Transcript Gazdasági igazgatás

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Választott tárgy
GAZDASÁGI IGAZGATÁS
A diasort hatályosította: Dr. Mikó Zoltán
2013. január
1. A gazdasági igazgatás átalakulása
2. A gazdaságigazgatással kapcsolatos
állami, önkormányzati feladatok
3. A gazdaságirányítás legfontosabb
feladatai és eszközei
4. A gazdasági igazgatás egyes szakmai
területei és szervezetrendszere
5. A magyar gazdaságirányítás és az EU
2
 A gazdasági közigazgatás: a nemzetgazdaság szereplői
gazdasági aktivitásának befolyásolása.
 A közigazgatási szervek gazdaságot befolyásoló
tevékenységének összessége.
 Az állam gazdasági funkciói a történelem során változtak.
 A 2008-as gazdasági válság hatásai: az állam megváltozott
szerepe, nemzeti, illetve nemzetek feletti eszközökkel
megvalósuló válságkezelés
 Az állam funkciói:
 klasszikus (külső védelem, belső rend)
 társadalomigazgatási (szociális-kulturális, gazdasági)
 Állami gazdaságigazgatási feladatok jövedelemtulajdonosként,
közhatalomként:
3




beavatkozó,
szabályozó,
nyilvántartó,
jogalkalmazó.
 Szocialista tervutasításos, szabályozott
 Piaci koordináción alapuló, szociális piacgazdasági modell
(1990.).
 A privatizáció alapjaiban változtatta meg a nemzetgazdaság
tulajdonosi szerkezetét, működési mechanizmusát.
 Következmény:
 dereguláció;
 reguláció;
 rereguláció;
 liberalizáció;
 külgazdasági reorientáció;
 a gazdaságirányítás intézmény-, és eszközrendszerének átalakítása.
 EU tagság : intézményi és jogi harmonizáció
4
Elemezni, értékelni, biztosítani kell a gazdaság működését:











a gazdálkodás makroszintű feltételeit;
a gazdasági folyamatok alakulását;
a gazdasági szabályozás egészét;
működtetni az EU konform intézményi mechanizmust
a konjunkturális ingadozásokat;
a nemzetgazdaság külső és belső védelmét;
a gazdasági infrastruktúra tárgyi elemeit;
a közigazgatás működtetését;
a nemzet vagyonnal való gazdálkodás felügyeletét;
az államháztartás hatékony működését;
az államadósság kezelését.
5
Fogalmak:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
gazdasági igazgatás;
privatizáció;
dereguláció;
reguláció;
liberalizáció;
államadósság kezelés,
EU jogharmonizáció.
6
A fejezettel elérni kívánt célok
A közszolgálati tisztviselő ismerje meg:
 A
gazdasági
közigazgatás
alkotmányos
kereteit, figyelemmel a 2012. január 1. napjától
hatályos új alaptörvényre.
 Az
állam
gazdaságigazgatási
feladatai
ellátását biztosító intézmények rendszerét, azok
feladatait.
7
 A piacgazdaság olyan többszektorú gazdaság, ahol a
vállalkozók
cselekvését,
magatartását
a
piac
meghatározó módon koordinálja, szabályozza.
 Alaptörvény M) cikk
(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő
munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági
verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel
való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”
 Alkotmányos korlát: az állami beavatkozás ne zárhassa
ki a piacgazdaság működését.
8

A költségvetés és az adórendszer
alkotmányos alapjai.

Az állampolgárok gazdasági és
szociális jogai:
9

Az esélyegyenlőséghez

A társadalmi igazságossághoz
 Az esélyegyenlőség megvalósulását az állam külön
intézkedésekkel elősegíti.
 A támogatáspolitika gyakorlati megvalósítása
különböző eszközök külön-külön, vagy egyidejű
alkalmazását követeli meg.
 A támogatás igénybevétele nem alkotmányos
alapjog.
 A piacgazdaság kiépítését szolgálja.
10
 Pozitív
diszkrimináció:
alkotmányosságát
mindig esetenként, konkrét tényállások alapján
kell vizsgálni.
 Alkotmányos követelmény: akik megfelelnek
az előre meghirdetett feltételeknek, azokkal
szemben további diszkrimináció már nem
alkalmazható.
 Csoportképzési jog
 Európai Unió működéséről szóló szerződés 107.
cikke
11
 Országgyűlés
 Kormány
 Központi államigazgatási szervek
 Önkormányzatok
12
 Gazdaságigazgatással összefüggő feladatok
 Kormányzati struktúra-alakítása
 Gazdasági tárgyú jogalkotás
 Ellenőrzés
13
 Kormányzati tevékenység:
 Nem azonos a Kormány tevékenységével
 a közigazgatás legjelentősebb, legátfogóbb
tevékenységi területe.
 A Kormány:





14
általános hatáskörű irányító szerv;
önálló döntési hatásköre van;
koordinatív feladatokat is ellát;
stratégiai irányító tevékenység;
folyamatos kormányzati gazdaság-befolyásoló
tevékenység.
 Önálló hatáskörök:
jogalkotó;
közigazgatási aktusokat felülvizsgáló;
szervezetalakítási jogkör.
 Jogalkotó hatáskör:
önálló,
végrehajtási jellegű.
 Határozatok:
egyedi,
normatív.
15
Ágazati gazdaságigazgatási tevékenység fő területei:
 a kormányzati döntés-előkészítés során az ágazati
szempontok és érdekek képviselete;
 ágazatfejlesztési koncepciók és programok
kidolgozása (ide értve az EU forrásból támogatott
programokat;
 ágazati-szakmai követelmények meghatározása;
 részvétel az ágazati kutató-fejlesztő tevékenység
igazgatásában;
 részvétel az ágazati külgazdasági kapcsolatok
megvalósításában;
 a jogi szabályozás és hatósági jogalkalmazó
tevékenység ellátása.(Pl. vidékfejlesztés VM,
iparigazgatás NGM)
16
Funkcionális gazdaságigazgatási tevékenység
fő területei:
 a gazdasági döntés-előkészítés;
 a gazdasági szabályozás;
 a koordináció;
 a gazdasági ellenőrző tevékenység (gazdaságipénzügyi és adó-ellenőrzési tevékenység).(Pl.
adóügy, foglalkoztatás NGM, külkapcsolatok
Külügyminisztérium)
17
 Önkormányzatoknak kötelező feladatot és hatáskört csak
törvény állapíthat meg.
 Feladataikat egységes költségvetésből finanszírozzák.
 Rangsorolniuk kell a feladataikat.
 Alanyi jogon normatív központi hozzájárulást vehetnek
igénybe, mely kötöttség nélkül felhasználható és a
költségvetési év során nem mérsékelhető.
 2013-tól feladatalapú támogatás kizárólag a kötelezően
ellátandó feladatokra fordítható.
18
 Céltámogatást igényelhetnek.
 Kiegészítő állami támogatás illeti meg az
önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben
lévő települési önkormányzatokat.
 2013-tól kiegészítő támogatás csak kivételes
esetben az önkormányzat működőképességének
megőrzésére adható.
 Maguk döntenek a helyi adó bevezetéséről.
 Önállóan alakítják
rendszerüket.
19
ki
pénzügyi
és
számviteli
 A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a
gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
 A veszteséges gazdálkodás következményei az
önkormányzatot terhelik.

Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési
kötelezettség nem haladhatja meg a saját bevétel 50%-át.
 Az állami költségvetés a veszteséges gazdálkodásból származó
kötelezettségekért nem vállal felelősséget.
 Fizetésképtelenség esetén adósságrendezési eljárás.

Adósságot keletkeztető ügylethez Kormány előzetes
jóváhagyása, kivételek: pályázati önrész , értékhatár alatti
fejlesztési célú ügyletek stb. (100, 20, 10 milliós értékhatár).
20
Az Alaptörvény az önkormányzatok
gazdasági alapjai között három tételt emel ki:
 a saját bevételt,
 az állami támogatást, valamint
 az önkormányzat vagyonát.
21
Saját bevételek:
 helyi adók;
 átengedett központi adók;
 normatív állami hozzájárulás.
2013-tól feladatfinanszírozási rendszer.
22
 Címzett és céltámogatások
 Az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben
lévő települések működőképességének védelmét
szolgáló támogatási rendszer.
 Központosított előirányzatok
 Vis major támogatás
 Költségvetési kapcsolatok:
 intézmény alapítása, működtetése.
 Gazdálkodási felelősség:
 feltételek,
 felelősség.
23
 Magyarország
helyi
önkormányzatairól
szóló
törvényben 2013-tól megváltoznak a kötelezően
ellátandó feladatok.
 Az államháztartásról szóló törvényen belül önálló
fejezet
foglalkozik
a
helyi
önkormányzatok
költségvetésével.
 A
költségvetési
önkormányzati
rendeletben
egymástól
elkülönítetten
a
működési
és
felhalmozási
célú
bevételi
és
kiadási
előirányzatokat.
24
 Az ellenőrzés rendszere
 Az önkormányzatok vagyona
 Üzleti vagyon
 Törzsvagyon (Nvt. sorolja fel.)
 A törzsvagyon forgalomképessége
 Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak
 Vagyongazdálkodás
25
Fogalmak:
 Szociális piacgazdaság
 Pozitív diszkrimináció
 Csoportképzési jog
 Ágazati igazgatás
 Funkcionális igazgatás
 Feladatfinanszírozási rendszer
 Törzsvagyon
 Adósságküszöb
26
 Gazdaságpolitika
fogalma:
a
gazdasági
növekedés érdekében a rendelkezésre álló
anyagi és szellemi erőforrások számbavétele,
felhasználása, a legfőbb célok, és módszerek
kijelölése
 Eszköztára: gazdaságirányítási rendszer
(szabályozók, pénzügypolitika, ágazati politika)
 A gazdaságpolitikai célképzés és tervezés:
 Célok meghatározása
 Célok rendszere
 Statisztika
27
 A gazdasági folyamatok közgazdasági,
közigazgatási befolyásolására szolgáló eszközök:
költségvetési politika,
monetáris politika,
fejlesztés politika.
 Az állam gazdasági funkciói:
stabilitás,
egyensúly fenntartása,
jövedelem újraelosztás,
a nemzetgazdaság egy-egy belső piaci
szegmensének befolyásolására irányuló allokáció,
2008-tól válságkezelés.
28
 Fiskális politika: a költségvetés bevételeinek és
kiadásainak szabályozása.
 Költségvetési bevételek:
adójellegű bevételek
nem adójellegű bevételek
állami vagyonhoz kapcsolódó bevételek
egyéb bevételek
 Költségvetési kiadások
felhalmozási
működési
 Államháztartás
29
célú
A monetáris politika megvalósításának
eszközei:
Az MNB szerepe:
 árfolyam-politika;
 kamatpolitika;
 a kereskedelmi bankok kötelezően képzendő
tartalékának szabályozása;
 a központi bank külön jogosítványai.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
(autonóm államigazgatási szerv).
30
Szakpolitikák összessége
Meghatározzák:
 a célokat
 a prioritásokat
 és az eszközöket.
A támogatáspolitika céljai:
 Az Európai Unió közösségi politikái és a nemzeti
támogatáspolitikai célok;
 EU működéséről szóló szerződés 107. cikke.
A támogatáspolitika eszközei
31
 Átfogó gazdasági stratégia szükségessége
 EU belső piaccal összeegyeztethető állami és
EU forrásból finanszírozott támogatások
 Gazdaságpolitikai célokat szolgáló
támogatási rendszerek:
 agrártámogatások;
 területfejlesztési támogatások.
32
 A külkereskedelmi szabályozás hatósági
eszközrendszere
 Áruk és szolgáltatások belpiaci forgalmának
szabályozása
 Műszaki szabályozás, termékbiztonság
 A munkaerőpiac szabályozása
33
 Külkereskedelmi tevékenység
 Külkereskedelmi engedélyezés (Magyar
Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal)
 Export-import liberalizáció
 Egyes termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó
külön szabályozás (pl.: nemzetközileg ellenőrzött
termékek és technológiák, vállalkozás import
stb.)
 Nemzetközi kereskedelempolitikai
megállapodások
34
 Jogi alap: Kereskedelemről szóló törvény
hatálya
 Kapcsolódó jogterületek:
fogyasztóvédelem;
termékfelelősség;
reklám.
 A szabályozás alapelvei
 Szabályozási területek:
kis-, és nagykereskedelem;
idegenforgalom;
Vendéglátás.
35
 Cél: a termékbiztonság megteremtése.
 A gyártó, az importőr felel
 megfelelőséget igazoló tanúsítvány
 CE jelölés
 Megfelelőség értékelő szervezetek
 Piacfelügyelet
36
 A foglalkoztatáspolitika és munkaerő-piaci szabályozás
céljai:
 Versenyképesség
 Mobilitás
 Munkanélküliség kezelése

Jogi alap
 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: Nemzeti Munkaügyi
Hivatal és munkaügyi központok
 A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei (a munkaerő-piaci
képzés támogatása, az intenzív álláskeresés támogatása stb.)
 A külföldi munkaerő alkalmazásának szabályozása
 A bérpolitika
 Cél: jövedelemforrások elosztásának befolyásolása
 Nemzetgazdasági keresetalakulás
37
 A fogyasztóvédelmi politika céljai:
 fogyasztói alapjogok ( ENSZ, OECD, EU);
 a fogyasztóvédelmi politika céljai (biztonságosság,
együttműködés stb.)
 A fogyasztóvédelem szabályozási rendje
 Jogi alap; 1997. évi CLV. 2008. évi XLVII. törvény
 A fogyasztóvédelem intézményrendszere
 állami fogyasztóvédelem;
 piacfelügyelet;
 a fogyasztóvédelmi civil szervezetek;
 gazdasági kamarák;
 önkormányzatok.
38
Áttekintés
 Cél: A közérdek miatt védeni kell a verseny
fennmaradását, szabadságát és tisztaságát
 Jogi alap: 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen
piaci magatartás és a versenykorlátozások tilalmáról
 Intézményi háttér
 Szabályozás alapelve:
 Globalizáció hatásai
 EU versenyjogi követelmények
 Hatály
 Anti-tröszt szabályok
39
 Cél: A tisztességes üzleti tevékenységgel kialakított
értékek védelme
 Tiltott magatartások (hírnévrontás tilalma, bojkott
tilalma stb.)
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlat tilalma

Tiltott magatartások
 az árut illetően valótlan tény vagy valós tény
megtévesztésre alkalmas módon való állítása,
elhallgatása;
 a fogyasztói döntést befolyásoló körülményekről
megtévesztő tájékoztatást adni, különösen
előnyös vásárlás hamis látszatát kelteni
stb.
40
Tiltott magatartások pl.:
 ármegkötés
 a piacra lépés akadályozása
 diszkrimináció stb.
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
Tilos az erőfölénnyel visszaélni pl.:
 tisztességtelen vételi vagy eladási árak
érvényesítésével
 a diszkrimináció alkalmazásával
 a piacról való kiszorításra irányuló árazással
vagy más magatartással stb.
41
 Cél: versenyt korlátozó vállalatösszefonódások ne mehessenek végbe.
 A versenyt veszélyeztető tranzakciók
megtilthatók;
feltételhez, kötelezettségvállaláshoz kötés.
 Az összefonódások fajtái
beolvadás;
irányításszerzés;
tevékenységegyesítő közös vállalat
létrehozása.
42
Autonóm államigazgatási szerv
A versenyfelügyeleti eljárás:
 vizsgálati szakasz,
 versenytanácsi szakasz (határozat).
Az Európai Közösségek versenyjoga
 Az EU versenyjogát követi a magyar versenyjog is.
 A csatlakozás pillanatától az európai versenyjog
teljes egésze a közös vívmányok részeként
közvetlenül hatályos Magyarországon is.
43
Cél: a monopóliumok lebontása, a közvagyon
piaci alapú működtetése
 Koncesszió fogalma
Jogi alap: a koncesszióról szóló 1991. évi XVI.
törvény, ágazati törvények
Koncesszióköteles tevékenységeket a Nemzeti
vagyonról szóló törvény állapítja meg.
44

Az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás
a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben
időlegesen másnak átengedi.

Kivételek pl.: a tevékenységet folytató átlátható gazdálkodó
szervezetben kizárólagos tulajdoni részesedést szerez stb.
A koncessziós pályázat
 A pályázat: nyilvános, meghívásos vagy zártkörű.
 Az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a
koncessziós szerződés megkötésére a tevékenység tárgya szerint
illetékes ágazati miniszter jogosult.
 Az önkormányzat nevében a pályázat kiírására és annak
elbírálására a képviselőtestület jogosult.
45





Szerződéskötés a nyertes pályázóval
Legkedvezőbb ajánlat
Mérlegelési szempontokat előzetesen közzé kell tenni
A koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető
Beruházás biztonságát védő intézkedések
A koncessziós társaság
 A koncessziós szerződést aláírónak saját részvételével
belföldi székhelyű gazdasági társaságot (koncessziós
társaság) kell alapítania.
 Cél: a szükséges tőkemennyiség biztosítása.
 A koncessziós társaságot a magyar jog alapján kell
megalapítani.
 A koncessziós társaság részére biztosítani kell, hogy a
vagyon-tárgy birtoklásának, használatának,
hasznosításának jogát a műtárgy üzembe helyezését
követően is időlegesen megszerezze.
46
 Célja: átláthatóság, verseny tisztasága, mikroés középvállalkozások részvételének
elősegítése.
 Az eljárás alanyai:
Eljáró személyek
Ajánlatkérő
Ajánlattevő
(bárki – összeférhetetlenség kizárása)
 Formái: nyílt, meghívásos, tárgyalásos,
versenypárbeszéd.
47
A közbeszerzés tárgyai
Építési
Árubeszerzés
beruházás
Szolgáltatások
beszerzése
Szolgáltatási
és építési
koncesszió
Beszerzési érték nem azonos a becsült értékkel
48
Ajánlati
felhívás
Ajánlattétel
Ajánlatok bontása,
elbírálása
Nyílt eljárás
Szerződéskötés
Eredmény
közzététele
49
Eredményhirdetés
Részvételi
szakasz
Ajánlattételi
szakasz
 Hirdetmény közzétételével induló
 Hirdetmény közzététele nélküli
tárgyalásos
50
 A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás
VAGY
 Az összességében legelőnyösebb ajánlat
 Részszempontok meghat. súlyszámokkal (bírálat
értékelésének módszere KT állásfoglalás)





A
sérelmet
szenvedett
fél
Közbeszerzési
Döntőbizottsághoz fordulhat.
Előtte: előzetes vitarendezési lehetőséggel!
Ezt követően bíróságtól kérheti a döntőbizottság
határozatának felülvizsgálatát. (Nem halasztó hatályú!)
A döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság szervezeti
keretei között működik.
A Tanács felépítése, fő feladata
51
 számvevőszéki
 költségvetési:
belső
felügyeleti
kormányzati
önkormányzati
MÁK stb.
52
A számvevőszéki ellenőrzés feladata kiterjed:
 az államháztartás gazdálkodásának,
 az állami költségvetési javaslat
megalapozottságának,
 a bevételi előirányzatok teljesíthetőségének,
 a felhasználások törvényességének
szükségességének és célszerűségének,
 a költségvetés hitelfelvételeinek, azok
felhasználásának és törlesztésének,
 a helyi önkormányzatok gazdálkodásának, a
költség-vetési támogatások felhasználásának
vizsgálatára, és a
 nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzésére.
53
A költségvetési ellenőrzés rendje kiterjed:
 az előirányzatok tervezésére, gazdaságos, takarékos és
szabályszerű felhasználására,
 a vagyonkezelés rendeltetésszerűségére, hatékonyságára,
 a központi és az intézményi bevételek tervezéséra,
felhasználására,
 a számviteli és bizonylati rend betartására.
Belső kontrollrendszer:
 a költségvetési szerv a működése és gazdálkodása
során a tevékenységeket (műveleteket)
szabályszerűen hajtsa végre,
 teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, és
 megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől
(károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól.
.
54
A kormányzat területén a költségvetési ellenőrzést végző szervezet a
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, feladata kiterjed:
 a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére,
 a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, és  a Kormány irányítása vagy
felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével  a
központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére,

a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a
köztestületeknek, az alapítványoknak, a kistérségi, térségi
területfejlesztési tanácsoknak és  a pártok kivételével  a társadalmi
szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzbeli
és nem pénzbeli támogatások felhasználásának ellenőrzésére,

a tartósan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok,
támogatott alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére,

az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának
ellenőrzésére.
55
Áttekintés
A társadalmi, gazdasági célok elérése nem
valósítható meg hatékonyan a
nemzetgazdaság többi szereplőjének tudatos,
aktív és célirányos részvétele nélkül.
A társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés
célja:
 az éles társadalmi konfliktusok elkerülése
 alapvető kérdésekben szakmai, társadalmi
konszenzus kialakítása
56
 Gazdasági kamarák:
 kereskedelmi és iparkamarák,
 agrárkamarák (2013-tól kötelező tagság).
 Feladatai:
 gazdaság fejlesztése,
 üzleti élet biztonságának elősegítése,
 gazdasági szereplők általános érdekeinek
érvényesítésével, de szakmai, munkáltatói és
munkavállaló érdekképviseletet nem
láthatnak el.
57
Fogalmak:
 gazdaságpolitika
 fiskális politika
 monetáris politika
 prúdens
 állami támogatás
 koncesszió, közbeszerzés
 kartell, erőfölény
 kontrolling
58
A fejezettel elérni kívánt célok
A közszolgálati tisztviselő ismerje meg:
 A gazdasági igazgatás legfontosabb eljárási
szabályait, valamint szervezeti rendszerét;
 az agrárigazgatáshoz tartozó feladatköröket,
valamint szervezeti rendszerét.
59
Áttekintés
 A gazdasági tárcákat vezető miniszterek,
kormányhivatalok:
stratégia kialakítása,
konkrét intézkedések kialakítása,
végrehajtás szervezése, ellenőrzése,
központi gazdasági igazgatási feladatok.
 Csoportosítás:
ágazati igazgatás,
funkcionális igazgatás.
60
 nemzetgazdaságért felelős miniszter, NGM
 Külügyminiszter, Külügyminisztérium
 Magyarország külképviseletei
 Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA)
 Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
61
Áttekintés
 nemzetgazdasági miniszter
 ágazati és
 funkcionális gazdaságigazgatási feladatokat is
ellát.
 a nemzetgazdasági miniszter felügyelete vagy
irányítása alá tartozó gazdasági igazgatási szakmai
szervezetek
 nemzeti fejlesztési miniszter
62
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal:
 a külkereskedelmi engedélyezéssel,
 a belkereskedelemmel,
 a közraktározással,
 az idegenforgalommal,
 egyes ipari tevékenységek engedélyezésével
kapcsolatos feladatokat lát el.
MBFH, MeH, OAH
A gazdasági igazgatás funkcionális irányítási szervei
 MKEH, területi mérésügyi és biztonsági
hatóságok kormányhivatalokba integrált
szervek
 Magyar Szabványügyi Testület, Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala
63
 a nemzeti erőforrásért felelős miniszter
 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
 Nemzeti Munkaügyi Hivatal
 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és
Munkaügyi Igazgatósága
 Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács
 Munkaügyi központok
 Nemzeti Foglalkoztatási Alap
64
Vidékfejlesztési Minisztérium
 Ágazati gazdaságigazgatási feladatokat lát el.
 Fő feladat: stratégia-, és programalkotás,
jogalkotás, jogszabály előkészítés
 EU feladat:
 Illetékes hatóság: kifizető ügynökség akkreditációja
 Irányító Hatóság: Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési
Alap
 Központi közigazgatási szerv.
 Tanácsadó-, illetve szakértői testületek segítik
munkáját.
65
Csoportosítás:
• területi-, illetőleg helyi államigazgatási
szervek
• háttérintézmények.




Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal,
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Földmérési és Távérzékelési Intézet
Megyei ( fővárosi) kormányhivatal




a) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság,
b) növény- és talajvédelmi igazgatóság,
c) erdészeti igazgatóság,
d) földművelésügyi igazgatóság.
 Járási kormányhivatal
 Háttérintézmények: Agrárgazdasági Kutató Intézet
66
Áttekintés
 külön törvénnyel létrehozott köztestületek,
 az egyesülési jogról szóló törvény alapján
működő, de a közfeladat ellátására
jogosító külön engedéllyel rendelkező
szervezetek,
 A nem kormányzati szervek részt vesznek a
támogatási rendszer működtetésében.
67
 Gazdasági kamarák:
kereskedelmi és iparkamara
agrárkamara
 A szakmai (hivatásrendi) kamarák :
Magyar Állatorvosi Kamara
Országos Magyar Vadászkamara
Magyar Növényvédő Mérnöki és
Növényorvosi Kamara
 Hegyközségi szervezetrendszer:
hegyközségek
hegyközségi tanácsok
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
Szakmaközi szervezetek:
 állami piacszabályozásban működnek közre,
 kérelemre a vidékfejlesztési miniszter ismeri el.
 ágazatok:
a) a zöldség-gyümölcs
b) a szőlő-bor;
c) a dohány;
d) a tej és tejtermék
e) egyéb ágazat esetében, feltéve, ha teljesíti a
közösségi jog által meghatározott feltételeket.
Elismert tenyésztő szervezet:
 állattenyésztéssel kapcsolatos egyes igazolási,
ellenőrzési feladatokat látnak el ( pl. törzskönyvezés)
69
Fogalmak:





termékbiztonság
monitoring
hegyközség
szakmaközi szervezet
elismert tenyésztő szervezet
70
A fejezettel elérni kívánt célok
A vizsgázó ismerje meg:
 Az Európai Unió hatásköreit és politikáit a
gazdaság területén; és
 az uniós csatlakozás hatását a magyar
gazdaság szabályozására és irányítására.
71
Az európai integrációról általában:
 A Római Szerződés a közös piac
létrehozásának szándékával indult
 1993. évi Maastrichti Szerződéssel Európai
Unió
 három pillérűvé vált
 2009. évi Lisszaboni Szerződéssel az Unió
egységes jogi személyiséget kapott
 Nemzetek feletti hatáskör
 Intézmények
72
A négy alapszabadság: az áruk, a személyek, a
szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.
A gazdaságot érintő fontosabb közös politikák:






Mezőgazdasági politika
Közlekedési politika
Versenypolitika
Kereskedelempolitika
Monetáris unió
Kiegészítő politikák
73
 Magyarországra érvényesek az uniós vívmányok
 Nem érvényesül Magyarország külkereskedelmi
rendszere
 A vállalati versenykorlátozó magatartásokra, az
állami támogatásokra elsősorban a közösségi
versenyjog szabályai az irány-adóak
 Közös mezőgazdasági politika
 Akkreditált intézményrendszer
74
Fogalmak:
 az EU három pillére
 közös politikák
 derogáció
 monetáris unió
 közösségi vívmány
 jogharmonizáció
75