Transcript Közigazgatási ügyvitel diák

Közigazgatási ügyvitel
• Magyarországon a közigazgatási eljárást jelenleg a 2004. évi
CXL törvény a közigazgatási eljárás általános szabályairól
elnevezésű törvény szabályozza.
• A jogszabály viszonylag átfogó szabályozást biztosít a
magyarországi rendszernek.
Eljárás fogalma: legáltalánosabban a szervezetek működési,
vagy cselekvési rendjének megjelölését értjük alatta.
• Minden szervezet működése a szervezetet alkotó személyek
által kifejtett cselekvések sorozatából tevődik össze.
• Az eljárás ilyen értelemben a szervezet teljes működését
átfogja.
• Ezt a folyamatot általános értelemben kiterjesztve a közigazgatási
eljárásra, azt mondhatjuk, hogy a közigazgatási eljárás a
közigazgatási szervek valamennyi cselekvésének az egymást követő
rendjét értjük.
Közigazgatási eljárás:
• legáltalánosabban: a közigazgatási szervek valamennyi
cselekvésének az egymást követő rendje.
• jogtudományi értelemben: alanyi joghoz való viszonya az anyagi jog
érvényesülésének feltétele (a római jogban az eljárási
cselekményeket legis actionak nevezték, ami azt jelentette, hogy az
anyagi jognak meg volt a maga keresete)
• tágabb értelemben: konkrét közigazgatási aktusok kibocsátásának
cselekvési rendjét értjük a közigazgatási eljárás fogalma alatt
A fogalom meghatározását vizsgálhatjuk még a következők
értelmezése szerint is:
• legtágabb értelemben: a közigazgatás az aktusok
kibocsátásával van összefüggésben, hiszen az anyagi
jogérvényesülése a közigazgatásban az aktusok
kibocsátásával lehetséges. Vagyis a közigazgatási aktusok és
jogihatással nem bíró közigazgatási cselekvések egymás
utáni rendje.
• szűkebb értelemben: a hatósági eljárást, a belső eljárást, és
az ügyvitelt értjük alatta.
• legszűkebb értelemben: közigazgatási szervek hatósági
eljárása a közigazgatási szervek hatósági jogalkotási
aktusainak kibocsátási rendjét szabályozza.
A közigazgatási hatósági eljárás három nagy
szakaszra tagolható:
I. Alapeljárás: megindulástól számítjuk, és az I.
fokú érdemi határozatig tart.
• Első feladat a joghatóság, hatáskör,
illetékesség tisztázása
• Második feladat a tényállás tisztázása: ami a
bizonyítási eljárással vagy anélkül lehetséges
II. Jogorvoslati eljárás: nem feltétlenül kapcsolódik
minden alapeljáráshoz, csupán azokhoz, ahol
jogorvoslati eszközöket vesznek igénybe.
• Kérelemre indult az eljárás: fellebbezéssel,
bírósági felülvizsgálattal, újrafelvételi eljárással,
méltányossági eljárással
• Hivatalból indult az eljárás: saját hatáskörben
módosítás vagy visszavonás, felügyeleti eljárás,
ügyészi óvás
III. Végrehajtási eljárás: amelyben olyan
eszközöket alkalmaznak, amelyek a döntés
hatályosulását eredményezik.
• A végrehajtási eljárásra csak abban az esetben
kerül sor, ha hivatalból indul az eljárás és a
kötelezett kötelezettséget nem teljesítette.
• Vagy ha kérelemre indult az eljárás és a
jogosult kéri a végrehajtási eljárás
megindítását.
Hatály
Tárgyi hatály : Közigazgatási hatósági ügy
• minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az
ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg,
adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági
nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez,
• a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba
vétel és a nyilvántartásból való törlés
• tevékenység végzését vagy foglalkozás gyakorlását
köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti.
• területi hatály: hol? A földrajzi területet jelöli,
amelyen a jogsz. alkalmazni kell. Mo. és a
külképviseletek
• időbeli hatály: mikor? Azt az időtartamot
jelenti, melyen belül a jogsz.-t alkalmazni kell
Közigazgatási hatóság
1. államigazgatási szerv,
2. helyi önkormányzat képviselő-testülete, ideértve a megyei
önkormányzat közgyűlését is, valamint bekezdése szerint
átruházott hatáskörben annak szervei és társulása,
3. a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, a
megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője
4. főjegyző, jegyző, körjegyző, a képviselő-testület hivatalának
ügyintézője, a hatósági igazgatási társulás,
5. tv vagy kormányr. által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására
feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy.
6. szervezetet, köztestületet vagy személyt jogosít fel meg kell
határozni az ügyeket,
Törvény hatálya nem terjed ki:
• a szabálysértési eljárásra,
• a választási eljárásra,
• a népszavazás előkészítésére és
lebonyolítására,
• a területszervezési eljárásra
• az állampolgársági bizonyítvány kiadásának
kivételével - az állampolgársági eljárásra
Ket. szubszidiárius, azaz másodlagos szerepbe helyezi:
• 1. iparjogvédelmet
• 2. államháztartás javára (Közösségi) kötelező befizetéseket,
támogatásokat
• 3. idegenrendészeti ügyeket
• 4. menedékjogi ügyeket
• 5. piacfelügyeleti és –szabályozási ügyeket
• 6. pénz- és tőkepiac felügyeletével kapcsolatos ügyeket
• 7. biztosítás felügyeleti ügyeket
• 8. önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységével
összefüggő felügyeleti ügyeket
• 9. magán-nyugdíjpénztári tevékenység felügyeletével kapcsolatos
ügyeket
• 10. közbeszerzési ügyek jogorvoslati eljárásait
Ket. korlátozott másodlagossága (azaz ügyfajtán belül csak egy-egy
eljárási jogintézményben szorítja magát másodlagos szerepbe).
• 1. atomenergia alkalmazása – hatásköri összeütközés
• 2. veszélyes létesítmények – hiánypótlás
• 3. TB pénzbeli ellátások – jogorvoslat
• 4. haditechnikai eszközök, szolgáltatások engedélyezésének ügye –
egyezség
• 5. kettős rendeltetésű termékek és technológiák külkereskedelmi
engedélyezésének engedélyezése – eljárás
• felfüggesztése
• 6. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
– kézbesítés
Ügyfél, ügyfélképesség, jogutódlás.
Ügyfél
• Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos
érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve
akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
• Tv. Vagy kormányr. alapján ügyfajtában megállapíthatja hogy
ügyfélnek minősül
– hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra
vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
– hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek
feladatkörét az ügy érinti.
– ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat
a társadalmi szervezeteket, Az eljárás megindításáról szabályszerűen
értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását törvény ahhoz a
feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot
tesz vagy kérelmet nyújt be.
• Az eljárás megindításáról szabályszerűen
értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását
törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az
ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot
tesz vagy kérelmet nyújt be.
Eljárási képesség
• A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási
képessége, ha a polgári jog szabályai szerint
cselekvőképességgel rendelkezik.
• Jogsz. meghat. esetben a korlátozott cselekvőképességgel
rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség.
• Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálja az eljárási képesség
meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél
helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve
ügygondnok kirendelését kéri.
• Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó
ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzés ellen
önálló fellebbezésnek van helye.
Jogutódlás
• ha a hatósági ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma
nem zárja ki, a polgári jog szerinti jogutódja lép
– a) hivatalból indított vagy folytatott eljárásban a kieső ügyfél vagy
– b) kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló
kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - a kieső ügyfélhelyébe.
• Kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél jogutódja - az
eljárásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de
legkésőbb a jogutódlástól számított hat hónapon belül - kérheti a
jogutódlás megállapítását.
• Ha a jogerős határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a
kötelezett helyébe jogutód lép, számára lehetőséget kell biztosítani
a kötelezettség önkéntes teljesítésére.
A hatóságnak a jogutódlás előtt hozott végzése
hatályos a jogutóddal szemben, kivéve
• eljárás akadályozása vagy az idézésről való
távolmaradás miatt kötelezettséget
megállapító végzést,
• fizetési kedvezményt megállapító végzést,
• költségmentességet engedélyező végzést.
ÜGYFÉLKÉPESSÉG
• Csak az a magánszemély, jogi személy, vagy egyéb szervezet lehet
ügyfél, aki jogképes
• Az általános közigazgatási jogképesség azt jelenti, hogy valamely
magánszemély vagy szervezet általában közigazgatási jogviszony
alanya lehet.
• Az ügyfélképesség azt jelenti, hogy valaki a konkrét közigazgatási
ügy alanya lehet-e, azaz a jogát, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét
érinti-e az adott ügy.
• Az ügyfélképességet az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell.
• Ügyfélképesség hiányában az eljárás nem indul meg.
• Előfordulhat az is, hogy az ügyfélképesség az eljárás során szűnik
meg.
• ELJÁRÁSI KÉPESSÉG – általános
• Különbséget kell tenni az ügyfélképesség és az eljárási
képesség között.
• Eljárási képességgel csak az olyan ügyfél rendelkezik,
aki az eljárás tárgyát képező ügyben érvényesen
rendelkezhet
• Az eljárási képességet mindig az eljárás tárgyát
képező közigazgatási hatósági ügyhöz viszonyítva kell
vizsgálni!
• Az a természetes személy, aki képes saját akaratának
megfelelően önállóan eljárni, eljárásképes.
• Az eljárási képességet a cselekvőképesség hiánya,
vagy korlátozása szünteti meg.
Joghatóság, hatáskör, illetékesség
Joghatóság
• Magyar állampolgár, Magyarországon nyilvántartásba vett jogi
személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél
hatósági ügyében a MK területén a magyar hatóság jár el.
• Ha az ügyfél nem magyar állampolgár, illetve külföldön
nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet, akkor hatósági ügyében a MK területén
magyar hatóság jár el, feltéve, hogy az eljárásban az EU közvetlenül
alkalmazandó kötelező jogi aktusát vagy magyar jogszabályt kell
alkalmazni.
• Törvény vagy kormányrendelet alapján az ügyfél hatósági ügyében
külföldön a külpolitikáért felelős miniszter vagy a konzuli
tisztviselő jár el.
A hatáskör megállapítása és az eljárási
kötelezettség
• A hatóság hatáskörét, ügyfajta
meghatározásával jogszabály állapítja meg.
• Tv eltérő rendelkezése hiányában jogszabály a
hatóság szervezeti egységére hatáskört nem
telepíthet.
• Jogszabályban kell megjelölni az elsőfokú, és a
fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot.
Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a
• képviselő-testület,
• törvény rendelkezése alapján a polgármester jár
el.
• A képviselő-testület ezt a hatáskörét
önkormányzati rendeletben a polgármesterre,
• a részönkormányzat testületére,
• a képviselő-testület bizottságára
• társulásra ruházhatja át.
•
•
•
•
•
•
•
A hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át,
kivéve, ha tv kivételesen lehetővé teszi.
A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el..
Ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy annak hiányát állapította meg,
vagy az ügy érdemében határozott, ez a döntés az eljáró hatóságra kötelező.
A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés
alapján köt. eljárni.
Ha a hatóság ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az
erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított
nyolc napon belül kivizsgálja és határidő tűzésével a mulasztó hatóságot az eljárás
lefolytatására utasítja..
Ha az újabb határidő eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv az eljárásra
haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki,
egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez.
megindítása kötelező
A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles döntést
hozni.
Az ismételten mulasztó hatóságtól az ügy nem
vonható el,
• ha a hatóság hatásköre hatósági igazolvány
vagy hatósági bizonyítvány kiadására,
• hatósági nyilvántartás vezetésére terjed ki,
• ha hatásköre kizárólagos, vagy ha belföldi
jogsegély iránti megkeresés alapján kell
eljárnia.
• A hatóság legkésőbb a felhívástól számított tizenöt napon
belül köteles eleget tenni elmulasztott kötelezettségének.
• Ha a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság, a
részönkormányzat testülete, a társulás önkormányzati
hatósági ügyben eljárási kötelezettségét elmulasztotta, az
ügyfél kérelmére vagy hivatalból a helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv felhívja a
mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy soron kívül,
illetve a testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb
harminc napon belül folytassa le az eljárást.
• önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelen
esetén ügyfél kérelmére a közigazgatási ügyekben eljáró
bíróság kötelezi a hatóságot az eljárás lefolytatására.
• Hatáskörelvonás A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem
vonható el. Az eljárás során a fokozatok megtartása kötelező, vagyis
minden közig szerv csak azon a fokon járhat el, amelyet jogszabály
lehetővé tesz számára.
A hatáskörelvonás: jogszabálysértés! Kivétel a hatáskörelvonás
tilalma alól: Köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést,
amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy
veszéllyel járna (életveszély, jelentős kár, elemi csapás).
Csak közig intézkedés eszközölhető!!A hatóság az ideiglenes
intézkedésről – végzése megküldésével – haladéktalanul, de
legkésőbb 5 napon belül értesíti az ügyfelet, továbbá a
joghatósággal, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet,
amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja.
HATÁSKÖR
• A hatáskör azt mutatja meg, hogy az adott szerv
milyen ügyekben hozhat döntést, vagyis azokat a
döntési jogosultságokat jelenti, amelyeket
jogszabályi felhatalmazás alapján gyakorolnia kell.
• Szűkebb értelemben a hatáskör megmutatja,
hogy egy konkrét ügyben az adott szervnek van-e
döntési jogosultsága, azaz jogszabály által
biztosított jogai és kötelességei.
• A KET kimondja, hogy a hatóság hatáskörét jogszabály
állapítja meg. Ebben meg kell jelölni az első fokon
eljáró hatóságot.
• Önkormányzati szervek részére tv vagy
kormányrendelet biztosíthat államigazgatási hatáskört.
• Az Ötv. 1990. évi LXV. tv hatósági jogkört állapíthat
meg az önkormányzat jegyzője számára.
• Kivételesen tv vagy tv felhatalmazása alapján
kormányrendelet a polgármestert, a főpolgármestert, a
megyei kgy. elnökét is felruházhatja államigazgatási
hatósági hatáskörrel.
Az eljárási kényszer törvénybe foglalását két tényező indokolja:
• a közig szervek hatósági eljárásuk során a közérdeket érvényesítik, ezért nem
elehet a szerv mérlegelésére bízni, hogy adott ügyben el kíván-e járni, vagy nem
• az ügyfelek érdeke is azt kívánja, hogy az eljárás mindenképpen meginduljon és
érdemi elbírálásra kerüljön sor.
• Eljárási kényszer akkor keletkezik, ha az eljárás megindításának vagy folytatásának
az anyagi jogi jogszabályban foglalt feltételei beállnak (pl. meghatározott tartalmú
kérelem + mellékletek)
• Az eljárási kötelezettség a kérelem benyújtásakor keletkezik.
• Hivatalból indítható eljárás esetén a közig hatóság eljárási kötelezettsége akkor
keletkezi, ha az eljárás megindításának feltételei bekövetkeznek.
• Az eljárási kényszer nemcsak az eljárás megindítására, hanem annak lefolytatására
és érdemi döntés hozatalára vonatkozó kötelezettséget is jelent.
• Az eljárási kötelezettség nemcsak az elsőfokú eljárásban, hanem az eljárás minden
szakaszában terheli a közig szervet.
Hatáskörök csoportosítása:
• Általános hatáskör (a szervnek biztosított jogosítványok a
közigazgatás valamennyi ágazatában érvényesíthetők)
• Különös hatáskör (csak a közigazgatás egy meghatározott
ágazatában érvényesíthető)
• Anyagi jogi hatáskör (a közig szerv részére az érdemi
döntés meghozatalára, kiegészítésére, módosítására,
visszavonására, megváltoztatására vagy semmisségének
megállapítására biztosít lehetőséget)
• Eljárási jogi hatáskör
(belső eljárási hatáskör: a
szervezeten belüli joghatással bíró cselekmény elvégzésére
jogosítja fel a közig szervet;
külső eljárási hatáskör: a szervezeten kívüli személyek és szervek jogait
és kötelezettségeit érintő döntések meghozatalához biztosít
jogosítványokat;
szervezeti hatáskör: szerv létrehozására, átalakítására,
megszüntetésére jogosítja fel a közig szervet)
• Önálló döntési hatáskör (a közig szerv meghatározott ügyekben
önállóan, más szerv közreműködésétől függetlenül hozhat döntést)
• Megosztott hatáskör (az érdemi döntést más szakhatóság vagy
hatáskörrel rendelkező szerv döntésének kell megelőznie)
• Külső hatáskör (ügyfél – hatóság viszonya)
• Belső hatáskör (a jogviszony alanyai egymásnak alá-fölé rendelt
államig szervek)
• Jogilag kötött hatáskör (a jogszabályban
meghatározott feltételek fennállása esetén a szerv
csupán egyfajta döntést hozhat)
• Szabad mérlegelésű hatáskör (a szerv olyan döntési
lehetőséggel rendelkezik, melynek keretében több
törvényes lehetőség közül választhat)
• Elsőfokú hatáskör (elsőfokú eljárás lefolytatására és
érdemi döntés meghozatalára jogosult)
• Másodfokú hatáskör (az első fokon eljárt szerv
jogorvoslattal megtámadott döntésének
felülvizsgálatára jogosult)
Az illetékesség
Fogalma: azonos hatáskörrel rendelkező szervek közül melyik
jogosult eljárni, területi (földrajzi) munkamegosztás alapján.
Illetékesség alapjai: 3 komponens
• 1. illetékességi terület: területi igazgatási egység, általános
amelyben a szerv működik, kivéve pl.: hatósági igazgatási
társulás, általános a szerv létrehozásakor határozza meg
• 2. illetékességi ok: tény, körülmény, helyzet, amelynek
segítségével jogszabályok határozzák meg mely területen
működő közigazgatási szerv illetékes, Ket.-ben taxatív
felsorolás nincs
• 3. kapcsolat a kettő között.
Ket. szerinti megfogalmazása 21. §:
(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok
közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén
– a) az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (a
továbbiakban együtt: lakcím), illetve székhelye, telephelye, fióktelepe (a
továbbiakban együtt: székhely) van,
– b) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik,
– c) az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják,
vagy
– d) a jogellenes magatartást elkövették.
(2) Ha törvény vagy kormányrendelet hatósági ügyben több hatóságot jogosít
fel valamely hatáskör gyakorlására, jogszabálya hatóságok illetékességére
csak azonos okot állapíthat meg.
(4) Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, akkor az ügyfél lakó- vagy tartózkodási
helye, ennek hiányában szálláshelye illetve székhelye, telephelye,
fióktelepe alapján alapított illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai
lakcíme alapján kell megállapítani.
• Ennek hiányában: Ha jogszabály másként nem
rendelkezik - az eljárásra az adott ügyfajtában
a fővárosban eljárásra jogosult hatóság, jegyző
hatáskörébe tartozó ügyben a fővárosi
főjegyző az illetékes.
Illetékességi okok fajtái
I. Általános illetékességi okok:
• ügyfél lakóhelye vagy tartózkodási helye,
székhelye, telephelye vagy fióktelepe, ennek
hiányában
• szálláshelye
• kisegítő rendelkezésként az utolsó ismert
lakóhelye (külföld vagy ismeretlen hely), ha ez
sem ismeretes, akkor
• fővárosi hatóság vagy főjegyző rendelkezik
általános illetékességgel
II. Különös illetékességi okok
• ingatlanra vonatkozó ügyben: amelynek
területén található az ingatlan
• engedélyhez vagy bejelentéshez kötött
tevékenység esetén: ahol a tevékenységet
gyakorolja, vagy gyakorolni kívánja
• jogellenes magatartás: ahol a cselekményt
elkövették
III. Sajátos illetékességi okok
• megelőzési illetékesség: ha megállapítja végzéssel
megszünteti, érdemi határozat esetén pedig
visszavonja azt
• kizárólagos illetékesség: pl. nemzetgazdasági
szempontból jelentős ügyek vagy különleges
szakértelmet igénylő ügyek,köteles kikérni a
kijelölés hiányában illetékes szerv véleményét, de
az nem köti
• kijelölési illetékesség
Joghatóság, hatáskör és
illetékesség vizsgálata
Ket. szabályozásában 22. §:
• (1) A hatóság a joghatóságát - ezzel összefüggésben az
alkalmazandó jogot -, valamint hatáskörét és
illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból
köteles vizsgálni.
• (2) Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a
kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél
egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de
legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő
ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának
megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.
• (3) A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a
hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles
megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek
hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy
veszéllyel járna.
• (4) A hatóság az ideiglenes intézkedéséről szóló végzését
közli az ügyféllel, valamint a joghatósággal és hatáskörrel
rendelkező illetékes hatósággal, amely az ideiglenes
intézkedés szükségességét felülvizsgálja, és szükség esetén
megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedést.
• (5) Az ideiglenes intézkedés felülvizsgálatánál nem
érvényesül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok
védelme.
Változás
• eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni
• joghatóság vált.: csak unió jogi aktusa, nemzetközi szerz. v.
tv. rendelkezése alapján
• hatáskör vált.: jogszabály rendelkezése folytán
• illetékesség vált.: nemcsak jogszabály, hanem pl.: ügyfél
lakóhelye vált.
Áttétel
• hivatalból köteles vizsgálni
• haladéktalanul, de maximum 8 napon belül köteles áttenni
• ügyfelet egyidejűleg értesíteni
Ideiglenes intézkedés
• egyetlen kivétel a hatáskörelvonás tilalma alól
• a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna
• mérlegelnie kell, mert ha elmulasztja felelősséggel
tartozik
• csak közigazgatási intézkedés tehető
• haladéktalanul, de maximum 8 napon belül értesíti az
ügyfelet és a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező
illetékes hatóságot, amely vizsgálja annak
szükségességét
Hatásköri, illetékességi vita
Ket. szabályozása alapján 23. §:
• (1) Ha ugyanabban az ügyben
• a) több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét
(pozitív hatásköri vita)
• b) több hatóság állapította meg hatáskörének és
illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat
meg vagy nincs folyamatban (negatív hatásköri vita)
• c) több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a
megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik
hatóság jogosult az eljárásra,
• az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között hivatalból
vagy kérelemre megkísérelni a vita eldöntését.
• (2) Az egyeztetést annak a hatóságnak kell
kezdeményeznie, amelyiknél az eljárás később indult meg,
amelyik hatáskörének és illetékességének hiányát később
állapította meg, vagy amelyik hatóságnál az ügyfél az
egyeztetés lefolytatása iránti kérelmét benyújtotta.
• (3) Ha a hatásköri, vagy illetékességi vita miatt az eljárás
nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot a következő
szerv jelöli ki:
• a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös
felügyeleti szerv, ennek hiányában a Kormánynak a vita
eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes
általános hatáskörű területi államigazgatási szerve,
• b) hatásköri összeütközés esetén a Fővárosi Ítélőtábla.
• (4) Az egyeztetést kezdeményező hatóság kérelmére a vitát eldöntő
szervnek tizenöt napon belül kell kijelölni az eljáró hatóságot.
• (5) Ha az egyeztetés sikerrel járt, az a hatóság, amely a
továbbiakban nem jár el, az előtte folyamatban lévő eljárást
megszünteti, az eljárás során hozott döntését visszavonja, egyúttal
az ügy iratait és bizonyítékait átteszi az eljárást lefolytató
hatósághoz. Az eljárást megszüntető végzés és a döntést visszavonó
döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
• (6) Az illetékességi vitában hozott végzés ellen jogorvoslatnak nincs
helye.
24. §(1) A Fővárosi Ítélőtábla a hatásköri vitában az ügyfél vagy a
hatóság kérelmére soron kívül nemperes eljárásban dönt.
• (2) A Fővárosi Ítélőtábla határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, az eljárás
megindítása, megszüntetése, felfüggesztése.
A jogszerű és jogszerűtlen hallgatás.
A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása
• A kérelem benyújtását követően a hatóság feladata annak
megállapítása, hogy az eljárás lefolytatható-e. Ehhez
nélkülözhetetlen a tényállás feltárása, melynek során a
hatóság azt rögzíti, hogy a kérelemben foglaltak
közigazgatási ügynek minősülnek-e, és ha igen, mely
ügytípusba tartoznak.
• A tényállás megállapítása után kell vizsgálni, hogy az adott
ügytípusban a hatóság rendelkezik-e joghatósággal,
hatáskörrel, intézkedési jogkörrel.
• A hatáskör fennállása esetén meg kell vizsgálni az ügy egyéb
körülményeit (az ügyfél lakóhelye, ingatlan fekvése stb.)
azaz az illetékességi okokat.
Az elutasítás indokai kérelemre indult eljárásnál:
• 1. Ha a kérelem vizsgálata során a hatóság azt állapítja meg, hogy:
• az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága,
• a hatóságnak nincs hatásköre vagy illetékessége, az áttételnek nincs
helye
• a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul
• a kérelmét az ügyfél késedelmesen (vagy idő előtt) terjesztette elő
• az ügyet a hatóság egyszer már érdemben elbírálta
• a kérelem nem az előterjesztésre jogosulttól származik, vagy
• az ügy nem hatósági ügy, a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat
nélkül, 8 napon belül végzéssel elutasítja.
II. Az eljárás megszüntetése
• Megszünteti érdemi vizsgálat után, de érdemi döntés nélkül
• az ügyfél a kérelmét visszavont (kivéve, ha hivatalból is
megindítható)
• az eljárást ellehetetlenítő ok keletkezik (az ügyfél halála,
jogi személy megszűnése)
• az ügyfél a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget és a
rendelkezésre álló adatok alapján az ügy nem bírálható el
• díj-, vagy illetékfizetés elmaradásának jogkövetkezménye
• Az eljárás megszüntetéséről mindazokat értesíteni kell,
akiket az eljárás megindításáról is értesíteni kellett. Az
eljárás megszüntetéséről végzéssel dönt. Fellebbezésnek
van helye.
III. Az eljárás felfüggesztése
• Érdemi döntés nélkül felfüggeszti az eljárást
• Az alapügyben a döntéshez más szerv állásfoglalására
van szükség. Amíg a másik szerv az előzetes kérdésben
nem foglalt állást az eljáró hatóság nem tudja az
érdemi döntést meghozni, ezért nem képes az
ügyintézési határidőt betartani. A felfüggesztés
időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be.
• A bíróság a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte,
azonban ezt a bírósági döntést perújítási vagy
felülvizsgálati kérelemmel megtámadták. Az új bírósági
döntés meghozataláig az eljárást fel kell függeszteni.
• Egy esetben a felfüggesztést az ügyfél is kérheti (ha mások
érdekeit a felfüggesztés nem sérti, helyben lehet hagyni).
• Az eljárásban jogutódlás következett be, de a jogutód
személye vitás.
• Hosszabb időt igénybevevő szakvélemény elkészítéséig vagy
tanú meghallgatásáig.
• Az eljárást felfüggesztő végzéssel szemben fellebbezéssel
lehet élni.
• A kérelem áttételének általában akkor nincs helye, ha az
ügy elbírálása nem közigazgatási, hanem más, közhatalmat
gyakorló szerv (pl. a bíróság, az Alkotmánybíróság, vagy az
ügyészség) hatáskörébe tartozik.
IV. Az eljárás megindítása
A közigazgatási eljárás három fő részre tagozódik:
• 1. Alapeljárás: Az eljárás meghatározó szakasza, és abban az
esetben, ha annak résztvevői az eljárás szabályait maradéktalanul
betartják, úgy az eljárás további szakaszára nincs is szükség.
• 2. Jogorvoslati eljárás: a Magyar Köztársaság az alapvető jogok
körébe sorolja a jogorvoslathoz való jogot, mely szerint mindenki
jogszabályban meghatározott módon élhet jogorvoslattal. A
jogorvoslat jogbiztonságot teremt, és biztosítja mindenkor az
ellenérdekű fél jogainak érvényesíthetőségét is.
• 3. Végrehajtási eljárás: főszabályként akkor alkalmazható, ha egy
kötelezettséget tartalmazó döntésben foglaltaknak az ügyfél
önkéntesen nem tett eleget a számára nyitva álló határidőn belül.
Az eljárás:
• Résztvevői: az ügyfél és a hatóság.
• Megindulása: kérelemre vagy hivatalból.
• Ha ügyfél által indul az eljárás, akkor: az történhet
– 1. Kérelemre. 2. Bejelentés alapján. 3. Nyilatkozatra vagy 4.
Panaszra indulhatnak.
• Ha hatóság által indul az eljárás, akkor: az történhet
– 1. Hatósági kezdeményezésre. 2. „Más hatóság”
kezdeményezésére. 3. Ügyfél pozícióba kerül a hatóság, és
kérelmez. 4. Észlelésre.
Hivatalból történő hatósági eljárás
megindítására akkor kerülhet sor, ha:
• Azt jogszabály előírja.
• Arra a bíróság kötelezést mond ki.
• Arra felügyeleti szerv utasítást adott.
• Életveszély, vagy kárveszélyállt elő.
Kérelem formája:
• írásban vagy szóban (előírhatja szóban, ha
szükséges tény, információ, adat másképp
nem)
• ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetés
esete áll fenn, akkor telefonon is
• melyet az arra rendszeresített nyomtatványon
vagy elektronikus űrlapon lehet megtenni, ha
azt jogszabály előírja
Kérelem tartalma:
• ügyfél és képviselő neve, lakcíme vagy
székhelye
• a kifejezett kérelem, és annak tárgya
• meg lehet adni: elektronikus levélcímet,
telefax vagy telefonszámot
• ha jogszabály előírja egyéb azonosítószámot is
meg lehet, vagy kell adni
• csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket
• az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével
az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely
nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy
a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal
rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell
• a kérelem minden esetben tartalma szerint bírálandó el
• az eljáró hatóság haladéktalanul ellenőrzi
• van-e joghatósága, hatásköre, illetékessége
• ideiglenes intézkedés szükségességét
• fenti követelményeket
• 8 napon belül kell a hiánypótlást beadni, illetve
hosszabb időről jogszabály eltérően rendelkezhet
• a kérelem a határozat, vagy eljárást megszüntető
végzés jogerőre emelkedéséig visszavonható
• a határozatot annál a hatóságnál kell előterjeszteni,
amely hatóság
• hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik
• lakcím vagy munkahelye szerint illetékes
• lakcím vagy munkahelye szerint illetékes jegyző, aki
továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékeshez
• kijelölt hatósághoz: közreműködő hatóság
V. A jogszerű hallgatás
• A közigazgatási szerv hallgatásán azt a jogi
helyzetet értjük, amikor az elintézési határidő
jogszabályban előírt időtartama már eltelt és
az eljáró hatóság ennek ellenére nem hozott
érdemi határozatot. Tehát az elintézési
határidő utolsó napján következik be és
mindaddig tart, amíg az eljáró hatóság az
érdemi határozatot meg nem hozta.
• Ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és
ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett
részt, másik hatóság vagy szakhatóság eljárásra való
kijelölése helyett jogszabály rendelkezhet úgy, hogy
• az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a
hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést,
• ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki
állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell
tekinteni.
• A legfontosabb kitétel, hogy ellenérdekű ügyfél ne
legyen.
VI. A jogszerűtlen hallgatás
• Jogszerűtlen hallgatás elleni törvényi
szabályozás alapját általában az alapelvek
között találjuk.
• Ket. alapelvek:
– Hatékony és gyors ügyintézéshez való jog.
– Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézés.
– Az ügyfeleket megilleti a határidőben hozott gyors
döntés.
• Hogyha ezek az alapelvek nem érvényesülnek, és
a közigazgatási szerv nem hoz döntést adott
határidőn belül, akkor a felügyeleti szerv az erre
irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos
tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül
kivizsgálja a mulasztás okát, és - az ügyfajtára
irányadó ügyintézési határidő és a döntéselőkészítés fokának figyelembevételével
megállapított - határidő tűzésével a mulasztó
hatóságot az eljárás lefolytatására utasítja.
Az ismételten mulasztó hatóságtól az ügy nem vonható
el, és az eljárásra más hatóság nem jelölhető ki:
• ha a hatóság hatásköre hatósági igazolvány vagy
• hatósági bizonyítvány kiadására, hatósági nyilvántartás
vezetésére terjed ki,
• ha jogszabály alapján hatásköre kizárólagos, vagy
• ha belföldi jogsegély iránti megkeresés alapján kell
eljárnia.
• A hatóság legkésőbb a felhívástól számított tizenöt
napon belül köteles eleget tenni elmulasztott
kötelezettségének.
A képviselet. Az ügyfél jogi helyzete
az eljárásban.
Képviselet:
• ha tv nem írja elő az ügyfél személyes eljárását
• helyette:
– tv képviselője
– v általa v tv képviselője meghatalmazott személy
– v ügyfél és képviselője együtt
• tehát 3 formája van:
– törvényes:
– meghatalmazotti:
– ügygondnoki
JSZ alapul
jogügyleten alapul
TÖRVÉNYES: szülő, gyám, gondnok
MEGHATALMAZOTT:
• Ket. nem fogalmaz meg egzakt kritériumokat
• DE: csak eljárási képességgel rendelkező személy
lehet ,ugyanaz a személy ellenérdekű felek
képviseletét nem láthatja el
• H visszautasítja:
– ha nem alkalmas a képviselet ellátására
– v képviseleti jogosultságát felhívás ellenére sem
igazolja
ÜGYGONDNOK
• gyámhatóság rendeli ki
• eljáró H kezdeményezésére
• természetes személy ügyfélnek, ha
– ismeretlen helyen tartózkodik
– v nem tud az ügyben eljárni
– nincs tv képviselője v meghatalmazottja
• Hatóság az eljáró személy képviseleti
jogosultságát vizsgálja
• meghatalmazott: főszabályként ezt írásban
köteles igazolni
KÉPVISELET tartalma:
• teljes körű felhatalmazáson nyugvó:
–
–
–
–
–
H előtt teljes körű eljárás az ügyfél nevében
eljárási cselekményeken való részvétel
beadványok elkészítése
indítványok előterjesztése
jognyilatkozat, stb.
• meghatározott eljárási cselekmény elvégzésére
• képviselő esetén:
– Hatóság iratokat a Képviselő részére küldi meg
– DE: személy megjelenésre szóló idézés kézbesítése ügyfél részére, Képviselő
értesíteni kell
• +: eljárási képességgel rend. ügyfél a maga részére is kérheti az iratok
kézbesítését
Hatósági képviselő:
• H és ügyfél v ellenérdekű ügyfelek közötti
• vita rendezésére
• H hatósági közvetítőt vehet igénybe
Ket hatálya: nem terjed ki a külön tv szabályozott közvetítői és békéltetői
eljárásokra
• követelmény: elfogulatlan és pártatlan legyen
nem lehet HK:
– ügyfél, az eljárásban ügyfélként részt vevő szervezet tulajdonosa,
tisztségviselője, alkalmazottja, illetve az ügyféllel munkavégzésre irányuló
szerződéses kapcsolatban álló személy
– H vagy a H felügyeleti szervével közszolgálati v más, munkavégzésre irányuló
jogviszonyban álló személy
– aki személyében v hozzátartozója révén érintett az ügyben
– akitől más okból nem várható elfogulatlan közreműködés
HK feladatai:
– tájékoztatás érintetteknek: eljárás céljáról,
következményekről, intézkedésekről
– tájékoztatás ügyfeleknek: JSZ és jogairól
– közvetít a H és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek
között
– kölcsönösen elfogadható megoldásért
– összegyűjti + H rendelkezésére bocsátja az ügyfelek
észrevételeit
jogai:
– iratokba való betekintés
– segítség tevékenysége ellátásához
kötelezettségei:
– védett adatok védelme
– személyes adatok védelme
egyéb:
– ha felróhatóan nem teljesíti feladatát: eljárási bírság +
felmerült ktsg is
– díj illeti meg
– igényt tarthat ktsgtérítésre
– területi kormányhivatal által vezetett
nyilvántartásban, mely nyilvános
•ügyfél köteles a jóhiszemű eljárásra
AZ ÜGYFÉL JOGI HELYZETE:
• tisztességes ügyintézés, határidőben hozott
döntéshez való jog
• anyanyelv használatának joga
• kártérítéshez való joga
• jogorvoslathoz való joga:
• tájékoztatáshoz, kitanításhoz való jog,
iratbetekintési jog
• ügyfél köteles a jóhiszemű eljárásra
A tényállás tisztázása, a bizonyítási
teher. A bizonyítás rendszere.
• TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA: jogilag releváns
tények összegyűjtése, a hatóság kötelessége a
tények feltárása, ha az eljárás kérelemre
indult, akkor is a hatóság kötelessége, de
mellérendelődik az ügyfél (ügyfél
együttműködési kötelessége – alapelv)
• Def.: az érdemi döntés meghozatalához
szükséges releváns tények feltárása.
Bizonyítási eljárás: funkciója, hogy az eljáró szerv a
megállapított tények és körülmények valódiságáról
meggyőződjön, bizonyítékok beszerzése és értékelése,
vannak ügyek, amikor a releváns tényeket bizonyítási
eljárás nélkül meg lehet állapítani
Szabad bizonyítási rendszer: az eljáró hatóság belátására
van bízva, milyen bizonyítási eszközöket, bizonyítékokat
vesz igénybe a tényállás tisztázása érdekében.
Kötött bizonyítási rendszer: a jogszabályok tételesen
meghatározzák, hogy az eljáró szerv döntése
meghozatala előtt milyen bizonyítékokat kell
beszereznie.
• Vélelem: jogszabály erejénél fogva: valószínűt valósnak
fogadunk el. Megdönthető vélelem valótlannak a valókénti
elfogadása. Bizonyításnak nincs helye. (Pl. ha nincs lakóhely,
sem tartózkodási hely, akkor a BP-i főjegyző jár el)
• Fikció: esetén ellenbizonyításnak nincs helye.
• A tényállás tisztázása a hatóság kötelezettsége.
• A bizonyítási teher az eljárásban eltérően alakul attól
függően, hogy az eljárás hivatalból v kérelemre indul.
• A hivatalból indult eljárásban a biz teher a hatóságot
terheli. Az ügyfelet ilyenkor ellenbizonyítás joga illeti meg.
• A kérelemre indított eljárásban a bizonyítás annak az
érdeke, aki állítja a tényállást, tehát az ügyfél oldalán van.
A hatóságot ellenbiz illeti meg.
• Ellenérdekű ügyfelek esetén a biz teher
mindkét felet terheli, és megilleti az ellen biz
joga.
• A tényállás tisztázása érdekében az ügyfélnek
együttműködési kötelezettsége van.
• Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, úgy
a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg
a döntést, vagy az eljárást megszünteti.
A tényállás tisztázása
• A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges
tényállást tisztázni.
• hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást
folytathat le.
• A hatóság által hivatalosan ismert és a
köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
• A hatósági eljárásban olyan bizonyíték
használható fel, amely alkalmas a tényállás
tisztázásának megkönnyítésére.
Bizonyíték különösen:
• az ügyfél nyilatkozata,
• az irat, a tanúvallomás,
• a szemléről készült jegyzőkönyv,
• a szakértői vélemény,
• a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv
• a tárgyi bizonyíték.
• A hatóság szabadon választja meg az
alkalmazandó bizonyítási eszközt.
• Törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát
kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza,
• meghatározott ügyekben kötelezővé teheti
valamely bizonyítási eszköz alkalmazását,
• illetve előírhatja valamely szerv véleményének a
kikérését.
• A hatóság a bizonyítékokat egyenként és
összességükben értékeli, és az ezen alapuló
meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
• Az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a tényállás tisztázása
érdekében jogosult lefoglalni
– ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel
járna,
– vagy a lefoglalás mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét
veszélyeztetné.
– A lefoglalás érdekében a dolog birtokosát fel kell szólítani, hogy a
dolgot adja át.
– Nem köteles a dolog átadására az, aki tanúként nem hallgatható meg.
– Ha a dolog átadására köteles személy nem adja át a dolgot, a hatóság a
lefoglalást a rendőrség közreműködésével foganatosítja,
– és a dolog átadására köteles személyt eljárási bírsággal sújthatja.
A lefoglalást elrendelő, valamint a lefoglalás megszüntetése iránti
kérelmet elutasító végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
• A fellebbezésnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.
• A hatóság a lefoglalt dolgot elszállítja és megőrzi,
• a dolgot a birtokos őrizetében hagyja a használat és az elidegenítés
jogának megtiltásával.
• A lefoglalásról készített jegyzőkönyv a lefoglalt dolgot egyedi
azonosításra alkalmas módon írja le.
• A lefoglalt dolgot úgy kell őrizni, hogy az változatlan maradjon, a
lefoglalt dolgot ne lehessen kicserélni, és az azonossága könnyen
megállapítható legyen.
• Az irat birtokosának kérelmére és költségére a lefoglalt iratról
hiteles másolatot kell kiadni.
A lefoglalást a hatóság megszünteti, ha
• az elrendelésének oka megszűnt,
• a hatóság az eljárást megszüntette, vagy
• az ügy érdemében döntést hozott.
•
•
•
•
•
•
•
lefoglalt dolgot nyolc napon belül ki kell adni annak, akitől azt lefoglalták.
Ha a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az, akitől a dolgot lefoglalták, a
dolog birtoklására nem jogosult, a hatóság a dolgot az arra jogos igényt
bejelentő személynek adja ki.
Ha a dolog természetben már nem adható ki, a dolog előzetes értékesítéséből
befolyt ellenértéket alapul véve, a költséggel csökkentett, a megtérítés
időpontjáig eltelt időre számított jegybanki alapkamattal növelt összegét kell
megtéríteni.
A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti.
Ha a lefoglalás alaptalan volt, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték
a dolog kezeléséből, tárolásából eredő költséggel nem csökkenthető.
Ha a lefoglalt dolog értéktelen, és arra senki sem tart igényt, a lefoglalás
megszüntetése után azt meg kell semmisíteni.
A megsemmisítés költségei a lefoglalt dolog tulajdonosát és birtokosát
egyetemlegesen terhelik.
A dolog előzetes értékesítéséről dönt,
• ha a lefoglalt dolog gyors romlásnak van
kitéve, vagy huzamos tárolásra alkalmatlan.
• kezelése, tárolása, illetve őrzése aránytalan és
jelentős költséggel járna,
• A lefoglalt dolog akkor értékesíthető, ha a
hatóság felhívásától számított öt napon belül
a lefoglalt dolog kiadása iránt senki nem
jelentett be jogos igényt.
A bizonyítási eszközök jellemzése.
NYILATKOZAT: Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az
eljárás során írásban v. szóban nyilatkozatot tegyen, v. a
nyilatkozattételt megtagadja.
• Ha a tényállás tisztázása szükségessé teszi, a hatóság az
ügyfelet a kérelmére indult eljárásban
nyilatkozattételre hívhatja fel, melyben közli a
nyilatkozattétel elmaradásának következményeit.
• Az ügyfél v. képviselője az ügy szempontjából jelentős
tényt állít, ill. elhallgat, eljárási bírsággal sújtható.
• Az ügyintéző köteles az ügyfelet meghallgatása előtt a
szükséges tájékoztatással ellátni, továbbá jogaira és
kötelességeire figyelmeztetni.
IRAT : Az okiratot azzal a céllal állítják ki, hogy tartalma később
bizonyítékul szolgáljon.
• Az okirat lehet: magánokirat, közokirat.
• Közokirat: Bíróság, közjegyző, más hatóság*
• Közirat – jogszabályban meghatározott formában állítják ki
ügykörében.
• Magánokirat: teljes bizonyító erejű magánokirat,nem teljes
bizonyító erejű
– A külföldön kiállított közokirat, illetőleg a hitelesített magánokirat
– bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti
államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai
felülhitelesítéssel látta el.
– A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó
jogszabály másként nem rendelkezik
– csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.(felülhitelesítés)
A tanú hatósági tanú: A tanúként megidézett személy köteles a
meghallgatása végett megjelenni és tanúvallomást tenni.
Tanúként nem hallgatható meg
• a) az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás,
• b) védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a
titoktartás alól
A tanúvallomás megtagadható,
• a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója,
• a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját
bűncselekmény elkövetésével vádolná
• Törvényben meghatározott esetek kivételével a diplomáciai
mentességben részesülő személy nem köteles tanúvallomást tenni.
Hatósági tanú: A hatósági tanú az eljárási cselekmény során történt
eseményeket és az általa tapasztalt tényeket a jegyzőkönyv
aláírásával igazolja.
• A hatóság a biztosítási intézkedés alkalmazása során, szemlénél,
lefoglalásnál, hatósági ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe.
• Nem alkalmazható hatósági tanú, ha az eljárási cselekményről
hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készül.)
Nem lehet hatósági tanú
• az ügyfél hozzátartozója,
• az eljáró hatósággal közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre
irányuló jogviszonyban álló személy
• az eljárási képességgel nem rendelkező személy.
A tárgyalás. A jegyzőkönyv.
A hatóság tárgyalást tart:
– tényállás tisztázása során vagy
– ha jogszabály előírja( pl. kisajátítási elj.)vagy
– a tényállás tisztázásához illetve ellenérdekű ügyfelek
között egyezségi kísérlet lefolytatásához
• szükség van az eljárásban részt vevő személyek
együttes meghallgatására.
• A tárgyalás az a fórum ahol az ügyben érintett
valamennyi személy egyidejűleg jelen van és
lehetőség nyílik a nyilatkozat tételre.
A tárgyaláson
1.A hatóság:
• 1. meghallgatja az ügyfelet-ket, tanút, a szakértőt, a hatósági közvetítőt
• 2. megszemlélheti a szemletárgyat
2. ügyfél:
• 1. észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra
• 2. kérdést intézhet a meghallgatott személyhez
• 3. indítványozhatja más személy meghallgatását
• 4. vagy más bizonyítékok beszerzését
3. a tárgyalás vezetője:
• 1. rendreutasítja azt aki a tárgyalást rendjét zavarja
• 2. ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasíthatja
• 3. továbbá eljárási bírsággal sújthatja
A tárgyalásról kötelező jegyzőkönyvet felvenni.
A tárgyalás lehet:
• - nyílt: - bárki részt vehet az ügyfelek nem kifogásolják
• - zárt:- védett adat és zártan kezelt adatok védelmében
A hatóság közmeghallgatást tart:
• 1. jsz előírja
• 2. az elj-ban több mint 50 ügyfél vagy több mint 5 (alapvető jog védelmére vagy
közérdek érvényre juttatására irányul) ügyfélnek minősülő szervezet vesz részt
• 3. h. nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja
•
Helyéről és idejéről: 3 nappal korábban hirdetmény úton v. közhírré tétel útján
A hatósága közmeghallgatásról jegyzőkönyvet
készít.
Tartalmazza:
• h. megnevezését, ügyi. nevét, ügy tárgyét és
ügyiratszámot
• k.m.h. helyét idejét
• k.m.h. elhangzottak összefoglalását
• jegyzők.
• Készítésének időpontját eljáró ügyi. és a
jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.
Kötelező jegyzőkönyvet felvenni:
• tárgyalásról
• lefoglalásról
• jsz-ban meghatározott eljárási cselekményekről
• szóbeli kérelemről- ügyfél kéri vagy az eljárás
érdekében szükséges
• ügyfél, tanú, szakértő meghallgatásáról
• a szemle lefolytatásáról
• más bizonyítási cselekményről
• hatósági tanú alkalmazásáról
A jegyzőkönyv 3 fő egysége:
• I. bevezető rész
• II. érdemi rész
• III. záró rész
Bevezető rész
• a hatóság megnevezését
• ügytárgyát
• ügyiratszámot
• ügyintéző nevét
• meghallgatott nevét, lakcímét, eljárásjogi helyzetét, egyéb elérési
lehetőségét
• alkalmazott hatósági tanú nevét
• a meghallgatott személy jogaira és kötelességeire való
figyelmeztetést megtörténtét
• ( A Ket. Kimondottan nem rögzíti, de helyes, ha ennél a résznél a
jegyzőkönyvben rögzítjük annak a tényét, hogy a figyelmeztetést
megértette, tudomásul vette, amit aláírásával kifejez.)
Érdemi rész
• ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és
válaszokat és megállapításokat
• a fent felsorolt eljárási cselekmények során
tapasztalt
• 3. az ügy eldöntése szempontjából lényeges
körülményeket és megállapításokat
• Ideértve a hatósági tanú észrevételeit is.
• Zárórész
• jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját
• a meghallgatott személy, az eljárási képességgel
nem rendelkező személy képviselője,
• hatósági tanú, az eljáró ügyintéző, a
jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.
• Aláírás előtt:
– felolvasni
– meghallgatottnak át kell adni elolvasásra
Záradék:
• Gyakorlatban előfordul, hogy az alany az üggyel összefüggésben a
jegyzőkönyv elolvasása után nyilatkozni kíván.
• Ezt formailag „záradékolással” rögzíthetjük vagy az adott jegyzőkönyvi
bekezdésbe foglalhatjuk.
• Ha a meghallgatottnak nincs észrevétele, mindenben elfogadta a
jegyzőkönyvben rögzítetteket úgy azt a megállapítást is jegyzőkönyvezni
kell.
• Ha a meghallgatott személy megtagadja a j.k. aláírását. Ebben az esetben
szintén a tényt záradékolni kell az ok megjelölésével- ha nem közli akkor
ennek kifejezésével.
• És a jegyzőkönyvvezető és egy hitelesítő aláírja a j.k-vet.
A hangfelvételre, kép és hangfelvételre a jegyzőkönyvre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
Iratokhoz kell csatolni, vagy eljárás befejezéséig jegyzőkönyvet kell készíteni.
A hatóság döntései. A határozat.
A hatóság döntései:
A hatóság
• 1. az ügy érdemében határozatot hoz
• 2. az eljárás során felmerült minden más
kérdésben végzést bocsát ki.
Általában:
• határozat ( egyszerűsített határozat)
• végzés
Külön nevesített formában:
• ideiglenes intézkedés
• ideiglenes biztosítási intézkedés
• szakhatósági állásfoglalás
• egyezség jóváhagyása
• hatósági szerződés
• határozat jellegű okirat(pl. hatósági bizonyítványok)
• jogszerű hallgatással létrehozott határozat
• jogszerű hallgatással kialakított szakhatósági állásfoglalás
A határozat :
• Alakszerű határozat:
– teljes
– egyszerű
• Nem alakszerű határozat:
–
–
–
–
jegyzőkönyvbe foglalt
ügyiratra feljegyzett
jogszerű hallgatással született
okiratban foglalt
Alakszerű határozat részei: 4 fő rész
• Fejrész( másképp fejléc, bevezető rész vagy
azonosító rész)
• rendelkező rész
• indoklás
• záró rész (másképp záradék, utolsó rész vagy
hitelesítő rész)
Fejrész
Tartalmazza a hatósági jogviszonyban résztvevők és a
hatósági ügy legfontosabb adatait:
• - eljáró hatóság megnevezését
• - ügyintézőjének nevét
• - ügy számát
• - ügy tárgyának megjelölését
• - Ügyfél ( jogosult vagy kötelezett) nevét és lakcímét
vagy székhelyét
• - ügyfél által kérelemben megadott
személyazonosítására szolgáló adatot
Rendelkező rész:
Lényegében a döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magába.
• - hatóság döntését
• - jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a
jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem
lehetőségéről való tájékoztatást,
• - a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét,
• - az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi
költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést,
• - az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt,
• - az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt,
• - a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés
• elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító
döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló
tájékoztatást,
• - a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj
mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,
Indokolás
Elsődleges rendeltetése a döntés ténybeli és jogi megalapozása és annak
elfogadtatása.
Indoklás első eleme:
• - a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
• - az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
• - a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a
mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó
szempontokat és tényeket,
• - a szakhatósági állásfoglalás indokolását,
Indoklás második eleme:
• - azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot
hozta,
• - a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő
utalást,
Zárórész
• A döntéshozatal helyét és idejét,
• a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali
beosztását,
• a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali
beosztását, ha az nem azonos a hatáskör
gyakorlójával,
• a döntés kiadmányozójának aláírását és a
hatóság bélyegzőlenyomatát.
Egyszerűsített határozat (döntés)
Általában az indoklás marad el, de mellőzhető a jogorvoslatról szóló
tájékoztatás.
Egyszerűsített döntést lehet hozni:
 a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad és
 az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél vagy
 a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát és jogos érdekét nem érinti.
 a döntés kizárólag valamely eljárási cselekmény ( pl: tárgyalás,
tanúmeghallgatás)
 időpontját határozza meg.
 egyezséget jóváhagyó egyszerűsített döntés ( indoklás kihagyható)
 ha az indoklás késleltetné a döntés meghozatalát és a késedelem
életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet.
De itt az indoklás pótlandó és az ügyfél részére utólag elküldeni.