Gazdasági igazgatás
Download
Report
Transcript Gazdasági igazgatás
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Választott tárgy
GAZDASÁGI IGAZGATÁS
A diasort hatályosította: Dr. Mikó Zoltán
2013. január
1. A gazdasági igazgatás átalakulása
2. A gazdaságigazgatással kapcsolatos
állami, önkormányzati feladatok
3. A gazdaságirányítás legfontosabb
feladatai és eszközei
4. A gazdasági igazgatás egyes szakmai
területei és szervezetrendszere
5. A magyar gazdaságirányítás és az EU
2
A gazdasági közigazgatás: a nemzetgazdaság szereplői
gazdasági aktivitásának befolyásolása.
A közigazgatási szervek gazdaságot befolyásoló
tevékenységének összessége.
Az állam gazdasági funkciói a történelem során változtak.
A 2008-as gazdasági válság hatásai: az állam megváltozott
szerepe, nemzeti, illetve nemzetek feletti eszközökkel
megvalósuló válságkezelés
Az állam funkciói:
klasszikus (külső védelem, belső rend)
társadalomigazgatási (szociális-kulturális, gazdasági)
Állami gazdaságigazgatási feladatok jövedelemtulajdonosként,
közhatalomként:
3
beavatkozó,
szabályozó,
nyilvántartó,
jogalkalmazó.
Szocialista tervutasításos, szabályozott
Piaci koordináción alapuló, szociális piacgazdasági modell
(1990.).
A privatizáció alapjaiban változtatta meg a nemzetgazdaság
tulajdonosi szerkezetét, működési mechanizmusát.
Következmény:
dereguláció;
reguláció;
rereguláció;
liberalizáció;
külgazdasági reorientáció;
a gazdaságirányítás intézmény-, és eszközrendszerének átalakítása.
EU tagság : intézményi és jogi harmonizáció
4
Elemezni, értékelni, biztosítani kell a gazdaság működését:
a gazdálkodás makroszintű feltételeit;
a gazdasági folyamatok alakulását;
a gazdasági szabályozás egészét;
működtetni az EU konform intézményi mechanizmust
a konjunkturális ingadozásokat;
a nemzetgazdaság külső és belső védelmét;
a gazdasági infrastruktúra tárgyi elemeit;
a közigazgatás működtetését;
a nemzet vagyonnal való gazdálkodás felügyeletét;
az államháztartás hatékony működését;
az államadósság kezelését.
5
Fogalmak:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
gazdasági igazgatás;
privatizáció;
dereguláció;
reguláció;
liberalizáció;
államadósság kezelés,
EU jogharmonizáció.
6
A fejezettel elérni kívánt célok
A közszolgálati tisztviselő ismerje meg:
A
gazdasági
közigazgatás
alkotmányos
kereteit, figyelemmel a 2012. január 1. napjától
hatályos új alaptörvényre.
Az
állam
gazdaságigazgatási
feladatai
ellátását biztosító intézmények rendszerét, azok
feladatait.
7
A piacgazdaság olyan többszektorú gazdaság, ahol a
vállalkozók
cselekvését,
magatartását
a
piac
meghatározó módon koordinálja, szabályozza.
Alaptörvény M) cikk
(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő
munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági
verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel
való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”
Alkotmányos korlát: az állami beavatkozás ne zárhassa
ki a piacgazdaság működését.
8
A költségvetés és az adórendszer
alkotmányos alapjai.
Az állampolgárok gazdasági és
szociális jogai:
9
Az esélyegyenlőséghez
A társadalmi igazságossághoz
Az esélyegyenlőség megvalósulását az állam külön
intézkedésekkel elősegíti.
A támogatáspolitika gyakorlati megvalósítása
különböző eszközök külön-külön, vagy egyidejű
alkalmazását követeli meg.
A támogatás igénybevétele nem alkotmányos
alapjog.
A piacgazdaság kiépítését szolgálja.
10
Pozitív
diszkrimináció:
alkotmányosságát
mindig esetenként, konkrét tényállások alapján
kell vizsgálni.
Alkotmányos követelmény: akik megfelelnek
az előre meghirdetett feltételeknek, azokkal
szemben további diszkrimináció már nem
alkalmazható.
Csoportképzési jog
Európai Unió működéséről szóló szerződés 107.
cikke
11
Országgyűlés
Kormány
Központi államigazgatási szervek
Önkormányzatok
12
Gazdaságigazgatással összefüggő feladatok
Kormányzati struktúra-alakítása
Gazdasági tárgyú jogalkotás
Ellenőrzés
13
Kormányzati tevékenység:
Nem azonos a Kormány tevékenységével
a közigazgatás legjelentősebb, legátfogóbb
tevékenységi területe.
A Kormány:
14
általános hatáskörű irányító szerv;
önálló döntési hatásköre van;
koordinatív feladatokat is ellát;
stratégiai irányító tevékenység;
folyamatos kormányzati gazdaság-befolyásoló
tevékenység.
Önálló hatáskörök:
jogalkotó;
közigazgatási aktusokat felülvizsgáló;
szervezetalakítási jogkör.
Jogalkotó hatáskör:
önálló,
végrehajtási jellegű.
Határozatok:
egyedi,
normatív.
15
Ágazati gazdaságigazgatási tevékenység fő területei:
a kormányzati döntés-előkészítés során az ágazati
szempontok és érdekek képviselete;
ágazatfejlesztési koncepciók és programok
kidolgozása (ide értve az EU forrásból támogatott
programokat;
ágazati-szakmai követelmények meghatározása;
részvétel az ágazati kutató-fejlesztő tevékenység
igazgatásában;
részvétel az ágazati külgazdasági kapcsolatok
megvalósításában;
a jogi szabályozás és hatósági jogalkalmazó
tevékenység ellátása.(Pl. vidékfejlesztés VM,
iparigazgatás NGM)
16
Funkcionális gazdaságigazgatási tevékenység
fő területei:
a gazdasági döntés-előkészítés;
a gazdasági szabályozás;
a koordináció;
a gazdasági ellenőrző tevékenység (gazdaságipénzügyi és adó-ellenőrzési tevékenység).(Pl.
adóügy, foglalkoztatás NGM, külkapcsolatok
Külügyminisztérium)
17
Önkormányzatoknak kötelező feladatot és hatáskört csak
törvény állapíthat meg.
Feladataikat egységes költségvetésből finanszírozzák.
Rangsorolniuk kell a feladataikat.
Alanyi jogon normatív központi hozzájárulást vehetnek
igénybe, mely kötöttség nélkül felhasználható és a
költségvetési év során nem mérsékelhető.
2013-tól feladatalapú támogatás kizárólag a kötelezően
ellátandó feladatokra fordítható.
18
Céltámogatást igényelhetnek.
Kiegészítő állami támogatás illeti meg az
önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben
lévő települési önkormányzatokat.
2013-tól kiegészítő támogatás csak kivételes
esetben az önkormányzat működőképességének
megőrzésére adható.
Maguk döntenek a helyi adó bevezetéséről.
Önállóan alakítják
rendszerüket.
19
ki
pénzügyi
és
számviteli
A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a
gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
A veszteséges gazdálkodás következményei az
önkormányzatot terhelik.
Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési
kötelezettség nem haladhatja meg a saját bevétel 50%-át.
Az állami költségvetés a veszteséges gazdálkodásból származó
kötelezettségekért nem vállal felelősséget.
Fizetésképtelenség esetén adósságrendezési eljárás.
Adósságot keletkeztető ügylethez Kormány előzetes
jóváhagyása, kivételek: pályázati önrész , értékhatár alatti
fejlesztési célú ügyletek stb. (100, 20, 10 milliós értékhatár).
20
Az Alaptörvény az önkormányzatok
gazdasági alapjai között három tételt emel ki:
a saját bevételt,
az állami támogatást, valamint
az önkormányzat vagyonát.
21
Saját bevételek:
helyi adók;
átengedett központi adók;
normatív állami hozzájárulás.
2013-tól feladatfinanszírozási rendszer.
22
Címzett és céltámogatások
Az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben
lévő települések működőképességének védelmét
szolgáló támogatási rendszer.
Központosított előirányzatok
Vis major támogatás
Költségvetési kapcsolatok:
intézmény alapítása, működtetése.
Gazdálkodási felelősség:
feltételek,
felelősség.
23
Magyarország
helyi
önkormányzatairól
szóló
törvényben 2013-tól megváltoznak a kötelezően
ellátandó feladatok.
Az államháztartásról szóló törvényen belül önálló
fejezet
foglalkozik
a
helyi
önkormányzatok
költségvetésével.
A
költségvetési
önkormányzati
rendeletben
egymástól
elkülönítetten
a
működési
és
felhalmozási
célú
bevételi
és
kiadási
előirányzatokat.
24
Az ellenőrzés rendszere
Az önkormányzatok vagyona
Üzleti vagyon
Törzsvagyon (Nvt. sorolja fel.)
A törzsvagyon forgalomképessége
Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak
Vagyongazdálkodás
25
Fogalmak:
Szociális piacgazdaság
Pozitív diszkrimináció
Csoportképzési jog
Ágazati igazgatás
Funkcionális igazgatás
Feladatfinanszírozási rendszer
Törzsvagyon
Adósságküszöb
26
Gazdaságpolitika
fogalma:
a
gazdasági
növekedés érdekében a rendelkezésre álló
anyagi és szellemi erőforrások számbavétele,
felhasználása, a legfőbb célok, és módszerek
kijelölése
Eszköztára: gazdaságirányítási rendszer
(szabályozók, pénzügypolitika, ágazati politika)
A gazdaságpolitikai célképzés és tervezés:
Célok meghatározása
Célok rendszere
Statisztika
27
A gazdasági folyamatok közgazdasági,
közigazgatási befolyásolására szolgáló eszközök:
költségvetési politika,
monetáris politika,
fejlesztés politika.
Az állam gazdasági funkciói:
stabilitás,
egyensúly fenntartása,
jövedelem újraelosztás,
a nemzetgazdaság egy-egy belső piaci
szegmensének befolyásolására irányuló allokáció,
2008-tól válságkezelés.
28
Fiskális politika: a költségvetés bevételeinek és
kiadásainak szabályozása.
Költségvetési bevételek:
adójellegű bevételek
nem adójellegű bevételek
állami vagyonhoz kapcsolódó bevételek
egyéb bevételek
Költségvetési kiadások
felhalmozási
működési
Államháztartás
29
célú
A monetáris politika megvalósításának
eszközei:
Az MNB szerepe:
árfolyam-politika;
kamatpolitika;
a kereskedelmi bankok kötelezően képzendő
tartalékának szabályozása;
a központi bank külön jogosítványai.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
(autonóm államigazgatási szerv).
30
Szakpolitikák összessége
Meghatározzák:
a célokat
a prioritásokat
és az eszközöket.
A támogatáspolitika céljai:
Az Európai Unió közösségi politikái és a nemzeti
támogatáspolitikai célok;
EU működéséről szóló szerződés 107. cikke.
A támogatáspolitika eszközei
31
Átfogó gazdasági stratégia szükségessége
EU belső piaccal összeegyeztethető állami és
EU forrásból finanszírozott támogatások
Gazdaságpolitikai célokat szolgáló
támogatási rendszerek:
agrártámogatások;
területfejlesztési támogatások.
32
A külkereskedelmi szabályozás hatósági
eszközrendszere
Áruk és szolgáltatások belpiaci forgalmának
szabályozása
Műszaki szabályozás, termékbiztonság
A munkaerőpiac szabályozása
33
Külkereskedelmi tevékenység
Külkereskedelmi engedélyezés (Magyar
Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal)
Export-import liberalizáció
Egyes termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó
külön szabályozás (pl.: nemzetközileg ellenőrzött
termékek és technológiák, vállalkozás import
stb.)
Nemzetközi kereskedelempolitikai
megállapodások
34
Jogi alap: Kereskedelemről szóló törvény
hatálya
Kapcsolódó jogterületek:
fogyasztóvédelem;
termékfelelősség;
reklám.
A szabályozás alapelvei
Szabályozási területek:
kis-, és nagykereskedelem;
idegenforgalom;
Vendéglátás.
35
Cél: a termékbiztonság megteremtése.
A gyártó, az importőr felel
megfelelőséget igazoló tanúsítvány
CE jelölés
Megfelelőség értékelő szervezetek
Piacfelügyelet
36
A foglalkoztatáspolitika és munkaerő-piaci szabályozás
céljai:
Versenyképesség
Mobilitás
Munkanélküliség kezelése
Jogi alap
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: Nemzeti Munkaügyi
Hivatal és munkaügyi központok
A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei (a munkaerő-piaci
képzés támogatása, az intenzív álláskeresés támogatása stb.)
A külföldi munkaerő alkalmazásának szabályozása
A bérpolitika
Cél: jövedelemforrások elosztásának befolyásolása
Nemzetgazdasági keresetalakulás
37
A fogyasztóvédelmi politika céljai:
fogyasztói alapjogok ( ENSZ, OECD, EU);
a fogyasztóvédelmi politika céljai (biztonságosság,
együttműködés stb.)
A fogyasztóvédelem szabályozási rendje
Jogi alap; 1997. évi CLV. 2008. évi XLVII. törvény
A fogyasztóvédelem intézményrendszere
állami fogyasztóvédelem;
piacfelügyelet;
a fogyasztóvédelmi civil szervezetek;
gazdasági kamarák;
önkormányzatok.
38
Áttekintés
Cél: A közérdek miatt védeni kell a verseny
fennmaradását, szabadságát és tisztaságát
Jogi alap: 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen
piaci magatartás és a versenykorlátozások tilalmáról
Intézményi háttér
Szabályozás alapelve:
Globalizáció hatásai
EU versenyjogi követelmények
Hatály
Anti-tröszt szabályok
39
Cél: A tisztességes üzleti tevékenységgel kialakított
értékek védelme
Tiltott magatartások (hírnévrontás tilalma, bojkott
tilalma stb.)
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlat tilalma
Tiltott magatartások
az árut illetően valótlan tény vagy valós tény
megtévesztésre alkalmas módon való állítása,
elhallgatása;
a fogyasztói döntést befolyásoló körülményekről
megtévesztő tájékoztatást adni, különösen
előnyös vásárlás hamis látszatát kelteni
stb.
40
Tiltott magatartások pl.:
ármegkötés
a piacra lépés akadályozása
diszkrimináció stb.
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
Tilos az erőfölénnyel visszaélni pl.:
tisztességtelen vételi vagy eladási árak
érvényesítésével
a diszkrimináció alkalmazásával
a piacról való kiszorításra irányuló árazással
vagy más magatartással stb.
41
Cél: versenyt korlátozó vállalatösszefonódások ne mehessenek végbe.
A versenyt veszélyeztető tranzakciók
megtilthatók;
feltételhez, kötelezettségvállaláshoz kötés.
Az összefonódások fajtái
beolvadás;
irányításszerzés;
tevékenységegyesítő közös vállalat
létrehozása.
42
Autonóm államigazgatási szerv
A versenyfelügyeleti eljárás:
vizsgálati szakasz,
versenytanácsi szakasz (határozat).
Az Európai Közösségek versenyjoga
Az EU versenyjogát követi a magyar versenyjog is.
A csatlakozás pillanatától az európai versenyjog
teljes egésze a közös vívmányok részeként
közvetlenül hatályos Magyarországon is.
43
Cél: a monopóliumok lebontása, a közvagyon
piaci alapú működtetése
Koncesszió fogalma
Jogi alap: a koncesszióról szóló 1991. évi XVI.
törvény, ágazati törvények
Koncesszióköteles tevékenységeket a Nemzeti
vagyonról szóló törvény állapítja meg.
44
Az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás
a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben
időlegesen másnak átengedi.
Kivételek pl.: a tevékenységet folytató átlátható gazdálkodó
szervezetben kizárólagos tulajdoni részesedést szerez stb.
A koncessziós pályázat
A pályázat: nyilvános, meghívásos vagy zártkörű.
Az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a
koncessziós szerződés megkötésére a tevékenység tárgya szerint
illetékes ágazati miniszter jogosult.
Az önkormányzat nevében a pályázat kiírására és annak
elbírálására a képviselőtestület jogosult.
45
Szerződéskötés a nyertes pályázóval
Legkedvezőbb ajánlat
Mérlegelési szempontokat előzetesen közzé kell tenni
A koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető
Beruházás biztonságát védő intézkedések
A koncessziós társaság
A koncessziós szerződést aláírónak saját részvételével
belföldi székhelyű gazdasági társaságot (koncessziós
társaság) kell alapítania.
Cél: a szükséges tőkemennyiség biztosítása.
A koncessziós társaságot a magyar jog alapján kell
megalapítani.
A koncessziós társaság részére biztosítani kell, hogy a
vagyon-tárgy birtoklásának, használatának,
hasznosításának jogát a műtárgy üzembe helyezését
követően is időlegesen megszerezze.
46
Célja: átláthatóság, verseny tisztasága, mikroés középvállalkozások részvételének
elősegítése.
Az eljárás alanyai:
Eljáró személyek
Ajánlatkérő
Ajánlattevő
(bárki – összeférhetetlenség kizárása)
Formái: nyílt, meghívásos, tárgyalásos,
versenypárbeszéd.
47
A közbeszerzés tárgyai
Építési
Árubeszerzés
beruházás
Szolgáltatások
beszerzése
Szolgáltatási
és építési
koncesszió
Beszerzési érték nem azonos a becsült értékkel
48
Ajánlati
felhívás
Ajánlattétel
Ajánlatok bontása,
elbírálása
Nyílt eljárás
Szerződéskötés
Eredmény
közzététele
49
Eredményhirdetés
Részvételi
szakasz
Ajánlattételi
szakasz
Hirdetmény közzétételével induló
Hirdetmény közzététele nélküli
tárgyalásos
50
A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás
VAGY
Az összességében legelőnyösebb ajánlat
Részszempontok meghat. súlyszámokkal (bírálat
értékelésének módszere KT állásfoglalás)
A
sérelmet
szenvedett
fél
Közbeszerzési
Döntőbizottsághoz fordulhat.
Előtte: előzetes vitarendezési lehetőséggel!
Ezt követően bíróságtól kérheti a döntőbizottság
határozatának felülvizsgálatát. (Nem halasztó hatályú!)
A döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság szervezeti
keretei között működik.
A Tanács felépítése, fő feladata
51
számvevőszéki
költségvetési:
belső
felügyeleti
kormányzati
önkormányzati
MÁK stb.
52
A számvevőszéki ellenőrzés feladata kiterjed:
az államháztartás gazdálkodásának,
az állami költségvetési javaslat
megalapozottságának,
a bevételi előirányzatok teljesíthetőségének,
a felhasználások törvényességének
szükségességének és célszerűségének,
a költségvetés hitelfelvételeinek, azok
felhasználásának és törlesztésének,
a helyi önkormányzatok gazdálkodásának, a
költség-vetési támogatások felhasználásának
vizsgálatára, és a
nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzésére.
53
A költségvetési ellenőrzés rendje kiterjed:
az előirányzatok tervezésére, gazdaságos, takarékos és
szabályszerű felhasználására,
a vagyonkezelés rendeltetésszerűségére, hatékonyságára,
a központi és az intézményi bevételek tervezéséra,
felhasználására,
a számviteli és bizonylati rend betartására.
Belső kontrollrendszer:
a költségvetési szerv a működése és gazdálkodása
során a tevékenységeket (műveleteket)
szabályszerűen hajtsa végre,
teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, és
megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől
(károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól.
.
54
A kormányzat területén a költségvetési ellenőrzést végző szervezet a
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, feladata kiterjed:
a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére,
a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, és a Kormány irányítása vagy
felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével a
központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére,
a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a
köztestületeknek, az alapítványoknak, a kistérségi, térségi
területfejlesztési tanácsoknak és a pártok kivételével a társadalmi
szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzbeli
és nem pénzbeli támogatások felhasználásának ellenőrzésére,
a tartósan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok,
támogatott alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére,
az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának
ellenőrzésére.
55
Áttekintés
A társadalmi, gazdasági célok elérése nem
valósítható meg hatékonyan a
nemzetgazdaság többi szereplőjének tudatos,
aktív és célirányos részvétele nélkül.
A társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés
célja:
az éles társadalmi konfliktusok elkerülése
alapvető kérdésekben szakmai, társadalmi
konszenzus kialakítása
56
Gazdasági kamarák:
kereskedelmi és iparkamarák,
agrárkamarák (2013-tól kötelező tagság).
Feladatai:
gazdaság fejlesztése,
üzleti élet biztonságának elősegítése,
gazdasági szereplők általános érdekeinek
érvényesítésével, de szakmai, munkáltatói és
munkavállaló érdekképviseletet nem
láthatnak el.
57
Fogalmak:
gazdaságpolitika
fiskális politika
monetáris politika
prúdens
állami támogatás
koncesszió, közbeszerzés
kartell, erőfölény
kontrolling
58
A fejezettel elérni kívánt célok
A közszolgálati tisztviselő ismerje meg:
A gazdasági igazgatás legfontosabb eljárási
szabályait, valamint szervezeti rendszerét;
az agrárigazgatáshoz tartozó feladatköröket,
valamint szervezeti rendszerét.
59
Áttekintés
A gazdasági tárcákat vezető miniszterek,
kormányhivatalok:
stratégia kialakítása,
konkrét intézkedések kialakítása,
végrehajtás szervezése, ellenőrzése,
központi gazdasági igazgatási feladatok.
Csoportosítás:
ágazati igazgatás,
funkcionális igazgatás.
60
nemzetgazdaságért felelős miniszter, NGM
Külügyminiszter, Külügyminisztérium
Magyarország külképviseletei
Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA)
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
61
Áttekintés
nemzetgazdasági miniszter
ágazati és
funkcionális gazdaságigazgatási feladatokat is
ellát.
a nemzetgazdasági miniszter felügyelete vagy
irányítása alá tartozó gazdasági igazgatási szakmai
szervezetek
nemzeti fejlesztési miniszter
62
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal:
a külkereskedelmi engedélyezéssel,
a belkereskedelemmel,
a közraktározással,
az idegenforgalommal,
egyes ipari tevékenységek engedélyezésével
kapcsolatos feladatokat lát el.
MBFH, MeH, OAH
A gazdasági igazgatás funkcionális irányítási szervei
MKEH, területi mérésügyi és biztonsági
hatóságok kormányhivatalokba integrált
szervek
Magyar Szabványügyi Testület, Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala
63
a nemzeti erőforrásért felelős miniszter
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és
Munkaügyi Igazgatósága
Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács
Munkaügyi központok
Nemzeti Foglalkoztatási Alap
64
Vidékfejlesztési Minisztérium
Ágazati gazdaságigazgatási feladatokat lát el.
Fő feladat: stratégia-, és programalkotás,
jogalkotás, jogszabály előkészítés
EU feladat:
Illetékes hatóság: kifizető ügynökség akkreditációja
Irányító Hatóság: Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési
Alap
Központi közigazgatási szerv.
Tanácsadó-, illetve szakértői testületek segítik
munkáját.
65
Csoportosítás:
• területi-, illetőleg helyi államigazgatási
szervek
• háttérintézmények.
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal,
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Földmérési és Távérzékelési Intézet
Megyei ( fővárosi) kormányhivatal
a) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság,
b) növény- és talajvédelmi igazgatóság,
c) erdészeti igazgatóság,
d) földművelésügyi igazgatóság.
Járási kormányhivatal
Háttérintézmények: Agrárgazdasági Kutató Intézet
66
Áttekintés
külön törvénnyel létrehozott köztestületek,
az egyesülési jogról szóló törvény alapján
működő, de a közfeladat ellátására
jogosító külön engedéllyel rendelkező
szervezetek,
A nem kormányzati szervek részt vesznek a
támogatási rendszer működtetésében.
67
Gazdasági kamarák:
kereskedelmi és iparkamara
agrárkamara
A szakmai (hivatásrendi) kamarák :
Magyar Állatorvosi Kamara
Országos Magyar Vadászkamara
Magyar Növényvédő Mérnöki és
Növényorvosi Kamara
Hegyközségi szervezetrendszer:
hegyközségek
hegyközségi tanácsok
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
Szakmaközi szervezetek:
állami piacszabályozásban működnek közre,
kérelemre a vidékfejlesztési miniszter ismeri el.
ágazatok:
a) a zöldség-gyümölcs
b) a szőlő-bor;
c) a dohány;
d) a tej és tejtermék
e) egyéb ágazat esetében, feltéve, ha teljesíti a
közösségi jog által meghatározott feltételeket.
Elismert tenyésztő szervezet:
állattenyésztéssel kapcsolatos egyes igazolási,
ellenőrzési feladatokat látnak el ( pl. törzskönyvezés)
69
Fogalmak:
termékbiztonság
monitoring
hegyközség
szakmaközi szervezet
elismert tenyésztő szervezet
70
A fejezettel elérni kívánt célok
A vizsgázó ismerje meg:
Az Európai Unió hatásköreit és politikáit a
gazdaság területén; és
az uniós csatlakozás hatását a magyar
gazdaság szabályozására és irányítására.
71
Az európai integrációról általában:
A Római Szerződés a közös piac
létrehozásának szándékával indult
1993. évi Maastrichti Szerződéssel Európai
Unió
három pillérűvé vált
2009. évi Lisszaboni Szerződéssel az Unió
egységes jogi személyiséget kapott
Nemzetek feletti hatáskör
Intézmények
72
A négy alapszabadság: az áruk, a személyek, a
szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.
A gazdaságot érintő fontosabb közös politikák:
Mezőgazdasági politika
Közlekedési politika
Versenypolitika
Kereskedelempolitika
Monetáris unió
Kiegészítő politikák
73
Magyarországra érvényesek az uniós vívmányok
Nem érvényesül Magyarország külkereskedelmi
rendszere
A vállalati versenykorlátozó magatartásokra, az
állami támogatásokra elsősorban a közösségi
versenyjog szabályai az irány-adóak
Közös mezőgazdasági politika
Akkreditált intézményrendszer
74
Fogalmak:
az EU három pillére
közös politikák
derogáció
monetáris unió
közösségi vívmány
jogharmonizáció
75