Transcript Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek - UNI-NKE

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
III. MODUL
JOGALKOTÁSI ÉS JOGALKALMAZÁSI
ISMERETEK
A diasor hatályosítását elvégezte:
Dr. Szabó Zsuzsanna
TARTALOM
I. rész
1.A jogalkotás tartalmi kérdései
2.Magyarország jogforrási rendszere
3.Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek
II. rész
1.Általános jogalkalmazási ismeretek
2.A közigazgatási eljárás
1. FEJEZET
JOGALKOTÁS
A NORMA FUNKCIÓI
 Közösségteremtő, integráló funkció
 Magatartásmintát nyújt
 Közreműködik a konfliktusok rendezésében
 Értékelési alapot nyújt mások magatartásához
 Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását
 Kiszámíthatóvá teszi az emberek saját magatartásának
következményeit
A JOGI NORMA FOGALMA
A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége:
 amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez
kötődik,
 amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek,
 amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron
kényszerrel ténylegesen biztosítják.
A JOGALKOTÁS FOGALMA
A jogalkotás kifejezetten
felruházott állami szerveknek:
jogalkotó
hatáskörrel
•az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában
megfogalmazódó,
•jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége
A JOGGAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK
 általános,
 közzétett,
 jövőbeni cselekvésre irányuló,
 világos,
 ellentmondás-mentes,
 lehetségest követelő (reális),
 stabilitással rendelkező,
 a kinyilvánított szabály és a hivatalos cselekvés közt
egyezést mutató
2. FEJEZET
MAGYARORSZÁG JOGFORRÁSI
RENDSZERE
A JOGFORRÁS FOGALMA
 belső jogforrás: a jogalkotó szerv
 külső jogforrás: a jog külső megjelenési formája, a
norma (jogalkotó tevékenység)
Az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó
aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek
meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási
lehetőséget, felhatalmazást kapnak.
A JOGFORRÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA
1. Jogszabályok:
• belső (anyagi) jogforrás
• külső (alaki) jogforrás
2. Közjogi szervezet szabályzó eszközök
Egyéb csoportosítási lehetőségek:
1. Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja szerint:
• Autonóm (eredeti)
• Végrehajtási (származékos)
2. Területi hatály szerint:
• Országos
• helyi
JOGSZABÁLYOK
Országgyűlés - Magyarország Alaptörvénye és
módosítása, valamint törvény
Kormány - rendelet
Magyar Nemzeti Bank elnöke - rendelet
Kormány tagjai (a miniszterelnök és a miniszterek) rendelet
önálló szabályozó szerv vezetője - rendelet
helyi önkormányzat képviselő-testülete - rendelet
A JOGSZABÁLY ÉRVÉNYESSÉGE ÉS
HATÁLYOSSÁGA
Érvényesség
A jogszabály keletkezéséhez
kötődik.
Feltételei:
•A jogszabályt megfelelő a
jogalkotó hatáskörrel felruházott
szerv megfelelő eljárás során
alkossa
•A jogszabály illeszkedjék a
jogforrási hierarchiába
•Feleljen meg a megalkotásra
előírt speciális eljárási
szabályoknak
•Megfelelően legyen kihirdetve
Hatályosság
Az adott jogi norma meghatározott
időben,
meghatározott
területen és meghatározott személyi körre nézve alkalmazandó,
illetve alkalmazható.
• időbeli hatály
• területi hatály
• személyi hatály
• szervi hatály
• tárgyi hatály
A JOGALKOTÁS SZAKASZAI
Előkészítés
1.Kezdeményezés
(jogalkotási terv)
2.Tervezet
elkészítése
3.Tervezetek
véleményezése
4.Jogalkotó elé
terjesztés
Kibocsátás
1.Elfogadás
2.Aláírás
Kihirdetés
Kihirdetés, illetve
közzététel:
a jogszabály
kibocsátója
(Pl. törvény esetén a
köztársasági elnök)
Hatályosulás
vizsgálata
1. Utólagos
hatásvizsgálat
2. Jogszabályok
tartalmi
felülvizsgálata:
a) módosítások
b) dereguláció
A JOGSZABÁLY SZERKEZETE

Preambulum (törvény esetében)
Bevezető rész (rendelet esetében)

Általános rendelkezések

Részletes rendelkezések

Záró rendelkezések
3. FEJEZET
DEREGULÁCIÓ
TECHNIKAI ÉS TARTALMI DEREGULÁCIÓ
A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő,
illetve módosítandó:
 az elavult, szükségtelenné vált,
 a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,
 a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a
jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé
költséges eljárásokat eredményező szabályozással
felváltható,
 a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett
vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy
 az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű
szabályozást megvalósító
 jogszabályi rendelkezés.
2. RÉSZ
JOGALKALMAZÁS
HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS FOGALMA
Az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi
tevékenysége, amelynek során a jogszabályban
absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az
egyedi ügyre alkalmazva döntenek.
JOGALKALMAZÓ TEVÉKENYSÉGEK FAJTÁI
 Közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó
tevékenység: az anyagi jogviszonyok (meghatározott
jogok,
illetve
kötelezettségek)
a
döntés
következményeképpen
jönnek
létre
(konstitutív
jogalkalmazói döntés).
 Jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység: a
jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz
alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi
jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. A
jogalkalmazó döntése nem keletkeztet új anyagi
jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt
(deklaratív jogalkalmazói döntés).
A JOGALKALMAZÁS FOLYAMATA
Eljárás megindítása
Konkrét tényállás tisztázása
Jogszabály értelmezése
Bizonyítás
Döntés meghozatala
Döntés közlése
Ellenőrzés
Szankció, illetve végrehajtás
A KET. ELJÁRÁSI ALAPELVEI
A Ket. által megfogalmazott eljárási alapelvek:
 a törvényesség elve
 a rendeltetésszerű eljárás elve
 a törvény előtti egyenlőség elve
 a hivatalból való eljárás elve
 az ügyféljogok
 az ügyfél-kötelezettségek
 a költségtakarékos eljárás elve
 az e-ügyintézés ösztönzésének elve
A TÖRVÉNY HATÁLYA
Területi hatály
Magyarország teljes területe
néhány kivételt leszámítva
Időbeli hatály
Néhány kivétellel: 2005. nov.
1-jétől
Személyi hatály
Tárgyi hatály
Ügyfél, egyéb érintettek,
közreműködők, hatóság,
szakhatóság
Közigazgatási hatósági ügy
TÁRGYI HATÁLY
Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő
• Jog megállapítása
• Kötelezettség megállapítása
• Adat, tény vagy jogosultság igazolása
• Hatóság nyilvántartás vezetése
• Hatóság ellenőrzés lefolytatása
• Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges
nyilvántartásba vétel
Személyi hatály
Ügyfél
Természetes személy,
Jogi személy,
Jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet
Egyéb eljárási
szereplők
Más hatóságok
Közreműködők:
• tanú
• hatósági tanú
Akinek az ügy a
• szakértő
•jogát,
• tolmács
•jogos érdekét érinti,
• képviselő
•akivel kapcsolatban hatósági
• szemletárgy birtokosa
nyilvántartás adatot tartalmaz,
• hatósági közvetítő
•akit ellenőrzés alá vontak,
Egyéb szereplők:
•ügyféli jogokkal felruházott
•bejelentő
szervezet
•jegyzőkönyvvezető
•hatóságként vagy
•végrehajtási
szakhatóságként részt nem
vevő, de feladatkörében érintett eljárásban pénzügyi
intézmény, munkáltató
szerv
Hatóság
Államigazgatási
szerv
Önkormányzati
hatóság
Jegyző, hatósági
társulás
Törvény,
kormányrendelet
által
feljogosított
nem közigazgatási
szerv
24
HATÓSÁGOK
ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEZETEN BELÜL
 Miniszter
 Miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi
jogállású államigazgatási szervek
 Fővárosi, megyei kormányhivatalok (törzshivatal +
szakigazgatási szervek: pl. földhivatal, egészségbiztosítási
pénztár, munkaügyi központ, ÁNTSZ megyei intézetei)
 Területi államigazgatási szervek
 Kormányhivatalok „járási kirendeltségei”
 Helyi államigazgatási szervek
HATÓSÁGOK 2.
 Államigazgatási ügyek az önkormányzati szférában
• Polgármester: honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem
• Jegyző: általános
• Hivatal ügyintézője: anyakönyvvezető, gyámhivatal
 Önkormányzati hatósági ügyekben:
• Képviselő-testület
• A képviselő-testület által átruházott hatáskörben:
 Polgármester
 Bizottság
 Részönkormányzat testülete
 Kisebbségi önkormányzat testülete
 Önkormányzat társulása
HATÓSÁGOK 3.
Jogszabály felhatalmazása alapján egyéb szervezet, vagy
személy felhatalmazható hatósági jogalkalmazó
tevékenységre:
 KÉTÜSZ (kéményseprők)
 Vállalkozó állatorvos (hatósági teendők ellátása)
 Különböző kamarák
JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG
A hatóság eljárási képességének feltételei:
Joghatóság: arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak
van-e joga eljárni vagy az ügy más ország hatóságára
vagy nemzetközi szervre tartozik
Hatáskör: azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben
milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve
melyik szint jogosult eljárni
Illetékesség: arra ad választ, hogy több azonos
hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy
hatóság, amely a konkrét ügyben eljárhat.
A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS
SZAKASZAI
 az elsőfokú eljárás
 a jogorvoslati eljárások
 a végrehajtási eljárás
A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS FOGALMA
A hatóság ellenőrzi:
 a jogszabályban foglaltak betartását
 jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül
végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését
ELLENŐRZÉS ALAPJÁN HOZHATÓ DÖNTÉSEK
 Ha jogsértést nem tapasztal a hatóság:
(egyszerűsített) jegyzőkönyv felvételével
ellenőrzést
lezárja
az
 Ha jogsértést tapasztal a hatóság:
• Végzésben kötelezi az ügyfelet a jogsértés
megszüntetésére
• Hivatalból megindítja eljárását, erről a helyszínen
értesítheti az ügyfelet
• Helyszínen meghozhatja és közölheti a döntést
KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁG KISZABÁSÁNAK
ELJÁRÁSJOGI ALAPJAI
 Nem az eljárási bírságra vonatkozik!
 Mérlegelési szempontrendszer, mikor van helye bírság
kiszabásának.
 Mérlegelési szempontrendszer, milyen mértékű bírság
szabható ki.
 Szubjektív (1 év) és objektív (5 év) határidő az ezzel
kapcsolatos eljárás megindítására
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS
Az elsőfokú eljárás megindítása történhet
Hivatalból:
• Jogszabály alapján
• Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése
• Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet
Kérelemre
Joghatások:
- jogok megszerzése, kötelezettségek terhe;
- ügyintézési határidő kezdete.
JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA
BEÉRKEZÉS
HIÁNYPÓTLÁS
ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
MÁS
HATÓSÁGNÁL
INDUL
ELJÁRÁS
ELJÁRÁS
FELFÜGGESZTÉSE
ÉRDEMI
VIZSGÁLAT
NÉLKÜLI
ELUTASÍTÁS
ELŐÍRT TARTALMI
ELEMEK MEGLÉTE,
MÁS SZERVTŐL
SZÜKSÉGES-E
ADATOK
MEGSZERZÉSE
ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE
ÁTTÉTEL
Kérelem ellenőrzése
34
A határidők
Határidő
kezdete:
veszélyhelyzet elhárítása,
kár megelőzése
ügy bonyolultsági foka
(külön jsz. alapján)
soronkívüliség
kérelem beérkezését
követő nap;
hivatalból indítandó eljárásnál az első eljárási cselekmény
elvégzésének a napja;
felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja.
Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30
nappal (soronkívülinél 15 nappal)
35
ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐK
 naptári napokban, és nem munkanapokban kell majd
megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban
a határidőket,
 ugyanakkor az ügyintézés kezdetét a hatóságoz való
beérkezést követő munkanaptól számolják,
 ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok:
pl. szakhatósági közreműködés, szakvélemény elkészítése,
hiánypótlás időtartama, eljárás felfüggesztése
- ettől jogszabály eltérhet (a „bruttó” és a „nettó” ügyintézési
határidő közeledhet)
 a határidő elmulasztása esetén: illeték- és díjvisszafizetési kötelezettség
Az eljárás felfüggesztése
1. Kötelező felfüggesztés
Kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása,
amelyben:
•az eljárás más szerv hatáskörébe
tartozik; ugyanazon hatóság más
döntése;
•a közigazgatási ügyekben eljáró
bíróság új eljárásra való kötelezéséről
szóló döntése ellen perújítási vagy
felülvizsgálati kérelmet terjesztettek
elő
2. Felfüggesztés mérlegelés
alapján
•ha a jogutód kiléte vitás (nem
a kérelmező ügyfél esett ki);
• ügyfél kérése;
•hatósági közvetítő kirendelése
•a jogutód kiléte vitás (kérelmező
ügyfél esik ki)
Jogkövetkezmény: a határidő megszakad; fellebbezésnek van helye.
37
SZAKHATÓSÁGI KÖZREMŰKÖDÉS
 A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill.
megtagadása) való kötöttség, kivéve ha nem áll fenn a
beszerzési kötelezettség (2 eset)
 A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás
megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek
módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a
szakhatóság felügyeleti szerve útján) „Jogszerű hallgatás” –
csak jogszabály külön felhatalmazása alapján
 Egyeztetési kötelezettség
szakhatóság(ok) között
az
eljáró
hatóság
és
a
 A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának
következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti
eljárást kezdeményezhet)
Bizonyítás
 A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást
tisztázni
 Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási
eljárást folytat le.
Jellemzői:
 hivatalból vagy kérelemre indul;
 szabad bizonyítás elve (és korlátai);
 lefoglalás jogintézménye.
Bizonyítékok különösen:
 az ügyfél nyilatkozata;
 az irat;
 a tanú vallomása;
 a szakértő véleménye,
 szemléről készült jegyzőkönyv;
 hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv
39
 tárgyi bizonyíték.
Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége
•A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték
•Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet
írásban és szóban
nyilatkozatot tehet
a hatóság reagál
a tényállás tisztázásakor
figyelembe veszi
IGAZMONDÁSI
KÖTELEZETTSÉG
Az
ügyfél
a kérelmére indult eljárásban ha
a nyilatkozattételt megtagadja
és
a tényállást nem lehet
teljes körűen tisztázni
az eljárást
megszüntetheti
rendelkezésre
álló
bizonyítékok
adatok alapján
dönt
40
Irat
A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz
A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel
érvényes!
OKIRAT
állítást, tényt, jogot,
kötelezettséget igazol
MÁS IRAT
nem papíralapú is lehet
pl. hangfelvétel,
fénykép stb.
KÖZOKIRAT
A benne foglaltak
MAGÁNOKIRAT
valódiságát
vélelmezni kell, de
teljes bizonyító
van helye
egyszerű
erejű
ellenbizonyításnak
, kivéve ha a jog
nem enged
ellenbizonyítást
41
A TANÚVALLOMÁS
A tanúként megidézett személyt
 megjelenési
 vallomástételi
 igazmondási kötelezettség terheli.
A SZEMLE
Ingó
Ingatlan
Személy
megtekintése,
megfigyelése
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY
Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az ügyben jelentős tény
vagy egyéb körülmény megállapításához különleges
szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő.
 Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a
hamis véleményadástól.
Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél,
kérdezés joga.
Szakértőként nem járhat el:
 Akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn,
 Aki tanúként nem hallgatható meg,
 A tanúvallomást megtagadhatja.
ELJÁRÁSI BÍRSÁG
Hatóság mérlegelési jogköre
(5-500 ezer, szervezetnél 1 millió forint)
Jogellenes magatartás súlya, felróhatóság mértéke
Érintett vagyoni helyzete, jövedelmi viszonya
Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabásra kerül sor.
Képviselet
Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem
tud vagy nem akar személyesen eljárni.
A képviselet fajtái:
- Törvényes
- Meghatalmazotti
- Ügygondnok által
képviselet
ellátott
46
Kizárás
Abszolút
kizárási ok
•Ügyintézőnek saját vagy
hozzátartozója ügyében való eljárása;
Relatív
kizárási ok
Ha nem várható el az ügy
tárgyilagos megítélése.
•Másodfokon részvétel, ha alsóbb
fokon közreműködés történt;
•Hatóság saját ügyében hatóságként
való eljárása
•Jegyzőre vonatkozó kizárási
szabályok
47
A döntés meghozatala
Az ügy érdemében
hozott döntések:
hatósági határozat
Eljárási kérdésekben
hozott döntések:
hatósági végzés
A hatóság döntésének
speciális formája a
hatósági szerződés
Megállapodás a hatóság és az ügyfél között, ha ezt jogszabály
megengedi.
A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!
48
A HATÓSÁGI DÖNTÉS
Fejléc (a döntést kibocsátó hatóság megnevezése, címe, az
ügy száma, az ügy tárgya, ügyintéző neve, elérhetősége)
Rendelkező rész (a hatóság döntése, a szakhatóság
megnevezése, állásfoglalása rendelkező része, az
ügyintézésre fordított idő, költségekről rendelkezés,
tájékoztatás a jogorvoslatról)
Indokolási rész (megállapított tényállás, bizonyítékok, az
el nem fogadott bizonyítékok, a döntés alapjául szolgáló
anyagi és eljárási normák bemutatása, mérlegelési
szempontok)
Záró rész (kiadmányozás dátuma, a hatóság bélyegzőjének
lenyomata, a hatáskört gyakorló szerv vezetőjének, vagy az
általa kiadmányozásra felhatalmazott vezetőnek az aláírása
Egyezséget jóváhagyó határozat
50
Egyszerűsített döntés
Kérelemre indult ügyben, ha:
- (1) a hatóság az ügyfél kérelmének teljes
egészében helyt ad és (2) nincsen ellenérdekű
ügyfél, vagy a döntés jogát, jogos érdekét nem
érinti, vagy
- az kizárólag valamely eljárási
cselekmény időpontját határozza meg.
Nem kell tartalmaznia:
- a jogorvoslatról szóló tájékoztatót;
- az indokolást
51
Hatósági szerződés
•szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között;
• kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára;
• jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni;
•a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs szerződési
kényszer.
Szerződésszegés következményei
A hatóság
oldalán
Az ügyfél oldalán
- hatóság hivatalból megindítja
eljárását, vagy
- a hatósági szerződés végrehajtható
határozatnak minősül, a végrehajtást
megindítja a hatóság, vagy:
Az ügyfél teljesítésre
irányuló kérelmet juttat el
a hatósághoz
A szerződés módosítása
Bírói út
• az ügy szempontjából új tények merülnek fel;
• a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen
megváltoztak.
52
A döntés közlése
A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az
érintettekkel.
A közlés módjai:
 postai úton
 elektronikus úton, ideértve a telefaxot ( a határozat és
az önállóan fellebbezhető végzés kivételével),
 személyesen átadott irat útján,
 kézbesítési meghatalmazott útján,
 hatóság kézbesítője útján,
 kézbesítési ügygondnok útján,
 személyesen,
 telefonon,
 írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton.
53
A jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat
rendszere
Minden hatósági döntéssel szemben lehet jogorvoslattal élni.
54
A JOGORVOSLATI FORMÁK
Kérelem alapján:
Ex officio:
 fellebbezés
 saját döntés
felülvizsgálata saját
hatáskörben
 bírósági felülvizsgálat
 újrafelvételi kérelem
 Alkotmánybíróság
határozata alapján
indítható eljárás
 felügyeleti eljárás
 ügyészi fellépés
55
A fellebbezés
Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság
első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellenében
kerülhet sor.
Fellebbezés benyújtásának jogi hatása
A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapján
Fellebbezési eljárás
56
A bírósági felülvizsgálat
A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs
halasztó hatálya!!
 végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság
felfüggesztő határozata szükséges (bíróság soron kívül, 8
napon belül dönt)
 jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30
napon belül bármelyik ügyfél kérheti.
Előfeltétele:
 fellebbezési jogot kimerítették
 fellebbezés kizárt
57
A bírósági felülvizsgálat
A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg.
A bíróság döntései:
 az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja;
 a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi;
 a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás
 lefolytatására kötelez;
 a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi.
A jogerős ítélet jogkövetkezményei:
 nincs helye új eljárásnak;
 megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete.
58
Az újrafelvételi eljárás
 ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal
lezárt ügyben van helye
 kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság
Feltételek:
 a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre;
 a határozat meghozatala előtt meglevő, az ügyfelek által
önhibájukon kívül nem használt és el nem bírált lényeges
tény, adat vagy bizonyíték alapján;
 kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna;
 és ez utólag jutott az ügyfél tudomására.
59
Az újrafelvételi eljárás
A kérelem benyújtásának
 objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6
hónap (jogvesztő)
 szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15
nap
Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetei!!
A közigazgatási hatóság döntése:
 kérelmet elutasítja;
 jogerős határozatot módosítja;
 jogerős határozatot visszavonja;
 új határozatot hoz.
60
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATA
ALAPJÁN INDÍTHATÓ ELJÁRÁS
 ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó
határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes
jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél
alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján
 az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi
rendelkezést megsemmisíti,
 ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített
jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az adott
ügyben való alkalmazhatóságát,
 az ügyfél harminc napon belül
 kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a
határozat módosítása, illetve visszavonása iránt.
A felügyeleti eljárás
Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a
hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései:
 mulasztása esetén: eljárásra utasítás
 felügyeleti jogkör alapján dönt
TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK!
Ha a hatóság döntése jogszabályt sért:
Felügyeleti szerv döntése:
 megváltoztathat;
 megsemmisíthet;
 megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat.
62
AZ ÜGYÉSZI FELLÉPÉS (ÜTV. VI. FEJEZET)
1. Az ügyész felhívással élhet az alábbi törvénysértés esetben:
 bíróság által felül nem vizsgált, jogerős vagy végrehajtható
döntés,
 a törvénysértés az döntés érdemét érinti,
 a jogerőre emelkedéstől vagy a végrehajtás elrendelésétől
számított legfeljebb egy éven belül, kötelezettséget
megállapító, jogot elvonó vagy korlátozó döntés esetén a
végrehajtáshoz való jog elévüléséig, követelés biztosítását
vagy dolog zárlatát elrendelő döntéssel szemben mindaddig,
amíg ez az állapot fennáll.
2. A felhívást az ügyész a felügyeleti szervhez nyújtja be,
ennek hiányában az eljáró szervhez.
3. Ha a felhívott szerv nem ért egyet, az ügyész a bírósághoz
fordulhat.
63
A semmisség
1. Semmisségi okok pl.:
 magyar hatóság joghatósága kizárt;
 nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy
illetékességébe;
 szakhatóság megkeresése nélkül vagy állásfoglalásának
figyelmen kívül hozott döntés;
 döntést bűncselekmény befolyásolta.
2. Következményei:
megsemmisítés, de:
 nem semmisíthető meg 3 éven túl a hatósági döntés, ha
jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért;
 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító
döntés megsemmisítésének;
 időbeli
korlátozás
nélkül
megsemmisíthető,
ha
64
bűncselekmény befolyásolta.
Végrehajtás
Megindítás
Hivatalbóli eljárásban
 hivatalból
Kérelemre indult eljárásban
 Kérelemre
+ Hivatalból, ha így is meg
lehetett volna indítani az eljárást
Foganatosítás
Az első fokú hatóság,
illetve – szerződés alapján
– Korm. rendeletben
megjelölt személy vagy
szerv, vagy önálló
bírósági végrehajtó
Az első fokú hatóság indítja meg.
65
Végrehajtás
Végrehajtási módok és foganatosításuk
Pénzfizetési
kötelezettség
Meghatározott
tevékenység
Ingó dolog kiadása
Ösztönző eszköz
eljárási bírság
 Azonnali beszedési
megbízás,
 Jogosított felhatalmazása,
 Letiltás,
 Hatóság saját maga a
 Ingó,
kötelezett költségére
 Ingatlan végrehajtás.
veszélyére elvégzi
 Rendőrségi közreműködés
 Lefoglalás,
 Rendőrségi
közreműködés
66
Jogorvoslat a végrehajtásban
 a végrehajtást megindító hatóságnak a végrehajtási
eljárásban hozott döntése ellen is van helye
fellebbezésnek.
 a végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése,
intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása
esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási
kifogást terjeszthető elő.
 A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására
jogosult hatóság 15 napon belül bírálja el.
 A végrehajtási kifogást a végrehajtást megindító
hatóság döntései elleni fellebbezés elbírálására
jogosult hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági
végrehajtó foganatosítja.
Végrehajthatóság elévülése
 a végrehajtáshoz való jog általános elévülési ideje öt év
 az elévülést a hatóság által a végrehajtás érdekében tett
bármely eljárási vagy végrehajtási cselekmény
megszakítja, a végrehajtás megszüntetését elrendelő
végzés kivételével
 joghatása az, hogy a cselekmény időpontjától kezdve az
elévülési idő számítása elölről kezdődik.
 a döntés jogerőre emelkedésétől számított tíz év
elmúlása azonban - függetlenül a teljesítési határidőtől olyan abszolút időhatár, amelyen túl a közigazgatási
döntés végrehajtás útján már nem érvényesíthető.
Eljárási költségek
Kérelemre indult eljárásban:
Ügyfél viseli és előlegezi meg
Hivatalból indult eljárásban:
Egyéb költséget a hatóság
előlegezi, kötelezettség
megállapítása esetén az ügyfél
viseli
Ellenérdekű felek
Kivételek
 Célszerűtlen, indokolatlan,
 Eljárás akadályozása miatt
felmerült
Nyertesség arányában viselik,
ha a kérelemnek csak részben
ad helyt a hatóság, költségmegosztás közöttük
A költség okozója viseli
69
ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS
Elektronikus kapcsolat-tartás
szabályai (II/A. Fejezet):
Elektronikus ügyintézés
szabályai (X. Fejezet):
 elektronikus út előnyben
részesítendő
 e-ügyintézés alapelvei
 főszabály szerint az ügyfél
jogosult e-úton kapcsolatot
tartani
 törvény írhat elő kötelező ekapcsolattartást
 jogszabályban meghatározott
feltételekkel sms, e-mail is
alkalmazható
 szabályozott e-ügyintézési
szolgáltatások általános
feltételei
 konkrét szabályozott eügyintézési szolgáltatások
keretszabályai
 elektronikus tájékoztatás
szabályai
AZ E-ÜGYINTÉZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK
ALAPELVEI
 A polgár informatikai önrendelkezési jogának
széleskörű érvényesítése
 Túlszabályozás megszüntetése, rugalmas és tartós jogi
keretek létrehozása
 Ne zárja ki az ügyintézési modell a hatóságok önálló
döntését
 A rendelkezésre álló (már kiépített) eszközök
továbbélése, felhasználása
 Máshol már működő piaci és külföldi megoldások
felhasználásának elvi lehetősége
AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS KET.-BEN
FOGLALT ALAPELVEI
1. Technológiasemlegesség – ez azonban nem vonatkozik a
kormányzati célú hírközlési szolgáltatásokra, valamint az
állam által ingyenesen biztosított szolgáltatások
igénybevételére.
2. A hatóság nem elektronikus kapcsolattartás esetén is
jogosult egyes eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés
keretében lefolytatni, figyelembe véve az ügyfél ügyintézési
rendelkezését.
3.Főszabály szerint a hatóság a kormányzati célú hírközlési
szolgáltatást veszi igénybe.
SZABÁLYOZOTT ÜGYINTÉZÉSI
SZOLGÁLTATÁSOK
1. Engedélyezés vagy bejelentés alapján
2. Elektronikus ügyintézési felügyelet jár el
hallgatás = beleegyezés elve érvényesül
3. Fajtái:
Ügyintézési rendelkezés: kötelezően nyújtandó állami
szolgáltatás; az ügyfél eldöntheti, mely hatósággal hogyan kíván
kapcsolatot tartani, hova kéri üzeneteit, kérheti pl. adatai
átadását, átvezetését a hatóságok nyilvántartásai között

Azonosítás

Kézbesítés

Biztonságos elektronikus igazolás

Iratérvényességi nyilvántartás

AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉNEK
ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI
ELJÁRÁSOK
1. Egyenlő Bánásmód Hatóság és más (pl. munkaügyi,
fogyasztóvédelmi) hatóságok eljárása
2. Ket. rendezi
 a hatásköri kérdéseket a hatóságok, illetve a hatóságok
és a bíróság viszonyában,
 az eljárásindítás határidejét,
 az EBH által kiszabható szankciókat,
 az EBH nyilvántartásait.