Transcript A büntetőjog tudományának kialakulása, az abszolutizmus

A modern büntetőeljárás
kialakulása és jellemzői
SZE DFK – Magyar Jogtörténet
dr. Farkas Ádám
A modern büntetőeljárás előzményei 1.
• Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc – a reformkor
követeléseit szem előtt tartva – megkezdte a feudális büntetőeljárás
lebontását:
• Eltörölték az úriszéki bíráskodást (1848:11. tc. – hatáskörök
törvényszékekhez delegálása)
• A sajtótörvény alapján sajtóvétségek elbírálására a nyilvános
esküdtszéki rendszert vezették be és rendeleti szabályozásra adtak
felhatalmazást. (Deák sajtóesküdtszéki rendelete az első normatív
szabály amely a szóbeli, közvetlen, nyilvános, ügyfélegyenlőségre épülő, szabad
bizonyítékmérlegelésű, kötelező védelemmel operáló eljárást bevezette.)
• A sajtóvétségeken kívüli cselekményekre egy ideig a korábbi eljárási
(és hatásköri) rend volt érvényben, majd a szabadságharc
defenzívába fordulásával a statáriális bíráskodás nyert teret.
2
A modern büntetőeljárás előzményei 2.
• Az állam elleni bűncselekmények körében az 1849. évi vésztörvény
szakít a rendi büntetőjoggal. (1849:1.tc a rögtönítélő hadi s polgári vegyes
bíróságok felállítása, szerkezete, eljárása, - s Ítéletek alá tartozó esetek
meghatározása tárgyában.)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Közvetlenség
Szóbeliség
Nyilvánosság
Polgári átalakulás eredményeinek védelme a kriminalizáció útján
Törvény előtti egyenlőség és közérthetőség
Erőszak alkalmazás (tortúra) tilalma
Gyorsított eljárás
367 ügyben hoztak ítéletet( 122 halálos ítélet, 107 felmentő, 138
rendes bírósághoz való áttétel)
3
A modern büntetőeljárás előzményei 3.
• A Szemere-kormány új felsőbírósági rendszert alakított
ki (csúcsán a hétszemélyes főtörvényszékkel) melyekre
nézve:
• megszüntette a testi erőszak alkalmazását
• Teljes tárgyalási nyilvánosságot rendelt el
• Eltörölte a jogorvoslati jog terén fennmaradt rendi különbségeket.
• Az így elért újítások azonban a maguk teljességében nem
lehettek hosszú életűek a szabadságharc eleste miatt.
• A világosi fegyverletétel után az osztrák típusú, zárt, írásbeli,
megtorló jellegű katonai rögtönbíráskodás időszaka, majd a
neoabszolutista eljárásjog kora következett.
4
5
6
7
8
A neoabszolutizmus büntető-eljárásjoga
• Az osztrák büntető perrendtartás császári pátenssel
lépett hatályba. (1853)
•
•
•
•
•
•
Korlátozta a szóbeliséget és a nyilvánosságot
Visszatért az inkvizitórius eljáráshoz (a hatékonyság indokával)
Kizárta az esküdtszéki bíráskodást
Német nyelvű eljárást vezetett be.
Háromfokú eljárást, általános büntetőfórum a törvényszék.
Jogorvoslattal a birodalmilag szervezett fellebbezési bírósághoz
lehetett fordulni.
• Kötött bizonyítási eljárás.
• Járásbírák nyomozóként jártak el, a járásbíróságokra csak csekély
súlyú ügyek tartoztak.
• Különleges eljárások teljesen elkülönültek. (Pl. katonai
igazságszolgáltatás)
9
Szabályozási kísérletek 1.
• Az Országbírói Értekezlet 1861-ben a szűkebb pátriában
az 1848 előtti büntető eljárást állította helyre kisebb
eltérésekkel. Újításai:
•
•
•
•
Szóbeliség elvének megerősítése
Tortúra tilalma
Törvény előtti egyenlőség
Nem nemesekre is kiterjesztették a korábbi nemesi garanciális jogokat
(elfogás, védelem, stb.)
• Polgári egyénekkel szembeni botbüntetés részben fennmarad. (1871-ig.)
• A kiegyezést követően Horváth Boldizsár igazságügyért
felelős miniszter a bűnvádi eljárás ideiglenes
szabályozásáról szóló (Csemegi által kimunkált) javaslatot
terjeszt a törvényhozás elé. --- Elhúzódó tárgyalás.
10
Szabályozási kísérletek 2.
• Az országgyűlés hosszú eljárása miatt Bittó István igazságügyért felelős miniszter
a korábbi törvényjavaslat szövegét „Ideiglenes eljárási szabályzat” néven 1872-ben
körrendeletként küldte meg a bíróságoknak és kérte azok alkalmazását.
• A borítója után csak „sárga könyvnek” nevezett szabályzat jogforrási erő
hiányában is 28 évig szolgált zsinórmértékül az eljárásokban. Szabályai:
• Szóbeliség
• Közvetlenség
• Bizonyítékok szabad mérlegelésének megerősítése (de nem kizárólagossága)
• Amiről nem, vagy nem kellő mértékben rendelkezett:
• Esküdtszéki bíráskodás
• Járásbírósági eljárás
• Perújítás és perorvoslatok
• Felsőbb szintű bíróságok előtti eljárás.
• A szabályozási hiátust lépésenként próbálta kitölteni a Kúria különböző egyedi
döntvényekkel.
11
A kodifikáció előtti eljárásjog sajátosságai
• Nem követi az európai mintákat.
• Nyomozás és vizsgálat titkos és inkvizitórius.
• A védelmet engedélyezték, de csak főbenjáró bűnök esetére tették
kötelezővé.
• Korlátozottak voltak a védői jogok.
• Sürgős eljárási cselekmények vád alá helyezés nélkül is teljesíthetők
voltak.
• Erőteljes volt az irati jelleg.
• Nem érvényesült a szabad bizonyítás elve.
• A bíróság nem volt kötve az ügyészi indítványokhoz. (Akár az
ügyész felmentő indítványa ellenében is hozhatott marasztaló
ítéletet.)
12
A bűnvádi perrendtartás (1896) 1.
• A korszerű és jogállami bűnvádi eljárási rendszer kialakítását egyre
határozottabban követelte a jogtudomány, a szakpolitika és a gyakorló
jogászi társadalom is.
• 1895. novemberében el is kezdődtek az országgyűlési tárgyalások,
melyek komoly szakmai polémiák után 1896-ra jutottak el a haladó és
európai szellemű törvény becikkelyezéséig.
• Az 1896:33. törvénycikk a bűnvádi perrendtartásról (Bp.) 1900. január
elsejével lépett hatályba.
• A Bp-t két további törvény egészítette ki:
• 1897:33. tc. az esküdtbíróságokról (esküdtképesség, esküdtek összeírása,
esküdtbíróságok szervezete, stb.)
• 1897:34. tc. a bűnvádi perrendtartás életbe léptetéséről (büntetőbíróságok
hatásköre, felhatalmazó és végrehajtási rendelkezések)
13
A Bp. jellemzői 1.
• A bűnvádi perrendtartás főbb alapelvei:
• Törvényesség (Nullum crimen, sine lege… Nulla poena sine lege…)
• Nyomatékos gyanú elve
• Vádat „rendszerint” a királyi ügyészség képviseli (Amikor nem: katonai
eljárás, magánindítvány.)
• Hivatalbóliság elve (francia mintára, enyhítő és terhelő körülmények
feltárására egyaránt kötelezettség, hatáskör és illetékesség vizsgálati
kötelezettség, stb.)
• Közvetlenség
• Szóbeliség
• Nyilvánosság
• Ügyfélegyenlőség
• Védelem szabadsága
• A személyi szabadság indokolt mértékű védelme a szabadságelvonással
szemben
14
A Bp. jellemzői 2.
• Törvényszéki eljárás szakaszai:
• Előkészítő eljárás (További két szakaszra bomlik: 1) nyomozás, 2)
vizsgálat. Nyomozás tényfeltáró döntően ügyészségi szak, a
vizsgálat pedig a feltárt tények, körülmények bírói mérlegelése a
főtárgyalás megtartásának indokoltsága felől nézve a vizsgálóbíró
által. A legsúlyosabb bűncselekményeknél kötelező a vizsgálat.)
• Közbenső eljárás (Két fajtája van: 1) vád alá helyezés a vádtanács
által, 2) főtárgyalásra való közvetlen idézés – utóbbi
pergazdaságossági okú rövidítési forma, arra az esetre ha a terhelt
nem kifogásolja a vádiratot.)
• Főtárgyalás (Törvényszék előtti főtárgyalás meghatározott
rendben. Személyazonosság és adatismertetés, jelenlét-megállapítás,
vádirat ismertetés, vádlott kihallgatása, bizonyítás, perbeszédek –
vádbeszéd, vádlotti felszólalás, védőbeszéd –, utolsó szó joga,
ítélethozatal.)
• Perorvoslati eljárás
15
A Bp. jellemzői 3.
• Perorvoslatok:
• Rendes perorvoslatok: (1) felfolyamodás, az eljárási végzések
ellen (2) fellebbezés, az ítélet ellen (3) semmisségi panasz a
fellebbezéssel meg nem támadható ítéletek ellen a Kúria előtt
kizárólag jogkérdésre nézve.
• Rendkívüli perorvoslatok: (1) perorvoslat a jogegység
érdekében a Koronaügyész által a Kúria elé terjesztve, (2) újrafelvétel
(meghatározott törvényességi okok miatt).
• A statáriális eljárást a Bp-t életbe léptető törvény hatályon
kívül helyezte és csak az 1912:63. tc. a háború esetére szóló
kivételes intézkedésekről hozta vissza.
16
A háború hatásai
• Kivételes felhatalmazás a statáriális bíráskodásra.
• Katonai bűnvádi perrendtartások újraszabályozása. (1912:32.
és 33. törvénycikk)
• Katonai bíráskodás rendeleti úton való kiterjesztése a polgári
egyénekre.
• Esküdtbíráskodási szabályok erejének elvétele. (Pl.: Ha a
szakbíróság tévesnek vélte az esküdtek döntését, akkor
figyelmen kívül hagyhatta. Esküdtbíróságok hatásköreinek
szűkítése.)
• A Bp. 1951-ig hatályában fennmaradt és a két világháború
között rendszerszintű változásokon nem esett át.
17
A Bp. és a polgári büntető eljárás utóélete
• Forradalmak kora
• Két világháború közötti éra
• Háborús jogalkotás és jogalkalmazás
(rögtönbíráskodás,
VKF, nyilasterror)
• Számonkérés és leszámolás
• Szovjetesítés – népbíráskodás
(1945. évi VII. tv. A
népbíráskodás
tárgyában
kibocsátott
kormányrendeletek
törvényesítéséről, 1946. évi VII. tv. A demokratikus államrend és
köztársaság büntetőjogi védelméről, 1951. évi II törvény szocialista
bp.)
18
Köszönöm a megtisztelő
figyelmet!
19