Transcript Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

VII. Weimari Köztársaság (1919-1933) – Osztrák
Köztársaság (1918-1934) – A független Írország
megalakulása és alkotmányfejlődése
19. A Weimari Köztársaság alkotmányos rendszere [Tk. 393-397.]
20. Az Osztrák Köztáraság két világháború közötti alkotmányos berendezkedése
[Tk. 403-404.]
17. A független Írország megalakulása és az 1937. évi ír alkotmány [Tk 386-389.]
Forrás:
•Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.
•Dieter Gosewinkel – Johannes Masing: Die Verfassungen in Europa 1789-1949. München: C.H. Beck, 2006.
•Reinhard Mußgnug: 90 Jahre Weimarer Reichsverfassung – Zum 11 August 2009. ZJS 4/2009 [http://www.zjsonline.com/dat/artikel/2009_4_201.pdf]
•Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest: SzIT, 2002.
•Szabó István: Ausztria államszervezete 1918-1955. Budapest: PPKE JÁK, 2010.
19. A Weimari Köztársaság
alkotmányos rendszere
1. Előzmények
A) Az I. világháború végnapjai
 Németország 1918: egyre rosszabb helyzet:
 a háború külföldi területeken zajlik (csak KeletPoroszországban folynak német területen)
 Októberben a franciaországi-belgiumi nyugati front
összeomlóban
 Matrózlázadások Kielben, Wilhelmshafenben
 A munkásság békét követel
 Berlin, Bajorország, Szászország – utcai harcok
 Császárellenes hangulat
B) Politikai helyzet
 1917: a szociáldemokratákról (SPD) leválnak az ún.
Független Szociáldemokraták (USPD) és a
Spartakusbund (radikális szárny)
 A leváló erők magukhoz ragadnák a munkásság
vezetését:
 Németországban az 1917-es oroszországi
szovjetforradalomhoz hasonló polgárháború
fenyegetett
C) II. Vilmos letaszítása (1)
 II. Vilmos 1918 novemberében Belgiumban időzik,
odahaza a hadsereggel kívánna rendet tenni (a sereg
azonban nem áll készen erre)
 a hadsereg felső vezetése és a kancellár (Max von Baden)
inkább a császár lemondásában látja a megoldást
 Max von Baden nov. 9-én a távirati irodán keresztül
bejelenti II. Vilmos lemondását, s javasolja a leendő
régensnek, hogy
 nevezze ki kancellárnak Friedrich Ebert képviselőt
 s általános választáson megválasztott alkotmányozó
nemzetgyűlés
 fogadjon el új államformát, alkotmányt
C) II. Vilmos letaszítása (2)
 Max von Baden végül nem várja be, hogy megtalálják
a régenst, hanem ő maga adja át a hatalmat
Ebertnek
 Ezzel az alkotmányt kifordítja a sarkaiból (a kancellárt
a császárnak vagy a császárhelyettesnek kellett
kineveznie)
 II. Vilmos végül 14 órakor nyilatkozatban lemond a
német császári trónról (utóbb, hezitálva a porosz
királyiról is, s a semleges Hollandiába menekül)
D) Kül- és belpolitikai háttér
 Wilson elnök: már októberben világossá teszi, hogy
monarchikus autokratákkal nem tárgyal
fegyverszünetről, legfeljebb feltétel nélküli
kapitulációról („szabaduljatok meg a császártól”)
 SPD: naponta követelik a monarchia megszüntetését
 Versenyfutás indul: ki tudja hamarabb kikiáltani a
köztársaságot
E) Versenyfutás a köztársaság
kikiáltásáért
 Philipp Scheidemann (SPD) a Reichstag erkélyéről
önhatalmúlag kikiáltja a köztársaságot
 Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg (USPD) is
megteszi egy állatkerti demonstráción (de az esti
lapok Scheidemannról számolnak be – övé az
elsőbbség)
 Ellenállás sehol nem támad, sőt:
 Az egyes Landok monarchikus vezetőit is magával
rántja a folyamat: még a népszerűek is lemondanak
F) Vita a köztársaság formájáról
 SPD: a labilis köztársaságot gyorsan visszavezetni
alkotmányos rendre: alkotmányozó nemzetgyűlés
választandó
 USPD: tanácsköztársaság, amely csak a
munkásosztálynak juttat hatalmat (nem akarnak
általános választásokat)
G) Kettős hatalom
 Népmegbízottak Tanácsa:
 USPD javaslatára 6 fős „kollektív birodalmi kancellár” (3
főt az USPD, 3 főt az SPD delegál)
 Ideiglenes törvényeket is kibocsáthatott
 Munkás- és katonatanácsok (helyi szinten):
 Az USPD ezekből szeretett volna általános, a Népmegbízottak
Tanácsát is irányító testületet kreálni
 A berlini Zirkus Busch épületében ülésező munkás- és
katonatanácsot a helyi tanácsok országos képviselőjévé
nyilvánítják, s felhívja a helyi tanácsokat arra, hogy
válasszanak küldötteket egy „általános német
tanácskongresszusra”, dec. 16-ra (ez lett volna
alkotmányozó nemzetgyűlés helyett)
H) Út a Weimari Nemzetgyűléshez
 Az SPD ezzel párhuzamosan „Nagy Birodalmi Konferenciát” hív
össze nov. 25-re Berlinbe (a tartományok kormányzatából)
 Ez nov. 26-án úgy döntött, hogy alkotmányozó nemzetgyűlést kell
megválasztani
 Ebert erre nézve részletszabályokat javasolt a Népmegbízottak
Tanácsában, s ott megszavazzák (2 USPD-népmegbízott is)
 Az USPD által erőltetett „általános német tanácskongresszus” többsége
is egyetért (a tanácsköztársasági gondolatnak nem volt igazi bázisa)
 Választás 1919. jan. 19.:
 20. életévüket betöltött német polgárok (nők is)
 421 fő
 SPD, Centrum, balliberális Deutsche Demokratische Partei együtt
kétharmados többséget szerez és koalícióra lép
 USPD: 22 hely
I) A Nemzetgyűlés és műve (1)
 Weimar, Nemzeti Színház (a város jól védhető és
szimbolikus ereje is van: a német klasszikus
művészetek fellegvára)
 Febr. 10.: törvény az ideiglenes birodalmi
hatalomról:
 Amíg az alkotmányt el nem fogadják, ez a
nemzetgyűlés alkotja meg a jövendő alaptörvényt
és az egyéb sürgős birodalmi törvényeket (a legalitás
helyreállítása)
 Állambizottság (Staatenausschuss) beiktatása: a
későbbi Birodalmi Tanács (Reichsrat)
I) A Nemzetgyűlés és műve (2)
 Birodalmi Elnök megválasztása: Friedrich Ebert
 Kinevezi kancellárnak Philipp Scheidemannt +
kinevezi a birodalmi minisztereket
 Törvényalkotás (átmeneti gazdaságra vonatkozó
egyszerűsített törvényhozás – egyfajta felhatalmazási
törvény az Állambizottság számára)
J) Az alkotmány elfogadása (1)
 Alkotmánybizottság szövegezi
 A tervezetet a balliberális Hugo Preuß készíti
(alkotmányjogász professzor, belügyi államtitkár)
 A nemzetgyűlés teljes ülése három olvasatban tárgyalja, az
utolsó kettőn már csak a következő kérdésekről szavaznak:
 Népszuverenitás kérdései
 Trigonális kormányzati rendszer (a kormány a




Reichstagnak és a birodalmi elnöknek is alá van rendelve)
Alapjogok
Egyház
Föderáció struktúrája („unitárius szövetségi állam”)
Birodalmi lobogó
J) Az alkotmány elfogadása (2)
 Zárószavazás 1919. július 30. 262 igen, 75 nem, 1 tart.
 82-en távol maradtak a szavazástól (több mint felük SPD-s)
 A népszavazás kérdése:
 Az ideiglenes birodalmi hatalomról szóló törvény tudatosan
nem írja elő, hogy népszavazásra kell bocsátani:
 Attól tartottak, hogy a radikális baloldalnak kedvezne, amely
tanácsköztársaságot akar, s botrányokat okoznának
 Az alkotmány így a január 19-i választáson adott
felhatalmazáson alapult
2. A Weimari Alkotmány rendszere
A) Föderáció
 Birodalomnak hívják, de fenntartja a szövetségi
jelleget
 Fenntartja az Ausztriával való egyesülés lehetőségét (az
Osztrák Köztársaság 1918 novemberében akart is, de a
szövetséges hatalmak nem engedték)
 Centralizált föderalizmus: kiterjesztik a szövetségi
törvényhozási jogköröket (hosszú felsorolás arról,
hogy mely ügyek tartoznak birodalmi hatáskörbe)
B/1) Kétkamarás TH
 Birodalmi Gyűlés (Reichstag):
 Általános választójog alapján arányos választási rendszerben
választják (nincs alsó küszöb!)
 Az alsóház a centrális, unitárius hatalom eszköze
 Birodalmi Tanács (Reichsrat):
 Tagállamok képviselete (kormányok delegálják)
 Lakosságarányos szavazati jog (de a nagyobb tagállamok sem
rendelkeznek az összes szavazat több mint 2/5-ödével)
 A küldöttek saját tagállamuk törvényhozásának felelnek
 Aszimmetrikus: az alsóház erősebb:
 A Birodalmi Tanács csak óvást emelhet a Birodalmi Gyűlés
által elfogadott javaslattal szemben, de a B. Gy. ezt 2/3-os
többséggel elháríthatja: az elnök vagy kihirdeti, vagy
népszavazásra bocsátja
B/2) Közvetlen demokratikus intézmények
 Elnöki törvényplebiszcitum (törvényre vagy




alkotmányra irányul)
Fakultatív törvény- vagy alkotmányreferendum (a
Reichstag 1/3-ának és a választók 1/20-ának
kezdeményezésére)
Népi törvény- vagy alkotmányiniciatíva (választók
1/20-a kezdeményezésére)
A Reichsrat és a Reichstag konfliktusa esetén az
elnök plebiszcitumot rendelhet el a kérdésben
A Reichstag által a Reichsrat ellenkezése ellenére
elfogadott alkotmánymódosítást népszavazásra
kell bocsátani, ha ezt a Reichsrat 2 héten belül
kéri (alkotmányplebiszcitum)
C) Végrehajtó hatalom (1)
 Sem nem parlamentáris, sem nem prezidenciális (kvázi
félprezidenciális)
 Birodalmi Elnök:
 7 évre közvetlenül választják
 Parlamentfeloszlatási jog (ugyanazon okból csak egyszer)
 Széles szükségállapoti jogkör:




Ha egy tartomány nem teljesíti kötelességét, elnöki döntés alapján
fegyverrel kényszeríthető
A N. Birodalom közbiztonságának és közrendjének nagymértékű
veszélyeztetése esetén azok védelmére az elnök fegyveres erőt vethet be,
alapvető jogokat ideiglenesen felfüggeszthet (az intézkedéseket a B.
Gyűlés kívánságára hatályon kívül kell helyezni)
Szakirodalomban: szükségrendelet (Notverordnung), kivételes
rendelet (Ausnahmeverordnung): a normális rendeletalkotási jogkört
túllépik, a törvényekkel konkuráló, azokat lerontó szabályozás
lehetősége
Tagállammal szembeni végrehajtásra (Reichsexekution) 1920 és 1932
között négyszer is sor került
C) Végrehajtó hatalom (2)
 A Birodalmi Elnök ezen túlmenően:
 Kinevezi és elmozdítja a szövetségi kancellárt és a
minisztereket (az alsóház hozzájárulása nélkül is!)
 Elnököl a kormány ülésein (íratlan szabály)
 Elnöki intézkedéseihez azonban miniszteri ellenjegyzés kell
 Felelőssége:



Politikai: B. Gy. indítványára népszavazás által tisztéből
elmozdítható
Alkotmányjogi: az alsóház kezdeményezésére állambíróság dönt
(csak mulasztásos alkotmánysértés esetén, mert egyébként az
ellenjegyző miniszter felel)
Büntetőjogi: a B. Gy. hozzájárulásával felelősségre vonható rendes
bűnüldöző hatóságok előtt
C) Végrehajtó hatalom (3)
 Kormány és kancellár:
 Az elnök nevezi ki őket, de a Reichstag is
megvonhatja tőlük a bizalmat
 A kancellár viszonylag gyenge: primus inter pares, bár ő
határozza meg a kormányzás politikai irányvonalát (felel
érte a B. Gy. előtt)
 Nincs önálló, elkülönült föderális végrehajtás: a
tagállamok közigazgatása hajtja végre a szövetségi
törvényeket (bár a Reich irányítja, felügyeli őket)
D) Bírói hatalom
 Tagállami bíróságok + szövetségi legfelsőbb bíróság
 Staatsgerichtshof (állambíróság):
 A birodalmi elnök, kancellár, miniszterek jogi felelősségre
vonása
 Szövetségi törvények állami végrehajtásával kapcsolatos,
valamint a szövetség és a tagállamok közti viták eldöntése
 Tervbe veszik Birodalmi Közigazgatási Bíróság felállítását,
de ez utóbb elmarad
E) Alkotmánymódosítás
 Mindkét kamarában 2/3-os többség szükséges
 A felsőházban a tagállamok 2/3-ának jelen is kell
lennie
F) Alapjogok
 A polgár:
 Törvény előtti egyenlőség, szabad költözés joga, kivándorlási jog, nemzetiségek
egyenlősége, személyes szabadság, levél- és postai titok sérthetetlensége,
véleménynyilvánítás szabadsága.
 Közösségi élet:
 Házasság, anyák és gyermekek fokozott védelme, nincs különbség a házasságból és
a házasságon kívül született gyermek közt, egyesülési és gyülekezési jog,
közhivatalviselés joga, a tisztviselők védelme (élethossziglani kinevezés). Van
azonban hadkötelezettség és közteherviselés.
 Vallás és vallási közösségek:
 Minden lakos teljes lelkiismereti szabadságot élvez, szabad vallásgyakorlás, senki
sem kényszeríthető valamely vallás gyakorlására, az állampolgári jogok gyakorlása
és a hivatalviselés független a vallási meggyőződéstől.
 Művelődés és iskola:
 A művészetek és tudományok, s azok oktatása teljes szabadságot élveznek.
Nyilvános, állami tanintézetek. Általános tankötelezettség 18 éves korig, de
működhetnek magániskolák is. A nyilvános iskolák tanárai állami tisztviselőknek
számítottak.
 Gazdasági élet:
 Szociális jogok, amelyek ekkortájt jelentek meg az alkotmányokban (az állam aktív
tevékenységet kell hogy gyakoroljon) – emberhez méltó megélhetési körülmények
biztosítandók, munkához való jog, a létminimumon való megélhetés állami
biztosítása, üzemi munkástanácsok létrehozásának joga. Szerződési szabadság,
tulajdon szentsége, örökléshez való jog is e fejezetben szabályoztatik, valamint a
kisajátítás.
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cb/Poli
tisches_System_der_Weimarer_Republik.svg/600pxPolitisches_System_der_Weimarer_Republik.svg.png
Forrás:
Forrás:
http://www.teachsam.de/geschichte/ges_deu_weimar_1833/mmf/images/wrv_funktionsdiagramm.png
3. A Weimari Alkotmány bukása (1)
 Tényezők:
 A Versailles-i Békeszerződés (1919. jún. 23.):
 Békediktátum, az elkeseredés már nem a volt monarchia, hanem az
új köztársaság ellen fordul
 A Birodalom mulasztásai:
 A bismarcki rendszer túl sokáig tartott ki a monarchikus legitimitás
mellett, s állt ellen a kormányzat parlamentarizálódásának (1871-es
alkotmány: a Reichstag csak közreműködik a törvényhozásban, a
kormányalakításból ki van zárva)
 A pártok klienseik érdekét kereső érdekcsoportok maradtak, nem
vállaltak az államért a maga egészében felelősséget
 A Weimari Alkotmány a népszuverenitás törvénybe iktatásával
olyan helyzetet teremtett, amelyben ez a régi hozzáállás nem
működhetett (nem voltak rá felkészülve: a pártok ahelyett, hogy egy
plurális demokrácia szellemében kooperáltak volna,
ellenségeskedéseiket ápolták)
3. A Weimari Alkotmány bukása (2)
 A Weimari Köztársaság kormányformája:
 Sem parlamentáris, sem prezidenciális:
 A Reichstag nem tudja kikényszeríteni, hogy az Elnök egy
bizonyos személyt kancellárnak vagy miniszternek nevezzen
ki, de azt sem tudja megakadályozni, hogy egy kancellárt vagy
minisztert elbocsásson
 A Reichstag úgy hitte, hogy a kormányalakításba nem kell
beleszólnia (parlamentáris rendszerben kéne)
 Ha egy kormányzat a parlament bizalmát elvesztette, az elnök
még életben tudta tartani szükségrendeletekkel
 A Reichstag lényegében átadta az elnöknek a döntést arról,
hogy ki kormányozza az államot (a kormányzat ezután
semmire sem érezte magát kötelezve a parlament felé)
3. A Weimari Alkotmány bukása (3)
 A kormányforma instabilitása:
 Egyetlen kormányzat sem tudott elég hosszú ideig hivatalban
maradni ahhoz, hogy tartós eredményeket érjen el
 (1949-es Bonni Alaptörvény alapján az NSZK 60 év alatt 8
kancellárt látott; a Weimari Köztársaság 14 év alatt 12-t)
 A gazdasági világválság idején, mikor erős kormány kellett
volna, a pártok civakodása volt jellemző
 Mivel a Reichstag nem tartotta feladatának, hogy ura legyen a
kormányzatnak, a birodalmi elnöknek kellett gyakorta
önkényesen kormányokat alakítani, a Reichstagot feloszlatni
és szükségrendeleteket kiadni – ez a köztársaság ellenfeleinek
erős érveket adott a rendszer ellenében, a közvélemény nem
volt elég erős ahhoz, hogy kontrollálni tudja őket (a nép
hozzászokott az elnök „diktatúrájához”, utóbb Hitler
könnyedén építhette ki teljhatalmát)
20. Az Osztrák Köztársaság
két világháború közötti
alkotmányos berendezkedése
1. Előzmények
 Az I. vh. elvesztésével széteső O-M-M és Osztrák
Császárság
 Ausztria csak a németek lakta területekre tart igényt
 Kérdések:
 Jogutód állama legyen-e az új állam az Osztrák




Császárságnak?
Mi legyen az új állam államformája?
Szövetségi állam legyen vagy unitárius?
Egyáltalán mi tartozzon az új állam államterületéhez?
Önálló állam lesz-e, vagy csatlakozik Németországhoz?
 A békeszerződés nagyban csökkenti a mozgásteret.
2. Az új osztrák állam megalapítása
 Az uralkodó távozott, de az 1911-ben választott Birodalmi





Tanács nem szüntette be működését (háború idején – ha
nem lehet választást tartani – rendszerint törvénnyel
hosszabbítják meg lejáró mandátumát)
A német képviselőket tömörítő pártok Ideiglenes
Nemzetgyűlést hoznak létre 1918. október 30-án
Október 30-án „ideiglenes alkotmányt” fogadnak el
(határozat az államhatalom alapintézményeiről)
„Republik Deutschösterreich” (Német-Osztrák
Köztársaság)
1919: St. Germain-i Békeszerződés: Osztrák Köztársaság
Államterület: hét egykori osztrák örökös tartomány +
Burgenland
3. Az „ideiglenes alkotmány” (1)
 Demokratikus köztársaság (szakítás a
monarchiával)
 Kormányzati (VH) hatalom három testületé:
 Államtanács (ideiglenes nemzetgyűlés bizottsága,
„kollektív államfő”)
 Államtanács-direktórium (katonai főparancsnokság,
hivatalnokok kinevezése, utódállamokkal kötendő
kormányszerződések megkötése)
 Államkormány (államtitkárok tárcákkal, miniszteri
felelősséggel, élén: államkancellár [kvázi
miniszterelnök])
 1919 márciusában e hármat összevonják egy
Államkormányban
3. Az „ideiglenes alkotmány” (2)
 Elutasítják a jogfolytonosságot az Osztrák
Császársággal (formális értelemben; materiális értelemben
viszont mégis jogutód: hatályban marad az osztrák jog, s az
alkotmányjogból is sok mindent átvesznek)
 Szövetségi vagy unitárius állam?
 Korábban a szövetségi államiság több eleme hiányzott (nem
volt a tartományoknak önálló uralkodója, a Landtagok
törvényeit a császár szentesítette, nem volt tartományoknak
alkotmányozási autonómiája, a központi parlamentnek nem
volt tagállami kamarája)
 Így ún. decentralizált egységes (unitárius) állam lett
(lépés a szövetségi állam irányába, de még nem az: a
tartományok önálló alkotmányt készíthetnek, saját
közigazgatásuk is lehet, de erősebb az unitárius karakter)
4. Az 1920. évi osztrák alkotmány (1)
 Osztrák Köztársaság (1920-1933) [Hans Kelsen!]
 A) Szövetségi állam (Bund):
 8 tartomány, TH és VH megosztatik Bund és tartományok között, a
BH szövetségi monopólium
 Kizárólagos + konkuráló + alapelvi szövetségi hatáskörök (sok
területen a Bund közvetlen végrehajtó hatalommal bír)
 B) Törvényhozó hatalom: kétkamarás Szövetségi Gyűlés
(Bundesversammlung)
 Nemzeti Tanács (általános választójog alapján választják)
 Szövetségi Tanács (tagállamok parlamentjei választják, de szabad
mandátummal rendelkeznek)
 Törvényjavaslatok az alsóházban terjeszthetők elő, a felsőháznak
csak felfüggesztő vétójoga van, az államfőnek az sem
4. Az 1920. évi osztrák alkotmány (2)
 C) Végrehajtó hatalom:
 Szövetségi Kormány (Nemzeti Tanács választja,
politikailag felelős)
 Szövetségi Elnök (államfő, a TH két háza együttesen
választja, inkább reprezentatív szereplő, a kormány
tagjait nem utasíthatja)
 D) Igazságszolgáltató hatalom:
 Minden bíróság a szövetséghez tartozik
 Két sajátosság: Közigazgatási Bíróság +
Alkotmánybíróság
4. Az 1920. évi osztrák alkotmány (3)
 Közigazgatási Bíróság:
 Már a monarchia idején is volt, 1875-ben törvény
szabályozta (mindenfajta állami, önkormányzati
hatósági döntést felülvizsgálhatott, ha azt törvény nem
zárta ki)
 Most az Alkotmány tartalmazza, egyfokú
különbíróságként működik a korábbi törvény alapján (új
törvény: 1930)
4. Az 1920. évi osztrák alkotmány (4)
 Alkotmánybíróság:
 1869 óta volt Birodalmi Bíróság (hatásköri és alapjogi
bíráskodás: ha valakinek megsértették az alapjogait és minden
fórumot kimerített, akkor fordulhatott a Birodalmi Bírósághoz)
 Most ezt továbbfejlesztik:
 szövetség, tagállamok, helyi önkormányzatok közötti vagyonjogi
vitákat bírált el;
 de államhatalmi szervek közti hatásköri vitákat is elbírált;
 jogszabályokkal kapcsolatos normakontrollt látott el
(szövetségi és tagállami jogszabályokat is alkotmányellenesnek
nyilváníthatott – ez teljesen új volt akkor Európában);
 választási bíróság is volt egyben;
 állambíróság (VH tagjaival szembeni jogi felelősség
érvényesítése);
 speciális közigazgatási bíróság (ha a közigazgatási hatóság
alapjogot sértett, akkor nem a Közigazgatási Bírósághoz, hanem
az Alkotmánybírósághoz lehetett fordulni).
4. Az 1920. évi osztrák alkotmány (5)
Szinte „szélsőségesen parlamentáris” berendezkedés:
 Minden államhatalmi szerv végső soron a szövetségi
törvényhozásból vezette le magát
5. Átfogó módosítások
 1925: Bund és tartományok közti végleges
hatáskörmegosztás rögzítése
 1929: a hatalom súlypontja a TH-ról a VH-ra tolódik
(elsősorban a Szövetségi Elnökre)
A Szövetségi Elnököt közvetlenül választják
Kinevezi és elbocsátja a kormányt (eddig a TH választotta)
Parlamentfeloszlatási és összehívási jog
Kivételes elnöki jogok (törvényerővel bíró rendeletek
kibocsátása vészhelyzet idején – de ehhez miniszteri
ellenjegyzés kell)
 A felsőházat (Szövetségi Tanácsot) hivatásrendi képviselőkkel
egészítenék ki (de a külön alkotmányerejű törvény nem
születik meg)




6. A tekintélyelvű kormányzás bevezetése
 1932: Engelbert Dolfuss kancellár tekintélyelvű
kormányzást vezet be:
 TH tovább gyengül: felhatalmazást ad a kormánynak az
ország rendeleti úton való kormányzására
 1934: új alkotmány: korporatív alapon szervezi át a
törvényhozást
 Dolfuss halála után (merénylet) utóda, Schusschnigg is
hasonló úton jár (tekintélyelvű + korporatív rendszer)
 Támogatják az Anschlusst, de egyenlő felek dualizmusa
alapján (politikai realitása nem volt)
 Schusschnigg ezért 1938-ban népszavazást ír ki a
kérdésről, de Hitler előbb bevonul, kormányra ülteti SeyssInquartot
 A népszavazáson 99,75%-os többséget kap a
Németországhoz való csatlakozás
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/57/Stimmzettel-Anschluss.jpg
17. A független Írország
megalakulása és az 1937. évi ír
alkotmány
1. A Home Rule, az 1914-es ír autonómia-törvény
 Az írek tagjai voltak a brit parlament alsóházának, s
végül politikai manőverekkel elfogadtatják a törvényt
 Ez fenntartja a westminsteri parlament elsőbbségét, de
kétkamarás parlamentet ad az íreknek
 Az íreknél azonban belső ellentét:
 Ír nacionalisták (önállóság, katolikusok) vs ulsteri
unioniták (unió, protestánsok) – elmarad a belső
politikai megbékélés
2. Az 1916-os húsvéti felkelés
 Célja a teljes függetlenség, de leverik, vezetőit
kivégzik
 Ennek ellenére a republikánus mozgalom terjed:
 A londoni parlament ír képviselői Dublinban ír
parlamentet hoznak létre
 és ideiglenes köztársasági kormányt alakítanak
 Megszervezik az Ír Köztársasági Hadsereget (Irish
Republican Army – IRA)
3. Az Ír Szabad Állam létrejötte, 1921
 1920: Government of Ireland Act (a brit parlament
törvénye Írország kormányzatáról):
 Közös tanács irányítása alatt két, külön önkormányzattal
rendelkező rész:




Ulster (hat északi megye: Észak-Írország)
Többi déli terület
Külön törvényhozás és igazgatás
De fennmarad a westminsteri parlament szupremáciája
 1921: angol-ír szerződés: London és az el nem ismert
ír köztársasági kormány között egyezség:
 Az Ulster nélküli Írországnak a brit domíniumok
jogállását adja:
 Létrejön az Ír Szabad Állam
4. Az Ír Szabad Állam jogállása és az 1922-es
alkotmány (1)
 A) Jogállás:
 Domíniumi jogállás: saját TH és felelős kormány
 Az anyaországot a brit uralkodó által kinevezett
kormányzó képviseli
 A brit parlament felsőbbrendű, de ritkán hoz a
domínium kormányzatát érintő törvényeket
4. Az Ír Szabad Állam jogállása és az 1922-es
alkotmány (2)
 B) Alkotmány:
 Az Ír Szabad Állam (Saorstát Eireann [sǝ:rstat æ:rǝn]) a Brit
Nemzetközösséget egyenrangú tagja
 Minden hatalom az ír néptől származik (republikánus)
 Átveszi a brit parlamentáris formákat, de bizonyos
nemzeti sajátosságokkal:
 Gyengíti a miniszterelnök pozícióját az angol Prime
Ministerhez képest
 Bevezeti a népszavazás intézményét (népi kezdeményezés és
referendum)
4. Az Ír Szabad Állam jogállása és az 1922-es
alkotmány (3)
 TH: kétkamarás Oireachtas [ǝrahtas]:
 Közvetlenül választott alsóház (Dáil Eireann [dʌi æ:rǝn]),
domináns
 Alsóház által a korábbi szenátorokból összeállított listáról
választott felsőház (Seanad Erieann [ʃanad æ:rǝn], felfüggesztő
vétójog, pénzügyi törvényeknél ez sem; a két kamara közti
vita esetén népszavazást lehet tartani)
 A törvényeket a kormányzónak jóvá kell hagynia (de a
formai kritériumok teljesítése esetén nem tagadja meg)
 VH: alsóház által választott, neki felelős kormány:
 Tagjai alsóházi képviselők is
5. A népszavazás szabályai (1)
 Referendum:
 Ha a TH elfogadott egy törvényjavaslatot, akkor 7 napon
belül az alsóház 2/5-e vagy a felsőház többsége 90 napra
felfüggesztheti a törvény hatályát
 Ha ez idő alatt a felsőház vagy a választópolgárok 1/20-a
kéri: népszavazásra bocsátják a törvényt
 Vétó karakterű, a parlamenti kisebbség eszköze
 Pénzügyi tárgyú törvényeket, valamint a béke,
közegészség, közbiztonság megóvása szempontjából
fontos törvényeket nem lehet népszavazásra vinni
5. A népszavazás szabályai (2)
 Népi kezdeményezés (iniciatíva):
 75.000 választópolgár kezdeményezésére népszavazást
kell tartani a kezdeményezők által beterjesztett
törvényjavaslatokról ill. alkotmánymódosító
javaslatokról (törvényiniciatíva, alkotmányiniciatíva)
 A TH külön törvényben lehetővé teheti azt is, hogy
50.000 választópolgár bizonyos körben
törvényjavaslatokat tehessen (ha a TH nem fogadja el,
akkor népszavazás dönt)
 Modernizációs célú eszköz
5. A népszavazás szabályai (3)
 Mindezeket a szabályokat a Weimari Alkotmány
inspirálta, s átmenetileg nem is léptek hatályba
 De 1928-ban a kormánytöbbség törölte a referendumot
és a népi kezdeményezést is az alkotmányból
6. Ulster jogállása
 TH: kétkamarás
 VH: felelős, héttagú végrehajtó testület, kormányzó
7. A független Írország megalakulása, az
1937-es alkotmány










1933-ban eltörölték a brit korona iránti hűségeskü követelményét,
1936-ban megszüntették a Szenátust,
1937-ben az ír parlament új alkotmányt fogadott el:
teljes szuverenitás, Írország (Éire [ére]) néven, s bár nem terjed ki
autoritása a hat ulsteri megyére, de biztosítja a csatlakozás
lehetőségét,
7 évre választott köztársasági elnök (névleges hatalommal),
a politikai hatalom központjában az alsóház állt, ő választja a
miniszterelnököt,
a VH felelős a parlamentnek: parlamentáris köztársaság,
a felsőház részben korporatív: a tagok egy részét a kormányfő
választotta ki, a többieket az oktatást, mezőgazdaságot, munkát,
ipart és a közigazgatást reprezentáló listákról választották ki,
részletes alapjogi katalógus,
arányos választási rendszer.
8. A népszavazás kérdése
 Az ellenzék (Eamon de Valera vezetésével) 1928-ban
követelte, hogy a megszüntetett népi
törvénykezdeményezési jogot vezessék be újra
 Eamon de Valera 1932-ben miniszterelnök lett, az új
alkotmányt 1937-ben népszavazásra is bocsátják
(alkotmányreferendum)
 Az alkotmányt hatályba lépése után 3 év elmúltával csak
alkotmányreferendum módosíthatja
 Eamon de Valera hozzáállása azonban a kormányon
már megváltozott: a népi iniciatívát egyáltalán nem
akarta többé bevezetni (csak felülről lehet népszavazást
kezdeményezni, ill. kötelező referendum
alkotmánymódosításnál)
9. Az 1937-es alkotmány sajátosságai (1)
 a mezőgazdasági érdekek kombinációja,
 a római katolikus vallás kiemelt szerepe és
 a morális, erkölcsi témák dominanciája
 A katolikus erkölcsi normák pl. a következők:
 a családot úgy definiálja az alkotmány, mint a társadalom
természetes alapját,
 a szülők azon joga, hogy gyermekeiket neveljék,
elidegeníthetetlen,
 nem lehet olyan törvényt alkotni, amely lehetővé teszi a
házasság felbontását, a válást,
 a katolikus egyházról azt mondta az alkotmány, hogy az ír
polgárok nagy többsége által vallott hit fő védelmezője.
9. Az 1937-es alkotmány sajátosságai (2)
 A későbbi alkotmánymódosítások és ezért a referendumok
is gyakran morális témákról szólnak (1960-as évektől):
 Ekkor kezdett megbomlani a társadalom hagyományos
erkölcse, vallási orientációja
 Pl. a katolikus egyház kiemelt „hit védője” szerepéről
szóló passzust kiszavazták az alkotmányból
 Hatályon kívül helyezték a házasság felbontásának
tilalmát
 Ugyanakkor több népszavazás is volt az abortusztilalom
feloldásáról: az abortuszlegalizációról szóló
alkotmánymódosításokat a nép elvetette