PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD

PÉNZÜGYI MENEDZSMENT

9.

Dr. Tarnóczi Tibor

Pénzkonverziós ciklus I.

• A likviditási mérőszámok szoros összefüggésben vannak azzal is, hogy a vállalkozás mennyi idő alatt képes értékesíteni a készleteit (készletek forgási ideje), beszedni a követeléseit (követelések forgási ideje) és kifizetni a rövid távú kötelezettségeit (rövid távú kötelezettségek forgási ideje).

• A

pénz konverziós ciklus

két részre osztható: – Működési ciklus – Pénzciklus • A

pénzciklus

azt méri, hogy a vállalkozás pénzeszközei mennyi ideig (hány napig) vannak lekötve a termelési és értékesítési folyamatban.

2

Készlet vásárlás

Működési és pénzciklus

Készletezési idõszak Készlet értékesítés Pénz beszedés Átlagos beszedési idõszak Idõ Tartozási idõszak Fizetés a vásárolt készletért

Mûködési ciklus Pénz ciklus

3

Pénzkonverziós ciklus II.

• megmutatja, milyen hatékonyan menedzseli cég a készleteit, követeléseit és rövid lejáratú kötelezettségeit, és világos képet ad a vállalkozás kötelezettség teljesítési képességéről.

• csökkenése egyértelműen javítja a vállalkozás likviditási helyzetét.

• esetében lényeges lehet az összetevők és a teljes mutató trendjének a vizsgálata is.

• A rövidebb ciklus magasabb likviditást jelent, és a vállalkozásnak kevesebb külső forrásra lesz szüksége, illetve ki tud használni kedvezőbb beszerzési lehetőségeket, fejleszteni tudja a tevékenységeit, termékeit.

• A hosszabb ciklus megnöveli a vállalkozás külső pénzigényét és nem teszi lehetővé az előbbiekben említett pozitív lehetőségeket.

4

Pénzkonverziós ciklus III.

• nagysága a készletgazdálkodás hatékonyságának, a követelés beszedési politikának a függvénye, illetve befolyásolja, hogy milyen fizetési pozíciót tudunk elérni a szállítóinkkal szemben.

• a vállalkozás olyan jelzőszáma, amely megmutatja, milyen hatékonyan menedzseli cég a készleteit, követeléseit és rövid lejáratú kötelezettségeit, másodszor világos képet ad a vállalkozás kötelezettség teljesítési képességéről.

5

Átlagos beszedési idő

• A jó teljesítmény jele, ha az átlagos követelés beszedési időszak csak néhány nappal hosszabb, mint a hitelezési időszak.

• Ha a teljes éves értékesítést használjuk, a hitelben történő értékesítés helyett az az eredmény „ferdüléséhez” vezethet. Ez a probléma különösen jelentős lehet, ha az értékesítés erősen szezonális.

6

Módosított pénzkonverziós ciklus I.

• A hagyományos pénzciklus gyengesége, hogy a konverziós periódus napjait nem képes megfelelően a pénzben megadott nettó forgótőke szükségletben kifejezni.

• A modell nem tesz kellőképpen különbséget a készpénzes és a hitelben történő értékesítés között sem, ami problémát okozhat például abban az esetben, ha két vállalkozásnak megegyezik a követelési időszaka, de különbözik a hitelben történő értékesítési aránya.

7

Módosított pénzkonverziós ciklus II.

• A hagyományos modellben mindkét cégnek ugyanannyi lesz a pénzciklusa, ugyanakkor a magasabb készpénzes értékesítéssel rendelkező cég kedvezőbb helyzetben lesz kötelezettségei időben történő teljesítése vonatkozásában.

• Azért van így, mert értékesítésének nagyobb részét hamarabb és biztonságosabban lesz képes beszedni.

8

Hagyományos pénzkonverziós ciklus I.

• A hagyományos pénzciklus modell nem foglalkozik a jövedelmezőségnek a likviditásra gyakorolt hatásával sem.

• A modell a működési jövedelem előállításához felhasznált erőforrások és az aktuálisan beszedett bevétel különbségére helyezi a hangsúlyt, nem veszi figyelembe, hogy a beszedett bevételek az elért eredmény mennyiségével meg fogják haladni a költségeket.

9

Hagyományos pénzkonverziós ciklus II.

• Mivel az eredmény többletforrás a kötelezettségek fedezéséhez, ezért a jövedelmezőség valójában a teljes vállalati likviditást támogató tényezőnek tekinthető.

• Az előzőekből következően az árbevétel-arányos bruttó jövedelmezőség és a „hitelben történő értékesítés/összes értékesítés” arány mutatókat is bele kellene építeni a pénzciklus modellbe.

• A módosított pénzciklus modell már felhasználható a pénzben meghatározott nettó forgótőkeigény kifejezésére, azaz a nettó forgótőkének ez a mennyisége szükséges a működéshez.

10

Módosított pénzkonverziós ciklus III.

A módosított pénzciklus a készletezési időszaknak a bruttó árbevétel-arányos jövedelmezőséggel, a beszedési időszaknak a hitelben történő értékesítés arányával történő módosításával határozható meg: módosított készletezési időszak = készletezési időszak * (1 - árbevétel-arányos bruttó jövedelmezőség) módosított beszedési időszak = beszedési időszak * hitelben történő értékesítés aránya 11

A módosított pénzciklus és a forgótőkeigény I.

• Megfelelő pénzügyi tervezés és kontroll hiányában likviditási problémák várhatóak azoknál a cégeknél, amelyek gyors értékesítési növekedést érnek el.

• Az értékesítés növekedése szükségszerűen pótlólagos forrásigényt eredményez a készletekben és a követelésekben, ami az értékesítés és a forgóeszközigény közötti pozitív irányú összefüggésből következik. • Ha a nettó forgótőkeigényt a hagyományos pénzciklus érték alapján határozzuk meg, akkor azt túlbecsüljük, azaz a módosított pénzciklus alkalmazásával attól kisebb értéket kapnánk.

12

A módosított pénzciklus és a forgótőkeigény II.

• A bruttó árbevétel-arányos jövedelmezőség és a „hitelben történő értékesítési arány” mutatók hatásának figyelembe vétele szignifikáns eltérést okozhat az értékesítés növekedéséhez szükséges nettó forgótőkeigény becslésében.

• Így a vállalkozás számára több forrás lesz felhasználható nem-működési célra, mintha a becslést a hagyományos pénzciklus számítással végeznék.

• Azaz a hagyományos pénzciklus érték, mint likviditási mutató rendszerint rosszul határozza meg a cég azon képességét, hogy határidőre teljesíteni tudja-e a kötelezettségeit.

13

A módosított pénzciklus és a forgótőkeigény III.

• A bruttó árbevétel-arányos jövedelmezőség növekedésével csökken a működéshez szükséges forgótőke igény.

• A jövedelmezőség figyelembe vétele segít abban, hogy a pénzciklus a likviditás egy jobb jelzőszámává váljon.

• A hagyományos pénzciklus számítás nem veszi figyelembe azt, hogy a működési ciklus végén bekövetkező pénzbeáramlás nagyobb, mint a pénzciklus eleji pénzkiáramlás.

• A pénzciklus kezdete és vége közötti pénzáram különbség közvetlen kapcsolatban van a jövedelmezőséggel.

• A jövedelmezőbb vállalkozás több pénzáramot hoz létre a működéséből. 14

Cash flow kimutatás I.

• Alapvetően fontos a fizetőképesség szempontjából.

• Alapvető fontosságú a szervezetek túlélése érdekében.

• Az elegendő készpénz biztosítja, hogy a hitelezők, az alkalmazottak és más érintettek időben kifizetésre kerüljenek.

• Ha a vállalkozás nem rendelkezik elegendő pénzzel működésének a biztosításához, akkor fizetési nehézségei vannak, esetleg fizetésképtelen, és nagy esélye van a csődbe menetelre. 15

Cash flow kimutatás II.

• A vállalatok nem azért mennek csődbe, mert nem jövedelmezőek, hanem azért, mert nem tudják kifizetni a számláikat, kötelezettségeiket.

• Ezt a befektetők sokszor figyelmen kívül hagyják, és nem fordítanak kellő figyelmet a vállalkozás cash flow kimutatására.

16

Cash flow kimutatás III.

• Feltárja, hogyan a vállalkozás hová költi (pénz kiáramlás) és honnan szerzi (pénz beáramlás) a pénzét • Az elemzők gyakran használják a vállalkozás pénzügyi teljesítményének a felmérésére.

• A bőséges készpénzzel rendelkező vállalkozások képesek a pénzt visszaforgatni a vállalkozásba annak érdekében, hogy még több pénzt és profitot állítsanak elő.

17

Működési cash flow (CFO)

• Kulcs forrása a vállalat pénz előállításának.

• Ez az a pénz, amit a vállalkozás belül állít elő.

• Az adózás előtti eredményt a kiadással nem járó költségekkel és a pénzeszközök nélküli forgótőke változással korrigálják.

18

Befektetési cash flow (CFI)

• Az idetartozó tevékenységek alapvetően pénz kiáramlásokat generálnak: • A befektetett eszközök megszerzéséhez kapcsolódó tőke kiadások és értékpapír, á vállalat vásárlások.

• A befektetők számára ebbe a kategóriában a tőkekiadások a fontosak. Azt feltételezve, hogy ezek a kiadások elsődleges fontosságúak a hatékony működéshez és a versenyképesség fenntartásához szükséges fizikai eszközök biztosításához.

19

Finanszírozási cash flow (CFF)

• A hitel és saját tőke jellegű tranzakciók a meghatározói.

• A vállalkozások folyamatosan vesznek fel és fizetnek vissza hitelt.

• A saját tőke tranzakciók ritkábbak.

• A befektetők számára ehhez a kategóriához kapcsolódóan az osztalék kifizetések a fontosak.

20

Cash flow kimutatás IV.

• Információt biztosít a vállalkozás rövid és hosszú távú likviditásáról és pénzügyi rugalmasságáról.

• A rendszeres tevékenységek elegendő pénzt állítanak-e elő a vállalkozás fenntartásához?

• Elegendő pénz állítódik-e elő az adósságok időben történő kifizetéséhez?

• • • A cég igényel-e pótlólagos finanszírozást?

Lehetnek-e váratlan kötelezettségek?

Ki tudja-e használni a cég az új üzleti lehetőségeket, ha azok létrejönnek?

21

Indirekt vs. Direkt módszer

• Eltérés csak a működési cash flow kiszámításában van.

• A direkt módszer a vállalkozás működési pénz be- és kiáramlásait mutatja be.

• Az indirekt módszer a pénz be- és kiáramlások végső eredményét mutatja be.

• A direkt módszer több információt biztosít mint az indirekt.

• Az indirekt módszer a hangsúlyt az adózott eredmény és a működési cash flow közötti különbségre helyezi. 22

Kapcsolat a beszámoló részeivel

Működési cash flow + Befektetési cash flow + Finanszírozási cash flow ----------------------------------- Változás a pénzeszközökben + Nyitó pénzügyi mérleg ------------------------------------ Záró pénzügyi mérleg 23