Transcript 1. A csehszlovák pártállami rendszer és az alkotmányok

1. A csehszlovák pártállami
rendszer és az alkotmányok
Csehszlovákia története 1948–1992
A csehszlovák pártállam
Hatalmi ág
Párt
Állam
(Választás)
Kongresszus (Sjezd) (3–5
évente)
parlamenti választás (volba) (4–6
évente) (1971-től azonos évben)
Törvényhozás
Központi Bizottság (Ústřední
nemzetgyűlés, majd szövetségi gy.
výbor) (80-150 fő, évi 3–6 ülés) (Národní / Federální shromáždění)
(300/350 fő, évi 2-3 ülés)
Valódi tv.hozás
Elnökség (Předsednictvo)
(1954–62 közt PB néven)
(hetente) (10–20 fő a KB-ből)
Végrehajtás
Titkárság (Sekretariát) (8–10 fő, kormány (vláda) élén a kormányfő
napi ügyek intézése) + a KB
(předseda vlády)
osztályai és bizottságai
Főhatalom
pártelnök, első titkár, főtitkár
(předseda strany, první / generální tajemník)
vezeti a KB, Elnökség, Titkárság üléseit, szervezetét is!
[ngy. / szgy. elnöksége (24–30 fő a
parlament tagjaiból)] – nincs nagy
tvr.-hozási jelentősége!!!
államfő (köztársasági elnök,
president republiky) többnyire
személyi átfedés a párt vezetőjével
(Gottwald 1948–53, Novotný
1957–68, Husák 1975–87 között
elnök is volt)
A CSKP (KSČ) elvi felépítése
• a feliratok itt szlovák nyelvűek
– zjazd=kongresszus, členovia=tagok, kandidáti=tagjelöltek
– volení zjazdom=a kongresszus választja
– a táblázat forrása: Ústav pámäti naroda, Pozsony
• a kongresszus azonban csak elvileg áll a párt élén!
Legfőbb párt- és állami vezetők
Pártvezető
Köztársasági elnök
Klement Gottwald 1928– Klement Gottwald 1948–
1953 (pártelnök; +Rudolf 1953
Slánský: 1951-ig főtitkár)
Antonín Novotný 1953–
1968 (első titkár)
Miniszterelnök
Antonín Zápotocký 1948–
1953
Antonín Zápotocký 1953– Viliam Široký 1953–63
1957
Jozef Lenárt 1963–68
Antonín Novotný 1957–68
Alexander Dubček 1968– Antonín Novotný 1957–68 Jozef Lenárt 1963–68
1969 (első titkár)
Ludvík Svoboda 1968–75 Oldřich Černík 1968–70
Gustáv Husák 1969–87
(1971-től főtitkár)
Ludvík Svoboda 1968–75
Gustáv Husák 1975–1989
Oldřich Černík 1968–70
Lubomír Štrougal 1970–88
Miloš Jakeš 1987–89
(főtitkár)
Gustáv Husák 1975–1989
Lubomír Štrougal 1970–88
Ladislav Adamec 1988–89
Karel Urbánek 1989
Gustáv Husák 1975–1989
Ladislav Adamec 1988–89
Ladislav Adamec 1989–
1990 (elnök)
Václav Havel 1989–92
Marián Čalfa 1989–92
Választások és kongresszusok
• Parlamenti választások
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
1948. máj. 30. (89,20%)
1954. nov. 28. (97,89%)
1960. jún. 12. (99,86%)
1964. jún. 14. (99,94%)
1968. (elmaradt)
1971. nov. 26–27.
1976. okt. 22–23.
1981. jún. 5–6.
1986. máj. 23–24.
1990. jún. 8–9. (többpárti)
1992. jún. 5–6. (többpárti)
zárójelben a Nemzeti Frontra adott
szavazatok aránya
• Pártkongresszusok
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
IX. kongr. 1949. máj. 25–29.
X. kongr. 1954. jún. 11–15.
XI. kongr. 1958. jún. 18–21.
XII. kongr. 1962. dec. 4–8.
XIII. kongr. 1966. máj. 31–jún. 4.
XIV. kongr. 1971. máj. 25–29.*
XV. kongr. 1976. ápr. 12–16.
XVI. kongr. 1981. ápr. 6–10.
XVII. kongr. 1986. márc. 24–28.
XVIII. kongr. 1989. dec. 20–21.
(rendkívüli kongr.)
* a XIV. (rendkívüli) kongr. 1968.
aug. 22-én ülésezett, ezt később
érvénytelennek tekintették
A többpártrendszer jellege
• Pártállam ≠ egypártrendszer!
• a CSKP vezető szerepű (1960-tól az alkotmány szerint is)
• a többi párt ún. „társutas”
– elismeri e vezető szerepet, nem törekedik hatalomra
– a Nemzeti Front (Národní front) közös listáján képviselőket küldhetnek a
parlamentbe
– kevésbé jelentős posztokat betölthetnek
• cseh pártok
– Csehszlovák Szocialista Párt (a korábbi Nemzeti Szocialista Párt
átszerv.-ből)
– Csehszlovák Néppárt
• szlovák pártok
– Szlovák Megújhodás Pártja (a korábbi Szlovák Demokrata Párt
átszerv.-ből)
– Szlovák Szabadságpárt
– (Szlovákia Kommunista Pártja, amely ténylegesen a CSKP területi
Az 1948-as alkotmány születése
• Előzmények
– 1946: két évre megválasztott (ideiglenes) alkotmányozó nemzetgyűlés
– a „győzelmes február” (kommunista puccs) után felgyorsul a szovjetizálás
– a kommunista hatalomátvétel ellenére azonban az állami szervek egy időn át
függetlenek maradnak, nem azonnal épült ki a pártállam
• A május 9-i alkotmány sajátosságai
– preambulumában soviniszta, kisebbségellenes kitételek szerepelnek
– nem veszi át a szovjet 1936-os alkotmány minden vonását
•
•
•
•
•
nem utal proletárdiktatúrára, munkás–paraszt szövetségre, a párt vezető szerepére
fennmarad az államfő, a kormány és a törvényhozás formális egyenlősége
létrejön a nemzetgyűlés elnöksége, de nem kollektív államfőként
rögzíti a népi demokratikus rendet, ua. az államforma nem népköztársaság
célul tűzi ki a szocializmus megteremtését
– inkább az 1920-as alkotmány átdolgozásának tekinthető
• köztársasági elnöki poszt marad (Beneš presztízse miatt, akire nem vonatkozik a
szabály, hogy az elnök max. két ciklust tölthet ki)
• az elnöki dekrétum intézménye fennmarad, de korlátozva (csak ellenjegyzéssel)
– polgári elemeket is tartalmazó népi demokratikus alkotmány jött létre
– Beneš nem hajlandó aláírni, inkább lemondott (hamarosan meg is halt)
Államszervezet az 1948-as alkotmányban
• Elvileg egyenjogú szervek, hatalmi ágak elválasztása
– 300 fős, egykamarás nemzetgyűlés (hat évre választva): évi min. két ülésszak,
interpelláció, mentelmi jog. Alk.tv.-nél az összes képv. 60%-a támogatása kell
– ngy. elnöksége: 24 fős, nem államfői testület, ülések közt helyettesíti a ngy.-t,
tv.erejű rendeleteket hozhat (ezeket a ngy.-nek két hónapon belül érvényesítenie kell), értelmezi a tv.-eket és elbírálja alkotmányosságukat
– nemzetgyűlés által 3/5-ös többséggel választott köztársasági elnök (hét évre):
feloszlathatja a ngy.-t; törvényhalasztó hatálya van; ellenjegyzéssel elnöki
dekrétumot adhat ki
– nemzetgyűlésnek felelős kormány, amit a közt. elnök nevez ki és hív vissza
– független bíróságok (hivatásos és népbírák egyaránt)
– nemzeti bizottságok (=helyi közigazgatás)
• Félföderatív rendszer (Szlovákia jogállása)
– Szlovák Nemzeti Tanács (Slovenská národná rada) (6 évre választják, 100 fős,
korlátozott belső ügyekben törvényhozói jogkörrel rendelkezik
– Megbízottak Tanácsa (Zbor povereníkov) ezen ügyekben végrehajtó és
kormányzó hatalmat gyakorolhat Szlovákiában; tagjait a prágai kormány
nevezi ki; felelős a Szl.NT-nak és a prágai kormánynak egyaránt!
– Csehországban nincsenek ilyen „tartományi” szervezetek!
– „A Csehszlovák Köztársaság egyenlő jogokat élvező két szláv nemzet […]
egységes állama”
Egyéb rendelkezések (1948)
• A polgárok jogai és kötelezettségei
– polgári és népi demokratikus sajátosságok keveredése jellemzi itt is
– emberi, politikai és polgári jogok elvileg biztosítva vannak, de a gyülekezési
és egyesülési jog csak akkor, ha a népi demokratikus intézményeket nem
fenyegeti; a szólásszabadság „a törvény keretén belül” lehetséges
– levéltitok, mozgásszabadság, vagyonbiztonság stb. deklarálása
– a munkavégzési jog egyben kötelesség is, amely állami terv alapján történik
és minden dolgozó munkája szerinti díjazásra jogosult
– részletesen kifejtett szociális jogok jellemzik
• A közgazdasági szervezet
– rögzítik a minimális állami tulajdont (nemzeti javak); a már államosított
cégeket nem lehet privatizálni
– tervgazdálkodás: egységes állami terv irányít mindent, a meghatározott időre
szóló terveket a kormány dolgozza ki a dolgozók építő kezdeményezéseivel
– lehetséges a községi tulajdon, ill. az ipari és mezőgazdasági szövetkezet
– magánkézben is lehet termelőeszköz, max. 50 fős cégekben (de bánya,
energiatermelő, külkereskedelmi, közlekedési vagy távközlési vállalat, bank
NEM; tiltott a kartellek, trösztök működése is)
Az 1960-as alkotmány születése
• Előzmények
– 1958. jún. a CSKP XI. kongr. szerint lerakták a szoc. alapjait és a cél most
már annak teljes felépítése – ezért új, szocialista alkotmány szükséges
– a ngy. alkotmány-előkészítő bizottsága tervezetet készített, amit az 1960-as
vál.-i kampány idején össznépi vitára bocsátottak
– 1960. júl.-ban pártértekezlet vitatta meg és fogadta el a tervezetet
– 1960. júl. 11-én a nemzetgyűlés is megszavazta
• Sajátosságok
– szocialista alkotmány; Csehszl. a SzU. után a világon a második szoc. állam,
ezért nevét is Csehszlovák Szocialista Köztársaságra (ČSSR) módosították
– most már rögzítik a CSKP vezető szerepét, élcsapat jellegét
– van preambulum, amely a szoc. győzelmét, a SzU. szerepét, a baráti országokkal való együttműködést, a cseh és szlk. nép testvéri egyetértését emeli ki
és célul tűzi ki a kommunizmus felépítését
– megjelenik a társadalmi rendről szóló fejezet
– továbbra is megmarad az egyszemélyi államfő (közt. elnök) (a híres elődök
presztízse, a Várbeli rezidencia miatt + a párt első titkára az államfő!)
– a nemzetgyűlés most már a legfőbb hatalmi szerv, az államhatalom egységének fő letéteményese (elvileg neki alárendelt minden más állami szerv)
– fokozódik a központosítás, a szlovák félautonómiát felszámolják
Államszervezet az 1960-as alkotmányban
• A hatalmi ágak egysége
– 300 fős egykamarás ngy. marad (mint legfelsőbb államhatalmi szerv), a képviselőket a nép visszahívhatja (ez szocialista sajátosság!); 4 évre választják,
neki felelős a közt. eln. és a kormány, a ngy. dönt a jogszabályok alkotmányosságáról. Ua. csak évi két ülésszak. Marad az alkotmány 3/5-ös jellege
– ngy. elnöksége: 30 fős, a bizottsági elnökök is tagjai (csszl. sajátosság),
irányítja a ngy. munkáját, ülésszakok közt helyettesíti is (de alk.tv.-t nem
hozhat, közt. eln.-t nem választhat), tvr.-eket hozhat (de ez Cs-ban ritka!!)
– közt. elnök: öt évre választja a ngy., de nem korlátozzák újraválasztását,
önálló jogkörei csökkentek (de a fegyveres erők főpar.-a, amnesztiát adhat és
elnökölhet a kormány ülésein) – dekrétumokat már nem adhat ki
– kormány: megbízatási idejét nem korlátozzák (nem kötik a választásokhoz),
köteles azonban megválasztásakor kormányprogramot beterjeszteni
– elvileg független bíróságok + a dolgozók által választott népbíróságok
• Szlovákia státusza
– a Szlovák Nemzeti Tanács megmaradt, de jogköreit megnyirbálják (csak a
ngy. felhatalmazására alkothat saját törvényeket + részt vehet a népgazd.-i
terv kidolgozásában, javaslatokat tehet a nemzetgyűlésnek)
– a Megbízottak Testületét megszüntették
Egyéb rendelkezések (1960)
• A társadalmi rend (benne a gazdaság alapszabályaival)
– szocialista állam, a szoc. világrendszer része, minden hatalom a dolgozó népé
– a társadalom és az állam vezető ereje a munkásosztály élcsapata, a CSKP
– a társ. és állam életében való részvételre önkéntes társ.-i szervezetek jönnek
létre, melyeket a csehek és szlovákok Nemzeti Frontja fog össze
– a szoc. gazdasági rendszer kizárja a kizsákmányolást: a termelési eszközök
társ.-i (=állami vagy szövetkezeti) tulajdonban vannak, a népgazdaságot
tervszerűen irányítják, minden állampolgár öntudatosan együttműködik
– a személyes munkán alapuló és idegen munkaerőt nem kizsákmányoló
kisüzemi magángazdálkodás megengedett; a személyi tulajdon biztosított
• Az állampolgári jogok és kötelességek (csak az újszerű elemek)
– a dolgozók társadalmában a köz érdeke összhangban áll a magánérdekekkel!
az egyén csak a társ.-i munkában bontakoztathatja ki képességeit stb.
– munka joga és a munka értéke szerinti bérezés garantált, mivel a szocialista
gazdaság nem ismer gazdasági válságot és munkanélküliséget, szavatolja az
állandó reálbér-növekedést és a csökkenő munkaidőt
– a szabadságjogokat papíron továbbra is biztosítják, de a szólás-, sajtó- és
gyülekezési szabadságot elvileg is csak „az országépítésben való részvételre”
lehet alkalmazni
– kötelesség: az alkotm.+ tv.-ek megtartása, a szoc. tulajdon védelme, erősítése
Az 1968-as alkotmánymódosítások
• Előzmények
– a prágai tavasz reformjai kapcsán felerősödött az igény a cseh–szlovák viszony rendezésére, a decentralizációra is (a reformok is Pozsonyból indultak)
– bár a nemzetgyűlés mandátuma épp lejárt, azt többször meghosszabbították
– a prágai tavasz egyetlen tartós eredménye ez lett: 1968. okt. 27-én fogadták el,
az államalapítás 50. évfordulója előtti napon
• Sajátosságok
– új alkotmánytörvényeket fogadtak el és módosították a régit, azaz megszűnt az
alkotmány kartális jellege (több alkotmánytv. együtt teszi ki az alkotmányt)
– teljes föderalizálódást hajtanak végre, a két tagállamban azonos nevű és
funkciójú szervezeteket hoznak létre
– elvileg létrehozták az alkotmánybíróságot, amely gyakorlatilag nem működött
– önálló alkotmánytv. jött létre a Cs.-ban élő nemzetiségek jogállásáról, amely
teljes jogegyenlőséget, a sokoldalú nemzeti fejlődés biztosítását ígérte (pl.
arányos képviseletet, anyanyelvhasználatot a művelődésben, sajtóban és saját
nemzeti területükön a hivatali életben is)
– a módosítások 1969. jan. 1-jén léptek hatályba
– mivel választásokra csak 1971-ben került sor, az új államszervezet hiányzó
tagjait kooptálással jelölték ki
Az új államszervezet sajátosságai
• Kétkamarás szövetségi gyűlés (öt évre választva)
– 200 fős népi kamara, lakosságarányosan (1971-ben: 137 cs. + 63 szlk.)
– 150 fős nemzeti kamara, paritásosan (75–75 fő)
– feles tv. esetén mindkét ház jelenlevő tagjainak többsége szükséges, de egyes
felsorolt ügyekben a nemzeti kamara cs. és szlk. tagjainak többsége is kell
– 3/5-ös tv. esetén a népi kamara, továbbá a nemzeti kamara összes cseh és
szlk. tagjából 60%-os támogatottság szükséges a határozat elfogadásához
– a két ház 20–20 főt küld a szöv. gy. elnökségébe (jogkörei nem változnak)
• A Cseh Szoc. Közt.-ban és a Szlk. Szoc. Közt.-ban egyaránt
– saját tv.hozó szerv: Cseh Nemzeti Tanács, Szlk. Nemzeti Tanács (öt évre)
– saját végrehajtó szerv: a CsSzK kormánya, a Szl.SzK kormánya
• A szövetségi és a közt.-i szervek hatalommegosztása
– szövetségi hatáskörök pl.: külpolitika, háború–béke, honvédelem, valutaügy
– közös hatáskörök pl.: tervezés, pénzügyek, gazdaság, közlekedés, tudomány,
munkaügy, szociális kérdések, szabványok, államrend és -biztonság, sajtó.
– tagköztársasági hatáskörök: a közös hatáskörök területein belüli, tételesen fel
nem sorolt ügyek (a felsorolt ügyek szövetségi jogkört jelentenek, s ezek
felsorolása közel hat oldalt tesz ki)
• Köztársasági elnök: jogköre, feladatai lényegében nem változnak