Transcript Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

05 1867 monarchikus alkotmányai:
Német Birodalom, Osztrák Császárság
Ausztria alkotmányfejlődése 1848/49-ben
14. A német egység létrejötte és az 1871-es alkotmány [Tk. 341-343. o.]
15. Az alkotmányos monarchia stabilizálódása az Osztrák Császárságban (az 1867-es
alaptörvények) [Tk. 350-353. o.]
Források:
Brauneder, Wilhelm: Osztrák alkotmánytörténet napjainkig. Pécs: JPTE ÁJK, 1994.
Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest: SzIT, 2002.
Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.
Ausztria alkotmányfejlődése
1848/49-ben
Koraalkotmányosság
Alkotmányosság
Formális alkotmányosság, de továbbra is az
uralkodó a szuverenitás egyedüli hordozója
Az államhatalom ténylegesen megoszlik a nép
és az uralkodó között
Uralkodó által oktrojált alkotmány
Az uralkodó és a népképviselet megegyezése
alapján kibocsátott alkotmány
Népképviseleti alsóház mellett rendi felsőház
(uralkodó által kinevezett főrendiház,
Pairschub)
Egykamarás népképviseleti parlament vagy
képviselőház + tartományi felsőház
(ha netán mégis van rendi felsőház, tilos a
Pairschub)
A parlament összehívása és a
törvénykezdeményezés uralkodói jog
A parlament maga is kezdeményezhet
törvényt és autonóm módon is összeülhet
(vagy biz. időpontokban kötelező összehívni)
Abszolút uralkodói vétójog
Halasztó hatályú vétójog
A miniszterek csak az uralkodónak felelősek
Több felelős miniszter is van (politikailag,
jogilag)
Független bíróságok
Független bíróságok
Néhány állampolgári jog (egyenlőség,
Átfogó állampolgári (esetleg emberi) jogi
A forradalom hatására kiadott alkotmány
Minta: német államok alkotmányai és az 1831-es belga alkotmány
„Az Osztrák Császári államhoz tartozó összes tartomány egy szétválaszthatatlan alkotmányos
monarchiát képez.” (Magyarország nem része.)
VH: Uralkodó, de miniszteri ellenjegyzéssel
TH: császár + Birodalmi Gyűlés
•Kétkamarás Birodalmi Gyűlés (képviselőház + kinevezett főrendiház)
•Törvénykezdeményezési joga van, de saját magát nem hívhatja össze
•Abszolút császári vétójog
BH: független bíróságok, büntetőügyekben esküdtszék
Haladó alapjogi katalógus (általános emberi + állampolgári jogok), de csak államcélok
Tartományi rendek fennmaradnak, de törvényalkotási joguk nincs (csak javaslatot tehetnek a B. Gy-nek)
A kétkamarás szisztémát kifogásolták leginkább, a május 15-i forradalmi hullám nyomán módosítást
követelnek (―> Kremsieri tervezet)

Népszuverenitás: „Minden államhatalom a népből ered”

TH: császár + Bir. Gyűlés
 Kétkamarás: Népi Kamara + Tartományi Kamara
 Felfüggesztő vétó
 Tartományokban tartományi gyűlések (jogalkotó hatáskörrel)

VH: császár + felelős miniszterek;
 Az uralkodó jogai formálisak

BH: független összállami bíróságok

Átfogó alapjogi katalógus (bővebb a pillersdorfinál, de
államcélmeghatározások)

Föderalizmus: egyenlő tartományok, saját törvényhozással,
képviselettel a Tartományi Kamarában

Tervezet marad: a császár 1849. március 4-én feloszlatta a Bir.
Gyűlést, s helyette maga ad alkotmányt (―> Olmützi Alkotmány)

A népszuverenitás gondolatát kiszorítja a monarchikus legitimitás (császár által oktrojált
alkotmány)

A lemondott V. Ferdinánd helyébe lépő Ferenc József az őt mint királyt el nem ismerő
Magyarországot az Osztrák Császárságba kívánja tagolni

VH: kizárólagosan és oszthatatlanul a császárnak tartatik fenn



TH: Birodalmi Gyűlés – háttérbe szorul



Szükségrendelet alkotási jog
Birodalmi Tanács mint tanácsadó
Két kamara: Tartományi és Népi Kamara
Abszolút uralkodói vétójog
Bő alapjogi katalógus, de csak államcél-meghatározások
Túlnyomórészt jogállami alkotmány:

A hatósági tevékenység alkotmány által meghatározott és alapjogok által korlátozott

Az igazságszolgáltatás törvényhez kötött

A közigazgatás kontrollja még fogyatékos: csak alkotmányellenes eljárásra vonatkozik a bírói
felügyelet
Baj: nem hajtották végre!

A Birodalmi Gyűlés nem jön létre, csak a Birodalmi Tanács, a császár tartományi rendtartásokkal,
szükségrendeletekkel, pátensekkel kormányoz (gyakorlatilag elhagyja az alkotmányos formát)
1851. december 31-én a Szilveszteri Pátenssel hatályon kívül helyezi.
Először terjesztik a modern alkotmányos állam elveit a
Birodalmi Gyűlés elé
 Az Osztrák Császárság először kap formális értelemben
vett (korakonstitucionális) alkotmányokat
 Fontos területeket modernizálnak:

 Bíráskodás, bírósági rendszer (vádelvi eljárás, esküdtszék)
 Kultuszügy: egyház és állam szétválasztása
 Oktatásügy: Thun-Hohenstein reformjai (8 osztályos
gimnázium, reáliskola, egyetemi autonómia)
 Agrárügy: jobbágyviszony megszüntetése
 Gazdaság: 1851-ben megszüntetik a vámhatárt
Magyarországgal: egységes gazdasági térség

Mindez meghatározza a 19. századi, részben a 20. századi
fejlődést
14. A német egység létrejötte és az
1871-es alkotmány

Német Szövetség (1815-1866)
 Államszövetség a külső/belső biztonságért
 Szövetségi Gyűlés (tagállamok által utasított követek)
 Szövetségi beavatkozás és szöv. végrehajtás

Frankfurti kísérlet (1848/1849)
 Föderális egységre törekvés, polgári átalakulás,
alapjogok
 Zátonyra fut, visszatérés a Német Szövetséghez
 Két vezető hatalom: Poroszország és Ausztria


(1) egy állam magához kapcsol addig
független vagy vele laza szövetségi keretben
működő államokat, de egyes állami funkciók
gyakorlását meghagyja náluk
(2) addig független (vagy laza szövetségben
működő) államok megállapodnak egy
szövetségi alkotmányozó testület
felállításában
1866-ban Ausztria vereséget szenved
Poroszországtól Königgrätznél
 Kénytelen elismerni a Német Szövetség
megszűnését és az Észak-német Szövetség
létrejöttét


Poroszország lehetőségei az egyesítésre:
 Erős központi hatalom létrehozása, fenntartva a
tagállamok területi integritását
 Az észak-német államokat magába olvasztja,
tartományként

Végül a kettő kombinációja történik:
 Poroszország a tagállamok egy részét magába
olvasztja (Hannover, Kurhessen, Frankfurt/M.,
Schleswig-Holstein porosz tartománnyá válnak)
 A tagállamok másik részét meghagyja állami
mivoltukban, s szerződést köt velük

A beolvasztott tagállamok szavazati jogait
átveszi a Szövetségi Tanácsban, a szövetség
második kamarájában (4-ről 17-re emelkedett
szavazatainak száma)

A Szövetség létrejöttének lépései:
 1866.08.16-án Poroszország nemzetközi
szerződést köt az észak-német államokkal a Sz.
létrehozásáról
 Választásokat tartanak, összeül a Birodalmi
Gyűlés (1867.02.24.)
 A Bir. Gyűlés elfogadja az É-német Sz.
alkotmányát, amely rögtön hatályba is lép (nem
kell külön ratifikáció a tagállamokban)

Az É-német Sz. felépítése:

Központi VH: „szövetségi elnökség” (a
porosz király)
Központi TH: Birodalmi Gyűlés (népképv.),
Szövetségi Tanács (tagállamok delegáltjai)
Állampolgári jogokról nem szól az alkotmány








Az Észak-Német Sz. 1870-ben legyőzi Franciaországot
Ezután a délnémet államok is csatlakoznak
nemzetközi szerződéssel (Baden, Hessen,
Bajorország, Württemberg, stb.)
A szövetség új neve: Német Szövetség (jogutódja az
É-N. Sz-nek).
Ausztria nem emel vétót (ő 1866-ban csak az É-N. Szet ismerte el)
1870.12.09.: Az É-N. Szöv. Birodalmi Gyűlése
ratifikálja a szerződéseket
A Szövetségi Tanács javasolja, hogy a Német
Szövetség neve legyen Német Birodalom, az államfő
pedig császár – a Bir. Gyűlés jóváhagyja





I. Vilmos feltételesen elfogadja a koronát
(feltételesen: a délnémet államoknak is ratifikálniuk
kell az állam és az államfői tisztség elnevezésének
változását)
Parlamenti választás az új államterület egészén
1871.03.21.: összeül az új Birodalmi Gyűlés és
elfogadja az új alkotmányt (lényegében azonos az
Észak-N. Szöv. Alkotmányával)
1871.04.16.: a császár is hitelesíti a Német
Birodalom alkotmányát („bismarcki alkotmány”)
A birodalmi szervek elnevezése csak kismértékben
változott: elnökség helyett császár, szövetségi
kancellár helyett birodalmi kancellár

A tagállamok helyzete:
 Önálló létezéshez való jog:
 Saját alkotmányuk lehet, önálló államszervezettel
 A Birodalom nem módosíthatja területi beosztásukat,
csak beleegyezésükkel
 Relatív különállás illeti meg őket (elvárásaik lehetnek
a szövetég felé – pl. védelem, diplomáciai/katonai
szempontból)
 Részt vesznek a birodalmi akarat alakításában (a
Szövetségi Tanácson keresztül)
 A Birodalom köteles a jólét megteremtésére
törekedni – a terheket arányosan kell szétosztania

Poroszország előjogai (ő adja terület/lakosság
2/3-át):
 A Bir. Alkotmány módosításához porosz egyetértés
kell
 Hadügy, vámok, jelentős közvetett adók esetén vétót
emelhet a birodalmi törvények ellen
 Egyoldalúan nem tud lényeges módosítást
keresztülvinni, de a fennálló szabályokat
stabilizálni tudja
 VH terén: a porosz és birodalmi VH összefonódik
(mindenkori porosz király a német császár, s a porosz
miniszterelnök rendszerint a német kancellár)

Néhány további tagállam előjogai:
 Bajorország: elnökhelyettesi tisztség a Szövetségi
Tanácsban, önállóan intézi a posta- és vasútügyeket,
békeidőben a bajor sereg saját uralkodó parancsnoksága
alatt áll
 Württemberg, Szászország, Baden: korlátozott előjogok
postaügyben és adóztatási kérdésekben

A Birodalom és a tagállamok államformája:
 Birodalom: császárság (monarchia)
 Tagállamok: nincs kötelező előírás (25 tagállamból 3
városköztársaság – Bréma, Lübeck, Hamburg –, az 1919-es
Weimari Alkotmány vonja csak meg a tagállamoktól az
államforma szabad megválasztásának jogát)
Nincs külön trónbetöltési rend – automatikusan
a porosz trónöröklési rend érvényesül
 Császár + Birodalmi Kancellár + Szövetségi
Tanács (!)
 A császár kormányzati jogosítványai (TH felé):

 TH összehívása, megnyitása, elnapolása,
berekesztése
 Birodalmi Gyűlés feloszlatása (a Szöv. Tanács
egyetértésével)
 A Szöv. Tanács elnöke a császár által kinevezett Bir.
Kancellár
 A kétkamarás bir. palament által elfogadott
törvényeket a császár hitelesíti és hirdeti ki

A császár kormányzati jogosítványai (VH felé):
 Kinevezi a birodalmi köztisztviselőket
 Képviseli a Birodalmat
 Hadüzenet (Szöv. Tanács hozzájárulásával), önállóan köt




békét
Nemzetközi szerződések megkötése (birodalmi
törvényhozási tárgykörben a parlament beleegyezésével)
Fegyveres erők főparancsnoka
Birodalmi végrehajtás foganatosítása a jogsértő
tagállamokkal szemben (Szöv. Tan. felhatalmazása
alapján)
Kegyelmezési jogkör

Birodalmi Kancellár:
 Egyetlen miniszter, nincs minisztertanács!
 Helyettesítése: reszort nélküli alkancellár vagy reszort





vezetésével megbízott államtitkár
A császár rendelkezéseinek érvényességéhez a Birodalmi
Kancellár ellenjegyzése szükséges
De: a kancellárnak nincs politikai felelőssége a TH felé
(csak a császárnak felel) (kivéve az összeomlás előtti
utolsó napokat, 1918)
Büntetőjogi felelőssége van, alkotmányjogi nincs
A Bir. Gyűlés ellenőrzi a kancellárt (petíció, interpelláció)
A kancellár parlamenti támogatás nélkül nem tud
kormányozni

Szövetségi Tanács + Birodalmi Gyűlés

Szövetségi Tanács:
 Tagállami kormányok által utasított delegáltak
 58 szavazat (Poroszo. 17, Bajoro. 6)
 Az adott tagállam által küldött követeknek
egységesen kell szavazniuk
 Nem oszlatható fel
 7 állandó bizottság
 Elnöke a Bir. Kancellár (+ meghatalmazott helyettes)

A Szövetségi Tanács hatásköre:




TH-ban:
Birodalmi törvények jóváhagyása
Alkotmánymódosításnál minősített többség kell a Sz. T-ban
Pénzügyi tárgyú javaslatokat a Sz. T. elé kell terjeszteni
VH-ban:
Rendeletalkotási jog
Törvények végrehajtási rendeletei, szükségrendeletek (vh-ban)
Köztisztviselők, bírák kinevezésénél véleményezési, előterjesztési jog a
császár felé
 Felügyeleti jog a tagállamok felett
 Hozzájárulása kellett hadüzenethez, birodalmi törvényhozási tárgykörbe tartozó
nemzetközi szerződéshez, Bir. Gyűlés feloszlatásához









BH-ban:
Állambírósági/közigazgatási bírósági feladatok
Birodalmi végrehajtás elrendelése
Tagállamok közti közjogi viták eldöntése
Bírói jogsegély (ha valamely tagállam megtagadta egy jogvita eldöntését, a Sz. T.
elbírálhatta)

Birodalmi választójog:
 Minden 25. életévét betöltött német





állampolgárságú férfi választójogosult
Nincs vagyoni, műveltségi cenzus!
Titkos, egyenlő, közvetlen választás
Tisztán egyéni kerületi rendszer (100.000
választópolgáronként egy kerület)
1918-ban a nagyobb választókerületekben
arányos (listás) rendszert vezetnek be
Választási bíráskodásra a Bir. Gy. jogosult

A Birodalmi Gyűlés szervezete, működése:
 A Birodalom unitárius karakterét erősíti (nincs
benne a tagállamoknak befolyása)
 3 éves mandátum (1888: 5 éves)
 Évente 3-4 ülésszak
 Uralkodói összehívás, elnapolás (30 nap),
berekesztés (ülésszaké), feloszlatás (Sz. T.
egyetértésével, 60 napon belül új választás, 51 év
alatt 4 esetben)

A Birodalmi Gyűlés hatásköre, tagjai:
 Törvényhozásban való részvétel
 Törvényhozási tárgykört érintő nemzetközi
szerződésnél hozzájárulás
 Petíciók tárgyalása, interpellációs jog
 Szabad mandátum, de frakciófegyelem
 Sem illetmény, sem költségtérítés nem jár!
(köztisztviselők, bírák, egyetemi tanárok voltak
képviselők)

Összeférhetetlenség:
 Köztisztviselőket, bírákat nem zárják ki, sőt, preferálják
 De mandátuma alatt újabb állami alkalmazást nem kaphat

Mentelmi jog:
 Felszólalásuk, szavazatuk miatt nem érheti őket hátrány
(abszolút mentesség)
 Hivatalos ténykedésen kívüli cselekményekért a B. Gy.
egyetértésével üldözhetők (felfüggeszthető mentelmi
jog/sérthetetlenség) – de ez a sérthetetlenség csak az
ülésszakok idején illette meg őket

Törvényhozási eljárás:
 B. Gy., Sz. T. kezdeményezhet törvényt
 Az uralkodó és a kancellár formálisan nem (de a Sz. T-
ban adhat erre utasítást a porosz delegáltaknak)
 A két kamara egyenrangú: első tárgyalásra mindkét
kamarában sor kerülhet, érdemben tárgyalják,
mindkettő részéről beleegyezés kell
 A törvényeket az államfő hitelesíti: formai kontroll
(alkotmányos-e)
 Alkotmánymódosítás: B. Gy-ben egyszerű, Sz. T-ban
minősített többség kell (14 szavazattal
megakadályozható – Poroszo. egyedül is képes rá)

Négyszintű:
 Birodalmi Bíróság (Reichsgericht) – szövetség állítja fel és
működteti
 Ítélőtáblák (Oberlandesgericht)
 Törvényszékek (Landgericht)
 Helyi bíróságok (Amtsgericht)

Birodalmi különbíróságok: pl. közigazgatási bíróság
(szövetségi és tagállami szinten is, bár az előbbit később
alakították ki: 1918)

„Alkotmánybíráskodás”:
 a Sz. T. gyakorol alkotmányvédő funkciót
 az I. vh. után felállítják a Német Bir. Állambíróságát (quasi
korlátozott hatáskörű AB)



Az alkotmányban nem szabályozzák
Oka: az állampolgári jogokat úgy fogták fel,
hogy ezek a közigazgatással szembeni
jogvédelmet biztosítják, a közigazgatás pedig
zömében tagállami feladat maradt
Később rendes birodalmi törvényhozás
útján tucatnyi szabadságjogot szabályoztak
15. Az alkotmányos monarchia
stabilizálódása az Osztrák
Császárságban
(az 1867-es alaptörvények)

Előzmények:
1849: Olmützi (oktrojált) Alkotmány:
 Népszuverenitás helyett monarchikus legitimitás
 VH-t kizárólagosan az uralkodó gyakorolja
 TH-t a Bir. Gyűlés és a Tartományok Kamarája - de
ezeket nem hozzák létre, hanem
 az uralkodó maga bocsátja ki a törvényeket (120. §:
átmenetileg rendeleti jogalkotás lehetősége)


Ami létrejön az Olmützi Alkotmányból:
Birodalmi Tanács: az uralkodó tanácsadó
szerve a VH-ban, tényleges hatalom nélkül
 1851. ápr. 13-án statútumot kap: „az uralkodó és a
miniszterek tanácsa”, „a törvényhozás összes
kérdésében meghallgatják, és meghallgatását a
törvény kihirdetésénél megemlítik”
 „pótparlament”

1851. december 31-i nyílt parancs:
 Hatályon kívül helyezi az Olmützi Alkotmányt
 Abszolút monarchikus egységes állammá
olvasztja össze a birodalmat
 A tartományok csak igazgatási kerületek
 Két alapelv: (1) törvény előtti egyenlőség, (2) a
jobbágyság megszüntetése (a földesurak
kártalanításával)

Melléklete a „kabineti irat”:
 Elveket tartalmaz arra nézve, hogy az egyes




koronaországokban (tartományokban) miként kell
kiépíteni az új rendszert
A koronaországok az ausztriai császári örökös monarchia
elválaszthatatlan alrészei
Közigazgatási szervezet: falusi/városi helyközségek
(kormány által kinevezett elöljárókkal) – járási hivatalok –
kerületi hatóságok (pl. megyék) – helytartóság és
országfőnök
Bírói hatalom a császár nevében gyakorlandó
Igazságszolgáltatást a közigazgatástól csak másod- és
harmadfokon választja el, elsőfokon (járásokban) egy
hivatalban vannak (egységes járási hivatal, de a
belszervezetben elválasztandók)
 Kifejti a kívánatos bírósági struktúrát
 A bírósági eljárás elveit (főszabályként nem nyilvános;
fellebbviteli bíróságoknál írásbeli; büntetőperben
állami vád; esküdtbíróságok mellőzendők)
 Osztrák Polgári Törvénykönyv (1811) behozandó ott is,
ahol eddig nem vezették be, hasonlóképp a Büntető
Törvénykönyv (1803 ill. megújítása: 1852)

1860-ig a Szilveszteri Pátens és melléklete
képezte az osztrák császári állam alkotmányos
alapját = neoabszolutizmus.
Ellentétben az alkotmányossággal:
1) A nép ki van zárva az
államhatalomból, nincs
népképviselet (csak tanácsadó rendi
testületek – újrendi módon
korlátozott monarchia)
2) Kevés alapjog államcélként
3) Nincs hatalommegosztás TH és VH
között (lényegében mindkettő a
császáré)
4) Első fokon a VH és a BH is
összefonódik
5) A bírói függetlenség nem garantált
(esküdtszékeket megszüntetik)
6) A tartományokat közigazgatási
területté degradálják, csekély, a
községihez hasonló autonómiával
Látszatalkotmányos intézmények:
1) Miniszterekből álló kormány (de csak
az uralkodónak felelősek, mert
népképviselet nincs)
2) Törvényeket bocsátanak ki (de nem a
népképviseleti törvényhozás, hanem
az uralkodó)
3) Egységes Ptk és Btk (de pátenssel,
felülről bevezetve)

1860. október 20.: Ferenc József adja ki, mert a
neoabszolutista rendszer heves ellenállásba
ütközött, mert:
 Az alkotmányosság vívmányait feláldozták
 A nemzetiségi probléma megoldatlan
 Az eddigi differenciált föderalizmusból hasznot húzó
tartományok (pl. M. o.) a felkelés szélén álltak
 1859-ben a Francia Császárság és a Szárd Királyság
elleni háború katasztrofálisan végződik
 Meginog a monarchikus koncepció –
elkerülhetetlenné válnak a reformok



A Birodalmi Tanácsot Ferenc József már
1860. március 5-én rendkívüli tanácsosokkal
erősítette meg (főhercegek, egyházi
méltóságok, állami szolgálatban érdemeket
szerző személyek, 38 tartományi gyűlési tag)
Július 17-én adóügyekben hozzájárulási jogot
kapott – koronatanácsból egyfajta rendi
választmányi gyűléssé lett
Ebbéli minőségében a Birodalmi Tanács
javasolta az alkotmánymódosítást

Ferenc József pedig kiadja az Októberi Diplomát
 Ad TH: ígéri, hogy törvényeket törvényesen összegyűlt




országgyűlések, ill. a Birodalmi Tanács közreműködésével
fog alkotni
A Bir. Tanácshoz az egyes országgyűlések tagokat fognak
küldeni
A minden (korona)országot érintő közös ügyeket a B. T.
közösen fogja tárgyalni (új adók, közterhek, költségvetés,
zárszámadás, katonaság, pénz- és hitelügyletek, vám- és
kereskedelmi ügyek, posta- és közlekedésügyek)
Az egyéb törvényhozási tárgyak az illető országok
országgyűlésein tárgyaltatnak és intéztetnek el
Ad VH: visszaállítani ígéri az 1848-as forradalom előtti
magyar kormányszerveket (kancellária, helytartótanács)

Lényege tehát:
 A meglévő rendszer továbbfejlesztése annak




keretein belül
A tartományi képviselet megerősítése
Ráhatásuk intézményesítése a Birodalmi Tanácsnál
Differenciált föderalizmus (egyes tartományok
szélesebb autonómiát kapnak – pl. M. o.)
DE: a törvényhozás továbbra is a központtal együtt
történne:
▪ Tartománygyűlések + B. T.
▪ A korona prerogatívái ügyében pedig az uralkodó maga dönt
(külügy, hadsereg, belső biztonság, felsőoktatás, államegyház viszonya)

Speciális célt is szolgált:
 Magyarországot megnyugtató módon
bekapcsolni az összállamba (a meglévő
struktúrába)

A magyar felet azonban nem nyugtatta meg:
 A külpolitikában, hadsereg ügyeiben,
gazdaságpolitikában fennmaradt az uralkodó
teljhatalma

Az Októberi Diploma valóságba való
átültetésére adta ki Ferenc József 1861. febr.
26-án:
 Lényegében a birodalmi képviseletről szól
 Mellékletében a Birodalmi Tanácsról
(képviseletről) szóló alaptörvény és az egyes
tartományi gyűlésekről szóló törvények

Birodalmi Tanács – két ház:
 Főrendiház (Urak Háza): a császári ház született
hercegei, örökletes főrendjei, egyházi méltóságok,
tudomány, művészet képviselői
 Képviselőház (Küldöttek Háza): 320 tag az egyes
koronatartományokból (pl. M. o.: 85, Erdély: 26,
Cseho. 54, stb.)
▪ E küldötteket az egyes tartománygyűlések választják (nem
igazi népképviselet)

A Birodalmi Tanácsot az uralkodó évente hívja
össze

Értékelés:
 Hiányzik a széles körű törvényhozás (a koronának





továbbra is szélesek a prerogatívái)
Nincs valódi népképviselet
Hiányzik az alapjogok átfogó katalógusa
Hiányzik a szigorú hatalommegosztás
Nincs igazi miniszteri felelősség
A magyar országgyűlés (Horvát-Szlavónországgal,
Erdéllyel) ezért nem volt hajlandó küldötteket küldeni
a B. T-ba, amely ezért működésképtelen lett


„Sistierungsperiode” (1865-1867): Ferenc
József visszatér a monarchikus legitimitáshoz
1865. szeptember 20-án hatályon kívül
helyezi az 1861-es alaptörvényt, hogy az
egyébként sem működő birodalmi képviselet
megkérdezése nélkül hozhasson megoldást
A KIEGYEZÉS: közjogi értelemben:
Az összállami szervezet megkettőződik (duális állam):
 Egyik oldalon az ausztriai (ciszlajtániai) tartományok
komplexuma áll föderatív szerkezetben (minden
tartomány egyenlő)
 Másik oldalon a magyar korona országainak
komplexuma áll (Magyarország, Erdély, Horvátország,
Szlavónia)
Közös uralkodó
Három közös ügy: külügy, hadügy, ezekre vonatkozó
pénzügyek



Reálunió: az uralkodó mellett vannak közös
ügyek is (tehát az állami szuverenitás
lényeges elemei az összállamnál maradnak)
Nem föderáció, nem is konföderáció
Neve: Osztrák-Magyar Monarchia

Az uralkodó és a népképviselet közti megegyezéssel:

Magyarország: kiegyezési törvények
 1867. évi XII. tc. a közös ügyekről és elintézésük módjáról
 1867. évi XIV. tc. a közös államügyek terheinek viselésének
arányáról (30-70% az első 10 évben)
 1867. évi XV. tc. az államadósságok után a magyar korona
országai által vállalandó évi járulékról (összegszerű
meghatározás)
 1867. évi XVI. tc. a két államtest közti vám- és
kereskedelmi szövetségről (közös vámhatár)


A lényege az 1867. évi XII. tc.:
Hivatkozás a Pragmatica Sanctióra (1723. évi
I-II-III. tc-ek) – ez az alapja a Kiegyezésnek:
 a birodalom közös tartományai – a nagyobb
biztonság és a kölcsönös védelem érdekében –
elválaszthatatlanul összetartoznak egy közös
uralkodó alatt,
 de Magyarország törvényhozási és kormányzati
autonómiája fenntartatik
 Rögzítik a trónöröklési rendet






Közös külügy, hadügy (újoncmegajánlás a magyar
Ogy. joga, a költség közös)
Ezekről a döntés – az országgyűlések által küldött –
delegációk útján történik (60-60 fő)
Ezek 10 évre megállapítják a közös kiadások
költségviselésének arányát
Évente megállapítják a közös ügyek költségvetését
Üzenetváltás útján döntenek, s együttes ülést csak
akkor tartanak, ha három üzenetváltás
eredménytelen
A közös ügyekre közös minisztériumot is kinevez az
uralkodó, tagjait alkotmányjogi felelősség terheli,
amelyet a delegációk érvényesíthetnek, alkalmilag
felállított független bíróság segítségével

Ausztria: birodalmi alaptörvények:
Törvény a birodalmi képviseletről (formailag a
februári pátens törvényét módosítja)
 Alaptörvény az állampolgárok általános jogairól
 Alaptörvény egy birodalmi bíróság felállításáról
 Alaptörvény a bírói hatalomról
 Alaptörvény a kormányzati és a végrehajtó
hatalom gyakorlásáról
 Törvény a Birodalom tartományainak közös
ügyeiről és azok elintézésének módjáról
(delegációs törvény)


Alkotmányos rendszer (nem pusztán
koraalkotmányos):
 Népszuverenitás és monarchikus legitimitás
összekapcsolódik
 A hatalmi ágak megosztása felismerhető
 Az állampolgárok általános jogait (alapjogait)
törvény biztosítja
 Az állami-közigazgatási tevékenység törvényhez
kötött (alkotmányosan korlátozott)

Birodalmi Tanács + Tartománygyűlések
 Birodalmi Tanács (Reichsrat):
 Urak Háza (Herrenhaus): a korábbiakhoz hasonló
arisztokratikus-főrendi felsőház (uralkodó által kinevezett
tagok is ülnek benne)
 Küldöttek Háza (Abgeordnetenhaus): 203
tartománygyűlések által delegált küldött (a legtöbbet
Csehország küldi: 54-et)
▪ Nem igazi népképviselet (de az uralkodó elrendelheti a nép általi
választást, ha valamely tartománygyűlés nem küld tagokat)
Törvényt a két egyenrangú ház megegyezésével és az
uralkodó szentesítésével lehet alkotni.

Tartománygyűlések:
 A törvény taxatíve meghatározta, hogy mely
kérdésekben kell a Birodalmi Tanácsnak dönteni –
egyéb kérdésekben a tartománygyűlések
rendelkeznek hatáskörrel

A reformok fő törekvése később:
 A Küldöttek Házát valódi népképviseletté tenni –
választójogi reform teszi azzá


1.
2.
3.
4.
1873: képviseleti alap (már nem delegálás!)
Kuriális választójog: választási osztályok szerint jutnak
szavazati joghoz:
Nagybirtokosok
Városok
Kereskedelmi- és iparkamarák
Községek
Nem általános (a népesség 12%-a szavaz, adócenzus,
nőknek csak az első osztályban van szavazati joguk)
 Nem egyenlő (az első osztályban 59 választóra esik egy
mandátum, a negyedikben 8400-ra)
 Csak részben titkos (a negyedik osztályban nyílt)
 Csak részben közvetlen (a negyedik osztályban elektorok
szavaznak, a harmadikban tisztviselők)


1882: Taaffe-féle reform:
 Csökkenti az adócenzust (30%-kal nő a jogosultak
száma)

1896: Baadeni-féle reform:
 Tovább csökkenti az adócenzust, bevezet egy ötödik
osztályt (adófizetésre tekintet nélkül a 24. évet
betöltött férfiak)

1907: Beck-féle reform:
 Igazi népképviselet, de csak a férfiakra nézve
 A több egyenes adót fizető tartományok több
mandátumot kapnak

Uralkodói prerogatívák:






Hadsereg vezetése
Urak Házába főrendi tagok kinevezése
Bir. Tanácsot feloszlathatja (indokolás nélkül)
Abszolút vétó (törvényszentesítési jog)
Szabályozatlan az összehívási jog (nincs
szankciója, ha az uralkodó nem teszi meg)
Utóbbi három az érett alkotmányosságnak
nem felel meg.

Egyébként a VH-at a szokásos alkotmányos
monarchikus berendezkedés vonásai
jellemzik:
 Az uralkodó áll e hatalmi ág élén
 Neki felelős miniszterek útján gyakorolja a
hatalmat
 Miniszteri ellenjegyzés mellett



Az uralkodó a kormánnyal együtt a parlament
nélkül törvényt hozhat a Birodalmi Tanács
„cselekvőképtelensége” esetén (él is vele
gyakran, ha a Bir. T. megosztott)
Az uralkodó egyes jogokat fel is függeszthet
(1869-től e körben „kivételes rendelkezéseket” is
kibocsáthat)
Magyarországon mindez elmarad (csak 1912-ben
lesz a kormánynak rendkívüli rendeletalkotási
joga, de az Ogy. ellenőrzési jogának
fenntartásával


Minden „néptörzsnek nemzetisége és nyelve
megőrzésére és ápolására sérthetetlen joga
van”
Ezt a törvényhozás kis lépésekben igyekszik
megvalósítani:
 Iskolaügyben
 Adminisztratív intézkedésekben (pl. hatóságok
hivatalos nyelve kapcsán)
 Választókerületi beosztás (egyes nemzetiségek
jussanak be a felsőházba)

A különböző nemzetiségek azonban nagyobb
autonómiát akarnak:
 Vagy a duális államon belül
 Vagy elszakadva (délszláv mozgalom) – ez győz a
végén

1918: Csehszlovákia, Német-Ausztria,
Lengyelország, Magyarország, Szerb-HorvátSzlovén Királyság (1929: Jugoszlávia)