Transcript kgik1

KÖZGAZDA
SÁGTAN
ALAPJAI
MIKROÖKONÓMIA
MAKROÖKONÓMIA
VÍGH LÁSZLÓ
Elérhetőség: [email protected]
Honlap: vighlaszlo.com
BME Q ép. II. em. A217. sz.
Fogadóórák: kedd 10-12 és csütörtök 12-14
ÁLTALÁNOS
INFORMÁCIÓK
Tananyag: Hóka Sándorné-Gelegonya Judit: Közgazdaságtan
alapjai, + az előadások anyaga
Számonkérés:
- 1 zh-dolgozat eredményes megírása (40 %)
mikroökonómiából, amely a vizsgán való részvételre jogosít.
- akinek ez az 1. zh nem sikerül, pót-zh-t írhat a
szorgalmi időszak utolsó- utolsó előtti hetében, ill. ha ez sem
sikerül a vizsgaidőszakban az első vizsgaalkalommal pót-pótzh-t írhat
- + lehetőség a megajánlott jegy: aki az 1. zh-n
megszerezte az aláírást makroökonómiából írhat még egy zh-t
a szorgalmi időszak utolsó- utolsó előtti hetében és ennek a 2.
zh-nak és az 1. zh-nak az átlaga alapján kaphat jegyet.
ELMÉLETTÖRTÉNETI
ÁTTEKINTÉS
Mikro-makro
Közgazdaságtan-Politikai gazdaságtan
Egymásnak lényegileg ellentmondó irányzatok
Árutermelés kiteljesedése
MERKANTIL
IZMUS
Jean Baptiste Colbert (1619-1683)
 A XVI-XVIII.-ra jellemző elég heterogén irányzat.
Igazi hazája Franciaország XIV. Lajos-feudális
abszolutizmusa, ill. ahol legfejlettebb formája, mint
gazdaságpolitika érvényesül
 Spanyolországban és Hollandiában is megjelenik
 Angliában is vannak jelentős képviselői, ráadásul
ott mint gazdaságpolitika sikeresnek bizonyult…
 A kereskedő tőke ideológiája (mercator=
kereskedő). Művelőinek jelentős része maga is
kereskedő.
POLITIKAI
GAZDASÁGTAN
A tudományt amit művelnek Politikai gazdaságtannak
nevezik (Montchretien 1613 vagy 1615), mivel szerintük a
gazdasági folyamatokat az állam szabályozza
A gazdasági törvények az állami törvények
Megjelenik az önálló gazdaságtudomány! Az árutermelés
fejlődésével függ össze, már átfogó, nemzetgazdasági
kérdésekkel, a pénz- és áruforgalom kérdéseivel foglalkozik.
FŐBB JELLEMZŐI
1. A gazdagságot a pénzzel= arany ( metallizmus – Stafford)
azonosítja, másképpen az Érték= pénz, a közönséges áruk,
csak ha pénzre cserélődnek.
2. A többlet, a profit forrása a kereskedelem: olcsón venni és
drágán eladni, ez a kereskedő tőke logikája= elidegenítésből
eredő profit. Vagyis a profit a forgalomból származik.
Azonban a kérdést nemzetgazdasági szinten vetik fel. A belső
kereskedelemből nem származhat nyereség az egész nemzet
számára, amit az egyik nyer, a másik elveszíti.
A KORAI IDŐSZAK
A külkereskedelem révén gazdagodhat egy nemzet. Ebből jön
az aktív külkereskedelmi mérlegre való törekvés, vagyis több
árut kivinni, mint behozni, hiszen a gazdagság nem az áru,
hanem csak a pénz.
A korai időszakban ez gyakorlatilag abszolút módon, a csak
eladni és semmit sem vásárolni módon értelmezték. Ezt
elsősorban a váltóárfolyam szabályozásával kívánták elérni,
hogy az arany befelé áramoljon, illetve vámokkal.
A legkorábbi időszak: aranyat behozni (Spanyolország –
gyarmatosítás)
A KÉSŐBBI
SZAKASZBAN
Már a hazai ipar fejlesztése a cél, elsősorban a manufaktúrák
támogatása révén, hogy legyen mit eladni.
Felismerték, hogy a külkermérleg aktívuma a hazai ipar
fejlettségétől függ.
Az elidegenítésből eredő profit koncepciójának megfelelően
a termelési költséget meghaladó árra törekedtek, ill. mivel a
hazai árut nem tekintették költségnek a többlet
szükségképpen a külker aktívumban jelentkezett.
Törekedni kell ezért a költségek leszorítására, munkabérek
csökkentése, ill. a termelékenység növelésére.
BUKÁSÁNAK OKAI
Maga az abszolutizmus, az udvar és a bürokrácia eltartása
A mezőgazdaság kizsigerelése, nyomott gabonaárak az ipar
érdekében, számos mesterséges korlátozás monopóliumok.
A túlszabályozás az ipar és a kereskedelem esetében is, ill. állami
gyámkodás.
Law hitelmanipulációjának bukása
Franciaországban radikális átmenet, szemben Angliával, ahol a
mezőgazdaság is tőkés módon fejlődött. Ennek következtében a
klasszikus gazdaságtan a merkantilizmus kritikájaként jött létre.
Előzmény Boisguillebert, majd a fiziokraták.
FIZIOKRÁCIA
François Quesnay
FRANÇOIS QUESNAY
1694. június 4. – Versailles,1774. december 16.) a
fiziokratizmus megteremtője. Eredetileg Madame de
Pompadour és XV.Lajos orvosa.
Harveynek a vérkeringés orvostudományi felfedezése
nyomán alkotta meg a gazdasági élet "vérkeringését"
modellező művét a "Tableau économique"-t, a Gazdasági
táblázatot.
 A fiziokraták szemben a
merkantilistákkal a gazdaságot
önszabályozó rendszernek tekintették
 A gazdaságban is, akár a természetben
objektív törvények hatnak, amelyeket
nem lehet voluntarista módon
megszegni, mert spontán módon,
hosszabb távon úgy is érvényesülnek
 „a gazdaság természetes rendje”, a
gazdasági szabadság eszméje, vagyis a
szabad konkurencia követelése.
 Az állami beavatkozás nem szükséges
A GAZDASÁG
TERMÉSZETES
RENDJE
A politikai gazdaságtan legyen
olyan, mint a természettudomány.
Nem szabad a gazdasági ágak közötti helyes arányokat
mesterségesen eltorzítani. Ha egyes ágazatokat elnyomnak, akkor
azok nem tudnak vásárolni, így a többi ágazat sem tud
értékesíteni.
E mögött az a pozitív állítás húzódik meg, hogy a különböző
ágazatok együtt fejlődnek, kölcsönösen piacot biztosítva egymás
számára. (pozitív és negatív multiplikátor)
Az áralakulás nem önkényes, hanem maguk gazdasági erők
alakítják ki, ha nem sértjük meg a gazdasági szabadságot.
Nem a külkereskedelemre, hanem a belső piacra
koncentráltak, a nemzeti munkamegosztás kifejlődésére.
Tagadták általában, hogy a többlet a forgalomból származna
és hangoztatták, hogy a külkereskedelem esetében sem jön
létre többlet.
Az aktív külkermérleg csak annyit jelent, hogy az ország több
árut vitt ki, mint amennyit behozott. A nemzet tehát nem lett
gazdagabb, mert a többletkivitel egyenértékű a többlet
pénzzel, ami beáramlott.
A TÖBBLETTERMÉK MAGYARÁZATA
A többlet nem származhat a forgalomból, akkor csak a termelésből
jöhet. A kérdést úgy tették fel, hogy hogyan lehetséges a termelési
költségeket meghaladó ár? Ezt azonban csak a mezőgazdaság
esetében tudták kimutatni.
A termelési költség a felhasznált anyag, a munkabér és a tőkés
jövedelme, ami szerintük szintén munkabér. Az utóbbi kettő
feloldható fogyasztási cikkekre, elsősorban gabonára. Az input és
az output a mezőgazdaságban naturálisan megegyezik.
Mivel a mezőgazdaságban az anyagok is döntően gabonából
állnak. A többlet naturálisan megragadható, mint többletgabona.
Ez az ún. „tiszta termék”.
CSAK A MEZŐGAZDASÁG PRODUKTÍV
A többi ágazat csak átalakítja a nyersanyagot.
A manufaktúrában a munkás nem szaporítja az anyagot, csak
megváltoztatja a formáját. Ezzel szemben a mezőgazdaságban a
munkás által elfogyasztott anyag tömeg kisebb, mint amit
megtermel.
Ebből az következik, hogy a többi jövedelem, a kerekedőké, vagy a
vállalkozóké az költség
„A nemzet használatára szolgáló kézműves és iparcikkek csakis a
költekezés tárgyát nem pedig a jövedelem forrását képezik…. Nem
kell itt összetéveszteni a nemzet tiszta hozadékát, avagy
jövedelmét a kereskedők a kézműves vállalkozók nyereségével, ez
a nemzetet illetően a költségek sorába tehető.” (Quesnay)
QUESNAY GAZDASÁGI
TÁBLÁZATA
A társadalmat három osztályra osztotta:
a termelők osztálya, amely a mezőgazdaságban dolgozókat
foglalja magában;
a földesurak osztálya, amely magában foglalja a
földesurakon kívül a papságot, a nemességet, a királyi
udvartartást és a hivatalnokokat is;
a terméketlen osztály, ahová az ipari bérmunkások,
kézművesek és az ipari tőkések tartoznak.
Hogyan áramlanak köztük a javak
KLASSZIKUS ANGOL
POLITIKAI
GAZDASÁGTAN
ADAM SMITH ( 1723-1790): NEMZETEK GAZDAGSÁGA (1776)
DAVID RICARDO ( 1772-1823): A POLITIKAI GAZDASÁGTAN
ÉS AZ ADÓZÁS ALAPELVEI (1817)
(1723-1790)
ADAM SMITH
Skót morálfilozófus, a glasgowi, később az oxfordi
egyetemeken tanult. Az erkölcsi érzelmek elmélete
Rendszerbe foglalta az elméletet, következetes
terminológiát alakított ki, megalkotta a
közgazdaságtudomány, mint önálló tudományos
paradigmát.
„nemzetek gazdagságáról szóló vizsgálódás”, „államférfi
vagy törvényhozó feladatairól szóló tudományág”
Szemlélete rokon a fiziokratákéval, DE: az érték(többlet)
forrása szerinte nem a mezőgazdaság, hanem a MUNKA.
A gazdasági növekedés motorja szerinte a produktív
munka mennyisége (népesség), illetve a munka
hatékonysága (munkamegosztás), valamint a
tőkefelhalmozás (új dolgozók bevonása a termelésbe)
22
(The Theory of Moral Sentiments) (1759)
A LÁTHATATLAN KÉZ
A piaci erők szabad játéka biztosítja a gazdasági jólétet, vagyis
a felvilágosult önérdek a közjót eredményezi.
Az eredendően önző egyének (gazdasági szereplők) mindegyike
csak saját érdekét követi, de ennek az eredménye a sok
ellentétes érdek ellenére egy makrogazdasági optimum, amely
mindenképpen nagyobb annál, mintha mindenki a társadalom
érdekében tevékenykedne.
Míg a fiziokratáknál a természetes rend megvalósítója a feudális
uralkodó, aki megvalósítja így az ész birodalmát, Smithnél már
az önérdeküket követő egyének szabad cselekvése eleve
korlátozza a voluntarista gazdasági beavatkozást, modern
kifejezéssel az állami beavatkozás a gazdaság működésébe,
nem csak nem szükséges, hanem nem is lehetséges, vagy
legalább is korlátozott.
„Azzal tehát, hogy minden egyén tőle telhetően igyekszik
tőkéjét a hazai tevékenység fenntartására használni, és
ezt a tevékenységet úgy irányítani, hogy termelése a
lehető legnagyobb értékű legyen, szükségszerűen azon
dolgozik, hogy a társadalom évi jövedelme a lehető
legnagyobb legyen, bár általában nem a közösség érdekét
akarja előmozdítani és nem is tudja, mennyire mozdítja azt
elő… Ebben is, mint sok más esetben, láthatatlan kéz
vezeti őt egy cél felé, melyet ő nem is keresett. A
társadalomnak pedig nem is éppen baj, hogy ő ezt a célt
nem ismeri. Azzal, hogy ő saját érdekét követi, gyakran
a társadalomét eredményesebben mozdítja elő, mint ha
annak előmozdítása lett volna valóságos célja. Soha sem
láttam még, hogy sok jót okoztak volna azok, akik úgy
mutatták, hogy a közösség javáért ügyködnek.”
„kevés dolog szükséges ahhoz, hogy egy
állam a jólét legmagasabb fokára jusson a
legmélyebb barbárságból, csupán béke,
könnyű adók és elfogadható
igazságszolgáltatás; minden egyebet magával
hoz a dolgok természetes menete” vagy
„Minden kormányzat, amely megzavarja … a
természetes menetet, vagy amely megpróbálja
feltartóztatni a társadalom haladását egy
bizonyos ponton, természetellenes és önmaga
érdekében kényszerűen elnyomó és
tirannikus.”
A MUNKAMEGOSZTÁS
A termelékenység fejlődésének fő formája
Az önzésre vezeti vissza
Önzés → cserére való hajlam → munkamegosztás →
termelékenység növekedése → gazdasági növekedés
A specializáció eredményezi a termelékenység növekedését
MUNKAÉRTÉK
ELMÉLET
Arra keresi a választ, hogy az áruk csereviszonyaiban a mi
szabályozza azokat a mennyiségi arányokat, amelyben az
áruk egymásra és a pénzre, mint értékmérőre cserélődnek
„Az ÉRTÉK szónak, ezt jó meg kell jegyeznünk, két
különböző értelme van: hol egy bizonyos tárgy hasznosságát
fejezi ki, hol pedig a tárgy birtoklásával járó azt a képességet,
hogy érte más árukat lehet vásárolni.” (77. o.)
Az előbbit Smith használati értéknek az utóbbit
csereértéknek nevezi.
Ezek után a csereérték kapcsán arra keresi a választ, hogy
azt mi szabályozza, élesen elhatárolódva attól, hogy a
csereérték alakulásában a hasznosságnak, azaz a használati
értéknek bármilyen szerepe lenne.
MUNKAÉRTÉK
ELMÉLET
„A legnagyobb használati értékkel bíró dolgoknak gyakran
csekély vagy éppenséggel semmi a csereértéke, viszont a
legnagyobb csereértékű dolgoknak sokszor nincs vagy csak
kevés a használati értéke”
MUNKAÉRTÉK
ELMÉLET
Az áruk értékét az előállításukhoz szükséges munka
határozza meg
Természetesen nem csak a javak előállítására fordított
közvetlen munka határozza meg az áruk értékét, hanem az is,
amelyet azoknak az eszközöknek, anyagoknak stb. az
előállítására fordítottunk, amelyek szükségesek a munka
kifejtéséhez. Ezt Smith még kevésbé, Ricardo és Marx
viszont már kifejezetten hangsúlyozza.
„hogy milyen munkamennyiséget vehetünk, cserélhetünk
vagy vonhatunk a magunk rendelkezési körébe valamely
jószág ellenében, még kizárólag az szabja meg, hogy
általában milyen munkamennyiséget fordítottunk az illető
jószág előállítására.” ”
MÁSODIK
ÉRTÉKMEGHATÁROZÁS
Smith azonban az érték munkával való meghatározását csak a
társadalom korai kezdetleges állapotára tartja érvényesnek (ez az
első értékmeghatározása)
Mikor azonban egyesek kezén tőke halmozódik fel, „egyesek ezt
nyomban arra használják, hogy szorgalmas embereket
dolgoztassanak, akiket nyersanyagokkal és fogyasztási cikkekkel
látnak el csak azért, hogy munkatermékük, illetve annak az
eladása révén, amivel a munka a nyersanyagok értékét megnöveli,
profitra tegyenek szert. … az tehát, amivel a munkások az anyag
értékét növelik, ebben az esetben két részre oszlik: az egyik fedezi
a munkások bérét, a másik a munkáltató profitját”.
Az első meghatározás tehát csak a saját munkán alapuló
árutermelésre érvényes
ÉRTÉKTÖBBLET
ELMÉLET
Valójában a második értékmeghatározás nem más, mint az
értéktöbblet elmélet
A profitot és a földjáradékot Smith a munkás meg nem
fizetett munkájának tekinti
A profit nem a Felügyeleti munka bére – a tőke nagyságával
arányos
A kamat csak leszármaztatott jövedelem (döntően levonás a
profitból)
A NEOKLASSZIKUS
IRÁNYZAT
MARGINALISTA FORRADALOM
A PSZICHOLÓGIAI, SZUBJEKTÍV IRÁNYZAT A
KÖZGAZDASÁGTANBAN
MIÉRT VOLT SZÜKSÉG
ÚJ ELMÉLETRE?
A klasszikus iskola válsága
Kikezdték elméletileg = a ricardoi rendszer ellentmondásai
(Mill)
↔ a munkaérték elmélet „kellemetlenné” vált
KNUT WICKSELL
„A szocialisták (főleg Rodbertus, de még
inkább Marx) kezében az értékelmélet a
fennálló rend elleni rettenetes fegyverré vált
… hogy a munka a gazdagság egyedüli
forrása, ez éppolyan veszélyes, mint
amennyire téves tannak látszik, mivel
szerencsétlenül fogódzót nyújt azoknak,
akik minden tulajdont úgy ábrázolnának,
mint ami a dolgozó osztályokat illeti meg, és
a mások által kapott részesedést mint
rablást vagy csalást velük szemben. Az új …
csereérték-elméletnek
ezért
nemcsak
absztrakt elméleti jelentősége volt, hanem
elsőrendű gyakorlati és társadalmi érdekké
vált; …”
A MARGINALISTA FORRADALOM
JELENTŐSÉGE
Az értékparadoxon feloldása
Határelemzés – „a maximalizálás elméletének részletes kifejtése”
Versengő erőforrások leghatékonyabb elosztása alternatív célok
között → optimumban a határértékek kiegyenlítődnek –
széles körben alkalmazható elv
A MARGINALISTA FORRADALOM
JELENTŐSÉGE
A tökéletes verseny a kiadások és az erőforrások optimális
elosztásához és maximális termeléshez vezet
Érték = tökéletes versenypiaci ár
egy objektív, összeadható mértékegység
Egyszerű alapfeltevések, vonzó, új analitikus technika → az első
világháború előtti fél évszázadban az akadémikus
közgazdászok dominanciája
AZ ÉRTÉKPROBLÉMA
ÚJRAFORMULÁZÁSA
Abszolút belső érték nincs
Jevons: érték = viszony; értékelmélet→csereelmélet
„Az érték teljes mértékben a hasznosságtól függ”
A keresleti oldal a meghatározó
AZ ÉRTÉKPROBLÉMA
ÚJRAFORMULÁZÁSA
Marshall a szintetizáló – ollóhasonlat
Több annál: D és S teljes függősége – a
használati és csereérték teljesen integrált
rendszere
Fogyasztói hasznosságmaximalizálás → a
kereslet határhaszon elemzésen alapuló
elmélete
Termelői profitmaximalizálás → a termelés
határtermelékenységen alapuló elmélete
Árak és mennyiségek kölcsönönös függősége
(keresleti és kínálati görbe metszéspontja)
(Walras)
JOHN MAYNARD KEYNES
A HATÉKONY KERESLET
ELMÉLETE
Jómódú és befolyásos értelmiségi családban született. Apja, John
Neville Keynes maga is jelentős elméleti közgazdász, míg anyja,
Florence Ada Brown remek író, szociális reformer, egyben
Cambridge első női polgármestere volt.
Keynes Anglia legjobb iskoláiban tanulhatott: előbb Etonban, majd
a cambridge-i King's College-ben. Tanárai között találjuk Alfred
Marshallt és Arthur Cecil Pigout. Disszertációját valószínűségszámításból írta, közben közszolgálati vizsgát is tett.
1908-ig az India Office-nál dolgozott, majd visszatért Cambridgebe. 1915-től 1919-ig a kincstár alkalmazottja volt, így juthatott ki
szakértőként a Versailles-i békekonferenciára. Az itt kötött
békeszerződéseket – pontosabban a bennük foglalt, a háború
veszteseit sújtó szankciókat – gazdasági és politikai szempontból
is elfogadhatatlannak tartotta; idő előtt hazatért, és A béke
gazdasági következményei (The Economic Consequences of the
Peace, 1919) című művében kifejtette véleményét: a
Németországra kirótt óriási jóvátétel csak arra jó, hogy
tönkretegye az ország gazdaságát, ezáltal pedig egész Európát
FŐ MŰVE
Az 1936-ban íródott A foglalkoztatás, a kamat és a pénz
általános elmélete (The General Theory of Employment,
Interest and Money)
A klasszikus és neoklasszikus közgazdászok a gazdaságnak
csak egy speciális, egyensúlyi állapotát írták le, amit aztán
megpróbáltak a való életre is alkalmazni, sikertelenül. Keynes
leírja az „általános esetet” – nem teljes foglalkoztatás melletti
egyensűly
A klasszikus elmélet "az alkalmazott erőforrások adott
mennyiségének a különböző felhasználási lehetőségek
közötti megoszlásával és azokkal a feltételekkel foglalkozik,
amelyek - feltételezve, hogy alkalmazzék az erőforrásoknak
ezt a mennyiségét - meghatározzák egymáshoz viszonyított
jövedelmüket és termékeik egymáshoz viszonyított értékeit."
(Keynes [1965] 22. o.)
Röviden "az elosztásnak a teljes foglalkoztatás állapotára
vonatkoztatott elméletét". (Keynes [1965] 34. o.)
DINAMIKA
A neoklasszikus elméletben a kamatlábnak,
ahogyan a többi árváltozónak is allokációs
funkciója van; adott, teljes foglalkoztatást
feltételező jövedelem esetén szabályozza a
fogyasztás felhalmozás arányát.
Az elmélet lényegileg statikus jellegéből
következik, hogy adott készletek elosztásával
foglalkozik, szemben
Keynessel, aki, saját szavaival „azoknak az
erőknek a vizsgálatát helyezi előtérbe, amelyek az
összes termelés és az összes foglalkoztatás
nagyságának változásait határozzák meg".
(Keynes [1965] 10.o.)
A SAY-TÖRVÉNY KRITIKÁJA
Keynes a Say-törvényre összpontosította
kritikáját.
Felismerte, hogy az ortodox elmélet jóllehet
formálisan pénzgazdaságról beszél, valójában
naturálgazdaságban gondolkodik.
Say lényegében azt feltételezi, hogy a
gazdasági döntésekben a pénz nem játszik
aktív szerepet, puszta technikai eszköz a csere
lebonyolítására.
Ez abban jelentkezik, hogy a pénzt mindenki
maradéktalanul elkölti –tranzakciós felfogás
A SAY-TÖRVÉNY
KRITIKÁJA
"A modern gondolkodást még mindig
átitatja az a nézet, hogy az a emberek egy
vagy más módon, de mindenképpen
elköltik a pénzüket - ami másképpen azt is
jelenti, mutat rá Keynes - hogy a termelés
költségeit összességükben mindig fedezik
a kereslet által lehetővé tett eladási
bevételek, ez azért tűnik hihetőnek, mert
nehéz megkülönböztetni egy másik
hasonlónak látszó kétségbevonhatatlan
tételtől, mely szerint a termelés
szereplőinek összes jövedelme
szükségképpen egyenlő a termelés
értékével". (Keynes [1965] 39-40.o.)
KRITIKA ÉS
ELÉGTELEN
KERESLET
Keynes szerint a kapitalizmus pénzgazdaság és
nem egyszerű cseregazdaság, amelyben a pénz a
gazdagság általános formája, és önálló törekvés
tárgya. Ezért, ha valaki eladja áruját, az érte kapott
pénzt nem feltétlenül igyekszik elkölteni. Ha
viszont valaki nem vásárol, ennek következtében
mások nem tudnak eladni, így kevesebbet képesek
ők is vásárolni stb.(negatív multiplikátor)
Ez a piacok általános beszűkülését eredményezi,
így szükségszerű olyan helyzetek kialakulása,
amikor a „kereslet zömmel a pénz felé irányul”,
vagyis a többség csak eladni akar, anélkül, hogy
vásárolna. Ez az összes kereslet elégtelenségét
eredményezi, a kínálattal szemben.
PÉNZGAZDASÁG
"Akkor sem szabadulhatnánk meg a pénztől, ha eltörölnénk
az aranyat, az ezüstöt és a törvényes fizetési eszközöket.
Bármely tartós vagyontárgy szert tehet pénztulajdonságokra,
okot adhat tehát a pénzt használó gazdaság jellegzetes
problémáinak a felmerülésére."( Keynes [1965] 319.o.)
Vö. Say „a pénz értéke is romlandó”
GAZDASÁGPOLITIKAI
JAVASLATA:
A hiányzó magánkeresletet állami
kereslettel kell pótolni.
A költségvetésből kell, akár deficit árán is
állami beruházásokat megvalósítani, mert
azok képesek magasabb jövedelmet és
ezen keresztül foglalkoztatást biztosítani.
Egy keresleti többlet, amelyet az állam
betáplál a gazdaságba, ráadásul saját
nagyságánál lényegesen nagyobb
jövedelemnövekedést generál tovagyűrűző
hatása révén, (pozitív multiplikátor hatás)
MONETARIZMUS
VISSZATÉRÉS A KLASSIKUSOKHOZ
VISSZATÉRÉS A
NEOKLASSZIKUS TANOKHOZ
• A pénzkereslet elmélete
• A keynesi keresletösztönzés inflációt eredményez –
stagfláció
• A munkanélküliség természetes rátája
• A keynesi gazdaságpolitika hosszú távon hatástalan,
rövidtávon károkat okoz
• Megoldás.: privatizáció, dereguláció, liberalizáció
• A globalizáció elméleti alátámasztása
AZ ÚJKLASSZIKUS
ISKOLA
A MONETARIZMUS RADIKÁLIS SZÁRNYA?
A MAKROÖKÖNÓMIA
MIKROALAPOKRA HELYEZÉSE
• A piacok megtisztulásának
előfeltételezése
• Racionális várakozások
• Az állami beavatkozás rövid
távon is hatástalan
(tehetetlenségi tétel)