Transcript Nemzeti parkjaink

Nemzeti parkjaink
Nemzeti parkjaink
Aggteleki Nemzeti Park
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Fő tömegét tengeri üledékréteg építi fel
A védett terület nagysága: 19.981 hektár, ebből fokozottan védett
3.922 hektár.
A barlangrendszer másik bejárata Szlovákiában található
1995-től a Világörökség része
1985-ben alapították
Jellemző növényfajai: sárga hagyma, szibériai harangvirág, napvirág,
tornai vértő.
Jellegzetes állatai: futócincér, havasi cincér, sötétzöld rétiszöcske,
fekete gólya, kék galamb
A karsztfennsíkok tövében tiszta patakok folynak óriási
karsztforrásokból
Feltűnő jelenség: a nem karsztos területekről a karsztos területekre
érkező víz ún. víznyelőkben tűnik el. Pl: Ördöglyuk, Zomborlyuk
Napvirág
Sárga hagyma
Havasi cincér
Kék galamb
Balaton- felvidéki Nemzeti Park
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Mozaikos felépítésű
1997-ben alakult Veszprém és Zala megye területén
Területének nagysága: 57.000 ha
Területi egységei: Tihany, Pécselyi- medence, Káli- medence,
Badacsony és a Tapolcai- medence, Keszthelyi- hegység, Kis-Balaton
Hazánk 8. nemzeti parkja
Védett növényei: békakonty, apró nőszirom, fekete kökörcsin, stb..
Védett állatai: erdei sikló, kormorán, szürke gém, nagy kócsag, stb..
Több tájegységén is felbukkan a vörös homokkő, amely a perm
időszakban képződött
Területén 800 barlang található
232 madárfaj rendszeres költőhelye
Békakonty
Fekete kökörcsin
Erdei sikló
Szürke gém
Bükki Nemzeti Park
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja-mintegy 95%-át erdő borítja
1977-ben hozták létre
Területe: 43.254 ha
A bükki erdők közül a legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, ezeket a
magasabb régiókban gyertyános- tölgyesek követnek, majd 600m
felett hegyvidéki bükkösök.
Ritka növényei: tűzliliom, moldvai sisakvirág, sárga ibolya, északi
sárkányfű
Néhány terület kivételével szabadon látogatható
Központi része a Bükk, amely 15 millió éve emelkedett ki, majd a
folyamatos mállás, erózió hatására nyerte el mai, jellegzetes alakját
A hegységben élő állatfajok számát 22.000-re becsülik. Ritkaságok:
szarvasbogár, cincérek-havasi cincér, császármadár, lipicai ménes
Területén a felszíni mállások hoztak létre: víznyelőket, barlangokat,
kiemelkedő köveket, mély szurdokvölgyeket
Sárga ibolya
Tűzliliom
Császármadár
Szarvasbogár
Duna-Dráva Nemzeti Park
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Ezt a np-t az 1990-es évek elején Jugoszláviával közösen tervezték,
de a változások miatt 1996-ban Magyaro. Területén jött létre
Elhelyezkedése: a Duna- Sió torkolata és az országhatár, vmint a
Dráva mellett
Területe: 50.000ha
Területi egységei: Gemenc, Béda- Karapancsa, Dráva- menti síkság,
Barcsi Borókás, Lankóczi-erdő, Zákány- Őrtilos térsége
Területének értékét meghatározza az élő és holt víz: az árvízi
területek gazdag növény-, állatvilága-madárfajok.
Lehetőség van vízi kirándulásokra, tanösvények, és madármegfigyelő
tornyok használatára
Jellemző növényei: fehér tündérrózsa, tündérfátyol, sulyom, stb..
Jellemző állatai: tarajos gőte, fülemüle, borz, tőkés réce, stb.
Magyarországon kizárólag itt él meg, pl: a csermelyciprus
A folyók védetté nyilvánításának folyamata 1962-ben kezdődött meg
Fehér tündérrózsa
Tündérfátyol
Fülemüle
Tarajos gőte
Duna-Ipoly Nemzeti Park
•
•
•
•
•
•
•
•
•
1997-ben hozták létre
Érinti a pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetet, és az Ipoly bizonyos
szakaszát és ártereit
Sajátossága 3 nagy tájképi egysége: folyóvölgyek, hegységek,
síkságok- és ezek találkozása.
Növényritkaságai: szirti páfrány, nősziromfajok, medvehagyma, réti
iszalag, piros madársisak, budai nyúlfarkfű, stb..
Állatritkaságok: bödöncsiga, petényi márna, kerecsensólyom, parlagi
sas, vízirigó, stb..
Területe: kb. 60.000 ha
A Duna és a hegyek találkozásának legszebb része a Dunakanyar
A folyón kisebb-nagyobb szigetek alakultak ki
A partokat galériaerdők szegélyezik
Piros madársisak
Szirti páfrány
Petényi márna
Vízirigó
Fertő-Hanság Nemzeti Park
•
•
•
•
•
•
•
•
•
A két Nemzeti Park összterülete: 33.087 ha, ebből Magyarországra
eső terület: 23.587 ha
Területi egységei: Fertő-táj, Dél-Hanság, Észak-Hanság, Tóköz,
Répce-mente
1994-ben hozták létre
A Fertő tó Európa harmadik legnagyobb tava
A vízben igen magas a sótartalom, kb. 2kg/m3
Jellegzetes növényei: mocsári hízóka, mocsári nőszőfű, fertői
mézpázsit, sóballa, sziki őszirózsa
Jellegzetes állatai: nagy kócsag, vörös gém, kanalasgém, nyári lúd,
réti csík, csuka, nagy pávaszem, sápadt szemeslepke
Ritka madarai: vörösnyakú lúd, réti sas, kékes rétihéja
Ritka növényei: Boldogasszony-papucsa, légybangó, tarka nőszirom,
törpe nőszirom
Fertői mézpázsit
Sziki őszirózsa
Nagy kócsag
Nagy pávaszem
Hortobágyi Nemzeti Park
•
•
•
•
•
•
•
•
Területe: kb. 82.000 ha
1973-ban hozták létre
Magyarország első nemzeti parkja
1999-től szerepel a Világ Kulturális és Természeti Örökségének
listáján
Területe sík, csak néhol emelkednek ki kisebb halmok
Négy élőhely típus található itt: szikes puszták, löszpuszták,
mocsarak, árterek
Jellegzetes növényei: pusztai cickafark, villás boglárka, sziki
sóvirág, sziki csenkesz, sziki őszirózsa, törpe mandula, fátyolos
nőszirom, fekete nadálytő, fehér tündérrózsa, vízitök, tündérfátyol
Jellegzetes állatai: kék vércse, kerecsensólyom, parlagi sas, pusztai
ölyv, fürj, hermelin, túzok, szikipacsirta, csíkosfejű nádiposzáta,
nyári lúd, fekete gólya, gyurgyalag, jégmadár, kanalasgém
Sziki sóvirág
Vízitök
Kék vércse
Parlagi sas
Kiskunsági Nemzeti Park
•
•
•
•
•
•
•
1975-ben hozták létre
Hazánk második nemzeti parkja
Területe: 530 km²
Területének kétharmadát az UNESCO Ember és bioszféra
programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította
Területi egységei: Felső-kiskunsági puszta, Felső-kiskunsági tavak,
Izsáki Kolon tó, Fülöpházi buckavidék, Orgoványi rétek, BócsaBugac buckavilága és pusztái, Szikra és az Alpári rét, Miklapuszta,
Peszéradacsi rétek
Jellegzetes növényei: fehér tippan, sovány csenkesz, naprózsa,
kései szegfű, kékvirágú szamárkenyér, homoki nőszirom, homoki
kikerics, csikófark, gyapjas csüdfű, tiszaparti margitvirág
Jellegzetes állatai: küszvágó csér, vörösgém, szürkegém, kis kócsag,
nagy kócsag, lápi póc, réti csík, sárga rigó, gyurgyalag, fűrészlábú
szöcske, rákosi vipera, kígyászölyv, parlagi és réti sas
Homoki nőszirom
Naprózsa
Kígyászölyv
Küszvágó csér
Körös-Maros Nemzeti Park
•
•
•
•
•
•
•
1997-ben hozták létre
Két jól elkülöníthető területe: Körösvidék, Békés-Csanádi löszhát
Területi egységei: Dévaványai-Ecsegi puszták, Körös-ártér,
Cserebökényi-puszta, Kis-Sárrét, Biharugrai halastavak, Bélmegyeri
Fás-puszta, Mágor-puszta, Kígyósi-puszta, Kardoskúti Fehét-tó,
Csanádi puszták, Tatársánci ősgyep, Maros-ártér
Jellegzetes növényei: tündérfátyol, rucaöröm, sulyom, medúzafű,
rókasás, koloncos legyezőfű, lila ökörfarkkóró, egybibés galagonya,
csíkos kecskerágó, réti kakukktorma
Jellegzetes állatai: ugartyúk, sziki csér, fogoly, réti fülesbagoly,
hamvas rétihéja, prérisirály, havasi lile, darázsölyv, békászó sas,
örvös légykapó, szerecsensirály, dankasirály, nyári lúd, bölömbika
Hazánkban csak itt található: erdélyi hérics, bókoló zsálya
Szikes pusztáinak kiemelkedő értéket ad az azokon élő, 5-10 millió
tő nagyságúra becsült őszi csillagvirág
Sulyom
Őszi csillagvirág
Nyári lúd
Ugartyúk
Örségi Nemzeti Park
•
•
•
•
•
•
•
•
2002-ben hozták létre
Területe: 44.000 ha
Területi egységei: Őrség, Vendvidék, Rába folyó völgye,
Szentgyörgyvölgy
Területén több mint 200 forrás található
Szalafő őserdejében 1950 óta nem vágtak ki és nem is ültettek fát,
ember itt nem avatkozhat a természet dolgába
Tíz ritka tőzegmohafaj élőhelye
Jellegzetes növényei: fecsketárnics, zergeboglár, sárga liliom,
gyapjúsás, szibériai nőszirom, vidrafű, kereklevelű harmatfű, tavaszi
hérics, fekete kökörcsin, piros kígyósziszt, hegyi árvalányhaj
Jellegzetes állatai: bagolyfélék, holló, vörös vércse
Hegyi árvalányhaj
Vidrafű
Holló
Vörösvércse
Készítette:
Reni és Barbi 