Transcript Válságos évtizedek – a diktatúrák kora (1919–1939)

Válságos évtizedek –
a diktatúrák kora (1919–1939)
Közép-Európa összehasonlító
társadalom- és politikatörténete
Az új nemzetközi rend
• „Nagyhatalmi koncert” helyett Nemzetek Szövetsége
– igen aktív működés, de gyenge hatékonysággal (nincs fegyveres ereje)
• nem tagja minden nagyhatalom (Nbr., Fro. végig, USA soha, Jpn. 1933-ig,
Olo. 1937-ig, No. 1926–33, SzU. 1934–39)
– a kormányok belső működését is igyekszik előírni
– a NSZ-ről lásd az előző tételt is!!
• (Látszatra) terjednek a köztársaságok és a demokráciák
• Az európai béke fő kérdése a német–francia viszony
–
–
–
–
–
német alternatíva: teljesítés vagy ellenállás
francia alternatíva: „grandeur” vagy „sécurité”
jóvátételi mizéria – a Ruhr-vidék megszállása
Stresemann és Briand idején közeledés, sőt „európai unió” terve
Dawes-terv, Locarno-i szerződések, Young-terv, Briand–Kellog paktum
• Három hatalmi központ: 1. Nyugat; 2. Szovjetunió; 3. a vesztes
vagy csalódott győztes nagyhatalmak (Németo., Olaszo.)
• Köztes-Európa: „cordon sanitaire” és kisantant
Forradalmi hullám
• A vesztes, blokád alatt álló, kimerült/csalódott országok
–
–
–
–
társadalmi forradalom Németországban és Ausztriában
társadalmi, majd proletár-forradalom Magyarországon (nem nemzeti!)
nemzeti forradalom Törökországban
elvetélt társadalmi forradalom Bulgáriában
• Orosz világforradalmi kísérlet – a forradalom exportja
– Finnország, Baltikum, Magyarország, Németország
• Forradalom-megelőző lépések mindenütt
– földosztás
– választójog kiterjesztése (szegények, nők stb.)
• Ellenforradalmak és azok kísérletei
–
–
–
–
Magyarország: sikeres ellenforradalom, 1919
Németország: puccskísérletek, 1919–23
Olaszország: fasiszta fordulat, 1922
Oroszország: fehérek és vörösök közötti polgárháború
K-Közép-Európa gazdasági körzetei
• Cseh- és Morvaország – iparosodott félperiféria
• Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Románia
– nagybirtokos mezőgazdaság, amely tőke helyett munkaerőre alapul
– nem a magántőke, hanem az állam fejleszti (erőteljesen) az ipart
(emiatt: bürokratizálódás, centralizáció)
• Balkán – kisbirtokos, de középkori színvonalú mezőgazdaság
– az importpótló iparosítási kísérletek kudarca
• Az utóbbi két rész lemaradása fokozódik, a növekvő állami
beavatkozás ellenére. Mi lehet ennek az oka?
–
–
–
–
NEM nemzetkarakterológiai, éghajlati, vagy birodalmi okok!
súlyosbodó piaci feltételek (gabona cserearány-romlása)
az állami beruházások zöme improduktív
az I. világháború pusztításai és az utána induló protekcionizmus
(határváltozások, szétszakadt piacok, védővámok; földreform)
– a háborúban az amerikai kontinens vette át Ny-Eu. mg.-i ellátását
• Az újjáépítés után mégis 5%-os éves növekedés, fellendülés
•
•
•
•
•
•
•
A tömegek színre lépése
Általános hadkötelezettség, szabad utazások, terjedő írástudás
Mobilizálódás: tömegek tartós és szervezett politikai cselekvése
Első tömegpártok a szociáldemokraták (1870-80-as évek)
A századforduló idején jelennek meg a parasztpártok
Fenyegetésük miatt a középosztály is tömegpártosodik
Nemzeti ébredés a 19. sz.-ban – nemzeti és kisebbségi pártok
Választójog bővülése: Ny-on növekvő gazdaság mellett is nehéz
– K-Kö-Eu.-ban viszont nő a relatív szegénység; a gazdasági fejlődés elmarad a
politikai mobilizálódás üteme mögött)
– emiatt: a társadalmi erőforrások elosztása egyre igazságtalanabb; a politikai
jogok is egyre szűkülnek (ahelyett, hogy növekednének!)
• Vannak nyugatias demokraták, de fokozatosan „asszimilálódnak”
– „a struktúra győzelme a szándék és a személyiség felett”; „jobb egy kis
korrupció, mint az anarchia” – pl. Pašić, Sztambolijszki, Maniu, Nagyatádi
• A vezetés preventív szociálpolitikai intézkedései
– már a 19. sz.-ban a munkásokat támogatják a parasztok rovására
– (ennek láttán a parasztság lázongásokat robbantott ki) (utoljára 1907, Románia)
Szimulált demokratizálás
• 1918–20: elég demokratikus választások az egész térségben
• Csehszlov. kivételével visszatérés a választási visszaélésekhez
– nyílt szavazás, korrupció, rendőri nyomásgyakorlás stb.
• Lengyelo.: túl sok párt, káosz – 1926-ban államcsíny
• Az állami bürokrácia tovább erősödik, a társadalom fölé nő
• nyugaton a civil szféra ellenőrzi a bürokráciát
• a félperiférián egyensúlyban vannak
• A modern korban már nem a vallás irányítja az emberek, a
társadalom tevékenységét, hanem a gazdaság
– a 16. sz.-tól létező gazdasági lejtő politikaivá is vált (a gazdaság és a
politikai kultúra, demokrácia fejlettsége egyenesen arányos)
– a vallás, a kultúra öröksége mégis jelentős marad:
• római katolikus területen jogi racionalizmus, szerves liberális fejlődés
• ortodox területen a liberalizmus hagyományellenes; a régi patriarchális
értékeket, a faluközösséget és az elmaradottságot magasztalják.
• emiatt ezen országok politikai elitje támadható és labilis, az elitek konfliktusait
erőszakkal oldják meg (merényletek, puccsok sora a Balkánon, a függetlenség
megteremtése óta átlag 10–15 évenként) (Romániában csak 1918/20 után!)
A (fél)periféria társadalmi rétegei
és a „szabadon sodródó jobboldal”
• Politikai osztályok: erős bürokratizálódás, centralizáció
– növekvő hatalmuk ellenére pozíciójuk ingatag, ezért
– katonai és politikai eszközökkel saját javukra változtatnak a piaci és
politikai szabályokon
– ennek megvalósításához szövetségest keresnek –»
• Gazdasági elitek: hazai és „idegen”, ipari vagy agrár
– a liberalizmus és parlamentarizmus hívei, de csak konjunktúra idején
– válságok alatt hajlamosak a politikai elittel szövetkezni: „szabadon sodródó
jobboldalt” alkotnak és támogatják a bonapartista diktatúrák létrejöttét
• Középosztályok: hasonló megosztottság
– emellett félelem a lecsúszástól, irigység; antiszemitizmus
• Alsó rétegek: erősödő öntudat, de szűkülő anyagi lehetőségek
– emiatt növekvő elégedetlenség, lázongások
– a szocialista mozgalmak kettéoszlanak, kialakulnak a kommunista pártok
– agrárállamokban tipikusak a parasztpártok is
Csehszlovákia esete
•
•
•
•
1918: nem tudott dönteni: történelmi vagy etnikai államot hoz-e létre
Nem csak etnikailag vegyes: a félperiféria társul a perifériával
A térség legdemokratikusabb állama – de nem igazi demokrácia
Német és francia mintájú bonyolult pártrendszer:
– hexagonális alapstruktúra (a három nagy társadalmi réteg 2–2 pártja)
– „szabadon sodródó jobboldal” (később szélsőjobboldali pártokká alakul)
– etnikai pártok (autonomista szlovák, ruszin; szeparatista magyar, német)
• A bürokrácia és a hadsereg kiszabadul a parlament ellenőrzése alól
– erőskezű kormány, rendtörvény, közigazgatási centralizálás
– „tekintélyelvű demokrácia” alakul ki
• Cseh gyámkodás Szlovákia felett
– szlovák ügyek minisztériuma, állami és banki támogatások, oktatás fejlesztése
– a kialakuló szlovák értelmiség sem a gazdaságban, sem a cseh államapparátusban, hadseregben nem talál teret magának
– a szabadúszó szlovák értelmiség nemzeti radikálissá fejlődik (szélsőjobb)
– a szlovák ipar inkább hanyatlik, mint fejlődik
„A k-(kö-)eu.-i kisállamok nyomorúsága”
•
•
•
•
Lengyelország, Magyarország, Csehország/Csehszlov. hasonló sorsa
Történeti államkeretük és a nemzet kiterjedése eltérő
Függetlenségüket a 16–18. sz.-ban elvesztik
Egyes korszakokban a reformok európai élvonalába kerülnek
– Lo.: 1772–95.; Mo.: 1825–1849.; Cs.: 1918–1939.
• Ezen időszak végén mindhárom elbukik
• A kudarc után hibás következtetéseket vonnak le
–
–
–
–
–
a nemzetiségeket teszik felelőssé, egész régi államukat akarják
nem látják be, hogy bukásuknak objektív okai is voltak (önrendelkezési elv)
Lo. mindhárom felosztója ellen harcolni kezd
Mo. elhiszi, hogy a Habsburg Bir. örök életű szükségszerűség
Cs. már 1918-ban sem tudott dönteni, hogy etnikai vagy történelmi alapon
szerveződjön meg
• Emiatt (is) felerősödnek az antidemokratikus vonásaik
• Cs. és Lo. mindkét világháború után olyan szerencsés volt, hogy a
nagyhatalmak hajlandók voltak legalább részben megérteni őket
• Mo. viszont mindig „rosszkor nyújtotta be a számlát”
A nagy világválság (1929–33)
• A kapitalizmus bizalmi válsága
–
–
–
–
a nemzetközi munkamegosztás nem hozott mindenhol jólétet
az egyéni szorgalom helyett a kockázatvállalás, spekuláció eredményez vagyont
Közép-Európában különösen nagy ellenszenv a (finánc)kapitalizmussal szemben
sok baloldali az I. világháború fő okát is a kapitalizmusban látta
•
•
•
•
•
Ipari túltermelés, és tőzsdei spekulációk, majd krach
Példátlan árzuhanás (főleg mezőgazdasági)
A termelés, majd a bankok teljes összeomlása
Sosem látott mértékű munkanélküliség (30–35%)
Okok: túltermelés; az I. világháború és a békék; adósságok,
jóvátétel; az USA kivonulása a gazdasági irányító szerepből is
• A centrum képes kezelni a politikai válságot
• Politikai következmények a (fél)periférián
– a mobilizálódott, de szegény tömeg megkérdőjelezi a liberális elveket (pl. a
komparatív előnyök elvét), felerősödik a Nyugat- (és demokrácia-) ellenesség
– megerősödnek a szélsőséges pártok – amely országokban 1919 óta
csalódottság volt, ott a revíziós törekvések is felélénkülnek
– utcai összecsapások, káosz – erős igény a „rendre”
A Szovjetunió és a sztálinizmus
• 1922: négy tagállamból álló szocialista szövetségi köztársaság
• Hadigazdaság, majd 1921-től NEP („új gazdaságpolitika”)
• Lenin betegsége, politikai végrendelete. Utóda Sztálin, aki átmenetileg
szakít a világforradalom koncepciójával (később hódítással folytatja)
– szocializmus egy országban: az osztályharc a szoc. idején is egyre éleződik
– ostromlott erőd érzete: iparosítás, fegyverkezés, ideológiai harc a Nyugattal
– alternatívák: Trockij permanens (világ)forradalma, Buharin NEP-pártisága
• 1929 – a fordulat, „második bolsevik forradalom”: ötéves terv,
kollektivizálás, a terror kezdete, a forradalom etatizálása
– az etatizmusnak nem megfelelő részeket kidobta a marxizmusból (pl. elveti az
állam elhalásának elvét, az egyenlősdit, a feminizmust, de megtartja a családot)
– az eredeti (szocialista) felhalmozás: a parasztság kiszipolyozása, éhínség
– milliók pusztultak el (terror + éhínség), de a gazdaság fellendült
– politikai rendőrség, Gulág, politikai tisztogatás (1934-től)
• célszemélyek: „gazemberek, bürokraták, lelkük mélyén mensevikek” (Lenin)
• Sztálin tette logikus: ha csak leváltja ezeket, jelentős ellenzéket kreált volna
• a perek célja: „ostromállapot” fenntartása, félelemkeltés, látszategyenlőség
– mértéktelen személyi kultusz, de ennek ellenére nyugati apologéták
Nacionalizmus és kommunizmus
• A bolsevik forradalom exportja: a Komintern
– legnagyobb sikere a Magyar Tanácsköztársaság (1919)
– máshol azonban minden akció kudarcba fulladt, főleg Fro. segítséget is adott
a szovjetek visszaszorítására (pl. Varsó)
• A kommunista párt mégis népszerű a szláv államokban
– (kivéve Lengyelo.); legális a KP és 12% feletti támogatottságot is elért. (Bg.,
Jug.: később betiltják, Čs.-ban 1939-ig legális, sőt parlamenti párt)
– Lo., Ro. területi viták, Mo.: tört.-i múlt (1849) miatt népszerűtlen
Oroszország – és így a kommunizmus is
• A KP-okat folyamatosan támogatták a kisebbségek,
– a kommunisták ugyanis szembenálltak a nemz.-i megkülönböztetéssel
(ukrán, belorusz, makedón, zsidó sőt magyar kisebbségek is)
• Moszkva merev internacionalizmusa sokakat maga ellen fordított
– pl. 1919 Magyarországán, de a 20-as években is
– 1935: a Komintern Népfront-programja, a nemzeti út engedélyezése
• Sztálin kidolgozta a „jó” és „rossz” nacionalizmus elméletét is
– eleinte: a kisebbségi jó, a többségi rossz
– később: az orosz jó, a többi rossz
Németország és a nácizmus
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
„tőrdöfés”; gyenge demokrácia (Weimar); Versailles; válság
Hitler: sörpuccs, Mein Kampf (élettér, fajelmélet)
a jobboldal (nagyiparos + junker) „szabadon sodródott”
a kommunista veszély miatt fel akarták használni Hitlert
átmeneti alak helyett szigorú diktatúra
Reichstag-tűz – felhatalmazási törvény, pártok betiltása
Hindenburg halála után: „Führer und Reichskanzler”
a gazdasági válság felszámolása (autópályák, VW, hadiipar)
hosszú kések éjszakája (a náci párt szocialista szárnya ellen)
antiszemita politika: nürnbergi törvények, Kristályéjszaka
terror: koncentrációs táborok; SA, SS, Gestapo stb.
a nácik uralma koránt sem teljes!
a versailles-i rend felrúgása, fegyverkezés; „etnikai” terjeszkedés, majd Molotov–Ribbentrop paktum (1939. aug. 23.)
A radikális jobboldal térhódítása
• A kommunizmushoz hasonló okok: gazdasági leszakadás,
növekvő írástudás, mobilizálódás, új politikai osztály alakul a
„szabadúszó értelmiségből”
• Eltérő okok: az I. világháború és a bolsevikok hatása
–
–
–
–
a parasztság mobilizálása: katonaként bejárják Európát
a nemzeti függetlenség nem hozott gazdasági fellendülést – csalódás
nemzeti sérelmek is (diktált béke vagy a méltó jutalom hiánya) – csalódás
a tisztek leszerelése újabb „szabadúszó értelmiséget” kreált – mindenütt
frontharcos-szövetségek alakultak
– az orosz forradalmak (elleni lépések) radikalizálták a jobboldalt is (a
bolsevik minták/példák átvétele)
• Végső fellendülést a nagy válság hozott (munkanélküliség)
• A jobboldali radikális elit is a szegényebb rétegből +
nemzetiségekből verbuválódott
A radikális jobboldal változatai
• Nemzeti radikalizmus
– nacionalizmus, sovinizmus: 19. sz-i Franciao. (antiszemitizmus is)
– fasizmus: szocialista gyökerek (Corradini proletár és tőkés nemzetei, majd
Mussolini gátlástalan, harcias ideológiája; az elitek körforgása)
– Kelet-Közép-Európa: kezdetben a VMRO, Fekete kéz stb. A háború után is
„mozgalmak”. Jellemzőik: társadalmi újraelosztás, paraszti romantika
(„őshonossági” szemlélet révén)
• Nemzetek feletti (időnként vallási) szélsőjobboldal
– nácizmus: új világrend terve. A faji ideológia átdolgozása (Európán belüli
faji harc, antiszemitizmus), élettér, hódítás, bosszú. A vezetésre termett
nemzet is feláldozható
(Délibábos faji eredetmondák másutt is kialakultak!)
– jobbratolódott keresztényszocialisták: a katolikus félperiféria harca a
„protestáns nyugat” és az ortodox kelet ellen
• az egyház tradicionális liberalizmus- és kapitalizmus-ellenessége
• vallási alapon álló antiszemitizmus (a szabadkőművesek és/vagy a zsidók
kiszorítják az erényes embereket a vezető helyekről)
• civil társadalom elismerése, inkább autoriter, mint diktatórikus
Fasizmus és nácizmus
Hasonlóságok
Különbségek
• ideológiai rokonság (radikális
jobboldali, de szocialista gyökerekkel)
• totalitárius pártállami rendszer
• vezérelv
• kollektivizmus
• erős bürokrácia
• mesteri demagóg propaganda
• ellenségkép, gyűlölet szítása
• tömegmozgalmak
• erősen militarizált közélet
• erkölcsi nihilizmus
• a liberális demokrácia megvetése
• a fasizmus nemzeti, a nácizmus
faji (nemzetfeletti) ideológia
• a nácizmus szélsőséges faji
ideológiájának nincs olasz
megfelelője
• a nácizmus sokkal totálisabb
jellegű (állam és társadalom
nagyobb fokú ellenőrzése)
• eltérő külpolitikai célok:
hagyományos imperializmus Ol.o.ban, rasszista világuralmi tervek
No.-ban
• Hitler szerepe sokkal központibb,
mint Mussolinié
• kialakulásuk, működésük gazdasági, társadalmi körülményei eltérők
Hasonló elemeik zöme a kommunizmusra is jellemző!
Kommunizmus és nácizmus
Hasonlóságok
Eltérések
• radikális ideológia, nemzeti és
szocialista elemekkel
• áltudományok, utópikus céllal
• totalitárius pártállami rendszer
• vezérelv
• kollektivizmus
• erős bürokrácia
• mesteri demagóg propaganda
• ellenségkép, gyűlölet szítása
• gengszterizmus, népirtás, erőszak,
világhódító tervek
• erősen militarizált közélet
• erkölcsi nihilizmus
• a liberális demokrácia megvetése
•
•
•
•
•
szélsőbal – szélsőjobb
osztályharc – fajok harca
közös tulajdon – magántulajdon
a kommunizmus ezért totálisabb
a kommunizmus korábbi, a nácizmus részben az erre adott válasz
• a kommunizmus a nyugati
humanista értékekből ered,
demokratikus gyökerű
• a kommunizmus a legdurvább
elnyomás idején is a szegényebb
rétegek felemelésére törekedett