Transcript Kelet-es-KozepEuropa-politika-1.

Földrajzi,politikai, gazdasági és szellemtörténeti
értelmezés.
Első előadás, előadó: Dr. Marinovich Endre
Tananyag, követelmények:
 Kötelező tananyag: az előadásokon elhangzottak,




valamint az ott megjelölt folyóirat- és újságcikkek,
továbbá:
Romsics Ignác: A 20. század rövid története, Rubicon
könyvek, Budapest 2011
Ormos Mária: Közép-Európa. Volt? Van? Lesz?
Napvilág Kiadó, Budapest, 2007
Marinovich Endre (szerk.): Tranzitológia BGF-KKFK,
2009
Számonkérés módja: szóbeli kollokvium
Az oktató elérhetősége:
 Dr. Marinovich Endre professor emeritus
Külgazdasági és EU Intézeti Tanszék
D. épület, II. emelet 22.
Fogadóóra: kedd 10.00 – 11.30
Elérhetőségek: Telefon: 467-7897
E-mail: [email protected]
Elhelyezés időben
 Mikor kezdődik és mikor végződik a 20. század?
 Formális válasz: (1900-1999)
 Informális válasz: az 1910-es évek elejétől az 1989/90-es
évtized fordulójáig, szubjektív időpontok (1912. ápr. 1415. és 1989. nov. 9-10)
 Békés, nyugodt századvég és századelő.
 Milyen volt a 20. század eleje? Világkiállítás Párizsban
1990-ben és a második újkori olimpiai játékok, Nobel
díjak átadása 1901-től.
Elhelyezés térben I.
 A század elején Közép Európát két ország uralja:
1/ Németország: 1871 óta létezik, erős és dinamikus,
népessége 1890-ben 49 millió, 1913-ban 60 millió. Ipara
rendkívül fejlett, 1914-ben több acélt állított elő mint
Nagy Britannia, Franciao. És Oroszo. Együttesen.
Lakossága a legképzettebb:
Újoncok analfabetizmusa az I. Vh. kezdetén: 1000-ből
330 Olaszo.; 220 Ausztria-Magyaro.; 68 Franciao.; 1 No.
Uralkodó: a fél karjára béna, Bismarckot eltávolító,
akarnok II. Vilmos császár
Elhelyezés térben II.
2/ Osztrák-Magyar Monarchia: sok nemzetiségű,
gyengélkedő, a balkáni terjeszkedés ellenére békés,
népessége 1910-ben 51 millió. 13 nyelvi-etnikai és 7
vallási csoport, öt nemzet (magyar, cseh, szlovák,
szlovén, horvát) csaknem teljes egészében.
Két része: Ciszlajtánia 17 tartomány osztrák német
szupremácia alatt ( pl.: Csehország, Galícia, Dalmácia,
Bukovina), Transzlajtánia magyar szupremácia alatt
(Magyaro. + Erdély, Horváto., Fiume)
Uralkodó: az agg, tragédiákkal terhelt Ferenc József,
trónörökös a szlavofil Ferenc Ferdinánd
Elhelyezés térben III.
 Kelet Európa egyetlen országa Oroszország, lakossága
1900 körül 130 millió. Hatalmas nyersanyag kincsei
ellenére gazdaságilag fejletlen. A népesség 80 %- a
mezőgazdaságból él, az írástudatlanok száma vidéken
több mint 80 %, a városokban 55 %.
 Uralkodó: II. Miklós cár, sikertelen ember, vereség
Japántól 1904/5-ben, döntéseiben befolyásolja felesége
Alexandra Fjodorovna, illetve a kegyencek
(Raszputyin)
Elhelyezés térben IV.
 Országok a fél periférián és a periférián:
1/ Olaszország, egységes államként csak a 19. század utolsó
harmada óta létezik, Róma csak 1870 óta főváros, korábban
Torinó és Firenze volt.
2/ Szerbia, önálló fejedelemségként, orosz támogatással
1817-ben jött létre, 1878-ban a berlini kongresszus ismerte
el a független Szerb Királyságot.
3/ Románia Havasalföld és Moldva uniójával 1858. óta
létezik, jelenlegi nevét először 1866-ban használták.
4/ Bulgária alkotmányát 1879-ben orosz jogászok
dolgozták ki. Ezután fejedelemségként önállósították.
Államforma
 A 20. század elején valamennyi európai ország – Svájc
és Franciaország kivételével – monarchia, tehát az
uralkodó (király, császár, cár) elődjének
leszármazottja.
 Abszolút vagy alkotmányos monarchiák?
 Nem mondhatóak abszolútnak, mert vannak bizonyos
korlátozó tényezők, de semmiképpen a mai értelemben vett alkotmányos berendezkedés (II. Miklós cár a
dumát csak tanácsadó testületnek tekintette, II.
Vilmos pedig, amint tehette menesztette Bismarck
kancellárt
Eszmei áramlatok, izmusok I.
 1/ Liberalizmus: az állammal és minden közösséggel
szemben az egyén jogainak érvényesítése. A tulajdon az
állampolgári lét forrása és alapja. Sajtó- és
véleménynyilvánítási szabadság. Szabad verseny és
védővámok nélküli szabad kereskedelem. Ellenzik a
szociális gondoskodás kiterjesztését a szegényekre.
 2/ Konzervativizmus: ragaszkodás a megszokotthoz, a
hagyományokhoz, a jogoknál előbbre való a kötelesség, a
szabadságnál a rend és a tekintély, az egyénnel szemben a
közösség (ennek magja a család). A tulajdon és a vagyon
szent, de előbbre való a társadalmi szolidaritás (pl. a
szegényekről való gondoskodás).
Eszmei áramlatok, izmusok II.
 3/ Szocializmus: az emberek minél teljesebb
egyenlősége. (Nemcsak a törvény előtt, hanem a
mindennapi életben is). Kárhoztatják a magántulajdont, a piac helyett az átfogó gazdasági tervezés
hívei. Megvalósulási válfaja a szociáldemokrácia,
totalitárius változata a kommunizmus (bolsevizmus).
 4/ Nacionalizmus: közösségi hitvallás, a nemzet
érdekeinek szolgálata. De ki a nemzet? a/ az állam
polgárai (államnemzet); b/ azonos nyelvet beszélők
(kulturnemzet)
Eszmei áramlatok, izmusok III.
 5/ Pánszlávizmus: a szláv népek egyesítését és
hegemóniáját célozza. Kezdeti cél a török és a
Habsburg uralom alatt élő szlávok egyesítése. Később a
nagyorosz birodalmi gondolat kifejezője. Oroszország
szerepe ebben kétarcú.
 6/ Pángermanizmus: valamennyi németül beszélő nép
összefogására irányuló mozgalom. Felvetették a
Monarchia megszüntetését és a német nyelvű
területek Németországhoz csatolását.
Gazdasági rendszerek I.
 A gazdasági tevékenységek összehangolása történhet:
- piaci
- bürokratikus
tisztán ritkán jelennek meg
- erkölcsi
- erőszakos módszerekkel
extrém példáktól eltekintve elhanyagolható
Gazdasági rendszerek II.
 1/ Piacgazdaság
- a piac önszabályozó rendszerére épül;
- a termelést és a kereskedelmet a kereslet – kínálat
viszonya határozza meg;
- az eladás és a vétel információs centruma a
termék ára
2/ Tervgazdaság: az állam által centralizált
hierarchikus rendszer, a termelési feladatokat a legapróbb részletekig a központi népgazdasági tervben
határozzák meg. Mintája a sztálini szovjet modell.
Szövetségi rendszerek
 Kettős szövetség(1879) Németország – O.M.Monarchia
 Hármas szövetség(1882, 1887) Előzőek + Olaszország
 Francia – olasz egyezmény (1900, 1902)
 Brit – orosz kiegyezés (1907)
 Francia – orosz szövetség (1892/1893)
 ENTENTE CORDIALE (1894)
Konfliktusok
 1/ Revange – politika (Franciao. – Németo.)
 2/ Flotta – politika (Nagy Britannia – Németo.)
 3/ Balkán hegemónia (Monarchia – Oroszo.)
 4/ Pánszlávizmus