Transcript Alkotmány – alkotmányosság – alkotmányvédelem

Alkotmány – alkotmányosság
– alkotmányvédelem
1. Az alkotmány
2. Alkotmányosság –
jogállamiság
3. Alkotmányvédelem
1. Az alkotmány


a hatalmi viszonyok önéletrajza; a mindenkori előző rendszerrel
kapcsolatos félelmek (Sajó András: Az önkorlátozó hatalom); az
állam morális vitorlája (Ronald Dworkin)
diktatúrában: papíros

anyagi (materiális) értelemben vett alkotmány-fogalom: az
államszervezet és a polgárok helyzete – ebben az értelemben
minden államnak van alkotmánya

formális értelemben: egyetlen írott törvény, az alaptörvény (NagyBritannia, Izrael, Szaúd-Arábia: nincs)

globális (nemzetközi) alkotmány: nemzetközi jogi szabályok és
elvek (európai alkotmány)

történeti előképek:



Arisztotelész „politeiá”-ja – a városállam vezetésének
rendje, az állam formája
Cicero „constitutio”-ja – egy közösség alapnormái
az állam szerződéses felfogása: a hatalom eredeti
forrása a nép „államjogi szerződése” az uralkodóval
(Ulpianus) – szerződésszegés ~ ellenálláshoz való
jog, zsarnokgyilkosság (Magna Carta, Aranybulla;
Aquinói Szent Tamás)

modern értelemben vett alkotmány – a modern
állam első formája: a 17. sz. angol abszolút
monarchia → hatalomkoncentráció → puritán
forr. → alkotmányos monarchia ~ alkotmányos
kormányzás (const. governm.);

18. sz. amerikai és francia alkotmányfejlődés

az alkotmány jogi jellege: felsőbbség és ennek
védelme a módosíthatóság nehezítésével –
feloszlatásos (belga, holland, norvég),
népszavazásos (US, Svájc, Ausztrália,
Franciaország) módosítás, örökös klauzulák
(Németo.)
2. Az alkotmányosság - jogállamiság

az alkotmányosság arra ad választ, hogy adott
államberendezkedési, szabályozási megoldás
megakadályozza-e a szabadság indokolatlan
korlátozását, a szervezett zsarnokságot, vagyis:
az alkotmányosság elvei = a szuverenitás olyan
korlátozása, amelyben érvényesülhet az
állampolgár szabadsága (Sajó)
 legitimációs bázisa az alkotmány, amit nemcsak
az államapparátus, hanem a polgárok is
elismernek
 1789-es
francia Deklaráció 16.§: nem
jogállam, ahol


az emberi jogok nem biztosítottak,
nincs hatalommegosztás
 alkotmányosság
= túl a materiális
(tartalmi követelmények~írott
alkotmánnyal sem feltétlenül, 1936/1949;
Kínai Karta 08: alkotmány alkotmányos
kormányzás nélkül) és a formális
alkotmány-fogalmon (írott alaptörvény
nélkül is, Anglia);
alkotmányos (jog)állam (korlátozott állam) =
amelyben különféle jogelvek, jogi intézmények
és eljárások szabnak határt az állami szervek
önkényes tevékenységének (pl. U.S. alkotmány
14. kiegészítése: due process, törvényes eljárás
nélkül senki sem fosztható meg életétől,
szabadságától, tulajdonától)
globális alkotmányosság = jogállamiság, emberi
jogok érvényesítése
 az
elvek egyike: az államhatalmi ágak
(tv. hozó, végr., igazságszolg.)
elkülönítésének elve

történelmileg 2 formája:
- szétválasztás (separation of powers):
alkotmányos monarchia, prezidenciális
(US nem a legerősebb)
elvileg teljes elkülönülés; létrejöttükben is
függetlenek;
V. francia köztársaság: félprezidenciális
(dualista végrehajtó hatalom)
- megosztás (division of powers):
parlamentarizmus – kevésbé
hangsúlyozott a személyi elkülönülés;
egyik ág sem tud érdemben cselekedni a
másik nélkül
19. sz.: a parl. által választott kormány a
király mellé lép → a végr. hatalom
megkettőződik;
létrejövetel szempontjából asszimetrikus: a
végr. hatalmat a parl. hozza létre; a parl.
bizalmatlansággal megbuktathatja a
kormányt, de gyakran parl. feloszlatás is
parlamentarizmus 2 típusa (tv. hozás és
végr. kapcsolata alapján):


többségelvű (Westminsteri): kétpártrendszer >
„orrhossz”; stabil kormányzás (GB, Ausztrália,
Új-Zéland),
közmegegyezéses (konszenzusos):
„többpártrendszer”, koalíciós kormányzás
(kont. Eu.)
3. Alkotmányvédelem

tág értelemben: különböző állami szervek (pl.
Finnország: parlament)

szűkebb értelemben: bírói szervek
(alkotmánybíráskodás) – rendes v. külön
bíróságok (alkotmánybíróságok)

alkotmánybíráskodás ellen:


angol forr.: abszolút parl. szuverenitás → ma sincs
francia forr.: népszuverenitás (Rousseau) → csak
előzetes normakontroll
 alkotmánybíráskodási


modellek:
decentralizált: „amerikai” v. „diffúz” modell –
US. Marbury v. Madison → Argentína,
Ausztrália, Kanada, India, Japán, skandináv,
Svájc
centralizált: „osztrák” v. „európai” modell – G,
I, E, P, Kelet-Eu.
Magyar alkotmányfejlődés 1989 után
1.
1949-es alkotmány
2.
„Alkotmányos forradalom”
Magyar alkotmányfejlődés 1989 után
1. Az 1949-es alkotmány
 az 1936-os szovjet minta:



államhatalom egysége, de munkamegosztás
→ 4 szervtípus
állampolgári jogok garanciák nélkül
Sólyom-bizottság 2002: 1989 előtt
Magyarország nem volt jogállam
2. „Alkotmányos forradalom”
 új alkotmány helyett átfogó módosítás:
Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal
(kölcsönös félelmek)
 magyar parlamentarizmus: paktum
(1990) - stabil kormányzás (konstruktív
bizalmatlanság, 2/3-os törvények
számának csökkenése); „középgyenge”
államfő
 erős alkotmánybíráskodás
alkotmányozási próbálkozások:


„új forradalmárok” (1990-94)

restaurátorok (1996)

jelenlegi esélyek