Transcript 2. Az 1945-ös választások. A köztársaság megteremtése és a

2. Az 1945-ös választások. A
köztársaság megteremtése és a
„hóhértörvény”
Magyarország története 1944–1956
Választójogi törvény (1945.: VIII. tc.)
• 1945. szept. 5–13. – az INGy második (és utolsó) ülésszaka
– tíz törvényt fogadnak el, de nagy vita csak a választójogról alakult ki
– erősödött a parlamentarizmus: szakszerű tv.-előkészítés, megjelent a (lojális)
ellenzékiség (PDP, egyes kisgazdák), minden párt önálló, kiforrott erővé vált
• A térség és az addigi magyar történelem legdemokratikusabb tv.-e
– általános, egyenlő, közvetlen, titkos (nincs nemi, műveltségi és vagyoni
cenzus, csak életkori: 20 év felettiek, ill. 18 éves antifasiszták)
– négy évre választott nemzetgyűlés jön létre általa
– kizárják a vál.jogból 25 szélsőjobboldali szervezet vezetőit (kivéve, ha
feltétel nélkül igazolták őket), az elítélteket, internáltakat és a németeket
– egyéni választókerületek helyett 16 területi lista + 50 fős országos lista
– csak pártok indulhatnak, amelyeket az ONB (= a SZEB) engedélyez
– minden 12 ezer szavazat = 1 mandátum (összlétszám nincs meghatározva)
– töredékszavazatok elvesznek (nem kerülnek az országos listára!)
– Választási Bíróság alakul az eljárás tisztaságának garantálására
– minden választó egyben választható is, kivéve hivatásos katonák, rendőrök
Választási kampány
• az öt párt mellett további kettőt engednek elindulni: MRP, DNP
– limitált többpártrendszer, a működő pártok nem képezik le a társ.-i erőket
• MKP: Mo. újjáépítésének három éves terve
– az infláció és a spekuláció letörése, telekkönyvezés és szövetkezeti gondolat
• SZDP: nincs külön választási program, csak az aug.-i pártprogram
– magántőke nagyobb szerepe, jó oktatási, társadalombizt.-i elképzelések
• FKGP: a polgári életforma ígérete, sorsdöntő küzdelem
– magántulajdon, vallás szerepe, nemzeti hagyományok, igazi demokrácia
• NPP: földosztás babérjainak learatása, kisbirtokok támogatása
• A kampány októberi eldurvulása (Bp.-i helyi választás után)
–
–
–
–
nem lesz vörös Budapest
munkásököl, vasököl, oda sújt, ahova köll
ne vágjátok ki a fákat! mire aggatjuk a kommunistákat?
Mindszenty pásztorlevele: egy keresztény nem szavazhat az új zsarnokságra
• A SZEB javaslata a közös listára (előzetes mandátum-elosztás)
– pártvezetések (SZDP kivételével) hajlanak rá, az FKGP-tagság ellenzi
– az USA és Anglia nyomására veszik le a napirendről
Választási eredmények
• Budapesti törvényhatósági választások, 1945. okt. 7.
–
–
–
–
csak Nagy-Budapesten (a főváros és a „vörös övezet” elővárosaiban)
helyi választásokat 1950-ig sehol másutt nem rendeztek meg!
a két munkáspárt közös listán indult (Dolgozók Egységfrontja, DEF)
ennek ellenére (vagy épp ezért) győz az FKGP 50,5%-kal, a DEF 43%-ot kap
• Nemzetgyűlési választások, 1945. nov. 4.
– a DEF felbomlik, az SZDP „középpártiságát” állítja szembe a szélsőségekkel
– okt. 25-én közös nyilatkozat a nemzeti egység fontosságáról, az eldurvult
kampány megfékezéséről (és a választás utáni újabb nagykoalícióról)
– FKGP 2,7m (57%), SZDP 823e (17,4%), MKP 802e (17%), NPP 325e (7%)
– különösen nagy a kisgazda fölény a Dunántúlon, a falvakban és a nők közt
– az MKP Észak-Mo.-on és a Viharsarokban, az SZDP az Észak-Dunántúlon,
Dél-Alföldön, az NPP az Észak-Alföldön volt relatíve erős
– a töredékszavazatok elvesztése miatt mandátumok terén az MKP megelőzte
az SZDP-t (FKGP 245, MKP 70, SZDP 69, NPP 23, PDP 2 mandátum)
– a 407 fős koalíciónak a 2 PDP-s (és két FKGP-jelöltként induló DNP-s) lesz
az „ellenzéke” (+1-2 fő a 12 kooptált képviselő közül)
Az új törvényhozás és kormány
• Tildy Zoltán (FKGP) kormányalakítása, 1945. nov. 15.
– abszolút többsége ellenére SZEB-nyomásra nem alakult egypárti kisgazdakormány, hanem négypárti nagykoalíció
– Vorosilov beavatkozott a tárcák elosztásába is, a belügy élére jelölt Kovács
Béla helyett Nagy Imre lett a miniszter, a kisgazda és szocdem. jelölteknek
Moszkva jóváhagyására volt szüksége
– a miniszterek fele (9 fő) kisgazda, 4–4 komm. és szocdem., 1 parasztpárti (az
arányokat azonnal módosítja az MKP-vezette Gazdasági Főtanács létrehozása)
• A Nemzetgyűlés megalakulása, 1945. nov. 29.
– (tehát csak a kormány megalakulása után!!)
– házelnök: Nagy Ferenc (FKGP) (jogában áll a nemzetgyűlés összehívása)
• házszabályok elfogadása (dec.-jan. folyamán)
– döntés a mentelmi jogról és az interpellációkról (heti egy interpellációs nap; az
érintett miniszter azonban megtagadhatta a választ)
– 19 állandó bizottság, fontos törvény-előkészítő feladatokkal (legfőbb a PB,
amely a köztársasági elnök kinevezéséről, felmentéséről is dönt majd)
– tárgyaláshoz 50, a határozathozatalhoz 100 képviselő kellett jelen legyen
– az igazolatlan távollétet büntetik; egy napon max. 16 óra ülés
– hozzászólások felolvasása tilos!
Viták az államformáról
• Monarchista erők
– elsősorban a Mindszenty körüli legitimisták, népszavazást akartak
– az FKGP jobbszárnya, főleg Sulyok Dezső és Varga Béla vezetésével
támogatják ezt (a döntést el kell halasztani a békekonferencia utánra)
• Köztársaság-pártiak
– külpolitikai érdek is: jó pont lehet a békekonferencia előtt
– első szorgalmazója az SZDP, de az ötletet az MKP ki akarta sajátítani
– a kisgazdapárt megosztott, a balszárny és a centrum köztársaság-párti; 1946.
jan. első felében Nagy Ferenc meggyőzte Sulyokékat is
– közvélemény: kb. 67% a közt.-t, 23% a királyságot támogatta
• Szociáldemokrata elképzelések
– 1918-as alapokon álló köztársasági tervek, szűkebb elnöki jogkörrel
– törvények visszaküldése megfontolásra, intézkedései csak ellenjegyzéssel
• Kisgazda elképzelések (Sulyok dolgozta ki!)
–
–
–
–
–
1849-es alapokon álló köztársasági tervek, szélesebb elnöki jogkörrel
kormány kinevezése, felmentése, hadúri és főkegyúri jogok
a nemzetgyűlés összehívására és feloszlatására is tágabb lehetőséget adna
emberi jogok rögzítése és a Szent Korona említése is a tervezetben
viták a leendő elnök személyéről is (Károlyi Mihály, Tildy, Nagy Ferenc)
A köztársaság megszületése
• Pártközi tárgyalások, majd a kormány is megvitatta a tervezeteket
– Jan. 28. a nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága is
• Jan. 31. a nemzetgyűlési vita és a törvény elfogadása (1946.: I. tc.)
– kompromisszum: az elnök nevezheti ki a kormányfőt, de a győztes párt tagjai
közül választhat; az elnök nem lesz a hadsereg főparancsnoka
• A törvény kvázi „kis alkotmány”; egyensúly a hatalmi ágak között
–
–
–
–
–
–
–
–
az államfő a köztársasági elnök, akit a nemzetgyűlés választ 4 évre
az elnök nem egymást követő ciklusokban egyszer újraválasztható
végrehajtás élén ő áll, de azt a ngy.-nek felelős kormány által gyakorolja
intézkedéseihez a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése
kellett; a törvényeket egyszer küldhette vissza megfontolásra
felelősségre is vonható törvénysértés esetén (150 képviselő indítványára)
ülésszakonként egyszer elnapolhatta a nemzetgyűlési ülésszakot, sőt (a
kormány, ill. képviselők 40%-a előterjesztésére fel is oszlathatta azt
rendkívüli jogai (ezeket a nemzetgyűlés korlátozta): hadüzenet, békekötés,
külföldre mozgósítás)
jogköre összességében gyenge.
• 1946. febr. 1. – a köztársaság kikiáltása, elnök: Tildy Zoltán
Államvédelmi törvény terve
• Még hatályos volt a Horthy-kor ízlését tükröző 1921.: III. tc. az
állami és társadalmi rend hatékonyabb védelméről
– az FKGP és az MKP kölcsönösen támogat egy új államvédelmi törvényt,
mindkettő a másik párt alkotmányellenes puccsától fél
• Ries István igazságügyi miniszter javaslata, 1946. febr.
– halál vagy életfogytig járó kényszermunka jár a demokratikus államrend
megdöntésére, a köztársasági államforma jogellenes megváltoztatására, ill. az
elnök életére, vagy hatalmától való megfosztására szervezkedőknek.
– bünteti „a demokratikus államrend és alapintézményei” elleni lázítást és
izgatást, a suttogó propagandát, a valótlan híreszteléseket (2–10 év börtön)
– ezen tartozó bűncselekményeket a népbíróság különtanácsai bírálják el
– tagjai: szavazati joggal a négy koalíciós párt laikus delegáltjai, ill. szavazati
jog nélkül egy szakbíró
• „Ellenzéki” kritikák (Zsedényi Béla, Sulyok Dezső)
–
–
–
–
a tervezet nem határozza meg a demokratikus államrend fogalmát, …
… sem annak „alapintézményeit”, hanem a bírói gyakorlatra bízza
indokolatlanul bővíti az izgatás fogalmát
a népbírósági ítélkezés [ismét…] pártbíróság lesz
A „hóhértörvény”
• Módosítási kísérletek
– FKGP: 2 szakbíróból és 3 ülnökből álljon a különtanács
– MKP: töröljék a tervezetből a „jogellenes” kifejezést (a köztársasági
államforma megváltoztatására törekvés bármely formája „halálos bűn”)
– márc. elején az ellenzéki+kisgazda javaslatokat elvetik, az MKP-t elfogadják
• A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről
szóló 1946.: VII. tc.-et a nemzetgyűlés márc. 12-én fogadta el
–
–
–
–
–
–
–
–
az ellenzéki javaslatokat ismét elutasítják
a koalíció egyöntetűen támogatta, még a kisgazdák is
bár a törvény szigorú, de ha a demokrácia erősebb lesz, enyhíteni lehet majd
remélték, hogy az MKP hatalmi törekvéseit is gátolja a jogszabály
márc. 23-ától hatályos
a népbírósági ötös különtanácsok függetlenek az eredeti népbíróságokról is
Sulyok nevezi hóhértörvénynek, jogosan, hiszen:
1961-ig ennek alapján ítélik el a politikai „bűnösöket” (sokakat halálra!)