Transcript pénzciklus - Partiumi Keresztény Egyetem
PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD
PÉNZÜGYI MENEDZSMENT
9.
Dr. Tarnóczi Tibor
Pénzkonverziós ciklus I.
• A likviditási mérőszámok szoros összefüggésben vannak azzal is, hogy a vállalkozás mennyi idő alatt képes értékesíteni a készleteit (készletek forgási ideje), beszedni a követeléseit (követelések forgási ideje) és kifizetni a rövid távú kötelezettségeit (rövid távú kötelezettségek forgási ideje).
• A
pénz konverziós ciklus
két részre osztható: – Működési ciklus – Pénzciklus • A
pénzciklus
azt méri, hogy a vállalkozás pénzeszközei mennyi ideig (hány napig) vannak lekötve a termelési és értékesítési folyamatban.
2
Készlet vásárlás
Működési és pénzciklus
Készletezési idõszak Készlet értékesítés Pénz beszedés Átlagos beszedési idõszak Idõ Tartozási idõszak Fizetés a vásárolt készletért
Mûködési ciklus Pénz ciklus
3
Pénzkonverziós ciklus II.
• megmutatja, milyen hatékonyan menedzseli cég a készleteit, követeléseit és rövid lejáratú kötelezettségeit, és világos képet ad a vállalkozás kötelezettség teljesítési képességéről.
• csökkenése egyértelműen javítja a vállalkozás likviditási helyzetét.
• esetében lényeges lehet az összetevők és a teljes mutató trendjének a vizsgálata is.
• A rövidebb ciklus magasabb likviditást jelent, és a vállalkozásnak kevesebb külső forrásra lesz szüksége, illetve ki tud használni kedvezőbb beszerzési lehetőségeket, fejleszteni tudja a tevékenységeit, termékeit.
• A hosszabb ciklus megnöveli a vállalkozás külső pénzigényét és nem teszi lehetővé az előbbiekben említett pozitív lehetőségeket.
4
Pénzkonverziós ciklus III.
• nagysága a készletgazdálkodás hatékonyságának, a követelés beszedési politikának a függvénye, illetve befolyásolja, hogy milyen fizetési pozíciót tudunk elérni a szállítóinkkal szemben.
• a vállalkozás olyan jelzőszáma, amely megmutatja, milyen hatékonyan menedzseli cég a készleteit, követeléseit és rövid lejáratú kötelezettségeit, másodszor világos képet ad a vállalkozás kötelezettség teljesítési képességéről.
5
Átlagos beszedési idő
• A jó teljesítmény jele, ha az átlagos követelés beszedési időszak csak néhány nappal hosszabb, mint a hitelezési időszak.
• Ha a teljes éves értékesítést használjuk, a hitelben történő értékesítés helyett az az eredmény „ferdüléséhez” vezethet. Ez a probléma különösen jelentős lehet, ha az értékesítés erősen szezonális.
6
Módosított pénzkonverziós ciklus I.
• A hagyományos pénzciklus gyengesége, hogy a konverziós periódus napjait nem képes megfelelően a pénzben megadott nettó forgótőke szükségletben kifejezni.
• A modell nem tesz kellőképpen különbséget a készpénzes és a hitelben történő értékesítés között sem, ami problémát okozhat például abban az esetben, ha két vállalkozásnak megegyezik a követelési időszaka, de különbözik a hitelben történő értékesítési aránya.
7
Módosított pénzkonverziós ciklus II.
• A hagyományos modellben mindkét cégnek ugyanannyi lesz a pénzciklusa, ugyanakkor a magasabb készpénzes értékesítéssel rendelkező cég kedvezőbb helyzetben lesz kötelezettségei időben történő teljesítése vonatkozásában.
• Azért van így, mert értékesítésének nagyobb részét hamarabb és biztonságosabban lesz képes beszedni.
8
Hagyományos pénzkonverziós ciklus I.
• A hagyományos pénzciklus modell nem foglalkozik a jövedelmezőségnek a likviditásra gyakorolt hatásával sem.
• A modell a működési jövedelem előállításához felhasznált erőforrások és az aktuálisan beszedett bevétel különbségére helyezi a hangsúlyt, nem veszi figyelembe, hogy a beszedett bevételek az elért eredmény mennyiségével meg fogják haladni a költségeket.
9
Hagyományos pénzkonverziós ciklus II.
• Mivel az eredmény többletforrás a kötelezettségek fedezéséhez, ezért a jövedelmezőség valójában a teljes vállalati likviditást támogató tényezőnek tekinthető.
• Az előzőekből következően az árbevétel-arányos bruttó jövedelmezőség és a „hitelben történő értékesítés/összes értékesítés” arány mutatókat is bele kellene építeni a pénzciklus modellbe.
• A módosított pénzciklus modell már felhasználható a pénzben meghatározott nettó forgótőkeigény kifejezésére, azaz a nettó forgótőkének ez a mennyisége szükséges a működéshez.
10
Módosított pénzkonverziós ciklus III.
A módosított pénzciklus a készletezési időszaknak a bruttó árbevétel-arányos jövedelmezőséggel, a beszedési időszaknak a hitelben történő értékesítés arányával történő módosításával határozható meg: módosított készletezési időszak = készletezési időszak * (1 - árbevétel-arányos bruttó jövedelmezőség) módosított beszedési időszak = beszedési időszak * hitelben történő értékesítés aránya 11
A módosított pénzciklus és a forgótőkeigény I.
• Megfelelő pénzügyi tervezés és kontroll hiányában likviditási problémák várhatóak azoknál a cégeknél, amelyek gyors értékesítési növekedést érnek el.
• Az értékesítés növekedése szükségszerűen pótlólagos forrásigényt eredményez a készletekben és a követelésekben, ami az értékesítés és a forgóeszközigény közötti pozitív irányú összefüggésből következik. • Ha a nettó forgótőkeigényt a hagyományos pénzciklus érték alapján határozzuk meg, akkor azt túlbecsüljük, azaz a módosított pénzciklus alkalmazásával attól kisebb értéket kapnánk.
12
A módosított pénzciklus és a forgótőkeigény II.
• A bruttó árbevétel-arányos jövedelmezőség és a „hitelben történő értékesítési arány” mutatók hatásának figyelembe vétele szignifikáns eltérést okozhat az értékesítés növekedéséhez szükséges nettó forgótőkeigény becslésében.
• Így a vállalkozás számára több forrás lesz felhasználható nem-működési célra, mintha a becslést a hagyományos pénzciklus számítással végeznék.
• Azaz a hagyományos pénzciklus érték, mint likviditási mutató rendszerint rosszul határozza meg a cég azon képességét, hogy határidőre teljesíteni tudja-e a kötelezettségeit.
13
A módosított pénzciklus és a forgótőkeigény III.
• A bruttó árbevétel-arányos jövedelmezőség növekedésével csökken a működéshez szükséges forgótőke igény.
• A jövedelmezőség figyelembe vétele segít abban, hogy a pénzciklus a likviditás egy jobb jelzőszámává váljon.
• A hagyományos pénzciklus számítás nem veszi figyelembe azt, hogy a működési ciklus végén bekövetkező pénzbeáramlás nagyobb, mint a pénzciklus eleji pénzkiáramlás.
• A pénzciklus kezdete és vége közötti pénzáram különbség közvetlen kapcsolatban van a jövedelmezőséggel.
• A jövedelmezőbb vállalkozás több pénzáramot hoz létre a működéséből. 14
Cash flow kimutatás I.
• Alapvetően fontos a fizetőképesség szempontjából.
• Alapvető fontosságú a szervezetek túlélése érdekében.
• Az elegendő készpénz biztosítja, hogy a hitelezők, az alkalmazottak és más érintettek időben kifizetésre kerüljenek.
• Ha a vállalkozás nem rendelkezik elegendő pénzzel működésének a biztosításához, akkor fizetési nehézségei vannak, esetleg fizetésképtelen, és nagy esélye van a csődbe menetelre. 15
Cash flow kimutatás II.
• A vállalatok nem azért mennek csődbe, mert nem jövedelmezőek, hanem azért, mert nem tudják kifizetni a számláikat, kötelezettségeiket.
• Ezt a befektetők sokszor figyelmen kívül hagyják, és nem fordítanak kellő figyelmet a vállalkozás cash flow kimutatására.
16
Cash flow kimutatás III.
• Feltárja, hogyan a vállalkozás hová költi (pénz kiáramlás) és honnan szerzi (pénz beáramlás) a pénzét • Az elemzők gyakran használják a vállalkozás pénzügyi teljesítményének a felmérésére.
• A bőséges készpénzzel rendelkező vállalkozások képesek a pénzt visszaforgatni a vállalkozásba annak érdekében, hogy még több pénzt és profitot állítsanak elő.
17
Működési cash flow (CFO)
• Kulcs forrása a vállalat pénz előállításának.
• Ez az a pénz, amit a vállalkozás belül állít elő.
• Az adózás előtti eredményt a kiadással nem járó költségekkel és a pénzeszközök nélküli forgótőke változással korrigálják.
18
Befektetési cash flow (CFI)
• Az idetartozó tevékenységek alapvetően pénz kiáramlásokat generálnak: • A befektetett eszközök megszerzéséhez kapcsolódó tőke kiadások és értékpapír, á vállalat vásárlások.
• A befektetők számára ebbe a kategóriában a tőkekiadások a fontosak. Azt feltételezve, hogy ezek a kiadások elsődleges fontosságúak a hatékony működéshez és a versenyképesség fenntartásához szükséges fizikai eszközök biztosításához.
19
Finanszírozási cash flow (CFF)
• A hitel és saját tőke jellegű tranzakciók a meghatározói.
• A vállalkozások folyamatosan vesznek fel és fizetnek vissza hitelt.
• A saját tőke tranzakciók ritkábbak.
• A befektetők számára ehhez a kategóriához kapcsolódóan az osztalék kifizetések a fontosak.
20
Cash flow kimutatás IV.
• Információt biztosít a vállalkozás rövid és hosszú távú likviditásáról és pénzügyi rugalmasságáról.
• A rendszeres tevékenységek elegendő pénzt állítanak-e elő a vállalkozás fenntartásához?
• Elegendő pénz állítódik-e elő az adósságok időben történő kifizetéséhez?
• • • A cég igényel-e pótlólagos finanszírozást?
Lehetnek-e váratlan kötelezettségek?
Ki tudja-e használni a cég az új üzleti lehetőségeket, ha azok létrejönnek?
21
Indirekt vs. Direkt módszer
• Eltérés csak a működési cash flow kiszámításában van.
• A direkt módszer a vállalkozás működési pénz be- és kiáramlásait mutatja be.
• Az indirekt módszer a pénz be- és kiáramlások végső eredményét mutatja be.
• A direkt módszer több információt biztosít mint az indirekt.
• Az indirekt módszer a hangsúlyt az adózott eredmény és a működési cash flow közötti különbségre helyezi. 22
Kapcsolat a beszámoló részeivel
Működési cash flow + Befektetési cash flow + Finanszírozási cash flow ----------------------------------- Változás a pénzeszközökben + Nyitó pénzügyi mérleg ------------------------------------ Záró pénzügyi mérleg 23