Transcript A Nemzetgyűlés korszakának politikatörténete

A NEMZETGYŰLÉS
KORSZAKÁNAK
POLITIKATÖRTÉNETE
PTE, Modernkori Történeti Tanszék
Rab Virág
Témák ismertetése
•Bevezetés (Az INGY-től a NGY-ig)
•A nemzetgyűlési választások előkészületei (pártok és
pártprogramok)
•A választások
•A Tildy-kormány megalakulása
•A NGY összehívása, a NGY szabályozása (alkotmányjogi,
ügyrend, házszabályok)
•Pártfrakciók a NGY-ben
•A NGY működése és tevékenysége
•A Nagy Ferenc-kormány politikája
•Az MKP III. kongresszusa
Bevezetés
Előzmények, vázlatosan
1944.09-1945.04.
Az INGY szakított minden
jogfolytonossággal és a
népszuverenitás birtokosának
mondta magát
Ám korlátozott szuverenitású:
SZEB+a pártok nem a
parlamentben, hanem egyéb
fórumokon hozták döntéseiket
Régi és új Magyarország
INK: fegyverszünet, közigazgatás,
földreform. Ezekkel kapcsolatban az
INGY 10 tv-t alkotott!
1945/I. a magyar állami szuverenitás
gyakorlásáról. 1945/II. az államfő
kinevezési jogköréről. 1945/III. a Nemzeti
F-ról 1945/IV.Németországnak küldött
hadüzenetről. 1945/V. a moszkvai
fegyverszüneti egyezményről. 1945/VI. a
nagybirtokrendszer megszüntetéséről.
1945/VII. népbíráskodásról, 1945/VIII. a
ngy-i választásokról, 1945/IX. elesett
szovjet katonák emlékének
megörökítéséről, 1945/X. közterhekről és
kiadásokról.
Bevezetés
Közvetlen előzmények
•A PB tevékenysége
•Az INGY budapesti ülésszaka
Az INK beszámolója
Rendeletek törvényerőre emelése
„A rendeleti kormányzás ideiglenességét fel kell váltani az
alkotmányos törvényhozás véglegességének”
Bevezetés
a Politikai Bizottság
tevékenysége
1945.01.26. A PB
megalakította a
Nemzeti Főtanácsot
(kollektív államfői
hatáskör, Zsedényi,
Miklós, Gerő)
1945.05.11. 5-7 fős
szakbizottságok a
szeptemberi ülésszakig
albizottságként
működnek
A PB
kezdeményezte a
nemzetgyűlés
kiegészítését:
A PB
kezdeményezte az
INK többszöri
átalakítását. Célja a
Bp: 1945.04.02. Nemzeti
végrehajtó hatalmat
Sportcsarnok
a baloldal egésze
Dunántúli városokban
számára kedvezően
(6): 1945.06.24.
alakítani.
A második (budapesti)
ülésszak (1945.09.05- )
D. Miklós Béla beszámolója az INGY-nek a kormány munkájáról:
földreform
közigazgatás intézményeinek átalakítása
köztisztviselők igazolása
közoktatás demokratizálása
jóvátételi kötelezettségek teljesítése
beszolgáltatási rendszer bevezetése
Ipari- és mg-i termékek közvetlen cserekereskedelme
erőfeszítések Mo nemzetközi elismertetésére
Hozzászólók, vezérszónokok:
Rákosi Mátyás (MKP), Tildy Zoltán (FKGP), Szakasits Árpád (SZDP), Veress
Péter (NPP), Szent-Iványi Sándor (PDP), Kossa István (Szabad Szakszervezetek)
Mindannyian támogatták a kormányfő beszédét, s biztosították további támogatásukról.
Szentesítették a debreceni ülésszak határozatait
•Az INGY a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselője
•Törvényeket fogadtak el az INK államfő kinevezési jogkörét illetően
•A Nemzeti Főtanács jogkörét is kiterjesztették
•Mentelmi bizottság jogkörének kiterjesztése is felmerült, oka, hogy 1945.
novemberéig nincs házszabály
•1945.09.06. Megválasztották a törvényhozás háznagyát, 7 jegyzőjét, kibővítették a
PB-t (tagja lett a INGY elnöke, 2 alelnök és kormányfő)
az FKGP
egyel több helyet kapott a korábbiakhoz képest, de az MKP, SZDP, NPP megőrizte
többségét
1945.09.07. A törvényhozás ügyrendjéről szóló tervezet beterjesztése (Molnár
Kálmán)
1945.09.11. Törvényerőre emelték a Németországnak küldött hadüzenetet
Amikor erről szavaztak, a Harmadik Birodalom már nem létezett. Eu-ban már 4
hónapja béke volt.
Nemzetgyűlési választások
•nemzetközi körülmények
•A nemzetgyűlési választások célja
•választási törvény
Demokratikus, szabad választások
1. Ellentétek Potsdamban
Albánia, Bulgária és Jugoszlávia
Churchill: szovjetizálás,
Kommunista uralom
Népi demokratikus
átalakítás
2. Bevin az angol alsóházban bírálta a bolgár, román és magyar
kormányt (1945.08.20.)
A belpolitikai
erőviszonyok
tisztázása
•A nemzetgyűlési
választások célja
A törvozás és
végreh. ideiglenességének megszüntetése
Nemzetközi
elismerés,
diplomáciai kapcsolatok felvétele
Az új választójogi törvény előkészítése
1945.04.18
tervezete
Az INK utasítására a
belügyminiszter dolgozza ki
de
Vorosilov csak Potsdam után
engedélyezte a választási
előkészületek tényleges
megkezdését
2 szakaszban: 1. Nagy-budapesti, törvényhatósági választások 2. Általános
választások (MKP javaslata)
Választási törvényjavaslat (09.11.) általános vitája, ahol a demokráciáról
vallott felfogásukat fejtették ki: Révai József (MKP), Tildy Zoltán (FKGP),
B. Farkas Ferenc (NPP), Rupert Dezső (PDP), Vas-Witteg Miklós (Szabad
Szakszervezetek)
1945.VIII. törvénycikk
Egyetlen javaslat (09.14.)
1945/VIII. tc.
•A térség legdemokratikusabb jogszabálya jogosultak száma
2xesére nőtt, 5 millióra
•A szavazás titkos
•Eltörölték a szavazás kötelező jellegét
•Eltörölték a cenzusokat (vagyoni, műveltségi)
•20 év felett mindenki szavazhat, aki
•Egy helyben (1945.09.01-től az 1938-as határokon belül)
lakik (ennyi csupán a korlátozás)
•A parlamenti képviselők számát a törvény pontosan nem határozta meg.
•16 választási körzetben listákra lehetett szavazni
•12.000 érvényes szavazat
listákról)
1 mandátum (+ 50 mandátum az országos
„Felsőház”
Szünetelő felsőházat helyettesítették
A törvény 2 §-a szerint 12 közéleti
személyiséget is behívtak a NGY-be.
Bölöni Gy, Miklós B, Juhász Nagy S, Károlyi M, Kodály Z,
Moór Gy, Pátzay P, Szent-Györgyi A, Szőnyi I, Tamási Áron,
Vámbéry R, Zsedényi B,
„Jelenlétük a NGY-ben a második kamara nemlétében feltétlenül indokolt”
Kizáró ok: egykori szélsőjobb, német kollaboráns és „egymagában már az is kizáró
ok, ha valaki magát német nemzetiségűnek vallotta” (1945. októberi belügyminiszteri rendelet)
Indulás a választásokon: az ONB engedélyéhez volt kötve. (Az ONB a
koalíciós pártok képviselőiből alakult, a SZEB-bel történt előzetes
egyeztetéseket követően. Így az MNFF koalíciót alkotó pártjai közvetett
módon érvényesíthették akaratukat!)
ONB: népfront 5 pártja + MRP, DNP. A NDP-ot, a Ker. Női Tábort elutasították
Pártok, pártprogramok
A korábbi időszak pártjai (kifejezetten konzervatív, keresztény,
szélsőjobb) teljes egészükben széthullottak.
A pártpolitikai szerkezet átformálódott.
A jobboldalon helyezkedett el az FKGP, PDP és DNP
A baloldalon helyezkedik el: MKP, SZDP, NPP,
Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt
•1930-ban alakult
•A háború előtti Horthyrendszer ellenzéki agrárpártja
•Alapvetően a kisbirtokos
parasztság érdekeit képviselte
•Taglétszáma 1945 nyarán 6-800 e.
•1945. október több mint 1 millió (1945-ben
csatlakozott hozzá Nagy Vince Országos Kossuth
Pártja, Dénes István Magyar Földműves- és
Munkáspártja, Veér Imre Magyar Köztársaság Pártja)
•1945 közepére pártszervezetei az ország majd
minden helységében megtalálhatók
•Területi alapon illetve foglalkozások szerint
épült fel
•Laza szervezettség jellemezte, központi
irányítás hiányzott, fegyelem úgyszintén
•Anyagi helyzete zavaros (kevés jövedelemmel
rendelkezik, 1947 őszére a rossz gazdálkodás
következtében súlyosan eladósodott)
•Vezetősége demokratikus beállítottságú parasztpolitikusok
•1945 augusztusában a pártvezér Tildy, az elnök Nagy F., a főtitkár Kovács B.,
•A párt társadalmi jellege átalakult, a legkülönbözőbb társadalmi rétegek
gyűjtőpártja lett. (újgazdák, szegényparasztok egy része, középparasztság többsége,
nagyburzsoázia, gazdagparasztság, állami bürokrácia, polgári értelmiség, városi- és
falusi kispolgárság egy jelentős hányada)
•Stratégiai célja: a polgári demokrácia és parlamentáris többpártrendszer tartós
megteremtése volt
•Belső irányzatai a társadalmi és politikai értékrendnek megfelelően alakult: 1.
baloldala (szegényparaszti érdekek) a „radikális népi demokráciát” (MKP)
képviselte, Nagy F. és Kovács B. parasztcentruma (birtokos parasztság)
„agrárdemokráciát” képviselte, polgári jobboldal a nyugati polgári demokráciák
berendezkedését képviseli.
•Nincs egységes ideológia: konzervatív katolicizmus, nemzeti liberalizmus,
szocialista nézetek
Demokrata Néppárt
Barankovics István
Keresztény Demokrata Néppárt
A kisgazdapárti
listákon indult
létszáma 50 e fő
Polgári Demokrata Párt
tömegbefolyása
Kicsi
koalíciós
években
politikai súlya
Elnöke:Teleki Géza (1945 tavasz-nyár), Szent-Iványi Sándor
(unitárius teológiai tanár)
társadalmi háttere: városi kispolgárság, polgári értelmiség,
tisztviselőréteg
Elvei: klasszikus liberalizmusra épülő polgári demokrácia
1945 nyarán az MKP már az MNFF-en kívüli pártként kezelte
Magyar Kommunista Párt
•25 évi illegalitás
•Létszáma a két világháború között max.
3 e.,
1945.02.
30 e.,
1945.05. 
150 e.,
1945.10. 
500 e.
helyi szervezetek száma
2 e.
•Anyagi helyzete: szovjet hatóságok, üzleti vállalkozások, tagdíjak,
adományok,
•Tömegpárt szervezetét a demokratikus centralizmus alapján építették ki
•Szigorú egység, fegyelem jellemzi, egy központból irányították
•A legfontosabb döntéseket a volt moszkvai emigránsok hozták, az
adminisztrációban a hazaiak is részt vettek
megválasztása
1945.05. Pártértekezlet
5 tagú központi vezetőség
11 tagú politikai bizottság
3 tagú titkárság
A hazaiak ezekben enyhe
létszámfölényben voltak
Rákosi Mátyás a vezér
Gerő Ernő
„4-es fogat”
Farkas Mihály
Révai József
Ipari munkásság (arányuk
nő) 40% körül
Alapvető társadalmi bázisa
Szegény- és kisparasztság
(arányuk csökken) 30% körül
Értelmiség, kispolgárság 4-5%
Hosszabb távú célja: a szocializmus sztálini-lenini modelljének
megvalósítása
Rövid távon, átmenetileg: elfogadták a polgári erőkkel való
összefogást, ám hosszú távú céljuknak megfelelően fontos politikai,
gazdasági és rendőrségi pozíciók megszerzésére törekedtek kezdettől
fogva.
Szociáldemokrata Párt
•Több mint 50 éves múlt
•A német megszállásig legálisan, parlamenti ellenzéki pártként
működött
•Komoly befolyása volt az ipari munkásságra
•Néhány hónap alatt tömegpárttá fejlődött
•1945.07.
1.2 e. alapszervezet
340 e. tag1945.10. 500 e
összetétele
•Jövedelme: kicsi
ipari munkásság
parasztság
35-40%
25-21%-ra
értelmiség,
városi, falusi
kispolgárság
15%
•Szervezeti felépítése: lazább az MKP-nál
•Belső légköre demokratikusabb
21 tagú
pártvezetőség
•Vezetése hazai politikusokból került ki
•1945/XXXIV. pártkongresszus
•Főtitkára Szakasits Árpád
11 tagú politikai
bizottság
•Stratégiai célja: a szocializmus megteremtése, vegyes
gazdasággal, a munkásság pedig demokratikusan
gyakorolja a hatalmat
•Feladata: demokrácia megteremtése, jelszava: ”Ma a
demokráciáért, holnap a szocializmusért.”
•Megosztottabb, mint az MKP. Bal- és jobboldala alakult
ki.
•Önálló listát állított, nehéz feladatuk volt, hiszen a
munkásszavazatokért az MKP-val kellett megküzdenie
Nemzeti Parasztpárt
•1939 nyarán alakult, a második vh alatt nem működött
•1945-ben szervezetileg hátrányban volt
•1945.08.
1400 szervezet
170 e. tag
•Vezetői: Darvas József, Erdei Ferenc, Kovács Imre, Szabó Pál, Veres
Péter (népi írók mozgalmából)
•Elnök: Veres Péter
•Bevételét a mozik adták, önálló vállalkozásaik nem voltak
•Támogatói: szegény- és kisparasztság, népi származású értelmiség
•Hosszú távú célt nem fogalmazott meg
irányzatai
Balszárny
Jobbszárny
Erdei-Darvas
Kovács Imre
szocializmus
Köztes
Veres Péter
A szocializmust és
a paraszti
érdekeket próbálja
összeegyeztetni
Paraszti demokrácia
Magyar Radikális Párt
•A jobb és baloldal között helyezkedik el
•Néhány ezer tag (fővárosi liberális értelmiség)
•Politikai eszméit tekintve a munkáspártokhoz áll közelebb
•Elnöke Csécsy Imre
•Politikai mozgástere és szerepe korlátozott, a
kormánykoalíciónak nem tagja
A választások
Választási főpróba
Nagy Budapest:
1945.10.10.törvényhatósági
választások
FKGP 50,5% abszolút
többség!
MKP,SZDP 42,8%
meglepetés
Oka, hogy a FKGP, csak
1943-ban hozta létre
fővárosi szervezetét, s a
háború alatt nemigen
sikerült azt kiépítenie.
A Szeb követeli, hogy az MNFFbe tömörülő pártok jugoszláv
mintára állítsanak közös
jelölteket, s az eredményektől
függetlenül, állapodjanak meg
előre a mandátumok elosztásában
Kampány
Választási törvény kidolgozása
Szavazások előkészítése
Közös
nyilatkozat
FKGP, MKP, SZDP, NPP,
1945.10.25.
Eredménytől függetlenül
koalíció
Az FKGP elfogadott
bizonyos mértékű
államosítást és a
tervgazdálkodás bevezetését
is. Megjelent a
kényszerpálya lehetősége
1945.10.19.javaslat
de
tiltakozások
Az MKP sem
támogatta
Angolszászok
tiltakoztak
FKGP
tiltakozott
•1945.11.04.
•92,56%-os részvételi arány (érdeklődés, érdekeltség)
•4 729 480 érvényes szavazat
•57,03% FKGP, 17, 41% SZDP, 16,96 MKP, 6,87% NPP, 1,62
PDP, MRP (6 e. szavazatával egyetlen mandátumot sem
szerzett)
•AZ ERŐVISZONYOK MEGVÁLTOZTAK
FKGP 245 mandátum, abszolút többség 59,9%
oka
•A nemzeti konzervativizmus és a politikai katolicizmus
támogatói nem rendelkeztek önálló politikai képviselettel,
így ide csapódtak.
•Minden radikális társadalmi változástól, a szovjetektől és a
kommunistáktól tartó, polgári jobb GYŰJTŐPÁRTJA lett.
•Katolikus egyház támogatása
•Nagyszámú paraszti és női szavazat a legszámottevőbb
MKP, SZDP
•33,98%
•A parasztpárttal együt a mandátumok 40 %-a
•Jelentős hátrány a kisgazdákkal szemben
•De az is nyilvánvaló, hogy jelentős a tábora
Az MKP politikájában szinte a választásokat követő
naptól az erőviszonyok megváltoztatására törekedett. Ezt
gyakran nem parlamentáris eszközökkel teszi.
Az új kormány megalakítása
Előkészítő tárgyalások
Vorosilov személyesen jelen van!
Molotov utasításából tudjuk, hogy a szovjetek tudomásul
vették Tildy miniszterelnökségét, s hogy koalíciós kormány
alakul. DE ragaszkodtak
•a belügyminisztériumhoz
•Rákosi és Szakasits államminiszterek legyenek
•A kormányba csak a SZU számára elfogadhatók kerüljenek
1945.11.15.
15 tagú kabinet
(7+3+3+1)
Miniszteri
tárcák fele (7)
FKGP
Belügyminiszter
1946.03-ig Nagy Imre
(majd Rajk)
A rendőrség és a
közigazgatás
feletti felügyelet
az MKP-é
22
államtitkárból 9
FKGP
A kormány programja
Az MKP
elsősorban gazdasági, gazdaságpolitikai követelések:
•
A dolgozók élelemmel és iparcikkekkel való ellátása
•
értékálló pénz megteremtését (állami bevételek
növelése, állami kiadások csökkentése, gazdagok
megadóztatása.)
•
A földosztás befejezése,
•
bányák erőművek államosítása
•
közigazgatás demokratizálásának folytatása
Állami beavatkozás szükségességének hangsúlyozása
1945.12.
Gazdasági Főtanács (Elnöke Tildy, tagjai Gerő és Bán). Végreható szerve a
Titkárság, élén Vas Zoltán. 1946. 01-től rendelet kibocsátási joga van.
Hatásköre a gazdasági élet minden területére kiterjedt (pénz-,
anyaggazdálkodás, ár- és bérszabályozás). GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS AZ
MKP-É!!!
Tildy Zoltán kormánya 1945.11.15-1946.02.04.
Miniszterelnök
Tildy Zoltán
Közlekedésügy
Gerő Ernő
Államminiszterek
Dobi István
Külügyminiszter
Gyöngyösi
Rákosi Mátyás
Népjóléti
Molnár Erik
Szakasits Árpád Pénzügyi
Gordon F.
Belügyminiszter
Nagy Imre
Tájékoztatásügy
Balla Antal
Földművelésügyi
Kovács Béla
Újjáépítési
Antall József
Honvédelmi
Tombor Jenő
Vallás- és közoktatás
Keresztúry D
Igazságügy
Ries István
Iparügy
Bán Antal
Ker- és szövetkezetügy
Rónai Sándor
Közellátásügy
Bárányos K.
Tildy köztársasági elnökké választását követően (1946.02.01-04) Rákosi a minelnök.
Az első NGY 1945.11.29
Zsedényi hívta össze, Malasits Géza (SZDP) nyitotta meg.
•Ünnepélyes nyilatkozatok, pótbehívások.
• 357 képviselő jelent meg.
elnökévé választották Nagy Ferencet (FKGP).
Elnökhelyettessé Kossa Istvánt (MKP) és Kéthly Annát
•A NGY
(SZDP)
•Háznagy Vásáry István (FKGP) lett.
•Jegyzők: Futó József, Vörös Vince, Szántó Vezekényi István (FKGP), Gyurkovics
Károly, Malasits Géza (SZDP), Kiss Károly, Ratkó Anna (MKP), Hegyesi János (NPP).
Bizottságok
Politikai bizottság 36
taggal
Házszabályok
előkészítésére 9 tagú
Állandó
igazolóbizottság 10
tagú
Mentelmi bizottság 14
taggal
Gazdasági bizottság
10 taggal
Közjogi- és
alkotmányjogi
bizottság 21
taggal
A NGY alkotmányjogi szabályozása
I.
II.
Ideiglenes rendezés
Végleges házszabályok
Törvényjavaslat 1945.12.05.
I.
Ideiglenes rendezés
Az 1945/VIII.csak annyit mondott ki,
hogy 4 év a NGY megbizatása,
egyébként alkotmányjogi
helyzete nem volt rendezve
„a rendkívüli helyzetben szükséges
bármely magánjogi, büntetőjogi,
közigazgatási és törvényhozás
hatáskörébe tartozó egyéb
rendelkezést” tehet a kormány
Alkotmányjogi értelemben
kijelölte a NGY helyét,
hibája, hogy korlátozta annak
jogait!
Felhatalmazási
szakasz:lehetőséget adott a
kormányzatnak arra, hogy az államrend
biztosítása érdekében rendeletekkel
irányíthasson. (elvileg 1946.03.01-ig,
gyakorlatilag 1947 őszig)
Egyéb jogkorlátozások
Politikai Bizottság
megkülönböztetett jellegének
megőrzése. Korábban a
háborús viszonyok, hatalom
ideiglenes helyzete indokolta
létezését. Ez azonban megszűnt.
Nemzeti Főtanács
Tagja a NGY elnöke, a
miniszterelnök kikerült, a
törvhozás választott be 2 tagot.
Rajk László és Varga Béla.
Az államforma meghatározásáról szóló tv javaslat
Köztársaság
Vita a köztársasági elnök hatásköréről volt
FKGP: FKGP-s legyen, erős
elnöki hatalommal bírjon.
MKP, SZDP: a NGY elsőbbségéről
regéltek, valójában azonban a PB és a
kormány számára kívántak elsőbbséget
biztosítani az elnöki hatalommal szemben
1946/I. törvénycikk
Politikai kompromisszum eredménye
Kimondták újra: „a törvényhozó hatalmat a magyar nép a
Nemzetgyűlés útján gyakorolja” Vagyis a főhatalom jellegében nem
történt változás!
•A köztársasági elnök megválasztása a NGY hatásköre
•Nincs törvényszentesítési, vagy vétójoga
•A törvényhozó hatalom a NGY-nél maradt (a törvényeket 15 napon belül ki kellett
hirdetnie, egyszer küldheti vissza a tvjavaslatot, másodízben 15 napon belül ki
kellett hirdetnie)
•A parl. felhatalmazása kellett hadüzenet küldése, hadiállapot beállta, békekötés, a
honvédség hatáson kívül vezényléséhez.
•Élhetett a kegyelmezés jogával, de általános amnesztiát, vagy vád alá helyezett
minisztert fel nem menthetett.
•1 ülésszak alatt 1szer max. 30 napra a ngy-t elnapolhatta, de ha az NGY elnöke +
100 képviselőtárs kérte 8 napon belül köteles volt újra összehívni.
A törvényalkotás és a költségvetés
alakításának joga a népakarat legfőbb
alkotmányos biztosítékai. Azáltal, hogy a
NGY széleskörű felhatalmazásokat
biztosított a kormánynak, a döntések nagy
része a végrehajtó hatalom kezébe került.
Sőt a kormány nem egyszer még ezt a
rendkívül széles hatáskört is túllépte, amikor
olyan kérdéseket szabályozott rendeleti úton,
amelyek a NGy hatáskörébe tartoztak.
Végleges házszabály
Az ideiglenes házszabály
javaslatát 1945.12.05-én
terjesztették be és 12.07én fogadták el
Csak egy ülésen
volt érvényben
01.24-én ui. beterjesztették a
végleges jogszabályt, amit
másnap el is fogadtak.
Pártfrakciók a NGY-ben
Az országos nagyválasztmány és a PB után a frakció volt a
3. legfontosabb pártfórum
FKGP: képviselőcsoportja 11.28-án tartotta első ülését a Semmelweis utcai pártközpontban.
Elnöke: Nagy Ferenc (egy kézben volt a párt és a frakció elnöki tiszte. 1946 0409. Ekkor jött Szent-Iványi Lajos, majd Szabó Árpád 07.03-ig), Titkárai: Saláta
Kálmán, Z. Nagy Ferenc. A titkári funkciót később megszüntették, szakmai
testületek felállítását tervezték, de nem került rá sor. Sajátos tisztségük volt a
vitarendező, feladata a frakció ngybeli munkájának irányítása volt. (1
fővitarendező + 4 vitarendező)
Hetente üléseztek, katalógus volt, 180 fővel volt határozatképes. Összetétele
változatos.
Tildyt tisztelték, de nem népszerű, Nagy befolyása Tildy elnökkéválasztása után
nőtt meg, Kovács B. kezdettől népszerű, Balogh-gal nem szimpatizáltak, Dobinak
nem volt presztízse. Köztársasági elnöknek Nagy F-e szerették volna. Nagy
lemondatása után a frakció az „alkotmányvédőket” támogatta, akik Nagy-Kovács
politikáját akarták folytatni.
Az MKP parlamenti frakciója
•A NGY első ülése előtt már megalakult
•A párt központi vezetőségének alá volt rendelve
•Meghatározó személyiségei: Rákosi Mátyás, Rajk László, Gerő
Ernő, Révai József (a párt meghatározó személyiségei) és Kossa
István, Szobek András
•Titkár: Révai József, adminisztratív vezető Obán László
•Szigorú fegyelem jellemezte
•Sem a NGY-ben, sem a pártban nem játszott önálló szerepet
A SZDP parlamenti frakciója
•1945 végétől megnőtt a szerepe
• 69 főből állt
•7 tagú intézőbizottságának elnöke Kéthly, elnökhelyettese
Buchinger, titkára Mónus Illésné
•A pártvezetőséggel többször együtt ülésezett
•Az SZDP hivatalos politikáját követték
A NPP parlamenti frakciója
• A legkisebb csoport
•23 tagú
•1947.02.25-ig Sz. Szabó Pál irányítja (Kovács Imre
környezetéhez tartozott), majd Nánási László
•1946 elejétől egyre megosztottabb
•A pártvezetőség és a frakció között feszültség volt egészen
1947.02-ig
A Baloldali Blokk
Az MKP és az SZDP
együttműködése
Összekötő bizottsági ülések:
nézetegyeztetés
1946.03.05.
MKP, SZDP, NPP +
szakszervezetek
BALOLDALI
BLOKK
A koalíciós pártközi
értekezleten többnyire
ÖSSZEHANGOLT
ÁLLÁSPONTot
képviseltek
Magyar Szabadságpárt (FKGP-ből kizártakból) Másfél évig
parlamenti párt, 1947 elejétől helyi szervezetét kezdik kiépíteni.
1946.07.24. hivatalos frakció. Elnöke Sulyok D. Titkára Halter B.
A NGY működése
1945.11.29-1945.07.25.parlamenti ciklus
2 ülésszak 1945.11.29-1946.10.04. és 1946.10.22-1947.07.25.
Összehívását/berekesztését a minelnök előterjesztésére a
köztársasági elnök tette meg
A két ülésszak alatt összesen 148 ülést tartottak. Az egyes üléseken
a kormány részéről csak az érdekelt miniszter vett részt
A tárcák vezetői a ngy-i ciklus elején nagyobb számban voltak
jelen az üléseken, majd érdeklődésük alábbhagyott
A NGY tárgyalási menete nagyjából megegyezett a régi ogy-ek
gyakorlatával
A NGY tevékenységének összefoglalása
•A NGY 20 hónapja alatt
150, havonta 7-8 ülés
•Rendszeres ülésezés
52 törvény (nem sok!)
•Rendeleti kormányzásra adott felhatalmazást többször
meghosszabbították
•Házszabályok megalkotása, bizottságok rendszere,
kormányprogram megtárgyalása, kormány személyi
összetételének elfogadása, köztársaság kikiáltása
EREDMÉNYEK
A legfontosabb jogszabályok:
1946/I. államformáról (bevezetője - először kodifikálta az alapvető emberi
jogokat, a személyes szabadsághoz, az elnyomástól, félelemtől és nélkülözéstől
mentes élethez, a szabad gondolat- és véleményalkotáshoz, a vallásgyakorláshoz, a
gyülekezéshez, a tulajdon biztonságához, a munkához, az emberi megélhetéshez,
valamint a szabad művelődéshez való jogot.)
1946/VII. A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről
1946/X. Az emberi jogok védelméről (kifordítva később mindkettő az ellenfelekkel
való leszámolás kíméletlen eszközeivé váltak)
1947/IV. nemesi és főnemesi rangok és címek eltörlése
1946/XXII. A nők korlátozás nélküli felvételéről egyetemekre és főiskolára
Szénbányák és erőművek köztulajdonba vétele (ez nem ment túl az
Európában ez idő tájt szokásosnál)
1946/IX. A földreform befejezéséről és a telepítésekről
KUDARCOK, a parlamenti demokrácia korlátai
•A szovjet-magyar gazdasági megállapodás nem került a NGY
napirendjére
•A Marshall-segély csak a kormány napirendjén szerepelt, az NGY
utólag sem tárgyalt róla
•A hároméves törvényről csak kerettörvényt terjesztettek be, konkrét
adatokat nem
•Működési zavar gyakran előfordult, fontos kérdések pártközi
értekezleten dőltek el. A pártok vezetői közül többen nem vállaltak
miniszteri tárcát, nem viseltek kormányzati felelősséget.
•Az államszervezetben fontos szerepe volt a Gazdasági Főtanácsnak
és a rendőrségnek (kommunista befolyás alatt állt)
A Nagy Ferenc-kormány politikája
Nagy Ferenc programbeszéde
gazdaságpolitika
Infláció
felszámolása
1946.02. MKP+SZDP
tömegharc meghirdetése
1946.03.05. Baloldali Blokk
1946.03.07. Tömegtüntetés
1946.03.12. 1946/VII.
Kifogásolta a
Gazdasági
Főigazgatóság,
MELLÉKKORMÁNY
létrehozását
Közig-i
tisztségviselők
létszámcsökkentése
tömegharc
földreform védelme
közigazgatás megtisztítása
a reakciós elemektől
harc a kisgazdák
jobbszárnya ellen
az MNFF államosítási
programjának következetes
végrehajtása
1946.03.05. Baloldali
Blokk
Ezeket a célkitűzéseket Nyilatkozatban rögzítették
1946.03.07. 300.000 fős tömegtüntetés Bp-en: „Ki a nép ellenségeivel a
koalícióból!”
Az MKP elkezdi felmorzsolni az FKGP-t. SZALÁMITAKTIKA
1946/VII.
Az FKGP válasza
SZEB nyomása
teljesíti a legfontosabb
követeléseket
•1946.03.12. kizárta
20 ngy-i képviselőjét
a pártból
Működési engedélyt csak
1946.11-ben kapott. Addig
Parlamenti frakcióként működött. Vezetői: Sulyok,
Nagy Vince, Vásáry I, Pálffy József, Némethy Jenő
Sulyok Dezső+16 társa
1946. 05.02-án
megalakította a Magyar
Szabadság Pártot.
Az MSZP célja ”alkotmányos úton demokratikus politi szervezetbe
tömöríteni mindazon magyar állampolgárokat, akik a független magyar
államban az ember természetes és elidegeníthetetlen jogai alapján,
félelemtől és nélkülözéstől memntesen a keresztény hitelvek és erkölcsi
törvények követelményei szerint kívánnak élni.”
A kormány összetételének módosítása
1. Kovács Béla (földművelésügy)
2. Nagy Imre (belügymin.) 1946.03.20.
Dobi István
Rajk László
Nagy Ferenc kormánya (1946.02.04-1947.05.31.)
miniszter
név
kezdete
Miniszterelnök
Nagy Ferenc
államminiszter
Dobi István
államminiszter
Szabó István B.
1946.02.23
államminiszter
Dobi István
1946.12.18
államminiszter
Rákosi Mátyás
államminiszter
Szakasits Árpád
Belügyminiszter
Nagy Imre
Belügyminiszter
Rajk László
vége
1946.02.23.
1946.12.18
1946.03.20.
1946.03.20
Építés- és közmunkaügy Mistéth Endre
1946.10.12.
1947.01.14
Építés- és közmunkaügy Rácz Jenő
1947.02.12.
1947.03.31.
Építés- és közmunkaügy Veres Péter
1947.03.14.
földművelés
Kovács Béla
Földművelés
Dobi István
1946.02.23.
földművelés
Bárányos Kár.
1946.11.20.
Honvédelmi
Tombor Jenő
Nagy Ferenc
1946.02.23.
1946.11.20.
1946.07.25.
1946.08.09.
1946.08.21.
Honvédelmi
Bartha Albert
1946.08.21.
Honvédelmi
Dinnyés Lajos
1947.03.14.
Igazságügy
Ries István
Iparügy
Bán Antal
Kereski és szövetkezetü.
Rónai Sándor
Közellátásügy
Bárányos Károly
Közellátásügy
Erőss János
Közlekedésügy
Gerő Ernő
Külügy
Gyöngyösi János
Népjóléti
Molnár Erik
Pénzügy
Gordon Ferenc
Pénzügy
Rácz Jenő
1946.08.26.
Pénzügy
Nyárádi Miklós
1947.03.14.
Tájékoztatásügy
Balla Antal
Tájékoztatásügy
Bognár József
1946.11.20.
Tájékoztatásügy
Mihályfi Ernő
1947.03.14.
Újjáépítési
Antall József
Újjáépítési
Mistéth Endre
Vallás és közokt.
Keresztúry Dezső
Vallás és közokt.
Ortutay Gyula
1947.03.14.
1946.11.20.
1946.11.20.
1946.08.26.
1947.03.14.
1946.11.20.
1947.03.14.
1946.07.20.
1946.07.21.
1946.10.12.
1947.03.14.
1947.03.14.
1946/VII. A demokratikus államrend és a köztársaság
büntetőjogi védelméről
•Köztársaság-ellenes szervezkedők és propagandát folytatók ellen
•Akik ilyenről tudomást szereztek és nem értesítették az illetékes hatóságot
ESZKÖZ, JOGALAP A SZALÁMITAKTIKÁHOZ
Az összes koncepciós perben alkalmazták!
1946/X. Az emberi alapjogok védelméről
„bűntettet követ el, és öt évig terjedő börtönnel büntetendő az
a közhivatalnik, aki hivatali eljárásban vagy intézkedésével
másnak az 1946/I. tc. bevezetésében foglalt, valamely
természetes és elidegeníthetetlen jogát törvényellenesen
megsérti.”
Az FKGP szorgalmazta az 1946/VII. tc. kiegészítéseként és a
csehszlovákiai magyarok sorsa miatt.
1946/IX. A telepítésről és a földosztás befejezésének
előmozdításáról
1. Akik földhöz jutottak, azokat megerősítette tulajdonukban,
megvédte őket az esetleges korrekcióktól. (A reform során
egy sor jogsértést követtek el s ezt az FKGP megkísérelte
orvosolni)
2. Ha tényleg jogsértés volt, akkor a volt tulajdonos
kártalanítását írták elő.
1946/VIII. A szénbányák államosításáról
•Bányaüzemek, erőművek és karbidgyárak
•50 ezerrel nőtt az állami üzemekben dolgozó munkások száma
•Külföldi tulajdon érintetlenül hagyták
B-LISTA
1946.05.06. Pártközi megállapodás alapján5000/1946.
M.E. (A minelnök, a szakminiszter és a Szakszervezeti
Tanács által delegált 3 tagú bizottságok döntöttek )
Közalkalmazottak létszámát 1938-hoz képest 10%-kal
kívánta csökkenteni
1946. 10. hó
60 e. elbocsátott (ebből 5 e. rendőr)
A megszabadulás eszközeként is funkcionált!
Rendőrség: 55 e fő
sok!
FESZÜLTSÉG
ARÁNYOSÍTÁS a közélet minden területén
Robbanásig feszült a helyzet
NYÍLT TÁMADÁS: A KALOT és más szervezetek
feloszlatása (1500 db), „reakciósok” leváltása, bíróság elé
állítása.
1946.07.16. Megállapodás a koal. pártok közötti együttműködés
megerősítéséről.
1946.08.1. stabilizáció, új ár- (elszakadt a világpiaci áraktól, piaci
mechanizmusok nem érvényesültek) és bérrendszer (háb. előtti
fele, vagy annyi se, 75%-os teljesítményért 50%-os bér)
Az MKP III. kongresszusa (1946.09.29-10.01.)
Követelések:
A polgári erők kiszorítása a hatalomból. „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból”
A termelés és a hitel állami irányítását, a bankok és a
külkereskedelem állami ellenőrzését követelte a megkezdett
államosítás folytatását követelte.
3 éves ter bevezetése
SZDP
egyetértett
FKGP
elhatárolódott
NPP
egyetértett
Köztársaság-ellenes
összeesküvés ügye
SALÁTA KÁLMÁN,
KOVÁCS BÉLA
Politikai és adminisztratív módszerek
1946/VII.tc. a leszámolásban
Kreált „Hetes
Bizottság”,mint
vezérkar
Saláta Kálmán (Nagy
Ferenc köréhez tartozott) a
tagja
eljut
1947.02.25.a szovjet
katonai hatóságok
letartóztatták, SZU-ba
került 8 évre. 50 képviselő
távozni kényszerült az FKGPből, Kovács Imre erre kilépett
az NPP-ből.
KOVÁCS BÉLA-ig
(FKGP főtitára)
Mentelmi jogát a politikai
rendőrség kérésére sem
szavazta meg a NGY.
folytatás
1947.03.11-13. pártközi egyezmény
Az „összeesküvés felszámolása”
3 éves terv gondolatának elfogadása
Kormányátalakítás újból (lásd táblázat)
1947.05. végén Nagy Ferencet lemondásra és emigrációba
kényszerítették
Más kisgazdák is emigrációval válaszoltak erre,
az FKGP teljes széthullásra ítéltetett
DINNYÉS LAJOS (FKGP) lett az új me.
Dinnyés Lajos kormánya 1947.05.31-09.24.
Miniszterelnök
Dinnyés Lajos
Minelnökhe.-állammin.
Rákosi Mátyás
Szakasits Árpád
Államminiszter
Dobi István
Belügyminiszter
Rajk László
Építés és közmunkaügy
Veres Péter
Földművelésügyi
Bárányos Károly
Honvédelmi
Dinnyés Lajos
Igazságügy
Ries István
Iparügy
Bán Antal
Ker és szövetkezetügy
Rónai Sándor
Közellátásügyi
Erőss János
Közlekedésügyi
Gerő Ernő
Külügy
Mihályfi Ernő
Népjóléti
Molnár Erik
Pénzügyi
Nyárádi Miklós
Tájékoztatásügyi
Mihályfi ernő
Vallás és közoktatásügyi
Ortutay Gyula
Összefoglalás
Választások
nem érvényesülhetett
(Jalta, SZEB)
eredménye
MKP-kulcsminisztérium
és kulcspozíciók
Államforma
kérdése
Népszavazás kérdése
Mindszenty szerepe
Változások a
kormányban is
Törvényhozás és végrehajtás tekintetében eltérő
pártreprezentáltság
hatalmi-politikai dualizmus
Baloldali Blokk
(pártjai:
„blokkpártok”)
Rendeleti
kormányzás
Arányosítási igény
Helyhatósági
választások sürgetése
Gazdasági
Főtanács
Népítéletek
B-lista
III. kongresszus
Köztársaság-ellenes
összeesküvés
A párt szétesése