Transcript Rendőri intézkedések elleni panaszok kivizsgálása

ÜGYFÉL-E A RENDŐR AZ
INTÉZKEDÉSÉT VIZSGÁLÓ
ELJÁRÁSBAN?
{
dr. jur. Székely Zoltán
Áttekintés
Jogeset ismertetése
 Jogi elemzés
 Megállapítások
 Javaslatok

Jogeset ismertetése I.
2011.08.23-án FR francia állampolgárt K., O. és Sz. rendőrök
intézkedés alá vonták, majd igazoltatása során megállapították,
hogy vele szemben elfogatóparancs van érvényben. Emiatt a
körözött személyt elfogták és az illetékes rendőri szerv elé
állították.
Az érintett az intézkedés során végrehajtott ruházat és csomag
átvizsgálást megpanaszolta.
A rendőri szerv az ügyet közigazgatási eljárásban kivizsgálta és a
panasznak helyt adott, a megállapított tényállás alapján K.
rendőrt fegyelmi felelősségre vonták (megrovás). Az eljárás során
K., O. és Sz. rendőröket jelentésírásra utasították majd tanúként
meghallgatták.
Jogeset ismertetése II.
K. rendőr a közigazgatási eljárásban hozott határozatot
megfellebbezte.
A rendőri szerv vezetője a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül
elutasította arra hivatkozva, hogy K. rendőr nem ügyfél. Az
elutasító végzést a felettes szerv is helyben hagyta.
K. rendőr kérelmére a bíróság a végzést felülvizsgálta,
törvénysértőnek találta és megsemmisítette, a hatóságot új
eljárásra kötelezte.
Az új eljárásban a hatóság az előzővel azonos döntést hozott,
azonban az ügyféli jogállás elutasítását megindokolta.
A megismételt bírósági felülvizsgálat során a bíróság a hatóság
döntését megalapozottnak találta.
Jogeset ismertetése III.
Részlet a második hatósági végzés indokolásából:
„[K. rendőr az FR-el szemben] lefolytatott intézkedés során a
hatóság tagjaként intézkedett, éppen ezért ügyféli jogok, így a
fellebbezés joga sem illeti meg az általa folytatott eljárással
szemben. A rendőr jogát vagy jogos érdekét közvetlenül az
esetleges felelősség megindítására (sic!) irányuló eljárás érinti.”
Részlet a második bírói végzés indokolásából:
„…kérelmezővel szembeni fegyelmi eljárás megindításának nem az
az oka, hogy a rendőri intézkedés alá vont francia állampolgár
panaszt tett, hanem az, hogy felmerült annak megalapozott
gyanúja, hogy fegyelemsértés történt. A fegyelmi eljárás
megindítása ily módon elválik a panasz ügytől. Mindezek alapján
nem állapítható meg az, hogy a kérelmező jogát illetve jogos
érdekét a panaszügyben hozott határozat érinti.”
Jogelemzés I.
„A reform egyik elemeként a panaszmechanizmus hatályos szabályozását
megtartva egyértelművé teszi, hogy az eljárásra a közigazgatási hatósági
eljárás szabályai alkalmazandók. Ugyanakkor a törvényjavaslat abban is
előrelép, hogy a jogorvoslati lehetőséget mindenkinek biztosítja, akinek az
intézkedés jogát vagy jogos érdekét érinti, hasonlóan a közigazgatási
hatósági eljárás ügyfélfogalmához.” (Forrás: Rtv. módosítására irányuló
T/2916. számú törvényjavaslat miniszteri indokolása [2007. évi XC. tv.])
„Rtv. 92. § (2) Akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal
fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez.”
„Rtv. 93/B. § Az intézkedést foganatosító szervhez benyújtott panaszt az
intézkedést foganatosító szerv vezetője közigazgatási hatósági eljárásban bírálja
el.”
Jogelemzés II.
A 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. szakasz kommentárja alapján: A
törvény (sic!) az általános ügyfélfogalommal összhangban
értelmezendő, nem értelmezhető akként, hogy a Ket. 15. § (1)
bekezdése alapján ügyféli jogosultsággal, tehát joggal vagy jogos
érdekkel rendelkező személyt kizárjanak az eljárásból. (Forrás: Ket.
Kommentár)
„Ket. 15. § Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét
az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a
hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.”
Jogelemzés III.
Az alapjogi (derogációs) vizsgálat eredménye az, hogy a
Magyarország Alaptörvényének XV. cikkének (törvény előtti
egyenlőség) és XXIV. cikkének (tisztességes eljáráshoz való jog)
tartalmát az 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) a hivatásos
állományúak számára a Ket. szerinti ügyféli jogállás körében nem
korlátozza. Ahol törvény bizonyos eljárásból az eljáró hatóság
tagját az eljárásban részvételből ex nunc kizárja, ott ezt minden
esetben konkrétan körülírja (pl. Be. 21. §, 38. §, 45. §, Pp. 13. §, 325.
§, Ket. 42. §), ráadásul e kizárások sosem az ügyféli jogokat, hanem
a hatósági, bírósági vagy egyéb eljárási jogosultságokat vonják el
az érintettől.
Megállapítások





Feltéve, hogy K. rendőrrel szemben jogtalanul tagadták meg az ügyféli
jogokat, akkor sérült az Alaptörvény XV. és XXIV. cikke, valamint a Ket.
2. § (2) bekezdése és 15. § (1) bekezdése.
Ezzel ellentétben, ha azt az indokolást fogadjuk el, hogy K. rendőr a
hatóság tagja, akkor az ügy a hatóság jogos érdekét érintette, abban
ennélfogva nem járhatott volna el, tehát sérült a Ket. 42. § (4) bekezdése
(kizárás).
Amikor K. rendőrt jelentésírásra kötelezték illetve tanúként
meghallgatták, akkor azon tények tekintetében, amelyek alapján őt
később megfenyítették, a tanúvallomást nem tagadhatta meg és
igazmondási kötelezettsége is fennállt.
Mivel a fegyelmi eljárás a közigazgatási eljárásban feltárt tényálláson
alapul, ezért álláspontom – a bíróság álláspontjával ellentétben – az,
hogy a két ügy nem válik el egymástól.
A helyzet alapvetően jogbizonytalanságot eredményez és hosszú távon
bizonyosan rombolja a rendőri szervbe vetett bizalmat, úgy az
intézkedéssel érintett állampolgárok, mint az intézkedő rendőrök
szempontjából.
Javaslatok

Az alapvető jogok biztosánál kezdeményezni a fenti jogi helyzet
alapjogi vizsgálatát és szükség esetén az utólagos normakontrollra
előterjesztést.

A jövőben a rendőri intézkedéssel szembeni panaszokat első fokon
a Magyar Rendészeti Kamara, másodfokon a Független Rendészeti
Panasztestület közigazgatási eljárásban vizsgálja ki, egyben
békéltető testületként is működve.

Az ügyféli jogokat biztosítani kell a panaszosok, a rendőri szervek,
az intézkedő rendőrök, valamint – különösen nagyszámú ügyfél
esetén – a jog- illetve érdekvédelmi civil szervezetek számára.

A határozatokat anonimizálva közzé kell tenni (jelenleg ez csak az
ORFK-FRP ügyek esetében történik meg).

Hivatalból történő eljárás bevezetése.

Bíróságok számára reformatórius jogkör biztosítása.
Független Rendészeti
Panasztestület döntései 20082011
600
500
400
Panaszok száma
300
Elutasítva
200
Áttéve
100
0
2008
2009
2010
2011
Forrás: www.panasztestület.hu
Az ORFK döntései az FRP által
áttett panaszokról, 2008-2011
Áttett panaszok sorsa
11%
43%
Helyt adott
Elutasította
46%
Nincs adat
Forrás: www.panasztestület.hu
Köszönöm a figyelmet!
Várom véleményét,
hozzászólását!
[email protected]