Transcript siofokppt2

Konzultáció 2013
Kétféle közgazdász van: az egyik nem képes
megjósolni a kamatlábak változásait, a másik
meg nem tudja, hogy nem képes megjósolni a
kamatlábak változásait.






- Béren kívüli juttatások bővülése
- Kamat: 16% szja és 6% eho augusztus 1-től
- Kötvény, befektetési jegy kamatára nem
választható az „ellenőrzött tőkepiaci ügylet”
szabálya augusztus 1-től
- adómentes a személyszállítási
szociálpolitikai utazási kedvezmény
- pénzintézeti kölcsön elengedése: könnyebb
feltételekkel adómentes
- Stabilitási Megtakarítási Számla bevezetése

A
január
hónapban
kifizetett,
munkaviszonyból
származó
jövedelmet
akkor kell az előző évben megszerezettnek
tekinteni, ha azt január 10-éig kifizetik.

Nem minősül költségnek az ingatlanbérbeadásból származó 1 millió forintot
meghaladó adóévi jövedelem esetén fizetendő
14
százalékos
mértékű
egészségügyi
hozzájárulás.

A számítógép-használati utalványok kapcsán
megszűnhetnek a visszaélések, miután az
átváltható utalványok adómentességét a
törvény már nem biztosítja.


Az önkéntes kölcsönös pénztárba történő
befizetésekre
tekintettel
a
személyi
jövedelemadóból összesen jóváírható összeg
130.000,-Ft-ról 150.000,-Ft-ra emelkedett 2014től.
Az
önkéntes
pénztári,
nyugdíjelőtakarékossági,
valamint
a
nyugdíjbiztosítási
nyilatkozat
alapján
igénybe
vehető
kedvezmény
értéke
együttesen maximálisan 280.000,-Ft lett.

Az elismert program átnevezésre került, 2014től
„munkavállalói
értékpapír-juttatási
programként” fut a törvényben. A törvény
kihirdetését követő 30. napon lép hatályba a
rendelkezés, amely szerint a munkavállalói
értékpapír-juttatási program jóváhagyását
nem kell kérelmezni és bejelenteni az
adóhatóságnál, jelentősen csökkentve ezzel a
program szervezőjének, illetve a hatóságnak
az adminisztrációs terheit. Más elemeiben a
szabályozás lényegében változatlan marad.

2014.
január
1-jétől
nem
csak
sportrendezvény-szervezők
adhatnak
összeghatártól
függetlenül
adómentesen
belépőt vagy bérletet sportrendezvényekre ,
hanem bármely kifizető (eddig 50 ezer Ft volt
az adómentes értékhatár kifizető esetében.)

2014. január 1-jétől azon nem pénzben kapott
kamatjövedelmek
(pl.
a
nyereménybetétkönyvek
után
kisorsolt
tárgynyeremények, illetve az értékpapír
formájában
juttatott
kamatjövedelem)
esetében,
amelyeket
6%
egészségügyi
hozzájárulás és 16% személyi jövedelemadó
is
terhel,
az
adóalap
számításakor
alkalmazandó 1,19-szeres szorzó 1,28-szorosra
változott.

2014-től a munkáltató nemcsak közvetlenül a
lakásvásárláshoz
adhat
adómentes
munkáltatói lakáscélú támogatást, hanem a
munkavállaló
banki,
vagy
korábbi
munkáltatóval szemben fennálló hitelének
törlesztéséhez is.






Illetékmentességek:
- az osztalékra vonatkozó követelés elengedése
- a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárásban
követelés elengedése
- házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó
vagyonszerzés
- az ajándékozó házastársa által megszerzett ajándék, a
házastársak közötti vagyonátruházás
- a házastársi vagyonközösség megszüntetése.

Megszűnik az illetékmentesség, ha a
vagyonszerzőnek (nyilatkozata szerint)
olyan külföldi államban van székhelye
(vagy illetősége), ahol a jogszabály által
meghatározott, illetve az effektív
társasági adókulcs mértéke nem éri el a
10%-ot.

2014. január 1-től csak meghatározott
főtevékenységet (pl. ingatlan-bérbeadás,
épületépítés) végző társaságokban történő
vagyonszerzésre vonatkozó mentesség
megszűnik.


Példa:
Egy gazdálkodó a saját munkavállalóira (100 fő
fizikai munkás és 10 fő menedzsment) csoportos
egészségbiztosítást köt. Az egészségbiztosítás
havonta fizetett díja 1 millió forint. Az
egészségbiztosítás alapján a fizikai munkások
járóbeteg-ellátásra, a menedzsment tagjai ezen
túlmenően fekvőbeteg-ellátásra is jogosultak. A
gazdálkodó által havonta fizetett 1 millió forint
biztosítási díj megoszlása a munkások és a
menedzsment tagjai között: 600 ezer forint a
munkások után, 400 ezer forint a menedzsment
tagjai után.


1 millió forint/110 alkalmazott=9 091 Ft/fő/hó
Tekintettel arra, hogy a havonta fizetett
biztosítási díj egy főre biztosítottra jutó
összege nem haladja meg a minimálbér 30
százalékát (2013-ban 29 400 forintot), ezért a
biztosítási díj egésze adómentes.







Tekintettel arra, hogy a fizikai munkások és a menedzsment tagjai
különböző színvonalú biztosítási szolgáltatásra jogosultak, ezért az
alkalmazottakból 2014-ben két biztosítotti csoportot kell képezni:
1. az egy hónapra jutó biztosítási díj a fizikai munkások esetében:
600 ezer forint/100 fő = 6000Ft/fő/hó
2. az egy hónapra jutó biztosítási díj a menedzsment tagjai esetében:
400 ezer forint/10fő = 40.000Ft/fő/hó
A fizikai munkások esetében 2014-ben változatlanul adómentes (2014ben a minimál bér 30%-a 30 450 Ft).
A menedzsment tagjai esetében ugyanakkor a biztosítási díjnak lesz
adóköteles része. Az adóköteles rész utáni adófizetési kötelezettség a
gazdálkodót terheli (a példa szerinti havi díjfizetési gyakoriságú
szerződés esetében havonta).


K+F adóalap-kedvezmény
A K+F tevékenységet külön társaságba
kiszervező cégek számára jelent jelentős
kedvezményt 2014-től, hogy a cégcsoport
tevékenységi körébe tartozó és a társasági
adóalapban
elszámolható
K+F
költségek
kedvezményét a jövőben nem csak a K+F
tevékenységet közvetlenül ellátó adózó, hanem
helyette (részben vagy egészben) akár annak
kapcsolt vállalkozásai is igénybe vehetnék.


- Tárgyi eszköz beruházáshoz felvett hitel
esetén az adóévben fizetett kamat 60%-áig
lesz adókedvezmény érvényesíthető a 2013.
december
31-ét
követően
megkötött
hitelszerződések esetén.
- 2014. január 1-től az új beruházáshoz
kapcsolódó
adóalap-csökkentő
tétel
a
szoftvertermékek felhasználási jogára is
kiterjed.



2014-től választási lehetőség lesz a támogatónak, hogy
a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az országos
sportági szakszövetség részére, vagy az e látványcsapatsport keretében vagy érdekében működő
sportszervezet, közhasznú szervezet részére fizeti
meg.
Hasonlóan a film és előadó-művészet támogatásához,
a sporttámogatás esetében is meghosszabbításra
kerül
az
adókedvezmény
igénybevételére
rendelkezésre álló idő. Így a támogató legutoljára a
támogatás adóévét követő 6. adóév adójában
érvényesítheti az adókedvezményt.
A módosuló jogszabályokat a 2014. január 1-jétől
nyújtott támogatással, juttatással kapcsolatban kell
alkalmazni.



A
filmés
előadó-művészet
támogatására
vonatkozóan is bevetésre kerül a sporttámogatás
esetében már a 2013/2014-es támogatási időszaktól
alkalmazandó ún. kiegészítő támogatás.
A film- és előadó-művészeti támogatásra vonatkozó
kiegészítő támogatás rendszere hasonló lesz a
kiegészítő sportfejlesztési támogatáshoz. Tehát az
adott támogatás 10, illetve 19%-os adókulccsal
számított értékének 75%-át kell majd kiegészítő
támogatásként megfizetni, mely összeg nem lesz
társasági adó szempontjából elismert költség.
A módosuló jogszabályokat a 2014. január 1-jétől
nyújtott támogatással, juttatással kapcsolatban kell
majd először alkalmazni.

Az éttermi fogyasztás bankkártyás
fizetéskor számla nélkül, nyugtával
is elszámolható – Lex Vitézy


Az adózót választási lehetőség illeti meg a
nem jelentős összegű hiba feltárásakor.
Ha a nem jelentős összegű hiba kapcsán
feltárt
különbözet
az
adózó
javára
mutatkozik, akkor nem kell önellenőrzés
útján
helyesbítenie
a
korábbi
évek
társaságiadó-alapját, hanem a nem jelentős
összegű hibát a feltárás napját magában
foglaló adóévről szóló adóbevallásában
veheti figyelembe



A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel
érintett naptári félév első napján érvényes
jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal
növelt értéke.
Behajtási költségtérítés
(Ptk. 301/A. §-a (3) bekezdés) Behajtási
költségre vonatkozó fizetési kötelezettséget ír
elő a kötelezett késedelme esetén.


Időszakos elszámolás
2014. július 1-i fizetési határidőt követően
kiállított számla esetén már az időszak utolsó
napja lesz a teljesítési időpont.



Bérbeadás ellenértéke
Időpont
2014. júniusi bérleti díj

Teljesítés
2014. június 10.
Esedékesség
június 10.
2014. július 10.
2014. május 10.
2014. június 31.
2014. június 31.
július 10.
május 10.
június 10.
július 10.

Belföldi fordított adózás vonatkozik 2014-től
az olyan ingatlanhoz kapcsolódó építésiszerelési, bontási tevékenységek esetében is,
melyek vonatkozásában nem kell engedély,
elengedő rá a hatóság általi tudomásulvétel is.

Az élő- és félsertés 27 százalékos áfa kulcsa 5
százalékra mérséklődik.




- Az adóalap csökkenés
- A termékexport 360 napon belül való
megvalósulása esetén a számlahelyesbítéssel
a felszámított ÁFA helyesbíthető
- Vagyoni értékű jogok: figyelési időszak
- Elektronikus nyugta (nem automata
berendezésből származó), például BKV
elektronikus menetjegy

Az ügyek felét indították gazdálkodó
szervezetek,
főként
áfa-visszaigénylési
ügyekben,
míg
a
másik
felét
magánszemélyek, akik leggyakrabban a
vagyonosodási
vizsgálatokkal
és
az
ingatlanszerzéskor kirótt illeték összegével
kapcsolatban fordultak bírósághoz.






- Vagyonosodás
- Ügyvezetői felelősség
- Strómanok
- Próbavásárlás
- Bevételi becslés
- EU-s kiszállítások







- ÁFA visszaigénylés
- ÁFA visszaigénylés
- ÁFA visszaigénylés
- ÁFA visszaigénylés
- ÁFA visszaigénylés
- ÁFA visszaigénylés
- ÁFA visszaigénylés




Mahagében ügy: igazolatlan eredetű áru
Dávid Péter: feketefoglalkoztatás számlázva
Tóth Gábor: megszűnt EV számlája
Mecsek Gabona: CMR vagy több irat kell?

A Római Kert Kft. Által 2007 során 16
alkalommal szállított farönkök nem is
állhattak volna rendelkezésre és rejtélyes
módon 10 alkalommal a szállítás körülményei
is homályba vesztek, mert szállítólevél nem
volt csatolva, de aztán mégiscsak előkerült a
Mahagében Kft. Részéről 22 szállítólevélmásolat.

Az EUB álláspontja szerint ellentétes az olyan
nemzeti gyakorlat, amely szerint az adóhatóság
megtagadja a levonási jogot azzal az indokkal,
hogy az adóalany nem győződött meg arról, hogy
a levonási joga gyakorlásának alapjául szolgáló
termékekre vonatkozó számla kibocsátója
adóalanynak minősül-e, rendelkezik-e a szóban
forgó termékekkel, és képes-e azok szállítására,
illetőleg, hogy áfa bevallási és – fizetési
kötelezettségének eleget tesz-e, illetve azzal az
indokkal, hogy az említett adóalany az említett
számlán kívül nem rendelkezik más olyan irattal,
amely bizonyítaná az említett körülmények
fennállását.



Dávid Péter építési munkák elvégzésére vállalkozott. A szerződés 2006
májusában történt teljesítését követően a megrendelő megbízottja
teljesítésigazolást adott ki, amelyben a munkavégzés idejét és helyét, a
dolgozók nevét, születési idejét és aláírását, valamint Dávid P. nevét és
bélyegzőjét tartalmazó jelenléti ívek alapján munkaóra teljesítését
igazolta.
Dávid P. azt nyilatkozta, hogy nem voltak munkavállalói, és a
munkákat Máté Zoltán alvállalkozóval végeztette el. Az ezen
alvállalkozó által igénybe vett munkavállalók kilétével kapcsolatban
nem tudott nyilatkozni. A Dávid P. és Máté Z. közötti szerződésben
megjelölt munkadíj a teljesítésigazolás alapján került kifizetésre.
Máté Z. azonban nem rendelkezett munkavállalókkal, sem pedig a
kiszámlázott munkák teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. Az
általa elvégzett munkát egy további alvállalkozó számláival igazolta. Ez
utóbbi Máté Z. apósa volt, aki nem rendelkezett bejelentett
munkavállalókkal az érintett időszakban, és a szóban forgó adóévben
nem nyújtott be adóbevallást.


AZ EUB szerint tilos az ÁFA levonási jog
megtagadásával szankcionálni azt az adóalanyt, aki
nem tudta, és nem is tudhatta, hogy az érintett ügylet
az eladó, illetve a szolgáltató által elkövetett
adócsalás részét képezi, vagy hogy az értékesítési
láncban az említett adóalany által teljesített ügyletet
megelőző vagy követő másik ügylet adókijátszást
valósít meg.
Nem tagadható meg az áfa levonási joga amiatt, hogy
az építési munkákról szóló számla kibocsátója vagy
annak valamely alvállalkozója szabálytalanságot
követett el, anélkül hogy az adóhatóság objektív
körülmények alapján bizonyítaná azt, hogy az
érintett adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna,
hogy adócsalásban vesz részt.




Az adóhatóság számára várhatóan új eljárás
elrendelése alapján lehetőség nyílik arra,
hogy bizonyítsa
- a részt vevő vállalkozások összejátszását,
- vagy azt, hogy a munkások más
vállalkozásnak dolgoznak,
- vagy adóhiány megállapítását Máté Z. apósa
személyes vagyonának terhére.


2007-ben Tóth Gábor építőipari tevékenységet
végzett
adóalanyok
javára,
részben
alvállalkozókkal, nevezetesen M.L. egyéni
vállalkozót bevonva. Az építési napló szerint
M.L. 8-14 fővel dolgozott a munkaterületen. A
teljesítést fizetéskor igazolták, az így kiállított 20
számlát készpénzben fizette ki Tóth Gábor.
M.L. adófizetési kötelezettségét a 2003. évtől nem
teljesítette. Továbbá sem főállású, sem pedig
alkalmi alkalmazottat nem jelentett be az
adóhatósághoz.
M.L.
egyéni
vállalkozói
igazolványát az illetékes jegyző 2007. június 20án jogerős határozatával visszavonta.


Az EUB szerint az adóköteles tevékenység
bejelentésére irányuló kötelezettség szolgáltató
általi esetleges elmulasztása nem befolyásolhatja
a nyújtott szolgáltatások címzettjeit megillető, a
megfizetett áfa levonására való jogot.
Az EUB (A Dávid ügy alapján) szintén
jogellenesnek ítélte az áfa levonási jog
megtagadását, mivel az adóhatóság objektív
körülmények alapján nem tudta bizonyítani azt,
hogy az érintett adóalany tudta, vagy tudnia
kellett volna, hogy adócsalásban vesz részt.

Amennyiben van munkavégzést igazoló
körülmény,
akkor
a
magánszemélyek
kapcsán a bejelentés elmulasztása már nem
okozhat
adóhiányt.
A
munkavégzésre
általában van bizonyíték.







A Mecsek-Gabona 2009. augusztus 28-án adásvételi szerződést kötött az Olaszországban
letelepedett Agro-Trade srl gazdasági társasággal 1000 tonnamennyiségű repce értékesítéséről,
tonnánként 71 500 HUF áron, áfamentes Közösségen belüli termékértékesítés céljából.
Az eladó szentlőrinci (Magyarország) telephelyén felrakott áru mérlegjegyek szerinti bizonylati
súlya és az ez alapján kiállított számlák szerint történt. A vevő vállalta a szállítóeszközök
biztosítását és egy másik tagállamba történő elfuvarozását.
A vevő már előre jelezte, hogy milyen rendszámú tehergépjárművek érkeznek a Mecsek-Gabona
telephelyére az áruk felrakodása céljából. A tehergépjárművek mérlegelése után a vásárolt
árumennyiséget CMR- fuvarlevelekre vezették rá.
Az eladó a kitöltött fuvarlevelek első példányát lefénymásolta, az eredeti példányokat pedig a
fuvarozóknál maradtak. A negyven darab folyamatos sorszámozású CMR.fuvarlevelet a vevő az
olaszországi címéről postai úton visszaküldte az eladó részére.
Az első számlát néhány nappal később egy magyar állampolgárságú természetes személy
kiegyenlítette a Mecsek-Gabona bankszámlájára történő befizetéssel. Ezzel szemben a második
számlát, amelynek fizetési határideje a szállítást követő nyolc hónap olt, nem fizették ki.
A vevő, Agro-Trade az olasz adóhatóság előtt ismeretlen volt, nem volt fellelhető. 2010. január 14én e társaság olasz adó-azonosítószámát visszamenőlegesen 2009. április 17-i időponttal törölték a
nyilvántartásból.
A Mecsek-Gabona arra hivatkozott, hogy a vevő részére az olasz hatóságok adták ki az
azonosítószámot, illetve arra, hogy az értékesített árut külföldi rendszámú tehergépjárművek
szállították el, valamint a CMR-fuvarleveleket a vevő postai címéről küldte vissza a részére,
jelezve, hogy a termékeket Olaszországba szállították.


Az EUB jogellenesnek ítélte az áfamentesség
elvitatását, ha az áru elszállítását igazolta az
eladó, vagy az adóhatóság objektív körülmények
alapján bizonyítja azt, hogy az érintett adóalany
tudta vagy tudnia kellett volna, hogy
adócsalásban vesz részt.
Az EUB szerint adómentesség nem tagadható
meg az eladótól pusztán azzal az indokkal, hogy
egy másik tagállam adóhatósága jóllehet a
termékértékesítést követően, de az ezen
értékesítést megelőző időpontra visszamenőleges
hatállyal törölte a vevő forgalmi adó
azonosítószámát.

A Kúria egy korábbi ítéletében már kimondta
(Kfv.I. 35.225/2011), hogy reális igény az
összekötő személyének vagy a gépjárművek
honosságának ellenőrzése. Ezek hiányában a
CMR, vagy a pénzügyi kiegyenlítés
bizonyítása nem elég. A Mecsek-Gabona
ügyből nem derül ki, hogy az áru elszállítása
kapcsán vizsgálták-e a kapcsolattartó és a
járművek adatait.





Ellenőrzés
- Megszűnik a felszámolás alatt álló adózók
vonatkozásában
a
tevékenységet
lezáró
bevallások ellenőrzésének egy éves időbeli
korlátja.
- Az adóellenőrzés 2014.07.01-től elektronikusan
kézbesíthető megbízólevéllel is kezdődhet.
- Az adóhatóság vizsgálhatja az adózó által a
könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez alkalmazott
szoftvereket, informatikai rendszereket is.
- A mintavétel szabályainak pontosítása – A
vizsgálati költségek csak jogszabálysértés esetén
terhelik az adózót.


Hatósági áras lesz az adatkommunikációs
szolgáltatás. Ennek részletszabályait az Art
alapján fogják megállapítani.
Jön a dupla bírság, avagy a megbírságollak és
bezárom az üzletedet!







Kézbesítés
Adóügyekben az elektronikus úton kézbesített
adóhatósági irat az átvétel napján kézbesítettnek
minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató
rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza.
Feltételes adómegállapítás
- Az eljárás egyfokú eljárássá válik, a határozat
bíróság előtt támadható meg
- Az eljárás határidő 60 napról 75 napra emelkedik
- A sürgősségi eljárás határideje 30 napról 45 napra
emelkedik
- Megszűnik az ügyleti értékhez igazodó díjszámítás




Képviseleti szabályok
Külföldi áfa alanyt az áfa visszatérítésére
irányuló eljárásban külföldi magánszemély,
jogi személy vagy egyéb szervezet is
képviselheti az adóhatóság előtt
Felelősségi szabály pontosítása –
felszámolás,végelszámolás esetén
A felelősséget a mulasztás
határozza meg
időpontja

Az útdíj iparűzési adóból való levonása
Példa:
1.
Nettó árbevétel
95 000 000 Ft
2.
Levonható ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások
37 500 000 Ft
3.
Anyagköltség
4.
Adóalap (1-2-3)
5.
Adókulcs
6.
Számított iparűzési adó (4x5)
7.
Megfizetett e-útdíj
8.
Költségként elszámolt e-útdíj (7.x7,5%)
9.
Fizetendő iparűzési adó (6-8)
3 000 000 Ft
54 500 000 Ft
2%
1 090 000 Ft
40 000 Ft
3 000 Ft
1 087 000 Ft


Devizás ügyletek forintosítása
Európai Központi
történhet
Bank
árfolyamán
is




Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről
összevont (konszolidált) éves beszámolót
készítenie, ha az üzleti évet megelőző két
egymást követő üzleti évben a mérleg
fordulónapján
a
következő
három
mutatóérték közül bármelyik kettő nem
haladja meg az alábbi határértéket:
- mérlegfőösszeg 5400 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel 8000 millió forintot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak
száma a 250 főt.
Nagyságrendi mentesítéssel nem élhet a
tárgyévet követő üzleti évtől az a vállalkozó,
aki a tárgyév mérlegfordulónapján 10 millió
Ft-ot meghaladó 60 napon túli lejárt
köztartozása van.
Következmény: mikrogazdálkodói
egyszerűsített éves beszámolót sem készíthet
 Köszönöm
a figyelmet!