakaszában is alkalmazhatók, ha szükséges, – az alapeljárás végén a hatóságnak az első fokú eljárás lezárásaként egy első fokú hatósági döntést kell hoznia, majd döntését közölni kell azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg.

Az első fokú eljárás tehát mindenképpen lefolytatásra kerül, ezért nevezik alapeljárásnak is.

A

jogorvoslati és végrehajtási szakasz

az alapeljárással szemben csupán a közigazgatási hatósági eljárás ún. lehetséges szakaszai: lefolytatásuk nem szükségszerű, hiszen az esetek jelentős részében az első fokú eljárás után nem él az arra jogosult jogorvoslattal, kikényszeríteni.

és a végrehajtási szakaszra sem kerül sor, mert az alapeljárásban a hatóság a határozatában valamilyen jogosultságot biztosított az ügyfél számára (például építési engedélyt adott számára), így azt nem kell A jogorvoslati eljárásoknak két típusát különböztetjük meg:  kérelemre induló jogorvoslatok,  hivatalból induló döntés-felülvizsgálati eljárások.

A végrehajtási szakaszra abban az esetben kerül sor, ha az ügyfél önként nem hajtja végre a számára kötelezettséget megállapító közigazgatási határozatot (például nem kezdi meg az építési engedély nélkül megépített melléképületének lebontását).

A Ket. felépítése

• • • • • • • • • Preambulum I. fejezet Alapelvek és alapvető rendelkezések II. fejezet Joghatóság, hatáskör, illetékesség II/A. fejezet A kapcsolattartás általános szabályai III. fejezet Az elsőfokú eljárás • • • • IV. fejezet A hatóság döntései V. fejezet Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás VI. fejezet Hatósági ellenőrzés VI/A. Fejezet A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság és az elkobzás alkalmazásának eljárásjogi alapjai • VII. fejezet Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat VIII. fejezet Végrehajtás IX. fejezet Eljárási költség, az eljárási költség előlegezése és viselése X. fejezet Elektronikus ügyintézés XI. fejezet Záró rendelkezések

Köszönöm figyelmüket

!

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

Közigazgatási eljárások – KAB képzés, II. modul –

III. rész Az eljárás alapelvei. A Ket. hatálya

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

1. A közigazgatási hatósági eljárás alapelvei, és az alapvető rendelkezések fogalma, rendeltetése

A hatósági eljárás alapelvei elsődlegesen az eljárás fő szereplőivel, azaz a hatósággal, illetve az ügyféllel szemben támasztott bizonyos elvárásokat fogalmazzák meg. Az alapelveket az eljárás minden szakaszában be kell tartani, és megsértésük törvénysértésnek minősül.

Az alapelvek funkciói: 

jogalkalmazói, vagy más néven értelmező funkció:

a cél, hogy valamennyi jogalkalmazó egyformán értelmezze és alkalmazza az adott jogszabályt, 

jogalkotói funkció:

hanem a Ket.

a Ket.-ben már meghatározott alapelveket nem csak a Ket., hatálya alá tartozó egyéb ágazati jogszabályok megalkotása során is figyelembe kell venni, 

hézagpótló funkció:

keletkezett célja, hogy a jogszabályszöveg és az egyedi élethelyzet alapján ügy közötti különbségeket áthidalja.

• •

Jellegüket tekintve az alapelvek

lehetnek

deklaratív,

azaz kinyilatkoztató és

normatív,

azaz ténylegesen szabályozó

jellegűek.

2. A Ket. alapelvei

1. A törvényesség, illetve joghoz kötöttség alapelve

A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. A hatóság feladata, hogy a jogszabályok által megkövetelt jogszerű állapotot megteremtse.

2. A hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége és a joggal való visszaélés tilalma

A hatáskör csak olyan célra használható fel, amilyen célra azt a jogalkotó szánta. A közigazgatási hatóságok csak olyan eljárási cselekményeket foganatosíthatnak, amelyekre jogszabályi felhatalmazásuk van.

3. A szakszerűség, egyszerűség és együttműködés alapelve 4. A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme

A hatósági döntés alapján szerzett jogok gyakorlásába meghatározott időt követően közhatalmi úton sem lehet beavatkozni, vagyis az ügyfél bízva a döntésben foglaltakra folytathatja a joggyakorlást (pl.

jogerős építési engedély alapján megkezdheti az építkezést). A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekében védelméhez szükséges mértékben jogosult korlátozni.

5. A jóhiszemű eljárás elve

A közigazgatási hatósági eljárásban mind az ügyfél, mind a hatóság köteles jóhiszeműen eljárni.

Jóhiszemű az, aki nem, illetve akinek kellő körültekintés tanúsítása mellett sem kell vagy kellene tudnia a látszattal ellentétes tényekről (valóságról).

6. A törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalma

Az ügyfelek ügyeit indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.

2. A Ket. alapelvei

7. A szabad bizonyítás elve

A a hatóság feladata a tényállás felderítése és a valósághű tényállás alapján a megfelelő döntés meghozatala, tényállás tisztázásához elméletileg bármilyen bizonyíték felhasználható.

8. A hivatalbóliság alapelve (Ex offitio)

A közigazgatási hatóság hivatalból: eljárást indíthat, végrehajtást indíthat meg, megállapítja a tényállást, meghatározza a bizonyítás módját, döntést felülvizsgálhat ill. kijavíthat, módosíthat, visszavonhat.

9. A tisztességes eljáráshoz és a jogszabályban meghatározott határidőn belüli döntéshez való jog 10. A közigazgatási hatóság kártérítési felelőssége

A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti.

11. A tájékoztatáshoz való jog

A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, így előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. A közigazgatási hatóság a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen ügyfelet, illetve az eljárás korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen egyéb résztvevőjét megfelelő légkör biztosítása mellett, korára, egészségi állapotára és értelmi szintjére tekintettel tájékoztatja az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, valamint a lefolytatandó eljárási cselekményről.

12. Költséghatékonyság és a gyorsaság alapelve 13. A kapcsolattartási formák közötti szabad választás elve 14. A kiskorúak érdekeinek fokozott védelme 15. Nyelvhasználat

A hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar, de bizonyos feltételek mellett a törvény ettől eltérést enged.

3. A közigazgatási hatósági jogviszony és a törvény hatálya

A Ket.

alkalmazása során egy

közigazgatási hatósági jogviszony

jön létre.

A közigazgatási eljárásjogi jogviszony mindig megelőzi a közigazgatási anyagi jogi jogviszony létrejöttét: ahhoz, hogy valaki építhessen, építési engedélyt kell kérnie. Az építési engedélyezési eljárás eljárási jogviszonyt feltételez. Amennyiben a hatóság a kérelemnek helyt ad és az építéshatósági engedélyt megadja, az ügyfél megkezdheti az építkezést, azaz létrejön az anyagi jogi jogviszony.

A

jogszabály hatálya

szervezetekre mutatja meg azt, hogy egy adott jogszabály milyen személyekre, vonatkozóan állapít meg jogokat és kötelezettségeket

(személyi hatály)

, milyen életviszonyokra vonatkozó szabályokat tartalmaz

(területi hatály)

és milyen időben

(időbeli hatály) (tárgyi hatály)

, milyen érvényesek a rendelkezései.

területen A közigazgatási hatósági eljárás rendszerét, míg

személyi hatálya szervi

alatt az

hatálya

alatt a ügyfelet értjük.

közigazgatási hatóságok Emellett az eljárásban megjelenhetnek egyéb, vagyis a hatóságon és az ügyfélen kívüli személyek is (pl. tanú, tolmács, az ügyfél képviselője).

• Az

ügyfél

a Ket. szerint az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz (az ügyfélfogalom fő szabálya).

•

Speciális ügyféli jogállás

más hatóságok).

(ex lege ügyfelek, civil szervezetek, ügyféli minőségben • Az

ügyféli jogállást

áttekintése a hatóságnak mindig vizsgálnia kell. Ehhez három kérdéskör szükséges:

eljárási képesség



cselekvőképesség



ügyfélképesség

.

• Olyan eset is előfordulhat, hogy az ügyfél kiesik az eljárásból, ilyenkor vizsgálandó az

ügyfél jogutódlásának

kérdése.

A közigazgatási hatóságok rendszere:

Központi szint Középszint (megyei/regionális)

Államigazgatási hatóság

A 2010. évi XLIII. törvény 1. § a alapján a

központi államigazgatási szervek A dekoncentrált szervek

Helyi szint

Önkormányzati hatóság

nincs – a jegyző, főjegyző, ̶ a kormányhivatal, járási (kerületi) hivatal, kormányablak (integrált ügyfélszolgálat) – törvény vagy kormányrendelet által köz igazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy – a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, A polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője

II. fok

Nincs (kivéve, ha átruházott hatáskörben eljáró szerv az első fokú szerv)

I. fok

– helyi önkormányzati képviselő-testület, ideértve a megyei önkormányzat közgyűlését is vagy – átruházott hatáskörben annak szervei

A törvény tárgyi hatálya

azt mutatja meg, hogy azt milyen ügyek tekintetében kell alkalmazni.

• A Ket. szerint

közigazgatási hatósági ügy

: minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez, • a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés - a fegyelmi és etikai ügyek kivételével - ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti.

Emellett vannak olyan eljárások, azonban típusú eljárások, amelyek látszólag közigazgatási hatósági

mégsem terjed ki rájuk a Ket. hatálya

.

A közigazgatási hatósági eljárásjogban a Ket. az általános eljárásjogi szabályokat tartalmazza, emellett a konkrét ügytípusokra vonatkozó ágazati, vagy más néven szakigazgatási, azaz a Ket.-hez képest

különös vagy speciális jogszabályok

is tartalmaznak eljárásjogi rendelkezéseket. Az ilyen szabályok és a Ket. egymáshoz való viszonyát szintén a törvényünk határozza meg.

Köszönöm figyelmüket

!

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

Közigazgatási eljárások – KAB képzés, II. modul –

IV. rész A joghatóság, hatáskör, illetékesség. Az eljárás megindulása és jogkövetkezményei

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

1. Joghatóság, hatáskör, illetékesség

A

joghatóság

ügyben

mely

szabályai azt határozzák meg, hogy a közigazgatási hatósági

ország közigazgatási hatósága

jár el.

Azt, hogy el, a

az országon belül a közigazgatási szervek közül melyik típusú hatóság

hatásköri szabályok

állapítják meg.

jár

Az illetékességi szabályok

szervek

alapján az állapítható meg, hogy

közül melyik szerv jár e

l a

az azonos

konkrét közigazgatási hatósági ügyben.

hatáskörű

A Ket.

általános joghatósági szabály

területén ként kimondja, hogy a Magyar Köztársaság •a magyar ügyfél, illetőleg •a Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet hatósági ügyében a

magyar hatóság

jár el.

Emellett bizonyos esetekben az enged.

általános joghatósági szabályoktól a Ket. eltérést

Amennyiben a joghatósági szabályok alapján megállapítást nyert, hogy melyik ország hatóságai járnak el egy adott ügyben, a

hatáskör

szabályai azt fogják megmutatni, hogy valamely ügycsoportban

milyen típusú és milyen szintű közigazgatási szerv

járhat el.

A hatóság hatáskörét - a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával -

jogszabály

állapítja meg.

Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben az

integrált ügyfélszolgálat

minősül.

(kormányablak)

az ügyre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság mellett az elsőfokú eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak

Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik,

önkormányzati hatósági ügyben

első fokon a képviselő-testület jár el. A képviselő-testület ezt a hatáskörét a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át.

A hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását

más hatóságra nem ruházhatja át

, kivéve, ha törvény a hatáskör törvényben meghatározott esetben, az ott meghatározott másik hatóságra való átruházását kivételesen lehetővé teszi. Nem minősül ugyanakkor a hatáskör átruházásának, ha a hatáskör gyakorlója kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte.

A hatóságtól

a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el

. Nem minősül a hatáskör elvonásának, ha az ügyben hatáskörrel rendelkező, e törvény szerint kijelölt más hatóság jár el, vagy törvény vagy kormányrendelet alapján több hatóság a hatáskörét megosztva gyakorolja.

• • • • A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján

köteles eljárni

. Ha a hatóság eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a

felügyeleti szerv kivizsgálja

a mulasztás okát, és a mulasztó hatóságot az eljárás

u

tasítja.

soron kívüli lefolytatására

Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv az eljárásra

haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez

. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A kijelölt hatóság soron kívül köteles döntést hozni.

Ha a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság, a társulás vagy a jegyző (vagyis

önkormányzati hatóság

) önkormányzati hatósági ügyben eljárási kötelezettségét elmulasztotta, a vagy fővárosi és megyei kormányhivatal felhívja a mulasztó tisztségviselőt testületet, hogy

soron kívül, de legkésőbb huszonegy napon belül

folytassa le az eljárást.

Az önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelensége esetén az ügyfél vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal, továbbá ha az adott ügyben nincs felügyeleti szerv, vagy a felügyeleti szerv az intézkedési, eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, az ügyfél kérelmére a közigazgatási ügyekben eljáró kötelezi a hatóságot az eljárás lefolytatására.

bíróság

Amennyiben megállapítottuk, hogy a hatóságnak van joghatósága és hatásköre, már csak egy dolgot kell megvizsgálnunk: az

illetékesség szabályait

.

Az

illetékesség

Ennek megmutatja, hogy az azonos meghatározásában ún

.

hatáskörű hatóságok közül melyik jár el.

illetékességi okok

állnak a hatóság rendelkezésére.

Az – illetékességi okoknak két fajtáját különböztetjük meg:

általános illetékességi okok:

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén     az ügyfél lakóhelye/tartózkodási helye, ennek hiányában értesítési címe (együtt: lakcím), illetve nem természetes személy ügyfél esetében székhelye, telephelye, fióktelepe van.

az az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, vagy a jogellenes magatartást elkövették • –

speciális illetékességi okok:

Például ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani. Ennek hiányában - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az eljárásra az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra jogosult hatóság, jegyző hatáskörébe tartozó ügyben a fővárosi főjegyző az illetékes.

Amennyiben egy ügy egyszerre több hatóság előtt is elkezdődik (mert pl. több hatósághoz is elküldi az ügyfél a kérelmét)

az ún. megelőzés elve alapján

illetékességgel rendelkező azonos hatáskörű hatóságok közül az ügyfél kérelmének hiányában az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg.

az ügyben Ha a hatóság megállapítja, hogy az adott ügyben nincs hatásköre vagy illetékessége, a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított

nyolc napon haladéktalanul, de legkésőbb belül átteszi

a a kérelem hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

Ez alól kivételt csak az az eset képez, amikor a hatóság nem lehet tekintettel arra, hogy van-e joghatósága, valamint a hatáskörére és az illetékességére, ugyanis elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna a késedelem. Ilyenkor a hatóság ún.

ideiglenes intézkedést eszközöl.

Olyan eset is előfordulhat, hogy a hatóságok alakul ki.

között hatásköri, illetve illetékességi vita

• • Amennyiben ugyanis ugyanabban az ügyben több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét, több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban, •

az

több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra,

érdekelt hatóságok kötelesek egymás között megkísérelni a vita eldöntését

.

• • Ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot illetékességi összeütközés esetén a hiányában a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, hatásköri összeütközés esetén a jelöli ki.

legközelebbi közös felügyeleti szerv

, ennek

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

2. Az eljárás megindulása és annak jogkövetkezményei

Az

eljárás megindulása

történhet: az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból.

A két eljárástípusra eltérő szabályok vonatkoznak, de az ügyek döntő többsége kérelemre induló eljárás, ezért a Ket. szabályai ezt az eljárástípust részletesebben szabályozzák.

• • • A kérelem előterjesztésének

helye

: az eljárás megindítására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság, Jogszabályban kijelölt hatóság, Közreműködő hatóság.

•  természetes személy ügyfelek számára további lehetőségeket is nevesít a Ket.: ha jogszabály azt nem zárja ki, az ügyfél lakcíme vagy munkahelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóság, vagy ennek hiányában munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti a kérelmét.

a lakcíme vagy

• •

A kérelemnek tartalmaznia kell:

az az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá • meg lehet adni az elektronikus elérhetőséget, levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos • ha jogszabály előírja, a kérelemben az ügyfél azonosíthatósága érdekében fel kell tüntetni az ügyfélnek az ügy jellege szerinti azonosítóját is.

Nagyon fontos, hogy vannak olyan adatok is, amelyek előterjesztése során.

nem kérhetők az ügyféltől

a kérelem A Ket. nagyon fontos Annak szabálya az

eljárás megindításáról szóló értesítési kötelezettség

.

érdekében ugyanis, hogy az ügyfél vagy az ügyfelek már az eljárás elején tudomást szerezzenek arról, hogy ellenük vagy az ügyükben hatósági eljárás van folyamatban, az eljárás megindításáról • a hivatalból indult eljárásban az

ismert ügyfelet

az első eljárási cselekmény elvégzésétől, • a kérelemre indult eljárásban – az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve – az

ismert ügyfelet

a kérelem beérkezésétől számított

8 napon

belül értesíteni kell.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a Ket. emellett az értesítésnek

még számos fajtáját

ismeri.

Amennyiben a kérelem előterjesztésre került, annak beérkezését két további eljárási cselekmény követheti: –

a

–

a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása vagy kérelem érdemi vizsgálatának előkészítése, majd érdemi vizsgálata.

A kérelmet a hatóság

érdemi vizsgálat nélkül

,

8 napon

belül végezéssel elutasítja, ha – az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága, – a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, – a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, – jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett, – a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki, – a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik, vagy – a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy.

Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított

8 napon

belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – figyelmet arra is, hogy a

hiánypótlásra

hiánypótlás később is lehetséges)  hívja fel. (Felhívjuk a jogkövetkezmények.

A hatóság a) írásban aa ) postai úton, ab) írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot, ac) személyesen átadott irat útján, ad) kézbesítési meghatalmazott útján, ae) a hatóság kézbesítője útján, af) kézbesítési ügygondnok útján, ag) hirdetményi úton, vagy b) szóban ba) személyesen bb) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, vagy c) írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton hatósággal, valamint az eljárás egyéb résztvevőjével.

tart kapcsolatot

az ügyféllel, más

Köszönöm figyelmüket

!

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

Közigazgatási eljárások – KAB képzés, II. modul –

V. rész Az első fokú eljárás legfontosabb intézményei

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

1. A kérelem érdemi vizsgálata és az ahhoz kapcsolódó eljárási cselekmények

  

Jogsegély (megkeresés)

: amennyiben annak a hatóságnak, amelyhez a kérelmet az ügyfél előterjesztette, van hatásköre és illetékessége az adott ügyben, azonban ahhoz, hogy megfelelő döntést tudjon hozni, szüksége van más hatóság segítségére. Lényegében ez egy megkeresést jelent, amelyben a hatóság megkeres egy másik hatóságot, és a Ket. ben meghatározott segítségét kéri. Ezt nevezzük különböztetjük meg:

jogsegélynek

belföldi illetve nemzetközi jogsegélyt.

, és két fajtáját

Kizárás

: azt jelenti, hogy a hatóság vagy valamely képviselője, illetve az eljárás valamely egyéb résztvevője (pl. tanú, tolmács) valamilyen okból nem vehet részt az eljárásban, mert vele szemben fennáll valamilyen olyan, a Ket.-ben nevesített ok, amely megkérdőjelezi a szóban forgó személy pártatlanságát. A kizárásra alapot adó okoknak két nagy csoportját különböztetjük meg:

abszolút és relatív okokat

.

Az ún. abszolút okok fennállása esetén ki kell, míg relatív okok fennállása esetén ki lehet zárni az adott személyt.

A törvényünk meghatározza

esetekben az az ügyintézőre, a hatóságra, a jegyzőre és egyes eljárás egyéb résztvevőire

vonatkozó kizárási szabályokat is.

• • 

A szakhatóság közreműködése:

A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki

állásfoglalást

, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja.

Azonban olyan eset is előfordul (Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján), hogy a hatóság mérlegeli a szakhatóság megkeresését és maga dönt a szakkérdésben, sőt törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mellőzheti is a szakhatóság megkeresését, ilyenkor azonban ehhez szakértőt nem rendelhet ki, nem kérhető.

és az adott szakkérdésre vonatkozó szakhatósági eljárásért illeték és díj Nem kell a hogy a szakhatóságot megkeresni, ha a hatóság tíz napon belül megállapítja, kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani.

• • • • Törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajtákban kötelezheti a hatóságot és a szakhatóságot az engedélyezési feltételek

egyeztetés útján

való megállapítására; ilyenkor ha a hatóság és a szakhatóság vagy a szakhatóságok egymással ellentétes egyedi előírást állapítanak meg vagy feltételt írnak elő, a hatóság és az érintett szakhatóságok álláspontjukról egyeztetnek, és a szakhatóságok az egyeztetés eredményeként felülvizsgált állásfoglalásukat haladéktalanul közlik a hatósággal.

Az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a döntésének meghozatalánál

van a szakhatóság állásfoglalásához.

kötve

A szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásának figyelmen kívül hagyása vagy törvényben vagy kormányrendeletben előírt eljárásának mellőzése esetén az erről való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül egyeztet a hatósággal, ennek eredménytelensége esetén a hatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül dönt. Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság azért helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, mert a hatóság figyelmen kívül hagyta a szakhatósági állásfoglalást, a hatóság megtéríti a szakhatóságnak az ezzel okozott költségeket.

Ha viszont a költségeket.

közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a szakhatóság jogszabálysértő állásfoglalása miatt helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, a szakhatóság megtéríti a hatóságnak a jogszabálysértő állásfoglalással okozott

 

Az eljárás megszüntetése és felfüggesztése

: A Ket.

tételesen meghatározza azokat a körülményeket, amelyek során az eljárás megszüntetésére vagy felfüggesztésére kerülhet sor. Mindkét esetben beszélünk abszolút („kell”) és relatív („lehet”) okokról.

A képviselet

: Előfordulhat, hogy nem az ügyfél jár el személyesen, hanem képviselője. Ilyenkor a képviselő a képviselt helyett és nevében jár el, és ezáltal jognyilatkozataival a képviselt személy részére szerez jogokat, illetve vállal kötelezettségeket. A Ket. a képviselet három fajtáját különbözteti meg: •

törvényes,

• •

meghatalmazotti és ügygondnoki képviselet

et.



A jegyzőkönyv, egyszerűsített jegyzőkönyv és a hivatalos feljegyzés

A legtöbb eljárási cselekményt valamilyen formában dokumentálni kell, ennek alapvető formája a

jegyzőkönyv

.

A hatóságnak jegyzőkönyvet

kell

készítenie például a lefoglalásról, a tárgyalásról. Emellett arra is lehetőség van, hogy a hatóság készítsen, mégpedig abban az esetben, ha jegyzőkönyv az ügyfél vagy az eljárási cselekményben érintett személy erre irányuló kérelme, vagy a jegyzőkönyvkészítést indokolttá tévő körülmények hiányában nem készül.

egyszerűsített jegyzőkönyvet

A fentieken túl a Ket. ismeri a

jegyzőkönyv fogalmát is.

közös, a közös egyszerűsített és a szó szerinti

A jegyzőkönyvtől eltérő funkciója van a

hivatalos feljegyzés

nek. Hivatalos feljegyzést ugyanis akkor kell készíteni, amennyiben a hatóság az ügy megítélése szempontjából fontos, vagy egyébként az ügy természetére tekintettel lényeges minden egyéb eljárási cselekményről úgy ítéli meg, hogy célszerű annak írásos rögzítése.

 

A hatósági közvetítő

: gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak mind az eljárás céljáról, mind az annak megvalósulása kapcsán várható következményekről, illetve az esetleges kedvezőtlen változások (hatások) megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről, tájékoztatja az ügyfeleket az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről, az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályokban meghatározott jogaikról, közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljának eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak, összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől beérkezett, az eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket.

Adatkezelés a hatósági eljárásban

: a hatóságnak a hatósági eljárás tartama alatt, a hatóság által nyújtott szolgáltatás teljesítése során és azt követően is gondoskodnia kell arról, hogy a törvény által védett és a hivatás gyakorlásához kötött titok ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.

• • • A hatóság az eljárása során, illetve az általa nyújtott szolgáltatás teljesítésekor jogosult a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosítása céljából a) b) nevének, születési nevének, c) d) születési helyének, e) anyja nevének, f) születési idejének, lakcímének, valamint g) külön törvényben vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendeletében meghatározott személyes adatának

kezelésér

e.

Emellett a hatóság törvény eltérő rendelkezése hiányában jogosult az eljárás lefolytatásához, illetve a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok

megismerésére és kezelésére

.

Ugyanakkor a adatot hatóság az eljárás, illetve szolgáltatás nyújtása során a személyes és a védett adatot

csak akkor továbbíthatja más szervhez

, ha azt törvény megengedi, vagy ha az A érintett ehhez hozzájárult.

hatóság eljárásának jogerős befejezését követően az eljárása során megismert és kezelt személyes adatokat

zárolja

.



A hatósági ellenőrzés

: Speciális eljárástípusnak tekinthető.

Hivatalból vagy – ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki vagy nem korlátozza – az ügyfél kérelmére indul meg. Az ügyfél csak saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kérelmezheti.

Az ellenőrzés keretében a hatóság a jogszabályi rendelkezések, illetve a hatósági határozatban vagy végzésben megállapított jogok, valamint kötelezettségek teljesítését ellenőrzi.

A hatósági ellenőrzés eszközei: a) adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés, b) helyszíni ellenőrzés, vagy c) ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.

Jogszabály időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatási kötelezettséggel megvalósuló és folyamatos ellenőrzést is elrendelhet.

• • • • • Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés során

jogsértést nem tapasztal

, jegyzőkönyv felvétele helyett egyszerűsített jegyzőkönyvet is készíthet, amelyet az ügyfél kérelmére a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átad, vagy az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküld.

Amennyiben viszont a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre

a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható

, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére, ha az előbbi pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az kizárt, a

hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást

, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is, Ha a hatóság az adott jogszabálysértés tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság a jegyzőkönyv jogszabálysértésre vonatkozó információkat tartalmazó részének megküldésével

kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását,

kezdeményez.

illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást

Köszönöm figyelmüket

!

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

Közigazgatási eljárások – KAB képzés, II. modul –

VI. rész Az ügyintézési határidő és annak számítása

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

Az

ügyintézési határidő

a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését

követő napon

, hivatalbóli eljárás esetén

az első eljárási cselekmény elvégzésének napján

kezdődik.

Határozatot, illetve az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését

21 napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről

ezt hívjuk

általános ügyintézési határidő

nek.

Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az általános ügyintézési határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül határoz.

A Ket.

lehetővé teszi, hogy az általános 21 napos határidőnél – rövidebb határidőt bármely jogszabály, – hosszabbat pedig csak törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.

Emellett az eljáró hatóság vezetője - ha azt jogszabály nem zárja ki - az ügyintézési határidőt annak letelte előtt

kivételesen indokolt esetben egy alkalommal

, legfeljebb huszonegy, nappal meghosszabbíthatja. Ilyenkor a végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni.

• • • Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az

ügyet soron kívül kell elintézni.

Amennyiben a Ket.

valamely eljárási cselekmény teljesítésének vagy végzés meghozatalának határidejéről nem rendelkezik, a hatóság

haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon

belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse, vagy a végzést meghozza (ún.

belső eljárási határidő

).

Bizonyos eljárási cselekmények

időtartama nem számít az ügyintézési határidőbe

.

Ilyen például a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama.

• Ha a

hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi,

köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget az ügyfél részére visszafizetni.

• • • • • Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott,

igazolási kérelmet

terjeszthet elő.

Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt.

Az igazolási kérelmet

a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül

lehet előterjeszteni.

A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak.

pótolni kell

az Amennyiben a hatóság az igazolási kérelemnek

helyt ad

, az igazolási kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna.

visszavonja, az  Ennek érdekében a hatóság a döntését módosítja vagy eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel.

Köszönöm figyelmüket

!

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

Közigazgatási eljárások – KAB képzés, II. modul –

VII. rész A tényállás tisztázása

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

1. A tényállás és a bizonyítás fogalma

• • A tényállás tisztázása a közigazgatási hatósági eljárás egyik legfontosabb része. A döntéshozatalt megelőzően ugyanis a hatóságnak meg kell vizsgálnia minden lényeges körülményt. Az eljárás érdemi része, a döntéshozatal előkészítése, a hatáskör és illetékesség, illetve a kérelem megfelelőségének megállapítása után indulhat. Ennek első eleme a

tényállás tisztázása

. Ahhoz, hogy a hatóság megalapozott és valós tényeken alapuló döntést hozhasson, meg kell győződnie az ügyfél által a kérelmében leírt tények valódiságáról, illetve az általa feltárt bizonyítékok valóságtartamáról.

A közigazgatási eljárásban a

bizonyítás

az ügyfél, a hatóság és az eljárás egyéb résztvevői bizonyítási eljárási cselekményeinek összessége, melyek azt szolgálják, hogy a hatóság a tényállást és az annak alapjául szolgáló tényeket a valóságnak megfelelően tárja fel. A hatóságnak ugye mindig az a feladata, hogy az egyedi esetet az absztrakt

tisztázása.

jogszabályi feltételek tükrében megvizsgálja.

Ez a

tényállás

• • A tényállásoknak két fajtáját különböztethetjük meg: a törvényi tényállást (amelyet a jogszabályban találunk), a történeti tényállást (amely a valóságban megtörténik).

A hivatalbóliság alapelvének megfelelően a bizonyítás és a tényállás tisztázásának kötelezettsége (

bizonyítási kötelezettség

rendelkezésre álló adatok ) a hatóságot terheli, a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a bizonyítási eljárást folytat le.

A

bizonyítási teher

annak azt jelenti, hogy amennyiben egy tény bizonyításra szorul, ki viseli jogkövetkezményét, hogy az a tény bizonyítást nyer vagy sem.

A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok,

bizonyítási eljárást

folytat le, de a hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

A hatósági eljárásban mindig

csak olyan

tényállás tisztázásának megkönnyítésére.

bizonyíték használható fel

, amely alkalmas a

• • A hatóság mindig

szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt

, de törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá jogszabály meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését.

A tényállás tisztázása különösen az alábbi bizonyítékok igénybevételével történhet: o ügyfél nyilatkozata, o irat, o tanúvallomás, o szakértői vélemény, o szemléről készült jegyzőkönyv, o a hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyv, o tárgyi bizonyíték.

• A hatóság a bizonyítékokat

egyenként és összességükben értékeli

, alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

és az ezen

• • • •

2. A bizonyítás egyes eljárási cselekményei

Lefoglalás

: olyan eljárási cselekmény, amelynek során a hatóság elvonja valamely dolog birtoklását a birtokos rendelkezése alól. A törvény által meghatározott esetekben kerülhet rá sor, elrendelni csak végzés formájában lehet.

Az ügyfél nyilatkozata

: A hatósági eljárások egyik legfontosabb bizonyítéka. Az ügyfél bármikor nyilatkozatot tehet és

arra, hogy joga van nyilatkozatát – bizonyos korlátok között – visszavonja, vagy a nyilatkozattételt megtagadja.

Emellett, ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban eljárást.

nyilatkozattételre hívhatja fel

. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az Itt szabályozza a törvény az ügyfél

adatszolgáltatási kötelezettségét

is: Törvény vagy kormányrendelet kötelezővé teheti, hogy a hivatalból folytatott eljárásban az ügyfél, a kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására közölje az érdemi döntéshez szükséges adatokat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok A közlése esetére.

törvényen vagy kormányrendeleten alapuló adatszolgáltatást hivatalból folytatott eljárásban az ügyfél, illetve

a)

kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél csak akkor tagadhatja meg, ha nem kapott felmentést a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól,

b)

nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy

c)

az ügyfél, illetve az ellenérdekű ügyfél médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és nyilatkozatával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné.

•

Az irat

: Az iratokat az alábbi csoportokba soroljuk: – Okirat: – közokirat, – magánokirat, – Egyéb irat.

• • • • A hatóság a tényállás megállapítása céljából

felhívhatja az ügyfelet

okirat vagy más irat bemutatására, vagy ezek beszerzése érdekében

más szervet is megkereshet

.

A

külföldön kiállított közokirat

, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat a magyar szerinti törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye államban működő magyar külképviseleti hatóság

diplomáciai felülhitelesítéssel

látta el.

A nem magyar nyelven nem rendelkezik - csak kiállított

okirat hiteles magyar

- ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként

fordítással

ellátva fogadható el.

A nem magyar nyelven

kiállított irat

- ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak

hiteles magyar fordítással ellátva

fogadható el, de az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet.

Az az eljárás irataiba való betekintés vonatkozásában a Ket. differenciált szabályozást tartalmaz ügyfél és más személyek • Az

ügyfé

l az

iratbetekintési jog

át illetően.

eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba.

• Ez a jog akkor is megilleti az • Az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban.

eljárás egyéb résztvevője

a rá vonatkozó iratokat tekintheti meg.

Harmadik személy

akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy – az adat megismerése joga érvényesítéséhez, – jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, – valamint ha a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak.

Nem lehet betekinteni:

− a döntés tervezetébe, − az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését − − rendelte el, betekintési vagy megismerési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba, az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában.

•

A tanú és a hatósági tanú

A

tanú

valamilyen olyan tényről, körülményről tud nyilatkozni, amelyet a múltban észlelt. A tanút a tanúvallomás tételével összefüggésben különböző kötelezettségek terhelik a közigazgatási eljárás során, így különösen: • • •

megjelenési, vallomástételi, igazmondási kötelezettség

.

Tanúvallomást sem tehet mindenki, a vallomástételnek vannak ugyanis ún.

tanú nem hallgatható meg) és

relatív

(ez esetben a

abszolút

(ez esetben a tanú megtagadhatja a tanúvallomást)

akadályai

.

(Speciális szabályok vonatkoznak a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személyekre).

Tanúként nem hallgatható meg

a)

az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás,

b)

védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől.

A tanúvallomás megtagadható, ha

a)

a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója,

b) c)

a a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy tanú médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné.

A

tanú meghallgatásának legfontosabb szabályai

: A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e.

A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire.

A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő meghallgatásakor.

Ha a tanú meghallgatása nélkül vagy a meghallgatását követően írásban is tehet vallomást.

A

hatósági tanú

intézménye a tanú egy másik módozata, melyet a hatóság a biztosítási intézkedés alkalmazása során, szemlénél, lefoglalásnál, hatósági ellenőrzésnél vehet igénybe.

Ez azt jelenti, hogy a szerepét tölti be.

hatósági tanú, a „rendes” tanúval ellentétben nem valamilyen múltban észlelt tényről, körülményről tesz tanúvallomást, hanem tulajdonképpen a hatóság által foganatosított eljárási cselekmény során tanúskodik, kvázi egy igazoló

•

A szemle

: A szemle egy bizonyítási módszer, amelynek célja, hogy a hatóság, illetőleg a szakértő valamely lényeges körülmény megállapítása vagy felderítése érdekében tárgyi bizonyítékot (szemletárgyat), tényt, cselekvést közvetlenül megvizsgáljon, vagy megfigyeljen.

A szemle fajtái:

– szemletárgy bemutatása, – helyszíni szemle, – személy megtekintése, – személy megfigyelése.

• • • • • A szemle ‒

legfontosabb szabályai

: Szemlét a hatóság ügyintézője, a hatóság által kirendelt szakértő, illetve jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy végezhet, aki jogosultságát a szemle során köteles igazolni.

A szemletárgy birtokosát a szemléről előzetesen értesíteni kell.

A szemlén az ügyfél jelen lehet, kivéve, ha a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését rendelték el.

Szemlét a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban pedig munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A szemlét úgy kell végezni, hogy az a szemletárgy birtokosának munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza.

Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet veszélye miatt, továbbá közrendvédelmi, közbiztonsági, illetve törvényben meghatározott más fontos okból a szemle haladéktalanul megtartható.

A szemle során a szemlét végző személy a hatásköre gyakorlásának keretei között a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemletárgy birtokosától és a szemle helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.

• • • • • • • •

A szakértő

: Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság

nem rendelkezik

•

az megfelelő szakértelemmel

,

különleges szakértelem szükséges, vagy

és

ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához

•

jogszabály írja elő a szakértő igénybevételé

t.

Ha jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét írja elő, úgy ezt a szervezetet, intézményt, testületet vagy személyt kell szakértőként kirendelni. A hatóság egyéb esetben

az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt rendelhet ki.

Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényben meghatározott kivételekkel a kirendelt szakértő a hatóság kirendelése alapján köteles eljárni.

A szakértő személyére

az ügyfél is tehet javaslatot

.

Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja.

A hatóság a szakértővel közli mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van.

Ha a szakvélemény nem egyértelmű, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a hatóság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni.

3. A bizonyításhoz kapcsolódó egyéb eljárási szabályok

• • • • Az olyan közigazgatási eljárásokban, amelyek során a hatóság ellenérdekű felek vitáját dönti el, többnyire

tárgyalás

tartására is sor kerül.

Ha jogszabály elrendeli vagy ha a hatóság tárgyalást tart, a tárgyaláson a hatóságnak a döntés előtt mindig meg kell kísérelnie egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között A tárgyalás mellett lehetőség van ún.

közmeghallgatás

tartására is. Erre akkor kerülhet sor, ha azt jogszabály előírja, ha az eljárásban több, mint ötven ügyfél vagy több, mint öt civil szervezet vesz részt, vagy ha a hatóság a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja.

Amennyiben a hatóság az eljárás megindításáról nem értesítette az ügyfelet, és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől számított nyolc napon belül értesíti az ügyfelet, hogy az megismerhesse a bizonyítékokat, azokra nyolc napon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő (ez

a bizonyítékok ügyféllel való ismertetése

).

Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője rosszhiszeműen jár el, zavarja az eljárás lebonyolítását, a hatóság

eljárási bírsággal

sújthatja.

Köszönöm figyelmüket

!

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

Közigazgatási eljárások – KAB képzés, II. modul –

VIII. rész A hatóság döntései

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

1. A hatósági döntések fajtái

A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki.

A hatósági határozat az alapeljárást lezáró érdemi döntés ebben a döntésben a hatóság valamilyen jogot, vagy kötelezettséget állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, vagy éppen hatósági nyilvántartásba vétel vagy onnan való törlés útján keletkeztet vagy szüntet meg valamilyen jogot.

• A döntést mindig külön okiratban kell megszövegezni, jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy az ügyiratra kell feljegyezni.

• A döntés csak olyan védett adatot tartalmazhat, amelyet az iratbetekintés szabályai szerint megismerhet az, akivel a döntést közlik.

A határozat és a végzés felépítését tekintve négy nagy részből áll: • Bevezető rész, • Rendelkező rész, • Indokolási rész, • Záró rész.

A részek tartalmi elemeit a Ket. pontosan meghatározza.

Arra is lehetőség van, hogy a hatóság ún.

egyszerűsített döntést

hozzon:

Indokolást és jogorvoslatról

hozható, ha való tájékoztatást nem tartalmazó egyszerűsített döntés

a)

a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti, vagy

b)

az kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját határozza meg.

• Az egyezséget jóváhagyó egyszerűsített döntésből

mellőzhető az indokolás

.

• Az

indokolás emellett mellőzhető akkor

is, ha az késleltetné a döntés meghozatalát és a késedelem életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet. Ebben az esetben a döntés meghozatalától számított tíz napon belül meg kell küldeni az indokolást az ügyfél részére. A jogorvoslat igénybevételének határidejét az indokolás kézbesítésének napjától kell számítani.

Speciális döntési formák:

1.

A hatóság hallgatása útján létrejött döntés

: Törvény vagy kormányrendelet jog

eltérő rendelkezése hiányában

, ha az ügyfél kérelme megszerzésére irányul és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt,

a)

az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést,

b)

a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást.

Ilyenkor a megszerzett jogot ügyfél birtokában levő másolati példányára, vagy a hatóságnál levő példányról az ügyfél részére másolatot kell kiadni.

rá kell vezetni a kérelemre, továbbá - kérelemre - annak az • • Emellett a az hatóság

mellőzi a határozathozatalt

, ha eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul, továbbá ha jogszabályban biztosított jogosultság gyakorlásának kizárólag az ügyfél erre irányuló kérelmének benyújtása a feltétele. A hatóság az ügyfél kérelmére igazolja, hogy az ügyfél a kérelem benyújtásától a jogszabályban biztosított jogát jogszerűen gyakorolja.

• • •

2. Az egyezség jóváhagyása:

Ha a hatósági eljárás során lefolytatott egyezségi kísérlet eredményre vezet, a hatóság

határozatba foglalja

és jóváhagyja az egyezséget, feltéve, hogy az megfelel a nem kiterjed a jogszabályokban foglalt feltételeknek, sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint teljesítési határidőre és az eljárási költség viselésére.

•

3. A hatósági szerződés

: • Ha

jogszabály lehetővé teszi

, az elsőfokú hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet.

Hatósági szerződés csak írásban köthető.

Ha a hatósági ügyben szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni, a szerződés csak a szakhatóság hozzájárulása esetén és a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe történő foglalásával köthető meg + Ha a szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti, a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásos hozzájárulását.

• • • •

A szerződés módosítása:

Az ügy szempontjából jelentős új tény felmerülése, továbbá a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényeges megváltozása esetén a szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti.

A szerződésszegés szabályai:

Ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, a hatóság a hatósági ellenőrzés során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a szerződéssel érintett társadalmi, gazdasági és jogviszonyok jellege, valamint a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából, továbbá az addigi teljesítések figyelembevételével mérlegeli, hogy hivatalból megindítja eljárását, intézkedik a végrehajtás megindítása iránt, vagy a hatósági szerződés módosítását kezdeményezi.

Amennyiben viszont a hatósági szerződésben foglaltakat a hatóság nem teljesíti, az ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén - a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül - a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat.

Egyebekben a hatósági szerződésre a Ket.-ben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

• • •

4. A hatósági bizonyítvány

A hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben, valamint az egyébként hatáskörébe tartozó eljáráshoz kapcsolódóan az ügyfél kérelmére tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.

Ha A jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított tíz napon belül kell kiadni, illetve az ügyfél által benyújtott iratot záradékkal ellátni.

hatósági bizonyítvány tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni.

• •

5. A hatósági igazolvány

A hatóság - jogszabályban meghatározott esetben és adattartalommal - az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki.

A hatósági igazolványt a bejegyzett adatok és jogok igazolására - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni, ezekre nézve az ügyfél más bizonyításra nem kötelezhető.

2. A hatósági döntések jogereje

•

Alaki jogerő:

a döntés államigazgatási úton, azaz fellebbezéssel már nem támadható meg.

A hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha

a)

ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,

b) c)

a a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, fellebbezésnek - ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést - nincs helye (ilyenkor az jogerőssé), első fokú döntés, valamint a másodfokú döntés a közléssel válik vagy

d)

a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta (ilyenkor az első fokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé).

a A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén jogerőre emelkedik döntés

a)

az első fokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,

b)

az utolsóként kézhez kapott lemondás vagy visszavonás hatósághoz való megérkezésének napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését.

• •

Anyagi

a

jogerő:

döntés már bíróság által sem változtatható meg.

Részjogerő:

amennyiben nem a teljes döntés, hanem annak csak egy része emelkedik jogerőre.

Az

a)

első fokú döntés fellebbezéssel nem érintett rendelkezései jogerőssé válnak, ha csak az eljárás egyéb résztvevője fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen,

b)

jogszabály így rendelkezik arra tekintettel, hogy kizárólag a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.

3. A döntés kijavítása és kiegészítése

• • • • A hatóság döntése is szenvedhet különböző hibákban, melyek különbözőek lehetnek, ezért orvoslásuk is különbözőképpen történhet.

Kijavításnak

akkor van helye, ha a számítási hiba van.

döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve Ha döntésből jogszabály által

előírt kötelező tartalmi elem hiányzik

, vagy az érdeméhez tartozó kérdésben

nem született döntés

, a ügy hatóság a döntést

kiegészíti.

A kiegészítést a hatóság önálló kiegészítő döntéssel és – lehetőség szerint – e ténynek a döntés eredeti példányára és kiadmányaira történő feljegyzésével vagy a hiányos döntés bevonása mellett az eredeti döntést és a kiegészítő döntést egységes döntésbe foglalva a

döntés kicserélésével

teljesíti.

Köszönöm figyelmüket

!

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

Közigazgatási eljárások – KAB képzés, II. modul –

IX. rész A döntés közlése és nyilvános közzététele

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

• • • • A közigazgatási hatósági döntést mindig közölni kell azzal, akire nézve az valamilyen jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetve azokkal a szervekkel, amelyek tájékoztatását a Ket. előírja.

A döntés közlése azért is fontos, mert az érintett csak abban az esetben tud élni a jogorvoslati jogával, ha a döntés tartalmát megismerheti.

Másrészt a döntés közlése a döntés érvényességi kelléke is egyben, hiszen a döntés csak abban az esetben tudja kiváltani a hozzá fűzött joghatást, ha azt közölték.

  A címzettek tekintetében a Ket. különbséget tesz a határozat és a végzés közlése között: A

határozatot

közölni kell  az ügyféllel,  azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal, a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel.

  Ezzel szemben a

végzést

 azzal kell közölni akire nézve rendelkezést tartalmaz, akinek a jogát vagy jogos érdekét érinti, a jogszabályban meghatározott más szervvel vagy személlyel.

• • • • • •

A hatósági döntés közlésének szabályai:

A hatóság a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén

írásbelinek nem minősülő elektronikus úton

kézbesíti.

Kivételesen lehetséges a döntés hozzájárult.

telefax útján hivatalos iratként vagy

történő közlése is, azonban ezen az úton nem közölhető a határozat és az önállóan fellebbezhető végzés, kivéve, ha a döntés közlésére jogosult személy vagy szerv ezt előzetesen kérte vagy ehhez Ha jogszabály nem zárja ki, a döntés

szóban

is közölhető: ilyen esetben a közlés tényét fel kell jegyezni az iratra, és azt alá kell íratni. Amennyiben a jogosult azt kéri, a döntést 10 napon belül írásban meg kell küldeni a számára.

A döntés abban az esetben közölhető formában közli vele a döntést.

elektronikus úton

, ha a címzett személy a döntés átvételét 5 napon belül nem igazolja vissza, a hatóság másik írásbeli Meghatározott feltételek fennállta esetén helye.

hirdetményi úton

történő közlésnek van

Nyilvános közzététellel

fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított, a Ket.-ben meghatározott típusú határozatokat.

alkalmazása során a hatóság közzéteheti a jogerős vagy

• •

Kézbesítési meghatalmazott

útján történő kézbesítésnek akkor van helye, amennyiben az ügyfél magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkezik, képviselőt nem nevezett meg, és elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye.

A kézbesítési meghatalmazott feladata, hogy az eljárásban keletkezett, az ügyféllel közlendő döntéseket és iratokat átvegye, és azokat az ügyfél részére továbbítsa; e tevékenységéért az ügyféllel szemben a polgári jog szabályai szerint felel.

Ha hirdetményi kézbesítésnek lenne helye, és a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja el vagy korlátozza, a döntés közlésének megkísérlése érdekében a hatóság

kézbesítési ügygondnokot

rendelhet ki. A kézbesítési ügygondnok gondoskodik az ügyfél tartózkodási helyének megállapításáról és a döntés kézbesítéséről.

• • A

döntés közlésének napja

vagy átadták.

az a nap, amelyen azt írásban vagy szóban közölték, A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni.

•

Kézbesítési vélelem és megdöntésének fogalma, szabályai

Köszönöm figyelmüket

!

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

Közigazgatási eljárások – KAB képzés, II. modul –

X. rész Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat a közigazgatási hatósági eljárásban

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

Az Alaptörvény XXVIII. cikkének (7) bekezdése szerint: „

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.”

•

A közigazgatási döntésekkel összefüggő jogorvoslatok:

Kérelemre induló jogorvoslatok – a fellebbezési eljárás, – a bírósági felülvizsgálat, – az újrafelvételi eljárás, – az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás.

• Hivatalból induló döntés felülvizsgálati módok – a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárása (a döntés módosítása vagy visszavonása), – a felügyeleti eljárás, – az ügyészi felhívás.

1. A kérelemre induló jogorvoslati eljárások

•

Ún. rendes jogorvoslatok:

a közigazgatási szervezetrendszeren belül maradnak, vagyis a jogorvoslati kérelem elbírálása vagy a döntés-felülvizsgálat lefolytatása közigazgatáson belül marad, és nem kerül ki onnan, nem kerül például a bíróság elé.

Ebbe a csoportba sorolható a kérelemre induló eljárások tekintetében a fellebbezés, illetve az újrafelvételi eljárás, a hivatalból induló jogorvoslatok esetében pedig a felügyeleti eljárás, valamint a döntés módosítása és visszavonása.

•

Rendkívüli jogorvoslati eljárások:

ezek során a kérelem kikerül a közigazgatási hatósági fórumrendszerből és valamilyen más hatalmi ághoz vagy éppen egyikhez sem tartozó szerv lesz jogosult azt elbírálni.

Ebbe a körbe sorolandó az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás, a bírósági felülvizsgálat, valamint az ügyészi felhívás.

•

A fellebbezés:

–

Jogcíme

: fő szabályként fellebbezni

bármilyen ok

ból lehet, nem szükséges konkrét jogszabálysértés megjelölése, kivéve, ha törvény indokolási kötelezettséget ír elő.

–

Jogosultja

: az

ügyfél

fellebbezhet, ugyanakkor az

az

első fokú határozat ellen az ügyfajták túlnyomó részében

eljárás egyéb résztv

evője saját jogán önálló fellebbezéssel csak az első fokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó első fokú végzés ellen élhet – – – –

A megtámadható döntéstípusok

: önálló fellebbezésnek néhány kivételtől eltekintve a végzések ellen nincs helye

Határidej

e: a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni, de a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról írásban, illetve szóban lemondhat

Előterjesztésének helye

: a amely a fellebbezési kérelmet annál a hatóságnál kell előterjeszteni, megtámadott döntést hozta

Hatása a végrehajtásra

: amennyiben az arra jogosult fellebbezéssel él, fellebbezéssel megtámadott határozatban foglalt jogok nem gyakorolhatók, és a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van (ez alól vannak kivételek).

A fellebbezési kérelem vizsgálata

: I. fokon marad vagy továbbításra kerül II. fokra Amennyiben a fellebbezési kérelem megérkezik a felettes szervhez, kezdetét veszi a

másod fokú eljárás

. A másod fokú hatósági eljárás során a másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. Miután megvizsgálta az első fokú döntést és az alapeljárást, különbözőképp dönthet: • az eredeti első fokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti, • a jogszabályban meghatározott esetben a mérlegelési jogkörben hozott első fokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg, • ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt, • ha megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja.

•

A bírósági felülvizsgálat:

– a keresetlevelet

jogszabálysértésre számított 30 napon belü

l kell hivatkozással a felülvizsgálni kért határozat

közlésétől

benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni – a keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra

nincs

keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti

halasztó hatálya

, a felperes azonban a – a keresetet

az ellen a

határozatot hozta

közigazgatási szerv ellen

kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért – a közigazgatási perek a

közigazgatási és munkaügyi bíróságok

hatáskörébe tartoznak – a bíróság a pert fő szabály szerint kérelmére azonban tárgyalást tart

tárgyaláson kívül

bírálja el, a felek bármelyikének –

Kereseti kötöttség

érvényesülése, – a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek fő szabály szerint nincs helye – nemperes eljárások

•

Az újrafelvételi eljárás:

– amennyiben a határozat jogerőre emelkedését követően az ügyfél tudomására olyan lényeges tény, adat vagy bizonyíték jut, amely a határozat meghozatala előtt már megvolt, és ha ismert lett volna a tényállás tisztázása során, akkor az ügyfélre nézve kedvezőbb döntés születhetett volna, az ügyfél kezdeményezheti az eljárás ismételt lefolytatását, vagyis újrafelvételét – az újrafelvételi kérelmet az elsőfokú hatóság bírálja el – az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat •

Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás:

– az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint  alkotmányjogi panasz terjeszthető elő.

Ad a.)

Ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben való alkalmazhatóságát, az ügyfél az alkotmánybírósági határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt.

Ad b)

Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján csak valamely jogszabályi rendelkezés lehetséges értelmezését nyilvánítja alaptörvény-ellenessé

2. A hivatalból induló döntés-felülvizsgálati módok

•

A döntés módosítása vagy visszavonása:

– olyan esetben, ha a hatóság döntése jogszabálysértő, és a jogszabálysértést a hatóság maga észleli, azonban a döntés már közlésre került, lehetséges a döntés saját hatáskörben történő módosítása, visszavonása – fellebbezés esetén, amennyiben a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, és döntését a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság még nem bírálta el, a döntését módosítja vagy visszavonja – a döntés módosításának, visszavonásának azonban vannak bizonyos korlátai •

A

–

felügyeleti eljárás:

a felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, illetve gyakorolja a felügyeleti jogkört

•

Az

ügyészi fellépés:

– – az ügyész közérdekű feladat- és hatásköreit a törvénysértés kiküszöbölése érdekében elsősorban bírósági peres és nemperes eljárások megindításával (perindítási jog), valamint hatósági eljárások kezdeményezésével és jogorvoslat előterjesztésével gyakorolja az ügyészi eszközöknek, intézkedéseknek az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény különböző típusait ismeri: a jelzés, illetve a felhívás formáját – a felhívás eredménytelensége esetén az ügyész az alapügyben hozott jogerős döntést megtámadhatja bíróság előtt •

A semmisség:

– a döntés megsemmisítésére abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a közigazgatási hatóság döntése olyan súlyos hibában szenved, amely már nem orvosolható – a Ket. taxatíve felsorolja az ún. semmisségi okokat, amelyek fennállása esetén a döntést meg kell semmisíteni

Köszönöm figyelmüket

!

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

Közigazgatási eljárások – KAB képzés, II. modul –

XI. rész A végrehajtás

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

1. A végrehajtás fogalma és előfeltételei

A hatósági eljárás harmadik nagy szakasza

a végrehajtási eljárás szakasza

.

A a hatóság által előírtakat nem teljesíti, a hatóság a közigazgatási jog egyik legfontosabb eszközéhez, a kényszerhez fordul, annak érdekében, hogy a döntésében foglaltak ténylegesen érvényre jussanak, és ezzel megkezdődik a harmadik nagy eljárási szakasz, a hatóság legfontosabb feladata a jogszerű állapot biztosítása, így amennyiben az ügyfél

végrehajtás

.

• • •

A végrehajtás előfeltételei:

az önkéntes teljesítés hiánya, a jogerős (kötelezettséget megállapító) döntés, az igény el nem évülése (az elévülés azt az időpontot jelenti, ameddig a döntésben foglaltak állami úton még kikényszeríthetők).

2. A végrehajtás megindítása és foganatosítása

• • • • Az elsőfokú hatóság hivatalból indult eljárásban hivatalból, kérelemre indult eljárásban az ügyfél kérelmére vizsgálja, illetve vizsgálhatja a végrehajtható döntésben elrendelt

kötelezettség teljesítését

. Ha a teljesítés a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, szükség esetén a hatóság a teljesítési határidő leteltét, kérelemre indult eljárásban az ellenőrzés iránti kérelem beérkezését követő nyolc napon belül

hatósági ellenőrzést tart

.

Az elsőfokú hatóság megindítja a végrehajtást, ha megállapította, hogy a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítése

határidőre nem vagy csak részben, vagy nem az előírásoknak megfelelően történt.

Ha az elsőfokú hatóság foganatosítja a végrehajtást, a végrehajtás megindításáról

nem kell külön végzést hozni

, hanem a foganatosítást az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított nyolc napon belül meg kell kezdeni.

Ha a végrehajtást nem az elsőfokú hatóság foganatosítja, a végrehajtás megindításáról az elsőfokú hatóság - a rendelkezésére álló adatok vagy a hatósági ellenőrzés eredménye alapján - végzést hoz, amelyet közöl a végrehajtást foganatosító szervvel is. Ilyen esetben a végrehajtás a végrehajtást foganatosító szervvel való közlést követő napon indul meg.

• • A végrehajtás a végrehajtás alapját képező kötelezettségre különbözőképpen történhet, ezért a Ket.

figyelemmel,

különböző végrehajtási módo(zato)kat

határoz meg: – a pénzfizetési kötelezettség végrehajtásának, – meghatározott cselekmény végrehajtásának, – külföldi határozat végrehajtásának és A – a magyar közigazgatási hatóság döntésének külföldön történő végrehajtásának szabályait.

végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító szerv dönt.

3. A végrehajtási módok

Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása: A bankszámlán kezelt összeg végrehajtása és a munkabérből való letiltás szabályai.

A kielégítési sorrend.

A késedelmi pótlék.

Közérdekű munka.

Az ingóvégrehajtás szabályai a Ket. és a Vht. alapján.

Az ingatlan végrehajtás szabályai a Ket. és a Vht. alapján.

Meghatározott cselekmény végrehajtása: – a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv • a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, • feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze vagy mással elvégeztesse, • a jogosult kérelmére a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti, • ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, • a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.

Külföldi döntés hazai és hazai döntés külföldi végrehajtása:

Olyan eset is előfordulhat, hogy külföldi hatóság határozatát kell Magyarországon végrehajtani, vagy éppen a hazai, magyar hatóság döntésének külföldön történő végrehajtására kerül sor • a külföldi határozat hazai végrehajtása a határozatot kibocsátó vagy a külföldi jog szerint a végrehajtásra hatáskörrel (jogsegélykérelme) alapján rendelhető el; rendelkező hatóság megkeresése • a magyar hatóság döntésének külföldön történő végrehajtására az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, törvény vagy kormányrendelet rendelkezése vagy viszonosság alapján kerülhet sor.

4. A végrehajtási eljárás során vizsgálandó és foganatosítandó eljárási cselekmények

Biztosítási intézkedés

Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a teljesítési határidő lejárta előtt, az erre okot adó körülmény felmerülésétől számított öt napon belül biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítása vagy meghatározott dolog zárlata rendelhető el.

A biztosítási intézkedést az elsőfokú hatóság rendeli el, és a végrehajtást foganatosító szerv hajtja végre.

• • • • A végrehajtás A

felfüggesztése és megszüntetése

végrehajtási eljárásban az eljárás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a Ket.

végrehajtási fejezetében foglalt eltérésekkel (itt további speciális felfüggesztési okok találhatók). A felfüggesztés speciális okait a Ket. taxatíve meghatározza. Emellett a végrehajtást megindító hatóság a kötelezett kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha a kötelezett a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és a kötelezettet a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották eljárási bírsággal.

A felfüggesztés alatt a végrehajtható döntésben foglaltak végrehajtása szünetel, a felfüggesztésig foganatosított végrehajtási cselekmények azonban hatályosak maradnak.

A végrehajtást megindító hatóság dönt a végrehajtás folytatásáról, ha a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnt.

A Ket.-ben meghatározott esetekben végrehajtást megindító hatóság

a végrehajtást megszünteti

.

5. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban

• • • Ebben a szakaszban –

(igen szűk körű) fellebbezésnek és

–

végrehajtási kifogásnak van helye.

Fellebbezés

: Ha a Ket. a hatóság valamely első fokú döntése ellen önállóan lehetővé teszi a hozott fellebbezést, a végrehajtást megindító hatóságnak a végrehajtási eljárásban döntése ellen is van helye fellebbezésnek.

Végrehajtási kifogás

: A kötelezett, a jogosult, továbbá az, akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást terjeszthet elő.

A végrehajtási kifogást az intézkedésről való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni.

A fellebbezést és a végrehajtási kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság tizenöt napon belül bírálja el.

A végrehajtási kifogást a végrehajtást megindító hatóság döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja.

Köszönöm figyelmüket

!

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

Közigazgatási eljárások – KAB képzés, II. modul –

XII. rész Eljárási költség a közigazgatási hatósági eljárásban

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]

Az eljárási költség és annak megelőlegezése, valamint viselése az eljárás során

• •

Általános eljárási költségek:

– az eljárási illeték, – az igazgatási szolgáltatási díj

Egyéb eljárási költségek:

– az ügyfél megjelenésével kapcsolatos költség, – az anyanyelv használatával kapcsolatos költség, – az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos költség, – az ügyfél képviseletében eljáró személy költsége, – a tanú és a hatósági tanú költségtérítése, – a hatósági közvetítő költsége, továbbá a tevékenységével kapcsolatban indokoltan felmerült kiadás, – a szakértői díj, ideértve a szakértő költségtérítését, – a fordítási költség a 11. § (2) bekezdésében szabályozott eseten kívül, – az ügyfél, valamint az eljárás egyéb résztvevője részéről felmerült levelezési, dokumentumtovábbítási költség, – a végrehajtási költség és a végrehajtási költségátalány, – az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség, – a helyszíni szemlével, valamint a szakértői tevékenységgel jogszerűen okozott kárért járó kártalanítás összege, – jogszabályban meghatározott, a fenti pontokba nem tartozó eljárási költség.

I.

Az eljárási illeték

• Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint a közigazgatási hatósági eljárásért az illetéktörvényben megállapított

illetéket

kell fizetni.

• Az

első fokú közigazgatási hatósági eljárásért

nem rendelkezik – ha az Itv. melléklete másként – 3.000 forint illetéket kell fizetni (ezt hívjuk

általános tételű eljárási illeték

nek).

• Az

első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés

illetéke - ha az Itv.

másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint.

• •

V égzés

elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni.

A

végrehajtási kifogás

illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint.

• • Az értékhez igazodó közigazgatási hatósági eljárási megindítása időpontjában fennálló értéke.

illeték a

lapja az eljárás tárgyának az eljárás Az eljárás tárgyának, illetőleg az eljárás tárgya értékének megváltozása esetén, ha az eljárásért fizetett illetéknél több jár, a különbözetet meg kell fizetni.

• A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor

az köteles megfizetni

, aki az eljárás megindítását kéri. Az egyes közigazgatási hatósági eljárások külön illetéke tekintetében e törvény melléklete eltérően rendelkezhet.

•

II. Az igazgatási szolgáltatási díj

Az igazgatási szolgáltatási díjról mindig ágazati jogszabályok rendelkeznek, mint például a kormányablakok eljárásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 41/2013. (XII. 31.) KIM rendelet.

III. Az eljárási költség előlegezése

•

Kérelemre indult eljárásban

az egyéb eljárási költséget − ha jogszabály másként nem rendelkezik − a

kérelmező ügyfél

előlegezi meg.

Több azonos érdekű ügyfél

esetén az ügyfelek − eltérő megállapodásuk hiányában ̶ egyetemlegesen felelősek az egyéb eljárási költség előlegezéséért. Az ügyfél az előleg összegét letétbe helyezi a hatóságnál.

•

Hivatalból indult vagy folytatott eljárásban

11.

az egyéb eljárási költséget a 153. § 3., 6., 10. és pontjában meghatározott, az ügyfél részéről felmerült költség kivételével a hatóság előlegezi.

• A bizonyítási eljárással járó költségeket mindig a bizonyítást indítványozó fél előlegezi, míg a rendőrség igénybevételével kapcsolatos költséget az igénybevételt kérő hatóság előlegezi meg.

• Az előlegezésről a hatóság a költségek felmerülésekor dönt, ha azonban már előre valószínűnek mutatkozik, hogy a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmények ezt indokolttá teszik, a hatóság azt is elrendelheti, hogy az ügyfél a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget a hatóságnál előzetesen helyezze letétbe.

IV. Az eljárási költség viselése

• • • • • Ha a hatóság az

ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét

marasztalja el valamely eljárási cselekmény költségében, azonnal kötelezi a költségek megfizetésére. Ugyanígy járhat el a hatóság akkor is, ha valamely eljárási cselekmény költségének összege és a viselésére kötelezett személy az ügy eldöntésére tekintet nélkül megállapítható.

A

kérelemre indult eljárásban

az egyéb eljárási költséget ‒ ha jogszabály másként nem rendelkezik ‒ a

kérelmező

ügyfél viseli. Több azonos érdekű ügyfél esetén az ügyfelek ‒ eltérő megállapodásuk hiányában - egyetemlegesen felelősek az eljárási költség viseléséért.

Az

ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárásban

a hatóság ‒ ha egyes költségek tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik ‒ az eljárási költségek viselésére kötelezi • • a a kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet, kérelemnek megfelelő döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet, • az eljárás megszüntetése esetén azt az ügyfelet, akinek eljárási cselekménye folytán az eljárási költség felmerült.

Ha a határozat a kérelemnek

részben ad helyt

, a hatóság az eljárási költség általa megállapított arányban való viselésére kötelezi a kérelmező ügyfelet, illetve az ellenérdekű ügyfelet.

Ha a hatóság az ügyfél részére

kötelezettsége

t állapít meg, a kötelezettség alapjául szolgáló jogszabálysértés bizonyításával összefüggésben felmerült költség viselésére − ha jogszabály másként nem rendelkezik ̶ az ügyfelet kötelezi.

V. Döntés az eljárási költségről

• Az eljárási költséget a hatóság

összegszerűen

határozza meg, és dönt a költség viseléséről, illetve a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről.

VI. A költségmentesség

• • • A hatóság annak a

természetes személy ügyfélnek

, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet.

A költségmentesség az alóli

teljes vagy illeték, a díj és az egyéb eljárási részleges

mentességet jelenti.

költség előlegezése és viselése A költségmentesség a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási eljárásra terjed ki.

Köszönöm figyelmüket

!

Dr. Boros Anita PhD.

egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar [email protected]