Transcript LEV_Pénzügyi alapismeretek_2.előadás

PÉNZÜGYI
ALAPISMERETEK
2. előadás
Előadó: Bakos-Tóth Eszter
[email protected]
1. PÉNZELMÉLETI ISMERETEK
Pénz fogalma
Pénzteremtés módjai
Pénz funkciói
1.1. A pénz fogalma, történeti kialakulása, a
pénzteremtés mechanizmusa
Pénz fogalma: általános egyenértékes szerepét
tartósan betöltő csereeszköz
(100 Ft-os, római dénár)
Pénz szerepe („körforgalom”) → %
A tőke mozgásának rendszerdinamikája
(Forrás: www.wikipedia.hu)
A pénz értékének csökkenését inflációnak,
növekedését pedig deflációnak nevezzük
Pénz az, amit a piac annak fogad el
Manapság a pénz legáltalánosabban használt
fizikai formája a papírpénz (bár a hitelkártya
egyre gyorsabban terjed)
Annak ellenére, hogy bizonyos áruk, mint arany és
ezüst a pénz lényegi tulajdonságait még mindig
őrzik
Pénz története – 1.
0. szakasz: Önellátó gazdálkodás
az emberek szűkebb vérszerinti kapcsolat alapján
rendeződött közösségekben éltek, ezért mindent
megosztottak egymás között, pénzre mint
csereeszközre nem volt szükség
kezdet: az áruk cseréjével
hamarabb volt pénz, mint írás
ősemberek között is működött (vadászok –
kézművesek)
felismerés: nem minden csereárunak azonos
az értéke – egység kell
Pénz története – 2.
1. szakasz: Árucsere
Körülbelül az Őskor vége felé és az Ókor elején kezdődött és
teljesedett ki a szakosodás, s az így megtörtént a gazdasági
munkamegosztásból elengedhetetlenül következett az áruk
cseréje, például az iparosok gyártmányaikat élelmiszerekre
cserélték
Az árucsere hátrányai:
nehéz volt olyan cserepartnert találni aki én árumért
a számomra szükséges árut adta
nehézkes volt egy áru értékét egy másikban
meghatározni (a cserepartner találás nehézsége miatt
nehéz volt az árakat összehasonlítani)
Pénz története – 3.
2. szakasz: Árupénz
A cserekereskedelem hátrányainak kiküszöbölésére kialakultak az
általánosan elfogadott közbenső csereeszközök, ezek a csere eszközök
szintén áruk voltak, viszont olyan áruk amik a legalkalmasabbak voltak
más árukra történő cserékre.
Árupénz szükséges tulajdonságai:
értékállóság
oszthatóság
egyneműség
szállítható legyen
mindenki által elfogadott legyen (gyakran a keresett árucikkek)
Ez volt a legkorábbi pénzforma, mely az árucserét jelentősen
leegyszerűsítette.
Példák az árupénzre: só, szarvasmarha, sivatagos területek pedig
gyakran teve, trópusi társadalmakban kagyló, bálnafog, kövek.
Jelenkorban jó példa a börtönökben a cigaretta, kávé

Pénz története – 4.
–
–
–
–
nefrit fejszék (Nyugat-Európa)
prémek (Észak-Európa)
hódprém (Kanada)
állatok (marha – ember/rabszolga ára:
4-300 marha)
– só (Via-Salaria) – Róma, Afrika, Borneó,
Kína, Fidzsi-szigetek stb.
– Yap-szigete: lyukas kőtárcsák
Pénz története – 5.
volt, amikor a pénznek konkrét
felhasználási formája is volt:
–
–
–
–
–
szárított hal – Izland
mandula – India
kakaóbab – Mexikó
dohány – Virginia
teatégla – Kína (még a második
világháború után is)
Pénz története – 6.
kauri: fehér, porcelán jellegű csiga:
–
–
–
–
formája miatt jól számolható
kemény, nehezen sérül
kicsi és könnyű, jól szállítható
Európában porcelángyártás – hamisítás
kezdete
Pénz története – 7.
Érmék elődei
– Mezopotámia – Kr.e. 1700 körül
ezüstrudak – ebből darabok levágva
– Földközi-tenger – rézrudak – ebből
darabkák „aprópénznek”
– idő után tudatosan egyforma súlyú
darabkák használata, erre pecsétnyomat
az uralkodótól
érmepénz
Pénz története – 8.
Vert fémpénz
– Lűdiai Birodalomból – arany alapból
(uralkodó neve: Krőzus)
– eltérő súly és nagyság
– később görög városállamokban és
gyarmatokon
általában istenek képével díszítve
első kivétel: Nagy Sándor – saját arckép
Pénz története – 9.
rómaiak a gyarmatokról szereztek
alapanyagot pénzeikhez
provincia ura lett: szegény emberként
ment egy gazdag országba és gazdag
emberként jött el egy szegény országból
érmék aranyból és ezüstből
érmén képek: Caesar, Claudius,
Caracalla stb.
első infláció a római pénzekkel
(nemesfém tartalmának csökkentése)
Pénz története – 10.
Középkor – Frank Birodalom
– pénzreform: Kis Pipin és Nagy Károly
pénzverőhelyek csökkentése
állami felügyelet
egységes súlyrendszer kialakítása
font és pfenning bevezetése
Pénz története – 11.
3. szakasz: Fémpénz
Amikor a nemesfémeket általánosan elfogadott lett az
mérhetőségért pénzérmék formájában használták.
Ez olyan pénz, amely jól felismerhető méretű, formájú és
mintázatú, többnyire kerek.
A pénzérme feltalálása azért volt jelentős előrelépés az árupénzzel
szemben, mert kifejezetten a pénz funkcióinak ellátására
alkotják, ezért könnyű szállítani, megismerni, és az értékét is jól
megtartja
A pénzérme jelentette több mint két évezreden keresztül a pénzt.
A modern világban a pénzérme jelentősége csekély lett, csak a kis
értékű tranzakciók váltópénzeként használatos
Típusai:
Bimetalizmus: kétféle fémből lévő pénz van forgalomban (pl.: arany,
ezüst)
Monometalizmus: egyetlenféle fémből lévő pénz van forgalomban
Pénz története – 12.
a mindennapi életben, falun és vidéken
nem terjedt el a vert pénz, maradt az
„áruról árura cserélni” elv
általános probléma a középkorban:
nemesfém bányák kiürülő félben
bővülő kereskedelem – sok és drága
áru – „nehéz” fizetni – arany
elterjedése vált általánossá
Pénz története – 13.
4. szakasz: Pénzhelyettesítők
A gazdaság fejlődésével a nemesfémek véges
mennyisége nem tudta kielégíteni a kereskedelemben
szükséges pénz-szükségleteket.
Ekkor a kereskedők váltókkal adtak fizetési ígéretük
hitelesítésére, addig amíg pénzhez nem jutottak.
Egymás váltóival kereskedők végül egymás között is
fizettek.
Ismeretlenek váltójának beváltása viszont nehézségeket
okozott, ezért volt előre lépés mikor a bankok
bocsátottak ki váltókat, amiket innentől
bankjegyeknek neveztek.
Az ország fizetőeszközének egységesítésére végül az
állam vette kézbe a bankjegy kibocsátás egyedüli
jogát.
Pénz története – 14.
Marco Polo és a repülő pénz
13. században Peking – Kublaj kán udvara
– eperfa kérgének belsejéből pép – ebből papír –
különböző méretek – írás és pecsét – pénzmester
vörös pecsétje – érvényes pénz
– nagy mennyiség miatt gyakran infláció
– bankjegyhamisítók büntetése lefejezés
– hamisító feljelentőjének ezüst jutalom + elkövető
teljes vagyona
– a papírokon szerepelt a vele egyenértékű
pénzérme rajza az írástudatlanok számára
Pénz története – 15.
Bankok és bankügyletek kialakulása
(röviden)
– szakértők: arany és ezüsttartalmon
megállapításához
– zsidó felekezetűek, mert keresztényeknek
tilos volt pénzzel üzletelni
– pénzváltásból és kölcsönzésből próbáltak
élni
– „bank” olasz szó, jelentése asztal
Pénz története – 16.
később pénzbetétek elfogadása és
átutalás – mai bankok előjele
12. századtól számlavezetés, majd
kettős könyvvitel
váltó kiállítása (papírpénz, de van
mögötte nemesfém fedezet)
Pénz története – 17.
Papírpénz Európában
– 1640-50 Londonban – letéti jegy megőrzött
aranyról
– letéti jegyet elfogadták, fizetési
forgalomban részt vett
– első valódi bankjegy Svédországban
(kereskedő alapított bankot)
– túl sok papírpénz – bizalomhiány a
lakosság részéről
Pénz története – 18.
17. század végén a papírpénzkibocsátás általánossá vált
kibocsátó: Norvégia, Anglia, Dánia,
Franciaország
első papírpénz infláció: Franciaország
(forradalom)
Magyarországon is forradalomhoz
kapcsolódott a papírpénz-kibocsátás –
ez volt a szabadságharc bukásának
egyik oka
Pénz története – 19.
Modern pénz
– I. világháború egész Európát megingatta
– Magyarországon és Németországban is
hiperinfláció
– 1920. február – 10 tojás: 3,90 márka
– 1923. október – 10 tojás: 19’500’000’000
márka
– fémpénzek nem léteztek, csak
papírdarabok
Pénz története – 20.
radikális beavatkozásra, úgy pénzek
bevezetésére volt szükség Európa
szerte
immateriális pénz:
számlapénz: csak a banki ügyletekben
létezik
bankjegyautomaták
elektronikus pénztárcák stb.
cél a bankjegyek és pénzérmék kiszorítása
Kronológia – 1.
20’000 – őskőkor: természeti pénzek,
cserepénz, használati pénz
2’000 – rúdpénz Mezopotámiában
1’500 – baltapénz és fejszepénz
Európában
1’000 – kauri, állatpénz
500 – görög ezüstpénzek, majd
aranypénzek
0 – arany és ezüstpénz Rómában
Kronológia – 2.
800 – Nagy Károly pénzreformja
1’000 – Magyarországon I. István uralkodása
alatt megjelenik a dénár
1’300 – Magyarországon aranyforint, kínai
papírpénz, arany pénzek Európában
1’600 – letéti jegyek, első bankjegyek
Európában
1’800 – pénzrendszerek összehangolása
Európában
1’946 – pénzreform Magyarországon
2’002 – euró bevezetése
Érdekesség:
Ez a Delaware-i Híd Vállalat által 1836-ban
kibocsátott 1-dolláros magánpénz 1841-ig volt
forgalomban.
(Forrás: www.wikipedia.hu)
Pénzforgalomban betöltött szerep
alapján a pénz lehet:
– M1 (készpénz + látra szóló betétek)
– M2 (M1 + határidős betétek)
– M3 (M2 + kincstárjegy, biztosítási kötvény,
hosszú lejáratú bankbetét)
1.2. A pénzteremtés módjai
– hitelnyújtás
– külföldi fizetőeszköz bank által történő megvásárlása
Ellentéte: a pénz megsemmisülésének módjai
– hiteltörlesztés
– külföldi fizetőeszköz eladása
– bankjegyek elpusztítása
Pénzteremtés lehetőségeit befolyásolja:
– bankban elhelyezett folyószámlabetétek állománya
– a bankok részére előírt kötelező tartalék nagysága
– a készpénzfelvétel gyakorisága, nagysága
Pénzmultiplikátor = 1/t
1.3. A pénz funkciói
–
–
–
–
–
értékmérő
forgalmi eszköz (készpénzes fizetés)
fizetési eszköz (áru- és pénzmozgás elválik)
felhalmozási eszköz
világpénz (ha minden funkció teljesül)
Pénz forgási sebessége: pénzforgalom/pénztömeg
– ha nő: pénzteremtés
– ha csökken: pénzmegsemmisülés
Pénz csoportosításának
lehetőségei – 1.
A mai modern pénzt különböző
szempontok szerint csoportosíthatjuk:
– 1. eredet szerint:
jegybankpénz
kereskedelmi banki pénz
– 2. formája szerint:
készpénz
számlapénz
Pénz csoportosításának
lehetőségei – 2.
– 3. felhasználás szerint:
szűken értelmezett pénz
tágan értelmezett pénz
– 4. pénzfunkció betöltése helyszín alapján:
belföldi pénz (belföldön látja el a pénz
funkcióját)
külföldi pénz (a külföldi fizetőeszköz
belföldön nem pénz, de a
belföldi pénzre váltható)
Pénz időértéke
Megtakarításainkat több formában is
elhelyezhetjük:
– betétszámlára tesszük, értékpapírt vásárolunk,
– ingatlant veszünk,
– de tarthatjuk készpénzben is stb.
A betétben történő elhelyezéssel vagy az
értékpapír vásárlással egy jelenbeli pénzt
váltunk át egy jövőbeni pénzre.
– PV = present value (jelen érték)
– FV = future value (jövő érték)
FELADATOK (5)
1/1) Határozza meg a pénzmultiplikátor
mértékét, ha a kötelező tartalékráta 9%!
1/2) Számítsa ki az M1, az M2 és az M3 nagyságát,
ha
- készpénz = 1.000
- látra szóló betét = 800
- határidős betét = 2.050
- értékpapírok = 1.700
1/3) Számítsa ki a látra szóló betétek és a határidős
betétek nagyságát a következő adatokból!
Szűken értelmezett pénzmennyiség = M1 = 1.680
A forgalomban lévő készpénz mennyisége=kp=980
Tágan értelmezett pénzmennyiség = M2 = 3.720
1/4) Egy hitelintézetnél valamely vállalkozás
10.000.000 Ft betétet helyez el. A kötelező
tartalékráta 8%.
a) Számítsa ki a bank kihelyezhető forrását!
b) Határozza meg a pénzmultiplikátor mértékét!
c) Értelmezze a pénzmultiplikátort!
1/5) Egy időszak pénzforgalma 6.100.000.000 Ft. A
forgalomban lévő pénztömeg 715.000.000 Ft.
Mekkora a pénz forgási sebessége?
Köszönöm a figyelmet!