Bükki Nemzeti Park

Bükki Nemzeti Park

• Címerén középen a szártalan bábakalács és azt bükk levél veszi körül.

Elhelyezkedés

• A

Bükki Nemzeti Park

(rövidítve:

BNP)

Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi középhegységben fekszik. Igazgatósága Egerben található.

Földrajza

• Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel.

• Több, mint 850 barlang • Jelentősebb barlangjai: a kiépített lillafüredi Anna és Szent István cseppkőbarlangok, a miskolctapolcai Tavasbarlang, valamint a szabadon látogatható Szeleta és Balla-barlang.

• Forrásai, patakjai bővizűek.

Szent István-cseppkőbarlangok lillafüredi Anna

Történelem

• 1977. január 1-én 38774,6 ha-os védett területtel megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja- ugyanakkor az első, amely hegyvidéki területet foglalt magába.

• A nemzeti park területét az alapítást követően kétszer bővítették. 1984-ben és 1996-ban.

•Napjainkban a Bükki Nemzeti Park csaknem az egész Bükk hegységre kiterjed, magába foglalva annak legszebb, természeti értékekben leggazdagabb részeit.

•A nemzeti park védett területének 97,7 %-a állami tulajdonban van.

Növények

Tavaszi hérics

A a tavaszi hérics a kétszikűek osztályának a boglárkákrendj éhez, ezen belül boglárkafélék családjához tartozó, Ma gyarországon védettfaj.

T avaszi hérics

Északi szirtipáfrány

A levelei szárnyasan öszetettek, hasogatottak, a szárnyak oldalai csipkések. A hosszúkés levelek alapja kiszélesedő. A levélnyél vörösesbarna pikkelyekkel és szőrökkel borított, erősen árkolt. A spóratartó tokok a levelek karéjainak szélén helyezkednek el.

Északi szirtipáfrány

Nyugati csillagvirág

6 25 cm magas, hagymás évelő. Hagymája mogyoró nagyságú, szára hengeres. Hagymánként rendszerint 2 levél található, melyek szélessége legfeljebb 10 mm, szálasak, vályúsak, tövükön hosszan hüvelyezők. A hajtáscsúcs vörös, élénkvörös. A virágok laza fürtben fejlődnek, a kocsánykák egyvirágúak, a párta kék, könnyen lehullik, a portok sötétkék. Az érett tok zöldesbarna.

Nyugati csillagvirág

Havasi iszalag

Előfordulása kontinentális és mérsékelt éghajlatú területeken jellemző.

Lágyszárú növény. A növény minden része mérgező.

Havasi iszalag

Daravirág

Sziklás, meszes talajon, törmeléklejtőkön élnek. Egyéves vagy ével ő növények, egyszerű levelek sima vagy fogazott szélű is lehet.

Virágaik hímnősek, négyszirmúak. A 6 porzószálból 4 hosszabb, 2 rövidebb.

Daravirág

A lpesi gőte

Állatok

A lpesi gőte

A környező európai országok magashegységeiben gyakori faj.

Magyarországon csak a magasabb hegységeinkben fordul elő.

Szinte minden kicsi mélyedésben, patakban előfordul.

G yepi béka

A gyepi béka Angliától és Közép-Európától Észak Skandináviáig és keleten Szibériáig mindenütt elterjedt. Nedves erdők, rétek, lápos területek, mezők és mocsarak lakója.

Színezete rendkívül változó, a sárgástól a vörhenyesen át a feketésbarnáig terjed, több vagy kevesebb sötét folttal. A hímeknek a kecskebékával ellentétben belső hólyagjai vannak, nászidőben a bőrük megduzzad, és feketés hüvelykujjvánkosuk fejlődik.

G yepi béka

Gatyáskuvik

Testhosszúsága 24-26 centiméter, szárnyfesztávols ága 54-62 centiméter, a testtömege pedig 100-190 gramm. A tojó nagyobb. Csűdje tollas, hogy kis áldozatok ne tudják megharapni.

Csőre horgas, színe piszkos fehér.

Gatyáskuvik

P annon gyík

A pannon gyík mindössze 10-12 centiméteres hosszúságot érhet el, teste hengeres, feje rövid, orra tompa. Pislogásra képtelen, mivel átlátszó szemhéjai összenőtt ek (innen angol elnevezése: kígyószemű).Végtagjai gyengék és kicsik.

P annon gyík

A pannon gyík alapvetően olajbarnás színű bronzos árnyalattal, hasa ezüstszürke. A háti részen két, fehér pontsorral szegett fekete vonal fut végig, és az orrcsúcstól egy-egy világosan keretezett sötét sáv húzódik mindkét oldalon a hátsó láb tájékáig. A nemek között nincs szemmel látható különbség, a fiatal egyedek alapvetően sárgásabbak.

Parlagi sas

A parlagi sas nemének többi fajához hasonlóan sötétbarna alapszínű, bár tollazata a fején világosbarna, a vállrészen pedig két fehér folt található – ezek azonosítását is megkönnyítik. A farok töve némileg halványabb. Erős, hosszú karmú lábai és kampós csőre sárga, csőrének hegyéhez közelebbi vége szürkés.

Parlagi sas

Testhossza 72 83 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 190 – 210 centiméteres is lehet. A két nem egyforma, azonban a tojók némileg robusztusabbak, nagyobb a testtömegük. A hímek kb. 2,5 – 4 kilogrammot, míg párjaik 2,8 – 4,5 kilogrammot nyomnak.