Transcript ADÓ 2

Az ún. tételes Áfa-bevallás bevezetése
2013. január 1-jétől
[2012. évi LXIX. tv. módosította a 2011. évi CLVI. törvényt, amely következtében az Art.
31/B. §-sal egészült ki]
Kihirdetve: 2012. június 19-én MK 74. számában
Eladó nyilatkozattételi kötelezettsége [Art. 31/B.§ (2) bek.]
• Áfa alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról,
amelyekben
– egy másik belföldön nyilvántartásba vett áfa alanyra
– áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot,
– arról az időszakról benyújtott bevallásban, amelyikben a teljesített ügylet (vagy
előleg átvétele) után adófizetési kötelezettsége keletkezett,
számlánként nyilatkozni köteles
– vevő, igénybevevő adószámáról, ha csoportos adóalany tagja a vevő a
csoportazonosító számáról (első nyolc számjegyről)
– a számla sorszámáról
– a teljesítés időpontjáról (ennek hiányában a kibocsátás keltéről)
– az adó alapjáról és az áthárított adó összegéről.
• Eva alanya is köteles nyilatkozni az említett adatokról az adóévről benyújtott eva
bevallásában
[Art. 31/B. § (6) bek.]
Vevő nyilatkozattételi kötelezettsége
• Számlánkénti, tételes nyilatkozat [Art. 31/B. § (1) bek.]
Áfa alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról,
amelyekben
– az áthárított áfa összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja,
– azon időszakról teljesített adóbevallásban, amelyben az ügylet teljesítését (vagy az
előleg megfizetését) tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol,
számlánként nyilatkozni köteles
–
az értékesítő, szolgáltatásnyújtó adó alany (ideértve az eva alanyt is) adószámáról
(csoportazonosító számáról) (első nyolc számjegyről)
– a számla sorszámáról
– a teljesítés időpontjáról (ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről)
– a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapról és áthárított áfa összegről.
• Összevont adatokról nyilatkozat [Art. 31/B. § (3) bek.]
Ha az áfa alanya
– ugyanabban az adó-megállapítási időszakban
– ugyanazon termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó által kibocsátott számlában
áthárított adó tekintetében gyakorol
– összesen 2 millió forintot elérő vagy meghaladó összegben levonási jogot, akkor az
erről az időszakról benyújtott bevallásában nyilatkozik
– az értékesítő, szolgáltatásnyújtó adószámáról (csoportazonosító számáról) (első
nyolc számjegyéről) és
– ezen számlákban feltüntetett, áthárított áfa összegéről.
Számla módosítása [Art. 31/B. § (4) bek.]
• A számlát módosító okiratot kiállító nyilatkozata
– ha az eredeti számlában áthárított áfa elérte vagy meghaladta a 2 millió forintot,
valamint
– ha a módosítás eredményeként érte el, haladta meg az áthárított áfa összege a 2
millió forintot,
– az eredeti számla adatairól (adószám, teljesítés időpontja, számla sorszáma,
adóalap, áthárított adó), valamint a
– módosító számla sorszámáról és
– a módosítás számszaki hatásáról az
= adóalap és
= az áthárított adó tekintetében.
• A számla módosító okiratot befogadó nyilatkozata
– ha az eredeti számlában áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot,
valamint
– ha a módosítás eredményeként éri el vagy haladja meg az áthárított áfa összege a
2 millió forintot,
– az eredeti számla adatairól (adószám, teljesítés időpontja, számla sorszáma,
adóalap, áthárított adó), valamint a
– módosító számla sorszámáról, továbbá
– a módosítás
= adóalapra és
= az áthárított adóra
gyakorolt hatásáról.
Számla érvénytelenítése [Art. 31/B. § (5) bek.]
A számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó adóalany nyilatkozata,
– ha az érvénytelenített (eredeti) számlában áthárított adó összege elérte vagy
meghaladta a 2 millió forintot,
– az eredeti számla adatairól (adószám, teljesítési időpont, számla sorszáma,
adóalap, áthárított adó), valamint az
– érvénytelenítő számla sorszámáról.
Melyik adó-elszámolási időszakban kell nyilatkozni?
A számla módosítása és érvénytelenítése esetén az okiratot kiállítónak és a
befogadónak arról az adó-megállapítási időszakról benyújtott adóbevallásban kell a
nyilatkozatot tenni, amelyikben a módosítás eredményét figyelembe veszi.
A számla adattartalma
[Mód.tv.55.§, Áfa tv.169.§ d) pont]
A vevő adószáma kötelező tartalmi elem, ha az áthárított adó eléri a 2 millió
forintot, ha belföldön letelepedett adóalany a kibocsátó.
Ajánlott, ha nem letelepedett az adóalany, de az adatszolgáltatás akkor is kötelező.
Mikor kell a módosítás hatását figyelembe venni?
A módosító, érvénytelenítő okiratot kibocsátó adóalany
– az Áfa tv. 77-78. §-aiban szabályozott esetekben a módosító, érvénytelenítő
bizonylat jogosult részére történő átadásának időszakában,
–
minden más esetben az eredeti számla szerinti kötelezettség keletkezése
időszakában köteles a módosítás (érvénytelenítés) számszaki hatását figyelembe
venni.
A módosító, érvénytelenítő okiratot befogadó adóalany
– az Áfa tv. 132. § (1) bekezdésében megfogalmazott esetben a (2)-(4) bekezdés
szabályát alkalmazva a módosító számla kézhezvételének időszakában,
– egyéb esetben az eredeti számla szerinti levonási jog érvényesítése időszakában
köteles a módosítás (érvénytelenítés) számszaki hatását figyelembe venni.
A tételes áfa-bevallási kötelezettséghez kapcsolódó áfa-törvényt érintő módosítás
[Mód. tv. 55. §, Áfa tv. 169. § d) pont]
A számla kötelező tartalmi eleme a vevő adószáma, ha
– ha az értékesítő adóalany belföldön letelepedett adóalany és
– az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot.
Hatályba léptető rendelkezés szerint az Áfa tv. 169. § új d) pontját azokban az esetekben
kell alkalmazni, amelyekben az adófizetési kötelezettség 2013. január 1-jén vagy azt
követően keletkezik.
Pénzforgalmi elszámolás
[2012. évi CXLVI. tv. Áfa tv. XIII/A. fejezet]
Kihirdetve 2012. október 15-én
az MK 136. számában
• Választáson alapul [Áfa tv. 196/B. §]
Feltételek:
– kkv rendelkezései (2004. évi XXXIV. tv.) szerint az év
első napján kisvállalkozás
– belföldön letelepedett
– nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt
– nem alanyi adómentes
További feltétel: [Áfa tv. 196/C. §]
– értékesítés nettó ellenértéke nem haladja meg a 125 millió forintot
= a tárgyévet megelőző évben ténylegesen és
= a tárgyévben várhatóan.
Az értékhatárba az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás áfa nélküli ellenértéke számít bele,
kivéve:
 tárgyi eszköz értékesítés
 vagyoni érték jog átengedés
 az Áfa tv. 89. § szerinti adómentes értékesítés
 az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés szerinti adómentes értékesítés
 az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti tevékenység, ha
kiegészítő jelleggel végzik
 az ingyenes ügylet, mert nincs ellenérték.
Az értékhatárba beleszámít a területi hatályon kívüli ügylet is!
• Pénzforgalmi elszámolás lényege
[Áfa tv. 196/B. (2) bek. a) és b) pont]
Az adóalany által fizetendő adóra, a beszerzéseit terhelő
levonható adóra, valamint a pénzforgalmi elszámolást
alkalmazó adóalany vevője levonási jogára alkalmazandó.
• Mire vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás? (1)
 Az adóalany által fizetendő adóra
= az adóalany által




belföldön
a pénzforgalmi elszámolás időszakában
teljesített
összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása
után
 az általa fizetendő adót
az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor,
kézhezvételekor állapítja meg.
• Mire nem vonatkozik – a fizetendő adó ellenére – a
pénzforgalmi elszámolás? (2)
Nem vonatkozik
= az általa teljesített belföldi ügylet ellenére
 10. § a) szerinti értékesítésre
 89. § szerinti (adómentes közösségen belüli) értékesítésre
 az Áfa tv. Második részében meghatározott különös adózási mód
alá tartozó ügyletre, azaz
o Használt ingóság utáni „különbözeti” adó alá tartozó
ügyletre
o Utazásszervezési szolgáltatás utáni árrés adózásos ügyletre
o Kompenzációs feláras rendszerbe tartozó értékesítésre
 fordított adózású ügyletre
= az általa teljesített, de nem belföldi ügyletre (hatályon kívüli
termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás)
= az általa igénybe vett szolgáltatás, termékbeszerzés után fizetendő
adóra
Számla adattartalma bővül [Mód tv. 13.§]
A pénzforgalmi elszámolás alkalmazása tényét fel kell tüntetni.
[Áfa tv.169.§ p) pont]
Ennek hiányában erre az ügyletre a pénzforgalmi elszámolás nem
alkalmazható.
[Áfa tv.196/B. § (4) bek.]
A számla emiatt nem javítható.
Mulasztási bírság lehet.
Az ellenérték részletekben fizetése
[Áfa tv. 196/B. § (3) bek.]
A pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany
 fizetendő adó megállapítás – a részletre eső áfa
 levonási jogot is a részletek után gyakorolhat.
A pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany vevője levonási
joga a részletek után keletkező fizetendő adó megállapítása
napján keletkezik.
Az ellenérték megfizetése az is, ha az abból származó követelés
vagy kötelezettség
 engedményezés,
 tartozásátvállalás miatt, vagy
 más módon szűnik meg.
[Áfa tv. 196/B. § (4) bek.]
SAJÁT JOGÚ NYUGDÍJ
• Öregségi nyugdíjkorhatár betöltése
esetén járó
• Nő részére 40 évi jogosultsági idő
megléte esetén
Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár
•
•
•
•
•
•
•
1952. I. 1-je előtt született, 62. életév,
1952-ben született, 62. életév + 183. nap,
1953-ban született, a betöltött 63. életév,
1954-ben született, a 63. életév + 183. nap,
1955-ben született, a betöltött 64. életév,
1956-ban született, a 64. életév + 183. nap,
1957-ben és azt követően született, 65. év.
Az öregségi nyugdíj számítása
A nyugdíj összege
15 év szolgálatidő → havi átlagkereset 43,0 %-a,
25 évig minden további egy év + 2 %
26 év szolgálati idő → havi átlagkereset 64,0 %-a,
35 évig minden további egy év + 1 %
37 év szolgálati idő → havi átlagkereset 75,5 %-a,
39 évig minden további egy év + 1,5 %
40 év szolgálati idő → havi átlagkereset 80,0 %-a
és minden további 1 év + 2 – 2 % [100 %-nál nem
több]
Az irányadó időszak
A nyugdíjat az 1988. I. 1-jétől a nyugdíjazás
napjáig elért keresetből (jövedelemből)
számítják
1988. I. 1. → → → → → → → → 2013…
↔ 25 év ↔
• A minimálbérből történő számítás
• Az 1988. előtti bér figyelembevétele
A nettósítás
Az adott év jövedelme csökken
a kifizetés időpontja szerinti egyéni
járulékokkal,
a személyi jövedelemadónak a fennmaradó
részre képzett összegével (2010-től az
adóalap-kiegészítés figyelembevételével).
Valorizáció
• A nyugdíjazás előtti nettó keresetet a
nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez
igazítják. Valorizációs szorzók.
• Havi átlag meghatározása: valorizált nettó
osztva az átlagszámítási idő biztosításban
töltött azon napjainak számával, amelyekre
jövedelem volt. Az így kapott napi átlag x 365tel és osztva 12-vel.
Adategyeztetési eljárás
Történeti adatok feldolgozása
Kiértesítés
Adategyeztetés
Adattisztítás
Jogorvoslat
Jogerős bejegyzés
Hatósági bizonyítvány
Egyeztetési eljárás hivatalból
5 éves születési korcsoportonként kétévenként
 1955 – 1959: 2013 I. 1. – 2014. XII. 31. között
 1960 – 1964: 2014. I. 1. – 2015. XII. 31. között
 1965 – 1969: 2016. I. 1. – 2017. XII. 31. között
 1970 – 1974: 2018. I. 1. – 2019. XII. 31. között
 1975 – 1979: 2020. I. 1. – 2024. XII. 31. között
→ → → → →
Eltérő, hiányzó adat egyeztetése
• 90 napon belül → bizonyíték csatolása,
megnevezése → adatgazda megjelölése
• Szolgálati idő: szabad bizonyítás
• Kereseti adatok: kötött (okirati) bizonyítás
• Első fokú határozat, tértivevénnyel
• Jogorvoslat: I. fokú határozat ellen fellebbezés,
II. fokú határozat ellen kereset
Járulékok
Nyugdíjjárulék
10 %
Egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ]
Egészségügyi
szolgáltatási járulék
6660 (napi 222) Ft.
[5 790 Ft.]
JÁRULÉKFIZETÉSI FELSŐ HATÁR
MEGSZŰNT
• A 2013. I. 10-éig megszerzett, 2012. XII. havi
járulékalapot képező jövedelmekre [2012.
XII. havi bevallás] a XII. 31-i szabályt kell
alkalmazni.
Évvásárlás
• felsőoktatási intézményben nappali tagozatán
folytatott tanulmányok (doktorandusz-képzés
is),
• az öregségi nyugdíjhoz hiányzó legfeljebb 5
naptári év
megvásárlása megállapodással (minimálbér
utáni 34 % nyugdíjjárulék vállalásával)
I. 1-jétől magánnyugdíjpénztár tagja is!
EHO
• Béren kívüli juttatás (Szia tv. 71. §) 14 % a
korábbi 10 % helyett.
• Hatályát veszti: „Nem kell megfizetni a %-os
EHO-t az önkéntes kölcsönös pénztár által
jóváírt támogatói adomány után”. A pénztár
nem minősül kifizetőnek, így a magánszemély
fizeti. (27 %).
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
• Főállású kisadózó biztosított, minden
ellátásra jogosult, a pénzellátások alapja havi
81 300 Ft
• A nem főállású nem biztosított, semmilyen
ellátásra nem szerez jogot (baleseti ellátásra
sem). Egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
Art. 2013
•2012. évközi változás (2012. évi LXIX. törvény)
–Készpénzfizetés korlátozása pénzforgalmi
számlanyitásra kötelezett adózók között.
•Ugyanazon szerződés alapján teljesített, egy hónapon
belüli kifizetés legfeljebb 1,5 millió forint értékben
lehet készpénzben.
•Szerződés felosztása: rendeltetésszerű
joggyakorlásba ütközés!
•Mulasztási bírság: az értékhatár feletti rész 20%-a
2012. évközi változás (2012. évi LXIX. törvény)
–Kézbesítési szabályok változása:
•Kézbesítés eredménytelensége (pl. címzett ismeretlen,
ismeretlen helyre költözött stb.): kézbesítés megkísérlésének
napján kézbesítettnek tekintendő
•Nem kereste: második kézbesítéstől számított 5. napon
kézbesített
•Átvételt megtagadta: kézbesítés megkísérlésének napján
kézbesítettnek tekintendő
•Kézbesítési vélelemről NAV honlapján tájékoztatás, valamint
ügyfélkapus postafiókba üzenet!
•Ilyenkor további 15 nap van a kézbesítési vélelem
megdöntésére!
CÉGAUTÓADÓ [1991. évi LXXXII.
törvény]
• AZ ADÓ TÁRGYA
1. az a magyar rendszámtáblával rendelkező szgk.,
amely nem magánszemély tulajdonában áll,
valamint
2. az a szgk – akár külföldi rendszámtáblával is –, amely
után
a) a Szt. szerint költséget, ráfordítást, illetve
b) az Szja törvény szerint tételes költségelszámolással
költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el
◦ személygépkocsi = Szja törvény szerinti fogalom
Kivéve:
◦ a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott kocsi
◦ a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű
rendszámtáblával ellátott gépjármű