Transcript 2) Adóhatóság a csődeljárásban

A csődtörvény módosításokkal
kapcsolatos speciális adóhatósági
változások és új feladatok
Dr. Hodnik Ákos
NAV
Felszámolási és Végrehajtási
Főosztály
Elgondolkodtató számadatok…
2011-ben:
Felszámolás:
- 19.793 felszámolási eljárást tettek közzé
- 26,4%-os növekedés
- ügyek 72,9%-a – hitelezői kielégítés nélkül – egyszerűsített
eljárásként fejeződött be
- év végén folyamatban lévő eljárások: 36.400 db.
- 20,5%-kal több mint tavaly ilyenkor…
Végelszámolás:
- 22.532 végelszámolási eljárás indult
- 72,2%-os növekedés!!!
- ebből: 73,2% (16.491 db.) kényszer-végelszámolás
- év végén folyamatban lévő eljárások: 28.200 db.
- befejezett: 14.828 db. ebből: 71% folytatódott fa-val!
Csőd: 101 db. csődeljárás indult → 21 esetben lett csődegyezség
nem saját kezdeményezés
18.000 db
11.702 db
5.424 db
2.000 db
6.420 db
4.000 db
6.841 db
6.000 db
4.909 db
8.000 db
4.238 db
10.000 db
3.753 db
12.000 db
7.009 db
14.000 db
15.341 db
saját kezdeményezés
16.000 db
4.452 db
20.000 db
Felszámolási kezdeményezések darabszám
alakulása 2007-2011. évben
db
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
Végelszámolások száma
2007-2011. évben
25.000 db
20.000 db
11.662 db
8.167 db
5.000 db
7.862 db
10.000 db
13.085 db
22.532 db
15.000 db
db
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
Mi te(het)tt a jogalkotó?
Adóregisztrációs eljárás bevezetése – Art.
Antifantomizáló módosítások – Ctv.
„Megjobbított” csődeljárás - Cstv.
Kényszertörlési eljárás a kényszer-va helyett
Ctv.
Eltiltások az ügyvezető/taggal szemben – Gt.
Székhelyszolgáltatás megszüntetése – Ügyv.tv
(Üzletrész átruházás szigorítása – Ø)
A csődtörvény módosításokkal kapcsolatos speciális adóhatósági
változások és új feladatok
• Az adóhatóságot érintő lényeges változások
felszámolási, cégjogi szempontból:
– Adóregisztrációs eljárás bevezetése (fantomizálódás
megelőzése érdekében)
– Kötelező ellenőrzés kényszerének eltörlése a felszámolás
alá kerülő adózók esetében (érdemi ellenőrzések,
felelősségi szabályok hatékony érvényesítése érdekében)
– Kényszertörlési eljárás bevezetése (állomány tisztítás,
utókezelés, felelősség érvényesítés érdekében)
A csődtörvény módosításokkal kapcsolatos speciális adóhatósági
változások és új feladatok
Jogszabályi háttér:
- 2011. évi CLVI. tv. egyes adótörvények módosításáról
 2003. évi XCII. tv. (Art.)
2012. január 1-től:
- adózó nyilvántartásba-vételének általános
szabályai (24. §)
- adóregisztrációs eljárás (24/C. §)
- fokozott adóhatósági felügyelet (24/F. §)
 2006. évi V. tv. (Ctv.) 2012. január 1-től:
- cégbejegyzési kérelem benyújtása (36. §)
- cégbíróság eljárása kérelem után (44.; 44/A. §)
A csődtörvény módosításokkal kapcsolatos speciális adóhatósági
változások és új feladatok
Adószám kiadása és cégbejegyzés 2012. jan. 1. előtt:
Cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó [Art. 17. § (1) b.]
 bejegyzés iránti kérelem (@-úton)  Cégbírósághoz
(ezzel teljesítette a bejelentkezési köt. is adóhatósághoz)  CJSZ.
 CB megkereste az adóhatóságot adószámot adott
(KSH: stat.szám, TEÁOR)  CB „másnap” kiadta az
@tanusítványt (név, székhely, cjsz, asz, statszám) a
benyújtónak
 CB: formai vizsgálat (3 nap) / érdemi (8 nap)
 hiánypótlás (max. 45 nap)
 bejegyezte
 Elutasította
(Egyszerűsített cégeljárásnál  1 órán belül határoz a
bejegyzésről…)
A csődtörvény módosításokkal kapcsolatos speciális adóhatósági
változások és új feladatok
Melyek voltak az adóhatóság lehetőségei?:
Art. 24. § (9): „Az adóhatóság az adószám megállapítását
megtagadja, ha az adózó által bejelentett adatok
valótlanok vagy hiányosak.”
Art. 24. (10): Az adóhatóság törli a bejelentkezett és
adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt,
- amelynek a cégbírósági bejegyzés iránti kérelmét a
cégbíróság elutasította,
(kivéve, ha az adózó igazolja a cégbíróság végzésének
kézhezvételét követő 30 napon belül, hogy a cégbejegyzési
kérelmének elutasítását követő 8 napon belül kérelmét ismételten
benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás
folyamatban van,
- amelynek cégbejegyzési eljárását a cégbíróság
megszüntette,
Adóregisztráció = az adózó által bejelentett [16. § (3) és
17. § (3) bk.] és a saját nyilvántartásban szereplő adatok
összevetése.
Egyéni váll.
Bejelentkezés
(Art. 16. §-a)
Adószám kiadása
Adóregisztrációs eljárás
(cégjegyzésre kötelezett)
- 17. § (1) bk. b) -
Adószám megtagadása
Egyéb adóköt.
A csődtörvény módosításokkal kapcsolatos speciális adóhatósági
változások és új feladatok
Megtagadási okok:
Ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, vagy
kft/, zrt. 50 %-ot meghaladó, vagy minősített többségű
befolyással rendelkező tagja/részvényese,
a) olyan másik cégnek volt, vagy jelenleg is vez.tiszt.-je/tagja,
amely:
- a.sz.-kérelem benyújtásának napján 180 napon keresztül
folyamatosan fennálló, 15 (legnagyobbak: 30) millió forintot
meghaladó adótartozással rendelkezik
- kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az 15 (30) millió
forintot meghaladó adótartozással szűnt meg (FA, KTA!!!)
- adószámát (megelőző 5 éven belül) az adószám felfüggesztését
követően, vagy meghatározott egyéb okból jogerősen törölte
b) ő maga rendelkezik 180 napon keresztül folyamatosan fennálló,
15 (30) millió forintot meghaladó adótartozással a kérelmezéskor.
A csődtörvény módosításokkal kapcsolatos speciális adóhatósági
változások és új feladatok
Kimentési lehetőségek:
Ha az érintett vezető tisztségviselő, tag kimentési
kérelmében bizonyítja (tartozásos adózónál), hogy:
a) az adótartozást az azt felhalmozó adózó azért nem tudta
kiegyenlíteni, mert az általa teljesített
termékértékesítés/szolgáltatás ellenértékét a vevő(i)
részben/egészben nem egyenlítették ki, és
b) ki nem egyenlített követelések összege az adótartozás
összegét eléri, vagy meghaladja (illetőleg a felszámolás
kezdő időpontjában elérte, vagy meghaladta), és
c) a követelések érvényesítése, behajtása érdekében úgy
járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.
Eljárás:
Adószám megállapítási kérelem alapján az adóhatóság:
1 munkanapon belül dönt, ha valószínűsíthetően
nem állnak fenn az asz-kiadási akadályok,
=> ha feltehető hogy igen, akkor 8 munkanapon belül
határoz a kiadás/megtagadás felől, de értesíti (@) a
cégbíróságot, hogy 1 napon belül nincs asz.
- az asz. megállapításáig technikai adószámot kap
- ez alatt teljesítheti adókötelezettségeit
- elutasítás esetén a technikai asz. törlésre kerül
- kérelem és törlés között előtársaságként felel


“Utókezelés”:

Ha a tagok személyében változás következik be,

és emiatt az “asz-kiadási akadály” utóbb merül fel

==> adózót felszólítja 15 napra, hogy hárítsa el,

ha nem teszi: adószámát közvetlenül (!) törli.

Kimentési kérelem itt is lehetséges.
“Akadálymentességi igazolás”:

adózó, vagy a magánszemély kérelmére adjuk ki,

hogy vele szemben az igazolás kiállításának napján

nem áll fenn olyan akadály, amely miatt részvétele
esetén a más adózó adószáma megállapítását
megtagadnánk/utóbb törölnénk.
Fokozott adóhatósági felügyelet:
Adószám megállapítását, illetőleg adóregisztrációs eljárást
követően ==> kockázatelemzési eljárás (ez kötelező)
Ennek során az adózó részére kérdőív küldhető:
a) a tevékenység részletes bemutatása,
b) a foglalkoztatottak számával, az alkalmazás jellegével
kapcsolatos információk közlése ,
c) a tevékenység folytatásához rendelkezésre álló eszközök
bemutatása ,
d) a tevékenység végzéséhez szükséges helyiség adataira,
valamint a helyiség használatának jogcímére vonatkozó
információk közlése,
e) a végezni kívánt tevékenységhez rendelkezésre álló
pénzügyi, finanszírozási források részletes bemutatása.
Kockázatelemzési eljárás: annak megállapítása, hogy a
gazdasági tevékenység megvalósulása az adózó tagjainak
(részvényeseinek), illetve vezető tisztségviselőinek korábbi
gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban
rendelkezésére álló adatokra tekintettel, vagy a tevékenységéhez
szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek tekintetében
(tehát jövőbelileg) kockázatos-e.
Ha a kockázatelemzési eljárás eredménye szerint az adózó
kockázatos:
==> fokozott adóhatósági felügyelet alá vonjuk (max. 1 év)
A kockázatelemzési eljárás, majd a FF alatt is vizsgálható
(ellenőrzés keretében) az adózó által bejelentett adatok, így
különösen a kérdőíven szereplő adatok hitelessége is.
(ha adószám felfüggesztésére okot adó mulasztás is
megállapítható, akkor ASZF-eljárást is le kell folytatni)
Kockázatosnak minősülhet (FF szempontból) akinél:
- adószám megállap.-ra kimentési kérelme alapján került sor,
- az adószám törlésére kimentési kérelme miatt nem került sor,
- az “akadálymentességi igazolás”-ra tekintettel nem tagadták
meg az adószám megállapítását
FF határozatban az adózó kötelezhető:
a) gyakoribb ÁFA-bevallás benyújtásra,
b) összesítő nyilatkozat gyakoribb benyújtásra,
c) adóbevallásának ellenjegyeztetésére,
d) ÁFA bevallásával egyidejűleg nyújtsa be papír alapon a
bevallás alapjául szolgáló bizonylatok másolatát.
FF eljárásból ==> adószám közvetlen törlése:
a) kérdőívre nem válaszol, hiánypótlásra nem reagál,
b) FF időtartama alatt mulasztási/adóbírság minősített esete,
c) nem teljesíti bevallási kötelezettségét (és nem menti ki),
d) FF-határozat szerinti kötelezésnek felszólítás ellenére sem
tesz eleget.
A csődtörvény módosításokkal kapcsolatos speciális adóhatósági
változások és új feladatok
Art. 89. § (1): megszűnik a felszámolás alá kerülő adózók
kötelező ellenőrzése (de végelszámolásnál marad)
- az ellenőrzésre kiválasztás speciális szempontjainak
meghatározása
- az adóhatóság kockázat-elemzési rendszereinek
használatával azon adózói kör meghatározása, akiket le
kívánunk ellenőrizni
Kevesebb, de célzott ellenőrzés, melynek célja:
- felszámolás alá kerülő, de vagyonos cégek figyelemmel
kísérése, vagyoncsökkentés megakadályozása
- foglalkoztatottak jogviszonyának tisztázása
- visszaigénylések fokozott ellenőrzése
- fedezetelvonó jogügyletek megtámadásának (Cstv. 40. §)
alátámasztása
- felelősségi perek megindításának alátámasztása
- korlátozott felelősség áttörésére (Gt. 50. §) irányuló
adóhatósági kötelezések alátámasztása
- büntető jogi felelősségre vonás és erre alapozott
adóhatósági kötelezések alátámasztása
A csődtörvény módosításokkal kapcsolatos speciális adóhatósági
változások és új feladatok
Kényszer va. helyetti egyszerűbb eljárás lenne a cél...
Elrendelésének esetei (cégbíróság, hivatalból):
- ha törvényességi eljárásban a céget megszűntnek nyilvánítja
(beszámoló elmulasztása, fantom is!)
- 3 éven belül nem fejeződik be a va.
- nem tér át az általános szabályokra a végelszámoló
Menete =>
Cégközlemény a megindításról:
- hogy akinek követelése van vagy
- bírósági/hatósági eljárásról tud
- v.mely vagyontárgyra igényt tart, jogosultja
30 napon belül jelentse be.
A csődtörvény módosításokkal kapcsolatos speciális adóhatósági
változások és új feladatok
Egyidejűleg felhívja a cég vt-jét, tagjait (ha elérhetőek), hogy adjanak
infót cég vagyonáról, kötelezettségeiről
+ felszólítja hogy igazolja az Art.-ben előírt kötelezettségek teljesítését
(az még kérdés, hogy milyen formában és mit)
Cégbíróság @-megkeresi a nyilvántartásokat és
innentől ketté válik az eljárás:
- ha nincs elegendő vagyon => törli a céget és a vt-őt,
egyedüli/többségi tagot eltilja => végzés CK
- ha van elegendő vagyon (vagy vagyonkimentés
történt) => f.a. elrendelése hivatalból értesítése
alapján
Szigorodó felelősségi szabályok:
Kényszer-törlési eljárást követően ki nem elégített
tartozásokért, hitelező keresete alapján (90 napon belül), a
bíróság megállapítja a korlátlan felelősségét:
- a kft/rt. legalább többségi befolyással (Ptk. 685/B. §)
rendelkező tagjának
- kt. megindulását megelőző 3 éven belül részesedését
átruházó, többségi befolyású tagnak.
- azoknak, akik a cég vezetői voltak a kényszer-törlés
elrendelését megelőző három év időszakában, a
fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét
követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek
elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal csökkent a
gazdálkodó szervezet vagyona, vagy meghiúsították a
hitelezők követeléseinek kielégítését, vagy elmulasztották a
környezeti terhek rendezését. (u.az, mint a Cstv. 33/A.)
A csődtörvény módosításokkal kapcsolatos speciális adóhatósági
változások és új feladatok
„Cégtemető-ellenes szabályok”:
Nem lehet:
1.sz. társaság tagja vagy szerezhet többségi részesedést:
- akinek felelősségét Cstv/Ctv. alapján a bíróság megállapítja a ki nem
elégített tartozásokért és azt nem fizette meg;
más társaság vez.tisztje:
- akinek felelősségét Cstv/Ctv. alapján a bíróság megállapítja a ki nem
elégített tartozásokért és azt nem fizette meg;
- akivel szemben cégbíróság pénzbírságot szabott ki és nem fizette meg;
- aki mögöttes helytállási kötelezettségének nem tett eleget (Bt, Kkt);
más társaság vez.tisztje/kizárólagos v. többségi részesedésű tagja:
- aki megszüntetési eljárás miatt törölt cég vt-je, kiz. vagy többségi tagja
volt;
Nem szerezhet többségi részesedést társaságban:
- aki mögöttes helytállási kötelezettségének nem tett eleget (Bt, Kkt);
(Időkorlát: végrehajtástól/törléstől számított 5 év)
2) Adóhatóság a csődeljárásban
Néhány számadat…:
2009-ben:
38 db. csődeljárás indult
2010-ben:
131 db. csődeljárás indult → 28 esetben lett csődegyezség
2011-ben:
101 db. csődeljárás indult → 21 esetben lett csődegyezség
(megjegyzés: még kevesebb, ami teljesült is…)
2) Adóhatóság a csődeljárásban
Okok, avagy mi kell(ene) a sikeres csődeljáráshoz…:
- valóban átmeneti fizetési nehézség, likviditási zavar
- tényleges reorganizációs szándék
- „időben elkezdett”, azaz már az eljárás előtt kidolgozott
egyezségi és reorganizációs terv, üzleti terv
- vagyon, amely fedezetként szolgálhat
- folyamatos kommunikáció a hitelezőkkel, bizalom
- legalább a működéshez minimálisan szükséges folyó
fizetési kötelezettségek teljesítésének képessége
- korrekt mérlegek, jó adózói múlt – jó adóteljesítmény
(ha volt is tartozása, de legalább a fizetési szándék megléte)
2) Adóhatóság a csődeljárásban
A csődeljárás alatt – moratórium joghatásai (11. §):
• Adósra nézve:
– beszámításnak nincs helye
– inkasszó nem adható ki
– végrehatás nem indítható,
nem folytatható ellene
– biztosítékok nem
érvényesíthetők
– hitelezőknek nem fizethet
– új kifizetéseket sem tehet
(csak ha VF ellenjegyzi)
– szerződéseket nem lehet
felmondani, attól elállni
– fizetési késedelem, nem
teljesítés következményei
nem állnak be
• Hitelező tekintetében:
– nem követelhet kifizetést
– DE: moratórium alá nem
tartozó követelések
tekintetében IGEN!
– óvadék érvényesíthető
– „pozíciólezáró nettósításra
vonatkozó keretmegállapodás” érvényesíthető
– igényérvényesítési
határidők meghosszabbodnak
– kamat (késedelmi pótlék)
felszámítható
2) Adóhatóság a csődeljárásban
Ami nem tartozik a fizetési haladék hatálya alá:
- munkabér, bérjellegű juttatások
- ezek adó- és járulékterhei
- végkielégítés, járadék-jellegű kifizetések, szak.hozj.
- közüzemi díjak, számlavezetési díj
- VF költségei és díja (amit a regdíj nem fedez..)
- ÁFA, jövedéki adó, termékdíj
- téves utalás visszafizetése
- gazd.tev. folytatásához szükséges, VF által
ellenjegyzett kifizetések
2) Adóhatóság a csődeljárásban
Adóhatóság kettős szerepben:
Hatósági tevékenység:
Bevallások
Ellenőrzések
Bírságolás
Kötelezettségek
beszedése (végrehajtás),
érvényesítése
Túlfizetések kezelése
Fizetési kedvezmény (de levont
adókra nem…)
Hitelezői tevékenység:
Hitelezői igénybejelentés
Kifogások, fellebbezések
előterjesztése
Részvétel a hitelezői választmány
tevékenységében
Tájékoztatás kérés (adós, VF –
választmány, 10%)
2) Adóhatóság a csődeljárásban
Csődegyezség megkötésének szempontjai:
tőketartozás elengedésére csak indokolt esetben kerülhet sor
járulékos kötelezettségek elengedése (mérséklése) csak feltételesen, a
csődegyezségben vállaltak teljesítéséhez köthető
- késedelmi pótlékban tett engedménynél kiköthető, hogy az csak a
moratórium időszakáig keletkezett kötelezettséget érintse, és az
átütemezés már legyen pótlékköteles, ezzel is érdekeltté téve az adóst a
tartozás mielőbbi rendezésére.
- késedelmi pótlék elengedése (mérséklése) nem szolgálhat „hitelt kímélő
(kiváltó) pénzeszközként”
- teljes pótlékmentesség (értve ez alatt a csődegyezség megkötéséig
keletkezett pótlék elengedését és a pótlékmentes fizetési átütemezést) csak
kivételesen adható
esedékesség átütemezése: az adós működőképességére, annak
gazdaságosságára, a fizetőképességére, a más hitelezők részére nyújtott
futamidőre, valamint az ezen időn belüli ütemezésére és annak
nagyságrendjére, továbbá a költségvetés érdekeire figyelemmel.
• havi, de legfeljebb a negyedéves részletfizetési gyakoriság
-
2) Adóhatóság a csődeljárásban
Nagyobb összegű adótartozás és hosszabb futamidő esetén
biztosítékok kikötése (zálogjog, készfizető kezességvállalás).
a tartozás lehetőleg pénzbeli kiegyenlítése (követelés vagyontárggyal,
tőkekonvertálással történő kiegyenlítése csak különösen indokolt
esetben)
ügyelni kell arra, hogy az adós az egyezségben nyújtott fizetési
kedvezményéből és az adó visszaigénylési jogosultságából eredően ne
kerüljön a költségvetés kárára kedvezőbb helyzetbe. A
megállapodásban ezért rendelkezni kell a fennálló, illetve később
megnyíló támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési igények
visszatartásáról is.
(megjegyzés: természetesen mindez csak akkor érvényesíthető
követelmény-rendszer, ha nincs kényszer-egyezség…)
2) Adóhatóság a csődeljárásban
Problémák, vitás kérdések a csődeljárásban:
- korábban nyújtott fizetési kedvezmények sorsa
- utólagos adóellenőrzés kérdései
- ÁFA-fizetési kötelezettség kezelése
- fordított ÁFA
- moratórium alá nem tartozó adó- és járulékterhek
fizetése (kedvezmény), végrehajtása
- a „rugalmatlan, egyezséggyilkos” adóhatóság esete a
„véletlenül csődközelbe került, különben prosperáló”
céggel (nem Tóth Marival… )
- játékadó
- kényszeregyezség (nekünk)
2) Adóhatóság a felszámolási eljárásban
Az adóhatóság sajátos kettős szerepet lát el:
1) ellátja az Art.-ban, más jogsz.-ban reá ruházott hatósági
feladatokat; és
2) az állami költségvetéssel szemben fennálló kötelezettségek
érvényesítése érdekében, mint hitelező polgári jogviszonyok
alanyaként jár el.
Hitelezői minőség nem terjed ki valamennyi, a hatósági
(ellenőrzési, végrehajtási, stb.) jogkörében általa kezelt
követelésre.
- a központi költségvetést,
- az elkülönített állami pénzalapokat,
- a Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Alapot megillető
adók, járulékok, vám- és jövedékek, illetékek, költségvetési
támogatások jogosultjaként jár el.
Hitelező képviselőjeként: szűkebb mozgástér, eljárásbeli
képviseletre szorítkozik ( a mnyp, ONYF megkeresés alapján)
Felszámolás elkerülésének lehetőségei...
1) Bíróság adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb
45 napos határidőt engedélyezhet
2) Tartozásátvállalás → eredeti adós kezességvállalása mellett
vagy egyoldalúan, ha különösen méltánylandó érdeke fűződik
hozzá az átvállalónak
3) Felszámolási fenyegetettség hatására kötött fizetési
megállapodás → adós – NAV mint hitelező között
- nem határozat, hanem polgári jogi
megállapodás
- bármi adható (elviekben), nem
köt az Art.
- jellemzően 6 hónapra (szünetelés kérése közösen), de
lehet több is (megszüntetés kérése)
4) Fizetési kedvezményi kérelem és kérdései...
A hitelezői igények bejelentése
Határidő: közzétételtől számított 40 napon belül
Ezalatt meg kell vizsgálni az adós folyószámláját előírt
kötelezettségeket, befizetéseket ahhoz, hogy a tartozás
pontos összege megállapítható legyen. (folyószámlaegyeztetés)
Mit jelent?
- túlfizetések átvezetése hivatalból
- évültetés
- fel nem könyvelt bevallások figyelembevétele
- fizkedvezmény visszarendezése vagy rendeztetése
- vámkövetelések
- késedelmi pótlék kiszámítása
- vitatott hitelezői igényeket is be kell jelenteni
A felszámolás kezdetekor...
- végrehajtással érintett vagyontárgyakat át kell
adnunk a felszámolónak
- befolyt, de ki nem fizetett vételárat át kell utalni a
felszámolónak
- mögöttes felelőségen alapuló határozatok érvényben
maradnak, de a hit.igéby bejelentésnél folyamatosan
figyelembe kell venni a befizetéseket
- korábbi követelésfoglalás alapján befolyt összeg sorsa
hasonló
- ingatlan vh.jog, gépjármű elidegenítési tilalom törlése
felől NEM kell külön intézkedni
- csak az adós vagyonára vezetett végrehajtást kell
megszüntetni (korábban eladott, vh.joggal terhelt ingatlan
esete)
A hitelezői képviselet ellátása körében - hitelezőként – az
adóhatóság figyelemmel kíséri a felszámoló eljárását:
- a felszámoló a hitelezők követeléseit a törvényi
előírásoknak megfelelően vette-e nyilvántartásba, különös
figyelemmel arra, hogy a Cstv. 57.§ (1) bekezdés b) pontjába
sorolt, zálogjoggal biztosított követelések csak a zálogtárgy
erejéig biztosítanak előnyös kielégítést; illetve hogy a
végrehajtási joggal, zálogjoggal biztosított követeléseket a Cstv.
49/D. §-a szerint kell kielégíteni;
- a felszámoló elkészítette-e a felszámolási nyitómérleget,
a vagyonleltárt, a felszámolási ütemtervet, és azok
megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek;
- a felszámolási közbenső mérleg megfelel-e a jogszabályi
követelményeknek;
a felszámoló gazdálkodása, a felszámolás alatt álló cég
vagyonának, ezen belül pénzeszközeinek kezelése, a vagyon
értékesítése (árverés, pályázat szabályainak megtartása) és
hasznosítása megfelel-e az ésszerű gazdálkodás
követelményeinek és a jogszabályi előírásoknak;
a felszámolás alatti gazdasági tevékenység folytatása az
ésszerű gazdálkodás követelményéből fakad-e, illetve a
felszámolási vagyon megőrzését, gyarapítását szolgálja, vagy
valójában a hitelezők veszteségeit növeli,
a felszámoló által, saját tevékenységéhez kapcsolódóan
felszámolási költségként beállított kiadási tételek (pl.:
iratrendezés, iratőrzés költségei, objektumvédelem,
adminisztrációra költött kiadások, teljesítési segéd igénybevétele,
stb.) indokoltságuk és összegszerűségük tekintetében
megalapozottak-e.
Szakterületet érintő fontosabb jogszabály változások:
 Áfa tv. 131. § : göngyölített áfa-ra ismét vonatkozik az elévülési szabály
(azaz nem vonható le a fizetendő adó összegéből az elévülési időn túl
keletkezett előzetesen felszámított áfa)
 Art. 14. § (4): a végelszámoló (hasonlóan a felszámolóhoz) személyében
bírságolható a végelszámolás alatti adókötelezettségek elmulasztása miatt
(eddig csak az adós cég volt bírsággal sújtható)
ehhez kapcsolódó másik módosítás:
 Art. 99. § (1a): a 99. § (1) bk-ben meghatározott együttműködési
kötelezettség megszegése esetén fa/va-ban - nevesítetten - a
felszámoló/végelszámoló bírságolható
 Art. 23. § (2): egyszerűsített va. megindítását, valamint annak
megszüntetését és továbbműködés elhatározását az adózónak
változásként kell bejelenteni az adóhatósághoz
(ezek az adatok ugyanis nem jönnek át az ún. egyablakos rendszeren)
 Art. 33. § (10): új rendelkezés => a védett munkavállalók (pl. GYES-en
lévő kismamák) jogviszonyáról bevallási kötelezettség a
végelszámolót/felszámolót terheli a cég törlését követően

Art. 37. § (4): kiutalási igény határideje a záróbevallás
beérkezésétől számított 60 (egyszerűsített fa/va
esetén: 45) nap, tehát a kiutalási határidő a
záróellenőrzés határidejéhez igazodik, ha az igényt a
záróbevallásban terjesztik elő

Art. 43. § (5): hivatalból összevezethető a csődeljárás
(ideiglenes moratórium) és a végelszámolás kezdő
napján fennálló túlfizetés is (eddig csak a
felszámolásnál tehettük).
A fa. alatt álló adózó a túlfizetését legkorábban a záróbevallással egyidejűleg kérheti.

Art. 55. § (3): fa/csőd. alatt álló 10 illetve 100 millió
forint adóhiánnyal érintett adózók adatait nem kell
közzétenni

Art. 92. § (3): ellenőrzési határidő – főszabályként – a
megbízólevél kézbesítésével indul
(ezzel megoldódik a felszámolók számára korábbi
problémás gyakorlat, ami a személyes megjelenés
kényszere miatt volt)



Art. 92. § (6): a felszámolási záróbevallások
egyidejűségének hiánya esetén az “egyes
adókötelezettségekről szóló” bevallástól indul az
ellenőrzési határidő (határidő figyelő rendszer eddig is
ezt vette figyelembe)
Art. 92. § (7): ugyanez a végelszámolások esetében a
tao-bevallás (határidő figyelő rendszer eddig is ezt vette
figyelembe)
Art. 92. § (8): fa/va: önellenőzés, kijavítás, hiánypótlás
idejével a záróbevallások ellenőrzési határideje
meghosszabbodik; továbbá új eljárásra utasítás esetén 1
éven túl (ami felszámolásban az ellenőrzés végső
határideje) is lefolytatható az új eljárás (ez eddig nem
volt egyértelmű, problémás volt a gyakorlat)

Art. 128/A. § (7): végelszámolásból “élőbe” visszatérő
adózó esetében ezen változás bejelentésétől az
általános eljárási szabályok alkalmazandók, kivéve ha
már a jzk. átadásra került (akkor ugyanis a speciális
eljárási szabályok szerint kell az eljárást befejezni)

Art. 174/A. § (2): fa/va adózók kivétele most már
nevesítve, azaz a jogszabály megerősíti azt az eddigi
gyakorlatot, hogy a beszámoló letétbehelyezésének
elmulasztása miatt e §-ban foglaltak nem
alkalmazandóak a fa/va alatti adózókra
(szankcionálásuk a Cstv, Ctv. speciális szabályai
alapján történik)

Art. 36/A. § (3): akkor is mentesül a kifizető a
visszatartási és az egyetemleges kötelezettség alól, ha
a kivitelező felszámolás alatt áll (ez esetben a
visszatartás helyett a kifizető a felszámolási vagyonba
fizet)
Köszönöm a megtisztelő
figyelmüket! :-)