Transcript Az Ideiglenes Nemzeti Kormány időszaka. A népbíróságok

1. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány
időszaka. A népbíróságok
Magyarország története 1944–1956
Háttér, mozgástér
• Vesztes háború, sikertelen kiugrás
– hatalmas veszteségek és anyagi károk; „félszabadulás”, „felszabadúlás”
• Nagyhatalmak egyenlőtlen érdekei a térségben
– USA: zömmel érdektelen, szólamok szintjén lép fel a Kö-Eu.-i államokért
– SzU.: új, fordított cordon sanitaire terve, négy zónával
– Majszkij-terv (területi növekedés, legnagyobb hadsereg, 30-50 év béke,
népfrontos kormányok Kö-Eu.-ban)
– eleve szovjetizálni akarta a térséget, vagy a hidegháború kényszerítette rá?
• Moszkva, Jalta és Potsdam: paktum és/vagy ellentétek?
–
–
–
–
százalékos megegyezés Sztálin és Churchill között, 1944. okt.
Nyilatkozat a felszabadított Európáról, 1945. febr.
Jalta hosszú távú következményei
viták Lengyelország nyugatra tolásáról és Németország sorsáról, a szabad
választások szovjet elutasítása, 1945. júl.–aug.
Új államhatalmi szervek létrehozása
• 1944. dec. 2. Szeged: Magyar Nemzeti Függetlenségi Front
– programja megegyezik a kommunista pártéval
• 1944. dec. „spontán” megalakuló nemzeti bizottságok
• 1944. dec. Moszkva: döntés egy ideiglenes nemzetgyűlésről és az
ideiglenes kormány tagjairól (!)
• népgyűléseken „megválasztják” a képviselőket
– közfelkiáltással, a nemzeti bizottság (pártok) által jelölt személyeket
• dec. 21. Debrecen: Ideiglenes Nemzetgyűlés (Sztálin születésnapja)
– ideiglenes, mert nem rendes választás előzte meg
– mivel csak az ország keleti fele képviselteti magát, csak határozatokat hoz
– szakítás a Horthy-rendszer jogfolytonosságával
• dec. 22. Ideiglenes Nemzeti Kormány
– élén Miklós Béla miniszterelnök („horthysta” átállt tábornok)
– a tagok között két nyílt kommunista (pl. Nagy Imre), két titkos kommunista
(az egyik a „parasztpárti” Erdei Ferenc belügyminiszter; három tábornok, kétkét szocdem. és kisgazda, ill. egy polgári demokrata miniszter
A hatalom megosztása
• Törvényhozás: egykamarás Ideiglenes Nemzetgyűlés
–
–
–
–
csak kétszer ülésezett, össz. 8 napig (a szovjetek/ MKP meggátolta munkáját)
házelnök Zsedényi Béla, két alelnökkel együtt ők az Elnökség
ápr.-ban és jún.-ban pótválasztások, MKP aránya csökken az FKGP javára
ülések között a 22 tagú PB gyakorolja az INGY jogait
• Államfői poszt ideiglenes szabályozása
– az INGY, az INGY Eln., az INK és a NFT (Nemzeti Főtanács) látja el.
– NFT: 1945. jan. 26, három fős testület, inkább reprezentatív
• Végrehajtás: Ideiglenes Nemzeti Kormány
–
–
–
–
folyamatos ülésezés, 1945 ápr.-tól Budapesten, de szoros szovjet kontroll
rendeleti kormányzás az INGY-től kapott felhatalmazással
nyári személycserék: az MKP-hez lojálisabb miniszterek
közigazgatás: a nemzeti bizottságok helyett a régi törvényhatóságok
• Igazságszolgáltatás: ld. később, de a rendes bíróságok változatlanok
• Összegzés. Nincs írott alkotmány; de facto köztársasági jelleg
– INGY háttérbe szorul, tv.hozás-végrehajtás összefonódik, de nincs ellenzék;
– rendeleti kormányzás, pártközi tárgyalások nagy szerepe
Pártok és irányzataik
• MKP – ideológiai egység, a két szárny mégsem egyenrangú
– moszkoviták: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József, Nagy
– hazai kommunisták: Kádár János, Rajk László
• FKGP – jobboldali gyűjtőpárt (másikat a szovjetek nem engedtek)
– kereszténydemokraták: Sulyok Dezső, Pfeiffer Zoltán
– paraszti bázisú centrum: Nagy Ferenc, Kovács Béla, Varga Béla
– baloldal (MKP-hoz húz): Dobi István*, Dinnyés Lajos*
• SZDP – szintén megosztott, belső harcok gyengítik
– jobboldal: Peyer Károly, Valentiny Ágoston
– centrum: Kéthly Anna, Szélig Imre
– balszárny: Szakasits Árpád, Marosán György*, Ries István*, Rónai Sándor*
• NPP – szintén megosztott
– jobboldal: Kovács Imre
– baloldal: Veres Péter, Erdei Ferenc*
• PDP – szűk befolyású, főleg nagyvárosokban jelentős
– hamar kiszorul a kormánykoalícióból, nemzeti bizottságokból stb.
*kriptokommunisták, az MKP beépített emberei
Fegyverszünet
• 1944. dec. 28. hadüzenet Németországnak
• 1945. jan. 20. Moszkva: fegyverszünet
– 1937 végi határok mögé kell visszavonulni (végső döntés a békekonf.-é)
– 8 hadosztály a náciellenes harc rendelkezésére bocsátása (tényleges
bevetésükre nem került sor)
– 300millió $ jóvátétel (ebből 200 a SzU. részére)
– „fasiszta” (valójában náci és más szélsőjobboldali radikális) csoportok
felszámolása, „demokratizálás” (hamarosan hatálytalanítják a
zsidótörvényeket; a fasiszta lapokat, szervezeteket feloszlatják; faji okból v.
baloldaliság miatt üldözötteket rehabilitálják)
– Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) felállítása
• a SZEB szerepe Magyarországon
– kizárólag a szovjetek véleményét képviselte, elnöke Vorosilov marsall
– korlátozta Mo. szuverenitását, beleszólt a belpolitikai életbe (pártok, újságok,
sőt külföldre utazások engedélyezése, INGY összehívásának gátlása stb.)
– az MKP anyagi és erkölcsi támogatása szovjet forrásokból
Földreform
• 1945. márc. 17. – 600/1945. ME. r. (Nagy Imre), majd 1945. VI. tc.
– parasztpárti tervezet alapján, amit az MKP igyekszik kisajátítani
• Földek elkobzásának szabályai
– háborús bűnösök, nyilas és más fasiszta vezetők teljes földjét
– szintén kárpótlás nélkül a teljes 1000 kat. h. feletti birtokokat
– kárpótlással az úri birtokok 100 kh. és a parasztiak 200 kh. feletti részét (de
Pest megyében 50 kh. felett, az antifasiszta ellenállók földjének pedig csak a
300 kh. feletti részét)
• Földjuttatás szabályai
– főleg a földnélküli cselédek, napszámosok, ill. nagycsaládos törpe- és
kisbirtokosok kaptak, átlagosan 5 kh. birtokot
– földigénylő, majd földosztó bizottságok létrejötte
– 5,6m kh. elkobzása, ennek 58%-t osztják szét 640ezer család között
– erdők, mintagazdaságok, nagygépek, mg.-i üzemek nem oszthatók szét
(utóbbi kettő közös használatát a földműves-szövetkezetekre bízzák)
• Értékelés
– megszűnt a nagybirtok-rendszer, általánossá lett a kisbirtok
– társadalmi igényeket elégített ki, gazdaságilag visszalépést jelentett
– az FKGP-nek emiatt alternatív terve is volt, középbirtokok létesítésére
Háborús bűnösök felelősségre vonása
• 1945. jan. 25. – 81/1945. ME. r. (később: 1945. VII. tc.)
– a „megbízhatatlan” szakbíróságok helyett laikus népbíróságokat állít fel minden
törvényszéki központban
– tagjai: az öt koalíciós párt 1-1 tagja, ill. szavazati jog nélküli szakbíró (elnök)
– fellebbviteli fóruma a NOT (az 5 párt delegálja tagjait, de ők szakbírák)
• 1945. ápr. hatodik tagként a szakszervezet is tagot delegál
– szavazategyenlőség esetén az elnök is szavazhat
– internálás helyett kényszermunkát szabhat ki
– a PDP-t hamarosan innen is kirekesztik (rotációval egy másik párt helyettesíti)
• 1950-ig 58,6e fő állt népbíróság elé, 477 halálos ítélet, 189 kivégzés
• Népügyészség
• Igazolóbizottságok
– az öt párt delegáltja + jogász + az érintett intézmény képviselője
– az eljárás alá vont állami, önkormányzati stb. intézmények tagjai nyilatkozatot
töltöttek ki, majd nyilvános tárgyaláson meg is hallgatták őket
– eredménye lehetett: igazolás melletti feddés, áthelyezés, előléptetésből 5 évre
kizárás, vezető állásból kizárás, nyugdíjazás;
ill. igazolás nélkül állásvesztés, internálás, népügyészségi vizsgálat
Népbíróságok működése
• a jogszabály visszamenőleges hatályú
• pártbíróságok voltak, politikai megrendelésre/elvárások alapján
dolgoztak, de az egyéni bosszúállás szempontjai is jelentősek
• a tárgyalások nyilvánosak, a közönség zajos véleményét nem
tartották féken, ezáltal nyomást gyakoroltak minden szereplőre
• a tanúk, ügyvédek könnyen maguk is vádlottak lehettek
• a hatályos jogot is gyakran megsértették
• a vádiratok jogi előkészítése igen gyenge, a vádbeszédek a
közönségnek szóló nagy szavak, jogilag nem szabatosak
• nincs meg az ártatlanság vélelme, az ártatlanságot kell bizonyítani
• az igazság alapos feltárása helyett gyors bűnbakkeresés jellemzi
– emiatt gyakran a kisebb bűnösök kaptak nagyobb büntetést, a nagyobbak
sokszor megúszták – az elmarasztaló ítélet nem szégyen, hanem pech
– időnként tudatosan ítéltek el ártatlanokat is
– az elítéltek zöme bűnös volt, de nem kaptak lehetőséget a tisztességes
eljárásra
Rendőrség, politikai rendőrség
• Kezdettől az MKP szervezte meg és irányította
– ők döntik el, ki a „nép ellensége”
– csendőrség feloszlatása, a rőr. állami szerv (Magyar Államrendőrség),
Budapesti és Vidéki Főkapitánysággal, helyi szinten kap.-ok, 4 osztállyal
(bűnügyi, politikai, igazgatásrendészeti, rendőrbírói)
• Politikai rendőrség (Politikai Rendészeti Osztály, PRO)
– Budapesten az MKP hozza létre Péter Gábor vezetésével, Debrecenben pedig
a kormány (vezetője ott Tömpe András)
– a szovjet állambiztonsági szervek segítségével dolgoznak
– 36 helyi vezetőből 34 a kommunista
– a szocdem. és kisgazda helyetteseket elszigetelték a döntésektől
• Első törvénysértések
– pártrendőrségként lép fel, gyakori brutalitások, túlkapások
– májustól csak a PRO kezébe kerül az internálás eszköze, a jogerősen
felmentett vádlottakat „harmadfokon” internálták
– a visszaéléseket kivizsgálni akaró Valentiny igazságügy-min.-t leváltják
A politikai rendőrség a hatalmi hierarchiában
1945. jan.
1946. okt.
1948. szept.
BM
BM
BM
MÁR
MÁR
MÁR BM ÁVH
BFK+VFK BFK VFK ÁVO BFK VFK
PRO+PRO
1950
jan.
ÁVH
1953. júl.
BM
ÁVH